Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-08-30 / 35. szám

A szökés párosán Óh' mi édes a mi szóp . .. mondja a nóta, | Winterrock Margaréta 47 é.ves hajadon bizonyára, erre a nótára gondolt, midőn a napokban megszökött gazdájától, Krause Mórtól. Miután azonban 47 éves bájakkal nehéz partnert kapni a szökéshez, a nevéhez képest regényes haj­lamú szobacziczus kerített magának partnert és .pedig egy aranygyűrűt, egy szoknyát és egy zöld. pápaszemet. így aztán nem párosán szöktek, ha­nem négyesen, már mint Winterrock Margaréta a szoknyával, kezén, az aranygyűrűvel, orrán a zöld pápaszemmel. A rendőrségnek csak annyiban van köze a dologhoz, hogy a gyűjű is, a szoknya is, a pápaszem is a Krausz Mór garderobjából valók s azért a köröztetését elrendelte a szökevénynek, Az aratás vége- M. Mihály gyulai módos gazda befejezvén a minap az aratást és a csépel- tetést, arató és cséplő napszámosait ennek örömere ugyancsak bepálinkáztad a városban levő lakháza udvarán. Az aratók világos hangulatba jöttek es hálából neki estek M, nek, meg akarták őt verni a szép nap emlékére. A gazda tiltakozott a szere­tetnek ilyetén nyilvánítása ellen s akadt az aratók közül egy, akt pártját fogta. Vesztére, mert a be­pálinkázott aratók most -már a protektornak estek neki s nóta mellett úgy elrakták csupa mulatság­ból, hogy a póruljárt atyafi a doktorhoz fordult visum repectumért. S ki tudja, nem e került volna Mifiály gazdára is a sor, ha a rendőrség közbe nem lép és szét nem ugrasztja a kedélyes bandát, kiket fel is jelentettek. Vihar a megyében. Nagy vihar vonult keresz­tül a múlt vasárnap a megyén, melyből azonban városunk csak egy keveset, s csak az ezt követő másfél napi csendes esőzést, kapta. A vihar vasár­nap. délben 'erős szélrohammal vette kezdetét s az istenítélet Csabán .öntötte „ki legjobban haragját, hol három helyen le is Csapolt a villám. Az egyik a írancsek gőzfürdő kéményébe csapott bele, s erős légköri nyomásával a folyosó üvegeit öszetörvón, a fürdő előtti kövezetét is fölszakgatta. Emberélet­ben kár nem esett, de a nagy légnyomástól a kör­nyékbeli lámpák mind kialudtak.. Azonkívül a Szécsényi-kertben egy élöfát hasogatott szilánkokra. Tevan Adolfnál pedig a telefon vezetéken szaladt le egy menykő, semmi nagyobb bajt nem okozva A vihart a szomszéd Biharban is megérezték s különösen Sarkadon voltak nagy meny dörgések és óriási felhőszakadás. ' Angyalcsinálók. Nagy Szénáson a csendőrök letartóztatták Frankó Istvánná ottani javasasszonyt, ki kuruzslásaival lelketlen anyáknak segített az új­szülött kisdedeket eltenni láb alól. A csendőrség erősen jrallatóra fogta a veszedelmes asszonyt s a vizsgálat során kiderült, hogy több szénási asszony­nyal volt üzlete s Holcz Istvánná kertjében meg is találtak egy koraszülött elcsonkitott gyermekhullát elásva. A vizsgálat több bűnrészest és deliquenst . fog napfényre hozni s Frankó Istvánné beismerte, hogy borzalmas operáczióit Üzletszerűen végzi a gyermekeiktől szabadulni óhajtó lelketlen anyák közt. A csendőrség letartóztatta a kuruzsló asszonyt s átadta a járásbíróságnak. Veszett kutya kóborolt a napokban Gyomán s Szejcretár Mihály 1G 'íves suhanezot atyja tanyáján meg is marta.'A kutyát sikerült agyonütni, a sze­rencsétlenül járt fiút pedig felszállitották a Pasteur