Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-04-19 / 16. szám

bai községi képviselő testületi határozat ellen be­adott egy felebbezése, illetékességből a vármegye törvényhatósági közgyű!éséhez lett áttéve. T. Makai Sándor és Yenczel György f.-gyar- mati lakosoknak a község egyszámu határozat el­leni felebbezése, mielőtt érdemleges határozat ho­zatnék, a járási főszolgabiró az ügy megvizsgálá­sára jelentés tételre hivatott fel. Fritz Vilmos és társai vésztői, Kóhn Márton és társai szeghalmi lakosoknak, az izraelita hitköz­ségi adók túlmagas kivetése ellen beadott felszólam­lásaik azzal adattak vissza, hogy ily ügyekben első sorban a hitközségi első fokú határozat hozandó meg. Bedak Mátyás kondorosi lelkész, a reája ki vetett községi pót- és megyei adóknak leirása el rendelve lett. — Pollák Frigyes f.-gyarmati lakos hitközségi adója elleni felszólamlásával, Novák An­tal gyulai lakos egyházi adó kivetése elleni pana­szával elutasítva lettek. A kir. államépitészeti hivatal főnökének rend- szerinti havi jelentése alapján feliratilag felkéretett a kereskedelmi miniszter, hogy a gyula-csabai vas­útvonal szakaszon a felemelt uj személy szállítási dijakat, az itt fenálló méltányos körülmények figye­lembe vétele alapján leszállítani, illetve a régi ál lapotba vissza helyezni méltóztatnék. Nagy János békési lakosnak az apa állatok megvizsgálása alkalmával, ménlovára hozott hatá­rozat elleni felebbezésének hely adatván, ez ügy­ben a felülvizsgálat elrendelve lett. Az árvaszéki elnöknek rendszerinti havi jelen­tése és több rendbeli elöadományai, valamint a kir. ügyésznek a felügyelete alatt álló fogházakra vo­natkozó havi jelentése tudomásul vétettek. A m. kir. államvasutak aradi üzletvezetősége, a mennyiben ismételt panaszok merültek fel, újab­ban felkéretik, hogy a vármegye területén levő va suti állomásokon s azok helyiségeiben, különösen a köztisztaság és köze^észségi szempontokból kiadott utasításait s intézkedéseit a legszigorúbban végre is hajtatni szíveskednék. A kir. tanfelügyelőnek előterjesztése alapján a közigazgatási bizottság egy körlevélben megkeresi a megye területén levő összes iskolafentaitókat, is- kolafentartói testületeket, állami, községi, hitfeleke­zeti és társulati gondnokságokat illetve iskolaszéke­ket, hogy a hatóságuk alatt álló iskoláknál a sze­rényebb javadalmazásu tanítóknak, megfelelő úti költség és napidij megszavazásával, tegyék lehetővé azt, hogy ezek is a millenáris országos ünnepségeken részt vehessenek, hozzák meg ezt a hazafias áldo­zatot, hogy részökre is lehetővé tétessék az ezred­év! országos kiállítás meglátogatása, hogy igy ide­haza a közvetlen tapasztalásból és szemléletből me­rített élénk leírással közölhessék az ünnepélyek mi­kénti lefolyását, a kiállítás értelmét és értékét, s hogy ezzel a vezetésükre bízott ifjú nemzedékben élesszék a hazaszeretet tüzét. Mindezek után még egy pár kisebb ügy elin­tézése után az árvaügyi felebbvitéli küldöttség rö­vidke ülésezése után az ülés délután 5 órára be­végződött. "CTtóIh-SirLg". (Dobay János halálához,) E becses lapok gyászkeretes száma megdöb­benést keltett sokunk szivében, hogy a szerkesztő többé nem a mienk testtel, csak emlékezettel; hogy elhivatott ama kiesebb térre, soknemű munkássá­gai után, hol már nincs részszerint való ismeret, hanem szinről-szinre látás és tudás, ama boldogabb hazába, hol jutalmát veendi kiki annak, mit e test­ben cselekedett. Es ez jól