Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-06-07 / 23. szám
elért fejlődéssel, a népesség s a közvágyó- nosodás növekedésével; oly kérdések, melyek tanulmányozást érdemelnek, , Egy azonban bizonyos! Bármily mérvben szaporodtak is a községi közterhek, községeink fejlődését nem állította meg az útjában, — s ha erőfeszítéssel is — de teljesítettük s teljesíteni készek vagyunk minden oly áldozatot, mely előhaladásunk érdekeit szolgálja. Oláh György» A vármegye alispánjának féléves jelentése. Múlt heti számunkból térszűke miatt kima radt Dr. Fábry Sándor alispán féléves jelentése, mely a vármegye életének jelentősebb mozzanatait bő részletezéssel, tárgyilagosan ölelvén fel, kivonatos ismertetésben is érdekes közleményéül szolgál. I. Közegészségügy. A-közegészségügy állapotát a jelentés általában kedvezőnek mondja, bár az előző év megfelelő szakához képest némi rosszabbodás volt észlelhető, amennyiben az 1894. évi 11,459 születés és 7411 halálozással szemben, 1895-ben 11,072 születési és 8704 halálozási eset fordult elő. A halálozási százalék emelkedését a fertőző betegségek okozták, melyek terjedésének a vármegyében dívó tanyai rendszer mellett igen nehéz elejét venni, annál is inkább, mert a téli hónapokra a lakosság a falvakba tódul, hol a zsúfolt nedves lakások, hiányos táplálkozás és ruházat mellett a fertőző betegségek meleg ágyra találnak. A fertőző betegségek közül előfordultak a ron csoló toroklob, vörheny, kanyaró, bárányhimlő, agy- gerinczgyuladás, hasi hagyrnáz, szamárhurut, fültő- mirigylob és trachoma, melyek közül a roncsoló toroklob követelt legtöbb áldozatot, de az erélyesen foganatba vett óvintézkedések folytán ezen kór tekintetében jelentékeny javulás állott be, mert mig 1894-ben megbetegedett 1980 és meghalt 775, addig 1895-ben megbetegedett 715 és meghalt 190. E szembetűnő javulás részint az eddig jó eredménynyel alkalmazott g\ógyserummal való oltatók- nak és védő oltásoknak tudható be, részint pedig annak a lelkiismeretes ügybuzgalomnak, melylyel a helyi hatóságok és hatósági közegek a tovaterjedés meggátlásában eljártak. A fertőző betegségek tovaterjedését igen} előmozdítja azon körülmény, hogy a betegek teljes elkülönítése csak nehezen vihető keresztül és hogy sok helyen az ivóvíz nagyon rossz. Ez utóbbi tekintetben jelentékeny javulás várható az ártézi kú- taktól, a melyekből a vármegye területén 18 készen van és több pedig fúrás alatt ál). A mely községben ártézi kút van, ott az emésztő szervek betegségei a legkisebb mérvre szálltak ló és a fertőző beteg segek száma is csökkent. A vármegye területén van 32 gyógyszertár és 4 kézi gyógytár; működik a vármegyében 67 or vostudor, 10 sebész és 231 okleveles szülésznő. — Nem oryos halottkém csupán 5 van. Közbiztonság. A vagyonbiztonság a jelentés szerint kedvező volt, amennyiben a kisebb lopási fisetektől eltekintve, csak 1 rablás és 4 betöréses lopás követ- tetett el. A személybiztonság kedvezőtlen volt; a verekedésektől eltekintve 6 gyilkosság, illetve emberölés követtetett el, melyek közül egynek rablási -.szándék, kettőnek szerelem, kettőnek bosszú, és egy gyermekgyilkosságnak szégyenérzet volt okozója Öngyilkosság 13 és halálos baleset 15 esetben fordult elő. A munkások viselkedése a közbiztonságot nem sértette; ezek óvatosan és okosan kerülik a törvénysértéseket, a