Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-06-09 / 23. szám
•Alispáni jelentés Békósvármegye tavaszi rendes közgyűlésén. (Május 27.) (Folytatás.) 11. Közbiztosság. A vagyonbiztonság a múlt évi 8szi közgyűlés óta 39 lopás, 12 betöréses lopás s 2 ízben sikkasztás által lett megtámadva. A tettesek a legtöbb esetben kiderittettek s a biróságnak átadattak. A személybiztonság, — egy-két veszekedéstől eltekintve, — csupán négy esetben volt megtámadva, s érdekes, hogy egy esetben sem vagyoni érdekek adtak impulsust a bűnös tett elkövetésére, hanem ez esetek mindegyikénél szerelmi motívumok vezettek a bűn elkövetésére a tettest. így deczember hónapban Szabó István gyula-vári legény jegyesét, Szilágyi Erzsébetet szerelmi viszályból mellbe lőtte s azután öngyilkossá lőtt; — februárban Orosházán K. Nagy Gábor czipész segéd, Kásza Mária leányzót viszonzatlan szerelem miatt agyonlőtte, aztán öngyilkos szándékkal magára lőtt, sérülése azonban nem lett halálos. — Márczius hóban ugyancsak Orosházán Vágó Bálint borbélysegéd Henner Juliannát lőtte le, s aztán öngyilkos lett. — Szarvason pedig Klimáj Julianna bűnös szerelmét eltitkolni óhajtva, újszülött gyermekét elásta. A munkások viselkedése rendészeti szempontból tekintve, aggodalomra okot nem adott. Ez nem azt jelenti, mintha az agrár-socialismussal felhagytak volna munkásaink, sőt inkább a tél folyamán erősen folyt a szervezkedés, a törvénytelenségektől azonban dicséretes óvatossággal tartózkodnak, s mint maguk kijelentik, csakis a törvényes formák között igyekeznek ezentúl törekvéseiket meg- valósitani. A tavalyi rósz termés s hosszúra kinyúlt tél gazdasági káros hatását előnyükre akarták kihasználni a social-democrata párt vezetői, s a télen fokozott mérvben indult meg az izgatás a socialis- ticus eszmék terjesztésére. Leghatályosabb eszköze volt ennek a népnek az általános választási jog mellett való titkos megszavaztatása. Lázitó röpiratok bocsáttattak ki az osztály állam ellen, s megindult a tag gyűjtés havi 5 kr. tagsági dij mellett a központi social-democrata párt részére. Az izgatás lehető megakadályozására minden törvényes intézkedést azonnal foganatba vettem, a tag gyűjtést betiltottam, a lázitó nyomtatványok elkoboztattak s azok kiadója és itteni terjesztői ellen bűnvádi feljelentést tettem. Feljelentést tettem továbbá a „Népszava" czimü munkás lap szerkesztősége ellen is az orosházi főszolgabírónak becsmérlő kifejezésekkel való megsértése miatt. A május első napjaiban előfordúlható zavargások megakadályozására a legmesszebb menő intézkedések vétettek foganatba. A munkáskérdés orvoslása tárgyában a törvényhatósági bizottság által hozott határozat minden részében végrehajtatott. E részben a következő intézkedések tétettek: úgy a házi ipari albizottság, mint a szövetkezetek létesítésére kiküldött bizottság, megkezdették működésüket s még ez utóbbi feladatának természete szerint most még egyelőre csak a kérdés tanulmányozásával foglal - kozhatik, — a házi ipari bizottság működése mindeddig is gyakorlati eredményekre vezetett. E bizottság felterjesztésére a kereskedelmi miniszter úr egy évre 1000 frtot utalványozott azon czélból, hogy a bizottság működési körének ellátására egy házi ipari felügyelőt alkalmazhasson, a kinek feladata lesz az egyes iparnemek fejlesztési