Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-07-26 / 30. szám

tán a magyar német nyelvi szakra még egy taná szükséges s a pályázok sorában megválasztásra alkalmas egyén nem akadt, a pályázatot aug. 15-iki lejárattal megujitotta. Megmérgezte magát Csabán három gyermek tudatlanul a maszlagos nadragulya gyümölcséből. A három gyermek közül Zahorán János meg is halt, mig két társa súlyos beteg. A csabai tornaegylet vasárnap délután a csa­bai tornacsarnok helyiségében tartotta meg évi köz­gyűlését. Moczkovcsák György egyleti titkár olvasta fel az elnöki jelentést, jelentvén, hogy a tavalyi IY-ik orsz. jellegű tornaverseny 265 forint jövedel­met hozott az egyletnek, hogy a bevétel 1235 frt, a kiadás 1087 frt volt s hogy az egylet fennálló adósságából 300 frtot törlesztett s igy ma adóssága 1700 frt. Ezután a költségvetést kezdették tárgyalni, mely keretekben annyiban bővült, hogy a művezető tiszteletdija 700 frtban állapított meg, melyből az algymnásium késznek nyilatkozott 500 frt viselé­sére. Ezután elnök Korosy László, alelnök Láng Gusztáv, titkár Moczkovcsák, pénztárnok Fried Li- pót, ellenőr Faragó Mátyás, ügyész dr. Seiler 'Vil­mos, orvos dr. Beisz Miksa, előtornász Stark Fe- rencz, kapitány Suk Kálmán lett, ezen kivül 12 rendes és 6 tagú póttagokból álló választmány alakult a régi választmányi tagok sorából. Kimondotta a köz­gyűlés, hogy a tornaudvar kibővítésére a várostól az eddig parlagon heverő 300 Q öl, ezelőtt faisko Iának használt helyet el fogja kérni. A járványok krónikájából. A vármegye alis­pánjához érkezett hivatalos jelontések szerint e hét folyamán a következő járványos betegségek merül­tek fel: roncsoló toroklob Szarvason, Békésen és F .-Gyarmaton, torokgyík Csabán, kanyaró Békésen, vörheny Dobozon, K.-Ladányban, Szeghalmon és Szarvason, vérhas Szeghalmon, hökhurut Szarvason, fültő mirigylob Vésztőn, hagymás Csabán és Tót- Komlóson. Gyilkossági és öngyilkossági kísérlet Oroshá­zán Fiam János cselédszerző a vele közös háztar­tásban élő apósával, a 85 éves Csák Jánossal állandó hadilábon állott, folyton czivakodtak és Fiam az aggastyánt már többször fenyegette az elpusztítással. Múlt szombaton hajnali három órakor Fiam János felkelt, felöltözött s azután átment apósa szobájába, oda állt az ágy elé s közvetlen közelből egy revol­verrel rálőtt az ébren fekvő Csák Jánosra. A golyó belefuródott az öreg karjába. Az erőteljes aggas­tyán arra kiugrott az ágyból, széket ragadott és ezzel úgy fejbe ütötte megtámadóját, hogy ez földre bukott, de gyorsan újra talpra állott és még egy lövést intézett az öregre, ki erre segélyért kiáltozva összerogyott. Fiam -ezután bement a saját szobá­jába, ott bezárkózott s kétszer magára lőtt, az egyik golyó a mellébe ment, a másik fejét horzsolta. Fiam neje és leánya ijedtükben bezárkóztak egy harmadik szobába, mert a felbőszült ember őket is fenyegette és csak akkor mertek kijönni, mikor a rendőrök odaértek. A két sebesültnek dr. Rapcsák Emil községi orvos adta az első segélyt. Az orvosi vélemény szerint mindkettő életben fog maradni. Fiam János már többször próbált öngyilkosságot, kútba ugrással, akasztással, golyóval, de a mint látható a halál következetesen kerüli. Színészet. Halmay Imre társulata egészen rászolgál a pártolásra. A fővárosi színházak reportoirjáiból adják a