Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-06-23 / 25. szám
kák teljes befejeztéig azaz szeptemberig nem remélhetünk. A csatorna mélyitési munkái ugyanis a gyulai magyar királyi folyammérnöki hivatal vezetése alatt nagy erélylyel folyamatban vannak ugyan, de az egész csatorna homokban s különösen Csabán és Békésen igen mély sárrétegbeD lévén elhelyezendő, a kiásás alá kerülő anyagnak szükséges szik- kadása s az Élővízből táplálkozó malmoknak s a magyar királyi államvasuti szivatytyu telepnek vízzel való ellátása, másrészt u munkatér vizmentesi- sése a mélyitési munkáknak az egész vonalon egyszerre való megkezdését lehetetlenné teszik I azok csak szakaszonkint hajthatók végre. Igaz ugyan, hogy az élővíz nélkülözése a csatorna menti városokra nézve kellemetlenséggel jár s ta'án közegészségi hátrányokat is lehet hangoztatni, de minthogy az Élőviz végleges rendezése közóhajt képez s ezen rendezést a dolog természeténél fogva másként végrehajtani abszolúte nem Jehet, — a közönségnek is türelem képében áldozatot kell hozni. Új Ügyvéd. Dr. Keller István városunk szülötte a napokban tette le Budapesten sikerre! az ügyvédi vizsgát s mint értesülünk, a fővárosban telepszik meg, ahol mint dr. Nagy Dezső jeles hirnevü ügyvéd irodavezetője, már évek óta érvényesíti tehetségét. A vármegyei főorvos lakhelye. A bel ügy mi nisztertől vasárnap reggel a vármegye főorvosára nézve is rendelet jött, teljesen azonos ap állatorvosra vonatkozólag pár nappal azelőtt küldött rendelettel, hogy t. i. a főorvosnak a törvény értelmében a vármegye székhelyére kell beköltöznie. Az Élővízcsatorna rendezési munkálataira vonatkozó közgyűlési határozatot, amelyben a vármegye a csatorna rendezésére 20,000 frtot szavazott meg, a kereskedelmi miniszter jóváhagyta. A békósmegyei h. é. vasúti részvénytársaság rendes évi közgyűlését folyó hó 30 án d. o. V210 órakor tartja Gyulán a megyeház termében. A villámhárító. Lapunk múlt heti számában ide vonatkozó közleményünk rektifikácziójaként konstatáljuk, hogy a patronátus a toronyépitési munkálatot oly kötelezettséggel adta át az épitész- vállalkozónak, hogy az a tornyot villámhárítóval is el fogja látni. A terv, költségvetés és ezek alapján a vállalati szerződés is tényleg ily értelemben készült. A ref. toronyórára újabban adakoztak' Gróf Károlyi Tiborné 5 frt, Gróf Almásy Dénes 5 frt, Dr. Hajnal István 2 frt, összesen 12 frt; a nemes szívű adakozók fogadják szives köszönetünket A bizottság nevében : Csiszár Sámuel. A tűzoltó honvédek 16-án d. u. a Göndöcs- népkertben tartott vizsgája a rossz idő miatt nem sikerült úgy, mint azt tűzoltóságunk szerette volna. A gyakorlat, melyet a honvédek bemutattak a jelen volt tisztikarnak — élén Lázár Sándor alezredessel — és a kevés számban egybegyült intelligens polgárságnak megelégedését vívta ki, ügyes és gyors szerelés, melylyel a tűzoltó szereket a honvédek kezelték, buzgó tanításra és szorgalmas tanulásra vall. Kár hogy a beállott és szűnni nem akaró eső félbe szakította a gyakorlatot, mert amint értesültünk több produkezió elmaradt, melyet'a tűzoltó parancsnokság bemutatni szeretett volna. Este 8 órakor 87 terítékes bankett volt, melyen a polgárság színe java vett részt, itt Dohay János elnök buzdította a vizsgázott honvédeket, ecsetelvén a tűzoltás magasztos tényét, hogy katonai idejük eltöltése után iparkodjanak szerzett tűzoltói ismereteikkel illetőségi községüknek hasznára működmi. A vacsora után népmulatság volt zsúfolt teremben, mely azonban még éjfél előtt a honvédek elvonulása által igen megritkult, de azért csak reggel fejeződött be. Az iskolaszék, junius 23-án, ma délután fél 5 órakor a városháza tanácstermében ülést