Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-07-26 / 30. szám

tán a magyar német nyelvi szakra még egy taná szükséges s a pályázok sorában megválasztásra alkalmas egyén nem akadt, a pályázatot aug. 15-iki lejárattal megujitotta.

Megmérgezte magát Csabán három gyermek tudatlanul a maszlagos nadragulya gyümölcséből. A három gyermek közül Zahorán János meg is halt, mig két társa súlyos beteg.

A csabai tornaegylet vasárnap délután a csabai tornacsarnok helyiségében tartotta meg évi közgyűlését. Moczkovcsák György egyleti titkár olvasta fel az elnöki jelentést, jelentvén, hogy a tavalyi IY-ik orsz. jellegű tornaverseny 265 forint jövedelmet hozott az egyletnek, hogy a bevétel 1235 frt, a kiadás 1087 frt volt s hogy az egylet fennálló adósságából 300 frtot törlesztett s igy ma adóssága 1700 frt. Ezután a költségvetést kezdették tárgyalni, mely keretekben annyiban bővült, hogy a művezető tiszteletdija 700 frtban állapított meg, melyből az algymnásium késznek nyilatkozott 500 frt viselésére. Ezután elnök Korosy László, alelnök Láng Gusztáv, titkár Moczkovcsák, pénztárnok Fried Li- pót, ellenőr Faragó Mátyás, ügyész dr. Seiler 'Vilmos, orvos dr. Beisz Miksa, előtornász Stark Fe- rencz, kapitány Suk Kálmán lett, ezen kivül 12 rendes és 6 tagú póttagokból álló választmány alakult a régi választmányi tagok sorából. Kimondotta a közgyűlés, hogy a tornaudvar kibővítésére a várostól az eddig parlagon heverő 300 Q öl, ezelőtt faisko Iának használt helyet el fogja kérni.

A járványok krónikájából. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelontések szerint e hét folyamán a következő járványos betegségek merültek fel: roncsoló toroklob Szarvason, Békésen és F .-Gyarmaton, torokgyík Csabán, kanyaró Békésen, vörheny Dobozon, K.-Ladányban, Szeghalmon és Szarvason, vérhas Szeghalmon, hökhurut Szarvason, fültő mirigylob Vésztőn, hagymás Csabán és Tót- Komlóson.

Gyilkossági és öngyilkossági kísérlet Orosházán Fiam János cselédszerző a vele közös háztartásban élő apósával, a 85 éves Csák Jánossal állandó hadilábon állott, folyton czivakodtak és Fiam az aggastyánt már többször fenyegette az elpusztítással. Múlt szombaton hajnali három órakor Fiam János felkelt, felöltözött s azután átment apósa szobájába, oda állt az ágy elé s közvetlen közelből egy revolverrel rálőtt az ébren fekvő Csák Jánosra. A golyó belefuródott az öreg karjába. Az erőteljes aggastyán arra kiugrott az ágyból, széket ragadott és ezzel úgy fejbe ütötte megtámadóját, hogy ez földre bukott, de gyorsan újra talpra állott és még egy lövést intézett az öregre, ki erre segélyért kiáltozva összerogyott. Fiam -ezután bement a saját szobájába, ott bezárkózott s kétszer magára lőtt, az egyik golyó a mellébe ment, a másik fejét horzsolta. Fiam neje és leánya ijedtükben bezárkóztak egy harmadik szobába, mert a felbőszült ember őket is fenyegette és csak akkor mertek kijönni, mikor a rendőrök odaértek. A két sebesültnek dr. Rapcsák Emil községi orvos adta az első segélyt. Az orvosi vélemény szerint mindkettő életben fog maradni. Fiam János már többször próbált öngyilkosságot, kútba ugrással, akasztással, golyóval, de a mint látható a halál következetesen kerüli.

Színészet.

Halmay Imre társulata egészen rászolgál a pártolásra.

A fővárosi színházak reportoirjáiból adják a legújabb darabokat, b mondhatni a pártolás arányát véve tekintetbe sok igyekezettel.

