Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-07-26 / 30. szám
6K0C. 14 napos korukban ezen nlokszérák mind gyike ismét tojik néhány száz tojást és néhán ap múlva ezekből is előáll az új — harmadik - radék. Ha most figyelembe vesszük, hogy az els tojásból kikelt {Bokszéra 14 napos korában 400-r zaporodott, ha csak 200 tojást tojt egyik-egyik. E 400 meg 14 napos korában 200-szor 400-ra, aza 0,000 ■re szaporodott, 14 nap múlva ez a nyolczvan zer 200-szor 80,000*re, azaz 8,000000 p 8,00000( agyis 16 millióra növekedett, s ez a 16 millió ke elebbi 14 nap múltával kétszer 16 száz milliöví zaz 32 száz millióvá lett: akkor felfoghatjuk, hog aiért teheti tönkre ez a szabadszemmel nem lát fató apróságos állat a szőllő-növényt. A fü'okszéra olyan picziny, hogy csak jól na ;yitó üvegen keresztül nézve látható. Szabad szem nel egy állat észre nem vehető. Ha tehát a bete sőllőtövet kiássuk is, nem minden ember vess ezre rajta a rovart. Csak jó szemű emberek íátjá i gyökéren a felhasadt héjat és e héjhasadékba z egymás hátán tolongó sárga szinű filokszérát. Ismételem, láthatatlansága miatt nem hisz ilokszérában sok ember. Nem hisz továbbá azét em, mert nem fér a fejébe, hogyan szaporodhat!! z első, második, harmadik ivadék egész a húsza ükig is anyakönyvvezető nélkül, nemzés nélkül. Há dzony itt is csodával állunk szem közt. Az a min .enható TJr, kinek szentséges nevét a világ mindéi áján, a legezudarabb káromlások között emlegeti s emlegeti a szőllőbogyólevéből készült bortól ré zeg emberiség meg akarta mutatni és meg is mu atta, hogy egy szemhunyoritással teremthet é onthat ezer világokat, Csapást eresztett ránk, osto át suhogtatja fölöttünk. Amiben leginkább megdi BŐitette magát előttünk, amikor saját vérét is bo lakban nyujtá azoknak, akik az örök életet szom iihozzák, abban büntetett meg legjobban. Ha nen karjátok — gondolá magában — az En minden atóságomat és jóságomat a különböző szőllő gyű íölcs szépségében és felséges izében föltalálni a nem akarjátok örök szeretetem zálogát isten am vérét a paradicsomkert életfájának gyümölcsi elyett él del n i, mely az angyalok itala is, hanen minden jóba belebujt ellenkezésnek, melyet t rdögnek neveztek, váltok eszközévé: hát megne ezitem nektek a szőllőhöz és borhoz való jutást Es csapásként a filokszérát eresztette ránk őt felruházta avval a tulajdonsággal, hogy a sza orodási képességet az egy anyától származó iva- ékok két évig megtartják. Ez azután a magyaré- ata a rendkívüli szaporaságnak. Lesznek tudom a gyulai olvasok kozott olya nők, akik ezen állításnak ellenében azt vetik föl hogy ki látta hát azt, hogy hogyan szaporodik ez a: állat, ha olyan kicsi, hogy szabad szemmel nem i lehet látni1 No lásd, kedves atyámfia! elérkeztél ahhoz i határhoz, ahol a nadrágos ember tudománya élőt kalapot kell emelned. Úgy van biz az, hogy vannal emberek, az úgy nevezett természettudósok, természetbúvárok, akik nem szántanak, nem kapálnak, d< mégis a többi emberek számára dolgoznak. Dolgoz nak pedig elzárt szobában, talán éhen-szomjan megvouva maguktól még az álmot is, csakhogy va lamely még előttünk ismeretlen dologot meg tud janak magyarázni. Némelyik apjától öröklött vágyó nát áldozza fel tudományos