tart, melyre az iskolaszéki tagok figyelme e helyen is felhivatik. „Nőtlen urak“ ezége alatt tegnap este „rögtönzött“ tánczestély volt a pavillonban hirdetve, mely igazán rögtönzött volt, úgy hogy a meghívók a bál előtt csak három nappal bocsáttattak ki. Ez ugyan nem lenne abszolút akadálya a mulatság sikerének, ami hogy volt-e? csak lapunk jövő számában fogunk referálhatni. Eljegyzés. Néh. Albrechtovics Péter volt gazdatiszt bájos és kedves leányát Mariskát eljegyezte Takács István tiszolezi postakezelő. Szívből gratulálunk ! Az aratás az idén is késik néhány nappal: oka a hűvös idő, amiért azonban, feltéve hogy hirtelen forróság nem váltja fel, gazdaközönségünknek nincs oka zúgolódni; a búzában — leszámítva a roppant sok üszögöt, amely azonban csak a sarjú- kalászt lepte el — edd'gelé nincseu semmi más baj; rozsdának híre sincs az egész vármegye területén 8 amitől legjobban féltünk •• a káros ködök is szerencsésen elmaradtak. Ahol a múlt hetekben több eBŐ volt, a tavasziak, nevezetesen a kukoricza is elég jól áll; az árpa — melyből az idén feltűnően kis mennyiség van vetve — kevésbé kielégítő. Repczét mostanában alig vetnek másutt, mint uradalmakban, azokban sem mindenütt s a mi kevés volt, azt már learatták, sőt nagyobb részben el is csépelték; az eredmény középen alúli. Gyönyörűen fejlődik a szőlő; ha csapás nem éri, borban nagy termést lehet remélni. Halálozás. Szarvasról gyászhirt vetiünk, mely széles körökben igaz részvétet fog kelteni. — A szarvasi ág. evang. egyháznak évtizedek hosszú Során megérdemelt közbcosülésben álló, s évekkel ezelőtt nyugalomba vonult agg lelkésze, Sárkány János, a bányakerületi püspök testvére, meghalt. A boldogult aggastyán régóta betegeskedett; gyön- gélkedése idejére esett ötven éves lelkészi jubileuma is, amely ép ezért nem volt oly nagyszabású ünnepély, aminő betegsége nélkül lett volna, de hívőinek s általában a szarvasi társadalomnak e derék férfiúhoz fűződő kegyeletét és ragaszkodását igy is megkapóan igazolta. Végtisztessége igen nagy részvét mellett történt, ravatalát a koszorúk egészen elárasztották és óriási tömeg kisérte örök nyugalma helyére. Legyen a föld köunyü hamvainak, béke poraira, áldás emlékére! Halál a szalonnasütés mellett. Nagy szerencsétlenség történt, Orosháza szomszédságában gról Károlyi István Mihályteleki pusztáján. Tóth Mihály erdővéd felhúzott fegyverrel vállán ballagott az erdő felé, hol Hudák János két fiával szalonnát sütögetett. Itt az erdővéd parázszsal rá akart gyújtani pipájára s midőn lehajolt, fegyvere elsült s a szegény Hudák álkapcsát lőtte le, két mellette ülő fiának pedig vállát sobezte meg. Az öreg Hudák a ha lállal vergődik, életben maradásához nincs remény. Dühös anyós. Dohus János csabai munkás hétfőn látogatást tett anyósánál s ez alkalommal azt óhajtotta, hogy a szolgálatból hazajött leányát bocsássa ismét szolgálatba, járuljon ezzel is az élet könnyebb fentartásálioz. A vő e kívánsága az anyóst annyira dühbo hozta, hogy előbb nagy lármát csapott, majd pedig a közelben levő frissen oltott mészbe nyúlt s egy jó marokkal Bohusnak szemei közé csapott. Ezzel természetesen vége szakadt a veszekedésnek, de Bohus elveszti egyik szeme világát. Megkerült Öngyilkos tanitó. Szarvason, mint megírtuk, még a múlt év deczember 20-án történt, hogy Bartal Károly ág. evang, tanitó, ki a mezőtúri határban volt alkalmazva — őrülési rohamban a Körösbe ugrott s bele is fűlt; a viz csak most f hó 10-én vetette ki Halásztelek alatt, s már alig lehetett ráismerni, annyira elváltozott az arcza. A szerencsétlen ember hullája tehát 5 teljes hónapig volt a viz alatt. Öngyilkosság- Balog István napszámos, a Füzes Gyarmathoz tartozó