módjait megismertetni s javaslatokat előterjeszteni. Ugyancsak a házi ipari bizottság aktiójának eredménye czélra befolyt és a művész rendelkezésére állott, nagyon meglehetünk elégedve. Már egyszer mondtam, hogy nem mindig lehetséges a mit Winkelmann elv gyanánt nagyon helyesen kiván, mert vannak phisiogno- miák, melyeknek külseje nem reprezentálja a belsőt. Ha emlékezetem nem csal, Erkel ezek közé tartozott. De ezt avatottabb kritikusok fogják majd megmondani. # * * A mi már most a kivitel arányait illeti, hát bizony arra nézve vannak aggályaim. Félek, hogy miután kétszeres életnagyságban lesz készítve, 5 méternyi magasságban nagyobbat fog mutatni az életnagyságnál. És ez hiba volna. A Wenck- heim Béla szobra mindenkit elragad, de senki sem tartózkodik megjegyezni, hogy túlságos nagy. Nem fogunk-e az Erkel szobrával is így járni? Kár volna. De magasabbra emelni, hogy kisebbet mutasson, semmi esetre sem volna helyes, hanem inkább V5 résszel kisebbre öntetni. A talapzat anyagát, a páti követ nem ismerem, de annyit tudok és ez mellette szól, hogy Zala budai honvédszobránál is azt használta. Alakja kifogástalan lesz azon módositásokkal, melyeket a bizottság ajánlott. A guirlandok dór jellege sokkal kevésbé illet volna az egészhez, mint egy pálma vagy babérkoszorú. A lanttartó kiszögelés a talapzat méreteihez képest csakugyan nagy volt. A jó vagy korinthusi capitello, melyet a bizottság óhajt, nem fog ugyan rontani, de aesthetikailag csak nagy terheket tartó oszlopoknál motiválható. az, hogy a szegedi kenderfonó-gyár részvénytársaság által kezelt csabai szövőiskola rondeltetésének helyesebb ellátására a község kezelésébe adatik át. A szövőipar fejlesztéséhez különben a bizottság azzal is hozzájárult, hogy a kir. kormány figyelmét a mező-berényi iparvállalatra több ízben felhívta, a minek eredményképen kilátásba helyeztetett, hogy az állami intézetek szükségletei egy része jövőben innét fog fedeztetni. A kosár-fonás terjesztése czéljából felkérettek a vizszabályozó társulatok, hogy kosárfonásra alkalmas fűzfát termeljenek, — a mely felkérés folytán néhány társulat már nagyobb mennyiségű dugvány megszerzéséről is gondoskodott. — A zöldség termelés jövedelmezőbb módjának megismertetésére a községi elöljárók figyelme felhívatott s több község dicséretre méltó buzgalommal hozzájárult ahhoz, hogy e jövedelmező foglalkozás a lakosság körében meghonosodjék. — Általában a községek a törvény- hatóság azon határozatát, hogy a munkás kérdés gazdaságilag orvosolható mozzanatait figyelemmel kisérjék, — eljárásukban szem előtt tartják s a községi ingatlanok bérbeadásánál ügyelnek arra, hogy a községi háztartás érdekei mellett a szegényebb néposztály igényei kielégítést nyerhessenek. A törvényhatóság hivatolt határozatai szerint a felterjesztések megtörténtek. — A munkás kérdés rendőri részére az utóbbi időben már nagyobb súly helyeztetett, s a fővárosban megjelenő izgató lapok 8 röpiratok elkobzása több Ízben elrendeltetett. 