van igy; ha már a végzetet meg­másítani nem áll hatalmunkban; meg kell nyugod­nunk az örök határozaton j de fel kell tárnunk azt, hogy a kit elvesztettünk, az nem egyedül szerkesztő rokonai társaságát mellőzve, előnyt adott egyl mézesheti kéjutazásnak a Riviérán. Máskülönben is jól tette, hogy nem jött a kastélyba, mert a hangulat igen ellene volt. MuJ rahátyné kisütötte, hogy Boldizsár bácsit semmi] más nem indíthatta végrendeletének megmásítá- sára, mint az a „hallatlan botrány," a mivel La jós a családot vérig sértette. Az ünnepeket legszorosabb családi körben töltötték az almásdi kastélyban. Másodnap dél­után ott ülnek mindnyájan a tágas, világos ebéd­lőben. A nagybácsi a kandalló előtt kényelme­sen belé temetkezve egy vén karosszékbe, bá-^ múl a tűzbe, hogy válik izzó parázszsá egy-egy hatalmas hasáb fa, szelíd meleget terjesztve a szobában, mig kívülről hideg tavaszi eső pacs- kolja az ablak táblákat. Az öreg néha fölnéz a tüzböl s bozontos fehér szemöldökei alól für­készve tekint szét a társaságon, szúró fekete szemeivel. Murahátyné kézimunkával ül az egyik ab­lak mélyedésben. A huszár halkan suttog Judit­tal, amint összehajtják kipirult szép fiatal fejő­ket, a kis asztal fölött. Muki a kamarással piketi- roz az egyik sarokban, mig a bárónő és Gabri­ella Elsinger-féle ruha minták fölött tanakodnak A kisBoldizsár pedig a ruha szőnyegen játszik a földön. (A kire az öreg egy gyenge pillanatában azt találta mondani, hogy „kedves kölyök«, Muki pedig azzal toldotta meg, hogy „Igen, csakhogy határozottan több berrne a kölyök, mint a ked­ves.“) A két kártyázó egyhangú anzágolását ki­véve, nem beszél egyik sem, mig Murahátyné meg nem szólal. Alkalmasnak hitte az időt egy kis puhatolózásra s szelid fölháborodássa! hozza szóba a Lajos házasságát. (Vége köv.) volt, de több a közönséges embernél; nem egy em­ber dőlt ki benne, hanem egy eszme képviselője, oly eszmének a képviselője, mely eszmének ma már mind jobban ritkulnak bajnokai. Oh! a ne­mes munkásság ő benne igazi megtestesítőjére ta­lált, mely bizonyos eszményiséggel küzd az örök czélok felé, nem gondolva azzal, ha tapsok, gúny, kicsinylés, vagy épen kétkedések kisérik is mun­kásságának útjain. Dobay János a szerkesztő sok oldalú ember vala, és e sok oldalusága mellett megpróbált min­den téren cselekedni annyit, a mennyi erejétől ki­telt. Koczkázatos válponton sok ízben állott ez a mi lapunk a „Békés,“ de ő mindannyiszor erős ke­zekkel tartotta ennek ügye zászlóját s nem engedte elbukni, még ha áldozatok árán kellett is a hala­dást előmozdítani; mert ez az ügy nem az övé magáé, de egy jó részéé a társadalomnak volt, azé a társadalomé, melynek köszönhető, hogy az ma Gyula város, ami, mely sokszor irányozta a köz véleményt; világított, fejlesztett, uj erőket növelt. És ő megállotta helyét, úgyis mint szerkesztő, úgyis mint közhivatalnok, úgyis mint egykor a vá­rosunkban levő függeilenségi pártnak képviselő- jelöltje, mint csaknem minden olvasókörök törzs­tagja, annyi sok megvalósult és megvalósulandó in tézmények bátor harczosa. Oly gyorsan tűnt le a közpálya teréről, hogy szinte fáj a tudat is,- mi­szerint csak 63 év volt számára a végzet könyvé­ben feljegyezve. ­Még nem régen is együtt építgettük egy hu­mánus társulat megalapitásának lehetőségét, nem lis sejtve akkor azt, hogy az alapvető meg sem éri felvirulását a társulatnak. Ma már a sír taka'rja a nemes lélek porhüvelyét ott kint a néma