legújabb darabokat, b mondhatni a pártolás arányát véve tekintetbe sok igyekezettel. ' A múlt szombaton Brigitta hozománya került színre. Tárgya egy franczia. vadász hadnagy regényes házassága, aki, miután imádottjának nem volt meg a szükséges hozománya, valamint jó magának sem, mint afrikai utazó veszi nőül Brigittát (Halmayné), s a mézes heteket mint szabadságolt katona élvezi apósa, a mit sem sejtő falusi iskolamester (Déry Béla) házánál. Ebből támadt a bonyadalom. Ezredese felsőbb parancs folytán felmondja a szabadságot, s a kétségbe esett férj éppen azon tépelődik, hogy mint szabaduljon ki a csávából, midőn a „kvartiermacher“ a lakást csináló tiszt az ezredest magát kvártélyozza be az iskolamesterhez. Több kedélyes jelenet után napfényre kerül az egész turpisság, az ezredes szigorán könnyít az ezredesné (Serfőzi Zseni), s 4 évi várfogság helyett az ezredes a szükséges 30,000 frank kaucziót kár­tyán "fiyereti el a hadnagygyal, s igy lesz Brigittá­ból az afrikai utazónéból, vadász hadnagyné. Mulot, az ezredes privatdienerje pedig elveszi az iskolamester szobacziczusát Nikolet. Elég szórakoztató kis darab, zenéje élvezhető, kár hogy a társulat zene- s énekkara nem teljes, s nem nyújthat az operettekhez szükséges kíséretet. Halmayné a czimszerepben régi jó hírnevéhez képeBt játszott, Déry Béla a házsároskodó, minda­mellett engedékeny iskolamestert egészen jól adta vissza, épen neki való szerep. Nagy Gyula a hadnagy bár hangja kissé fá­tyolozott volt, jó zenei hallásáról tett tanúságot; kiváltak azonban Mulot (Ferenczy) s Nicole (Zol­tán Ilonka), a kik kicsi szerepüket minden izében jól játszották meg, s az előbbi tiszta, kellemes baritonjával, az utóbbi kedves szopránja által tette az estét kellemessé, a többiek is jól játszottak ; Serfőzi Zseninek ezúttal kis szerepe lé­vén, a mit ki is aknázott, s rokonszenvessé tett csengő énekével. Vasárnap két előadás tartatott. Délután fél helyárakkal ment Goldstein Számi az „uj honpolgár“. Jól esik konstatálnom, s dicséretére válik a társu­latnak, hogy mind két ízben megállták helyüket. • A Piros bugyelárist telt földszint s zsúfolt kar­zat nézte végig. Török Mihály biró (Csiky László), Zsófi asz- szony a felesége (Halmayné), Csillag Pál, manipu láns őrmester (Ferenczy József), Manczyka (Csige Böske), I a többiek is mind hozzájárultak az est sikeréhez. Halmayné elemében volt mint népszínmű éne­kesnő b fülbemászóan énekelt. Ferenczy őrmester remek alakítása mellett méltó partnere volt Hal- may-nénak, mint népszinmű énekes bátran felléphet bárhol. Csige Lajos Peták káplárja s Nagy Gyula Kósza Gyurkája, Hájas (Eőry), Pennás (Szath- máry) állandó derültségben tartották a közönséget. * A hét bevezető darabját Gauthier Margit, a kaméliás hölgy képezte. Az előadás az újabb bizonyitéka volt annak, hogy Halmay társulata drámai erőkben, a vidéki színtársulatok jobbjai között foglal helyet s mi kí­vánni valót sem hagy maga után. Hahnel Aranka játszta a czimszerepet sok igyekezettel, helyenkint szépen, de mindent össze­véve Gauthier Margit ez idő szerint még nagyon meghaladja az ő erejét és egyáltalán nem tudta feledtetni e szerepben Gyulán látott elődjeit. Csiky Lászlót (Duval Armand) zavarta játéká ban erős orrhurutja, ettől eltekintve, routinirozott színésznek bizonyult. Halmay Armand atyja