Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-04-19 / 16. szám

Halálozás- Litska Ferencz, a törekvő fiatal asz­talost'súlyos csapás érte. Neje, szül. Fridrich Mária hosszas szenvedés után jobblétre szenderült e hó 15-én. Ravatalát szebbnél szebb koszorúk ékesítet­ték a korán elhunyt fiatal asszonynak. Temetése impozáns részvét mellett pénteken délután 4 óra­kor ment végbe. Haláláról a család a következő gyászjelentést bocsátotta ki: Litska Ferencz saját, valamint gyermekei: Mariska és Feri; édes anyja: özv. Litska Ferenczné szül. Banűhauer Terézia, valamint az elhunyt édes anyja özv. Fridrich Fe­renczné szül. Mayer Jozefa, az elhunyt testvérei: Fridrich Károly, Fridrich Anna és férje Linden- berger Rezső. Fridrich János; sógorai: Litska József és neje Schriffert Magdolna gyermekeikkel, Litska Mária és férje Horváth István gyermekeik­kel és Litska Lajos, továbbá számos rokonok, jó barátok és barátnők nevében fájdalmasan megtört szívvel tudatja a felejthetetlen jó nő, gondos édes anya, gyermek, testvér, sógornő, rokon és jó barátnő Litska Ferenczné sszületett Fridrich Máriának folyó hó 15-én este 9 órakor életének 27-ik, boldog há­zasságának 5_ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldogult drága halott hült tetemei folyó hó 17- én délután 4 órakor té­tettek a Szent-József temetőben a családi sirkert- ben a róm. kath. szertartás szerint örök nyuga­lomra, — lelke üdvéért a szent-mise áldozat folyó hó 18-áp reggeli 8 órakor a róm. kath. nagy­templomban az ég Urának bemutattatott. Áldás és kébe hamvaira! Köszönet. Mindazon jó 'ösmerősök, barátok és a nagyszámú résztvevő közönség, kik felejthetlen nőm temetésén megjelentek, fogadják ez úton is hálás köszönetem. — Gvula, 1896. ápril 17. Litska Ferencz. Halálozások. Sarkad vidékén nagy részvétet kelt Kubányi Károly helytarartótanácsi nyug. jegyzőnek végelgyengülésben bekövetkezett halála. A boldo­gult derék öreg úr temetése holnap délelőtt 10 órakor lesz. A család által kiadott gyászjelentés a következő: Kubányi Etelka férj. Pejtsik Imréné, a saját valamint gyermekei: Károly és neje szül. Rákóczy Berta, Dezső, Jenő, Béla, Irén és László; — Kubányi Jenni és gyermeke Margit; Kubányi Kálmán és neje Varga Róza; — Dutkay Dezső mint vő és gyermekei: Ilona, Kálmán és Dénes, továbbá nagyszámú rokonság nevében fájdalmas szívvel tudatja a legjobb apa, nagyapa, vő és jó rokon Kubányi Károly a m. kir. helytartótanács ny. jegyző­jének f. év és hó 18-án éjjeli 2 órakor, élte 79-ik évé­ben, végelgyengülésben történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak hült tetemei f. hó 20-án d. e. 10 órakor fognak a rom. kath. egyház szertartása szerint a sarkad keresztturi temetőben a családi sírboltban örök nyugalomra tétetni, lelke üdvéért pedig az engesztelő szent-mise áldozat f. hó 21-én d. e. 10 órakor fog a sarkadi rom. kath. templom­ban az ég urának bemutattatok — Dömény József, Dőmény Lajos takarékpénztári pénztárnok testvér­bátyja, Békésen folyó hó 15-ikén hosszas súlyos szenvedés után meghalt. Áldás és béke poraikra) A sport köréből. A rég óhajtott lawn-tennis klub — örömmel mondhatjuk — most már meg­valósult. A népkert muzeum háta megetti részében a lawn tennis pálya teljesen felszerelve, készen áll a vidám játék megkezdésére. Egyelőre a játék meg­kezdése azonban az időjárás miatt hátráltatva van A vívás terén ritka kitüntetés érte a Gyulán mű­ködő Benedek Sándor vívómestert, akit a budapesti magyar a'thletikai klub meghívott a május 14-től 20-ig