Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-12 / 19. szám

Pongrácz, Szervácz, Bonifácz három fagyos szent elsejének névnapjára viradtnnk. A fagyos szentek ezúttal sem tagadják meg hírnevüket, ameny- nyiben közeledésüket napok óta jelzi a meghüvö- sült idő, noha két-három meleg napot leszámítva az egész tavasz nem egyéb mind fagyos szentek névnapjára.méltó hűvös napok sorozata. Ennek daczára az idén nem a fagy, hanem a szárazság az, amelynek végzetes következményeitől rettegnünkkell.

A tavaszi szárazság évről-évre következetesen megújul -és krónikus csapása az alföldnek, és abban talán legkiválóbban Bókésvármegyéűek. Mig máshol mégis van több-kevesebb eső, bennünket hetek óta következetesen kikerül. A tavaszi vetések túlnyomó helyen ki sem keltek, a legelő s kaszálók fejlődés helyett pusztulnak, a búza, mely eddigelé legkevésbé érezte meg, most már szintén sínyli a hosz- szas szárazságot. Gazdáink aggodalma már-már des- poráczióba megy át és ha a meteorologiai jóslatok továbbra sem válnak be — mert központi időjelző napok óta esőt, zivatart tesz kilátásba — nyolcz tfz nap alatt az idei termés teljesen megsemmisül.

Köszönet nyilvánítás. Mindazok, kik felejthetlen jó atyám temetésén megjelentek, s jelenléiök alkalmával részvétüket kifejezték, fogadják ez úton is forró köszönetemet. Gyula, 1895 május hó 6-án. Mezei) Mária.

Nagy veszélyben forgott Békés városa úgynevezett bánáti része, a hol Hídvégi János nádas tetejű háza f. hó 5-én délelőtt kigyuladt s tüzelői a szomszéd ház azonnái meggyuladt, sőt a nagyobb távolságban levő Szvetics háza is tüzet kapott a szálló tüzes pernyéktől. A veszedelmet inkább az isteni gondviselés hárította el, mint az emberi ügyesség, mert a védekezésnél a legszükségesebb gép felmondta a szolgálatot, s valóban csoda, hogy nagyobb baj nem keletkezett. A rémület alatt sok álhir keletkezett s a lakosság egész nap félelemben volt.

A kondoros! Kinizsi Roppant erejéről volt ismeretes Kondoroson Pavlik György. Valóságos látványos népünnepélyek voltak azok, mikor a robusztus férfiú testi erejét mutogatta. Egy ilyen látványos experimentumáért most életével fizetett a kondorosi Kinizsi. A napokban ugyanis fogadásból a fogai között felemelt egy köböl búzát egy zsákban. A vesztes fél kifogásolta az emelést, mire az erős férfi újra felemelte a zsákot, de egyik véredénye kiszakadt és a virtus embere meghalt. Özvegy és két árva maradt utána. Nagy részvét me) lett temették el.

Az első gyulai fiú és leánykiházasitó és temetkező társulat f. hó 5-én tartotta alakuló közgyűlését a városháza nagytermében. A tisztikar és választmányi tagok egyhangúlag történt választása a következőkép ejtetett meg. Elnök: Sál Sebestyén, alelnök: Csőké István, jegyző : Mátrai) János, pénztárnok: Ad. Schrífert József, ellenőr: Murvai) András. Választmányi rendes tagok : Illés József, Kohl- manh Bálint, ifj. Góg Mihály, Szabó Mátyás, Pre- kup Illés, Ötvös Péter, Szikes György, Sál József, Csomós György, Kiss István, Schriffert Mihály, Kiss Mihály, Erdős Péter, Szilágyi Ferencz, Fruzsa Mihály, Pántye Mihály, Argyelán Dávid, Pikó Mihály, Szőke Mátyás és Géczi Mátyás. Póttagok: Stefáno- vics Pál, Moldt Márton, Szeitler Mátyás és Vonyiga Illés. A társulatba belépni óhajtók e helyen is felkéretnek, miszerint belépésüket addig eszközöljék, mig a felküldött alapszabályok megerősítve le nem érkeznek, — mivel ennek megtörténte után, a még hiányzó helyek — esetleg vidékiekkel töltetnek be. Iratkozni lehet a tisztviselők bármelyikénél Sál Sebestyén, elnök. Mátrai) János, jegyző.