temető-] ben egy megsiratott hant alá helyezett koporsóban, hol a hantok felett annyi gondtalan lépeget tr nél­kül, hogy az alant nyugovók küzdelmeiről, haj 1 csak halvány ismerete is volna. Non fűit, séd vixit, elmondható róla, valóban, mert élni nem annyit tesz, mint lenni, hanem munkálkodni. Labor facit virum! A munka nélküli élet nem élet; „munkásság az élet sója, mely romlástól azt megóvja;" a hal hatatlan költő örök igéje szerint. Hadd legyek én is egy rezdülő utóhang kife­jezője, mely még visszazendül e múlandóság terein az után, kit gyors elmúlás tett által e földről az égi lakosok körébe. Nem itt rengett ugyan az ő bölcsője, nem itt zengett a fölött az altató bűvös anyai dal, az édesapai áldásóhaj nem itt lebbent el; de sok tekintetben melegebb lélek dobogtatta kebelét e föld és város ügyei iránt, mint ezer any- nyiét, kik itt látták meg a valóvilágot, még "Be tet­tek hozzá hasonlólag e mi otthonunkért oly lélek­kel annyi erőkifejtést, miként ő. Hadd legyek én is egy, sok tisztelői közül, kinek lelke igazán elborul nem annyira az ember letűnése felett, mert örök életű Benki nem lehet, hanem mint oly egyed felett, ki még hivatva lett volna sokunknak buzditóul, vezetőül, útmutatóul hatni, működni évek hosszú során keresztül; a ki meg tudta találni, magához csatolni mindenkor azo­kat, kikben a közjó tüze felszítható vala, hogy si­ker áradozzék széjjel mindenüttt, hol bár közöny, pangás, részvctlenség növénye látszott is megfő- gamzani. Oh nyugodjál pihenve csendesen, Könnyű legyen, mely föd, a sírí föld,. Végálmodat ne bántsa semmi sem, Mig eljő az, ki új életre költ. Rácz János, Hírek. Schlauch biboros papi jubileuma. Schlauch Lőrincz biboros püspök jövő évben ünnepli még ötven éves papi jubileumát. Aranymiséje alkalmá­ból egyházmegyéjében nagyobbmérvü alapítványokat tesz. Az országos jelentőségű ünnep lefolyása rend­kívül fényes lesz és arra egyházi körökben már most is nagy lelkesedéssel teszik meg az előké­születeket. A biboros ezen alkalomra állítja össze azon jótékonyczélu egyházi vagy humánus intéz­mények jegyzékét, amelyeket akkor alapítványaival és adományaival óhajt segélyezni. Erkel Ferencz szobra. A szoborbizottság folyó hó 15-én délután ülést tartott, amelyen résztvet- tek dr, Fábry Sándor alispán elnöklete alatt Te- rényi Lajos, Oláh György, Haviár Lajos, Band- hauer György bizottsági tagok és Osánky Jenő al­jegyző. Elnöklő alispán a bizottságnak bejelenti, hogy a szobor vaskerítésének elkészítésével Kalocsa Károly lakatost bízta meg, aki ezt 300 forintért elvállalta, továbbá hogy a szobor kerítéséhez szük­séges köveket a kissebesi gránitkőbányák részvény- társasága készítteti I azokat díjmentesen szállítja Gyulára. Kallós Ede szobrász az alapzat köveit va­sútra tette i azok a napokban megfognak érkezni. A szobor körül levő tér rendezésére szükséges mintegy 100 forintnak a szépészeti alapból leendő kiutalására Gyula városa polgármestere megkeres­tetik. Az ülés legfontosabb mozzanatát azonban a szobor leleplezésnek május tizenkettedikéről valóéiba lasztása képezte. Nopcsa Elek b. a nemzeti színház és opera kormánybiztosa az alispánhoz intézett le­velében ugyanis rendkívül melegen üdvözli a szo­borleleplezési ünnepélyt, amelyen intenciója az opera művezető igazgatójával és a nevesebb művé­szekkel személyesen résztvenni. de az esetben ha a leleplezés május 12-én történnék, legnagyobb sajnálatukra akkor akadályozva volnának lejönni, Miután