kutatásaira s ha nen jut dűlőre, éhen vész el; némelyik a folytonos gon dolkozásban megbolondul, de némelyik vas akarat tál és Isten segítségével megtalálja, amit keres é: embertársainak ajándékozza sokszor egy egész éle munkáját s az emb riség mint közkincset használja anélkül, hogy tudná, ki volt az, aki e kincsbei részesítette. Avagy tudod e tudóst gyűlölő, nadrá gost szidó barátom, hogy ki ajándékozott meg i vasúttal, a gőzgéppel, a távíróval, az ártézi kúttal vagy az életben oly sokszor használt eszközökkel gyógyszerekkel stb. ? Úgy-e nem tudod? Tudós era berek, kik nem magukért éltek, hogy az összei embereknek használjanak. No hát ilyen okos, tudói emberek, akik a nagyitó üveg csodáival ismerősek ráadták a fejőket és évekig nem csináltak egyebet csak a filokszéra életét vizsgálták éjjel-nappal éi amit tapasztaltak azt feljegyezték, hogy mindnyájai: tanuljunk belőle. Ezek látták a filokszéra szaporo dását és ezek fejtették meg azt, hogy miként meg] az végbe. Azt nem tudják, hogy miként lehetséges hanem azt tudják, hogy miként történik. Tisztel játék tehát a tudományos embereket, én édes atyám fiai, mert azok ti értetek, az emberiségért fáradoznak Tudván e szerint a filokszéra szaporodási ke pességét és életének lefolyását: arról kellett gon dolkozniok a tudós embereknek, hogy miként lehetne e rovart kiirtani vagy szaporodási képességé csökkenteni. Azok a sokszor szidott tudós emberek kere sik a módját annak is. Erről azonban a következő czikkembon szólok • D. J. Gazdáink figyelméből A hesseni légy (Cecydonis destructor), mely a kalászmMöyényekben különösei! az 18Ö3- ek 1894. években oly óriá*Tkárokat okozott, a gondXs védekezés daczára 0m volt mai napig sem teljeken kipusztitható.'Ezál’t a földmi velős- ügyi minÍBzte\ismét rendeletet .bocsátott ki, melyben felhívja a\gazda közönséget a védekezésre, melyben csak » egyöntetű Jffj,árás vezethet kellő eredményre. A védekezés módjai közül legjobbnak bizonyult a csalogató vetéseit alkalmazása. Ez pedig abban ál), hogy az^ratásh után -augusztus második vagy legkésőbb szepKiml^r első felében azon helyeken, hol a hesseni^égy fellépett, néhány barázda búzát vagy árpát veto|k, mely jókor kikelvén, a hesseni légy abba rakyi^aetdit. A tél beállta olőtt azután e csalogató vAtést^eszántjuk, hogy az egész hosszábban a föld1 alá kerBjön, miáltal a légyrajok nem tudnak kikelhi a petékből és nem árasztják el vetéseinket. Ajánlatos aZ%lá8záht.ott csalogató vetés lehengerezése is. Ajánlja«, a védekezés ezen módját gazdaközönségünk figyelmébe. He^tg'azdáiiik figyelmébe. E czila alatt a „Gazdasági Lapgik“ részletesebben ism«teti azon módozatokat,Úmelyek a ga- bonanemüekrok okszerű értékesitéíjenél általában szem előtt tarauidók. Az aratóit befejezése alkalmából mi is időszerűnek véljüMa gazda közösseget oly közelről érdeklő ezen isnmrtetésből a kivetkezőket átvenni. A gabonaárakban huzagposabb idő óta tartó pangás, a külföldi\különöse.