Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-06-23 / 25. szám

előterjesztetett az igazgató választmánynak vonatkozó javaslata. A közgyűlés az igazgató választmány véleményéhez képest a küldöttségi jelentést tudomásul veszi, az abban foglalt javaslatot elfogadja és különösen kimondja, hogy a Magyar-Jelzálog-Hitel- bank és a Pesti Magyar kereskedelmi Bank ajánlatait mellőzi, és hogy a Magyar Földhitelintézettől az 1889. évi XXX. t.-cz.-ben és az intézet értesítőjében foglalt rendelkezések és feltételek értelmében s ezeknek kötelezőleg való elfogadása mellett a kerekszám 2.000,000 frt kölcsön felvételét szavazás eredményéhez köti; minek folytán az elnök által a névszerinti szavazás elrendeltetvén, az következő eredményre vezetett:

Igennel szavaztak :

Gróf Almásy Kálmán képv.-je Gr. Wenckheira Fr képv.-je Gyulaváros képviselője B -Csaba község képviselője Békés község képviselője Gr. Wenckheim Géza képv.-je Gr. Almásy K.-né képviselője Doboz község képviselője

i) Gyula-Vári község képviselője

j) Gr. Wenckheim Antal örököseinek képviselője 12

a)

b) o)

d)

e)

f)

g)

I

306 egységgel 140 604 229 148 136 94 90 56

Igennel szavazott a jelenlevő 10 tag 1815 egységgel.

Tehát nemmel nem szavazván senki, az 1885. XXYIII. t.-cz. 84. §. szerint szükséges szavazatok hozzájárulásával, a Magyar Földhitelintézettől az összes társulati érdekeltekre kötelezőleg felveendő

2.000,000 frt kölcsön felvétele egyhangúlag megszavaztatott.

A kölcsönnek 2.000,000 frt összegben való felvétele szükséges, mert kell:

1. Az 1889. évi XXX. t.-cz. 14. §-a értelmében

visszatartandó tartalék-alapra a 2.000,000 frtnak 10%-a . . . . • 200,000-— frt

2. A Magyar Földhitelintézetnek f. év. május 21-én 390/1995. titk. sz.

а. kelt értesítése szerint 1.800,000 frt

után árfolyamvesztesség 3% . 54,000'— frt

3. A Magyar Jelzálog-Hitelbanknnk fizetendő az 1.400,000 frt kölcsönnek az 1886. óv ápril 1-én esedékes félévi annuitás törlesztése után fenálló tőke értéke .... 1.340,218-15 frt

4. Ezen tartozás után a főkötvény

6 pontja értelmében kártalanítási jutalék 1-5% .... 20,103-27 frt

5. A Magyar-Jelzálog-Hitelbanknak fizetendő 200,000 frt kölcsönnek az 1896. év ápril 1 én esedékes félévi annuitás törlesztése után fennálló tőke értéke .... 195,101-64 frt

6. Ezen tartozás után a főkötvény

б. pontja értelmében kártalanítási jutalék 2-57, .... 4,877-54 frt

7. Magyar-Jelzálog Hitelbanknak az 1,600,000 frt után 1896. évi ápril

1-én fizetendő félévi annuitás . 43,150- frt

8. A f. évben beszerzendő szükséglet fedezésére . . . 198,835- frt

A szükséglet összege -. 2.056,285-60 frt

Ezen szükségletek fedezetére szolgálnak a kövfiflrpy.n nssxpo’P.lr *

1. A felveendő kölcsön tőke 2.000,000‘— frt.

2. A szükséglet 1. 2. 3. és 4. alatti 495,985 frt összegű tételeinek levonása után jelentkező 1.504.015 frt maradéknak 1895. október 1-től 1896. szeptember 30-ig 4%-kai számított egy

évi kamata .... 60,160.60 frt

3. A szükséglet 3-ik tétele alatti 43,150 frtnak 1895. október 1-től 1896. márczius 31-ig 47o-kal számított félévi

kamata .... 863' frt

A fedezetek ősszege: 2.061,023 60"frt Melyből levonva a szükséglet összeg 2.056,285-60 frt Marad a társulati pénztár javára : 4,738"— frt

A zene újra megszólalt. Egy huszarkadé- tocska berzenkedett el előttük kardcsörtetve, monokliját igazgatva szemén.