socialists elvek nyilt terjesztésétől azonban már nem óvakodnak. »Ma már — így szól a jelentés — a socia- lismus nem annyira esetleges kitöréseiben, mini folytonos terjedésében és tudatosságában veszélyes 1891-ben a társadalmi rend felforgatásával, vagyoni függetlenséget nyújtó, csábitó ábrándkép gyanánt tűnt fel a nép előtt a socialismus, ma java része ösmeri történetét, szervezetét és követelményeit, a maga viszonyaihoz alkalmazza tanait, azokból egészen uj, különleges socialismust teremtett meg, mely egyelőre nem követeli a társas munkát, vagy a 8 órai munkaidőt, de követeli a socialismus elvei szerint az általános szavazatjogot, ’ a bérmunkának oly javítását, különösen az aratás alkalmával a gabona behordásnak fizetésessé való tétele által stb melyet a gazda, különösen a mai alacsony gabona árak mellett semmi esetre sem adhat meg. A socialismus terjedését a foganatba vett rendkívüli intézkedések tényleg nehezitik, do meggátolni nem ké pesek." Majd részletes adatokat közöl a jelentés a socialimus területi terjedéséről, nyilvánulásáról és a meggátlására tett intézkedésekről és téves felfogásuknak, makacsságuknak és egyrészük tunyaságának jellemzésére felemlíti, hogy a tavasszal munkát követelvén az orosházi főszolgabírónál, azon értesi tésére, hogy Körös-szabályozásnál Szalontán, jó fel tételek mellett 1000 munkás azonnal alkalmazási nyer, azzal tértek ki a felkínált munka elől, hogy ők szülőhelyükről nem távoznak, mert róluk községük tartozik munkával vagy ellátással gondoskodni. Közgazdaság. A kedvező időjárás mellett a mezei munkálatok idejében kefejezést nyervén, a gabonanemüek általában igen szép termésre nyújtanak kilátást, azonban a gyümölcstermésre való szép reményeket a hagyományos fagyos szentek ez évben érzékenyen devalválták. A mezőgazdasági statisztikai adatok összeírása a vármegyében akadálytalanul fejeztetett be és megbízhatónak mondható. Hogy a vármegye a közgaz daság előmozdításán hatékonyan munkálkodhassék és biztos alapokra építhessen, szükségesnek jelzi a jelentés, hogy ezen, a vármegyét érdeklő statiszti kai adatok az országos statisztikai hivatal által feldolgozva beszereztessenek. — Az új mezőgazdasági törvény végrehajtása folyamatban van és az ennek megvizsgálására kiküldött Lestyánszky Sándor min. oszt. tanácsos a tapasztaltak felett teljes megelége dését fejezte ki. A hasznos házi állatok egészségi állapota a tél folyamán a lehető legrosszabb volt. — „Mintha felszabadúlt volna minden állati betegség — mondja a jelentés — úgy lepte el az egész országnak és benne megyénknek állatállományát. — Száj- és körömfájás, sertésvész, takonykor; bőrféreg, lépfene, veszettség egyre váltakoztak és váltakoznak s ezek miatt állatállományunk zárlat alatt áll, '4lT3t%eres- kedelmünk, közgazdaságunk egyik leghatalmasabb éltető faktora megbénítva és gazdáink , i$egfóro sitva. Legnagyobb méreteket a sertósvész Öltött.^— Alig van község, melybe ennek ragálya el aie'%i- tott volna.