Badé Pista zenekara, a népkertben hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön este egész nyár folyamán térzenét ád. Az első térzene azonban csak a körünkben levő színtársulat eltávozása után lesz.

Halált okozó súlyos testi sértés miatt kísértetett be Rajtár János 22 éáes csabai illetőségű, a gyulai tanyákon szolgáló béres, ki — e:>y csikó miatt történt szóváltás közben — folyó hó 7-én a szomszéd Csőké György tanyáján szolgált 23.éves Veres Pál nevű gyulai illetőségű bérest egy doronggal úgy főbe ütötte, hogy az össze rogyott és sérülése következtében, mire a városba kórházba szállíttatott meghalt. Felbonczoltatása alkalmával con- statáltatott, hogy a halált koponya csont repedés okozta.

C8abátl tűz volt pénteken kora délután a vasút melletti téren Liker János földmives házánál, melynek nádfödele teljesen a lángok martaléka lön A kár mintegy 600 frt az épület biztosítva volt.

Felakasztotta magát. Hursan Pál, csabai tehetős gazda 19 éves György nevű fia múlt csütörtökön éjjel szülei házánál a padláson felakasztotta magát. A fiatal ember könnyelmű életmódot élt s ezért szülei több Ízben, s igy csütörtökön is Szemrehányást tettek. E csekélység inditotta a szomorú tett elkövetésére.

Állategészségügy. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentés szerint Vécsey József báró láposi uradalmában a szarvasmarhák közt uralgott lépfene járvány megszűnvén, a zárlat feloldatott.

A járványok krónikájából. Bár szórványosan és kévés mogbetegülési esettel, de sehonysem akarnak a járványok megszűnni. E hét folyamán újabb esetek.- roncsoló toroklob Gyomán Orosházán és Szeghalmon, hökhurut Szent-Andráson, hólyagos himlő Mezö-Berényben, kanyaró Körös-Ladányban és fül- tömirigylob Békésen és Szeghalmon.

Popp Alajos gőzfürdőjében májustól októberig közóhajra langyos fürdő jegyek is adatnak ki, melynek ára 40 kr., illetve három hó tartamra 10 jegy ára 3 frt. A gőzfürdő ára a régi marad, úgymint: teljes gőzfürdő ára 50 kr, IC jegy 3 havi érvóny- nyel 4 frt. Kádas fürdők ára a régi marad. Zuhany ’egy 10 drb. ára 2 frt, azaz 1 drb. 25 kr.

Fogorvos Kovács J. Budapestről ki már három héttel ezelőtt jelezte idejövetelét, bátorkodik a n. é. közönséget értesíteni, különösön azokat, kik levél által kérdezték, hogy mikor jön Gyulára, miszerint május hó második felében okvetetlen megérkezend.

Színészet. Múlt szombaton, május 4 én újra Kövessynek egy énekes bohózata a »Primadonna| került színre, harmad ház előtt. A „Primadonna« jóizü bolondság s a színészek azt játékukkal élvezhetővé is tették. A czimszerepet Szalkayné adta, eleven. játékkal, ügyes színezéssel. Hangja épen nem fenomenális, de kellemes és eléggé hajlékony, mozgása ügyes és otthonos. Ki kell emelnünk Tarján Erzsébetet is, ki hálás szerepében, híven és általános tetszés mellett produkálta a hiú, tudákos anyóst, ki pose-olva czitál a meg nem emésztett clasBikusokbóI, összezagyválva őket és müveiket, és kellő energiát tanúsít a papucshős Czinczár iránt, kit a közönség általános derültsége közt Szalkay alakított sikerültén. A derültség előidézésében vele együtt osztoztak Lipthay (Trilla) a ti- pelő komikus és Fekete Pál (Zóna Titusz) az élősdi roué szerepében sok igyekezettel juttatva azokat sikerre. Rátkay (Fellegi), Aitner Ilka (Anna), Berzsenyi (Flóra) általában megnyerők voltak, mig Kaffka (Gábor) kissé túlságos fajankó volt, s a primadonna iránta való vonzalmát nem tudta megértetni velünk.

