Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-12 / 19. szám

IV. 20. Pénztámoki jelentés a-vármegyei házi- és 21. A vármegyei közúti pénztár állásáról s •:az ezen pénztárakból kifizetett összegekről. 22. A közúti pénztár megvizsgálására ki­küldött bizottság jelentése. 23. Alispáni jelentés a transversabs ut czél- jaira felvett 1.000,000 frt kölcsönről. 24. Alispáni jelentés a 400,000 frtos közúti kölcsön felvételéről. V. 25. A vármegye főispánjának Bajcsy Gusz­táv thatósági állatorvosnak a vármegye székhe­lyen való lakása ügyében kelt intézvénye. 26. Küldöttségi jelentés a török uralom alóli felszabadulás 200 éves évfordulójának megün­nepléséről. 27. Az Erkel szobor bizottság jelentése. 28. Küldöttségi jelentés a vármegye mo­nográfiája ügyében. 29. Közigazgatási bizottsági előterjesztés az árvaszékhez egy dijnoki állás szervezése iránt. 30. A vármegye közegószségi bizottság je­lentése a csabai 4-ik gyógytár engedelyezése ügyében. 31. Küldöttségi jelentés a községi vagyonok fokozása ügyében. 32. Küldöttségi jelentés az országos magyar biztosítási szövetkezet ajánlata tárgyában. 33. A vármegyei közkórházi bizottság 1896. évi költségvetését bemutatja. 34. Az építkezési bizottság jelentése a vár­megyei épületek javítási munkálatai ügyében. 35. Az ezredéves kiállítás helyi bizottságá­nak átirata. 36. A vármegyei nyugdíj választmány elő­terjesztése Szombathely Gyula vármegyei fő­számvevő nyugdíjazása ügyében. 37. Alispáni előterjesztés a községi ügyke­zelési szabályrendelet megalkotása iránt. 38. Alispáni előterjesztés a törvényhatósági utak fásítása tárgyában. 39. All. vál. előterjesztés P.-Szent-Tornya község feloszlatása tárgyában. 40. All. vál. vélemény egyes békési pusz­ták jogi természetének meghatározása ügyében. 41. Vámszedési engedély iránti kérvény a csorvási indóházi útra nézve. 42. Vámszedési engedély meghosszabbítása iránti kérelem a kétegyházi s gyulai indóházi utakra nézve. 43. Orosháza község kérelme a p.-földvári Út kiépítése ügyében. 44. Bánfalva község határozata, a rendőrök fizetésének leszállítása, két uj rendőri állás szer­vezése stb. tárgyában, s az elöljáróság e hatá­rozat elleni felebbezése. 45. Sz.-Szt.-Tornya, 46. Doboz, 47. Kétegyháza községek határozata a rend­őrség létszámának emelése ügyében. 48. Gyula város kérelme a rendőrség lét­számának emelése tárgyában kelt thatósági ha­tározat módosítása iránt. 49. Gyula város polgármesterének jelentése a város lejtmórezósóről. 50. Sámson község kérelme a faiskola léte­sítése alól leendő felmentés iránt. 51. Gyula város szabályrendelete a szülész­nők díjazásáról s az ellen dr. Zöldy János által beadott felebbezés. 52. Szent-András községnek Keresztény — Meg akarja gyilkolni?! — Nem. — Szerződtetni akarom. — Pisztolylyal kezében ? — Igaz!.. A gróf nevetett, a kakast le- ereszté s a pisztolyt zsebébe tette. A kozák némán követte ura példáját. — Fiatal ember, ön szerződtetve van hoz­zám, folytatá a gróf. Én Skarbeck gróf vagyok s önt azonnal magammal viszem és a szerződést még ma aláírjuk. Sabatzki zavart állapotában a szép gróf­nőre nézett, ki szemeivel az ajánlat elfogadá­sára inté. — Igen megtisztelve érzem magamat, gróf úr, válaszolt Sabatzki, és rendelkezésére állok. Egy negyedóra elteltével Skarbeck az újon­nan felfedezett fiatal tenoristát birtokára s ne­hány nap múlva Lembergbe vitte. Négy hét elteltével Sabatzki először lépett fel a „Norma“-ban, mely olyan diadalteljes si­kert biztosított az igazgatónak, hogy csakhamar a „Teli Vilmos“, „Don Juan“ és a „Próféta“ czímszerepeiben léptette fel Sabatzkit. Két év múlva már Bécsben, Párisban és Londonban, sőt „Riccacciardó“ álnév alatt Szt. Péterváron is rendkívül zajos sikert aratott s örökítette meg nevét isteni tenorhangjával. Kotzebue bárónő időközben férjével Var­sóba költözött át. Midőn egy társas estebéd al­kalmával Sabatzki' tenorista utólérhetlen nagy­ságát magasztalták,' kit Skarbeck grófi a lem- bergi nagy színház igazgatója fedezett fel, a bá­rónő örömittasan igy kiáltott fel: — Sabatzkit én fedeztem fel Szibériában, a pipaszárak fúrása alkalmával! Gyula által megfelebbezett határozata község­háza építése tárgyában. 