szerepét alakította sikerültén. Csige Böske Nichettet szép reményekre jogo- sitóan játszta. A többiek is általán jók voltak. * Kedden a |Három Kázmér“ énekes bohózat telt házat vonzott. Ferenczy József az egyik Kázmér, szép bari­ton hangjával, Szathmáry Árpád és Eöry Béla a másik két Kázmér ügyes mókáikkal segítettek a a darabot minél jobbá tenni. A többiek is megtet­ték a maguk kötelességét. Szerdán a „dolovai nábob leánya“ ment. Az előadás egészen katonás, huszáros volt. A társulat drámai erői újabb bizonyítékát adták a már elmondott véleményünknek. Hahnel Aranka Jób Vilma szerepében kivá­lóan játszott. Csige Böske (Szentirmayné) megmu­tatta, hogy naiv kis leány létére pompás, eleven asszonyka is tud lenni, Ma hosszabb szerepében is kiállotta a versenyt a főbb szereplőkkel. Déry Béla (Tarján Gida) határozottan meg­lepte a közönséget. Ma mutatkozott be hosszabb szerepben először és pedig nagy sikerrel. Feszte­lenül mozgott, mindössze talán a Szentirmayval való jelenetében volt kissé túl heves. Másik érdekes szerepe ennek a darabnak a Biliczky hadapródé; Szathmárynak való szerep volt. Alakítása kissé bizarr ugyan, a maszkja nem egészen „előírásos.“ Máskülönben kifogástalanul játszott. Halmay (Merlin báró) szokottan remekelt, Eöry Béla (Miska), a főhadnagy inasát sok ügyes­ségre valló elevenséggel adta állandó derültség mel­lett. A többiek is jók voltak. Az előadást ezúttal majdnem telt ház élvezte. Csütörtökön Csige Lajos betegsége miatt el­maradt a „Honiby háza,“ Herczegnek eme uj da­rabja iránt pedig meglehetős érdeklődés volt ész­lelhető a közönség körében. Helyette Victorien Sardou ismert kedves vig játékát, a »Váljunk el*-t adták félház előtt, meg­szokott jó összjátékkal. Természetesen Hahnel Aranka (Cyprienne) a közönség kedveneze excel Iáit újból partnerével Halmayval együtt (De Prunelles) és sűrű tapsokat arattak, bár a 3-ik felvonásban nem tudtak menekülni egy kis túlzástól. Ugyancsak túlzott, a különben teljesen kifogástalanul játszó Déry (Adhemár) ki a náthás jelenetben, kilépett a víg­játék által megengedett határok közül és operett figurává sülyedt. Az előadást emelte két mellék­alak Eöry (Valentin komornyik) és Csige Böske (Joseiin komorna) kik eleven szerepüket sok hű­séggel adták. A kis Eöry előtt határozottan szép jövő áll, ha túlzásba nem hajija a siker, Csige Bős- kéről ugyancsak azt mondhatjuk. A közönség mel­lékszerepükben sokszor megtapsolta őket. A fekete kávézás fesztelen jelenete, szánalmpsan feszes s ügyetlen volt a mellékalakok részéről. Egy kissé több könnyedséget szalon-darabokban s az illúzió nem vész el. A többi szereplők ismert nívójukon maradtak. Pénteken az „Ördög piluláia látványosság csi­nált telt házat s a szereplők kaczagó, zajos és vi­haros tetszést nyilvánító karzatban gyönyörköd hettek, a direktor pedig jó kasszában. Az előadás és különféle átváltozások lekötötték a nézőtér gyer­mekseregének figyelmét is s a hátam megett hal­lottam egy vastag polgártól, hogy ez volt a „leg- drámább“ előadás, mert kétszer lőttek benne. Egyelőre csak annyi megjegyzésünk van, hogy előleges heti műsort kibocsátani, mint a múlt hé­ten volt, felesleges dolog, de ha már a műsor meg­van, annak pontos betartására kérjük a direktort, mert a közönségnek nem jól esik a várt darabok helyett másokat kapni, A pártolás