rakonczási pusztán folyó hó 12-én fclakasztoita magát. Mire végzetes tettét észrevették, meg volt halva. Halál tyúklopás miatt. Furka Károly volt rendőr, 34 éves, nős, 5 gyermek atyja, a vasúti telepen túli szénáskert melletti lakásán folyó hó 16-án ,este 9—10 óra között, álmából arra ébredt fel, hogy udvarán valaki jár ; ágyából kiugorva, amint az ud varra ért, látta, hogy az utczaajtó sarkig nyitva van 8 a kilincsen egy tyuktoll lebeg g hallotta, hogy a tettes a ref. temető felé vezető pallón szalad. Az akkori eső következtében beállt sötétségben s azért, miután azt hitte, hogy a zsidó temetőben lakó Irres Borsos és Németi család járhatott udvarán, egyedül menni nem akart s fe!költötte szomszédját Dandé szónáskerti csőszt, s kérte, hogy menjen vele a tettes után, mert nála baj történt. Dandéval ezuián a tettes után baladtak s a mint az oláh temetőt elhagyták, a 3-4 lépéssel előbb haladó Furka és/.revette, hogy előtte a palló mellett egy ember szalad. Erre az illető nevét kérdezve, álljt kiálltott, de az nem hogy megállt volna, hanem még jobban neki iramodik; erre Furka elébe szaladt s megállásra kényszerítő, s újra nevét kérdezve felé kapott, s annak kezéből egy tyukott vett ki, az idegen a kérdésre uevét nem mondta meg, hanem a nála levő bottal Furka felé csapott, erre Furka — nem tudva, hogy az idegennek nincsenek-e társai — a kezében levő fejszével felé csapott, mire az idegen összerogyott. Furka erre a 4 lépéssel hátrább álló Dandét segítségül hívta, hogy állítanák talpra az idegent, mert az elájult; nagy volt azonban Furka ijedtsége, midőn észrevette, hogy az idegen beszélni csak szakadozva tud. Erre társát ott hagyva a vasúthoz ment s az ott lévő rendőrnek az esetet bejelentette s egyúttal magát annak rendelkezésére bocsájtotta, kivel a helyszínére térve, egy gyertya sogélyével az idegent, ki még akkor is élt s jól lehet halkan beszélni is tudott, de nevét még sem mondta meg, megnézték s Zsibrita György hires aprójószág tolvajt ismerték fel benne. Furka ezek után az életben lévő Zsib ritát házához szállítani akarta, de arra képtelen lévén, azt a kettős palló közzé tette, hol az rövid idő múlva meghalt. A rögtön megejtett rendőri vizsgálat alkalmával kiderült, hogy Zsibrita a Furka istállójából tyúkot, gyermek ruhát s az ezekkel együtt az istállóban levő azon botot, melylyel Für kát megütni akarta, lopott. A szerencsétlen Furkát, ki szándék nélkül emberölésbe keveredett, átadták a kir. ügyészségnek. Szerencsétlen csúszás. Nagy Ferencz kocsis, folyó hó 20-án tartott heti piaczon, amint kocsiról egy zsák búzát akart leemelni, megcsúszott s a zsák búza oly szerencsétlenül esett ezombjára, hogy ezomb- csontját eltörte. A sérült ember a vármegyei kórházba szállíttatott be. Öngyilkos rendőr- Gyülvész János vésztői községi rendőr, f. hó 18-án agyonlőtte magát, tettének oka ismeretlen. A Pomucz milliók? Meg kell nyugodnunk benne, hogy a czápa szerepét ezután a Pomuoz féle miilók veszik fel, amelyek bizonyos időszak elmúltával szisztematicze felmerülnek a fővárosi s azok révén a vidéki lapokban, sajnos ugyan, hogy sehol másutt, csakis a lapokban, mert mint néhány esztendő előtt hivatalos adatok alapján Szilágyi Dezső akkori igazságügyminiszter a gyulai kir. járásbírósághoz intézett értesítésében konstatálta, és ezt a hivatalosnál nem kevésbé megbízható ma- gántudósitás is, melyet Kocsis Sándor Amerikában élő városunk jeles szülötte közölt, is megerősítette: Pomucz vagyontalanul halt el és ma már értékte len papirosokon kívül nemhogy milliókat nem, de semminemű oly aktívát sem hagyott maga után, amelyért az atyafiságnak egjmással hajba kellene kapniok, amint az — elismerjük hogy az összes lapokat