— Itt van a jövő generálisa. Ambicziója ugyan még csak egy első vérre menő párbaj szerzéséig terjed, de a kvalifikácziója meg van hozzá. Született gróf Altenburg gyerek és csak pezsgőt iszik.

— Ugyan Zalatnay 1

Margitnak nagyon tetszett a Zalatnay kritikája, de azért igyekezett őt csititani, nehogy a mama meghallja ezt a szentségtörö beszédet.

— Vájjon hányadikára van ezek ellen kitűzve az árverés, szólalt meg nem sokára egy gigerlicsoportra mutatva Zalatnay. — No nézze már ezt a vén bolond Torjay bárónőt. Kijön ide térzenét hallgatni sétakocsizásra, s olyan őrült zörgést visz véghez a kocsijával, hogy nem ő, hanem más becsületes ember se hallhatja tőle a zenét. Bizonyosan a nagy dob tetszik neki, mert egyebet nem hallhat abban a kocsiban ülve.

Bizony üres egy publikum ez, folytatta kissé elkomolyodva. Senki sem zenét hallgatni jött ide mint ezek a szegény bandisták gondolják. Egyik kritizálni, a másik henczegni. Különben mit beszélek. Én is csak olyan vagyok, mint a többi Én meg magáért jöttem ki.

— Hisz az előbb mondta, hogy hivatalos dolga volt.

_ Dehogy! Csak felültettem. Hiszen már

nem i

s vagyok ügyvédbojtár. Ma foglaltam el új állásomat s ma mondhatom először bátran magának, hogy szeretem I

Margit ijedten nézett a pad túlsó oldalán beszédben elmerült mamára és pirulva mondta tréfásan Zalatnaynak:

— Maga ma olyan ... olyan furcsa...

— Nem én !

(Vége köv.)

Ezek szerint a 2.000,000 fi t nemcsak fedezi a szükségletet és lehetővé teszi a tartozások előnyös conversióját, hanem marad is még a társulati pénz tár javára 4,738 frt, valamint az 1.600,000 frtnyi kölcsön után letéteményezett biztosítéki alapnak 1896. év október 1 én fenálló értéke.

A 2.000,000 frtos kölcsönnek az 1889. évi XXX t.-cz. 5. §-a értelmében 4 75%-kal számított évente

95.000 frtot tevő annuitásának biztosítására és kivetésére vonatkozólag a közgyű és kimondja azt, miszerint nehogy az eddig az adóvisszatéritósi járuléknak egyrésze által fedezett évi kezelési költséget jövőben sok technikai nehézséggel járó külön kivetés utján kellessen biztosítani a 16, §. értelmében a kölcsönjáradék fedezetére lekötendő összes, a társulatnak utalványozott 52,688 frt 78 krnyi adóvisz szatéritési összeg a törvény 17. §-a értelmében valóban csupán oly részben fordittassék a kölcsönjáradék kiegyenlítésére, hogy a kivetett járadék részleteknek rendes időre történő befizetése esetén a Magyar Földhitelintézet által a társulatnak rendelkezésére bocsátandó adóvisszatéritósi részlet az egyéb társulati bevételekkel együtt az évi kezelési költség szükségletet rendes körülmények között fedezze. És miután a 17. §. szerint a kivetésnek a kölcsön járadéknak az adóvisszatérités által nem fedezett részét 57o-kal megkell haladnia, 2.000,000 frtra nézve a járulék kivetés következően eszköz- lendő:

