Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-01-26 / 4. szám

4» ti j templom] kereskeq szellemi leménfl Kézirat0! Élőül Egész éf| Félévre Evnegytfl Egyes >1 letá Gyula, 1896. január 26-án. XV. ("XXVIII.) évfolyam. sz tőség: LDobay János Je, hova- a lap ízét illető köz- I intézendők. nőm adatnak issza. tési dij: | I frt — kr. | 2 » 50 » .1 » 25 » m ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati íietilap MEG-JELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZDoloa3r Tá,n.os. Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv­kereskedés, hova a hir­detések és nyilt-téri közle­mények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. ■vétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11.y Eckstein Bernéit fOrdö-utcza 4., Haasenstein és ' Jjilus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza l, Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Gránátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. lkai fi d[ Hiépköiiyvtárak. |ké Ibjatásügyi kormánynak a nép- Jtz ek szigorú iskoláztatását czélzó ■* gi társak a komoly, czéltudatos in­gó 1 i kelt elismerést, de feltárja I : Ki aj állapotokat is, melyek épen a jygisMát’ál elhanyagolása folytán a jii tás eredménytelenségének fő­áÉertI ér a legnagyobb odaadó buz- J a hgyobb elismerésre méltó ké­pesség tó részéről, ha a rendes isko­láztatás ca ipuszta idea, melynek megvaló­sulását leJonbször ép azok teszik lehetet­lenné, kilSéförvény által annak tényezőiü vannak reB« Ive. Nem szólunk itt speczialiter a mi vi­szonyainkról, mert ezek még mintaállapotok az ország lágyrészében fennálló iskoláztatási rendszerbe! képest, de mivel mi tudjuk, hogy e tekintetűn nálunk is sok kivánni való van még, akkot ebből következtetést vonhatunk az ország-"«is vidékén fennálló iskolaláto gatási viszoijokról. Mily kíjésséggel, inily ismerettel, mily erkölcsi alaiáal lép a növendék iiy iskoláz­tatás után Íz életbe, mily értékűig szerz n'i^iyeket úgy a mag S'; mint a társiálom és a haza javára honosí­tani kellene ?Mily tudásával bir annak, hogy ő egy haaáJc, egy nemzetnék élő tagja, egy hazának,JuBlyért nemcsak éreznie, de szük­ség ésetipi áldoznia is kell? gJ* Pedig sáliunk a nemzet egészének mű­veltségi mértéke annál nagjobb beszámítás alá esik, miyel első sorban abban kell ural- tölénjiiyel bírnia, ha uralkodó elem hazában, ezért kell kérlelhetet- bab^ényesitíni a törvénynek a itatásra'- vonatkozó intézkedéseit, .jtolai oktatással mégnem szabad I-Izerf tekinteni népünk tanítását. Az !|| zeraet ismeretek nemcsak a törvénynek a mostani ézagos végrehajtása mellett nyert hXiS® bognak elkallódni nehány év alatt, de nagyon kevés marad meg azok­ból még a legrendszeresebb oktatás után is. Nem szabadna a népiskolának a tanköteles vek letelte után sem teljesen elbocsájtania volt növendékeit, hanem módot kellene ke­resni, egy állandó kapocs létesítésére, mely a meglett korben is összeköttetésbe tartaná a népet az iskolával, hogy az ezt mindig olyannak tekinthetuó, melyből világosság su­gárzik reá. Legalkalmasabb kapocs volna a nép­iskola közt az iskolával összekötött nép­könyvtár, melynek egyetlen községből sem szabadna hiányozni. Igaz, hogy ma már minden valamire való községnek van egy vagy más czimen felállított, olvasóköre, melynek útján a tagok lapokhoz és könyvekhez is juthatnak. De az is igaz, hogy ezen körök legtöbbször politikai párt­alakulások, a melyek kizárólag egyik vagy másik politikai pártiránynak czéljaira szol­gáinak és a közmíveltség előmozdítása csak mellékczélt sem képez. Fő a politika. De az