intézetbe. Hirdetmény. A. feloszlott békésmegyei 1848/49 évi honvéd-egylet örökalapitványának kezelése és' felhasználása tárgyában 278/1891. bgy. sz. a. alko­tott vármegyei szabályrendelet értelmében az em­lített alapítványnak körülbelül 128 frtot tevő ka­mata a vármegye f. évi szeptember havában tar­tandó reudeß közgyűlésében egy vagyontalan és ki­fogástalan erkölcsű elsősorban békésmegyei 1848/49. évi volt honvédnek fog kiadatni, felhivatnak mind­azon volt 1848/49. évi honvédek, kik a 128 frt kamatot elnyerni óhajtják, hogy illetőségi, vagyon­talansági és erkölcsi bizonyitványnyal, továbbá az 1848/49. évi önvédelmi harezban teljesitett szolgála­tukat igazoló okmányokkal felszerelt kérvényeiket hozzám folyó évi szeptember hó 5-ig okvetlen be- -terjesszék. Gyulán, 1896. augusztus hó 18. Alispán helyett: dr. Bartóky vármegyei főjegyző. Beküldetett. A város területén felállított posta­szekrények felől abban a boldog hiszemben volt a közönség eddig, hogy abból a leveleket 11 órakor délelőtt és 5 órakor délután szedik ki és továbbít­ják a déli, illetve az esti postaindulással. A leg­újabban tapasztalt nagy levélkésedelmek azonban azt látszanak bizonyítani, hogy az 5 és 11 órás terminusok épen nem lesznek betartva 1 a posta­szekrények akkor ürülnek ki, amikor a postaki- . hordónak épen kedve szottyanik rá, sokszor egy -órával is hamarább. A levelező közönségre nézve, nagy kellemetlenség okozója egy ilyen levélkéselelem i azért a gyulai levelezők érdekében felkérjük az „illetékes hatóságot az anomália megszüntetésére. A pontúé kiszedés mellett, ajánlatos lenne, a Iá dákra a kiszedés idejét ráfestetni, miként az más' városokban van; s igy a közönség mindig tisztában lenne | levél jövendő sorsa felől s inkább elfáradna a posta épületig sürgős levéllel. Egy gyulai levelező. Törvényszéki csarnok. A bánfalvi sikkasztás. Nagyérdekü sikkasztási, bűnpert tárgyalt a hét első napjain a gyulai kir. törvényszék -Winkler István trvsz. bjró elnöklete alatt. Az eset 1894-ben történt, amikor a bánfalvi takarékpénztárnál az 50,000 forint alaptőkével meg­alakult bankból 16,000 frtot sikkasztott el évek le­forgása alatt folytatott hamis, köayelmü kezeléssel a bank egyik tisztviselője Wilhelm Soma. A sikkasztásnak 1894-ben jöttek nyomára, bár Wilheim 1888 a bank megalakulása óta folytofl kö­vette el a sikkasztást és a visszaéléseket a takarék- pénztár vagyonának rovására. A sikkasztás nagy­részt a ezopfos, elégtelen igazgatásnak tulajdonít­ható, a melynek csekély ellenőrzési képességét Wilheim felhasználván, magához kaparitotta az ogész kezelést, a bank vezetését S hamis mérleg készíté­sével, a tartalék alapnak részvény osztalék gyanánt való kifizetésével évindlizfe át évek során a sik­kasztást, úgy hogy a legkevesebb .gyanú sem volt 1894-ig ellene. Ekkor jelentette őt fel Oravecz László, ki 1650 frt hiányt észlelt a bank vagyonában. Az ügy azonban ekkor Wilheim ügyes viselkedése folytán elaludt s csak a később összehívott igazgatósági közgyűlés konstatált 5992 frt hiányt, amire hét­tagú választmányt küldött ki saját kebeléből az ügy megvizsgálására. A bizottság 21.068 frt hiányt ta­lált s Wilheim Soma spekuláczióira a káros ügy­letek kötésénél és a hibás könyvvezetésnél jött rá. A sikkasztás különösen a viszleszámitolásnál ment végbe s elsőrendű vádlott Wilheimon kívül Hoffer Vilmos a bank igazgatója is, mint ki a hibás ke­zelésnél Wilheimmal összejátszott volna, vád alá került. A végtárgyalás hétfőn kezdődött s miután Wil­heim, ki fakereskjedő is volt, hamis bukás miatt is' vád alá került, először az ügynek ezen részét tár­gyalták. 