111. Közlekedés, árvedelem. Az utak őszi és tavaszi helyreállításáról természetben való közmunka és felfogadott munkaerő igénybe vétele által gondoskodtam. A műutak kivétel nélkül jó karban tartattak fenn. A községi közlekedési utak jó karban tartásáról az uti-bizottsá- gok gondoskodtak. A vármegyei közúti alap a múlt évi zárszámadás szerint 1.128,504 frt 95 kr. bevételt, 265,628 frt 23 kr. kiadást és 862,876 frt 72 kr. maradványt tüntet fel. A folyó évi közúti adó kivettetett, s befizetése folyamatban van, a súlyos gazdasági helyzet folytán azonban igen rosszul folyik be az adó. Az őszi közgyűlés óla a közúti alap terhére a következő építkezések végeztettek és vétettek munkába : í, A csaba-újcsabai kőútépitése 51.480 frt 71 kr. költséggel. 2. A csorvási vámos kőut, melynek költségei 38,533 frt 11 krt tett ki. 3. A vésztői, szeghalmi, körös-ladányi és fű zes-gyarmati kőutak alépitménye mintegy 25,000 frt költséggel csaknem teljesen elkészült. 4. A vésztői kőburkolásból elkészül 1500 fm. a többi a folyó hóban fejeztetik be. 5. A körös-ladányi, szeghalmi és füzes-gyarmati kőutépitések biztositattak, a két utóbbira vonatkozó szerződés helyben hagyás alatt van. 6. A békés-mező-berényi és a tót-komlósi kőutak bejárása megtartatott s a tervezetek engedélyezés alatt vannak. Az útépítéseket még mindig felette drágítja az épülési anyag vasúti szállításának nagyon költséges volta. Sikerült ugyan kedvezményeket kieszközölni e részben a vasutaknál, e kedvezményes szállítás azonban még mindig jóval drágább pl. annál, mely a helyi érdekű vasutak építési anyagainak szállitá- tására nézve van megszabva, pedig méltánytalan — nézetem szerint — hogy a forgalom eszközei nem egyenlő méltatásban részesülnek, s méltánytalan különösen, hogy a műutak anyagainak szállítására nézve kisebb állami kedvezmény adatik mint a helyi érdekű vasutakéra, mert az ut a forgalomnak közkeletűbb eszköze mint 6 vasút, s ez utat közpénzekből, üzleti nyereség nélkül a hatóság építi, mig a helyi érdekű vasutak legnagyobbrészt a helyi érdekeltséggel össze nem függő, idegen tőkével dolgozó, s kizárólag nyereségre alakult vállalat által építtetnek, s ennek előnyére esik a kedvezmény is. Azon meggyőződésben, hogy útépítésekre nézve biztosítandó kedvezményes vasúti szállítás az alföld vármegyéiben, melyekbe a kőanyag kivétel nélkül vasúton szállítandó a műutak építését hatalmasan elősegítené az által, hogy az építési költségeket lejebb szállítaná: indítványozom, miszerint a tek. törvényhatósági bizottság feliratilag kérje fel a nagy- méltóságu m. kir. kormányt, hogy az útépítési anyagok vasúti szállítására nézve ugyanazon kedvezményt megadni méltóztassék, mely a helyi érdekű vasutak építési anyagainak szállítására nézve meg van adva s javasolom, hogy e felirat hasonló szellemű felirattal leendő támogatás végett az összes alföldi törvényhatóságoknak is megküldeBsék. A törvényhatósági hidak általában jó karban voltak, e helyütt jelezhetem, hogy a szarvasi híd elkészült, az öcsödi híd építése pedig a kereskedelmi minister tárczája terhére megkezdetett. A törvényhatósági távbeszélő hálózat építése a folyó év február havában befejeztetett s rendeltetésének átadatott. Ez év tavaszán folyóink nagy áradása miatt az árvédelem úgy a társulatnak, mint a hatóságoknak megfeszített munkáját tette szükségessé. — A Kőrösök b a Berettyó szokatlanul magas vízállása mellett a védtöltések minden vonalán erélyes védekezésre volt szükség s ha az árvíz veszély elhárit- tatott, — abban a védekezés erélyes munkájának jelentékeny része van. — Mig a főfolyóknál a védekezés kedvező eredményre vezetett, — a belvíz csatornáknál