' A múlt szombaton Brigitta hozománya került színre.

Tárgya egy franczia. vadász hadnagy regényes házassága, aki, miután imádottjának nem volt meg a szükséges hozománya, valamint jó magának sem, mint afrikai utazó veszi nőül Brigittát (Halmayné), s a mézes heteket mint szabadságolt katona élvezi apósa, a mit sem sejtő falusi iskolamester (Déry Béla) házánál.

Ebből támadt a bonyadalom.

Ezredese felsőbb parancs folytán felmondja a szabadságot, s a kétségbe esett férj éppen azon tépelődik, hogy mint szabaduljon ki a csávából, midőn a „kvartiermacher“ a lakást csináló tiszt az ezredest magát kvártélyozza be az iskolamesterhez.

Több kedélyes jelenet után napfényre kerül az egész turpisság, az ezredes szigorán könnyít az ezredesné (Serfőzi Zseni), s 4 évi várfogság helyett az ezredes a szükséges 30,000 frank kaucziót kártyán "fiyereti el a hadnagygyal, s igy lesz Brigittából az afrikai utazónéból, vadász hadnagyné.

Mulot, az ezredes privatdienerje pedig elveszi az iskolamester szobacziczusát Nikolet.

Elég szórakoztató kis darab, zenéje élvezhető, kár hogy a társulat zene- s énekkara nem teljes, s nem nyújthat az operettekhez szükséges kíséretet.

Halmayné a czimszerepben régi jó hírnevéhez képeBt játszott, Déry Béla a házsároskodó, mindamellett engedékeny iskolamestert egészen jól adta vissza, épen neki való szerep.

Nagy Gyula a hadnagy bár hangja kissé fátyolozott volt, jó zenei hallásáról tett tanúságot; kiváltak azonban Mulot (Ferenczy) s Nicole (Zoltán Ilonka), a kik kicsi szerepüket minden izében jól játszották meg, s az előbbi tiszta, kellemes baritonjával, az utóbbi kedves szopránja által tette az estét kellemessé, a többiek is jól játszottak ; Serfőzi Zseninek ezúttal kis szerepe lévén, a mit ki is aknázott, s rokonszenvessé tett csengő énekével.

Vasárnap két előadás tartatott. Délután fél helyárakkal ment Goldstein Számi az „uj honpolgár“. Jól esik konstatálnom, s dicséretére válik a társulatnak, hogy mind két ízben megállták helyüket. •

A Piros bugyelárist telt földszint s zsúfolt karzat nézte végig.

Török Mihály biró (Csiky László), Zsófi asz- szony a felesége (Halmayné), Csillag Pál, manipu láns őrmester (Ferenczy József), Manczyka (Csige Böske), I a többiek is mind hozzájárultak az est sikeréhez.

Halmayné elemében volt mint népszínmű énekesnő b fülbemászóan énekelt. Ferenczy őrmester remek alakítása mellett méltó partnere volt Hal- may-nénak, mint népszinmű énekes bátran felléphet bárhol.

Csige Lajos Peták káplárja s Nagy Gyula Kósza Gyurkája, Hájas (Eőry), Pennás (Szath- máry) állandó derültségben tartották a közönséget.

*

A hét bevezető darabját Gauthier Margit, a kaméliás hölgy képezte.

Az előadás az újabb bizonyitéka volt annak, hogy Halmay társulata drámai erőkben, a vidéki színtársulatok jobbjai között foglal helyet s mi kívánni valót sem hagy maga után.

Hahnel Aranka játszta a czimszerepet sok igyekezettel, helyenkint szépen, de mindent összevéve Gauthier Margit ez idő szerint még nagyon meghaladja az ő erejét és egyáltalán nem tudta feledtetni e szerepben Gyulán látott elődjeit.

Csiky Lászlót (Duval Armand) zavarta játéká ban erős orrhurutja, ettől eltekintve, routinirozott színésznek bizonyult.

Halmay Armand atyja szerepét alakította sikerültén.

