Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-08-23 / 34. szám

százados vezénylete\alatt s háromszor díszsorlüzet is adóit, mi előbbi éviekben nem történt. Azonkí­vül ott voltak a közhivatalok testületileg s a nagy­templomban Gróh Ferencz\plébános celebrált bá­rom papos segédlettel. — A gyulai magyar földósz- társulut alapszabályai értelmében szent István nap­ján tartotta évi rendes közgyűlései Stefanovics Pé­ter elnök házánál, melyen, valamin^az ezt követő kedélyes lakomán Gróh Frencz plébános, és Terényi Lajos országgyűlési képviselő is részt vettek. Bírói kinevezések. 0 felsége n király dr Benedek János orosházi albirót a nyitrai kir. tör vényszókhez bírónak, — Kiss Kálmán, a debreozeni kir, Ítélőtáblához kirendelt jegyzőt pedig a gyulai kir. törvényszékhez albirónak nevezte ki. Kinevezés. Tallián Béla főispán Gligoreszku Györgyöt a vármegye számvevőségéhez dijtalan számgyakornoknak nevezte ki. Helyettesítés. Dr. Bodoky Zoltán orosházi fő­szolgabíró dr. László Károlyt Csorváson községi orvosnak helyettesítette. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Plenczner Lajos szarvasi ág. hitv. ev. főgymnasiumi helyettes tanárt, a fennálló szerződésből kifolyólag, ugyan­oda rendes tanárrá nevezte ki. Az országos kiállításon e hét elején volt az orságos dalárünnepély és a tűzoltók kongresszusa. Előbbin közreműködött a csabai dalkör is, mely a Balog Pista által irt „Az aradi tizenhárom“ ver­senydarabjának hatásos eléneklésével a harmad­rangú dijat, elismerő oklevelet szerezte meg. - - A tűzoltó kongresszuson pedig résztvett a gyulai ön­kéntes tűzoltó egylet következő képviselőkkel: Szállá Lajos főparancsnok, Krizsán András alparancsnok Berbekucz György segédtiszt, Varga Károly, So­mogyi János, Hölczer Kálmán, Császár Gyula, So­mogyi Mihály, Somogyi György és Volent Pál ön­kéntes tűzoltók, akik a tűzoltó egylet iránti figyel­mük és áldozatkészségüknek azzal adták elisme­résre méltó tanújelét, hogy a kongresszuson saját költségükön vettek részt. A vármegye igazoló választmánya folyó hó 17-én tartotta Keller Imre elnöklete alatt, ülését, amelyen megállapította a vármegyei legtöbb adót fizetőknek a számvevői tisztség által ös zeállitott 1897-ki névjegyzékét. A névjegyzéket — mely kü­lönben közszemlére van kitéve — lapunk mai szá­mában egész terjedelmében közöljük. Az Élővizcsatornába, amint már előre jeleztük, a múlt évben kiépített tápláló zsilipen át a Fehér- Körös vize a múlt héten bebocsáttatott s ezzel beteljesedett azon régen táplált óhaj, hogy az Élővíz csatorna nevének megfelelve, élénken folyó tekintélyes víztömegével a közegészségügy szolgá­latába álljon s egyszersmind az érintett városok díszére is váljék. A Fehér-Körös vize jelenleg an­nak medrében beépített földből készült ideiglenes gáttal tereltetik az Élőviz-csa'tornába, de hacsak abnormális esős időjárás s ezzel kapcsolatosan ked vezőtlen vizjárási viszonyok nem lépnek fél, a vég­leges duzzasztógát, melynek épitése a folyammér­nöki hivatal kiküldöttjének, Pósa Károly kir. mér­nöknek ügybuzgó vezetése mellett igen nagy erővel már folyamatban van, még szeptember hó folyamán elkészíthető lesz a ezzel az Élővíz-csatorna múlt évben megkezdett s a közönség által élénk érdek lődéssel kisért rendezésének nehéz munkája telje sen be fog fejeztetni. Az Élővíz csatorna vizének gazdasági czélokra való felhasználása, amint az előre látható voltL. igen élénk érdeklődés tárgyát képezi s már több oldalról tétettek lépések a rész­letes öntözési tervek