Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-01-05 / 1. szám
FONTOS !!! Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. Hölgyek figyelmébe. Különlegességek u. m. kézimunka, miivirágkellékek, gyermek-ruhák, felöltők, legújabb selymek, szal- lagok, csipkék valamint rövidárú és legszebb ruhadiszek raktárát ajánlja a nagyérdemű közönség szives figyelmébe Freyberger Albert Nagyvárad, Olaszi, Föutcza, (Bazár-épület.) 260 8—8 A közeledő farsangi idényre van szerencsénk a tisztelt közönség becses figyelmét a raktárunkon dús választékban levő báli szövetekre, úgymint gyapjukelmék, franczia battistok, luisinek, ajourok, és a legújabb gyártmányokra minden színben felhívni. Tisztelettel: 293 2—2 Rosenthal Testvérek, Gyulán. Kívánatra mintákkal készséggel szolgálunk. 1775—1895. tkv. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Gyula város végre- hajtaténak 106 frt 'és járulékaiból Toldi Jánosnak 185 frt és járulékaiból és Kis Mihály és ifj. Fábián Ferencznek 199 frt és 50 kr és járulékaiból álló követelésének kielégítése végett az árverést a gyulai kir. törvényszék területén lévő, Gyulán fekvő I. a gyulai 727. sz. tjkvben (1183—84.) hrsz. a. foglalt és Portörő FereDcz és neje nevén álló bel- telekre 17 frtban, 11. a gyulai 5389. zz. tjkvben 1185. hrsz. a. foglalt és Portörő Ferenoz nővén álló ház és udvarra 672 frtban Portörő Ferencz végrehajtást szenvedő ellen megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1896. évi január hó 15-ik uapján d e 9 Órakor a kir. törvényszék árverelő helyiségében (Szarvas-féle épület) megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becBárának 10°/„-át, vagyis ad. I., 1 frt 70 krt ad II. 67 forint 20 krajczárt készpénzben, vagy az 18S1. LX. törvényczikk 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. tcz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A gyulai kir. trvszék, mint tlkvi hatóság. Kelt Gyulán, 1895. november hó 1-én. Dr. Kaiocsay Kálmán, 4. 1—1. kir. trsz. bíró. Békésmegyei közkórház. ' r Árlejtési hirdetmény. A békésvármegyei közkórház részére az 1896. évre szükséges: a) cselédruházat 91 frt 20 kr., b) ágy fölszerelések 1181 frt és c) vasáruk 250 frt 10 kr. kikiáltási árak mellett árlejtés utján fognak beszereztetni. Fölhivatnak ennélfogva a vállalkozni akarók, hogy 10 százalék óvadékkal ellátott, külön-külőn szakma szerinti ajánlataikat, melyekben az engedmény százalékokban fejezendő ki, a vármegye* tekintetes alispánjához 1890. évi január hó 20-ig adják be. A beszerzendő tárgyak mennyiségéről és minőségéről hivatalos órák alatt a kórház irodájában kellő fölvilágositás szerezhető. Gyulán, 1896. óv január hó 4. ki—3 A kórházi igazgatóság. iadó lakás. lán^sNg^utlj^ajos téren o,étt5. -esámu házbaff^egy utczai és §gy) udvkri lakás kiadó. 8 »-3 Értekezhetni a/tulajdonos Kocsid Hirdetmény. A III. osztályú kereseti adót illetőleg, az adózók a következőkre figyelmeztetnek: Az adózók kötelesek 1896. évi január Jiő 20-ig az üzletük vagy vállalatuk után az adóévet megelőző három évi, vagy ba az üzlet vagy foglalkozás annyi éven át még fenn nem áll, az annak megkezdésétől számítandó, illetőleg fennállása idejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani. Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból eredő összes jövedelmek az a része, mely az üzlet vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonása után fennmarad; az üzlet tulajdonosnak s általában az adófizetésre kötelezettnek oly kiadásai azonban, melyek nem az üzlettel vagy foglalkozással járnak, hanem akár magának, akár pedig családjának és hozzá tartozók fenntartására szolgálnak, a jövedelemből, keresményből le nem vonhatók. A ki több vállalattól kereset, illetőleg jövedelem forrásból húz jövedelmet, köteles minden egyes vállalatról, üzletről vagy keresetről külön vallomást adni. Azok az adókötelesek, kik segédekkel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaik jegyzékét csatolni, mely jegyzékben a segédek nevét, az üzletbe vagy foglalkozásba belépésüknek ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kitoendő. Az az adózó, aki az adókötelezettek és adótárgyak összeírása után lép a kereset adó harmadik osztályába tartozók sorába, adóköteles üzletének megnyitása napjától két hó alatt köteles vallomást adni. A III-ad oszt. kereseti adó alá eső jövedelemnek bevallására, valamint az üzletben alkalmazott segédek bejegyzésére szolgáló űrlapok az adózóknak a községi elöljárók (városi adóhivatalok) által ingyen szolgáltatnak ki. A bevalló az űrlap egyes rovatait betölteni s annak bizonyításául, bogy az adatokat saját tudomásához képest pontosan és lelkiismeretesen közölte, eskü helyet nevét polgári becsület szava zálogául, valamint a bevallás napját és helyét aláírni köteles. E vallomás fentebb kitűzött határidő alatt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) nyújtandó be. A III. oszt. keresetiadó alá tartozó üzletnek, vállalatnak, keresetnek vagy jövedelem forrásnak az állam kincstár megrövidítésére irányzott szándékból történt valótlan bemondása jövedéki kihágást képez, melynek bírsága 1 — 8 annyi mint az összeg, melylyel az államkincstár megkárosittatot. Kárösszegnek vétetik az az összeg, melyet a közadók kivetésére a törvény által illetékesnek ismert közegek jogérvényesen megállapítottak. Az adókivető bizottság elé terjesztendő adó kiszámítási javaslatokat ktüntető lajstromok előre kihirdetendő 8 napra a község (város) házánál kitétetvén, azokat mindenki megtekintheti s az őt vagy másokat illető adójavaslatokra nézve észrevételeit megteheti, ezen észrevételek a fennti határ-, idő alatt Írásban a kir. pénzügyigazgatóságnál, utóbb az adókivető bizottságnál terjeszthetők elő. Az adókivető bizottság ülései nyilvánosak lévén, ott minden adózó megjelenhetik. Az adókivető bizottság végzése kihirdettetvén, az érdekelt adóköteles félnek jogában állván az ülés folyama alatt élőszóval az iránt nyilatkozni kivánja-e az ügyet, és ha igen mely indoknál fogva a felszólamlási bizottságához felebbezni. Hasonló nyilatkozatra jogosítva van a jelenlevő adókötelesek bármelyike és pedig nem csak saját, hanem más adójára nézve is, ba a bizottság által hozott végzés eredményében aránytalanságot vél bebizonyíthatni, akár a saját magára, akár másra kivetett adótételre nézve. A felebbezés indokainak írásban kifejtésére a tárgyalásnál jelenlevő felebbezőnek a hirdetéstől számítandó 8 napi határidő adatik. Az az adózó, aki az adókivető bizottság ülésében akkor, midőn adó ügye tárgyaltatott, jelen nem volt a bizottság végzése elleni félebbezésést az illető ülés folyama alatt megállapított adózók névjegyzékének a bizottság tárgyalásainak helyén szolgáló ház kapujára való kifüggesztésétől számitva 15 nap alatt a pénzügyigazgatóságnál adhatja be. Oly esetben, midőn a kivetőbizottság a kir. pénzügyigazgatóság által javastatba hozott adótétel felemelését határozta, erről az illető adózót ha a határozat kihirdetésnél jelen nem lenne, írásbeli végzéssel külön értesiti oly hozzáadással, hogy ha e végzést felebbezni kívánja, az ebbeli felszólalás írásban a végzés kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt az adóügyi előadónál vagy helyettesénél vevény mellett benyújtható. Ellenben azok az adózók, kik abban a községben (városban) melynek