Csige Böske Nichettet szép reményekre jogo- sitóan játszta.

A többiek is általán jók voltak.

*

Kedden a |Három Kázmér“ énekes bohózat telt házat vonzott.

Ferenczy József az egyik Kázmér, szép bariton hangjával, Szathmáry Árpád és Eöry Béla a másik két Kázmér ügyes mókáikkal segítettek a a darabot minél jobbá tenni. A többiek is megtették a maguk kötelességét.

Szerdán a „dolovai nábob leánya“ ment.

Az előadás egészen katonás, huszáros volt. A társulat drámai erői újabb bizonyítékát adták a már elmondott véleményünknek.

Hahnel Aranka Jób Vilma szerepében kiválóan játszott. Csige Böske (Szentirmayné) megmutatta, hogy naiv kis leány létére pompás, eleven asszonyka is tud lenni, Ma hosszabb szerepében is kiállotta a versenyt a főbb szereplőkkel.

Déry Béla (Tarján Gida) határozottan meglepte a közönséget. Ma mutatkozott be hosszabb szerepben először és pedig nagy sikerrel. Fesztelenül mozgott, mindössze talán a Szentirmayval való jelenetében volt kissé túl heves.

Másik érdekes szerepe ennek a darabnak a Biliczky hadapródé; Szathmárynak való szerep volt. Alakítása kissé bizarr ugyan, a maszkja nem egészen „előírásos.“ Máskülönben kifogástalanul játszott. Halmay (Merlin báró) szokottan remekelt, Eöry Béla (Miska), a főhadnagy inasát sok ügyességre valló elevenséggel adta állandó derültség mellett. A többiek is jók voltak.

Az előadást ezúttal majdnem telt ház élvezte.

Csütörtökön Csige Lajos betegsége miatt elmaradt a „Honiby háza,“ Herczegnek eme uj darabja iránt pedig meglehetős érdeklődés volt észlelhető a közönség körében.

Helyette Victorien Sardou ismert kedves vig játékát, a »Váljunk el*-t adták félház előtt, megszokott jó összjátékkal. Természetesen Hahnel Aranka (Cyprienne) a közönség kedveneze excel Iáit újból partnerével Halmayval együtt (De Prunelles) és sűrű tapsokat arattak, bár a 3-ik felvonásban nem tudtak menekülni egy kis túlzástól. Ugyancsak túlzott, a különben teljesen kifogástalanul játszó Déry (Adhemár) ki a náthás jelenetben, kilépett a vígjáték által megengedett határok közül és operett figurává sülyedt. Az előadást emelte két mellékalak Eöry (Valentin komornyik) és Csige Böske (Joseiin komorna) kik eleven szerepüket sok hűséggel adták. A kis Eöry előtt határozottan szép jövő áll, ha túlzásba nem hajija a siker, Csige Bős- kéről ugyancsak azt mondhatjuk. A közönség mellékszerepükben sokszor megtapsolta őket. A fekete kávézás fesztelen jelenete, szánalmpsan feszes s ügyetlen volt a mellékalakok részéről. Egy kissé több könnyedséget szalon-darabokban s az illúzió nem vész el. A többi szereplők ismert nívójukon maradtak.

Pénteken az „Ördög piluláia látványosság csinált telt házat s a szereplők kaczagó, zajos és viharos tetszést nyilvánító karzatban gyönyörköd hettek, a direktor pedig jó kasszában. Az előadás és különféle átváltozások lekötötték a nézőtér gyermekseregének figyelmét is s a hátam megett hallottam egy vastag polgártól, hogy ez volt a „leg- drámább“ előadás, mert kétszer lőttek benne.

Egyelőre csak annyi megjegyzésünk van, hogy előleges heti műsort kibocsátani, mint a múlt héten volt, felesleges dolog, de ha már a műsor megvan, annak pontos betartására kérjük a direktort, mert a közönségnek nem jól esik a várt darabok helyett másokat kapni, A pártolás különben kellő.