különben kellő. Irodalom és művészet. Könyv az ezredéves ünnepélyekről. Vemer László^ a „Békésmegyei Közlöny* szerkesztője tar­talmas könyvet szerkesztett össze nemcsak az or­szág, de megyénk ezredéves ünnepeiről. A megyei törvényhatóságnak teledhetetlen szép ünne >ólye mellett itt találja az olvasó az Erkel-szobor lelep­lezésének ünnepélyét, az iskolai ünnepeket stb. A 350 lapra terjedő mü tüzetes leírását adja a megyei ünnepnek, közli vármegyénk szereplését az ezred­éves kiállításon s minden kiállító nevét felsorolja, emellett az Erkel szobor, a bandérium képekben is be van mutatva. A könyvet szerző hétfőn expe- diálja, azért fölkéri lapunk olvasóit, hogy a kik müvét megszerezni óhajtják, az előfizetési dijat 1 frt 50 krt juttassák el hozzá postautalványon. A hazafias ezélú kiadványt mi is olvasóink legme­legebb támogatásába ajánljuk. Munkácsy csárdás. A magyar festőművészet Világhírű jelesének, Munkácsy Mihálynak, ki most a magyar festészeti akadémia igazgatója, a „haza­térés emlékéül“ Farkas Sándor pécsi czigány primás pompásan sikerült legújabb zene-szerzeményét aján­lotta föl „Munkácsy csárdás“ czim alatt, a mit a mester, mint a szép és jó magyar zene nagy ked­velője kiváló örömmel fogadott. Sok csárdást Írnak össze hazánkban addig, mig egy zengzetes, zama­tos, igazán a szív mélyéből fakadó s oda vissza­ható jó magyar nótát komponálnak, mint ez ; száz kiadvány közül ritkán válik be egy, a mely oly gyorsan kapna közkedveltségre, népszerűségre, mint Farkas Sándor „Munkácsy csárdásat. De hiába ! Meg van ebben a zeneszerzeményben mind az a kellék, a melynek egy jó csárdásban meg kell len­nie. A lassúja bánatos melódiájával megrezgeti a szív idegeit s olyan hangon panaszkodik, a mely mellett sírva vigad a magyar s a frisse gyújt, mi­ként a tűz, a mely .zilaj kedvre lobbantja a szi­vet. A jó nótához Róna Béla előnyösen ismert fia­tal poéta irta a szöveget. A zongorára és ének­hangra letett csárdái Munkácsy Mihály megszóla­lásig hű arczképével, díszes kiállításban jelent meg és kapható Valentin Károly fia zeneműkereskedésében Pécsett, mely ezég 1 frt utalványozása mellett bár­hova magküldi. Helyben kapható Dobay János könyvkereskedésében. Santa Lucia bájos olasz dal — melyet az oly népszerűségre vergődött olasz népénekesek „Ös Bu­davárát és »Konstantinápoly«-ban naponta előad­nak — az egyik zeneszáma a kedvelt Zenélő Ma­gyarország“ zongora zenemű folyóirat jul. 15-iki XIV. számának. Ezen kivül még a következő 3 szép zeneművet hozza a füzet, mint „ Volnék madár“ műdal mint mutatvány, Zayzonné; „Üdvözlet Er-1 délybőU czimü mudalfüzelből, loánfi J. „Befagyott a Tisza vize* magyar dalt és Wagner Richard hi­res „Tannhäuser“ indulóját. Csak gondolkodó zené-l szék és zeneműértők tudják méltányolni, mily érté­kes zenemű anyagot és mennyi szépet ad e párat­lan szép zenemű folyóirat egy egy füzetében cse- ■kély 20 krért előfizetőinek. Ily tartalom gazdag fü­zet 6 jelenik meg — minden füzet 10—10 oldal zenével egy évnegyedben, s egy évnegyedi előfize­tési ára a ,.Zenélő Magyarország11 -nak 1 frt. Elő fizethetni most a julius—szeptemberi évnegyedre a „Zenélő Magyarország“ kiadóhivatalában Bpest, VI. Csengery-utcza 62. szám, honnan mutatvány számokat bárki kérhet. 