adólajstromában adó juk kivettetett, nem laknak és az ülésben jelen nem voltak, a hozott végzésről írásban értesítettnek s felebbezéseiket a végzés vételétől számított 15 nap alatt nyújthatják be a péozügyigazgatóságná). A felebbezés a kivetett adónak behajtását nem gátolja, a mennyiben azonban a fellebbezés tárgyát képező adó összege a múlt évre kivetettnél uagyobb, a felebbezés a két összeg közötti különbözeire nézve birtokon belül történhetik. Az adóköteles fél a felszólamlási bizottságnak határozatát akkor felebezbeti, ha a felszólamlási bizottság az adókivető bizottság által megállapított adót felemelte, vagy az adót a múlt évinél nagyobb összegben állapította meg, avagy ha az adó az adóköteles félre a kivetés évében első Ízben rovatott ki. A felebbezés a felszólamlási bizottság határozatának kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt a a kir. pénzügyigazgatóságnál adandó be, s felette harmadfokon a pénzügyi közigazgatási bíróság ítél. A felebbezésnek rendszerint halasztó hatálya | (1889. XXVIII. t -ez. 16. §.) ‘hru*'". -«r’íínv . • I. •• ’895. | - df-»;; Hirdetmény. IV. A tőke kamat és járadék adót, illetőleg az adózók figyelmeztetnek: A töke kamat és járadék adó alá eső jövedelmet, az azt élvező egyén vagy erkölcsi személy, vagy ennek törvédyes képviselője jövő 1896, évi január hó 15-ig bevallani köteles. Tőke-kamat és járadékadó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld, ház és keresetadó,j valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintettek; képezik jelesül mindazon kamatok osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi személy) a következő jövedelem forrásokból úgymint: a) bel- vagy külföldről folyó életjáradékokból özvegyi ellátásból vagy rokonsági évi járadékból; b) kézi- vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adós levelekre, váltókra vagy bárminemű kötvényekre, bel- vagy külföldre kölcsön adott, továbbá hitbizományi, családi vagy alapítványi t5- kékből; c) belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező dologi jogosítványokkal; d) külföldön fekvő föld- vagy házbirtokbdl ipari, kereskedelmi s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből; e) az állam vagy f) törvényhatóságok által kibocsátott s külön törvények által adómentesség kedvezményben nem részesített kötvényekből húz ; végre g) a hitel üzlettel foglalkozó s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított pénzintézeteknél, továbbá takarékpénztáraknál és mindazon intézeteknél, melyekkel takarékpénztári üzlet van összekötve, utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok vagy folyó számla mellett gyű- mölcsözés végett elhelyezett tőkékből folyó jövedelem. Az adózók a vallomás beadásának kötelezettsége alól a következő tőkékből folyó jövedelmekre nézve felmentetnek: a) a fentebb emlitett magyar államkötvények; b) az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények kamatai; c) nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és jelzálogilag biztosított' tőkék kamatai. Az ezen kamatok után járó tőke-kamat adót és pedig az a) alattiak útin a kifizető állami pénztár, a b) és c) alattiak után a kamatokat kifizető társulat az illető kamat élvezőnek rovására vonja le, s az illető kir. adóhivatalba szolgáltatja be. A pénzintézeteknél elhelyezett, fentebb g) alatt emlitett tőkékből folyó jövedelmet ezen tőkék birtokosai, szintén nem tartoznak adó alá beaz évi kamat r végén fennme. valamely földi frtot vett fel xjr évi deczember fi lerovás alapját bér hó végén í< dék évi kamatj. Ez az ejjára désben emlitett mert ezektől a .it felvett törlesztési i világosan megküld Ugyanis a hú tektől felvett köles, (leimi pótadó kiszár* aa) a bizonyé nők kamatának vál tartamára vétetik r megállapított kam.. után egy évre esik bb) a kölesé • folyó évi kamatna- e levonás kedvezni- , alkalmazandó, mélyek keztek (1891. 