Irodalom és művészet.

Könyv az ezredéves ünnepélyekről. Vemer László^ a „Békésmegyei Közlöny* szerkesztője tartalmas könyvet szerkesztett össze nemcsak az ország, de megyénk ezredéves ünnepeiről. A megyei törvényhatóságnak teledhetetlen szép ünne >ólye mellett itt találja az olvasó az Erkel-szobor leleplezésének ünnepélyét, az iskolai ünnepeket stb. A 350 lapra terjedő mü tüzetes leírását adja a megyei ünnepnek, közli vármegyénk szereplését az ezredéves kiállításon s minden kiállító nevét felsorolja, emellett az Erkel szobor, a bandérium képekben is be van mutatva. A könyvet szerző hétfőn expe- diálja, azért fölkéri lapunk olvasóit, hogy a kik müvét megszerezni óhajtják, az előfizetési dijat 1 frt 50 krt juttassák el hozzá postautalványon. A hazafias ezélú kiadványt mi is olvasóink legmelegebb támogatásába ajánljuk.

Munkácsy csárdás. A magyar festőművészet Világhírű jelesének, Munkácsy Mihálynak, ki most a magyar festészeti akadémia igazgatója, a „hazatérés emlékéül“ Farkas Sándor pécsi czigány primás

pompásan sikerült legújabb zene-szerzeményét ajánlotta föl „Munkácsy csárdás“ czim alatt, a mit a mester, mint a szép és jó magyar zene nagy kedvelője kiváló örömmel fogadott. Sok csárdást Írnak össze hazánkban addig, mig egy zengzetes, zamatos, igazán a szív mélyéből fakadó s oda visszaható jó magyar nótát komponálnak, mint ez ; száz kiadvány közül ritkán válik be egy, a mely oly gyorsan kapna közkedveltségre, népszerűségre, mint Farkas Sándor „Munkácsy csárdásat. De hiába ! Meg van ebben a zeneszerzeményben mind az a kellék, a melynek egy jó csárdásban meg kell lennie. A lassúja bánatos melódiájával megrezgeti a szív idegeit s olyan hangon panaszkodik, a mely mellett sírva vigad a magyar s a frisse gyújt, miként a tűz, a mely .zilaj kedvre lobbantja a szivet. A jó nótához Róna Béla előnyösen ismert fiatal poéta irta a szöveget. A zongorára és énekhangra letett csárdái Munkácsy Mihály megszólalásig hű arczképével, díszes kiállításban jelent meg és kapható Valentin Károly fia zeneműkereskedésében Pécsett, mely ezég 1 frt utalványozása mellett bárhova magküldi. Helyben kapható Dobay János könyvkereskedésében.

Santa Lucia bájos olasz dal — melyet az oly népszerűségre vergődött olasz népénekesek „Ös Budavárát és »Konstantinápoly«-ban naponta előadnak — az egyik zeneszáma a kedvelt Zenélő Magyarország“ zongora zenemű folyóirat jul. 15-iki XIV. számának. Ezen kivül még a következő 3 szép zeneművet hozza a füzet, mint „ Volnék madár“ műdal mint mutatvány, Zayzonné; „Üdvözlet Er-1 délybőU czimü mudalfüzelből, loánfi J. „Befagyott a Tisza vize* magyar dalt és Wagner Richard hires „Tannhäuser“ indulóját. Csak gondolkodó zené-l szék és zeneműértők tudják méltányolni, mily értékes zenemű anyagot és mennyi szépet ad e páratlan szép zenemű folyóirat egy egy füzetében cse- ■kély 20 krért előfizetőinek. Ily tartalom gazdag füzet 6 jelenik meg — minden füzet 10—10 oldal zenével egy évnegyedben, s egy évnegyedi előfizetési ára a ,.Zenélő Magyarország11 -nak 1 frt. Elő fizethetni most a julius—szeptemberi évnegyedre a „Zenélő Magyarország“ kiadóhivatalában Bpest, VI. Csengery-utcza 62. szám, honnan mutatvány számokat bárki kérhet.