22IÖ z grazi d.a. s átg“. A filokszera. JE 1 csépelt és unalmas dolog olyan tárgyról urni, mely évtizedek óta ismert. Minthogy azonban nem azok számára Írom e sorokat, -akik a termé­szetrajzból vagy máshonnan ismerik a czimül irt rovart, hanem irom a gyulai polgárságnak, kiknek a műhelyben vagy az eke mellett nem volt mód­jukban tüzetes ismeretet szerezni a filokszeráról, csak hallottak, hallanak róla minduntalan, de nem hisznek azoknak, akik annak veszedelméről vagy az ellene való védekezésről szólanak, sőt még a filokszerában sem hisznek, daczára látható és ta­pasztalható pusztításainak. Emberi természetünk­ben rejlik, hogy csak annak hiszünk, jobban mondva arról szerezhetünk magunknak tiszta képet, am;t ot érzékünk valamelyikével egész teljességében! ész je veszünk. A filokszeriát azonban parányi volta miatt sem a látással, sem a tapintással észre nem vehetjük és ezért tulajdonítja a nép bármi másnak a szőllőpusztulást, csak épen fílokszerának nem. — Már most, ha meggondoljuk, hogy valamely ellen­ség ellen csak úgy védhetjük meg magunkat, ha ezt személyében, erejében és egyéb tehetségeiben pontosan ismerjük : akkor okvetlenül szükséges, hogy népünk által még nem ismert filokszérát egész mivoltában megismertessem és azért bátorkodtam e czikkecskét megírni. A filokszera nem egyéb, mint bogár, vagy tu­dományos nyelven : rovar t. i. minden olyan állat, melynek teste henger alakú rovátkákból — ki­csinyke hengerekből — van alkotva : rovarnak ne­veztetik. Rovar például az este röpködő orrszarvú, melyet nálunk tévesen cserebogárnak neveznek ; rovar a légy, a pillangó, a pinczebogár, a bolha. A rovarok kétféleképen nőnek meg, ti i. tö­kéletes átalakulással és tökéletlen átalakulással. A tökéletes átalakulás az, mikor az anya kis tojást — petét — tojik, ezt a meleg kikölti s a tojásból előjövő állat egy cseppet sem hasonlít az anyjához, pl. a pillangó rátojja petéjét valamely növényre, mondjuk a káposztára, ott a nap melege kikölti és vájjon pillangó lesz belőle ? mindnyájan tudjuk, hogy bizony nem, hanem csak hernyó, mely eleinte nagyon kicsiny, de naponkint nő. A bogár vagy rovar életének első szaka, kora: a pete ; második kora : a hernyó, vagy pondró — beli állapot, melyet tudományosan úgy neveznek, hogy áleza, mert a rovar itt olyan, mint az álarcz alatt levő ember, senki sem ismer rája. Némelyik utálatos szőrös hernyóról bizony nem is hiszi az ember, hogy minő szép pillangó lesz. Ez az áleza úgy nő, hogy mikor már a sok tápláléktól meghízott és nem fér a bőrében, hát a bőre fölreped és lehámlik, leválik róla. Ebben az állapotban, melyet vedle'snek neveznek, beteg a ro­var, de ez a betegség némelyiknél néha óráig tart csak s e néhány óra alatt egészen uj bőr nő a ro­varra, nagyobb, tágabb, mint az előbbi volt. Ved- lés után kétszeres mohósággal esik neki az ételnek a rovar és nemsokára ismét úgy meghízik, hogy megint nem fér a bőrében és ennek újból föl kell repednie. Némely rovar álezája többször vedlik, né­melyiké egyszer. A rovar életének második szaká­ban, áleza korában, nő meg teljesen. Ezután követ­kezik a harmadik átváltozás. Mikor az áleza már elég nagy, ekkor rendesen olyan helyre megy, ahol kevesbbé háborgatja meg valami. Némelyik a föld­belsejébe fúrja magát, némelyik pedig sajátságos házat — mondhatnék koporsónak — készít saját teste anyagából magának, pl. a selyem hernyó a selyem gubót, némelyik