elkészítésére. Reméljük,, hogy ezen tervek megvalósításával a közvetlen tapaszta­lásból merítve, az öntözés áldásos eszméje idővel annyira hódítani fog, hogy az Élőviz-csatorna vi­zének egy csepje sem fogja felhasználatlanul az érintett három város határát elhagyni. Eljegyzések. Finta Lajos mérnök, városunk társadalmának volt rokonszenves tagja, a napok­ban váltott jegyet Vajda Felicziával, dr. Vajda Géza k. ladányi orvos kedves és szép leányával. — Weinstein Arnold, a gyulai „Corvina nyomda fiókja“ társtulajdonosa jegyet váltott Budapesten Sichermann Reginával, Sichermann Lipót műszerkovács kedves és szép leányával. — Deutsch József, gyulai tekin­télyes kereskedő kedves és szép leányát Margitot eljegyezte Zsiray Mór, a Zsiray és Fischer bécsi czég társtulajdonosa. — Braun Dávid, gyulai bér­kocsi tulajdonos kedves leányát Linót eljegyezte Braun Lajos fiatal' aradi kereskedő. — Moskooicz Hermann kereskedő bájos leányát Jankát elje­gyezte Goldberger Jakab, nyíregyházi kereskedő. Esküvő. Kovács Albert a gömörmegyei gazdasági egyl. titkára e hó 20-án esküdött örök hűséget bájos menyasszonyának Márki Irénkének, Márki Imre sar- kadi uradalmi kasznár kedves és szép leányának. Az esküvő Sarkadon % legszűkebb családi körben folyt le s esküvő után a fiatal pár a felvidékre utazott. Fogadják szerencsekivánatunkat! A képviselő testület folyó hó 25-én rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. Az 1897. évi közpénztári, ápolda pénztári és közmun­kái költségvetések, szakosztály és tanács vélemé­nyekkel. 2. A vármegyei törvényhatósági bizottság határozata a honvéd huszár laktanya kibővítésére fordított költségek megtérítése iránt. 3. Gróh Ferencz róni. kath. lelkész kérvénye a „Nap korcsmái“ épü­let éladása iránt a szakosztály és tanács vélemé­nyével. 4. A járda építési szabályrendelet módosí­tására vonatkozó tanács vélemény. 5. A hátralékos közmunka tartozás leírására vonatkozó előterjesztés. 6. Behajthatatlan napszámos adó leírására vonat­kozó előterjesztes. 7. B. Csabán felállítandó földmi- ves iskolánál teendő alapítvány tárgyában a gazdá- szati szakosztály és tanács véleménye. 8. az 1896. évben történt túlkiadásokra vonatkozó jelentés. 9. Az „Erkel“ szobor költségeire kiadott 300 frt iránti előterjesztés. 10. Az alsó-fehér körösi ármentesitő társulat 1896. junius 29-én és augusztus ö én tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. 11. Folyó évi julius havában megtartott váratlan pénztár vizsgálati jegy­zőkönyv. 12. A julius havi közegészségügyi állapo­tokról szóló jelentés. Időközben netán érkezendő ügyek s a közgyűlést megelőzőleg legalább 24 órá­val beadott önálló indítványok. Az őszi gyakorlatokra városunkban állomásozó első és második zászlóalja a 2. honvéd gyalogez­rednek ma délben indul el Gyuláról ^a fél 12 órai külön vonattal. Az utat Szolnokig vonaton teszik, honnan napi menetekben e hó 28-án érnek Mendére. Útközben Tápió-Szt.-Mártonban csatlakozik az ezred jászberényi 3. zászlóalja s az igy kiegészített teljes ezred szeptember 13-áig marad Mendén s annak környékén ejtik meg az őszi nagy gyakorlatokat. Távozó ezredünknek sok szerencsét és kitartást a meleg napokra ! Községháza építés. Füzes Gyarmat község leg­utóbb tartott képviselőtestületi közgyűlése elhatá­rozta, hogy 25,000 frt költséggoi községházat építtet. Az építkezést jövő év tavaszán fogják megkezdeni. Gyógyszertári ügyek. A belügyminiszter meg­engedte, hogy Debreczeni Károly békési gyógysze­rész személyes jogú gyógytárát Winkler István ok­leveles gyógyszerészre ruházza át; ellenben úgy Gyomára, mint M.