Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-01-26 / 4. szám

4» ti

j

templom]

kereskeq

szellemi

leménfl

Kézirat0!

Élőül

Egész éf|

Félévre

Evnegytfl

Egyes >1

letá

Gyula, 1896. január 26-án.

XV. ("XXVIII.) évfolyam.

sz tőség: LDobay János Je, hova- a lap ízét illető köz- I intézendők.

nőm adatnak issza.

tési dij:

| I frt — kr. | 2 » 50 » .1 » 25 »

m ára 10 kr.

Társadalmi és közgazdászati íietilap

MEG-JELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZDoloa3r Tá,n.os.

Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyvkereskedés, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők.

Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban.

Nyílt-tér sora 10 kr.

■vétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11.y Eckstein Bernéit fOrdö-utcza 4., Haasenstein és ' Jjilus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza l, Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Gránátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon.

lkai fi d[

Hiépköiiyvtárak.

|ké

Ibjatásügyi kormánynak a nép- Jtz ek szigorú iskoláztatását czélzó ■* gi társak a komoly, czéltudatos ingó 1 i kelt elismerést, de feltárja I : Ki aj állapotokat is, melyek épen a jygisMát’ál elhanyagolása folytán a jii tás eredménytelenségének főáÉertI ér a legnagyobb odaadó buz- J a hgyobb elismerésre méltó képesség tó részéről, ha a rendes iskoláztatás ca ipuszta idea, melynek megvalósulását leJonbször ép azok teszik lehetetlenné, kilSéförvény által annak tényezőiü vannak reB« Ive.

Nem szólunk itt speczialiter a mi viszonyainkról, mert ezek még mintaállapotok az ország lágyrészében fennálló iskoláztatási rendszerbe! képest, de mivel mi tudjuk, hogy e tekintetűn nálunk is sok kivánni való van még, akkot ebből következtetést vonhatunk az ország-"«is vidékén fennálló iskolaláto gatási viszoijokról.

Mily kíjésséggel, inily ismerettel, mily erkölcsi alaiáal lép a növendék iiy iskoláztatás után Íz életbe, mily értékűig szerz

n'i^iyeket úgy a mag S'; mint a társiálom és a haza javára honosítani kellene ?Mily tudásával bir annak, hogy ő egy haaáJc, egy nemzetnék élő tagja, egy hazának,JuBlyért nemcsak éreznie, de szükség ésetipi áldoznia is kell? gJ*

Pedig sáliunk a nemzet egészének műveltségi mértéke annál nagjobb beszámítás alá esik, miyel első sorban abban kell ural- tölénjiiyel bírnia, ha uralkodó elem hazában, ezért kell kérlelhetet- bab^ényesitíni a törvénynek a itatásra'- vonatkozó intézkedéseit, .jtolai oktatással mégnem szabad I-Izerf tekinteni népünk tanítását. Az

!|| zeraet ismeretek nemcsak a törvénynek a mostani ézagos végrehajtása mellett nyert hXiS® bognak elkallódni nehány

év alatt, de nagyon kevés marad meg azokból még a legrendszeresebb oktatás után is. Nem szabadna a népiskolának a tanköteles vek letelte után sem teljesen elbocsájtania volt növendékeit, hanem módot kellene keresni, egy állandó kapocs létesítésére, mely a meglett korben is összeköttetésbe tartaná a népet az iskolával, hogy az ezt mindig olyannak tekinthetuó, melyből világosság sugárzik reá.

Legalkalmasabb kapocs volna a népiskola közt az iskolával összekötött népkönyvtár, melynek egyetlen községből sem szabadna hiányozni.

Igaz, hogy ma már minden valamire való községnek van egy vagy más czimen felállított, olvasóköre, melynek útján a tagok lapokhoz és könyvekhez is juthatnak. De az is igaz, hogy ezen körök legtöbbször politikai pártalakulások, a melyek kizárólag egyik vagy másik politikai pártiránynak czéljaira szolgáinak és a közmíveltség előmozdítása csak mellékczélt sem képez. Fő a politika. De az ily olvasókörök könyvtárai a legesleg- többször mindenre inkább alkalmasak, mint a nemesehb érzések és az értelem fejlesztésére, mert a legtöbbször a regényirodalom legutolsó salakjai képezik az összes gyűjte nr&fjytf'*' cxüsijf gétör1- Ítöíállítííll ciríiliDu 9 "íuifT*■ számra is lehet vásárolni s a mely regények igen alkalmasak arra, hogy a különben is naiv Jelfogó és gondolkozó képességet és babonára hajlandó képzelődést félrevezessék és a népet gondolkodásában és erkölcsi ér zésében megrontsák. Ezekkel többet ártunk, mint használunk, mert a betű nemcsak éltet, de öl is.