“ A járványok mellett közgazdaságunkra igen deprimálólag hat, hogy Ausztriával, a merre kod= teltluk leginkább irányúi, nincs furmánS''áliategesz- ségügyi egyezményünk. Minden egyes szállításnál külön kell kérelmeznie az eladónak és az osztrák belügyminiszter válasza nincs semmi normativum- hoz kötve, a viszonyokkal sokszor teljesen ellen-r tétben, hol kedvező, hol nem. Az állatkereskedelem e bizonytalan volta, annak a külfölddel-szemben való ily kiszolgáltatásai annál is inkább nagy horderejű, mert a nyomott gabonaárak mellett ép az állattenyésztés és kereskedelem volna az, mi a gazdát fenntarthatná és jövedelmet hozna neki. Közlekedés. Aroédelem. A műútak teljesen jó karban voltak, mig a földutak állapota az időjárás szerint változott. A múlt évben a következő kőútak építtettek ki tel jesen: I. A vésztői, körös-ladányi, szeghalmi és füzesgyarmati vámos indóházi kőútak. Befejezéshez közel áll a tót-komlósi indóházi kőút építése és legközelebb megkezdődik a mezőberény békési, valamint a gyula-remetei út kiépítése; a folyó évben biztositandók, még a szarvasi Túzok-utcza, több gyulai kisebb útszakasz kiépítése és a körös-tar- csai vashíd elkészítése. A véd- és körtöltések mindenütt jó karban vannak. Az útak tervszerű befásitása megkezdetett és a tavaszszal 43,000 darab csemete került kiültetésre. A vármegye a múlt évben 180,000 darab szederfa ciometét szerzett be és vétetett faiskolai kezelés alá, melyek pár év múlva a községek közt szét fognak osztatni Vegyesek. Ezen rovatban megemlékezik a jelentés a tisztikarban történt néhány kisebb változásról, valamint dr. Réthy Pál vármegyei tiszteletbeli főorvos és Dobay János törvényhatósági bizottsági tag elhunytéról. Az új egyházpolitikai törvények végrehajtása a vármegye területén akadályokba nem ütközött. Majd felemlíti a jelentés, hogy az Erkel-szo- bor elkészülvén, leleplezése junius 26 ára van kitűzve és hogy a vármegye monográfiájának első kötete megjelent és a szerző a II és III. kötet kéziratát is benyújtotta és indítványt tesz az iránt, hogy a szerző óriási fáradsággal járó, rendkívüli szakismeretre valló munkájáért 1000 frt tisztelet- dijban részesittessék. Végül a jelentés részletesen felsorolja azon ünnepélyeket, melyekkel a vármegye és a községok a honfoglalás ezredik évfordulójának megünneplésében méltóan és impozánsan résztvettek és lapunkban már ismertetett azon inditványnyal zárúl be, hogy a törvényhatóság elismerésének jeléül, miként a tisztviselőknek, úgy a községi jegyzőknek nyugdijidejebe is két év hozzáadásával, vagyis há rom év gyanánt számítsa be a millennium évét. 'Ta.n-űig'37-. A polgári iskolaszék vasárnap délelőtt Jantso vits Emil elnöklete alatt ülést tartott, amelynek első tárgya az igazgatói jelentés volt. A tanulók létszáma 126, a tanulók szorgalma, magaviseleté s előmenetele általában kielégítő. Az évzáró vizsgálatok követ kezőleg tűzettek ki: junius 22 én d. e 8 órakor az első, 23-án d. e. a második, 24-én d. e. a harmadik és 25-én d. e. a negyedik osztályra nézve 25-ikén délután 2 órakor a kiosztandó jutalmak állapíttatnak mag. 3 órakor rajz és írás kiállítás, szavalás, ének és tornavizsga s az iskolai ét berekesztése. A számvizsgáló bizottságba Schmidt Józs-I elnöklete alatt Czinczár Adolf, dr. Ladies László és Pivár Jáoos küldetnek ki. Az ismétlő s tanyai iskolákban az évzáró vizsgálatok kitűzött időben kellő eredménynyel tartattak meg. Az vjvárosi ol vasó-kör által tett 200 koronás alapítványra nézve az iskolaszék aként. intézkedett, bogy az alapítványi tőke kamata, a zárünnepélyek alkalmával felekezeti ,különbségre való tekintet nélkül a magyar nemzet történetének tudásában legkiválóbb eredményt felmutató tanulónak adatik ki Scherer Benedek