lefőző — szenzáczióval és vervevel van megírva a „Magyar Hírlap“ szerdai számában. A tudósitó fantáziája igazán megérdemlené, hogy ezt a közleményt nyilvánítsák pályadíjnyertesnek, ha a „Magyar Hírlap“ keletkezésekor kitűzött pályadijait még ma is fentaitaná. Részünkről — noha nem szívesen tesszük — de a budapesti lapok ára- dozásai után mint helyi lap még sem ignorálhatjuk teljesen a Pomucz ügyet, amelyről pedig azt, ami 8 amennyi hiteles és a tényeknek megfelelő, már évek előtt mi is megírtuk és azóta egyetlen oly momentum sem történt, amely az ügyet más színben tükröztetné, vagy amely momentum újabbi hírlapi szellőztetésre okúi és anyagúi szolgálna. A járványok krónikájából. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentések szerint a hét folyamán vörheny esetek merültek fel Gyulán és M.-Berényben, — kanyaró Csabán és Szeghalmon, hasi hagymás Ketegyházán és hökhurut Békésen és Szent-Andráson. Állategészségügy. A sertésvész, — mely mint említettük — aránylag különben is enyhe alakban lépett fel Békés-vármegyében, teljesen szünőben van; annál inkább terjed azonban a sertésorbáncz, melyben e hét folyamán újabb betegülési esetek vannak Szarvason Tepliczki János, Túri Gábor, Kudlák Mihály és Kondacs Sámuel sertései közt; gr. Wenckhoim Dénes maksári s gr. Wenckheitn Frigyes pósteleki majorjában, Csabán Beliozey Gézánál, Vésztő község belterületén, továbbá gróf Wenckhoim Frigyes Békéshez tartozó fehérháti s megyeri pusztáin, végre Nagy-Szénáson Nagy Mihály és Demcsák Mihály sertései közt; — a sertés himlő gr. Wenckheim Dénes maksári birtokán. lépfene pedig egy esetben Sz Andráson. Az állat egészségi óvintézkedések megtörténtek. Bánfalván folyó hó 14-ón az állami segélylyel fentariott községi óvoda egészen leégett. A tűz keletkezésének okát nem derítő ték ki. Szerk. Üzenet. Gyoméra. A közlött versek, noha hiányos porto miatt 10 krt fizettünk a levélre, nem váltak be. Újdonságokat kérünk inkább. Irodalom. A HÉT, Kiss József szépirodalmi hetilapja a század végén a modern szellemet jelenti irodalmunkban. Két törvényt szabott magának. Az egyik negativ természetű : .kerülni mindazt, ami üres és nagyképü, arai kopott, elcsépelt és banális, ami bornirt és Ízetlen, ami hamis és hazug; kerülni a formátlanságot, költőietlenséget, tartalmatlanságot. A másik pozitív törekvés mindonnek ellenkezőjére mutat. Keresni az eredeti gondolatot, az uj eszmét s csak az igazi tehetséget juttatni szóhoz, de tért nyitni a szellemi erő minden érdekes és elmélyedésre ösztönző nyilvánulásának, Szóval : A HÉT nem kívánt ócska holmival kereskedni, hanem igazán becses anyagot hozott forgalomba. Az egyszerű lélek nemes és örökszép poézise és a bonyolult lelkek poétikus tartalma egyaránt vonzó tárgya e lapoknak; csak az együgyüség van kizárva A HÉT birodalmából. Különösen szereti azokat az érdekes, mély problémákat, melyek a kort jelzik s az élő legnagyobb gondolkozókat foglalkoztatják. Mindezzel első sorban és mindenekfölött a magyar iro dalom érdekét kívánja szolgálni, ami természetes is oly lapnál, melynek szerkesztője maga poéta és segítői oly nagytehet8égü emberek, mint a HÉT munkatársai. Pszikológiailag lehetetlen, hogy ily talen- tumos emberek, ily öntudatos, komoly irók, egyenként véve is kicsinyes, önző czélt kövessenek s hogy egyesülve ne nagy dolgot szolgáljanak. Az irodalom szentsége a HÉT-nek s a tehetség bálványa neki, abban gyönyörködik, az előtt leborul, bárhol találja is. Nem titkolódzik, nem prüdériás, mindent elmond becsületes őszinteséggel; csak talentum legyen, aki elmondja s előkelő, finom irodalmi a hang, amelyen szól. Rendkívül finomra csiszolt ízléssel őrzi irodalmi színvonalát és — amany- nyire