22IÖ z grazi d.a. s átg“.

A filokszera.

JE 1 csépelt és unalmas dolog olyan tárgyról urni, mely évtizedek óta ismert. Minthogy azonban nem azok számára Írom e sorokat, -akik a természetrajzból vagy máshonnan ismerik a czimül irt rovart, hanem irom a gyulai polgárságnak, kiknek a műhelyben vagy az eke mellett nem volt módjukban tüzetes ismeretet szerezni a filokszeráról, csak hallottak, hallanak róla minduntalan, de nem hisznek azoknak, akik annak veszedelméről vagy az ellene való védekezésről szólanak, sőt még a filokszerában sem hisznek, daczára látható és tapasztalható pusztításainak. Emberi természetünkben rejlik, hogy csak annak hiszünk, jobban mondva arról szerezhetünk magunknak tiszta képet, am;t ot érzékünk valamelyikével egész teljességében! ész je veszünk. A filokszeriát azonban parányi volta miatt sem a látással, sem a tapintással észre nem vehetjük és ezért tulajdonítja a nép bármi másnak a szőllőpusztulást, csak épen fílokszerának nem. — Már most, ha meggondoljuk, hogy valamely ellenség ellen csak úgy védhetjük meg magunkat, ha ezt személyében, erejében és egyéb tehetségeiben pontosan ismerjük : akkor okvetlenül szükséges, hogy népünk által még nem ismert filokszérát egész mivoltában megismertessem és azért bátorkodtam e czikkecskét megírni.

A filokszera nem egyéb, mint bogár, vagy tudományos nyelven : rovar t. i. minden olyan állat, melynek teste henger alakú rovátkákból — kicsinyke hengerekből — van alkotva : rovarnak neveztetik. Rovar például az este röpködő orrszarvú, melyet nálunk tévesen cserebogárnak neveznek ; rovar a légy, a pillangó, a pinczebogár, a bolha.

A rovarok kétféleképen nőnek meg, ti i. tökéletes átalakulással és tökéletlen átalakulással.

A tökéletes átalakulás az, mikor az anya kis tojást — petét — tojik, ezt a meleg kikölti s a tojásból előjövő állat egy cseppet sem hasonlít az anyjához, pl. a pillangó rátojja petéjét valamely növényre, mondjuk a káposztára, ott a nap melege kikölti és vájjon pillangó lesz belőle ? mindnyájan tudjuk, hogy bizony nem, hanem csak hernyó, mely eleinte nagyon kicsiny, de naponkint nő.

A bogár vagy rovar életének első szaka, kora: a pete ; második kora : a hernyó, vagy pondró — beli állapot, melyet tudományosan úgy neveznek, hogy áleza, mert a rovar itt olyan, mint az álarcz alatt levő ember, senki sem ismer rája. Némelyik utálatos szőrös hernyóról bizony nem is hiszi az ember, hogy minő szép pillangó lesz.

Ez az áleza úgy nő, hogy mikor már a sok tápláléktól meghízott és nem fér a bőrében, hát a bőre fölreped és lehámlik, leválik róla. Ebben az állapotban, melyet vedle'snek neveznek, beteg a rovar, de ez a betegség némelyiknél néha óráig tart csak s e néhány óra alatt egészen uj bőr nő a rovarra, nagyobb, tágabb, mint az előbbi volt. Ved- lés után kétszeres mohósággal esik neki az ételnek a rovar és nemsokára ismét úgy meghízik, hogy megint nem fér a bőrében és ennek újból föl kell repednie. Némely rovar álezája többször vedlik, némelyiké egyszer. A rovar életének második szakában, áleza korában, nő meg teljesen. Ezután következik a harmadik átváltozás. Mikor az áleza már elég nagy, ekkor rendesen olyan helyre megy, ahol kevesbbé háborgatja meg valami. Némelyik a földbelsejébe fúrja magát, némelyik pedig sajátságos házat — mondhatnék koporsónak — készít saját teste anyagából magának, pl. a selyem hernyó a selyem gubót, némelyik védett helyre, pl fa ág alá, kerítés deszkára, padlás gerendára stb. akasztja fel magát.