a hiányos védtöltések miatt a védekezés nem biztosíthatta az áradás veszélytelen lefolyását: az ölyvösi és kállói belvíz csatorua s az O-Berettyó nagyobb területet elöntőitek. A veszélyesebb védvonalokon személyesen is megjelentem, 8 a szükséges hatósági intézkedéseket megtettem. A belvizek általában sok kárt okoztak, különösen azért, mert a folyók sokáig magas vízállása mellett a belvizeket leereszteni ott sem lehetett, hol a levezető csatornák e czélra különbon megvannak. E rovatban kell megemlítenem, hogy a törvényhatóság 400,000 frtos kölcsönét, nem különben a transversális út czéljaira a 996,500 frtos kölcsönt felvettem. — Ezek elszámolásáról a mai közgyűlés elé külön-külön jelentést terjesztettem elő. (Vége köv.) T a n. ü g 3r. Iskolai vizsgálat. Junius hó 6-án tartatott meg Kétegyházán a róm. kath. iskola évzáró vizsgálata Cziráky-Almásy Mária grófnő, Szekér Mihály tiszttartó, dr. Kramp János kerületi esperes, Böhm Miklós miniszteri iskola látogató, Szerb Miklós községi jegyző és szép számú közönség jelenlétében. A jól sikerült vizsgálat alkalmával gr. Almásy Kálmán alapítványának kamatai szétosztattak azon ösz- szeggel együtt, a melyet ez alkalommal gr. Almásy Kálmánné szül. gróf Wenckheim Mária kegyesen adományozni méltóztatott. A magas és nemes gon- dolkozásu adományozók kegyeit hódolatos tisztelet és legmélyebb hála fogja kisérni mindenha! A békési gymnasium ügye. Mint tudva van, úgy Békés községe, mint az ev. ref. egyház pres- byterium már hónapok előtt megszavazta a kormány által kívánt hozzájárulást s segélyt a hatosztályu gymnasiumnak nyolczosztályuvá tételéhez. A végrehajtó bizottság csütörtökön ülést tartott, s azon elhatároztatott, hogy felkérik Kis Áron püspököt, eszközölje ki a közoktatásügyi miniszternél, hogy ez a végleges megállapodások megbeszélésére, illetve a főgymnasium megvalósítására miniszteri kikul döttet küldjön Békésre. Felhívás Gyula város háztulajdonosaihoz! Gyula város tüzrendészeti szabályreude- ete 5. és 15. §-ai rendelkezéséhez képest az összes háztulajdonosokat felhívom, hogy a íövetkező tűzoltó szereket, u. m.: 1 tetőig érő létra, 1 lámpa, egy két hektoliter nyi ürtartalmu hordóban kapitányviz és egy rúdra kötött tüzpainacsot, — ameny- nyiben még ez ideig beszerezni s házuknál íószen tartani elmulasztották volna, — a mai alólirott naptól számitandó 8 nap alatt annyi val inkább beszerezzék, mert a közvetlen megtartandó tüzrendőri vizsgálat alkalmával mulasztásban találandókat szigorúan büntetni logom. Gyulán, 1895. junius 6-án. Báró Drechsel Gyula, rkapitány. Hírek. A pünkösti Ünnepek. A tavasz, az ábrándos poézis évszaka múló félben, hogy helyet adjon az életerösebb poézis évszakának, az éltető nyárnak. A mosolygó gyöngyvirágos május után beköszöntött a rózsák hónapja — piros pünköst ünnepével. Az öröm ünnepének napján a nap is fényesebb volt. verőfényes derűjével bearanyozva a város utczáit. Az emberek szivében pedig besugárzott a piros pünköst költészete, vidám hangulatot kölcsönözve a hétköznapi élet küzdelmében kifáradt és elfásuló városlakóknak. Az ünnepnapok szépen, méltóságteljesen folytak le. A délelőtt a templomok ünnepe volt; egyszerre volt pünköst a gör. keleti hitvallá- suakkal, tehát valamennyi templom zsúfolva volt, délután pedig a közönség ellepte a főbb utczákat, népkertet