az odairásra felkért Somló Sándor, a nem­zeti színháznál ugyenekkor folyamatban levő dísz­előadások miatt — távirati értesítése szerint — szintén akadályozva volna I személyes lejövetelben és mindezeken kívül az sincs kizárva, hogy maga a szobor sem lesz akkorára kész: mindezeknél fogva, miután Erkel Ferencz kimagasló alakja, a leleplezés ünnepségének országos jellegűvé való té- lelót feltétlenül megkívánja, mely czél elérésére okvetlenül szükséges az, hogy a leleplezésen a m. kir. operaház, nemzeti színház vezetősége i művész­személyzete — amely intézetek kebelében élt és működött és amelyeknek elsősorban volt dicsősége s büszkesége Erkel Ferencz — jelen legyen és az ünnepséget ittlétével országos jelentőségűvé tegye: ezen és különösen az opera részéről nyilvánított óhaj alapjan, a bizottság Erkel Ferencz szoborle­leplezési ünnepségét május hó 12-ikéröl elhalasztja arra az időre (valószínűleg junius második felére) amelyet e czélból az opera kormánybiztosa ki­tűzni fog. A képviselő testület dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt folyó hó 14-én tartott szokatlanul látogatott közgyűlésében töltötte be a most szerve­zett harmadjegyzői állást. Hárman pályáztak és je­löltettek, u. m. Laczkó Péter kiadó és levéltárnok, (ryongyösy László m. árvaszéki iktató. 1 Hofmann terencz v. napdijas. Névszerinti szavazást kértek, amelynek eredménye szerint az első helyen jelölt Laczkó Péter 74, és Gyöngyösy László 11 'szava zata ellenében 81 szóval, vagyis viszonylagos több­seggel, a harmadik helyen jelölt Hoffmann Ferencz választatott meg, aki is nyomban letette az esküt a közgyűlés színe előtt. A katonai fősorozás Gyomán a következő ere ménynyel történt. Összeiratott a bárom korosz- alyban 413, besoroztatott a közös hadsereg és a honvédség ujonczjutalékába 157, a póftartalékba 23 visszahelyeztetett .145, fegyverképtelennek nyilvá­nított 34, távolmaradt 40 hadköteles. Most Orosházán folyik a sorozás. A békésmegyei gazdasági egylet igazgató vá- asztmanya április hó 19-én, ma d. e. 9 órakor Csabán a casino nagytermében ülést tart a kö vetkező tárgysorozattal : i. Főispánnak átirata a millemumi lóverseny ügyében, z. A vármegye a ispánjának átirata a járásonként 2—2 egyleti tag jelölése tárgyában. 3. A hazai általános biztositó-reszvény-társaság ajánlata a jégbiztosí­tás terén. 4. Egyéb megkeresések és folyó ügyek. A millenniumi ünnepek. Szeghalom község kép- viselotestu'ete egy millenniumi lakoma s mulatság rendezései határozta el, | erre a czélra ötszáz frtot szavazott meg. A mulatság május 2-án lesz és pedig .Szeghalom meJlett lévő Király erdőben. Békésen rf e okészito-bizottsag megtartotta ülését és a követ- kezo mdrtványt teszi _ melynek egyhangú elfoga­a számítanak — a közgyűlésnek: 2000 frtos alapítványt tesz a község, melynek évi kamatából MáfusDyinÍ I® ISIS IS felruháztam;. Május 10-én lenne lóverseny négy jutalommal csupán csait békési gazdák lovaival s^tána nagJ és ingyenes népmulatság ökörsütéssel s tánczczal emlékére. M I |||g B * Szarvas városa május hó 9- és 10-én tartja meg hazánk ezredéves fennállásának öröm ünne­S|E| y{. akalombó1 *■ A képviselő testület tagja, a főgymnasium és a népiskolák által f é május hog-én tartandó ünnepélyeken részt vesz'. 