Mikor azután védve hiszi magát az áleza, akkor nyugodtan marad és felső bőre lassankint is mét leválik róla, de az uj bőr már másforma lesz rajta, rendesen visfagabb !es barna, papirsí.orS hár tyás burok. Ha ezt a hártya burkot feltörjük : csak

akkor bámulunk el igazán, az állatnak hire-hamva sincs ; fehér tej vagy genyedség forma anyag van benne. A teremtő Istennek egyik csodája előtt állunk. Akik nem hisznek a feltámadásban, ám magyarázzák meg, hogy miként lesz e barna bőrburokban levő tejből a tökéletes állat, a tökéletes rovar-? Valamint azt nem tudja senki, hogy miként kel ki a meleg hatására a tojásból az állat, -épen úgy nem tudja a világ legnagyobb tudósa sem, hogy miként alakul át ez a tej a meleg hatása következtében állattá. Azt mindnyájan tudjuk, hogy átalakul, de hogy miként, azt senki. — Ez a Teremtő titka. Ne bolygassuk ezt a titkot, hanem boruljunk le a Bölcsesség előtt, mely ezt igy rendelé és tehetetlenségünk érzetében imádjuk a Jóságot és Mindenhatóságot, mely im szemeink előtt nyilatkozik meg !

A rovarnak azon állapota, melyben bőrszínű hártyával van fedve s e hártya alatt csupán tej van benne, a harmadik korszak, melyben a rovar ódénak neveztetik.

A báb bőrén a leendő állat alakja meglátszik; és a meleg hatására a bőrburokban levő tej-anyag az anyához hasonló állattá változik ; mikor az átváltozás megtörtént: a bőrburok szétreped és az állat megszületett. Azok, melyek még védő burkot — koporsót — is csináltak maguknak, ezt átrágják és a nyíláson kibújnak.

A tökéletes átalakulással hiró rovarok tehát négyféle korszakkal birnak: l-ső a pete-kor, 2-ik az álczabeli kor, 3-ik a bábkor, 4-ik a valóságos anya-állatbeli kor.

A tökéletlen átalakulással biró rovarok, amint a petéből kikelnek, némileg mindjárVhasonlitanak az anya-rovarhoz, csakhogy némely testrészök leginkább a szárnyok, nincsen még meg. Többszöri vedlés után azonban a szárnyak is megnőnek és az állat az anyához hasonló lesz.

A tökéletlen átváltozással biró rovarok életében tehát nincsen 4 életkor, csak voltakepen három, t. i. a pete-kor. a vedlő állat kora és a kifejlett állat kora. Ezen rovarok rendkívül gyorsan változnak át, némelyik néhány nap alatt.

Az 6 életükben is van azonban olyan titok, melyet hasztalanul iparkodunk megfejieni. Tudniillik az állatok olyanná, mint az anya és apa állat legnagyobb része nem fejlődik t. i. nem lesznek szárnyasok. Az anya és apa állatok szárnyakkal birnak és a levegőbe tudnak emelkedni, mig a szárnyatlanok nem. A nemeknek ilyen különbözősége előfordul a tökéletes átváltozással biró rovarok között is, például a hangyáknál.