1888-ban nyitotta fakereskedését 22 éves tanítóskodása után s az üzlet a passivák túlkapása, miatt CBŐdbe került. Ezen ügyben azonban a tár­gyalás során kiderült, hogy nem pazarlás, hanem súlyos családi helyzet és magára vállalt kötelezett ; ségek miatt jutott csődbe, azért a hamis bukás, vádja alól felmentetett. A sikkasztási ügy volt a bünpör érdekesebb része. Wilheim vizsgálati fogságából szuronyos őrök közt vezettetett elő a törvényszék elé, mely Winkler István elnöklete alatt Kalocsqy és Sereghy szavazó bírákból alakult. Jegyző Deák,., elsőrendű vádlott; védője dr. Berényi Ármin, Hoffer védője Jantsooits Emil ügyvédek voltak, ügyész dr. Némethy József. Tárgyalás során legelőször felolvastatott Sváb Lajos és Dáni János bűnügyi feljelentése, kik a ta­karékpénztár megbízása folytán jelentették fel Wil- heimot a hiány észrevételekor a törvényszéknél. Ezek után Sváb Lajos tkptári elnököt hallgat­ták ki, aki 16,000 frt kárt jelent. Hoffer az általa okozott kárt visszafizette. Haász a bank jogi kép­viselője kijelenti, hogy vagyonjogi felelősséggel egyedül Wilheim marasztalandó. A könyvszakértők Déghy és Szíjgyártó nagy tanulmánnyal és szorga­lommal félévi munkálkodást igénylő jelentéseiket olvasván fel, következett a vádlott vallomása, ki mindvégig tagadott. JjjJkövette a bűnt, nem tudja, talán hibásan járt el a könyvelésnél, ő jóbiszeműteg minden ma- nipuláczió kizárásával munkálkodott a banknál, ha hibák származtak, bokros elfoglaltságának tulaj donitható. Vallomását másnap is folytatta hasonló mo­dorban és tagadással. Utána Hoffer igazgató, másodrendű vádlottat hallgatták ki. Különösen a Wilheim rokonának, Neustádtléknek erejükön felül megszavazott kölcsön­ben volt vádolva. Vádlott védelmére előadja, hogy Neustádtlék akkor vették még a kölcsönt igénybe, mikor jól állottak s részben ő nem állott a takarékpénztár élén. Igyekezett a takarékpénztár pénzeit biztosí­tani, éppen azért fogadtatta el a Neustádtlék he­lyett Wilheim kezességét. Láng Jenő dr. volt takarékpénztári elnök Pel­let Gyula, Csáky János napi biztos, Pongrácz Gyula pénztárnok, Apró Endre és Oravecz László, Csikó János hallgattattak ki mindannyi terhelő vallo­mással. A vádbeszédet Némethy József dr. kir. alügyész mondotta, ismert, érvekben gazdag és mélyreható védbeszédeinek egyikét. Összehasonlítást tesz a középkori rablólovag és a modern gazember között. Az előbbi sziklavá­raiba, ez tudatlansága bástyái mögé húzódik s szak­képzetlensége, tudás hiánya, elfoglaltsággal védeke­zik. Miért sikkasztott ? A pénzvágy a vagyonszer­zés ingere miatt, módosnak, gazdagnak akart lát­szani, mint sógora Neustädtl s ezzel együtt bele­jutott a hínárba. Szegény, tudatlan paraszt nép, jórészt napszámosokból álló igazgatósági tagok tu­datlanságával élt vissza s bizalmat gerjesztvén maga iránt, verejtékkel szerzett garasaikat lopta el. Vádolja őt folytatólagosan elkövetett 9 rend­beli sikkasztással. Védő Berényi Ármin dr. ügyvéd nagy hallgató közönség feszült figyelme, érdeklődése mellett mondta el gyönyörű