Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-05-12 / 19. szám
mely szerint nálunk a föld hitelképessége az egész földbirtok értékének csak feléig terjed, minélfogva, ha például az 1000 holdas birtok tulajdonosa földhitelét teljesen kimerítette, azaz, ha birtokát 500 hold értékének megfelelő jelzálog terheli, földje révén megszűnt hitelképes lenni és legfeljebb még személyi hitelt élvezhet, noha 500 hold meg nem terhelt földnek még mindig tulajdonosa. Az ily föld- birtokos aztán gyakran ki van téve a tönkremenés- nek. A létesitendő hitelintézetnek első sorban az ily birtokosokat kellene gondjai alá venni, akként intézve annak ügyeit, hogy részére a birtoknak még tehermentes felerészét minden köiülmények közt megmentse. Ezt a feladatát az intézet csak a jelzálog teher összegének megfelelő birtokrész megvásárlása utján oldhatná meg, és itt lépne előtérbe az intézet második főfeladata, t. i. az, hogy azokat, kik földbirtok szerzésére vágynak és arra képesek, eme óhaj megvalósításához eljuttassa s ekként ama elégedetlenkedő agrár-szociálistákat szorgalmas birtokosokká avassa. A nagyobb birtokosoktól adóssági terheik megszűntetése végett megvett birtokterületeket ugyanis parcellákra osztva az intézet eladná; földet vásárló ldientéla minden kétséget kizárólag bőven állana rendelkezésre, miután az agrár-szociá- lizmusnak ép az az egyik főoka, hogy a földmivelő osztály olcsóbb rétegeiben meg van a vágy, sőt a vagyoni képesség is a földbirtok-vásárlásra, de eladóvá tett kisebb területek hiánya miatt e kívánság nem teljesülhet. Ezekben szerző az általa kontemplált mezőgazdasági hitelintézet czélját gyakorlati irányban megismertetve, rámutat azon figyelemreméltó ellenvetésre, hogy az intézet a jelen körülmények közt ép ott nem fejthetne ki a jelzett irányban sikeres működést, hol arra legnagyobb szükség lenne. A mondottak szerint ugyanis az intézet czélját azzal oldaná meg, ha a parczellákban való birtokeladásokkal a földmivelő proletariátus terjedésének gátat vet s a földbirtokos-osztályt lehetőleg megnöveli. Az agrár- szociálizmusra hajló földmivelő proletariátus azonban ép az Alföldön van leginkább elterjedve, ott, hol a földbirtok nagy része szilárd kezekben van s ezektől a hitelintézetnek vajmi kevés alkalma lenne birtoktesteket parozellázás végett magához váltani. Eredeti, zseniális és a tanulmány legfontosabb pontját képezi az az eszme, melyet szerző avégből vet fel, hogy az intézet közhasznú tevékenysége az Alföldön is lehetővé tétessék. Rámutat nevezetesen ama nagy földbirtok-komplexumokra, melyek ma a nagy alföldi városok és községek tulajdonában és kezelésében vannak s amelyek ezen helyzetükben sem állami, sem községi fiskális szempontból kellően ki nem használhatók, nemzetgazdasági szempontból pedig az ekkora tőkékhez fűzhető legkezdetlegesebb igényeknek is alig felelnek meg. Érdekes illusztrá lására szolgál ezen állításnak a következő példa: „Szeged város földbirtoka 72,514 kát. hold, melyből 32,910 kát. hold 4347 bérlőnek van bérbeadva; 26,318 kát. hold legelő; 6155 kát. hold'erdő; 6141 kát. hold rét stb. A város földbérjövedelme 1892. évben költségelőirányzata szerint 408,539 frt 22 krra rúgott. Ezen földbirtok rendes költségei 162,014 frt 23 krt tettek ki. E szerint a város tiszta földbérjövedelme 1892-ben körülbelül 215,393 forintra rúgott. Ellenben, ha Szeged város földbirtokait parcellázva eladja s ha földjének holdját átlag 200 frttal lesz képes értékesíteni, a város akkor eddig soha nem tapasztalt s nem is remélt kedvező anyagi helyzetbe jut. A földbirtokkal járó rendkívüli kiadásoktól megszabadulva s a földek eladásából begyült tőkét pupilláris biztosítékokkal biró értékpapírokba fektetve, sokkal biztosabb és jóval nagyobb évi jö védelemmel és jelentékenyen megcsökkent adminisztratív költséggel könnyebben fölelhet meg kötelezettségeinek." Ami áll Szeged városra, az a többi alföldi városokra nézve