tartandó millenáris országos vivóversenyre. Mint halljuk, a közmegelégedés mellett működő vívó­mester egyik kitűnő gyulai tanítványát viszi fel ma­gával a nagyszabású vívóversenyre. Jelenleg a pa­vilonban tartatnak a vívó-órák nagyszámú tanít ványok részvétele mellett, kik igen szépen halad nak a vívás sportjában, Beküldetett. Amit Gyula város szépei és scep- ticus ifjú leventéi a képzelet és ábrándvilágba tar­tozónak neveztek egy hosszú hónapon át véglegessé lön, íme a tennis pálya elkészült; és ha az idők Istene egy kissé kegyesebb szemmel nézne Gyula város szépeire, kik feszült várakozással. várják, hogy a szép tennis öltönyökben minél előbb meg­tegyék hódításaikat, már tegnap megnyílt volna. Gyula város szórakozni szerető ifjú nemzedéke ez által egy oly kellemes mulatsághoz jutott* mely biztosan föl' fogja lendíteni és főn fogja tartani, a melegebb napok beálltával Gyulán teljesen pangó sőt ugyszólva szünetelő társadalmi 'érintkezést és mig egyrészről kellemes időtöltésül fog szolgálni, másrészről pedig mint testedző mulatság, az egész­ségre is igen jó hatással Obz. — A tennis pálya létrehozásában, Segesváry Ödön honvéd huszár fő­hadnagyon kívül, ki nemcsak hogy az eszmét megpendítette, de annak kivitelében is fáradságot nem ismerő buzgósággal munkálkodott, a legna­gyobb érdeme van az érdemdús polgármester Dutkay Bélának, aki ugyanis amint meghallotta a megindult mozgalmat, azonnal energiával fogott a dolog kimeneteléhez és mint a népkert legfőbb gondozója, nemcsak hogy alkalmas helyet adott a tennis pályának, hanem azt oly szépen és czélsze- rüen meg íb csináltatta, hogy czélszerüség és szép­ség szempontjából a legkitűnőbb tennis pályák közt foglalhat helyet. Nemcsak a játszó fiatalságról, ha­nem a mamákról is kellőleg gondoskodott, szép és kényelmes,-padokat helyeztetve el a pályát körül­vevő árnyas helyeken. Most tehát megvan a tennis pálya és csak Gyula város fiatal menyecskéin és szép leányain áll, hogy a tavaszi délutánokat a legkellemesebben eltöltsék, mert ahol ők megje­lennek, ott Gyula város fiatal emberei szintén tel­jes számmal megjelennek és ahol együtt van a fiatalság, ott megvan a jókedv és az órák perczekké rövidülnek. Végül még egyszer megemlékezve a mű létrehozóiról, adjuk meg nekik az elismerést és dicséretet az által, hogy a tennis pályát minél töb­ben látogassuk és ott minél jobban szórakozzunk. Egy klubtag. Öngyilkos gyermek. Alig volt 13 éves Konkoly Juliánná gyulai szegény gyufagyári munkás leánya, s parányi eszével már is volt annyi filozófiája, hogy latolgatván az élet és halál, a „lenni vagy nem lenni" hatalmas problémáját, arra a konklúzióra jutott, hogy a halál nem is olyan fekete, mint a hogy mondják, az élet pedig nem olyan virágos, mint a hogy az a gazdag gyerekek képes könyvében olyan szépen le van rajzolva. Egyet gondolt a kis böl­cselő és bevett egy adag mérget, hátat fordítván annak az életnek, melynek- örömeiből a szegény kis munkás leányának olyan kevés jutott volna ki. Apr. 14-én reggel történt, hogy atyja egy koronát adván kezébe, hogy azon fúrót vegyen számára, el­futott a patikába és egy üveg tömény karbolsavat kért. A mérget odahaza megitta 9 órakor és 12 óráig a legborzasztóbb kínok között vergődött zo­kogó szülei előtt. Holttestét dr. Kovács Károly és dr. Bárdos Arthur városi orvosok e hó 16-án bon- czolták fel. Az öngyilkosság oka — mint szülei mondják — megfoghatatlan. Fiatal kora s alacsony sorsa daczára igen sokat olvasott s valószínű, hogy a fel nem fogott