53. A szarvasi szőrhalmi birtokosság szer­vezési szabályzata. 54. A füzes-gyarmati birtokosság szerve­zési szabályzata. 55. Békés község határozata Kovács Mihály volt rendőrtizedes kegydija ügyében. 56. Moldoványi Gyula és társai felebbezése Gyulaváros képviselő-testületének a szervezési szabályrendelet módosítására vonatkozó javaslat elvetése ügyében kelt határozata ellen. 57. Vésztő község határozata a távbeszélő építési költségeknek a közmunka pénztárból való fedezése ügyében. 58. K.-Ladány község határozata 10,000 frt kölcsön felvétele tárgyában. 59. Orosháza község határozata a gazdasági tanszék czéljaira ingatlanok átengedése ügyében. 60. K.-Tarcsa község határozataközségi alkal­mazottak fizetése ügyében. 61. Öcsöd község határozata a hármas-kö­rösi hid fentartásának elvállalása tárgyában. 62. Csaba község és Lusztig Mór között kötött adásvételi szerződés. 63. Szeghalom község határozata az állat­orvosi fizetés felemelése tárgyában. 64. Schlesinger Vilmosné elleni perben kirótt 20 frt ítéleti illeték utalványozása. 65. Sz.-Szt.-Tornya község határozata ideig­lenes kölcsön felvétele tárgyában. 66. Kovács Mihály és 67. Orosháza község és Aklán Istvánná 68. Orosháza község és Marsovszky István és társai 69. Orosháza község és Horvát Pál között kötött adásvételi szerződések. 70. Gyulaváros és Bayer Mártonná között kötött adásvételi szerződések 71. Doboz község és Gróf Wenckheim Géza és Frigyes között községi adóra nézve kötött egyezség. 72. Endrőd község módosított fizetési sza­bályrendelete. 73. Kraft Viktor és társai csorvási földbir­tokosok kérelme a mezőgazdaság emelésére teendő intézkedések tárgyában. 74. Kovács Mihály és Eördög Lajos nyug­díjazott főszolgabirák kegydij iránti kérelme. 75. K.-Tarcsa község módosított rendőrségi szabályrendelete. 76. Rolkó Béla felebbezése Csaba község képviselő-testületének, a jegyzői munkakör meg­állapítása tárgyában kelt határozata ellen. 77. Békésmegyei egyetemi ifjak kérelme egyletük segélyezése iránt. 78. Povázsay Mihály t.-komlósi jegyző fe- lebbezése nyugdíj osztályzata tárgyában. 79. Dluhos József és neje békési lakosok kérvénye kórházi költség elengedése iránt. 80. Szathmáry Miklós és társai k.-ladányi lakosok kérvénye kompközledós segélyezése iránt. 81. Megyei pénztárak számadásai 1894. évről. 82. Községek 1895. évipótköltsógelőirányzatai. 83. Orosháza község kérvénye 1894. évi tul- kiadások jóváhagyása iránt. 84. Községi számadások 1894. évről. 85. Okályi Adolf és társainak kérvénye községi adó törlése tárgyában. 86. F.-Gyarmat községben behajthatlan be­tegápolási és közigazgatási pótadók törlése iránti intézkedés. 87. Zinnern J. és társai községi és törvény- hatósági pótadók törlése tárgyában beadott kérelme. 88. Szalay József bánfalvi lakos községi pótadójának törlése tárgyában kelt kérelme. 89. Gyámpénztári számadások az 1894. évről. 90. Gyámpénztári tartalék alapokból való kiutalványozások. 91. Szeghalom község kérvénye községi pótadó törlése tárgyában. 92. Szt.-András községben behajthatlan köz­ségi pótadó törlése. 93. Szt.-András község határozata fogyasz­tási adó ügyben. 