is hasznos ; ha ezen városok, az előnyök felismerésével, földbirtokaiknak parczellázva eladásra határoznák magokat s ennek közvetítésével oly illetékesébb tényezőt, az e czélból létesítendő mezőgazdasági hitelintézetet bíznák meg, az az Alföldön képes lenne közérdekű misszióját teljesíteni. Ezekben ismertetjük meg Lévay Henrik általános figyelmet érdemlő tervezetét. Záradékul felemlítjük még, hogy Lévay nemcsak eszmét ajánl, de késznek nyilatkozik tettekkel is közreműködni tervének megvalósítása érdekében. A Lévay által propagált eszme megvalósítása érdekében ugyanis a nagybirtokos-osztály és a pénzügyi világ több előkelő tagja — köztük Lévay Henrik, gróf Nádasdy Ferencz, gróf Andráeey Gyula, gróf Zichy Nándor, Burcliard-Bélaváry Konrád, br. Nikolics Fedor stb. — több értekezletet tartott, a melynek konkrét eredménye, hogy az uj hitelintézet alapítása nemcsak elvben határoztatott el, hanem annak létrejötte anyagi tekintetekben is biztosíttatott. Az uj bank alaptőkéje 10 millió forintra s ezége I Magyar mezőgazdasági hitelintézet mint részvénytársaság11- ra van tervezve. Kormos Alfréd, a „Magyar Pénzügy“ szerkesztője. A békés-csanádi h. é. vasút 1894. decz. havi üzleti eredményei. Üzleti bevételek: Szállítási bevétel i, . ! . . 5684.42 Sürgönydijak ....... 44.04 5728.46 Üzleti \kiadások. Önköltségek ................................ 2386 19 Po staszállitás.......... 235.60 2621.79 Üz leti felesleg: . 3106.67 Az 1894. egész évi üzleteredményei a következők: Üzleti bevételek: Szállítási dijak kezelési mellékilletékkel együtt . . . 72271.12 Süigönydijak . .......................... 576.89 Öss zes üzleti bevétel: . . 72848 01 üzleti kiadások: Önköltségek................................. 26368.71 Postaszállitásért ...................... 2774.— Kezelési mellékilletékek . . 11937.19 Urijog elismerési dij .... 10.38 Összes üzleti kiadás; . 41090 28 Üzleti fölösleg: . 31757.73 HIRDETÉSEK. 6966. ikt.—1895. Bcli0s?ärfflߣFß alispánjától. Pályázati hirdetmény. A Békésvármegye árvaszékóuél rendszeresítve levő, 360 frt évi segélypénzzel és 60 frt lakpénzzel javadalmazott közigazgatási gyakornoki állás üresedésbe jővén, felhívom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I. t.-cz.-ben előirt képesítésüket s netáni eddigi alkalmaztatásukat igazoló bizonyitványokkal. valamint erkölcsi bizonyítvánnyal felszerelt kérvényüket mél- tóságos vizeki Tallián Béla főispán úrhoz czimezve, hozzám f. évi május hó végéig nyújtsák be. Gyulán, 1895. ápril hó 25. Dr. Fábry Sándor, 101 2—2 alispán. ZEEircLetés. Van szerencsém a nagyérdemű közönség tudomására adni, hogy Gyulai Mi- hályné, előbb Kéfer Károlyné édesanyám paplan varrodáját az előbbi elhalálozása után átvettem, s több nagyobb városban szerzett tapasztalataim értékesítésével saját nevem alatt fogom folytatni. — Elvállalok minden e szakba vágó munkát, u. m. selyem, kasmír és carton paplanok készítését, vagy áthúzását a legfinomabb kivitelben jutányosán és pontosan. A n. é. közönség nagybecsű pártfogását kérve, tisztelettel Kéfer JSTándorné. Lakásom : Gyulán, németváros, Tenietö-utcza 945. sz. 107 1—3 Prátinger-féle házban. 106 1—3 foca.rászn.ő Gyulán, templomtér, a nagytemplommal szemben. Ajánlja a nagyérdemű közönség szives figyelmébe foglalkozását. — alkalmi ünnepélyeknél! vagy háznál is. Szives pártfogást kér. ■X X X X X X X X X X X X Ilü mi Éli HÉ GÜÜI ü|! 1H Az EPERJESI NÉPBANK káiyhagyára ajánlja tiszta fehér, teljesen tűzálló anyagból készült fehér, színes, ó-német, chamois és majolika cserépkályháit, | XXX* X* x* * X* valamint díszes kandalló, kandallós kályháit és takaréktüzhelyeit, melyek ez iparágban első rangot foglalnak el, és számos I. rendű kitüntetésben részesültek. Jutányos árak mellett a legszolidabb és legpontosabb kivitel biztosittatik. A kályhák felállításába saját kipróbált szakavatott állitóink végzik. Egész épületek kálybaberendezését tetemes árengedménynyel vállaljuk el. Főraktár EPERJESEN (SárosmegyeO Bizományi raktár és képviselő : Schillingen Lipót, Gyulán. 