Az iskolákkal összekötött népkönyvtárak nem állhatnak semmi külön érdek szolgálatában. Egyedüli czélja volna az iskolai tanítás- és nevelési megvetett alapon az erkölcsi érzés nemesítése, a hazafias érzés fejlesztése és az ismeretek bővitése.

Ezen könyvtárnak a lelke azután a Janitó lehetne. Első sorban az ő tudása és hazafias érdeke lenne a biztosíték arra nézve

££á-£L°|ési Casinó-bálról.

— Január 18. —

QyilV város főutczáján a napokban néhány I tl(iába'“r'í°lt és két szárion elhelyezkedő fia- ■ tál embe* a gyulai társadalom' egy idősebb jÓ- '■ kedvű ta!a következőleg szólította meg:

■jjáti talán megbolondultatok, hogy ebben szibériddőben szánkázni mentek ? Hová visz

J| váljon Éifl

•gésre a Casinó-bálba“ — volt a valasz.

H úgy 1 Jó mulatást 1“

J* ^öbb még kellőképen megbolránko-, WjGlrtJysri ®ÍI1 rázva ment tovább és mosoly- '»! az öt fiatal embernek a vállalkozá- nnagy hidegben kaczkára tették orruk- iknek épségét a békési bálért. Mo- s|j.. A* iá nem csodálkozott többé, mert ismerte ■k bclé'sirh'rű bálok csalogató erejét, hova pár előtt naSa is elment volna, ha vasvilla esik

i éw‘

^ fialok pedig beburkolóztak bundáikba, k|ö ben Pszönetet mondtak a gyulai hölgy ko- líoru eíjí^ legszebb virágának, ki korcsolyáit xs" riretv* rózsapiros arczczal jött haza a jégről s

| mulatást a békési bálra“ köszöntéssel vidám «J ,

haladt e kedvesen csengő hangból a vi leal*yarczból tisztán lehetett olvasni a gondola^ j n^ák menjetek és hívjátok az udvarias bét» fialalságot, a gyulai mulatságokra.“

S a két szán elindult és a szabadban a esi pős éjszaki szél daczára a fiatalok vidám tréfálkozása között kelt versenyre azzal a jiíkker kocsival, melynek a fagyos havon csikorgó kerekei szélsebesen vitték a huszár tisztikar két ifjú tagját Békés felé.

„Elindulának éS el is jr ^nak.“

A békési bérház pompás dísztermében, a melynek közepén lefüggő villanylámpa szétáradó fehér sugarai érdekesen világították meg Badé Pista gyulai első zenekarának szerszámaikkal bajlódó barna képű tagjait, a békésiekből- és a mindenfelől összesereglett vidékiekből hatalmas fekete gárda verődött össze. — A jó Hajnal Pista bátyánk, ki lekötelező szívélyességgel fo- adott mindönkit, s ki még az előbb aggódó arczczal sürgött-forgott a termekben, hogy meggyőződjék, minden rendben van-e, a ki olyan volt, mint a leányát bálba vivő gondos mama, ki még mindig talál egy igazítani váló csokrot egy Iesimitani való hajtást a toiletten, ő, a bál föintézője, megnyugvást eláruló önelégültséggel tekintett végig a hatalmas seregen, melynek nagy számában, mulatási vágyában, . biztosítva látta fáradozásainak sikerét*