a hol a nagy emberáradattól alig lehetett mozogni. Nyolczvanezer forint kamat nélküli kölcsön. Theóriák és frázisok helyett végre egy cselekvény is. amely a nélkül hogy túlbecsülnénk, mégis azt tartjuk róla, hogy egymagában többet fog lendíteni, mint mindaz összevéve, ami a kormánybiztosság alatt és után az agrárszoczialismus főforrását képező köz- gazdasági mizériák orvoslása kérdésében történt és különösen kürtöltetett. A múlt év folyamán tudvalevőleg kendertermelö s kikészítő szövetkezet érdekében mozgalom indult meg, de a mely csak addig jutott, hogy mintegy ötszáz hold föld köttetett le kendertermelésre, mely czélra vármegyénknek kiválóan békési s sárréti járásai fölötte alkalmasok, a szövetkezeti tagok is jobbadán eme két járásból to- borozvák. A szövetkezeti eszme — noha az alap - szabályok is kidolgoztattak — mindazonáltal aligha reálizálódott volna, ha Tallián Béla főispán annak nagy horderejét fölismerve azt föl nem karolja s erősen nem propagál érdekében a földmivelési miniszternél, aki végre maga is átlátta, hogy az egyoldalú gazdasági rendszerből való kibontakozás, mint az agrárszoczialismus egyik főorvossága, talán mégsem történhetik áldozatok és pedig raczionalis áldozatok nélkül, a mely utóbbiak közé a készpénzkiosztás (ad normám Hódmezö-Yásárhely) egyáltalán nem sorolható. A földmivelési miniszter ugyanis — mint örömmel értesülünk — nyolczvanezerforint kölcsönt, még pedig feltételesen kamat nélküli kölcsönt bocsát a szövetkezet rendelkezésére, hogy ez a kendertermelés és kikészítést megkezdhesse, illetőleg üzemben tarthassa; a kölcsön után mindaddig míg a termelt kender holdja bizonyos tisztességes minimumként megállapított tiszta jövedelmet nem hoz, az állam lemond a kamatról és ezt csak akkor kéri, ha — ami különben több mint valószínű — a termelés a kikötött minimumnál magasabb jövedelmet fog produkálni. Önként értetik, sőt természetes és helyes is, hogy az állam, a főispán és saját szak? közegei útján a szövetkezeti ügykezelés fölötti felügyelet jogát magának fentartja | biztosítja. Az államkölcsön tehát nézetünk szerint is lehetővé teszi, hogy — a minek érdekében annyi beszéd és tinta folyt kézzel fogható eredmény nélkül, — a kender termelés és kikészítés most már ne memorandumok és rezolucziók alakjában, hanem akcziószerüleg történjék meg Békés vármegyében, mert minden ékesszólásnál meggyőzőbb lesz a termelő előtt — aki különben akár nagy, akár kisbirtokos, egyúttal szövetkezeti tag is —- az a ~tény, hogy termelt kenderét készpénzért, tisztességes áron és azonnal értékesítheti. Közgazdasági felügyelő. A belügyminiszter a vármegye közönségéhez intézett újabbi leiratában végre hozzájárult a közgazdasági felügyelői állás szervezéséhez; azt azonban nem hagyja jóvá, hogy a felügyelőt két évi próbára a közgazdasági bizottság válassza, hanem vagylagosan azt rendeli, hogy két évi próbaszolgálatra a bizottság javaslatára nevezze ki a főispán, vagy pedig mint más megyei tisztviselőt, hat esztendőre szóló mandátummal válassza a vármegye törvényhatósági bizottsága; — a közgazdasági bizottság szabályrendeletére nézve is tesz még néhány, különben nem lényeges észrevételt a belügyminiszter, akinek is ezen leirata most már csak az őszi közgyűlés elé fog terjesztetni. Kinevezés. Tallián Béla főispán Horváth Gyulát a szeghalmi főszolgabíró mellé járási írnoknak nevezte ki. Két beszámoló, A pünkösti ünnepek alatt dr. Meskó László Békés városa országgyűlési képviselője Békésen és dr. Barabás Béla gyomai képviselő K.