94. A póttárgysorozatban közlendő ügyek. Kelt Gyulán, 1895. május hó 8-án. Dr. Fábry Sándor, alispán. Kivonat Békésvármegye 1894. évi házi pénztár számadásaiból. Bevéts leír. 1893. évi pénztári maradvány 1220.05 Állami javadalmazásból 76133.33 Előlegek megtérítéséből 3252.07 Közérdekű nyomtatványok eladásából 63.06 Bitang jószágok elárusitásából 308.30 Régi rabtartási költségek megtérítéséből 71.49 Vármegyei fekvőségek jövedelméből —.— Elhelyezett tőkepénzek kamataiból 700.— Fizetési előlegek megtérítéséből 330.— Rendkívüli jövedelmekből 23508.77 Összesen: 105587.07 Levonva az összes kiadást 104968 19 Marad az 1894. év végével 618.88 2£iad.á,sols. Tisztviselők fizetésére 74721.05 „ mellékjárulékaira —.— Szolgaszemélyzet fizetésére 4940.— „ mellékjárulékaira 1076.07 Hivatali helyiségek bérletére 500.— Irodai szükségletekre 6800.69 Utazási költségekre 2527.67 Vármegyei épületek fenntartására 57255 Rendszeresített vegyes kiadásokra 148.48 Előre nem láthatókra 1763.39 Tisztviselők fizetési előlegére 370.— Törlésőkre 64.25 Az 1%~0S közig, pótadó terhére 11484.04 Összesen 104968.19 Hírek. A vármegye rendes közgyűlésének tárgysoro­zatát, mely 93 ügyet tartalmaz, úgyszintén a házi pénztár 1894. évi számadását lapunk mai számá­ban egész terjedelmében közöljük. Mint a tárgy­sorozat mutatja, ezúttal nincsen választás alá eső tisztviselői állás üresedésben, de azért van számos fontos ügy, mely remélnünk engedi, hogy a tör­vényhatósági bizottság tagjai érdeklődni fognak közgyűlés iránt. A tárgysorozathoz egyébkint még hozzá fogunk szólani. A képviselőtestület Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt hétfőn meglehetős érdeklődést keltő rendkívüli közgyűlést tartott, melyről két szokat lan tényt konstatálhatunk, az elsőt, hogy semmi nemű kelletlen inczidens nem zavarta, a másodikat hogy már délelőtt 11 órára befejeztetett. üjfalussy Gynla városi mérnöknek hivatalos állásáról való emondását elfogadták és — hihetetlen dolog, de úgy történt — minden kapaczitáczió nélkül belát ták, hogy - nincs remény az eddigi 500 frtot tevő fizetés mellett az igényeknek megfelelő, képzett mérnök vállalkozásához; hogy tehát az állásnak fölötte kívánatos mielőbbi betöltése lehetővé vál jék, a képviselőtestület egyhangúlag hozzájárult hogy az egyúttal építészeti tanácsnok városi mér­nöki állásra 1200 frt évi fizetés mellett hirdettes- sék pályázat, olyként azonban, hogy építkezési ki­küldetések, valamint az építési s keritkezési vona­lok megállapítása körül való eljárásnál a megvá­lasztandó mérnöknek a város belterületén díj nem jár. Mihelyt a hozott határozat a vármegye által jóváhagyatik, az állás betöltése iránt intézkedés történik, A városi hivatalos ügyek évről-évre való rohamos emelkedése mellett az irodai kezelés mind inkább lassúbbá § nehézkesebbé vált, amiért is a polgármester azon intézkedése, mely szerint az iktató-kiadói teendőket egymástól elválasztotta s az iktatói teendőkkel felelősség kötelezettsége mellett Berbekucz Péter városi írnokot bízta meg, mig a kiadói teendőket a levéltárral együtt Laczkó Péter­nek hagyta meg, jóváhagyólag tudomásul vétetett. A „Korona“ épületért, mely most pénzügyigazgató­sági s kir. adóhivatali helyiség, a város — mint megirtuk — jövőre évi 2000 frt haszonbért kér a most adott 1400 frt helyett; — felolvastatott Csák György pénzügyigazgatónak értesitése, mely eme követelést elfogadhatlannak nyilvánítja, kijelent azonban, hogy a város viszonyaira való méltányos­sági szempontokból évi 1600 frt bérfizetés mellett hajlandó a bérletet további hat esztendőre meg kötni. A képviselőtestület többek felszóllalása után elfogadta az ajánlatot, ama kikötéssel azonban, hogy a szerződés a régi feltételek mellett kötendő meg, nevezetesen hogy