Ö az amerikai termeléssel évek óta folymtott neJÍez verseny mellett csak ritkán és rendszeri« romi ideig tartó alkalmak fordulnak elő a gab™an]Smüek előnyös eladására, a gyapjú elhelyezése pk»g évről-évre nagyobb gondot okoz a gazdának. íá, tulajdonosnak tehát okvetlen arra kell törel»d*e, hogy áruját az időnként kínálkozó kedvező .időpontokban értékesítse. De bogy ezt elérhess^ ehhmkokvetlen szükséges, 1. hogy áruja alkalmas helyen^küdjék; 2. hogy pénz- szükség által iraf kényszerlfitessék az előre való eladásra; 3. hj^gy legyen olwniegbizható közvetítője, ki áruinál; kellőben időben való eladásáról goudoskodjéktf’E három kelléke*egycsitve, magában foglaló tényező hazánkban mégwanapság is csak ogy van: jez podig egy 30 millÄ korona teljesen befizetett 'Alaptőkével biró elsőrenSi fővárosi pénzintézetünk, a „magyar leszámító lm és pénzváltó bank“, mely azokat a fővárosi és voléki közraktárainak, nemkülönben áruosztályának Tnmsitése által már a nyolezvanas évek elején megvarositotta. Már az 1881. év őszén megnyitotta a budapest-fővárosí közraktárakat, majd Barcson a Dráva partján és Fiúméban a magyar tengeröbölben létesített és tart fenn nyilvános jellegű raktárvállalatokat, amelyekkel a gazdasági termény-tulajdonosoknak lehetővé tette, hogy áruikat alkalmas kereskedelmi pontokon elhelyezhetik. A bank áruosztálya szemes terményekre, gyapjúra és egyéb árukra jutányos előlegeket nyújt s igy segít a pénzszükség által okozott előre való eladás kényszerén ; végre a bel- és külföldi piaczok- kal közvetlen összeköttetésben álló és szakszerűen tervezett ezen áruosztály a gazdasági terményeket és árukat, akár a vasúti vagy hajózási állomásokról, akár pedig saját közraktáraiból^ kedvező időpontokban bizománybán eladja. Különögspígyelmet érdemel, hogy Ok magyar leszámitoUPiés pénzváltó bank terményeket és árukat néni® vásárol saját részére, hanem % azoknak csupán^’ bizománybani vétele és elatmsával foglalk#fk. — Ezen körülmény a legnagyobb biztosíték arra nézve, hogy az értékesítésnél bank érdjjjtfe a termény tulajdonos érdekével egysen azotótts, tehát a bank oly megbízható közvetit«ki aajjwmlitett és egymást kiegészítő három üzletin sejjj&íyével a hozzá forduló terménytulajdonosok efa&Keit legelőnyösebben képes kiszolgálni. A közraktárakat, valamint a bank előleg és bizományi unMeit igénybe vevő termény tulajdonosok közt midjsz^szdg leggazdagabb nagy- birtokosai ép úgy sifiBrep^ek, mint a kisebb termelők és a keres köpő - vi 1 ámS hogy a bank mindezen üzletei a bejpük helyeÄtt bizalomnak tényleg meg is felelnekyáezt kétségtclfenné teszik a három üzletágnak fokokÍBzatos fejlődéül feltüntető hivatalos számadatok, idllyek szerint azŐ82-től 1895-ig terjedő idő alap a raktározás évi^érgalma 2.133,134 métermázsáJol 7.817,291 métermkzsára: az évenkénti áru^ termény előleg fol-galoi&jedig 5.314,891 írtról 42^06,501 írtra emelkedett. S^ket a tényeket szélesebb körben tudomásra jutWMi a hírlapirodalom feladata s hazafias kötele^Éget vélünk teljesíteni tisztelt olvasóinkkal szemben,^»időn áruik és terményeik előnyös értékesithetése végett a magyar leszámítoló és pénzváltó bank fentebb méltatott intézményeire felhívjuk becses figyelmüket azon megjegyzéssel, hogy a termények és árukra igénybe venni kívánt előlegek, valamint a bank áruosztálya által teljesittetni kívánt mindennemű bizományi vétel vagy eladás kérdésében akár szóval, akár levélben „A magyar leszámítoló és pénzváltó bank áruosztályához Budapesten" kell fordulni. 197. 1 — 1.