viszonyaink között csak lehetséges — valóban több ambiczióval, mint számításai, igazán becses közleményekkel szolgál közönségének. A belletrisz- tika és kritika mellett bétről-hétre pompás politikai „Krónikákat“ közöl a HÉT. Ezek régen kivívták politikai nagyságaink tetszését. Ép oly figyelemben részesül a lap INNEN ONNAN rovatja, melyet sokszor próbáltak már utánozni, de a halovány másolat csak annál jobban dicsérik az eredetit. Érdekes I lapnál, hogy kicsi keretében mindig élénk visszhangja a hót eseményeinek és tájékozást nyújt a hét hangulatáról. Hatodfél évi fennállása alatt te- kintélylyé fejlődött A HÉT irodalmi kérdósekbenés meghallgatják véleményét a politikában. A HÉT előfizetési ára egész évre lO frt. közgazdaság:. A békésmegyei gazdasági egylel múlt vasárnap d. p. Beliczcy István elnöklete alatt tartott igazg. választmányi ülésében az újonnan rendszeresített pénztárnoki állásra egyhangúlag Soliár Kálmánt választotta meg. Dr. Zsilinszky Endre egy előzetes ülésen | járási gazdasági bizottságok szervezetére javaslat tétel ozéljából kiküldött bizottsági elnöki tisztéről lemondván, a választmány abban állapodott meg, hogy az illető bizottság válaszszou saját kebeléből elnököt. A sertésvész elfojtására vonatkozólag kiadott földmivelé8Í min. rendeletet a választmány tudomá sül vette. Ebből kifolyólag a választmány elhatározta az alispánt megkeresni, hogy a megyei állatorvost, akinek pedig a miniszter rendelete értelmében haladéktalanul be kell költöznie a vármegye székhelyére, a sertésvész tartamára hagyja még Csabán lakni. Szucsu Béla ajánlatát, melyben a gazdasági kert mellett levő 7 hold földjét 6000 írtért (mellesleg írva elég borsos ár) az egylettel megvásároltatni akarja, a választmány az egylet kedvezőtlen pénzügyi viszonyaira való utalással, nem fogadta el. Újvári György lóval vont kapáló találmányát (melyre nézve reményünk és óhajunk egyúttal, hogy ne váljék be) a választmány három tagú bizottsággal fogja megbiráltatni. Ezek után a választmány hosszasan tárgyalta Rosenthal Ignácz indítványát, melyszerint a kőbányai sertéspiacz decentralisálá- sával Csabán létesitessék sertéshizlaló telep, még pedig úgy, hogy az internáczionális jellegű legyen, amelyről külföldre is engedélyeztessék a sertés kivitel. A kérdéshez szólották indítványozó Rosenthal Ignáczon kívül, Beliczey István, Bajcsi János, Ko- csiszky Mihály, Yidovszky János, mindnyájan ama álláspontra helyezkedve, mintha a gazdasági egylet nem békésmegyei, hanem pusztán csabai lenne, nevezetesen hogy a gazdasági egylet mozgalma csakis Csabán létesítendő sertéstelep érdekében történjék, dr. Hajnal István vál. tag lévén az ülésben egyedül, aki megemlékezett a Gyulán felmerült mozgalomról, amelyet ő a gazdasági egylet részéről is támogatandónak vél. Készséggel elismerjük, hogy eme objektiv felszólamlásnak, noha animozitással fogadtók, mégis megvolt az eredménye annyiban, hogy a választmányi ülés a földmivelési miniszterhez ha nem is gyulai, de kifejezetten nem is csabai, csupán békésmegyei telepnek felállítása iránt fog feliratot intézni s ugyancsak felhívást intéz a birtokosok és a pénzintézetekhez, egy ily város megnevezése nélküli sertéstelep részvénytársaság érdekében. Egyúttal Beliczey István elnöklete alatt Rosenthal Ignácz, Yidovszky János, Kocziszky Mihály, Bajcsy János, Fehér Béla, tehát mégis csupán csabai ig. választmányi tagok és Zlinszky István titkárból álló bizottságot bizták meg az elötanulmányozással. Gazdasági akczió. Magyarország válságos gazdasági helyzettel küzd. Az az óriási teher, a mely az utolsó 3 évtized alatt több mint egyezer millió forinttal - .szaporította a magyar gazdálkodó osztály adósságait, kezdi