-Berényre nézve nem engedé­lyezte a mindkét helyen kérelmezett második pati­kát, melyek felállítását különben a vármegye tör­vényhatósági bizottsága sem véleményezte. A járványok krónikájából. A vármegye alis­pánjához érkezett hivatalos jelentések szerint e hét folyamán a következő járványos betegségek léptek fel : roncsoló toroklob Szarvason, Szeghalmon és Gyomán, torokgyík Orosházán, vérhas Szarvason és Szent-Andráson, vörheny Dobozon és K.-Ladány­iján, bárányhimlö Gyulán, kanyaró Békésen és Uj- Kigyóson, hasihagy máz Orosházán. Állategészségügy. A sertésvészben o hét folya­mán újabbi megbetegülési eset van Wenckheim Frigyes gróf szőllősi urodalmában; lépfene eset Csabán Matolai Ferencznél és Gyulán Biró János kispéli tanyáján merült fel. Balázs elitélve. A gyulai nagyhírű gyilkos Balázs István fölött a múlt napokban ítélt a nagy­váradi hadbíróság, s halálra ítélte a gonosztevőt. Miután katonai bíróság előtt felebbezésnek helye nincs, az elítélten legközelebb végre is hajtják az ítéletet, ha csak királyi kegyelem azt meg nem változtatja. Halmayék Szentesen. Halmay Imre szintár- sulata csütörtökön távozott Csabáról s jelenleg Szentesen játszik. — A csabai szezon igen rosszul ütött be Halmaynak, a mi állítólag annak tulajdo­nítható, hogy a csabaiak most várják Leszkayt, az aradi direktort Utolsó előadás „Bánk-bán“ volt kedden, melyben Patait József színi akadémiai nö- vöndék is fellépett. A gyulai dalkör dalestélye augusztus 15-én a pavilion termében középszámú, de lelkes közönség jelenlétében tartatott meg. Az előadott darabok nagy tetszésben részesültek § erre a dalkör dere­kasan rászolgált, amennyiben a „dalár induló“ és „étlap“, a férfikarok eme legkritikusabb darabjainak nehézségeivel szép sikerrel megküzdött 1 asolók biztos intonálása, a karok tiszta hangtartása, az összkar fegyelmezettsége dicsérendő. Minden darab ismételtetett ugyan, de legnagyobb tetszést nyert az „Isten veled“ szerenád. Kár, hogy az ugyanaz nap két helyen tartott nagy vásár és radnai búcsú az estélyen való megjelenésben a polgárság egy részét akadályozta. A dalestélyt táuoz követte, egy igen kedélyes, jókedvű mulatság, melyet azok, kik otthon vagy a termen kívül maradtak, nagyon saj­nálhattak ; kijutott kivált azon lányoknak, kik a tavaszon a dalkör zászlójára egy szép nehéz selyem­szalagot ajándékoztak, de tánczolt mindenki, hisz tánezos bőven volt, csupán A dalkör maga 30 jó kedvű tánezost produkál, kik ugyancsak kitettek magukért. A négyeseket 60—70 pár tánczolta. Ott voltak : Székely Lajosné, Palotás Józsefné. Joneszku Jánosné, Papp Gáborné, Petik Péterpé, Szokolay Lajosné, Danka Jánosné, Geiszt Jánosné, Domonkos N.-né, Páskuj Jánosné, Gróh Mihályné, Gáspár Jó­zsefné, Poszler Józsefné, Dávid Andrásné, Tímár Károlyné, Tóth Mártonná, Menyhárt Gáspárné, Aba- házi Istvánná, Bauer Istvánná, Gálicz Sándorné, Fekete Yiktorné, Tímár Józsefné, Kolozsi Póterné, Tiller Istvánné, Czégényi Istvánné. Leányok: Papp nővérek, Karácsony nővérek, Gáspár Mariska és Erzsi, Buntyán Irma, Szilágyi Katicza, Kolozsi Etel, Dávid Róza, Implom Mariska és Teréz, Névery nővérek, Borbély Juliska, Jámbor Mariska, Gróh Erzsi, Darvas Katicza, Gálicz Mariska,- Petik Fá- nika, Hasas Mariska, Münich Terézke, Páskuj Te rézke, Góg Erzsi, Valter Anna, Eizele nővérek, Pittner Erzsi, Fikker nővérek, Sztankó Juozi (Csaba), Ludvig nőverek, Szatrán nővérek, Barát Mariska, Czégényi Jolán, Háromházi nővérek, Klinkovics