iskolájában junius 26 és 27-én tartandó vizsgára Jantso- vits Emil, .Schmidt József, Schröder Kornél és Sál József küldetnek ki. Tanítók gyűlése A békésmegyei rk. tanítók egylete junius 1-én rendes választmányi ülést tartott liny Antal esperes, békési lelkész elnöklete alatt. Az ülés főtárgyát az országos tanitógyülésre felküldendő képviselőnek megválasztása képezte. Megválaszlnlott Székely Lajos, egyleti titkár s részére útiköltség szavaztatott meg. Az országos tanítói segélyalap központi bizottságába pedig az egylet képviselőjéül Plank Alajos egyleti alelnök küldetik ki. Az egylet különben a tanítók nyugdíjügye tárgyában indokolt indítványt is nyújt a budapesti országos gyűlés elé, mely földilletménynyel bíró tanítók nyugdijösszegének megállapításánál felmerült sérelmek megszüntetését czélozza. A folyó évi rendes közgyűlés Békésen fog tartatni. Értesítés. A gyulai rém. kath. iskolák f. tanévi zárvizsgálatai a következő napokon és sorrendben fognak megtartatni: Junisus 13-án Plank Alajos tanítónál, délután Domonkos Jánosnál. Junius 15 én délelőtt Székely Lajos, délután Székely Zsi gmond osztályában. Junius 16-án délelőtt a belvárosi 4, 5, 6, délután 2, 3., leányosztályban. Junius 17-én délelőtt a belvárosi I. leányosztályban, délután Scherer Benedeknél. Junius 18 án délelőtt Bekker Endre, délután Diósy Lajos osztályában. Junins 19 én délelőtt a németvárosi 3. 4., délután az 1. 2., leányosztályban. Junius 20-án délelőtt Mátray Jánosnál, délután Mátray Jánosnénál. Junius 21-én reggel 7 órakor az évzáró „Te Deum“ az anyatemplomban. Az igazgatóság. 2064 ikt. 1896. a. ü. Hivatalos hirdetmény. Az 1883. évi XXIII. t.-cz. 14. és 31. §§ ai értelmében kötelesek mindazok — kik vadászatra használható fegyverek birtokában vannak, nem különben azok is, kik a vadászati jogot gyakorolni kívánják — a fegyveradó kirová» alapjául szolgáló bejelentéseiket 1895, évi junius hó vegéig a városi adóhivatalnál megtenni, miért is figyelmeztetnek azok is, kik vadászati jog gyakorolhatása iránti bejelentéseiket nem a folyó évi júniusban — hanem később szándékoznak megtenni, hogy azon kötelezettség alól — miszerint a vadászati fegyvert már f. é. junius hóban bejelentsék — felmentve nincsenek, hanem a bejelentés elmulasztása az idézett törvény 42. és 43. §§-ai-értelmében 10 írttól 20 frtig terjedhető pénzbírsággal bűntetteinek; azok pedig, kik fegyvereiket — még mielőtt vadászatjegy iránti bejelentéseiket a kir. adóhivatalnak átadták volna — a községnél fizetendik, és kétszeres adófizetés elkerülése végett a nyerendő fegyveradó igazolványt a kir. adóhivatalnál a vadászati jegy bejelentéséhez csatolják. Gyulán, 1896. évi junius hó 1-én. Dutkay Béla,-147 l—i polgármester. Hírek. Űrnapja. A kereszténység legszebb diadala, a hit miszticzizmusának legszentebb titka, az oltári szentség szerzésének emlékünnepét üli meg Űrnapján a katholikus hivő emberiség. Az oltári szentség szerzésének évnapja tulajdonkepen Nagycsütörtökre esnék, mivel azonban a nagyhét gyásza nem alkalmas időpont a Megváltó szent ajándéka fölötti örömérzet kifejezésére, a katholikus egyház egy más napot az Űrnapját jelölte ki a szent titok, a vérnélküli áldozat szerzése fölötti örömének impozáns, fényes kifejezésére. Az ünnepek között a legszebb és legnagyobb fényű az Űrnapja, s maga az ekkor teljes pompával nyíló