olvasmányok hatása vezette a vég­zetes lépésre. A gyermekleány öngyilkossága vá rosszerte nagy szenzácziót és részvétet keltett. Tűz ütött ki a gyulavárii uradalomban 15-én este, mely több gazdasági melléképületet hamvasz­tott el. A kár biztosítva volt. Táncziskola. Neufeld Béla, jóhirü nagyváradi tánezmester, a napokban Gyulára érkezvén, táncz- tanfolyamot nyit a Scherer féle intézetben. A ki­váló Ügyességű tánezmesternek, ki már tavaly is a szülők teljes megelégedésére tanította a Scherer intézet növendékeit, hihetőleg igen sok tanítvá­nya lesz. Katonák és czivilek közötti újabb verekedés­ről kell referálnunk. Színhely ezúttal egyik gyulai utcza, hol a múlt napokban éjjel egy parasztlegé­nyekből s egy honvédközemberekből álló hadsereg vívott egymással nem annyira véres, mint inkább puffogós csatát. Az egyetlen áldozat Nagy József parasztlegény, ki kisebb töréseket kapott koponyá­ján. Rendőri aszisztencziától az érdekeltek szerte- futottak.. Megzavart mézeshetek. Aki a czimből ítélve, regényes pikántériát óhajt az újdonságból kihalászni, óriásit csalódik. Közönséges tolvajhistória biz ez és a mézesheteket nem a hóditó udvarló, sem a zöld- szemű féltékenység, hanem a csendőrség zavarta meg. Sőt az egész történetből hiányzik még az asszony is, ellenben van benne két kas méz, az az hiányzik ez is a Slepkó János gazduram csabai udvaráról. Biz azt elemelte valami gézengúz mézes heteket óhajtván csinálni magának tartalmából. A mézes hetek azonban Kesjár Mátyás tettes csabai suhancz igen nagy sajnálatára csak mézes napokká rövidültek, a mennyiben a csendőrség felfedezvén az ő inkognitóját, mézeshetek helyett most a dutyi­ban tölt- »hűvös« heteket. Uj anyakönyvvezetök. A belügyminiszter a tótkomlósi anyakönyvi kerületbe kinevezte anya­könyvvezetővé Lachata János III-ad jegyzőt és he­lyettesévé Csörfőly Endre községi írnokot, Nagy Szénásra pedig anyakönyvvezető helyettessé Szabó Béla községi írnokot. Öngyilkosság. Kudlák Mihály 41 éves szarvasi kovácsmester f. hó 14-ón forgópisztolylyal szivén lőtte magát. Tettének oka ismeretlen. Csaba városa képviselő testületé, hétfőn dél­előtt tartott közgyűlésében elvileg elhatározta, hogy a reménybeli csabai főgymnasium költségeihez évi 2500 forinttal fog járulni. Csaba városának ezen ha­tározata legméltóbb megünneplési módja a mille- niumnak. Ugyanezen közgyűlésen szintén elvileg el­határozták azt is, hogy a gyámügyi törvény enge­délyével élve, Csabán községi árvaszéket létesite neki moly czélból két ülnöki állást szerveznek egyenkint 1200 forint fizetéssel. Jankó János síremlékének felállítása érdekében nagyobbszabásu mozgalom és gyűjtés indult meg országszerte, a „Borsszem Jankó" szerkesztősége által kezdeményezve. Nekünk, kik az elhunyt ki­váló művészben* megyénk egyik jeles szülöttét vesz­tettük el, kétszeresen kell, hogy részt vegyünk a mozgalomban és adakozásainkkal hozzájáruljunk, hogy a kiváló humorista művész sírja ne soká legyen jeltelonül. Az adakozásra nézve tájékozásul szolgáljon lapunk szerkesztőségéhez a „Borsszem Jankó" szerkesztősége által küldött következő fel­hívás: „Síremléket Jankó Jánosnak! Arra a fér­fiúra, aki páratlan humorisztikus rajzaival negyven éven át derítette föl a nemzetet: a Iegmagyarabb festő művészre ráborult a sir éjszakája. A „Bors­szem Jankó" s élczlaptársai („Bolond Istók" és „Üstökös"), melyeket hosszú éveken át gazdagított s ékesített az ő mesteri tollának munkáival, biza­lommal fordulnak mindazokhoz, akiket nagy mű­vészetével és