Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-06-07 / 23. szám
33-ik szám Gyula, 1896. junius 7-én XV. (XXVIil.) évfolyam. m Szerkesztőség: Templomtér, Dobay Ján os kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és .közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: Ó XX IbT JD -Á. T7" X X5. Eiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferenci háza, és könyv- kereskedés, hova a hirdetések és nyílt-téri közle- j| mények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. Fejlődésünk és községi terheink. Azon jelentékeny előhaladás, melyet vármegyénk úgy a szellemi, mint anyagi téren elért, — a természeti viszonyok s főként a nép szorgalma, értelmessége mellett, az áldozatkészség eredménye. Kétségtelen, hogy van hazánknak nem egy olyan vidéke, hol a szellemi és anyagi előhaladás nagyobb arányai tűnnek elénk ; de sehol sem találunk az előhaladási törekvés nagyobb nyilvánulására, a fejlődés oly erőfeszitő munkálására, mint a Körösök völgyében. Más vidéken a nemzedék többé kevésbé fejlettebb közéletbe, rendezettebb, előhaladot- tabb közgazdasági b közművelődési viszonyokba helyezkedett el. Voltak intézményeik, volt társadalmuk, s voltak birtokosaik, kik a fejlődésre, életkörük minden viszonyainak istá- polására, az elődökről átszállott kötelesség érzettel léptek a köztevékenység terére. — Volt a’ap, melyre építeni lehetett. Nem vonta el munkásságuk tekintélyes részét az alap letétele. A meglevőket kellett kiépíteni, kiképezni, fejleszteni; s maradt erojök és idejük a közdolgokkal foglalkozás mellett, — egyéni érdekük szolgálatára s előmozdítására is. A mi vármegyénk népe pusztaságot talált, midőn e vidéket újra inegnépesité, s a fejlődésnek biztosította. Mindent újra alkotni kellett e népnek. A községek alapköveit az idegenből visszaszállingózott régi lakosoknak, vagy az uj települőknek kellett lerakniok. — Mocsarak közt, elvadult tenyészet mellett, az anyagi és szellemi eszközök minden támogatása nélkül kellett mindent alkotni, teremteni. A mi fejlődésünk tehát nagyobb munkát, nagyobb erőfeszitést. és sok áldozatot követelt, s éppen ezért azt, mit kiküzdöttűnk, mit ma felmutathatunk, teljesen sajátunknak mondhatjuk, s fejlődésünkre büszkeséggel tekinthetünk. Nincs fényesebb bizonyítéka vármegyénk f ÍB6 Z A. Prolog a csabai uj arena felavatási ünnepélyére. Irta; dl\. Bartóki/, József. (Süin: előoBarnok, hátul félrehúzható függöny, bal oldalon elöl alaosony ülőhely; a szinpad homályban.) NEMTŐ (balról lassan jön, utánna a Maradiság). Miért jársz utánam | Mit akarsz még tőlem | MARADISÁG. Követeltem egykor, most csak kérni jöttem. Elvonszoltam eddig roskadozó testem, Remélve a szived, szavammal megejtem. Könyörögni jöttem. Ne fordulj el. Lássad: Porig megalázva vetekedő társad. Könyörögni jöttem: esengve azt kérem: Városom, hatalmam, óh add vissza, nékem ! Menj Te szebb világba s hagydd rám azt a népet, Mely enyém volt egykor s ma már a Te néped lí NEMTÖ. Szellem! így beszélve hazug szót mond ajkad S hiába is kéred tőlem a hatalmat! A ki áldozatra áldozatot halmoz, Neked, sötét szellem, semmi jogod ahhoz! | mely mint az erős tölgy izmosodik egyre S duzzadó erővel osinosodik szebbre: Enyém az a város I Nincs mit vissza kérned: Az én népem nem volt, soha a Te