1. Az 52,688 frt 78 kr. adóvisszatéritésnek lekötése mellett ebből forditassék az annuitás fedezetére ..... 33,560 —

2. Egyénkénti kivetés utján fedezt. 61,440 —

3. Hozzá kivetendő ezen összegnek 57o-a 3,072~—

összesen : 98,072.—

E Bzerint az 52,688 frt 78 krt tevő adóvissza térítési összegből, levonva annak a 2.000.000 frt já radékának részben való fedezetére szolgáló 33,560 frtnyi részletét, marad az adóvisszatéritésből a társulati pénztár rendelkezésére 19,128 frt 78 kr. és a törvény 15. §-a értelmében a visszatartott 200,000 frt tartalékalapnak 47o-kal számított évi 8000 frtot tevő kamata, mely a 19,128 fit 78 krral együtt 27,128 frt 78 kr. összegben a törvény 15. illetve 16. §§-ai értelmében félévenként a Magyar-Földhitelintézet által elszámolva a társulatnak rendelkezésére fog bocsátatni. Azon esetben, hogyha a ta gok a kivetett járadékrészleteket pontosan időre befizetik, az 5%-nyi több kivetésből eredő 3,072 frt is kifog a társulatnak adatni. Eltekintve tehát a társulatnak egyéb még jelentékeny bevét eleitől, oly összeg álland pénztára rendelkezésére, mely rendes viszonyok között képes lesz az adminisztratív és fenntartási költségeket, teljesen fedezni. Röviden megemlítve, hogy a Magyar-Jelzálog Hitelbanktól már felvett 1 600,000 frt és a f. évben szükségelt összeg fedezetére felveendő 220,000 frt összesen

1.820.000 frt kölcsönnek évi 97,300 frtot tevő annu- tása ugyan látszólag kisebb, mint ugyanazon szükségletekre a Magyar Földhitelintézettől kérelme zendő 2.000,000 frt kölcsönnek 98,072 frtot kitevő annuitása, de miután ebből a társulatnak évente vissza fog adatni mintegy 11,072 frt, a Magyar- Földhitelintézet kölcsöne után fizetendő annuitás évente 10,300 fi'ttal kedvezőbb a társulatra nézve.

Ezután a közgyűlés az igazgató választmánynak azon nyilatkozatát, melynélfogva az intézeti „Értesítés“ 3. §-ának 2 pontja d) alpontjában foglaltakra nézve egyhangúlag kinyilvánítja, hogy társulat árterébe tartozó terület, vagy annak egyrésze más szabályozási vagy belvíz-levezető társulat kötelékébe nem tartozik, tudomásul veszi és kimondja, hogy az ártér becsértékének megállapítása végett netalán szükségesnek mutatkozó helyszíni becslés költségeinek viselését a társulat magára vállalja, és hogy a f. évi XY71895. kgy. számú határozattal Ladies György társulati elnökből, Csausz Lajos társulati igazgatóból és Erkel János társulati főmérnökből alakított bizottságot, kiegészítve Dutkay Béla és Hoffmann Mihály társulati tagokkal, megbízza, hogy minden módon igyekezzék a Magyar- Földhitelintézetnél azt elérni, miszerint zálogleveleit 987o-kal értékesítse a társulat javára, utasítja, hogy az 1889. évi XXX. t.-cz.-ben és az intézeti „Értesítésben“ foglalt, a kölcsön lebonyolításához szükséges összes feltételeknek mielőbb eleget tegyen és különösen a huzamosb időbe kerülő műszakilag fej lesztett társulati ártér valósítás keresztül vitelét az azonosítási eljárás mellett az illetékes m. kir. Pénz- ügyigazgatóságoktól az 1890. évi 4118. számú m kir. pénzügyminiszteri körrendelet alapján haladéktalanul kérelmezze, és felhatalmazást ad a bigott- ágnak arra, hogy a köcsön végrehajtására szükséges lépések megtétele után, de amennyiben a Ma gyar-Földhitelintézet az összes feltételek teljesithe- tése előtt is már előleget adni hajlandó, ezen esetben is, a kötvényeket kiállíthassa, a kölcsön, illetve

Értesítés.

A gyulai izr. fi- és leányiskolában a folyó évi zárvizsgálatok a következő napokon és renddel fognak megtartatni:

Junius 25rón délelőtt 8—12-ig a 3- és 4 ik osztályban és 26-án délelőtt 8—12-ig az 1- és 2-ik osztályban.

Ezen nyilvános zárvizsgálatokra, mely napokon egyszersmind a leánynövendékek kézimunkái kiállítva lesznek, a t. szülők és tanügybarátok ezennel tisztelettel meghivatnak.

Gyulán, 1895*. junius hó 21-én.

Az iskolaszéke

A Scherer-féle leányiskolában a nyilvános jellegű zárvizsgák f. hó 26. és 27-ikón délután 3—6-ig tartatnak meg.

Van szerencsém a mélyen tisztelt érdeklődő szülők tudomására hozni, hogy magán elemi iskolámban az évi zárvizsga folyó hó 27-én d. e. fél 9 órától kezdve fog megtartatni a helybeli rom. kath. iskolában.