védett helyre, pl fa ág alá, kerítés deszkára, padlás gerendára stb. akasztja fel magát. Mikor azután védve hiszi magát az áleza, ak­kor nyugodtan marad és felső bőre lassankint is mét leválik róla, de az uj bőr már másforma lesz rajta, rendesen visfagabb !es barna, papirsí.orS hár tyás burok. Ha ezt a hártya burkot feltörjük : csak akkor bámulunk el igazán, az állatnak hire-hamva sincs ; fehér tej vagy genyedség forma anyag van benne. A teremtő Istennek egyik csodája előtt ál­lunk. Akik nem hisznek a feltámadásban, ám ma­gyarázzák meg, hogy miként lesz e barna bőrbu­rokban levő tejből a tökéletes állat, a tökéletes ro­var-? Valamint azt nem tudja senki, hogy miként kel ki a meleg hatására a tojásból az állat, -épen úgy nem tudja a világ legnagyobb tudósa sem, hogy miként alakul át ez a tej a meleg hatása következ­tében állattá. Azt mindnyájan tudjuk, hogy átala­kul, de hogy miként, azt senki. — Ez a Teremtő titka. Ne bolygassuk ezt a titkot, hanem boruljunk le a Bölcsesség előtt, mely ezt igy rendelé és te­hetetlenségünk érzetében imádjuk a Jóságot és Mindenhatóságot, mely im szemeink előtt nyilatko­zik meg ! A rovarnak azon állapota, melyben bőrszínű hártyával van fedve s e hártya alatt csupán tej van benne, a harmadik korszak, melyben a rovar ódé­nak neveztetik. A báb bőrén a leendő állat alakja meglátszik; és a meleg hatására a bőrburokban levő tej-anyag az anyához hasonló állattá változik ; mikor az át­változás megtörtént: a bőrburok szétreped és az állat megszületett. Azok, melyek még védő burkot — koporsót — is csináltak maguknak, ezt átrág­ják és a nyíláson kibújnak. A tökéletes átalakulással hiró rovarok tehát négyféle korszakkal birnak: l-ső a pete-kor, 2-ik az álczabeli kor, 3-ik a bábkor, 4-ik a valóságos anya-állatbeli kor. A tökéletlen átalakulással biró rovarok, amint a petéből kikelnek, némileg mindjárVhasonlitanak az anya-rovarhoz, csakhogy némely testrészök leg­inkább a szárnyok, nincsen még meg. Többszöri vedlés után azonban a szárnyak is megnőnek és az állat az anyához hasonló lesz. A tökéletlen átváltozással biró rovarok életé­ben tehát nincsen 4 életkor, csak voltakepen há­rom, t. i. a pete-kor. a vedlő állat kora és a ki­fejlett állat kora. Ezen rovarok rendkívül gyorsan változnak át, némelyik néhány nap alatt. Az 6 életükben is van azonban olyan titok, melyet hasztalanul iparkodunk megfejieni. Tudni­illik az állatok olyanná, mint az anya és apa ál­lat legnagyobb része nem fejlődik t. i. nem lesz­nek szárnyasok. Az anya és apa állatok szárnyak­kal birnak és a levegőbe tudnak emelkedni, mig a szárnyatlanok nem. A nemeknek ilyen különböző­sége előfordul a tökéletes átváltozással biró rova­rok között is, például a hangyáknál. A filokszera tökéletlen átalakulással biró ro­var. Legközelebbi atyafia a rózsán, szilvafán, bod­zafán élő levelész, vagy közönséges néven hamu­féreg. A levelészek rendkívül szaporák és rende­sen nagy számmal lépnek föl a növényeken, pél­dául némelykor a szilvafán és őszibaraczk fán, melynek leveleit alul össszeszurkálják és nedvét kiszívják, a levél ilyenkor rendesen összezsugoro­dik, lesárgul és lehull, a gallyacska pedig, melyen állt, — mert nincs tápláló levél rajta, — megcsi- pásodik és elvész, a csipásodás átmegy az egész fára és a fa is elpusztul. A levelészek tehát na­gyon