Vasárnap délután zsúfolt karzat s csaknem üres ház előtt a §Kondorosi szép csaplárné“, mig este „Goldstein Számi“' adatott újólag; utóbbit több kedvvel és nagyobb dispositióval játszották az előbbinél s zajos tapsokat arattak. Szalkay kitűnő hangulatban volt, a mi játékát még sikerültebbé tette s Fekete Pál is teljesen betöltvén a svindler szerepét, mi kívánni valót sem hagyott fenn.

A hétfőn este előadott „Csókon szerzett vőlegény“, mint előre látható is volt, nem bírt vonzerővel. A terem csaknem 4/5-ében üres volt, mi „a szereplők kedvtelen és színtelen játékára nagy befolyással lehetett, bár mindamellett Lipthay kitűnő alakítást nyújtott, s Szalkayné is tőle megszokott ügyességgel felelt meg sokoldalú szerepének. Derültséget szerzett a bárom kóbor színész, a „viz- nemisszä« Ripacs (Szalkay) a kártyás Futaki (Rátkay) és a groteszk Nefelejcs (Feketéné) sikerült alakjai is. Ma hallottuk először a Tábori Frida (Róza Czentifólia) kellemes hangját, ki egy dal („Árva vagyok én“) eléneklésével nyerte meg a publikum tetszését. A többi szereplők már ismert nívójukon maradtak.

Kedden csekély számú közönség előtt a „Napraforgós adatott elő ; ujabbkori népszínmű termék, s mint a többi hozzá hasonló döc/.ögőssége és mesterkéltsége folytán nagyban eltörpül a régiek mellett, bár nincs híjával drámai jeleneteknek, melyeket Lipthay (Sulyok) és Aitner (Borcsa) igyekeztek élvezetessé tenni. Az epizód alakok is általán sikerültek, s nem a szereplők, hanem a darab hibája, hogy nem tudott nagyobb hatást elérni.

Szerdán adták telt ház előtt Sardou szenzá- cziós darabját a |Szókimondó asszonyság“ ot. A da rab korhüséggel és eredetiséggel a francziák nagy idejéből való, s szereplői történelmi alakok. A színmű főszereplője Madame Sans-Gene, a moso.- nőből herczegasszonynyá lett Katrine, kit elevenséggel és eredetiséggel Szalkayné adott, megerde melt bő tapsok mellett. Az előadás, vagyis inkább a darab egész este feszült érdeklődésben tartotta a közönséget, mely Szalkaynét az első felvonásban többször kihívta, I nyílt színen is megtapsolta. — Pénzes (Lefebere) érthető jellem volt és sikerrel adta a kemény hadfit, mig a páratlan rendőrmi nisztert (Fouche) Lipihay játszotta ügyesen. Szalkay (Napoleon) nem tudott eléggé imponálni a csá. szári szerepben. A többi szereplők általában nem rontották az ensemblet.

Csütörtökön a |Bernardo Montilla| meggyőzött bennünket arról, hogy ily, erős kezekbe való drámát, a Szalkay színtársulata sikerrel nem adhat elő. A darab különben rendkívüli nehézségeivel nagyobb készültségü, elsőrangú színtársulat erejét is ugyan próbára teszi,' s igy nincs okunk miatta a Szalkay színtársulatát, mely egyebekben derekasan megállja helyét, dehonesztálni, kik nagy igyekezettel és ambiczióval játszottak ugyan, de nem tudtak eme dráma magaslatára emelkedni. így aztán olyan formán voltunk, mint egy festői vidékkel, mely ködben úszik; csak mintegy fátyolon keresztül észlelhetjük rendkívüli szépségeit. Montilla, Szalkay-felfogása mellett nem érvényesült, pedig látszott, hogy nagy súlyt fektet alakítására, mely azonban nem az 1 Bernardo volt, akit Echegaray alkotott. A darab rendkívüli nehézsége a versforma is, ennek bilin cseiből Liptay (Gonzaló) sem tudott megszabadulni, Rátkay túlzott és félszeg Ricardo volt, s minden igyekezetük daczára Aitner Ilka (lues) és Berzsenyi (Lujza) sem érhettek el hatást.

Pénteken újból a „Szókimondó asszonyság,“ fél- helyárakkal; tegnap pedig „Tüzérek a gyakorlaton“ újdonság került színre.