41., IS A vallomás az zötti időben adandó városi adóhivatalnál. E határidő lejé érkező vallomások a. a »Pénzügyi Közlő’ 81090. számú rende'. kérvény útján és ab|v be vétetni, ha hitelt késedelem elháríthat ruár hó 15-ike utá figyelembe nem véle A benyújtott i mely a vallomás kell igazolásiul szolgál. Kivételt képeZn. tett esetek, mert aze kamatokra vonatkozó v< határidő letelte után könyvi bekebelezés ír fel, jogositvák a felv,: kebelezését igazoló és következő 30 nap áfái ján, a rájuk az ez ac általános jövedelmi p az illetékes kir. pénzi Gyulán, deczein 291 2—2 Hird vallani. Ellenben a pénzintézetek kötelesek ezen kamat jövedelem összegét és pedig: a) a kifizetett kamatok összegét évnegyedenként, minden év márcziuB, junius, szeptember és deczember havának utolsó napján; b) a tőkésített kamatok összegét félévenként, minden év január és jülius havának utoloó--nap ját-r a kir. adóhivatalnál kimutatni és az ezei) kamatot ntán járó adót egyidejűleg beszolgálgáítatni, jo kifizetett vagy a tökéhez irt kamatokooi, vissza tarthassák. Úgy a IV. osztályú kereseti adónak, mint a tőke-kamat és járadék adónak az államkincstár megrövidítését ezélzó cselekmények, az adó tárgy eltitkolásának va*gy valótlan bemondásának birsága 1—8 annyi, mint az összeg, melylyel a kincstár megkárosittatott. Kárösszegnek vétetik amaz összeg, melyet a közadók kivetésére a törvény által illetékesnek ismert közegek (hatóságok) jogérvényesen megállapítottak. Ha es az összeg nem tudatik, a birság 1—500 forint, továbbá hogy azon adózók, kiknek 1895. évre megadóztatott kamat jövedelme már megszűnt vagy 1896. évi megadóztatásuk egyéb okból kifogás tárgyát képezi, a megszűnést vagy a kifogás jogosságát igtzoló iratokat (tkkvi törlési végzés, adóleirási rendelet stb) csatolják be vallomásukhoz vagy legalább tüzetesen jelöljék meg annak keltét és számít, illetve okát. Gyulán, deczemler 26-án 1895. fit, tanár' jra a hivqfc".1 rtozó keres' .bevalkur 297 1—2 A városi adóhivatal. Hirdetmény. A föld- és házbJrtok után ,’jkró' általános jövedelmi pótadót illetőié;, f“1 «»hozók a következőkre figyelmeztetnek: F. Általános jövedék pótadó fejében fizetendő: a) a földbirtokra,,a házbér alá eső házbérletre a folyó évre kivetett U“auu egyenes adónak és íuídiö alá eső házbirtokra a folyó ryenes adónak és földteher- 40 százaléka. helt ház- és földtulajdonosok- ez. 13. §-a által az a kedA IV. oszt. kereseti a következőkre figyelme?“ nyug-, kegy-, vagy tisztele hatósági, közalapítványi, 1 tisztek, tisztviselők, hive vagy kegydijrt húzó özv' ban lévő üzletvezetők, f s általába díjt húzó se,»*4ok,, segr-i élvező lelkésF művészek, vég osztály alá ta dők kivételévi lettes igazgatóisig, elől' vagy üzlettulajíSjonos, köteles fizetéséti húzta, az ügykörében Ullandó név- és fizetés-{jegyzéké: nyújtsa be. Az állandó fizetés , veendő fel, ha azonban a ható nem volna, az előző c ki a kereset adó. A vallomások beadá kelte tekintetében a Hl. o. közzétett szabályok tartandó. A nyilvános számadásra és egyletek tisztviselői, vallon hek illetményeit az illet ' lesek bevallani, a Isivei, szedni és az államjcénzta Tiszteké tisztből1 seiket állami kas# ílar piptró^tiyi pénztárból hu Telesek, az adiköteléei : hatóság szabja) ki és h ból szedi be j Gyulán, |eczeabe: . 296 2—2 A gyuhi vasú: fekvő ©rovecz-fé, la. é telek éstágas szabad kózbá, kedve: lett eladó. — Értékű lakó tulajdontssal.