aranyos humorával annyiszor meg­vigasztalt: járuljanak hozzá, hogy sírja fölött méltó emlék hirdesse nevét. Hálával fogadtatik a legcse­kélyebb adakozás is, melyet a Budapést-Belvárosi Takarékpénztár igazgatóságához (Korónaherczeg- utcza) kérünk beküldeni. Az egyes kimutatások a „Borsszem Jankó"-ban jelennek meg. Mély tiszte­lettel a „Borsszem Jankó" szerkesztősége. Szerencsétlenség a vasútnál. A csabai 2-ik számú vasúti pályaorháznál e hó 14-én a nagy- várad-szegedi vonat a pályaőr 5 éves kis fiát el­gazolta. A szerencsétlen gyermek életveszélyesen megsérült s az elgázolás után nehány óra múlva kiszenvedett. Állategészségügyünk állapotamég mindig kedve­zőtlen, a megye több községében a sertésvósz — bár kisebb mértékben — még mindig uralg. Ser­tés elhullást jelentenek Kígyós, Csaba, Orosháza, Kétegyháza, Mező-Berény, Endrőd, Szeghalom, szarvasi Szorhalom. Gyulavári Dénes-major és csürhe, K.-Tarcsa, Csorvás és Vésztő községből. — Gyomén és Békésén 4 hét alatt elhullás nem lé­vén, a két község a zárlat feloldása iránt folya­modott. Sertésorbáncz van Csorvás és Szent-András községben. Száj- és körömfájás eddig 15 községben állapíttatott meg, — újabb eset azonban nem me­rült fel. A járványok krónikájából. A fertőző ragályos betegségek közül a kanyaró Csorváson, F.-Gyar- maton, Szeghalmon, N.-Szénáson, Gyula-Váriban, Orosházán, de legfőképen Békésen és Szarvason öltött legnagyobb terjedelmet. Iskolás gyermekek között a Békés-Kamut kerti községi iskola és Bé- kés-Iíatbazi tanyai iskolában lépett fel, minek kö­vetkeztében a két iskola bezáratása is kéretett. A másik veszedelmes betegség pedig a vörheny, amely szintén otthonias a gyermekvilágban és nehezem akar attól megválni. Legtöbb áldozata van Gyulán, Gyoman és Mező-Berényben, szórványosan azon ban Vésztőn, K.-Tárcsán, Kétegyházán, Csorváson, Békésen, Endrődön, Szarvason, Füzes-Gyarmaton, K.-Ladányban és Orasházán is fellépett. A har­madik veszedelmes betegség a roncsoló toroklob; mely szintén járványos jellegű. Igen sok áldozata volt Szeghalmon, Békésen, Orosházán, kisebb mér­tékben pusztított Vésztőn, Csabán, Kondoroson, Endrődön, Szarvason, K.-Ladányban, M.-Berény- ben, Dobozon, Csorváson, Sz.-AndrásoD, F.-Gyar- maton és Öcsödön. Ezeken kivül a himlő, fültő- mirigylob, agygerinczliártyolob, hasi hagymáz is sze­repelt megyénkben, lesve az erősebb társai által elszalasztott prédát. Papagály szinház, Idomított papagájokból és kakadukból álló szárnyas müvésztársulattal mulat­tatta vasárnap délután 4 órakor, egy hetekig itt időző lengyel pár, a pavillonbau összegyűlt kis számú publikumot. A publikum meg volt elégedve az elő­adással, a tulajdonos pár azon azonban nem, mert igen gyér pártolásban részesült a nagyobb figyelmet érdemlő ügyesen idomított madártársulat. Gyilkosság önvédelemből. Csukár Rika öcsödi czigány, családjával Mester-Szállásra ment tek- nyőjavitásra, — ahol is úgy bepálinkázott, hogy alig tudott magáról: — berúgott állapotban fele ségét ütlegelni kezdte annyira, hogy az kényte­len volt előle menekülni. — Be is ment Öcsöd­re testvéreihez Jakab Miklós és József üstfoltozó czigányokhoz, ahol előadva az esetet, vélök kí­sértette magát Mester-Szál fásra. A két testvér rátámadt Csukárra, hogy mi okon bántalmazta feleségét, s eközben szóváltás, majd tettleges- ségre került a dolog közöttük. E közben Csukár sógorát egy felkapott fűzfa karóval úgy vágta fejbe, hogy az rögtön meghalt. — A tettes most aszarvasi bíróságnál várja megérdemelt büntetését. Verekedés volt K. Ladányban a Kentner korcs­májában, mely alkalommal Kovács Lajos paraszt- legenyén ellenfelei Herpai Sándor, Guzman Sándor és Váró Imre orvosi látlelettel igazolt súlyos testi sértést követtek el. Sértett az ágyban, sértők a dutyiban. Vizsgálat folyik. A gyomai ev. ref. egyház templomának 16.071 frt 88 krral előirányzott renoválására a gyomai ev. ref. egyház tanácsánál megtartott árlejtés alkalmá­val következők ajánlkoztak : Izsó Sándor és Vagner Márton (Gyoma) 10 százalék, Pap Dezső és társai (M.