ily olvasókörök könyvtárai a legesleg- többször mindenre inkább alkalmasak, mint a nemesehb érzések és az értelem fejleszté­sére, mert a legtöbbször a regényirodalom legutolsó salakjai képezik az összes gyűjte nr&fjytf'*' cxüsijf gétör1- Ítöíállítííll ciríiliDu 9 "íuifT*■ számra is lehet vásárolni s a mely regények igen alkalmasak arra, hogy a különben is naiv Jelfogó és gondolkozó képességet és babonára hajlandó képzelődést félrevezessék és a népet gondolkodásában és erkölcsi ér zésében megrontsák. Ezekkel többet ártunk, mint használunk, mert a betű nemcsak éltet, de öl is. Az iskolákkal összekötött népkönyvtá­rak nem állhatnak semmi külön érdek szol­gálatában. Egyedüli czélja volna az iskolai tanítás- és nevelési megvetett alapon az er­kölcsi érzés nemesítése, a hazafias érzés fej­lesztése és az ismeretek bővitése. Ezen könyvtárnak a lelke azután a Ja­nitó lehetne. Első sorban az ő tudása és hazafias érdeke lenne a biztosíték arra nézve ££á-£L°|ési Casinó-bálról. — Január 18. — QyilV város főutczáján a napokban néhány I tl(iába'“r'í°lt és két szárion elhelyezkedő fia- ■ tál embe* a gyulai társadalom' egy idősebb jÓ- '■ kedvű ta!a következőleg szólította meg: ■jjáti talán megbolondultatok, hogy ebben szibériddőben szánkázni mentek ? Hová visz J| váljon Éifl •gésre a Casinó-bálba“ — volt a valasz. H úgy 1 Jó mulatást 1“ J* ^öbb még kellőképen megbolránko-, WjGlrtJysri ®ÍI1 rázva ment tovább és mosoly- '»! az öt fiatal embernek a vállalkozá- nnagy hidegben kaczkára tették orruk- iknek épségét a békési bálért. Mo- s|j.. A* iá nem csodálkozott többé, mert ismerte ■k bclé'sirh'rű bálok csalogató erejét, hova pár előtt naSa is elment volna, ha vasvilla esik i éw‘ ^ fialok pedig beburkolóztak bundáikba, k|ö ben Pszönetet mondtak a gyulai hölgy ko- líoru eíjí^ legszebb virágának, ki korcsolyáit xs" riretv* rózsapiros arczczal jött haza a jégről s | mulatást a békési bálra“ köszöntéssel vidám «J , haladt e kedvesen csengő hang­ból a vi leal*yarczból tisztán lehetett olvasni a gondola^ j n^ák menjetek és hívjátok az udva­rias bét» fialalságot, a gyulai mulatságokra.“ S a két szán elindult és a szabadban a esi pős éjszaki szél daczára a fiatalok vidám tré­fálkozása között kelt versenyre azzal a jiíkker kocsival, melynek a fagyos havon csikorgó ke­rekei szélsebesen vitték a huszár tisztikar két ifjú tagját Békés felé. „Elindulának éS el is jr ^nak.“ A békési bérház pompás dísztermében, a melynek közepén lefüggő villanylámpa szétáradó fehér sugarai érdekesen világították meg Badé Pista gyulai első zenekarának szerszámaikkal bajlódó barna képű tagjait, a békésiekből- és a mindenfelől összesereglett vidékiekből hatalmas fekete gárda verődött össze. — A jó Hajnal Pista bátyánk, ki lekötelező szívélyességgel fo- adott mindönkit, s ki még az előbb aggódó arczczal sürgött-forgott a termekben, hogy meg­győződjék, minden rendben van-e, a ki olyan volt, mint a leányát bálba vivő gondos mama, ki még mindig talál egy igazítani váló csokrot egy Iesimitani való hajtást a toiletten, ő, a bál föintézője, megnyugvást eláruló önelégültséggel tekintett végig a hatalmas seregen, melynek nagy számában, mulatási vágyában, . biztosítva látta fáradozásainak sikerét* Ott álltam beszélgetve a nagyterem ajtajá­ban, midőn egyszerre szétnyílt a tánezosok csa­pata és az első rózsaszín ruha hirtelen átsurrant a mélyen meghajló férfiak között. Oly megkapó volt e látvány, hogy önkénytelenül helyemen maradtam és végig néztem a tánezosnők bevo­nulását. Gyors egymásutánban jöttek a rende­zők karján. A karcsú női termetekhez