néped! MAKADISÁG. Az volt mondom, az volt. Az enyém volt régen . . Vezető világa volt a sötétségem. Erejét, erényét, a mit most Te használsz En őriztem eddig — s Te látod a hasznát! NEMTŐ. Szellem! Ne gyalázd meg magaddal a múltat! MAKADISÁG, Lesz idő, a mikor a nép könnyet hullat. S vissza sir majd engem, vissza sir: ha látja, , Hogy a mit Te adtál kezébe: a fáklya, Ki csap piros lánggal házára, magára derék népe életre valóságának, erős akaratának, kitartásának, áldozatkészségének, mint e fejlődés, — melyet minden alap, s támasz nélkül ön maga emelt e nép oly színvonalra, mely a legfejlődöttebb vidékek előhaladá- sával határos. Nem az a czélunk, hogy az anyagi és szellemi fejlődöttség főkát tüntessük fel, s nem vázoljuk az elért fejlődöttséget biztositó munkáságot sem; rá mutatunk azonban azon anyagi erőkifejtésre, melyet népünk csak az utolsó évtizedek alatt áldozatul hozott az elöhala- dásért. Alkotmányunk visszaállítását, szabadabb 'tevékenységünk s békés közviszonyaink korszakalkotó időpontját követő első évtized, a régi állapotokból való kibontakozásban, kor szerű fejlődésünk alapjának letételével telt el. A rendezettebb közállapotok s viszonyok vármegyénkben is a hetvenes évek közepén alakulnak, s csak ezen határvonalat vegyük kiinduló pontul. Ekkor 1 ltjuk községeinket iá lépni az alkotások terére, kibontakozva a múlt kapkodó, tajtékozatlan állapotából. JFel'smerik helyzetüket, feladataikat, I eltelnek a feladatok megoldására erős kötelességérzettel. S látjuk a községek előhaladási törekvését, a kedvet az alkotásokra ; de látjuk azt is, hogy e törekvés még kezdetben mily szűk határok között mozog ; látjuk, hogy később, a gyors kimerülés fenyegető réme f 1-fel tűnik I határt szabni igyekszik a nemes törekvéseknek. S ha inóg tovább haladunk—az idővel, látjuk a kimerüléshez közelgő erőnek fokozatos érvényesülését, szellemi és anyagi fejló'désükben. Látjuk az alkotásoknak szaporodását, míg végre elérünk napjainkig, hol már az áldozatbozatal határához oly közel állunk ; de itt látjuk még az alkotni valók nagy számát is. Az utolsó évtizedek erőfeszitő áldozatainak képét tárjuk fel, hogy minél tisztábban álljon előttünk az áldozatok nagysága, melyet elért fejlődésünk követel. S mindenével ott vész a lobogó lángba 1 Majd kiáltoz akkor siró jajjal értem Gyászos pusztulásán uj fent, hogy sególjem 11 NEMTŐ. Sohasem segíted népem, sötét szellem 1 Soh’se megy az hozzád, hogy oltalmat leljen! Magadat eíbizva, sokra tartva vélted: Hogy Te őrzéd eddig s vezetted a népet Nem, nem sötét szellem: agyrém voltál’s az vagy! MAKADISÁG. Ellenfeled voltam. NEMTŐ. Átka vagy magadnak 1 Jól tudod: ezelőtt alig kétszáz évvel Jött ide e jó nép üldözött hitével. Nádas volt tanyája, elvadult a földje Kicsapott folyónak árjával elöntve. Idegen beszédet nem volt a ki értse, Nem volt segítője, hű társa, testvére .... Nézd ma: szép rendjében a sok tiszta háznak Templomok, paloták és iskolák állnak; S ott meg, a hol egykor mocsár poshadt s nádas, Fehéren mosolygó, szép tanyákat láthatsz 1 S Te Szellem azt mondod: Te vezetted őket 111 Nem, nem sötét szellem: ón utánnam jöttek 1 Én vezettem őket, Te meg félre állván, Remegtél a múltért, gáncsolódva gyáván 1 Az erőt — azt hitted — a tétlenség óvja 1 S leperegve lassan