-Tur) 15 százalék, Kaján Pál és Bubik Lajos (Orosháza) 17 százalék, Mátray Latos és Doboczky József (Szent Márton és Szentes) 22 százalék, Pozsár József és társa (Csongrád) 12 százalék, mindannyian árengedéssel. A szerződés Mátrai La­jos és Doboczky József társvállalkozókkal köttetett meg 12.524 frt 02 krral. Köhögés, rekedtség és elnyálkásodásnál, a to­rok és légzési szervek minden zavarainál melegen ajánljuk Egger kitűnő hatású mellpasztilláit. Kap­hatók 25 és 50 kros eredeti dobozokban, minden gyógyszertárban és nevesebb gyógyfüszerűzletben. Fő- és szétküldési raktár. Egger A. fiai Nádor­gyógyszertára Budapesten, Váozi-körút 17.250 24-30 Gyulai élet. Kemény napunk lesz május tizenkettedikén. A milleniumi ünnepségek városunkban vég­bemenő egész sorozata fog elvonulni szemeink előtt, lekötve'bámulatunkat és munkaerőnket. Lesz dolga szemeinknek, melylyel gyönyör­ködni és lesz dolga czeruzánknak, amelylyel je­gyezni fogunk. Gyönyörködni és dolgozni fogunk egy­szerre. Mig a publikum végij tapsolja a nyertes lovakat és végig tánczoltatja a veres-kereszt bálba seregestől ide jövő vidéki és helybeli szép lányok szemkápráztató tündér gárdáját, addig mi szerény munkásat a vidéki sajtónak, hegyezzi a tekintetünket, fülünket és czeruzánkat, met nekünk az élvezetből csak a munka dukál. Hja 1 könnyű a pesti újságoknak. Ott kiadják az ordrét: — Alborák maga ide megy! — Claquehutes maga odal És Alborák is, Claquehutes is, a harmadik is, a negyedik is ki-ki megy a maga útjára és végzi a maga kötelességét, írja a maga riportját. Claquehutes elmegy lóvonaton és felszámit fiakkert, Alborák elmegy gyalog és számit ló- vonatot, a lap pedig készül szépen mint a pa­rancsolat. Hej! ha nekünk volnának Alborákjaink. De hát mi szegény, lenézett vidéki újság­írók messze vagyunk még ettől a paradicsomi állapottól. Nálunk nem ekzisztál a munkamegosztás elve. Egyforma szakértelemmel kell, hogy refe­ráljunk a közigazgatási bizottsági ülésről és a kakadu-szinházról s báli karczolat Után Írjuk meg a nekrológot. Ha bálba megyünk tizenkét lányra kell vigyáznunk, hogy petrezselymet ne áruljon s a báli névsor gyötrelmes összeállításáról fogalma lehet minden vidéki báli tudósítónak. Egyszóval a bálban dolgoznunk kell kézzel is, lábbal is. Pedig egy időben csak egygyel kellemes. Egyéni tekinteteket pedig annyira szivün­kön viselni, hogy ha x. vagy y-né ő nagy­sága gégesorvadásban sínylődő lányának hang­versenyen szottyanik kedve fellépni, szükségké­pen fenomenális tehetséget kell; debut-jéből ki­olvasni, mert ha ellenkezőleg cselekszünk, úgy a különben is kövér mamát megsimitja a laprs- guta mérgében. A leminősitett műkedvelő családja pedig hetediziglen megvonja bosszúból a támo­gatást becses lapunktól. Képzelhető, hogy tudva e körülményeket, mennyire előfog a drukk a május tizenkettedikétől. Lesz lóverseny 1 Abban a nagy akadály- versenyben, melyet a városok a haladásfelé tesznek, ezzel a millenáris momentummal, mi is előbbre jutottunk egy — lófejjel. Aztán lesz hangverseny 1 Talán 1 Az opera el nem foglalt művészei le fognak jönni hozzánk muzsikálni. Valószínű azonban, hogy mindnek dolga fog akadni ha csak a nagy dobosnak nem. Úgy a lóverseny, mint a hangverseny, ha lesz, csak aféle talmi versenyek lesznek. Az igazi verseny, melyen a város és vidék legszebb leányai és menyecskéi mérkőznek meg iszonyú csatában, — melyben azonban mégis a férfiak lesz­nek a legyőzöttek, — a pavillonban este fog le­folyni. Vereskereszt bál, vereskereszt bál, de fé­lek tőled 1 Már most tessék elképzelni. Kiszaladni a lóversenyre, megnézni, felírni hogy melyik sárga, vagy deres kancza, vagy mén van legjobban favorizálva? Ki jött be elsőnek? Ki nyerte a hölgyek diját? Ki törte ki a nyakát, ki lem? Hányán voltak és kik voltak a tribünökön? A nép, az „óh nép!" az ingyenes helyeken oldalba könyökölte-e egymást és betörte-e lelkesedésé­ben a korlátokat ? Aztán beszaladni a megyeházba. Ki énekelt ? Ki nem énekelt ? Itt van e Nopcsa ? Milyen volt a publikum ? No aztán a bál. Kivasalt nyakkendővel, felálló gallérral és lekonyult orral fáradtan mint a gátversany győz­tes lova, be a terembe — tánczolni.. Ha még csak tánczolnlni kellene 1 Kik voltak ott ? Ki ne maradjon valaki 11111 (Ez szerkesztői figyelmeztetés.) Hány pár tán- czolta az első négyest ? stb. stb. A többit már tudják önök a báli referádákból. Ha aztán az ember — akarom mondani a tudósitó annyi szép lány szemtől megperzselődik és egyik szép szempár tulajdonosnőjébe élet-ha­lálra belegabalyodván, elkeseredik a sárga föl­dig, — akkor, akkor tessék Írni egy humoros, szellemes, Ízletes és teljes, hiteles névsorral ren­delkező báli referádát, úgy hogy mindazok kik az újságot io krajezárokért megveszik, holtra nevessék magukat a te szellemes, vig ötleteiden, mikor pedig te — szerencsétlen báli tudósító — szeretnéd magad felakasztani búbánatodban. Május tizenkettedike, múljék el a te orszá­god 1 és legyen meg a mi nyugalmunk I-Mi Gazdasági tudósítás. Az időjárás, a hőmérséklet emelkedése mel­lett, általában igen kedvezőre fordult a vegetáczióra nézve. E hét folyamán az ország minden részéről kisebb-nagyobb csapadékról tesznek említést. Vidé­künkön átlagban 25 m. méternyi eső lehetett, mely csapadék, tekintve, hogy kellő időben érkezett, elegendő lenne arra, hogy az elvetett tavasziak pompásan kikelhessenek. Gazdáink figyelme egyébként a folyton dü­höngő, fatális sertésvész enyhitését ezélzó kísérle­tezések felé fordul; de sajnosán kell tapasztalniok, hogy eddig, sem óv, sem gyógyszer nincsep. Az abbeli kísérletezések, hogy az elhullott sertések húsa, az életben levőkkel megetetve, azokat a vész iránt immunisokká tenné, sikerhez egyáltalán nem vezettek. 3 talán több eredmény várható a beteg sertéseknek szarvasmarha vérrel való etetéséről; a mennyiben arra nézve már biztos gyakorlati ada­tokkal rendelkezünk, hogy a sertésvész specziális baktériumai, a ló- és szarvasmarha-vérben nem­csak tovább nem tenyésznek, de hamarosan el is pusztulnak. Miután pedig az állatok által megevett vér gyorsan szívódik fel és megy át a szervezetbe: valószínű lehet, hogy ezen esetben a ló vagy szarvaBmarhavér etetés, a beteg sertés vérének rekonstruálásához, úgy az előzőleg említett ok, mint igen intensiv táphatásánál fogva oly radikálisan hozzájárulhat, hogy a kór, a szervezet által telje­sen leküzdhető is lesz. Sok tény szól a bypothezis mellett már eddig is, de a továbbiak megkutathat­ják, van-e valami a dologban ?

Next

/
Thumbnails
Contents