89 3—5 XX* XX* X* XXX©@®®®©®@©®®@0@®®©®®®®0®®® $ ROSENTHAL TESTVÉREK Utódai E.-Csaha. ® © ® © © ® ® ma ® © © © © © 11 TTjd.oxa.sstg’olc 11 az 1895-dik évi tavaszi és nyári idényre. Dús választékban érkeztek meg : bel- és külföldi női ruhakelmék a legegyszerűbbtől a legfinomabb minőségig. Feltűnő női és gyermek felöltő újdonságok 5i 10—12 és pedig gallérok, jaquettek és köpenyek Rosenthal Testvérek Utódai űivatáruházukban B.-Csaba, Főtér. A legujabb női öltözékek saját műtermünkben elsőrangú erők közreműködésével jutányosán és gyorsan készíttetnek. Gyászruhákat 6 éra alatt. Női ruhakelme mintákat kívánatra ingyen és bérmentve küldünk. Üzletáthelyezés. Tudatom a nagyérdemű közönséggel, hogy férfi-szaló üzletemet ifj. Uferbach János ur házába, a róm kath. nagytemplom mellett, áthelyeztem, a midőn férfi-szabó üzletemet a nagyérdemű közönség további jóakaratu pártfogásába ajánlom, felhívom figyelmüket a legujabb tavaszi és nyári ruhaszövet mintáimra! melyeket kívánatra megtekintésre megküldök. Szives pártfogást kérve, tisztelettel Ruttner Lőrincz, 93 3—3 férfiszabó. Eredeti oberndorfi, olajbogyó, buezok, mammuth répamagvakat csakis Quedlinburgi, ólomzott 50 kilós zsákokban legjutáuyosabb termelő árak mellett, ajánlatiak budapesti raktárukból ORMAI és TÁRSA Budapest, Teréz-kör-ut 40, 91 3—4 1672 /1895. A gyomai járás főszolgabirájától. Pályázati felhívás. Endrőd községben lemondás folytán üresedésbe jött és 500 frt évi készpénz fizetés, valamint 100 frt lakbér illetménnyel javadalmazott birtoknyilvántartói Ill ik jegyzői állásra ezennel pályázatot nyitok s felhívom ez állást elnyerni óhajtókat, hogy szabályszerűen felszerelt kérvényeiket a folyó évi június hó l-ére kitűzött választás előtt, folyó hó 30-ig hozzám beadni szíveskedjenek. Gyom», 1895. május 7. Rohoska, 104 I—3 főszolgabíró. 7536. ikt. 1895. BßKßsväraßgyß alispánjától. Pályázati hirdetmény. Békésvármegye törvényhatóságánál nyugdíjazás folytán üresedésbe jött, és 1620 frt fizetéssel és 200 írt lakpénzzel javadalmazott főszámvevői állásra és az előléptetés folytán esetleg üresedésbe jövő 1180 frttal javadalmazott vármegyei alszámvevöi, valamint a 950 frttal javadalmazott könyvvezetői állásokra pályázatot nyitok és felhívom mind- kat, kik az említett állások valamelyikét elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I. t.-cz. 17., illetve 18. §-ában előirt minősítésükről, továbbá erkölcsi és politikai magaviseletükről és eddigi alkalmaztatásukról szóló bizonyítványokkal felszerelt kérvényüket, mólt. Vizeki Tállián Béla főispán úrhoz czimezve, hozzám folyó évi május hó 24-ig bezárólag adják be. Gyulán, 1895. május 3-án. Dr. Fábry Sándor, 105 1—2 alispán. Házeladás. Özv. Berbekutz Szilárdító németvárosi 1008. a. házát szabadkézből eladja, esetleg 6 évre haszonbérbe kiadja. Értekezhetni 554. házszám alatt a tulajdonosnővel. 98 2_2 1344/1895. Gyula város rkapitányától. Hirdetmény. Gyula város tanácsának, mint első fokú iparhatóságnak 4565./1895. sz. végzése folytán, a Moreggio Károly gyulai lakos által Gyuláp, a 724. sorszámú házánál felállítani szándékolt béltisztitó telep engedélyezése tárgyában a helyszínén megtartandó^ tárgyalásra, határidőül az 1895. év május ho 16-ának délelőtti 9 óráját tűzöm ki, melyre mindazokat, kik a fenti telep engedélyezése ellen kifogást tenni akarnak az 1884. évi XVII. t.-cz. 27, §-a értelmében azzal idézem meg, hogy kifogásaikat a kitűzött tárgyaláson Írásban vagy szóval annál inkább előterjesszék, mert ellen esetben — ha csak köztekintetek akadályul nem szolgálnak, — az üzlet-telep engedélyeztetni fog. A bóltisztitásra kijelölt helyiség tervrajza az érdekeltek által a rendőrkapitányi hivatalban megtekinthető. Gyulán, 1895. május 10. Báró Drechsel Gyula. 103 103 1—1 __________ rkapitány. Gyulän, 1895. Qobay János nyomdája.