ártalmas rovarok. A levelész testének hátsó részén van két kis cső, melyeken mézszerű raga­dós lé szivárog ki, ez a lé a növény levelét felül­ről megfénjesiti, ez a mézharmat. A mézharmatot a hangyák nagyon szeretik, azért az olyan fára, melyen sok levelész van, rendkívüli sok hangya szokott fölmenni. A hangya még az eleven leve- llészből is kiszopja a mézharmatot, és azért lelünk a zsugorodott levelek alján olyan sok hangyát. A ki nem tudja, hogy a levelészek okozzák a levél zsugorodását, azt gondolják, hogy a hangyák teszik ezt és szidják, ölik a hangyákat) pedig ezek ilyen­kor nekünk jóbarátaink és épen kímélnünk kell őket. Az avatott kertész már tudja, hogy ahol sok' hangya van a növényen, ott sok levelésznek is kell lenni. A levelész gyakran leveti a bőrét s a sok levetett bőr odatapad a levélre, mert a mézharmat odaragasztja s ekkor úgy látszik, mintha liszttel hintették volna be a leveleket a fán és ezért ne­vezzük azt lisztharmatnak. A mézharmat és liszt- liarmat azért ártalmas, mert a levéllel lélekzik a fa, de ezek a harmatok befogják, bedugják azokat a lyukacskákat, melyeken a levél beszivja és ki­ereszti a levegőt, vagyis megakadályozzák a fa lé- lekzetvételét. Azonban nem ők a hibásak, hanem a levelészek, melyek azokat létrehozzák. A levelé­szek ellen legjobb szer a bagó-lével való perme­tezés. A levelészek egyik fajtája a filokszera. Ame­rikából származik, honnét az úgynevezett Izabella szőllővel hozták el Európába. Amerikában csak úgy a levelen él, mint nálunk a többi atyafia, — Az európai szőllő levele azonban nem tetszett neki, mert vagy vastag, vagy szőrös, vagy molyhos, me­lyek miatt nem juthat hozzá a levél'nedvességé­hez, mivel szúró és szívó-szája gyenge azokat ke- i resztül lyukasztani. Segített azonban a filokszera' úr magán. Egyet gondolt és kettőt csinált. Azt gondolta, ha nem tudok megélni a levelen, hát le­megyek a gyökérre. És lement a gazember. Vagyis életét megváltoztatta. Bányász lett belőle. Most a ■ föld alatt él. És ez ismét a Teremtő egyik cso­dája. Ügy teremtette t. i. az állatokat, hogy azok élétöket a körülmények változása szerint változtat- ■ ják, sőt maguk is átváltoznak. Az emlősök és ma-- darak vándorolnak, például a fecskék, vagy alusz­nak, például a sündisznó, az alsóbb rendnek pedig - meg is változnak. A filokszera is megváltozott. A _ levegőn élőből föld alatt élővé le.t. A levegőn nem , juthatott hozzá a szőllő-növény levéhez, tehát a föld alá költözött inkább és mégis föntartja életét és faját. A filokszera tehát a föld alatt él a szőllő- " növény levével. A föld alatti része a növénynek a .. gyökér, azért él a filokszera a szöllőnövény gyö- kerén. ;. ■*' .*«3 Az apa és anya filokszérák nyáron augusz-. tusbaD, mikor legmelegebb van, kibújnak a földből, fölrepülnek a levegőbe, ott tartják meg a lakadal- . mat. Lakadalom után az anya rászáll a szőllőre és a föld felett a tőke nyakára 2, legtöbb 6 tojást tojik. A tojások a jövő tavaszszal kikelnek és a kikelt kis filokszérák lebujnak a főidbe, a gyöke­rekre másznak és ott élnek. Ezek teszik az első -' ivadékot. 14 napos korukban ők is tojnak pár száz tojást, de már a föld alatt, e tojások pár nap alatt kikelnek és a kikölt állatok is a szőllő gyökeréből szívják a táplálékot. Ezek teszik a második iva-

Next

/
Thumbnails
Contents