simuló könnyű ruhák színeinek gyors váltakozása érde­bogy olyan könyvek abban ne foglaljanak helyet, melyek a kitűzött nagy czéllal csak távolról is összeütközésbe jöhetnének, má­sod sorban az iskolai felettes hatóságok, me­lyeknek teljes tudatával kell birniok az ez­zel összekötött hazafias czél fontosságáról­Valóban az ezredéves ünnep egyéb méltó megörökítésének tekinthetnék a bókésmegyei községek is az ily népkönyvtár megalapítását, melyből azután nem volna szabad hiányozni a magyar nemzet történelmét tárgyaló egyet­len könyvnek sem, meg a mely a nép fel­fogásához alkalmazkodik, mert hisz a ma­gyar nemzet múltja a legalkalmasabb arra, hogy a hazafias érzést felköltse és ébren tartsa, I hogy a nagy hősök dicső példáiból lelkesedést merítsen. De a magyar népies irodalom ma már oly gazdag arra, hogy minden irányban el­fogadható termékeket szolgáltasson, és ha népkönyvtárak tömeges alapítása, az iroda­lom ezen ágának mívelését is háladatossá teszi, még inkább akadnak hivatottak annak gazdagítására és akkor bizonyosan kiváló klasszikusaink is nemcsak kincseket érő dísz­pompában fognak ragyogni a gazdagok pipe­re-asztalán, de egyszerű külsejükben világitó fényükkel a népkönyvtárakban is és népünk 'szívenSíi tfsTTeikébe’S"is'öTtiíöi/l’ei találnak. Ha azután ezen népkönyvtárak az iskolai könyvtárak folytatását képezik, úgy azoknak üdvös kihatása annál biztosabban várható. Ezeknek megalapításával' emelhetne te­hát vármegyénk minden községe emléket a nemzet ezredéves ünnepének. Békésvármegye rendkívüli közgyűlésének tárgysorozata 1896. február 3-án. A közgyűlés legfontosabb tárgya a községi hí telintézet szervezése tárgyában kiküldött bizottság­nak jelentése, mely egész terjedelmében a meghívó­hoz csatolva a megyebizottság tagjainak megkülde­tett, — A tárgysorozat többi pontjai a következők : 1. József főherczeg ő fenségének levele, mely­ben a törvényhatósági bizottságnak László főherczeg kés tarka látvány lehetett, de nem ez ragadta meg figyelmemet, hanem azok az izgatottságtól piruló arezok és félig lesütött de mégis gyor­san körüljártatott szemek, melyek alig pár pil­lanat alatt a .benső érzelmek sokaságát tükröz­ték vissza. Majdnem mindegyik arcz, midőn a női öl­töző küszöbén megjelent egy pillanatra szorongó félelmet árult el; — a férfiseregtöl elárasztott termen végig futó szemben a másik pillanatban a félve-félt veszedelem elmúlta feletti örömérzet csillant fel s csak a harmadik lépésnél vette fel mindegyik egyéniségének megszokott magatar­tását. > És láttam a mint a békési szépek a siker biztos reményében büszke önérzettel de azért hálásan néznek végig rajtunk, köszönetét intve | békési fiatalságnak a bál rendezéséért, a vi­dékieknek a megjelenésért, láttam a mint a ne­vét hófehér arczán viselő szőke szépség szerény pirulással sietve haladt lesütött pillákkal el mel­lettünk. Láttam a szomszédos Mezöberény tári- ezosnőinek három képviselőjén azt a kérkedő mosolyt, mely dicsekvőleg hirdette, hogy éret­tük átjött a község egész fiatalsága. Orosháza szökehaju leánya ruhájával foglalkozva ügyet sem vetett a sorfalként álló tánezosokra, kikről tudlct hogy pár perez múlva hódolattal fogják körül özönleni. Pestvármegyének szellemes barna kép­viselője kihivólag nézett végig rajtunk, mintha biztos győzelme tudatában kényszeríteni akart volna, hogy ügyes visszavágásainak kitéve ma­gunkat szóharezot kezdjünk vele. S ők mind, és velük az ismerősöket szives elhalálozása alkalmából kifejezett részvétért köszö­netét fejezi ki. 2. Festetics Andor gróf a földmivelésügyi mi­nisztérium vezetésétől való felmentését tudatja. 3. Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi minisz­terré való kineveztetéséröl értesíti a vármegye kö­zönségét. 4. A m. kir. belügyminiszter leirata, melyben felhívja a vármegye közönségét, hogy az ezredéves ünnepségek alkalmából ő Felsége koronázásának év­fordulóján rendezendő bandériumban küldöttségileg részt vegyen. Ezzel kapcsolatosan a vármegye főis­pánjának intézvénye, melyben a bandérium részle­tes szervezetét tudatja; továbbá a vármegye alis­pánjának jelentése az 511./1895. bgy. sz. határozat folytán tett előintézkedésekről. 5. A m. kir. belügyminiszter rendelete a csa­bai dohány beváltáshoz politikai biztos kirendelése iránt. Ezzel kapcsolatosan a várm. alispánjának je­lentése a tett intézkedésekről. 6. A m. kir. földmivelésügyi miniszter rende­lete a »pásztorokról« szóló vármegyei szabályren­delet módosítása tárgyában. 7. A m. kir. belügyminiszter rendelete a vár­megyei közgazdasági bizottság szervezete tárgyában alkotott szabályrendelet módosítása iránt. 8. Ugyancsak a belügyminiszter leirata a vár­megyei közkórházi szabályrendelet, — és 9. A várm. nyugdíj szabályrendelet tervbe vett módosítására vonatkozólag. 10. A m. kir. kereskedelmi miniszter leirata melyben felhívja a vármegye közönségét, hogy fa, bcLcsi kösaiifoixO uiiittiülüiy felagy elő bizottság soa egy tagot küldjön ki. 11. A m. kir. belügyminiszter rendelete a kül­földiek bejelentése tárgyában alkotott szabályrende­let módosítása iránk /------- - ' 12 . A m. kir. bfelnjfyminiszter leirata Hivessy Károly'nyugdíjazott 'szolgabiró kegydijazására vo­natkozólag. . 13. A m. kir. belügyminiszter leirata az Uj- Kigyós község anyagi helyzetének javítása tárgyá­ban a törvényhatóság részéről felterjesztett feliratra vonatkozólag. 14. A m. kir. belügyminiszter rendelete a vár­megye 1896-ik évi költségvetésére vonatkozólag. 15. A vármegyei számonkérőszék jegyzőkönyve. 16. Zala és Trencsén vármegyék Átiratai a szegények részére szükséges gyógyszerek költségei­nek az állampénztárból való fedezése tárgyában. — Kapcsolatosan a vármegye alispánjának előterjesztése. 17. Győr sz kir. város közönségének átirata, melyben a magyar korona országai és O Felsége többi országai között fennálló vám- és kereskedelmi mosolygással üdvözlő csabai és kigyósi hölgyek bájosan és biztos tartással léptek a parkettre, melyen mindannyian utolérhetetlen művészet­tel mozognak. A gyulai czigányok rákezdték a csárdást tés kezdetét vette a bál, amely — de ezt már leírni nem tudom, ezt átmulattam és mint egy édes álmot átálmodtam. Utólag hallottam, hogy a négyeseket har- mincz pár tánczolta és hogy a hölgyek 6 óra­kor oszlottak szét. A férfiak később. . Megpróbálok még a jelenvoltakról is név­sort adni: Leányok: Albrechtovics nővérek, Andrássy Gizella, Baky Vilma, Bertóthy Lujza, (Mezőbe- rény) Buchwald Margit,1 Buday Anna (Mezöbe- rény), Hajnal Gizella (Kigyós), Horváth Margit (Mezöberény) Kovács nővérek, Lavatka Margit (Abony), Mezey Rózsa, Pándy nővérek (Csaba), Székács Linka (Orosháza), Szvoboda Ilonka, Schweitzer Irén (Csaba). Asszonyok: Lavatka Józsefné, Henszelmann Elekné, Berthóty Gusztávné, Hajnal Albertné, Horváth Jánosné, Szegedy Kálmánné, I Emperl Ernőné, Székács Ferenczné, Lavatka Béláné, Széchenyi Kázmérné, Vigh Ferenczné, Buday Jó- zssfné, Popovic§.^Szilveszterné stb. Gyulai létemre felcsaptam vidéki levelező­nek és ezekben számoltam be a békési bálról, ha nem tetszenék referádám a békésieknek, aján­lom nekik, hogy máskor maguk írjanak báljukról. By.

Next

/
Thumbnails
Contents