Ott álltam beszélgetve a nagyterem ajtajában, midőn egyszerre szétnyílt a tánezosok csapata és az első rózsaszín ruha hirtelen átsurrant a mélyen meghajló férfiak között. Oly megkapó volt e látvány, hogy önkénytelenül helyemen maradtam és végig néztem a tánezosnők bevonulását. Gyors egymásutánban jöttek a rendezők karján. A karcsú női termetekhez simuló könnyű ruhák színeinek gyors váltakozása érdebogy olyan könyvek abban ne foglaljanak helyet, melyek a kitűzött nagy czéllal csak távolról is összeütközésbe jöhetnének, másod sorban az iskolai felettes hatóságok, melyeknek teljes tudatával kell birniok az ezzel összekötött hazafias czél fontosságárólValóban az ezredéves ünnep egyéb méltó megörökítésének tekinthetnék a bókésmegyei községek is az ily népkönyvtár megalapítását, melyből azután nem volna szabad hiányozni a magyar nemzet történelmét tárgyaló egyetlen könyvnek sem, meg a mely a nép felfogásához alkalmazkodik, mert hisz a magyar nemzet múltja a legalkalmasabb arra, hogy a hazafias érzést felköltse és ébren tartsa, I hogy a nagy hősök dicső példáiból lelkesedést merítsen.

De a magyar népies irodalom ma már oly gazdag arra, hogy minden irányban elfogadható termékeket szolgáltasson, és ha népkönyvtárak tömeges alapítása, az irodalom ezen ágának mívelését is háladatossá teszi, még inkább akadnak hivatottak annak gazdagítására és akkor bizonyosan kiváló klasszikusaink is nemcsak kincseket érő díszpompában fognak ragyogni a gazdagok pipere-asztalán, de egyszerű külsejükben világitó fényükkel a népkönyvtárakban is és népünk 'szívenSíi tfsTTeikébe’S"is'öTtiíöi/l’ei találnak.

Ha azután ezen népkönyvtárak az iskolai könyvtárak folytatását képezik, úgy azoknak üdvös kihatása annál biztosabban várható.

Ezeknek megalapításával' emelhetne tehát vármegyénk minden községe emléket a nemzet ezredéves ünnepének.

Békésvármegye rendkívüli közgyűlésének tárgysorozata 1896. február 3-án.

A közgyűlés legfontosabb tárgya a községi hí telintézet szervezése tárgyában kiküldött bizottságnak jelentése, mely egész terjedelmében a meghívóhoz csatolva a megyebizottság tagjainak megküldetett, — A tárgysorozat többi pontjai a következők : 1. József főherczeg ő fenségének levele, melyben a törvényhatósági bizottságnak László főherczeg

kés tarka látvány lehetett, de nem ez ragadta meg figyelmemet, hanem azok az izgatottságtól piruló arezok és félig lesütött de mégis gyorsan körüljártatott szemek, melyek alig pár pillanat alatt a .benső érzelmek sokaságát tükrözték vissza.

Majdnem mindegyik arcz, midőn a női öltöző küszöbén megjelent egy pillanatra szorongó félelmet árult el; — a férfiseregtöl elárasztott termen végig futó szemben a másik pillanatban a félve-félt veszedelem elmúlta feletti örömérzet csillant fel s csak a harmadik lépésnél vette fel mindegyik egyéniségének megszokott magatartását. >

És láttam a mint a békési szépek a siker biztos reményében büszke önérzettel de azért hálásan néznek végig rajtunk, köszönetét intve | békési fiatalságnak a bál rendezéséért, a vidékieknek a megjelenésért, láttam a mint a nevét hófehér arczán viselő szőke szépség szerény pirulással sietve haladt lesütött pillákkal el mellettünk. Láttam a szomszédos Mezöberény tári- ezosnőinek három képviselőjén azt a kérkedő mosolyt, mely dicsekvőleg hirdette, hogy érettük átjött a község egész fiatalsága. Orosháza szökehaju leánya ruhájával foglalkozva ügyet sem vetett a sorfalként álló tánezosokra, kikről tudlct hogy pár perez múlva hódolattal fogják körül özönleni. Pestvármegyének szellemes barna képviselője kihivólag nézett végig rajtunk, mintha biztos győzelme tudatában kényszeríteni akart volna, hogy ügyes visszavágásainak kitéve magunkat szóharezot kezdjünk vele.

S ők mind, és velük az ismerősöket szives

elhalálozása alkalmából kifejezett részvétért köszönetét fejezi ki.

2. Festetics Andor gróf a földmivelésügyi minisztérium vezetésétől való felmentését tudatja.

3. Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszterré való kineveztetéséröl értesíti a vármegye közönségét.