Klárika, Menyhárt nővérek, Junászka Fánika, Geiszt Anna, Domonkos nővérek, Abaházi Ágnes, Btaszenka Lujza stb. A mulatság tiszta jövedelméből a dalkör felszereléseire vonatkozó összes adósságait kifizette ugyan, sőt a felülfizetések egy harmoniumra fólre- tótettek, de azért a harmonium megszerezhetése még a messze jövő zenéje s a farsang előtt aligha sikerülöd. A harmoniumra felülfizejni szívesek voltak: gróf Almásy Dénesné 5 frt, Gróh Ferencz 1 frt, Dobay- János 2 frt, Gubicza Károly 1 frt, Székely Lajos 50 kr, Hoffmann Alajos 5Q kr, Ta- kácsy Lajos 50 kr, Dutkay Béla 50 kr, Huszka József 1 frt, N N. 50 kr, N. N. 50 kr, N. N. 50 kr, Gáspár Józsefné 50 kr, Follmann Frigyes 50 kr, Ritter János 50 kr, Török Mihály 50 kr, Békés Gyula 50 kr, Paulovics János 50 kr, Sartenreiter István, Zuzmann János 50 kr, Győri István 30 kr, Eizele János 30 kr, Végh József 30 kr, D. K. 10 kr. A gyulai nőegylet, hogy istápolt szegényeinek is jusson egy csekély rész a millenniumi óv verő­fényéből saját költségén megvendégelt 60 szegényt a múlt vasárnap a népkerti pavilion helyiségében. A nemes tett iránt érdeklődők nagy számmal néz­ték meg a valóban megható és érdekes képet, mi­dőn 60 szegény nyomorult ember, férfiak, asszo- nyok, gyermekek vegyesen, kiknek csak a nyomor jutott az életből, tisztán felteritett fehér abroszos asztalnál helyet foglalva ettek, Ízletes tökéletes ebé­det s nem egy szegénynek köny csillogott szemé­ben a szokatlan örömtől, némelyikének talán a visz- szaemlékezéstől. A Huszka konyháját dicsérő jóízű húslevest, Ízletes marhapörkölt makaróni körzettel követte s minden szegény 3 deczi kertibort s egy kalácsot kapott, melyet haza is vihetett. Az ebéd 12 ócakor rövid imával kezdődött s már félegyre mind a hatvan személy megebédelt, hja la szegény ember nem szokott „tislizni.“ Az ételek felszolgálá­sában és a rendezésben özv. Fábry Mártonné alel - nöknő, Léderer Lajosné, Kutsehefa nővérek, Ferenlzyl Alajosáé, Puskásáé, Heyerné «cs Vidóné nőegyleti tagok fvettek részt, kiket b zonyára a megvendégelt szegények sokáig áldani fognak. A vasút melletti Fazekas-féle kerthelyiségben Tóth testvérek zenekara fog vasárnap délutánonként játszani. — Az üzlet vendéglőse Oszuszky Jánosi mindent elkövet, hogy vendégeit jól kiszolgálja, a csinos, kerthelyiségben. Szarvason Rakodczay Pál színtársulata, mely a nyarat Balatonfüreden töltötte, a napokban kéz dette meg szinielőadásai sorozatát. A társulat úgy drámai mint operette szempontból jól van szer vezveis jó saisonra számíthat Szarvason. Kimutatás. A gyulai anyakönyvi kerületben 1896. Január hó 1. napjától 1896. augusztus 15. napjáig történt születés, halálozás, házasság kötés és kihirdetésekről. Született fiú: római kath. 126, evang. reform. 87, görög keleti 39, izraelita 7, ágost. hitv. evang. 12. Született leány: róm. kath. 110* evang. reform. 70, görög keleti 43,’ izraelita 5, ág hitv. evang. 4. összesen 512. Meghalt finemü: róm. kath. 98, ev. ref. 56, ág. hitv. ev. 4, görög keléti 41, izraelita 8, gör. kath 1. Meghalt nőnemű: róm. kath. 78, ev. ref. 51, ág. hitv. ev. 2, görög keleti 50, izraelita 6, összesen 395, tehát szaporu­lat T17. Házasságot kötött: róm. kath. 38, ev. ref. 31, görög keleti 12, izraelita 3, vegyes 24, összesen 108 pár. Kihirdettetett összesen 127 pár. Végzetes szerencsétlenség történt vasárnap éj­nél a gyulai Fehér-Körös előtti hídnál. E. Hagy Mihály, az alsó-fehér-körösi társulat gátőre, a ket­tős ünnep után este *8 óra tájban erősen szeszközi állapotban