természet Í6 eszközt szolgáltat a díszhez. Lombsátorokat állít fel a katholikus hitü lakosság az utczákon és füvei hinti be az ut- czák kövezetét. A templomból körmenet indul ki a négy lombsátorhoz, melyek mindegyikében megújítják a szent titok örömét. A katonaság sortüzzel emeli az ünnepélyt. — Ez évben is mint más években a szokott fénnyel ment végbe az Uruapi isteni tisztelet városunkban I lombsátorok állottak a plébánia, a Moldoványi, városház és Doóoi/-házak előtt. Egy század honvéd-gyalogság Molnár Imre százados vezénylete alatt, díszbe öltözötten emelte az ünnepély fényét s hét precziz sorlövést tett. A németNEMTÖ. Szavaidból Múzsa, kiórzik a bánat, Áldó szavad hangja beillenék vádnak Mintha az áldásod síró panasz volna .... TlLÁLIA. Igazad van Nemtő ! .. . . Thál iának sorsa Rosszra fordul ismét . . . T. . _ NEMTŐ. Hogy értsem ezt Múzsa ? Örök élted fénye gyászba van borulva | Hisz’ most hoztam hírül: készen az új szenthely Mit városom néked áldozatul szentel. THÁLIA. Igen, igen, Nemtő, az enyémnek mondják, Hívó szóval hívnak, hogy viselném gondját, De ha áll az oltár, az áldozat lángja Nem az enyém, nem, nem ....... * * * <- NEMTÖ. Thália e vádra Nem szolgált rá népem. THÁLIA. Hajh, hiába véded Panaszoló vádam ellen azt a népet. Igaz az én vádam s lelkemben a bánat Igazán igazi gyászom miatt támad .:.... A DAL ; (Tháliához) Thália szólj kérlek, mórt emészt a bánat Mért illeted váddal Nömtőjót Csabának?! NEMTŐ. , Úgy sajog a lelkem .... nem értem, nem értem Áldás helyett mórt lesz korholás a bérem .... THÁLIA. , Nem érted jó Nemtő ? Szálljon oda lelked Névemben a hány helyt csarnokot emeltek És megérted akkor, megérted a vádat, Megérted || lelkem, mért marja a bánat I.. Óh, bár merre járok, akár hová szállók Mindenütt velem jár az átkozott átok ! Füstölög az oltár .... de szikráit hányva Tiszta, szűzi lánggal nem lobog a lángja I Füstölög az oltár ...........de helyén a lángnak °i slogó parázsnak csak pernyéje támad 1 jPapjaim hol eddig, az igaznak, jónak I— Hirdetve igémet, — hirdetői voltak ; Hol az örök szépnek virága nyilt eddig Lelkesedő népnek nemesítve lelkét, Nézd ma: a mi vásott, a mi piszkos, ronda Az van ma elóbük koszorúba fonva ! A mi ledér, bárgyú, alacsonyság, s vétek A miről rógenten titkon se beszéltek Óh, nózdd ; csarnokomban, vesztére a Szépnek Zajos, hangos szóval, arról szóll az ének S mi hivatva volna emelni a lelket Arany szárnyat adva a földi embernek Nézd, nézd 1 a művészet leszállóit a sárba S ingerlő ruhákat kapkodva magára Feledni mi volna, nagy Isteni czélja S hivalkodva büszkén mutatja, hogy : ezóda ! Nos, ugy-e hogy érted, mórt nem örült lelkem Uj csarnokom felől mikor hired vettem .... . Egy templommal több lesz, hol nevemmel élve Alacsony ripőksóg tombol a szentélybe .... MARAD1SÁG. Hallod büszke Nemtő ! | A haladás átka ! I NEMTÖ: (a Maradisághoz) Az élő folyónak soha sincs posványa S ha a partnak szélén habja mégis tesped Ereje nem poshadt a nagy víztömegnek. (Tháliához) Igazad van Múzsa, de városom népe £íem tobzódni készül majdan á szentélybe. Érzi jól, tudja jól, hogy a színművészet Akkor nemesit csak, csak is akkor éltet: Hogyha tiszta, fenkölt s szárnyaló a hangja És az örök szépről mond mesét a dalba .... De láédd: a közönség soh'se hibás abban, Hogy ha dalnokának ereje megcsappan S lelke lánggal égve