semminemű költséges átala­kítási kötelezettségeket a város nem fogad el. Az útadó törvény alapján a közutakon való hajtás, ki­térés és a forgalom biztosítására vonatkozólag, a kereskedelmi miniszter rendeletének megfolelő sza bályrendeleti javaslat felolvastatván, pontonkint tárgyaltatott és végül változatlanul elfogadtatván, a vármegye alispánjához beterjesztetik. A közérdekű szabályrendeletet életbe léptekor közölni fogjuk. A községi ismétlő s tanyai iskolák 1894—95-ik évi számadása, a gazdasági szakosztály javaslatai elfo­gadásával a közigazgatási bizottsághoz beterjesztői­nek, — ugyanígy az óvodák 1893—94-ik évi zár­számadása is. TJjfalussy Gyula mérnök a lejtmére- zési munkálat alól magát felmenteni kérvén, mi­után állásáról lemondott és lemondása elfogadta­tott, ezért a város lejtmérezési munkálatának elké­szítésére most már kötelezhető nem lévén, az alól a képviselőtestület által felmentetik. Tekintve azon­ban, hogy a mérnöki állásnál beállandó változás következtében a lejtmérezési munkálatnak az e czélból kitűzött batáridő, vagyis október első nap­jáig elkészítése nem lesz lehetséges: a vármegye törvényhatósági bizottsága a határidő meghosszab­bítására felkéretik olyképen, hogy a lejtmérezési munkálat elkészítésére nézve a megválasztandó új városi mérnök véleményére való figyelemmel álla pittassék meg az új határidő. — Erkel János ártézi kútja tárgyában hozott első fokú alispáni határo­zat, az alsó-fehér-körösi társulat április havi választ­mányi- s közgyűlési, továbbá az április havában megtartott pénztár vizsgálatról felvett jegyzőköny­vek, végül a márczius és április havi közegészségügyi állapotokról szóló jelentések vita nélkül tudomáséi vétettek. A gyula-veszei út sürgős kiépítésére nézve a vármegye alispánja — mint megírtuk — felterjesz­tést tőn a kereskedelmi miniszterhez — eredmény­telenül, mert mint a miniszter válaszában írja, a soron kívüli kiépítést indokoltnak nem találja. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a gyomai Il-ik temetkezési egylet alapszabályait jó­váhagyta. Tomes vármegye közönsége, hétfőn tartott köz­gyűlésében Nagy Istvánt, Nagy Károly volt árva­széki elnökünk fiát közfelkiáltással új aradi szol- gabirónak választotta. Az idegen vármegye terüle­tén rövid idő alatt szépen haladt szülöttünk érvé­nyesüléséhez őszintén gratulálunk. Az Aradról-Orosházára tervezett viczinalis vasút előmunkálati engedményese Szilágyi Gyula kunágotai földbirtokos ama kérelemmel járul Békés vármegyéhez, bogy ez a tervezett vonni felépítését 6000 forinttal subvenczionálja. Ugyanannyit és nem többet kér Csanádvármegyétől is. A „Békésmegyei Egyetemi ifjak Köre“ Buda­pesten a Betskey-féle vendéglőben május 11 én szombat este rendes közgyűlést tartott, melynek tárgysorozata a következő volt: 1. A ’„Békésme­gyeiek Köre“ vagyonának átvétele. 2. Havi jelentés a pénztár állapotáról, 3. A szünidei választmány megválasztása. 4. A Békésmegyében rendezendő tánczmulatságok megbeszélése. 5. Felolvasás. CsabaC8ŰdÖn a nagyváradi igazgatóság posta­takarékpénztárt állít fel az ottani póstahivatalnál. A szarvasiak igényeit nem elégíti ki a vasúti menetrend, különösen egy Mező-Tur felé esti órák­ban közlekedő vonat hiányát érzik, és ennek enge­délyezését, illetőleg a minisztertől való kieszközlését kérik a vármegye közigazgatási bizottságától. Csorvás község képviselő testületé azt a ha­tározatot hozta, hogy a választás folytán megüre- ült másodjegyzői állást beszünteti, s egy irnoki s napidijasi állást szervez helyette. A képviselő tes­tület határozatát a vármegye semmi szín alatt nem hagyhatja jóvá. Csorvás községnek érdekében áll, hogy adóügyei élén is felelősséget