hosszú évek sorja, Nézd ma hol áll népem, honnót tekint Vissza !.. MARADISÁG. Ereje NEMTŐ. Nem ernyedt! MAKADISÁG. ‘ Ős erénye 'í... . NEMTŐ. Tiszta 1 Szent a hite most is s mog nemesült lelke, Abban is, mi régen öl volt tőle rejtve, Erőt talál, s úgy száll ajkáról az ének Nem a társadalmi áldozatokról szólunk, hanem azokról, melyeket az egyes községek az igazgatás, szóval a közfejlődés érdekében hoztak, s ezen áldozatok mértéke a községi pótadókból lehet legalkalmasabban megismerhető. Gyula varosa 1875 évben 23946 frt 63 kr községi pótadót vett igénybe, mely az 1885 évben 30782 frt 05 krra szaporodott. Az 1895 évben már 71942 frt 70 kr összeget igényeltek a községi közszükségletek. Doboz községnek 1875 és 1885 években még nem volt községi pótadója, — 1895 évben már ,2086 frt 83 krt vetett ki. Kétegyháza község 1875-ben 2442 frt 54 krt. 1885-ben 4600 frt 48 krt, 1895 ben pedig 7488 frt 1 kr pótadót használt fel. Gy.-Vári 1875 ben 3607 frt 55 kr., 11885-ben 5313 frt 80 krt vetett ki közszükségletei fedezésére, mig 1895-ben 4503 frt volt a pótadója. ; Csaba község az 1875. évben 31394 frt 97 krt. 1885-ben 58781 frt 38 kr pótadót vett igénybe, mely 1895. évben már 72310 frt 34 krra emelkedett. Uj-Kigyós községnek 1875-ben 4608 frt 41 kr., 1885-ben 4718 frt 30 kr. s 1895. évben 10641 frt 14 kr. volt a pótadója. Békés község 1875 ben 14912 frt 69 kr. 1885-ben 39770 frt 32 kr. s 1895-ben 64235 fid 83 kr. pótadót használt fel, M-Berény csak az 1895. évben vetett ki pótadót s 11903 frt 60 krra terjedt az. . K.-Tftrcsa 1875-ben 4074 frt 20 kr. 1885-ben 7045 frf 8Ö kr.~A 1895-ben 7587 frt 27 kr. pótadót vetett ki. Gyoma községben 1875-ben 5973 frt 95 kr. 1885-ben 11403 frt 52 kr. | 1895-ben 22960 frt 12 kr. volt a pótadó. . Éndrődön 1875-ben 5486 frt 05 kr. 1885-ben 8197 frt 14 kr. s 1895 ben 14321 frt 74 kr pótadó vettetett ki. Bánfalva község 1875-ben nem vetett ki pótadót, 1885-ben 1806 frt, 1895-ben pedig 3646 frt 71 kr. volt a pótadója. Hálát adni védő, kegyes Istenének 1 Tudomány, művészet, ugy-e, sötét szellem ? 1 Remegtél, hogy ezzel a népet elvesztem 1 Azt hitted az Igaz, a Szép, a Jó : méreg | a tudás meg veszte, átka lesz a népnek! Es ime most látód, hogy boldogan élve, Erős, nemes, munkás városomnak népe. MAKADISÁG. Mért titkon is védtem ......... ME MTÖ. “ Mert, elűzve Téged, Nemtője én voltam a csabai népnek I Nem szélhámos zajjal, erejéhez mérten ■ Nyugodt biztos utón ón vezettem népem! Tanácsod nem kértem, gáncsodra nem adtam, Riasztó szavadtól meg sem is riadtam .... És most sem vitázok. Menj utadra! Én meg Hirt adni a Múzsák csarnokába lépek .... MARADISÁG. Kegyetlen, kegyetlen ......... (M aradiság az ülőhelyre rostád. A Nemin; néhány lépést tesz a hátsó függöny felé, nonnét egy Tüudérke lép elé, s az alábbiakat elmondván, a hátsó függönyt oldalt félre vonja, Kissé emelkedett helyen ül a 9 múzsa, közbül a Színművészet. A színpad teljes világítást kap.) TÜNDÉR. Nemtője Csabának, MegjÓttödre imhol már a Múzsák várnak .... NEMTÖ (a múzsákhoz). •Üdvözlettel jöttem, lányai az Égnek, Tihozzátok Múzsák: Táncz, Művészet, Ének. Jöttem hirül adni, hogy Csabának népe Szent ünnepet ülvén az ezredik évbe, Önmagához méltón, Ti hozzátok híven, Uj templomot emelt bájos ligetében. Virágos ligetben, lombos, fák árnyáhan Ti hozzátok ülő igazi pompában, Ott áü már a csarnok, avatásra készen, Arra ős a népre áldástokat kérem. A DAL: (az emelvényről lejön a Nemtöhöz.) Nagy örömmel hallom, híradásod Nemtő 1 Legyon néped ajka mindig daltól zengő 1 Csorvás község 1875-ben 2680 -frt 31 krt, 1885-ben 2706 frt 40 krt, 1895-ben már 6135 frt 61 kr. pótadót vetett ki. P.