az égre nem szárnyal Hanem lenn botorkál, gyönge, törött szárnnyal THÁLIA: Azt mondja a költő, vádjaimat hallván iKorának a lelke szólal meg a lantján. — Hah! Megvetem őket, felzudul a lelkem 1 Mennyi gyávaság van ilyen védelemben! Hát a ki ruhát szab, ki czipőjót varja Nagyobb a költőnél, többet tud a varga? Az tud irányt adni: a divat szolgálja! Csak maga a költő a divat szolgája? Hordozza uszályát, keresi a kedvét, Átok a kezében a mi volna szentség S ajkán a helyett, hogy intené a népet Kedveltetni bűnét zendül csak az ének; S feledve a lelket, meghódol a testnek I Ideálja: hóbort: az iránya: feslett.... A TANCZ: Nem tehetünk róla NEMTŐ: Szavadat megértem S ügyelve vigyázok, hogy megóvjam népem S lesznek ott hű lelkek a kik majd őrt állva: Vigyázva vigyáznak a szentelt oltárral THÁLIA: Oh, látom, megértesz! — Megvédsz azok ellen Kik durva kaczajjal el-kiüztek engem S tiszta ragyogással pompázva a fényben Templom lesz a csarnok s szent, mint vala régen Óh, áldalak Nemtő 1 Legyen néped áldott, Legyen az a csarnok, mely ma díszben áll ott Szent hajlók a melyben szent ihletet nyernek A művészet által a nemesebb lelkek! (üdvözli a Nemtöt) NEMTŐ: Az lesz, Múzsa, az lesz ! Azt fogadjuk szentül Megvódjük rosztól, megóvjuk a szennytül! Szent lesz az a csarnok, szent lesz az az oltár Az leszesz Thália, nálunk a ki voltál! THÁLIA: Úgy legyen, úgy legyen! (újból megáldja.) NEMTŐ: Köszönöm áldásod ■ . . MARADI SÁG: (helyéből felkelve a Múzsák felé lép.) Átok az az áldás, én mondom azt; átok! A TÖRTÉNET: (az emelvény jobb oldalán feláll, kezével a Maradiságnak hallgatást int.) Én meg a ki jegyzem a történtek rendjét Följegyzem jó Nemtő, városod o tettét Följegyzem e lapra, hogy Csabának népe Lelkesül a jóért s áldoz is a szépre. Pazar pompájával bíbornak, aranynak Nem ragyog a csarnok, amit ma avatnak De szebb, mint a régi! Tanúja ez annak, Hogy e derék népnek bölcs atyái vannak, A kik szavad Nemtő, bölcsen meg is értik Haladásra intve, a mit mondasz nékik! Légy áldott! S áldottan vezessed a népet Annak dicsősége legyen dicsőséged! MARADISÁG: (ki előbb dermedtea hallgatta a Történetet, izgatottan felé lép.) Hát ón? A ki voltam vezére a népnek Én felőlem hallgatsz te pártos Történet?! u,n voltam a védő............ A TÖRTÉNET: (szavába vág) Vissza sötét lélek, Nincs szavad előttem, ismer a Történet! Kisórtettói egykor egy-kót sötét agyba I a gyáva irigység mesterkedett abba. Hogy életre keltsen s viaskodó félnek Ellenül állítson Csaba Nem tőjének, De való nem voltál, igazán nem óltól Vezető nem voltál a csabai népnél |(a Nemtőre mutat) Ez volt csak a Nemtő, ez vezetett , [mindég Ennek ajkún zendült a vezető intés. 1 nézd ma, mikor lénnyel ünnepel a nemzet Áldó jobb kezével koszorút ad ennek! (Az utolsó mondat alatt a hátsó függöny hirtelen felgördül. — Emelvényén áll Hungária, jobbjával. koszorút nyújt a Nemtőnek, kit a Dal, a Tánoz és Thália eleje vezetnek. Hungária körül diszes csoportozat, melyhez a némán szereplő Múzsák | csatlakoznak, — I így az előbbi — a kilenc/ múzsát ábrázoló tableaux g másodikkal egybe olvad. — Görögtüz — Az elrejtett vonós zenekar mintha távolról szólna oly csöndesen játsza a Szózatot, hogy az alábbi beszédek teljesen hallhatók s a csöndes zene a szavalást mintegy kiséri. Hungária balkezét fel- tatíja s mintegy „előre I“ int.) 1 < «9 j