Az igazgatónak hét végén több diszlete jött

meg és garderobeja is szaporodott, a mely körülmény az előadások értékét bizonyára fokozandja. A hét elején Bérezik Margit a székesfehérvári társulat coloraturája fog vendégszerepelni s több uj darab kerül színre. A jutalomjátékok sorát szombaton a „Bányamester“-rel Szalkayné a társulat primadonnája nyitja meg, Szalkay jutalomjátékául pedig a |Zsidó honvéd!“ kerül színre.

Kossuth bútorai.

Azon hiben, hogy lesznek, a kiket érdekelni fog e közlemény nem mulaszthatom el Kossuth Atyánk egyes emléktárgyainak az örökösök által czélbavett értékesítéséről az illetőket e haza fias lap utján értesíteni.

A turini gyászesemény után abban állapodtunk meg, hogy Kossuthnak ÖSSZ68 holmijai szállitassanak Budapestre, mert hisszük, hogy a Legnagyobb Magyarnak tulajdonát képezett tárgyak között alig van olyan, melyet becses ereklyeként ne tisztelne minden hű fia e hazának.

A nagy Halottnak örökösei a múzeumokba illő értékesebb ereklyéket — a mint már köztudomásúvá lett — ajándékképen osztották szét a Nemzeti Muzeum, a budapesti 1848-49-iki, továbbá az aradi és kolozsvári Ereklyemuzeumok közt.

A százezreket megérő legértékesebb 'holmikat természetesen a Nemzeti Muzeum kapta és pedig ajándékba s nem pénzért, a mint ezt némely lap tévesen állította.

A házi bútorokból azonban az elajándékozot- takon kívül megmaradt egynéhány olyan tárgy, a melyet már a helynek szűke miatt sem lehetett elhelyezni sem a Nemzeti Múzeumban, sem a fővárosi 1848-49-iki Ereklyemuzeum helyiségeiben, sem pedig az örökösök nem tarthatnak meg.

Az összes holmiknak Budapestre történt szállítása csaknem kétezer forintba került.

Azt hiszem, hogy még vagyunk a hazában anyagi áldozatra is képes oly egyének, a kik szent ereklyeként tekintjük a nagy Kossuthnak holmiit és ezért azt ajánlottam az örökösöknek, hogy a megmaradt bútorokat értékesítsék; mert igy legalább az összes tárgyaknak ideszállitási nagy költsége térül meg és azért mégis a hazában maradnak a drága emléktárgyak.

A nagy Halottnak örökösei engem tiszteltek meg bizalmukkal, reám bízván az említett holmiknak értékesítését.

A midőn köztudomásra adom e dolgot, teszem ezt ama reményben, hogy lesznek egyesek, vagy egyesületek, kik az eladó holmikból esetleg vásárolnak valamit.

Az eladó bútorok közt van :

2 drb. fényezett szép nagy könyvszekrény, (melyek mintegy 25 évig Kossuth Lajos irószobájában álltak.) 1 m. 85 cm. széles és 2 m. 50 cm. magas ezek mindegyike.. Alsó felük mélyebb és két ajtós, a felső részük pedig 2-2 üvegajtós. Egy-egy ilyen könyvszekrénynek, (tekintve, hogy nagybecsű ereklyék) ára 500 frt.

1 drb. fényezett kredencz, csak valamivel

kisebb mint a fentemlitett szekrények 400 frt.

1 drb igen szép fél körű márvány fedeles virágtartó mely ebédlőjében állt . . 300 frt.

1 drb 4 fiókos egyszerű fényezett szekrény,

mely fürdőszobájában állott . . j 100 frt

2 drb divánszerű, felül párnázott szép előszobapad, 2 m. hosszú egyenként darabja 100 frt.

1 drb kihúzás által megnagyitható asztal

(fekete) .......... 100 frt.

1 drb régi nagyitó tükör, mely 30 évig a hálószobájában állott, bronz foglalat és talpazattal ........ 300 frt.

1 drb kisebb asztal, mely az ebédlőben állott 100 frt.

I drb három polezos szép asztalszerű fekete

állvány . . . . ,...........................100 frt.

L drb igen kicsiny kerek asztalka ... 50 frt.