4. A m. kir. belügyminiszter leirata, melyben felhívja a vármegye közönségét, hogy az ezredéves ünnepségek alkalmából ő Felsége koronázásának évfordulóján rendezendő bandériumban küldöttségileg részt vegyen. Ezzel kapcsolatosan a vármegye főispánjának intézvénye, melyben a bandérium részletes szervezetét tudatja; továbbá a vármegye alispánjának jelentése az 511./1895. bgy. sz. határozat folytán tett előintézkedésekről.

5. A m. kir. belügyminiszter rendelete a csabai dohány beváltáshoz politikai biztos kirendelése iránt. Ezzel kapcsolatosan a várm. alispánjának jelentése a tett intézkedésekről.

6. A m. kir. földmivelésügyi miniszter rendelete a »pásztorokról« szóló vármegyei szabályrendelet módosítása tárgyában.

7. A m. kir. belügyminiszter rendelete a vármegyei közgazdasági bizottság szervezete tárgyában alkotott szabályrendelet módosítása iránt.

8. Ugyancsak a belügyminiszter leirata a vármegyei közkórházi szabályrendelet, — és

9. A várm. nyugdíj szabályrendelet tervbe vett módosítására vonatkozólag.

10. A m. kir. kereskedelmi miniszter leirata melyben felhívja a vármegye közönségét, hogy fa, bcLcsi kösaiifoixO uiiittiülüiy felagy elő bizottság soa egy tagot küldjön ki.

11. A m. kir. belügyminiszter rendelete a külföldiek bejelentése tárgyában alkotott szabályrendelet módosítása iránk /------- - '

12

. A m. kir. bfelnjfyminiszter leirata Hivessy Károly'nyugdíjazott 'szolgabiró kegydijazására vonatkozólag. .

13. A m. kir. belügyminiszter leirata az Uj- Kigyós község anyagi helyzetének javítása tárgyában a törvényhatóság részéről felterjesztett feliratra vonatkozólag.

14. A m. kir. belügyminiszter rendelete a vármegye 1896-ik évi költségvetésére vonatkozólag.

15. A vármegyei számonkérőszék jegyzőkönyve.

16. Zala és Trencsén vármegyék Átiratai a szegények részére szükséges gyógyszerek költségeinek az állampénztárból való fedezése tárgyában. — Kapcsolatosan a vármegye alispánjának előterjesztése.

17. Győr sz kir. város közönségének átirata, melyben a magyar korona országai és O Felsége többi országai között fennálló vám- és kereskedelmi

mosolygással üdvözlő csabai és kigyósi hölgyek bájosan és biztos tartással léptek a parkettre, melyen mindannyian utolérhetetlen művészettel mozognak.

A gyulai czigányok rákezdték a csárdást tés kezdetét vette a bál, amely — de ezt már leírni nem tudom, ezt átmulattam és mint egy édes álmot átálmodtam.

Utólag hallottam, hogy a négyeseket har- mincz pár tánczolta és hogy a hölgyek 6 órakor oszlottak szét. A férfiak később.

. Megpróbálok még a jelenvoltakról is névsort adni:

Leányok: Albrechtovics nővérek, Andrássy Gizella, Baky Vilma, Bertóthy Lujza, (Mezőbe- rény) Buchwald Margit,1 Buday Anna (Mezöbe- rény), Hajnal Gizella (Kigyós), Horváth Margit (Mezöberény) Kovács nővérek, Lavatka Margit (Abony), Mezey Rózsa, Pándy nővérek (Csaba), Székács Linka (Orosháza), Szvoboda Ilonka, Schweitzer Irén (Csaba).

Asszonyok: Lavatka Józsefné, Henszelmann Elekné, Berthóty Gusztávné, Hajnal Albertné, Horváth Jánosné, Szegedy Kálmánné, I Emperl Ernőné, Székács Ferenczné, Lavatka Béláné, Széchenyi Kázmérné, Vigh Ferenczné, Buday Jó- zssfné, Popovic§.^Szilveszterné stb.

Gyulai létemre felcsaptam vidéki levelezőnek és ezekben számoltam be a békési bálról, ha nem tetszenék referádám a békésieknek, ajánlom nekik, hogy máskor maguk írjanak báljukról.

By.