Ez alkalommal teljes tisztelettel hozom a szülők tudomására, hogy a jövő behatásig a szünidőben is rendes tanitást fogok tartani. Yagyok tisztelettel:

Özv. Stéger Mátyásnó

oki. tanítónő, magán isk. fentartó.

925./1895.

Hivatalos hirdetés.

Gyula városában az 1895-ik évre előirt föld és házbirtok után eső ált. jöv. pótadó «vetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883 évi XLIV. t.-cz. 16. §. értelmében és a nyilvános számadásra kötelezett vállatatok adó jára és az ezek által fizetett jutalékok után áró Hl. oszt. kereseti adóra vonatkozó s az 1895. évi adó kiszámítási javaslatokat kitüntető lajstrom a már hivatkozott t.-cz. 18. §. alapján folyó hó 22-től 30-ig a városi adó- livatal helyiségében közszemlére kitéve tar- tatik.

Gyulán, 1895. junius 20-án.

Dntkay Béla,

polgármester.

előleg ÖBBzeg felvételét eszközölje, a kölcsönről ki állítandó számadást közjegyző előtt aláirja és a társulati tagok egyenkénti kimutatását a földmive lésügyi m. kir. miniszter úrnak 1886. évi február hó 12 én kelt 6005. számú rendeletéhez csatolt minta szerint elkészitvén, a társulat nevében ezt szintén közjegyző előtt aláirja, és minden tekintetben a Magyar-Földhitelintézet által kívánt felvilá- gositásokat megadja.

Yégre elrendeli a közgyűlés, miszerint kérés sék fel Pénzügyminiszter az iránt, hogy a Magyar Földhitelintézettől felveendő 2.000,000 frt kölcsön járadékának és hátralékoknak beszedését az egyenes adók beszedésére hivatott közegek által az 1883. évi XLIY. t.-cz.-ben szabályozott eljárás szerint egyszersmindenkorra eszközöltetni kegyeskedjék (Vége köv.)

T a n ü g: y.

A gyulai polg- fiúiskolában az 1894—95-ik tan évet befejező vizsgálatok f. junius hó 26. és 27-én d. e. 8 órától, 28-án d. u. 3 órától tartatnak, még pedig 26 án az I-ső és III-ik, 27 én a Il-ik és LY-ik osztály vizsgálata az összes elméleti tantár gyakból; 28 án vizsgálat az ének és testgyakorlat ból, rajz és Írás kiállítás, szavalás és az iskolai év berekesztése. E vizsgálatokra a t. szülőket és tan- ügybarátokat tisztelettel meghívja. Gyulán, 1895 junius 21-én. Az igazgatóság.

Béla

Hírek.