1 drb. fekete fali könyvtartó ..... 100 frt.

I drb szék, (igen egyszerűek) párnázottak

Darabja

.............................................. 50 frt

15 drb könyv Kossuth Lajos könyvtárából (csonkák, de kiegészfthetők) német és magyar példányok az Emlékiratokból.

Darabja.......................................................25 frt.

1 drb barna szövetes kis kanapé (elhaszn.) 50 frt 1 drb iróasztalka, melyet Kossuth Lajos Írnoka használt ........ 50 frt.

I régi díván . . .. . - . i. . . . 50 frt.

Van ezeken kivül egy billiárd-asztal 22 elefántcsont tekével és megfelelő mennyiségű dákokkal, dákót^rtóval és minden szükséges készülékkel.

Ezt a biliárdot 25 évig úgyszólván naponta használta a Legnagyobb Magyar. Ezen egyszerű becses billiárd-asztal teljes jó karban van; ára, mint nagybecsű ereklyének 3000 forint.

Van ezeken kivül 3 kisebb könyv állvány drbja 25 frt és számos apróbb emléktárgyak.

A fent kitett árakat magam szabtam meg, tekintettel országunk anyagi helyzetére, mert a gazdag Anglia, vagy a franczia nemzet egyesei bizonyára az itt kitett összegnél húszszorta nagyobb árakat adnának minden egyes értéktárgyért, haazok az illető országok legnagyobb fiának holmii lennének.

A leirt tárgyakért kevesebbet vagy többet Ígérők küldjék be ajánlataikat e hó 15-ig a budapesti 1848—49-iki Ereklyemuzeum igazgatóságához (Ká- roly-körut 3. sz.) hol az emléktárgyakat május 15-én nyilvánosan el árverezzük.

A jegyzékben foglalt ereklyéket természetesen a legtöbbet Ígérők kapják meg.

Minden egyes holminak valódiságát az örökösök Írott és a holmira pecsételt sajátkezű bizonyítványa fogja igazolni.

Budapest, 1895. május 6.

Gr. Kreith Béla.

Irodalom.

„Paraszt szoczializmus“ Rubinek Gyula, az O. M. G. E. ügyvezető-titkárja múlt nyáron az Alföldön tanulmányutat tett s erről az O. M. G. E. hez terjedelmes jelentést nyújtott be, mely nem régen jelent meg az egyesület hivatalos közlönyében a „Köztelekében, mint ennek külön melléklete. — Akkor a komoly sajtó, politikai és közgazdasági irányra való tekintet nélkül, behatóan és az elismerés legőszintébb hangján foglalkozott e tanulmánynyal, amely most külön füzetben „Paraszt szo- czializmus* czim alatt jelent meg és bármely könyv- kereskedő utján, vagy a szerzőnél (Budapest, Köztelek) megszerezhető. — Ara I frt. Melegen ajánljuk a művet mindenkinek, a ki objektiv és igen tanulságos munkát akar olvasni az alföldi szoczi- alizmusról.

TZ özgazdaság1.

Lóverseny. A békésmegyei gazdasági egylet Csabán 1895-ik évi junius hó 2-án. Pünkösd másodnapján lóversenyt rendez a következő módozatok szerint: A futamok a szokott gyepen délután 3 órakor kezdődnek. A futamok: 1. Békésmegyei mezőgazdák versenye. Futhat csak békés- megyei gazdának saját nevelésű lova. I. dij 100 korona, II. dij 50 korona. Pálya hossza 1600 méter, egyszer körül. 2. Mezei gazdák versenye, bárhol nevelt lóval. I. dij 60 korona. II. dij 30 korona. Pálya hossza ugyanaz. 3. Urlovasok versenye. (Telivérek kizárva.) Urlovasok tét 30 korona. Teher 4 éven alul 56 klgr. I. dij 500 korona, II. dij a tétösszeg, a moddig az első dij felét nem haladja. Pálya hossza 1800 méter. Legkevesebb három komoly versenyző nélkül nincs verseny. Futhat csak gazdasági egyleti tag lova. 4. Nyertes lovak versenye. Futhat az 1. és 2-ik futamban nyertes négy ló. Dij az elsőnek 40 korona. 5. Ügető verseny kettős fogatokkal. Urkocsisok. Pálya kétszer körül. Tét 10 korona. Dij az elsőnek 10 korona.