-Földvárnak 1875-ben ’741 frt 25 kr. 1885-ben 3164 frt 13 kr. s 1895-ben 4169 frt 66 kr- volt a pótadója. Sz.-Szt.-Tornya 1875-ben 1032 frt 33 krt, 1885-ben 1538 frt |06 krt s 1895-ben 2284 frt 42 krt tett ki. P.-Szt.-Tornya községnek 1885-ben 3550 frt 72 kr. s 1895-ben 6356 frt 81 kr volt a pótadója. N.-Szénás község 1875-ben 1123 frt 8l kr. 1885-ben 2001 frt 80 kr. s 1895-ben 6842 frt 54 kr. pótadót vetett ki. Szarvas községben az 1875. évben 22823 frt 13 kr, 1885-ben 24120 frt 75 kr. 1895- ben pedig 44378 frt 71 kr. volt pótadó. * Öcsöd község 1875-ben 3600 frt, 1885- ben 9065 frt s 1895-ben 13770 frt községi pótadót vett igénybe. Kondoros községnek 1885-ben 4658 frt 33 kr. 1895-ben 11211 frt 41 kr. volt a pótadója. Szeghalom 1875 ben 6418 frt 49L kr. 1885-ben 9316 frt 49 krt, 1895-ben 17402 frt ül kr. pótadót vetett ki. E.-Gyarmat község 1885-ben 4955 frt 94 kr. 1895-ben 18034 frt 16 kr. pótadót használt fel. K.-Ladánynak 1875-ben 2123 frt 88 kr. 1885-ben 8138 frt 29 kr. 1895-ben 12783 frt 67 kr. volt a pótadója. Vésztő" községi1085-ben 4330 frt 78 kr. 1895-ben 11715 frt 7.1 kr. pótadót használt fel. Igen érdekesek és tanúlságosak ezen adatok, különösen ba tudjuk, hogy az egyes községek vagyonaiknak tekintélyes jövedelmét használták még fel közszükségleteik fede-- zésére. A közterhek nagymérvű szaporodása méltán gondolkodásra keltheti az intéző körö* két. Arányban állanak-e ezen adózások az Zengjen dala vigan s.hirdesse' az ének : Kedves városodban jó emberek élnek S magyar dalt dalolva hirdesse az ének: Lelkében, szivében, hogy magyar a néped. (Kezet nyújt a Nemtönek, a oldalánál marad.) MAKADISÁG (magában.) Kinek ajkán dal van és énekszó zendül, Dalt dalolva vigan boldog szerelemről Elvesztettem ón azt, megtagad az engem Óh érzem, óh érzem közeledni vesztem . . . A TÁNCZ (mig a Maradiság beszél, azalatt lejög, a Nemtöhöz). Köszöntelek Nemtö, híveid megáldom Hogy szeretni tudják vigan lejtő tánczom. Azt izenem nékik: hogy ha tánezra kelnek A lányok s. az iíjak, majd közöttük termek S szerelmes legénynek, szerelmes leánynak Boldog repülésre majd ón adok szárnyat. 1 vig muzsika szónál vidám tánezot járva Elviszem majd őket egy szebb, jobb világba, Baj, gond ahol nincsen, a hol nincsen bánat Boldog mámorába az isteni táncznak! (Megöleli a Nemtőt a oldalánál marad.) NEMTŐ. Köszönöm szép Múzsa, hirül viszem nékik. (ölolkezllek.) MAKADISÁG (magában). Oh, mindenik szóval a lelkcmet tépik! NEMTÖ. (Tháliára néz, ki lehajtott fővel, hígulva ül. Rövid szünet után.) Thália, Te hallgatsz ? Nincsen szavad hozzám ? Nem örömhírt hoztam, híremet meghozván | Áldó szavad nincsen ? Nem érdemű népem ? Haügatásod Múzsa, óh mondd, mire véljem ?. THALIA (lassan lejön az emelvényről a Nemtőhöz). Köszönöm óh Nemtő ! Légy mindenkor áldott! Boldogabb is mint az, a ki most megáldott ! 1 Xaapuuls mai széim^lioz fél iv melléklet van csatolva.