1 M*JUS ho 10‘én WM 1 órakor a képviselő- llfig fjSSl ■ 3- A felekezeti fel me ÉP ESSi tart*»ára kérendők fel, melyen a képviselőiestül^ tagjai részt vesz­nek. 4, Hirdetmény utján felhivandók a háztulai donosok, hogy május 10-én kora reggel házaikat nemzet, sz.nü lobogókkal lássák el, vagy legalá^ p fw?» teil 5. a »sä H iÜílH WSlllll 9 rencz utczanak, a Nagy-temető utcza Szent Ist­ván utczának, az Uj-templom utcza Hunyadi ut­czának, a Vásár utcza Szabadság utczának, | Szénaskert utcza Honvéd utczának, a. Vármegye utcza Petőfi utczának, a Bárány utcza Széchenyi István utczanak, a Lapos utcza Bethlen utczának a Korház utcza Rákóczy utczának, a Kákav utcza Bocskay utczának, a Vásárhelyi utcza Vessdénj, utczának, a szentesi utcza Battyáni utczának, a Molnár utcza Arany János utczának, a Páva utcza fessedik utczának, a Tehén utcza Bem utczanak, a Berettyó utcza Zrínyi utczának, a T01 ma utcza Jókai utczának, a Somorin utcza Damjanich utczának, az uj vendégfogadó Árpád szállodának, s a Sikátor utcza Árpádköznek ne- veztetik el. 6 Hogy az ezredév emlékünnepe a nép lelkében á.landó nyomot hagyjon — nagy népünnep les/ a Kossuth-téren, zeneszó melletti körmenettel, melyben az iskolák növendékei is részt vesznek tanítóik vezetése alatt. 7. Május hó io én este mérsékelt díj mellett közvacsora. 8. A szegényebb közönség közköltségen a Kos­suth-téren megvendégel tét n i rendeltetik, mely czélra 800 frt szavaztatott meg. g. Az ezredéves ünnep maradandó emlékért felállittatik a 4 ik községi óvoda és a kórháztól elkülönítve külön épületben felállittatik a teljesen szegény elag­gottak és ügyefogyottak menedék háza. 10. A népiskolák növendékei között 5000 drb alkalmi emlékkönyv osztatik ki, mely czélra 250 frt sza- vaztatott meg. Ez emlékkönyvet Benka Gyula főgymnasiumi igazgató fogja szerkeszteni, u. A felekezeti iskolák mindegyike egy-egy zászlót kap a nagy nap emlékére. 12. Az iskolás gyer­mekek nemzeti szalaggal láttatnak el az ünne- pélyre. 13. A millenáris bizottság magát széles­körű bizottsággá egészítvén ki a részetek terve­zésével és rendezésével megbizatott. Ezredévi emlékünnep. A gyulai rom. kath. is­kolák növendékeinek milleniumi ünnepélye május 9-én lesz. Reggel 7 órakor szent-mise és „Te Deum" tartatik az anyatemplomban, mely után az ifjúság az osztályokba vonul, hol hazafias dalokat énekel­nek és az ünnepély jelentőségét tárgyaló költemé­nyeket szavalnak, tanítóik pedig rövid emlékbe­szédben méltatják az ezredévi ünnepély jelentősé­gét. Az iskolai ünnepély után a növendékek majá­lisra sorakoznak s zászlók és zeneszó kíséretében vonulnak a szokott helyre, hol jól készített ebéd és egyéb mulatság várja őket készen. — A felvo­nulás és az egész ünnepély emlékezetessé és mu­latságossá tételén a rendezőség nagyban buzgólko- dik. A hiányzó költségek fedezésére — más évek szokásához képest — aláírási iv ~is fog kibocsát- tatni. •— Az ünnepélyen és majálison a meghívott és felnőttek is szívesen látott vendégek lesznek. Millenáris élőfák. A kormány a törvényható­ságokhoz és ezek között Békésvármegyéhez is inté­zett leiratában a millenniumnak élőfák ültetásóvel való megörökítése iránt intézkedett. Dutkay Béla polgármester, a rendelet bevárása' előtt megtette már az intézkedéseit; nevezetesen a város bel- és külterületén összesen 3000 darabot meghaladó cse­metét ültetett és pedig: a gyula-sarkadi törvényha­tósági útra 1000 darab szilfát, _ ugyanott, továbbá a gy.