A képviselő testület hétfőn délelőtt Dutkay polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott a kis tanácsteremben élénk érdeklődés mellett, amennyiben a kis tanácstermet a képviselők szorongásig megtöltötték. A lapunk mult- heti számában említett értekezlet megbízásából Kohn Dávid városi nyilvántartó által szerkesztett emlékirat, mely' Gyulán sértésjavitó s' hizlalalótelep állami kedvezményezését kéri a földmivelésügyi minisztertől, a tanács javaslatához képest egyhangúlag és egész terjedelmében elfogadtatott. A kérdéshez szólották Dutkay Béla polgármesteren kívül Terónyi Lajos, Lendvay Mátyás, Oláh György, Reisner Zsigmond, Kohn Dávid, Cs. Demkó József, mind nyáján hangoztatván az előterjesztett indítványnak úgy országos mint specziális gyulai szempontból nagy fontosságát és horderejét, kiterjeszkedvén egyúttal ama az ország bármely városával szemben fenforgó előnyre s elsőbbségre mely Gyulát, mint az ország legnagyobb és legtekintélyesebb sertésvásárját megilleti. Az emlékirattal — melyet lapunkban közölni fogunk "— Terényi Lajos országgyűlési képviselő vezetése alatt Dutkay Béla polgármester és Kohn Dávid nyilvántartón kívül a felutazásra önként vállalkozott következő városi képviselők és polgárok, úgymint: Gerlein Reinhart, Reisner Zsigmond, Végh Gábor, Léderer Lajos, Reisner Manó, Gergely Pál, Csausz Lajos, Oláh György, Czinczár Adolf, Lendvay Mátyás, dr. Berényi Ármin, Dömény Lajos, Schmidt Gyula, Schröder Kornél, ifj. Huszka János, N. Szabados Antal, Gallacz János, Miskucza György, Illés József, Bodoky Mihály, id. Oláh György, Gőg Mihály és Mundruczó Demeterből álló küldöttség tiszteleg a földraivelési miniszternél, aki távirati értesítés szerint a küldöttséget e hét folyamán fogja fogadni. Az emlékiratnak kinyomatása is el rendeltetett, megbizatván a polgármester, hogy azt az általa alakítandó küldöttségnek személyes vezetése mellett Tállián Béla főispán, dr. Fábry Sándor alispán, gr. Wenckkeim Frigyes, gr. Wenckheim Géza, gr. Almásy Dénes és gr. Wenckheim Dénes békésmegyei nagybirtokosoknak is adja át és az ügy kedvező elintézése czéljából támogatásukat kérje ki. A memorandum egy egy példánya, a gyulai vásárra gravitáló nagybirtokosok és kereskedőknek is megfog küldetni, — a tanács megbizatván, hogy a sertéstelep ügyében szükségesnek mutatkozó to vábbi intézkedéseket tegye meg. — Miután a városi erdötiszti állásra a szabályrendoletileg megállapított 400 frt fizetés mellett törvényes képesítéssel bíró egyén nem vállalkozhat, a város pedig erdőterületé nek csekély voltánál fogva az erdőtiszti fizetést feljebb nem emelheti: a polgármester azon előter jesztése, hogy a városi erdőtiszti teendők ellátású val gr. Alrrásy Dénes úrtól kinyert engedély foly tán a gy.-várii uradalomban alkalmazott szakkép zett erdőtiszt Osterlamm Ernő bízassák meg, elfogadtatik s Almásy Dénes grófnak szíves beloegye1- zéseért a képviselő-testület köszönetét fejezi ki, a nevezett erdőtiszt évi tiszteletdija pedig 200 frtban állapittatik meg. — „A korcsyiák, sörházak és pálin- kamérések“-ro vonatkozó szabályrendelet, a tanács által előterjesztett módon elfogadtatott és jóváhagyás végett felküldetik a belügyminiszterhez. — Még néhány kisebbérdekü ügy letárgyalása után a közgyűlés befejeztetett.

Beszámoló. Dr. Barabás Béla gyomai országgyűlési képviselő vasárnap Vésztőn beszámoló beszédet mondott. Tardy Lajos községi jegyző s Kun Béla ref. lelkész üdvözölték s beszámolója után, mely tisztán politikai fejtegetésekre szorítkozott, bankettet rendeztek tiszteletére.

Anyakönyvi felügyelők. A belügyminiszter 23. állami anyakönyvi felügyelői állásra hirdetett pályázatot. Ezek közül 10 a hetedik, 13 pedig a nyol- czadik fizetési osztályba fog Boroztatni 2000 forint, illetőleg 1400 forint évi fizetéssel és megfelelő lakpénzzel ; úti és irodai átalányképen ezen kívül 600 frtot kapnak. A folyamodók közül előnynyel bírnak, akik az 1883. I. t.-cz. 3. §-ában előirt képesitéssel bírnak: Békésvármegye a 21-ik számú szabadkai felügyelő hatáskörébe lesz beosztva, rajta kívül pedig ugyancsak eme körbe Bács-Bodrog, Csanád, Caon- grád vármegyék, továbbá Újvidék, Zombor, Baja, Szabadka, Szeged és Hódmező-Vásárhely városok.