viselő, kvalifikált egyén álljon, már pedig alkalmasabbat kap etne állásra nyugdijigónynyel biró jegyző, mint Írnok és napid jasok képében. Az orosházi kereskedő ifjakra a kicsinylés sem foghatja rá, hogy nincs vállalkozási kedvük ; leg­alább azt bizonyítja egy hozzánk beküldött szinlap, mely szerint a műkedvelő Merkurfiak ma este „A dolovai nábob leánya“-val próbálkoznak. Kíbsó me­rész vállalkozás műkedvelőknek, olyan szerepek vannak a darabban, hogy professzionatus színészek­nek is feladat velük megbirkózni. A műkedvelői elő­adást táncz követi. Eljegyzés, dr. Igaz Pál békési fiatal ügyvéd folyó hó 4-iken jegyezte el Jung Károly nádudvari gyógyszertártulajdonos kedves leányát Olgát. Meghívás- A gyulai önkéntes tűzoltó testület, tisztválasztással egykekölött negyedik újra alakuló közgyűlését tartja folyó évi május hó 12-én délután órakor a „Magyar Király“ szálloda kerthelyisó- gébert, melyre a t. ez. tagok tisztelettel meghivat­nak. Dobay János, elnök. A gyulai kerületi betegsegéiyző pénztár Il-ik évi rendes közgyűlését fi hó 5 én tartotta meg. A közgyűlés először ápril 15 éré volt kitűzve, ekkor azonban a kiküldöttek részvétlensége miatt nem volt határozat képes. Ezen 9 órától délutáni */s2 óráig tartó közgyűlése a betegsegéiyző pénztárnak, elynek tárgyai: 1) az igazgatóság évi jelentése, 2) a zárszámadások előterjesztése a felügyelőbizott- ság jelentésével, s a felmentvény iránti határozat, a tartaléktőke összegének megállapítása, 4) az alapszabályok módosítása, az igazgatóság erre vo- atkozó javaslatával, 5) a felügyelő bizottság tag­jainak 1 évre való megválasztása, valamint a meg­ürült 3 igazgatósági hely betöltése voltak, egyáta- laban nem tekinthető a komoly intézményhez mél­tónak: mert a gyűlés elején Sál Sebestény freneti­kus lármát provokált, azzal, hogy az elnököt jogai­ban akarta korlátozni, s nem hajolt meg annak, hogy nem ő, hanem az elnök vezeti a közgyűlést. Szerencse, hogy a kiküldöttek higgadtsága lehetővé tette a közgyűlés tovább folytatását. Ehhez azonban agymértékben hozzá járult az is, hogy az I-ső fokú iparhatóság kiküldöttje Br. Drechsel -Gyula rendőrkapitány is megjelent, s mindvégig ott ma­radt. A tartalék tőke múlt évről 1032 írtban lett egállapitva. Az alapszabályok módositásánál meg­változtatott az intezmény czime is, mely jóváírn­ia’ után „Békésmegyei kerületi betegsegéiyző pénz­tár“ lesz. A czim változtatás szükségesnek mutat­kozott, mert ennek tulajdonittatik azon körülmény, hogy egyes ipartestületek betegsegéiyző pénztárt létesítettek; azt adván okul, hogy tartozzanak ők a gyulai pénztárba, ha maguk is létesíthetnék azt. Nem tudván, hogy a kér. pénztár kiterjed az egész vérmegyére, s minden község, mely a kerületben van, a kerületi pénztárba tartozik. Tehát nem azért mert községükben nincs betegsegéiyző pénztár. Egyben az alapszabályok módosításával szabályoz­ták a 20 heti segély kimerítése esetén követendő Ijarást, valamint azt is hogy a 20 heti segélyt él­ezett tag temetkezése mikor évül el. Felügyelő bizottsági tagokul: Reisner Emánuel, Zuzmann Já­nos, Klein József, Kohlmann György, Maltas Mór Szaladi Antal. Igazgató-tagokul: Krizsán András^ ■Schwarcz Simon és Diószegi József választattak. A er. betegsegéiyző pénztár igazgatósága elhatározta hogy a telephont hivatalába bevezetteti, összekap­csoltatván magát a vármegye összes községei ható­ságai és előfizető ipartelepeivel. A gyulai nőegylet néhai Kis Györauné örökö sernek legnagyobb háláját ez úton is nyilvánítja azon emberbaráti tényükért, hogy az elhunyt által “ nőegylet javára hagyományozott 100 frt összeget lefizetni szívesek voltak. Özv. Fábry Mártonne alelnök,

Next

/
Thumbnails
Contents