-várii, csabai törvényhatósági utak, a körgát mindkét oldalán, a nagyoláhváros szélén, a Meny­hárt hídtól a várii czédulaházig és a város belte­rületén 1500 darab ákáczot, 500 eperfát, 30 darab hársfát és ugyanennyi szomorufüzet. Ezeken kívül a szabadkai s farkashalmi tanyai iskolánál, a város erdejénél 8 drb tölgyfát, 50 darab eperfát és külön­féle gyümölcsfákat. Lázár Sándor m. kir. honvéd- ezredes is hat darab öt éves hársfacsemetét ületett a József főherczeg laktanya elé a millenium em­lékére. A millenniumi lóversenyek programmjában, — a földmivelésügyi m. kir. miniszter rendeletéhez kepest, amelylyel népies versenyek díjazására 300 koronát Tallián Béla főispán kezeihez kiutalványo­zott, - azon változás állott elő, hogy az I-ső számú futam „A földmivelésügyi m. kir. miniszter dija" czimet nyert és nyitva áll bókésvármegyei gazdák saját nevelésű lovai számára, I. dij 250 korona II. dij 50 korona. A „Hölgyek dijára" való futam közkívánatra akadályversenynyé változtattatok, 300 méter távolsággal. A lóvonat és omnibus a verseny napján délután 2 órától kezdve a Komló előtti meg­álló helytől fél óránként indul a versenytérre. __ Ve rsenyek alatt a katonai zenekar fog játszani. A versenytér berendezése folyamatban van. A szé­leskörű érdeklődésből Ítélve, a verseny ünnepély sikere teljesen biztosra vehető. A millenáris lóverseny iránt úgy megyénkben, mint a szomszéd megyék sportkedvelő közönsége közt nagy és általános az érdeklődés. Pozitiv beje­lentések edd igeié még nincsenek, de biztosra ve- hetjük, hogy a nagyszabású versenyen több me­gyebeli és közel vidéki urlovas közt fog erős mér­kőzés lefolyni. Kiválóan érdekes lesz a honvédhu­szár altiszti falka vadász verseny. A hölgyek dijára mely méltó emléktárgya lesz a megyebeli szépek gárdájának, már is igen sok az aspiráns. A vörös kereszt egylet május 12-én tartandó millenáris bálja képezi most szóbeszéd tárgyát vá­ros, sőt azt lehet mondani megyeszerte. A pavilion termében tartandó eme nagyszabású bálra _mely­ne k impozáns publikumát nemcsak Békés, hanem Bihar-, Arad , Csanádmegyék fogják szolgáltatni — a meghívók a közelebbi napokban fognak kibo­csáttatni. A pavilion ez alkalomból nagy dísszel és lehető kényelemmel fog szolgálni a nagyszámú ven­dégek befogadására. Kegyeletes emlékünnepély színhelye ma a hely­beli izraelita temető. Ma van ugyanis vármegyénk jeles szülötte, Dr. Bánfi Zsigmond szerencsétlen halálának évforduló napja s most állítja fel a csa­lád a boldogult földi hamvai felé a díszes síremlé­ket. A kegyeletes ünnepélyre Bánfi Zsigmondnak budapesti barátai s tanártársai közül is többen le­jöttek. Küldöttség a miniszternél. A Csabán felállí­tandó gymnasium ügyében nagyszabású küldött­ség, tekintélyes csabai lakosokból álló, tisztelgett Wlassits Gyula vallás- és közoktatatásügyi minisz­ternél. A miniszter kedden délelőtt tizenegy órakor fogadta a küldöttséget, kiknek névében Szeberényi Zs. Lajos, — ki a küldöttséget vezette, — intézett beszédet a miniszterhez — szólván a megye tanügyi mizériáról s a 34.000 lakosból álló község szűk- ségletéről a gymnaziumot illetőleg. — A miniszter igen szívélyes beszéddel válaszolt a küldöttségnek, egyelőre azonban semmi pozitiv, frázison tulterjosz- kedő Ígéretet nem tett. Majd Zsilinszky Mihály államtitkárnál tisztelgett a küldöttség, ki az eszme kivitelének legmelegebb felkarolását ígérte nekik. A küldöttség szerdán reggel tért vissza Csabára a legszebb reményekkel. Eljegyzés. Tar Gizellát, Tar Gyula kir. bíró­sági végrehajtó kedves leányát eljegyezte Névery József járási írnok Orosházáról. Szívből gratu­lálunk.

Next

/
Thumbnails
Contents