Békésvármegye központi választmánya, folyó hó 15-én délután dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt tartott ülésében résztvettek: Jantsovits Emil, Schröder Kornél, Tata-y János, Oláh György, Jancsovics Péter, Kövér László s dr. Deimel Sándor. A gyomai, szarvasi, orosházi, szeghalmi s gyulai főszolgabíróknak, a kiküldött albizottságok tagjai eskületételéről szóló jelentései tudomásul vétettek. A központi választmány ezután a beterjesztett névjegyzékeket vizsgálta felül b azok egyrészét a felmerült kisebb hiányok pótlása végett az összeíró küldöttségi eluököknek kiadta. Egyébként az összeírt választók száma 1896. évre a következő : (összehasonlítás okából zárjel közé iktatjuk az ez évi választók számát) a gyomai választókerületben: Gyomon 496 (500), Endrődön 544 (538), M.-Berényben 863 (816), K.-Tarcsán 270 (237), Dobozon 142 (140), Szeghalmon 384 (360), Körös-Ladányban 369 (332), Fvzes-Gyarmaton 288 (287), Vésztőn 240 (218), Kondoroson 47 (47), vagyis a gyomai választókerületben összesen 3643 (3475); az orosházi választókerületben: Orosházán 1074 (1124), Tót-Komlóson 344 (342), Öcsödön 604 (607), Szent-Andráson 382 (434), Gy.-Váriban 74 (99), Kélegyházán 205 (232), Uj- Kigyóson 142 (200), Csorvásón 127 (127), P.-Szent- Toinyán 110 (127), Sz. Szt-Tornyán 110 (127), Bán- falván 81 (84), N.-Sze'náson 33 (36), P.-Földváron 192 (187), Sámsonban 28 (27), vagyis az orosházi választókerületben összesen 3435 (3666). így tehát a választók a gyomai kerületben a folyó évihez képest 168-al szaporodtak, mig az orosháziban 231-el fogytak.

A csabai patronátus ügyében hozott közigazgatási bizottsági határozat ellen is felobbezést adott be dr. Schlauch Lőrincz bibornok nagyváradi püspök, ezúttal sem fejtegetvén, hogy mit és miért tart sérelmesnek, csupán annyit mondván, hogy a határozat az egyház álláspontjával igy is ellenkezik. A közigazgatási bizottság határozatát, a püspökével ellentétes indokokból különben Csaba városa is való- szinüleg felebbezni fogja,

A kótiaknak Biharvármegye kötelékéből való elszakadása s Békésvármegyébe kebelezésébe vonatkozó ismerétes kérvényét, csaknem esztendei pihentetés után végre tárgyalta Biharvármegye is folyó hó 20-án tartott közgyűlésében, az ügyet műszóval élve „síboló“, következő förmedvényszerü határozatot hozván: „Jellehet azon törekvéssel szemben, mely alárendelt jelentőségű egyéni érdekek kielégítése végett merész támadást intéz ama ke- gyeletes érzelmek ellen, melyeket Biharvármegye törvényhatósági bizottsága és a vármegye egész közönsége százados területének épségben tartása iránt táplálni és fejleszteni meg nem szűnik, ezen bizottság már most, midőn a közérdek szempontjából jogosulatlan fellépés először jut tudomására — tiltakozó szavát felemelni elsőrendű kötelességének tartja és ezzel egyidejűleg azt sem mulaszthatja el,- hogy a modor ellen, melylyel biharvár- megyei közigazgatási, igazságszolgáltatási és pénzügyi hatóságok működése a szomszéd vármegye területén levő ugyanazon hatóságok működésével szemben hangulatkeltés czéljából. de igazolatlanul, kisebbitőleg tárgyaltatok: határozott óvást emeljen, minthogy azonban Komádí község, melynek egyik határ részéről van szó, a kérelem érdemében még nem nyilatkozott, a bizottság mielőtt a kót-pusztai birtokosok és vésztői lakosok kérvényével kimerítően, érdemileg foglakoznék és az ügyben Békésvármegye közönsége áltál kért nyilatkozatot megndná — Ertsey Dezső főszolgabíró útján — felhívja Komádi község képviselőtestületét, hogy Kiss Mihály és társai kérvényét vegye tárgyalás alá és hozandó határozatát az álláspontja támogatására netán felhasználandó okmányok kapcsán ide a jövő rendes közgyűlésre terjeszsze be.“ Az Elöviz-csatorna rendezési munkálatait illetőleg multheti közleményünket, illetékes helyről vett informáczió alapján, azzal egészítjük ki, illetve rekti- fikáljuk, hogy habár a csatorna méjyitése felülről kezdve az alsókörgáti zsilipig még e hóban teljesen elkészül s igy a gyulai medenezóbe a viz akadálytalanul beeresztbető lesz, de folyó élővizet a mun.