éreztetni súlyos visszahatását az egész nemzetre. Az a szűkkörü osztály, a melynek ez óriási terhek a javát képezik, nagy tőke erejével valósággal békóba verte a nemzet általános gazdasági fejlődésését, mely ma csak nagyon egyoldalulag, a mozgótőke boldog urai által előirt korlátok között baladhat előro. Az ő kezében van a kereskedés; a termények és fogyasztási anyagok értékesítése és forgalomba hozatala; az ipar, melyét nagyipar alakjában létesített óriási vállalataival szintén vazallusává lett, s ez óriási gazdasági hatalom ónsuly- lyal nehezedik az egész nemzetre. A gazdák minden tiszta jövedelem nélkül egyszerű kamatbiztositói a nagy osztalékra dolgozó magán és társas pénzintézeteknek ; a művelt honoratior, szellemi munkája s mesterségesen megdrágított életmódjával adózik a boldog hatalmasoknak; a vidék egészséges iparos és kereskedő világa pedig pusztul az alatt a nyomás alatt, a melyet reája ennek a spekuláló nagytőkének minden üzletágat behálózó versenye vállára rak. Itt van tehát a 12-ik óra, hogy tegyünk valamit, hogy erőteljes és erős akczióra keljen fel az egész nemzet, mely akcziónak czélja legyen a magyar föld és földmivelő nép, a vidéki egészséges ipar és a kereskedelem és a honoratiorok gazdasági érdekeinek érvényt szerzni. Ennek az akcziónak országra szóló kezdete volt a másfélezer gazda jelenlétében a múlt hónapban Budapesten megtartott „országos gazdakongresz- szusu ; s az ebből fejlődött gazdaszövetség, melynek országos szervezése most van foganatban. Enned az uj gazdasági mozgalomnak az elő- harezosa a Budapesten megjelenő „Hazánk* politikai napilap, mely bő politikai, társadalmi és irodalmi tartalma mollett, kiváló súlyt a helyes gazdaságpolitikára helyez, a melyet az összes pártok jelelt állásánál fogva, befolyástalanul és függetlenül folytat. Egy helyes gazdaság-politika életrekeltése, annak minél szélesebb körben való terjesztése a magyar nemzetnek ma legfontosabb kérdése, ezért aktuális az a mozgalom is, melyet a „Hazánk■ zászlójára irt. A „ Hazánk“ felelős szerkesztője Baross Károly, a ki mellett még a lap gazdaság-politikai részének fejlesztése és biztosítására egy gróf Batthyány Tiva- vadar, Bernát István ób Bujanovits Sándorból álló bizottság gondoskodik. Különösen a vidéki gazda, honoratior, iparos és kereskedő lakosság érdeke az, hogy e nagyarányú napilap a „Hazánk* minél szélesebb körökben terjedjen el. — Kiadóhivatala: Budapest (Köztelek), előfizetési ára egy évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr. Szállítás a honvédség részére. A m. kir. budapesti I-ső honvéd kerületi parancsnokság által folyó évi 6230/g. o. szám alatt kibocsátott hirdetmény szerint a Gyulán elhelyezet * m. kir. honvéd csapatok élelmi szükségleteinek biztosítása czéljából az alább nevezett napokon tt következő czikkek szállítására a m. kir. gyulai 2-i^ honvéd gyalogezred kezelőtiszti irodájában irásbe** zárt ajánlatok alapján árlejtés fog tartatni és pedig* 1895. évi július hó 16-án délelőtt 10 órakor, az 1895, évi szeptember 1-től 1896. augusztus 31-ig terjedő időre körülbelül szükséges 2200 métermázsa szénára, 1200 métermázsa alom és ágyszalmára és 714 köbméter kemény tűzifára Bánatpénzül leteendő a szénára 500 frt, az alom és ágy szalmára 100 frt, — a tűzifára 150 frt. 1895. évi szeptember hó 10-én délelőtt 10 órakor: az 1896. évi január 1 tői, deczember 31-ig naponként körülbelül szükséges 525 a lag 840 grammos kenyéré és a jövő évben körülbelül szükséges 2500 métermázsa zabra. Bánatpénzül leteendő: a kenyérre 580 frt, a zabra 900 frt. A közelebbi feltételek és az ajánlati minta a m. kir. 2-ik honvéd gyalogezred kezelő tiszti irodájában Gyulán betekinthetők.