ballagott, hazafelé; többen találkoztak vele 8 észlelték rajta a szesz hatását, ami a más­különben józan életű, ffizszeretetben álló, jóravaló emberre végzetes követkpzményü volt. Mik történ­tek vele az éj folyamán ? ezt sötét titok leple födi, a szomorú tény az, hogy hétfőn virradóra teljesen eszméletlenül,' félig halva találták a vasúti hid mel­letti mélyedésnél, — fején koponyarepedós, véröm­leny, amelyet hihetőleg esés közben szenvedett; nem valószínű, hogy a gyakorlatra bevonult K. hon­védhadnagy bicziklijével történt gyönge karambol­nak következménye volna, mely körülményre nézve különben a vizsgálat folyamatban van. A szeren csétlen ember másnap meghalt és hulláját felbon- czolták ; halála okául koponyarepedés okozta vér­ömlenyt állapítottak meg, de a baleset egyik in dóka mindenesetre az a körülmény, hogy még a bonczolás alkalmakor is félliternyi szesznél nagyobb mennyiséget találtak gyomrában. A jóravaló becsü­letes ember szerencsétlen halála közrészvétet keltett Halálos baleset. Kakucsi Zsuzsánna 2 éves gyereket, Kakucsi Sándor öcsödi napszámos leányát, ki több társával az udvarukon levő kutnál játszott, I kutgémről leesett nehezék agyonütötte. Halálos esés- A tót-komlósi torony tisztítása alkalmával egy „kosáréban dolgozott KheizerFerenoz makói illetőségű kőműves. A „kosár“ két kötélen függött. -Az egyik kötél kikapcsolódott a „kosár­ból s Kheizcr lezuhant a magasból és szörnyet halt. Műkedvelők K.-Ladányban. A körös ladányi fiatalság mulatságot rendezett tegnap este a nagy vendéglőben, melyen „A sárga csikó*-t adta elő nagy készültséggel a fiatalság köréből alakult műkedvelő társaság. A rendezést Diósi Manó végezte. Bakaj Andrást Farira István, Erzsikét-Sátori Ilonka, Csorba Mártont Nánási Sándor, Laczit Molnár Imre, a pusztabirót Faragó László, Petit Weisz Henrik játszta Az előadásnak nagy publikuma és igen szép jövedelme volt. Veszett eb. Vágner Ádám gyonjai lakos ve­szett kutyája Szekretár Mihály 16 éves cseléd fiút nevezettnek a tanyáján megmarta, a veszett eb által megmart fiút a budapesti Pasteup féle inté­zetbe gyógykezelés végett felszállitották. TŰZ Dobozon. Gróf Wenckheim Dénes Rudolf- majori pusztáján!. hó 16 án éjjeli 12 órakor egy asztagbúza*— állítólag gyújtogatás következtében — leégett. Az elégett gabona biztosítva volt; a kár értéke 2700 forint. Gyomán folyó hó 1,5-én este Boda Antal 17 éves kisújszállási illetőségű' szabósegéd a Holt- Körös kanyar medrében fürdés közben a két öl mélységű vizbe fuladt. Nem első eset mostanában, hogy a'kanyar medre életáldozatot kívánt. Halálos kimenetelű birkózás Kígyóson Csatlós Istvánnál a múlt héten csépeltek. E munkánál segédkeztek neki Buli Mihály, Krucsai Pál, Bozó János, Csatlós Helár. Szombat este, a munkaszünet beálltával az utóbbi bárom a pajtába tért nyuga­lomra, mig Buli Mihffly kint egy szalmakazal aljá­ban óhajtotta az éjt tölteni. Buli már aludt, mikor a három fiatal legény a pajtából kijött s fel költöt­ték, hogy jöjjön be hozzájuk aludni. Midőn ez vonakodott, Krucsai és Bozó térdre emelték Bulit, ez pedig hóna alá szorította a kettőnek a nyakát úgy, hogy nem bírtak vele. Ekkor Csatlós Helár is segíteni kezdett s derékon emelte Bulit. így eről­ködtek jó ideig; mire Buli egyszerre nagyot sikol- tott. Ekkor eleresztette a három birkózó s Buli élettelenül terült el -a szalmán, másnap pedig belső elvérzés következtében elhunyt. „ Sarkadon augusztus 30-án, vasárnap a nagy­vendéglő helyiségeiben szavalatokkal egybekötött jótékonyczélu s zártkörű