védő beszédét. Védencze a szegény 4 elemi osztályos tanító, önszorgalmából, szívós ki­tartással jutott fel a pénztár igazgatóságáig, s be­csületesen akart megélni s ba anyagi szűk családi körülményéi sikkasztásra szorították (9 gyermekes testvérét tartotta) megmagyarázható és menthető ez a nagy igényeket támasztó mai társadalomtól. A pénzt visszatérítési szándékkal költötte el és sem a vizsgálat, sem a végtárgyalás során nem bizo­nyult be, hogy — mint most bűnbakul odaállítják — egyedül ő volna a bűnös. Nagy elmeéllel kon­struált vódbeszéde folyjunán —- melynek érzelmekre apelláló részével könyekig meghatotta a hallgató­ságot — felvetette az elévülés kérdését is, neveze­tesen a bűnügyi feljelentés elkésetten adatott be védencze ellen. Jantsovits Emil' másodrendű vádlott védője szintén igen szép védbeszédet mondott Hoffer hűt­len kezelési, sikkasztási Szándékát kizárva.- Az Ítélet harmadnap, szerdán délután 4 óra­kór lett kihirdetve általános érdeklődés közt. — Wilheim a btkv. 416. § a alapjáni 355. §. szerint minősülő, hűtlen kezelés és sikkasztásban mondatott ki bűnösnek s három évi börtönre Ítélte őt a tör­vényszék, melyből 8 hónap a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek veendő. A hamis bukás és okmányha- misitás vádja alól azonban felmentetett. A vádlott egyelőre, miután *a törvényes kellékek és körül­mények nem hiányzanak, szabadlábra helyeztetett. Hoffer, kinek bűnös szándéka nem bizonyít­ható 8 tárgyalás során ártatlansága is kiderült, felmentetett. Nyilt-tér. ) Köszönet nyilvánítás, Mindazok; kik felejthetlen férjem elhunyta alkalmával részvétöket kifejezték, de' különösen Gyulaváros "mélyen tisztelt tisztikara/ — fogadják ez utón is hálás köszönetem. 223 1—1 Özv.fnékésy Jánosné. Nyilatkozat. / Alulírott ezennel közhírré teszem, hogy én a házamtól rég eltávozott Margit leányomért, semmi féle néven nevezendő kötelezettséget vagy bármi­nemű kárpótlást ezentúl tj^bbé el nem vállalok. Kétegyháza, 1896. Augusztus hó 26-án. 218. 1 _1. / Szlovencsák Pál.\ * E zen rovat alatt/közlöttekért felelősséget nem vá- lal a szerkesztőség. f Teljesen jó karban levő házi bútorok, képeké hor­dók, zsaluk, ablakok, kály­hák, stb. ma, vasárnap f. hó 30-án, délután 4 órakor önkéntes árverésen el fog­nak adatni, Xíyalán, 574. számú Dohd»y János-féle házban. / 2231-1 Házak és föld eladás. Gyulán, a Kigyó-utcza 16. számú ház, úgyszintén a Magyar-utcza 116. számú liáz és a sarkadi gátoldal 2050. számú ház és egy oláhréti járandó (bá­nom) szabadkézből eladók. Értekezhetni özvegy -A.rbertn.éza.él, az örökösök megbízottjánál 173. sz. háznál, 213 2—3 Csemege s^őllö kilogrammja 25 krért^kapható Domonkos János 207 3—8 tanítónál, Gyulán.-----------------------------------------­Há zeladás. Gyulán a Németvárosban a Steinfeld-féle ház szabad­kézből eladó. Értekezhetni Jlródy Adolf ügyvédnél. 208; 3—6 Ä ________________________________________-J— Hi rdetés. Néhai id. Ludvig József tulajdonát ké­pezett, a Kossuth Lajos téréiig fekvő emele­tes ház, és a Sándorhegyem^n^kvő mintegy 8000 tőkés 8ZŐ11Ő, utóbbi ./Terméssel együtt szabad kézből eladó, y Bővebb felvilágosjOas dr. Zöldy Géza vagy Schröder Koroél ügyvédeknél sze­rezhető. f / 215 1—1 Eladó vetogép. 15 soros kevéssé hasz­nált teljesen jó karban levő vetőgép eladő. — Értekez­hetni a tulajdonos Endrész Andrásnál 1015. h. sz. alatt Gyulán. 