-Ladányban beszámoló beszédet tartottak. Mindkettőt ünnepélyesen fogadták és nagyszámú közönség hallgatta fejtegetéseiket, melyek kizárólag politikai tartalmúak lévén, azok reprodukálásába nem bocsátkozunk. Véglegesítés. A hosszúfoki ármentesítő társulat Békésen múlt hó 30-án tartott közgyűlésén Zachariás Gyula társulati igazgatót ezen állásában véglegesítette. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter az orosházi iparoskor alapszabályait jóvá hagyta. Névváltoztatások. Unyatinsski János békési illetőségű és ugyanottani lakos vezetéknevét „Pán- czéla-ra, kiskorú Steiner Andor csabai lakos pedig „Szabados“ ra magyarositotta. A gazdasági egylet pünköst másodnapi szokásos lóversenye csak annyiban sikerűit, hogy kedvező idő és tnegfelelŐ8 nagyszámú, közötte jelentékeny vidéki közönség volt, egyebekben a futamok, az egyetlen szép lefolyású akadályverseny kivételével, meglehetősen gyengék voltak, sőt kettő a komikum terére csapott át. A jury Tallián Béla főispán elnöklete alatt Geiszt Gyula, Popovics cs. és kir. őrnagy, Peczina főhadnagy, Urszinyi Dezső, Vidovszky János, Szalay József és Korosy Józsefből állott; a békésmegyei mezőgazdák versenyén három ló volt s Zvolenszky János csabai földraives 5 éves ménje, — a mezei gazdák versenyén négy ló közül Zsíros János megyes-égyházai föidmives 4 éves pej lova érkezett be elsőnek. Az Movarok versenyén furcsa eset történt. - - Az öt úrlovar ugyanis meg sem várta a hivatalos’indítást, hanem azt megelőzőleg próbafuttatást tartottak köröskörűi az egész pályán, mely privát diligencziát — mely mellesleg Írva, egy komikus tévedésen alapult, — a jury természetesen érvénytelennek nyilvánította. Ezen nagy derültséget és mellesleg boszankodást keltő inczidens miatt programmon kívül biczikliver- seny következett, mely azonban szintén nem volt olyan, hogy a közönség mulattatására szolgált volna, A nyertes lovak versenyéről Nagy András kigyósi gazda lova jött be elsőnek, az ügető versenynél, melyben Ilgner Gyula kondorosi állatorvos 8 Lavatka Gyula békési földbirtokos kettős fogatai között előbbié futotta be gyorsabban a pályát. Az úrlovarversenyen, melyre öten startoltak, Szakszón gyulai m. kir. honvédhuszárhadnagy saját lován jó első volt, Kocziszky Mátyás pedig második. — Ezt megelőzőleg a vigaszverseny valóságos komikus piéce de resistance-á nőtte ki magát. Ketten indultak, az egyik ló mindjárt a pálya elején letört, mig a másik lovasnak a közepén túl futtatás közben leesett a kalapja; akkor visszanéz és látja, hogy egymaga szágúld a pályán és senki sem veheti el tőle a díjat; homéri jelenet következik: visszafordul, szép csendesen leszáll lováról, hidegvérrel felveszi kalapját, újra lovára ül és eszeveszett vágtatással lovagol be a pályafőig, mintha legalább is tizen volnának a sarkában. A jury az ekénti vigaszversenyzőtől megtagadta a dijat. Az akadályversenyen, mely igen szép lefolyású volt Farkas Gábor gyulai honvédhuszárfőhadnagy gyönyörűen lovagolva s ..ugratva át az akadályokat harsány „éljen“-zések között nyerte el a hölgyek díját. — Lóverseny után a Széchenyi ligetben ián««