zongora, czimbalom és hegedű hangverseny lesz, mely sikeresnek ígérkező estélyre a meghívókat már szétküldötte az ügybuzgó rendezőség. Belépti dij személyenként 1 korona. Kezdete pont 7 órakor. A jótókonyczél iránti tekin­tetből felülfizetések köszönettel fogadtatnak. A tiszta jövedelem Sarkad város szülöttje s a zenében is jelesen képzett Seres Ferencz, az országos vakok intézetének növendéke javára adatik. A jutalma­zandó érdekében a n. é. közönség szives pártfogá­sát kérik úgy a közreműködők, mint maga a jutal­mazandó. A hangverseny végeztével tánczvigalom az udvaron feldíszített színben. Irodalom. Jókai és a Pesti Napló. Augusztus 20 án Ma­gyarország legrégibb napilapja, a Pesti Napló, azzal a meglepetéssel szolgált olvasóinak, hogy külön ünnepi mellékletben kiadta azokat a vezérczikkeket, amelyeket negyvenhét esztendős fennállása óta a Szent htván-napon közölt. Eltekintve attól, hogy ez a gyűjtemény valóban históriai jelentőségű, mert mint egy góczpontban, meglátható benne az utolsó szá­zadiéi egész története — másrészt páratlan a maga nemében, mert nincsen magyar újság, amely igy tudná megmutatni, mennyire egy volt az ö múltja az egesz nemzet vágyaival és törekvéseivel. Magyarország ezer­éves fennállásánák ünnepén, amikor a nemzet és minden egyes fia emelkedett hangula.ttal tekint visz- sza a múltba: a Pesti Napló joggal mondhatja el magáról, hogy a saját múltjában az ünneplő nem­zet múltjának egyik legszebb korszakát látja. -S éppen azért a Pesti Napló ezúttal vezető helyen nem a szokásos politikai elmélkedést közli, hanem az ünnepi pillanatnak megfelelően Jókai Mórt, a koszorús regényírót szólaltatja meg, aki ragyogó‘ tollal irja le az ö dolgát a Pesti Naplá-nk\ s mint az utolsó századfél legnagyobb krónikása megmu­tatja, hogy milyen szerepe volt az egész idő alatt a Pesti Napló-uak a magyar nemzet nagy küzdel­meiben. Amikor ő a Pesti Naplónak nagy szüretet kíván, ez nem egyszerű szólás-mondás, hanem el­ismerése annak az óriási munkának, melyet a Pesti Napló sokáig, minden segítő társ nélkül is híven és lelkiismeretesen végzett. Abban a helyzetben vagyunk, hogy Jókai Mór­nak a Pesti- Napló Szent István-napi számába Írott gyönyörű visszaemlékezését lapunk tárczájában egész terjedelmében közöljük. Gyulai élet. Az ördög látott ilyen névnapot többet mint laz István napja. Katzenjammeres tőle a félváros, köztük ma- ram is, a mi nem is csoda. Mert az emberiség háromnegyedrésze vagy István, vagy József, vagy János, s a többi kalendárium! névnek csak egy» negyedrész jut az emberiségből erre mifelénk, így történhetik meg, hogy az ember igy István napkor minden ilyen nevű ismerősének boldog névnapot kívánván, úgy délután, három óra táj­ban már meglehetősen rósz viszonyba jön az egyensúlyozással és demonstrálni igyekszik Gali­leinek ama korszakalkotó törvényét, hogy „mégis mozog a föld“ s mire végig járja a Pistákat és végig kóstolja a Pista napi söröshordók, boros és snapszos üvegek tartalmát, azon veszi és*zre magát, hogy — hazavitték. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az ilyen népszerű neveknek több napot is biztosí­tott a kalendáriumcsináló urak előrelátó bölcse- sége s Gergely pápa bizonyára prófétai szemek­kel látván a jövőt, előre is elejét vette anna.k, hogy Istvánnapkor minden Pista tartsa a neve- napját. S ezért aztán rr egoszlik a veszedelem, miután vannak „nyári“ Pisták .és „téli“ Pislák, valamint „aranyszaju“, „olajbafőzött“, „nepomuki“ és „evangéliumi“ szent Jánosok.

Next

/
Thumbnails
Contents