2201—8 Gyulán, Fő-utcza 21. sz. a. a városháza szomszédságá­ban levő JUGOVICS-féle ház és beltelek, az Élőviz- csatornáig terjedő kerttel, szabadkézből eladó. ~ ,_s Folyó év szeptember I-töl kezdve egy úri családnál három négy kosztos ebéd-és vacsorára elfogadtatik. r jffr Értekezhetni e lap kiadő- hivatalában_____ 224 ,_j Ha lestély a Horniéban. 1896. év szeptember he l-én, azaz ked­den, a „Komló“ szálloda kerthelyiségében szegedi halvacsorát rendezek, melyre a 1 ez. közönséget tisz­telettel meghívóig/ Jó és ízlelés ételek és italok, pontos kiszolgálás, y Számod látogatást kér Huszka Ferenc*, 217 1-^lA vendéglős. Kezdete este 8 órakor. 325. szám.—1896. r Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajt ó az 1881 évi BX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy az aradi kir. törvényszék 189jjs^evi 13880. számú végzése következtébén Vörőj^Vidor aradi ügyvéd által képviselt Eleki elsíLlakarékpónztár javára Arszits Gerő és neje araéfi lakosok ellen 440 frt — kr. s jár. erejéig foganatosított kielégí­tési végrehajtás utján lefoglalás 319 frt — krra becsült házibutorok és berendezési tárgyakból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a /gyulai kir. járásbiréság 2615/1896. számú végese folytán 440 frt — kr. tőkekövetelés, ennek 10&5. évi május hó 11-ik nap­jától járó 6°/0 kamatai és oddig összesen 61 frt 67 krban biróilag mér megállopitott költségek ere­jéig alperesek lantsán leendő eszközlésére 1896. évi szeptember hö 2-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetilc -és ahhoz a venni szándékozok oly megiegyzéjfcel hivatnak meg,„hogy az érintett ingóságok az/Í881. évi LX. t.-cz 107. és 108. §-a értelmében J^eszpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérő­nek becsáyón alul is el fognak adatni. Kelf Gyulán 1896. évi aug. hó 18-ik napján. Tar Gyula, 216 1—t kir. jbirósági végrehajtó. Ad. 7453. sz.—1896, Árlejtés! hirdetés. Gyula rendezett tanácsú váróit tulajdonát képező 9. szám alatti u. n. Anfang-épiilet javí­tása elhatároztatván, a nyilt versenytárgyalás f, ó. szeptember hó 3-án délelőtti 8 «áfakor fog a város­háza kis tanácstermében megtartatni. Költségvetési ösfteg: 433 frt. .Bánatpénzül az átérés megkezdésekor 40 frt teendő le. f A költségvetés-megtokinthetö a városi mérnöki hivatali helyiségben a hivatalos órák alatt. Gyulán, 1806. augusztus hó 24-én. 221 1—1 Dutkay f>éla, Szántó Henrik, polgágnleBter. városi mérnök. A békésmegyei takarékpénztár tu­lajdonát képező Lukácp-féle^tönyai föl­dek, kisebb részletekben,.jí}endő elárve- relése határnapjául folyt) évi' augusz­tus hó 31-ének .délutáni 2 órája tűzetvén ki; — a venni szándékozók holdanként 30 tirt bánorapénzzel ellátva, — a helyszínén történendő árverelésre ezennel meghivatnak. A békésmegyei takarékpénztár 210 2-v* igazgatósága. DE3Iird.etméra.3r-' Gyula város árvaszókének 1579./1896. számú megbízása folytán alólirott közhírré teszi, miszerint Balogi József gondnokolt tu­lajdonához tartozó, jó Tcarban levő csép­lőgép és tartozékai, folyó évi szeptember 7-én d. U. 3 Órakor gondnokolt gyulai ta­nyáján, árverésen elfog adatni. * Gyulán, 1896. aug. 29. Schröder István, 222 1—2 b. gyám. Gyulán 1896 a kiadótulajdonos Dotoay János nyomdája.

Next

/
Thumbnails
Contents