A filokszera tökéletlen átalakulással biró rovar. Legközelebbi atyafia a rózsán, szilvafán, bodzafán élő levelész, vagy közönséges néven hamuféreg. A levelészek rendkívül szaporák és rendesen nagy számmal lépnek föl a növényeken, például némelykor a szilvafán és őszibaraczk fán, melynek leveleit alul össszeszurkálják és nedvét kiszívják, a levél ilyenkor rendesen összezsugorodik, lesárgul és lehull, a gallyacska pedig, melyen állt, — mert nincs tápláló levél rajta, — megcsi- pásodik és elvész, a csipásodás átmegy az egész fára és a fa is elpusztul. A levelészek tehát nagyon ártalmas rovarok. A levelész testének hátsó részén van két kis cső, melyeken mézszerű ragadós lé szivárog ki, ez a lé a növény levelét felülről megfénjesiti, ez a mézharmat. A mézharmatot a hangyák nagyon szeretik, azért az olyan fára, melyen sok levelész van, rendkívüli sok hangya szokott fölmenni. A hangya még az eleven leve- llészből is kiszopja a mézharmatot, és azért lelünk a zsugorodott levelek alján olyan sok hangyát. A ki nem tudja, hogy a levelészek okozzák a levél zsugorodását, azt gondolják, hogy a hangyák teszik ezt és szidják, ölik a hangyákat) pedig ezek ilyenkor nekünk jóbarátaink és épen kímélnünk kell őket. Az avatott kertész már tudja, hogy ahol sok' hangya van a növényen, ott sok levelésznek is kell lenni. A levelész gyakran leveti a bőrét s a sok levetett bőr odatapad a levélre, mert a mézharmat odaragasztja s ekkor úgy látszik, mintha liszttel hintették volna be a leveleket a fán és ezért nevezzük azt lisztharmatnak. A mézharmat és liszt- liarmat azért ártalmas, mert a levéllel lélekzik a fa, de ezek a harmatok befogják, bedugják azokat a lyukacskákat, melyeken a levél beszivja és kiereszti a levegőt, vagyis megakadályozzák a fa lé- lekzetvételét. Azonban nem ők a hibásak, hanem a levelészek, melyek azokat létrehozzák. A levelészek ellen legjobb szer a bagó-lével való permetezés.

A levelészek egyik fajtája a filokszera. Amerikából származik, honnét az úgynevezett Izabella szőllővel hozták el Európába. Amerikában csak úgy a levelen él, mint nálunk a többi atyafia, — Az európai szőllő levele azonban nem tetszett neki, mert vagy vastag, vagy szőrös, vagy molyhos, melyek miatt nem juthat hozzá a levél'nedvességéhez, mivel szúró és szívó-szája gyenge azokat ke- i resztül lyukasztani. Segített azonban a filokszera' úr magán. Egyet gondolt és kettőt csinált. Azt gondolta, ha nem tudok megélni a levelen, hát lemegyek a gyökérre. És lement a gazember. Vagyis életét megváltoztatta. Bányász lett belőle. Most a ■ föld alatt él. És ez ismét a Teremtő egyik csodája. Ügy teremtette t. i. az állatokat, hogy azok élétöket a körülmények változása szerint változtat- ■ ják, sőt maguk is átváltoznak. Az emlősök és ma-- darak vándorolnak, például a fecskék, vagy alusznak, például a sündisznó, az alsóbb rendnek pedig - meg is változnak. A filokszera is megváltozott. A _ levegőn élőből föld alatt élővé le.t. A levegőn nem , juthatott hozzá a szőllő-növény levéhez, tehát a föld alá költözött inkább és mégis föntartja életét és faját. A filokszera tehát a föld alatt él a szőllő- " növény levével. A föld alatti része a növénynek a .. gyökér, azért él a filokszera a szöllőnövény gyö- kerén. ;. ■*' .*«3

Az apa és anya filokszérák nyáron augusz-. tusbaD, mikor legmelegebb van, kibújnak a földből, fölrepülnek a levegőbe, ott tartják meg a lakadal- . mat. Lakadalom után az anya rászáll a szőllőre és a föld felett a tőke nyakára 2, legtöbb 6 tojást tojik. A tojások a jövő tavaszszal kikelnek és a kikelt kis filokszérák lebujnak a főidbe, a gyökerekre másznak és ott élnek. Ezek teszik az első -' ivadékot. 14 napos korukban ők is tojnak pár száz tojást, de már a föld alatt, e tojások pár nap alatt kikelnek és a kikölt állatok is a szőllő gyökeréből szívják a táplálékot. Ezek teszik a második iva-