6. Vigaszverseny. Futhatnak az 1. és 2. futamban dijat nem nyert lovak. Dij az elsőnek 30 korona.

7. Akadály verseny. (Telivérek kizárva. Urlovasok. Dij az elsőnek tiszteletdij, adva a békésmegyei hölgyek által. Tét 10 korona Rendezők: Sztraka György és Beliczey Géza. Mázsáló: Yidovszky Károly. Bejelentési határidő az urlovasok és ügető versenyben résztvevőkre a versenynap déli 12 óráig. A gazdákra nézve a verseny kezdetéig a rendező Sztraka Györgynél Csabán. Helyárak: l-ső oszt. ülőhely a tribünön vagy körbelépés, jelvénynyel 2 korona. 2-od oszt. ülőhely a tribünön 2 korona Fogatokkal a köröndbe hajtás 10 korona. Jegyek előre válthatók Gencsi József ur uridivat kereskedésében a főtéren és a helyszínén a pénztárnál. Beliczey István, egyleti elnök. Zlinszky István, egyleti titkár.

Mezőgazdasági bajaink.

Lévay Henrik főrendiházi tag, az Első magyar általános 'biztositó társaság igazgatója, a magyar közgazdaság ügyének egyik elismert előkelő munkása, hosszabb idő óta nem szólalt fel a nyilvánosság előtt. Akik Lévay kitartó, vasszorgalmu munkásságát s minden közügy iránt éber érdeklődését közelebbről nem ismerik, már-már azt hihették hogy^ a kitűnő férfiú az alkotó munkába belefáradt s ifjabb erőknek engedte át mindazon eredménynyel működő intézmények továbbvezetését, amelyek alapköveit nagyrészt ő rakta le. Örömmel vettünk azonban tudomást arról, hogy Lévay még korántsem fáradt bele az alkotó munkába és kész mély belátását, munkaerejét, lankadatlan tevékenységét felajánlani minden nagyobb Bzabásu oly vállalat létesítésére, amely valóban közszükséget pótol A többek közt a mezőgazdasági válság szanálásának nagy- fontosságú kérdése hosszabb idő óta foglalkoztatja Lóvayt s e csendes, de annál gyümölcsözőbb vizsgálódás eredménye ama tanulmány, amelyet Lévay Henrik „Nehány szó mezőgazdasági bajaink orvoslásáról“ czim alatt a napokban közrebocsátott.

Lévay abból indul ki, hogy a szinte minden európai államban érezhető mezőgazdasági válság okai nálunk nem teljesen azonosak azon okokkal, amelyek a nyugateurópai országokban panaszolt agrár-bajokat előidézték, minélfogva csak oly gyógyszerrel leszünk képesek a mezőgazdasági válságot elhárítani, amely a magyar mezőgazdasági elemek sajátos jellemének és az egész magyar közfelfogásnak megfelel. Ez okból szerző az agrárbajok megszüntetése végett eddig javaslatba hozott tervek egyikét sem helyesli, és azon nézetének ad kifejezést, hogy alkalmas intézmény létesítésére a magyar társadalom és közélet legjobb elemei érdeklődésének felköltése utján kellene törekedni és nem kell attól tartani, hogy az intézmény pénzügyi tekintetben gyönge lesz, ha nem a modern spekuláció révén létesül.

Ezek előrebocsátása után Lévay, kiemelve azt, hogy a mai mezőgazdasági válság nem csupán a nagy- és középbirtokcsokat sújtja, de sújtja az Alföldön azon földműveseket is, a kik maguk földdel nem rendelkeznek, de a mezőgazdaságból élnek: oly hitelintézet létesítését tartja a mezőgazdasággal foglalkozók minden rétegében pusztító baj elenyészté- sére egyedül alkalmasnak, amely képes a földbirtokosok tökéletlen hitelviszonyaiból eredő sűrű földbirtokos-pusztulás megszüntetésével a kisb:rtok«szer- zés végtelen nehézségeiből eredő ngrárszocziálizmust is orvosolni. E feladatának, megoldását a kontem- plált hitelintézet azon ismert körülményre alapítaná,