Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-17 / 11. szám

11-ik szám.

Gyula, 1895. márczius 17-én

XIV. (XXVIL) évfolyam.

& * i Szerkesztőség:

’ Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap i szellemi részét illető köz- ' lemények intézendök.

Kéziratok nem adatnak > vissza.

Előfizetési dij :

| Egész évre . 5 frt — kr.

' Félévre ... 2 » 50 »

| Évnegyedre .1 » 25 »

' Egyes szám ára 10 kr.

Jfc.

Társadalmi és közgazdászaid hetilap.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IOo‘toa-37' Tán.os.

\ Kiadó hivatal: -i

j. Főtér, Prág-féle ház, j. , i Dobay János könyvárus , > || üzlete, hova a hirdetések Ej n; és nyílt-téri közlemények j; ! j küldendők. 1 i

i _ 1 •

; Hirdetések ;i

i1 11

i ’ szabott áron fogadtatnak ;! ] i el Gyulán, ' ’

1; a kiadó hivatalban. i

)\ Nyílt-tér sora 10 kr. 1;

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schivarz Gyula Váczi-utcza 11., Eckstein Bernát fürdö-utcza 4., Saasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvan i-utcza 1., Beuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Gránátos-utcza 1.

Tenczer Gyula Szereesen-ucza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon.

Az Élővíz-csatorna.

Ez a kérdés körülbelül egyidős lapunkkal; 26 esztendő óta alig van egy évfolyamunk is, hogy ne foglalkoztunk volna az Élővíz-csatorna ügyével, mely eme harmadfól évtized óta sokféle stádiumon ment keresztül a nélkül, hogy végleges megoldást talált volna.

Utoljára ama incidensből irtunk tüzetesebben róla, tr’dőn azt a Körös fürdő létesítése vetette felszínre; meg is mondottuk akkor leplezetlenül nézetlinket, hogy a Körös fürdőnek is csak akkor lesz jövője, ami különben mellékes, de fődolog az, hogy az Élővíz-csatorna kérdése csak úgy lesz helyesen megoldva, ha az, a buttyíni vízválasztó, illetőleg a Nádormalom-csatorna ügyétől függet- lenittetik, ami pedig csak akkor valósul meg, a midőn a vári határban levő holtmeder újólag megnyittatik, nevezetesen ha a fehér Körös vize direkt itt vezettetik be a csatorna medrébe. Ezt tartottuk már régóta az ügy egyszersmindenkori végleges és gyökeres megoldásának és egyedüli módnak arra nézve, hogy a Nádormalom-csatornával minduntalan felmerülő érdekösszeütközóseknek eleje vétessék, főleg pedig arra nézve, hogy az élőmé Békés, Csaba s Gyulának, eme mindhárom nagy város veszélyeztetett közegészségügyi érdekének megfelelőleg biztosíttassák. Tallián Béla főispán vállalkozott eme feladat megoldására, melyet mi épen nem tartottunk könnyűnek; és az idők folyamán — hisszük — hogy a főispánnak is alkalma volt meggyőződést szerezni róla, minő nehézségek forognak fen, mely nehézségek túlnyomó részét különben — igaz örömmel jelezzük — már sikerült is leküzdenie. — Az egyéni tömjénezést elvből perhorreskáljuk, az ára- dozásokat és epithetonokat nem kuHiváljuk,

t

Az erősebb nem.

A „Békés“ eredeti tárcerja.

Ez is megvolt. Annak a sok izgatottságnak, készülődésnek vége : megvolt az elite-bál is. Én Istenem! ha visszagondolok azokra az izgatott perozekre, kínos órákra, melyeket a bálra való készülődés alatt kiállottam, ha szemem előtt végig futnak az aprólékos, de akkor elhatározó, döntő súlylyal biró, esemény számba menő dolgok, elkezdve a sugdosástól, melyet a díszes meghívó megkapásakor mamával — a papa beleegyezését kierőszakoló módozatok megállapításánál — véghez vittünk/ a boltba való fut- kosás, varrónéval való elégedetlenségtől kezdve azon perczig, mikor a fényesen kivilágított terembe vezettek és ott tipegtem a tükör sima- ságu parketten: önkénytelenül is mosoly kél ajkamon s szemrehányással vegyes boszúságot érzek naivságom, gyermekségem fölött. Illusió, ábránd : vége mindennek 1 De nehogy azt higyje valaki, hogy a lemondás, az ócsárolás vesztett reményeim, csalódott terveim lélekharangja s hogy én is oly értelemben mosolygok, mint azok a leányok, kik i7-edszer készülnek az elite- bálra évről-évre kevesebb bizalommal, és a bál után még jobban megkoppasztott szárnyakkal, melyek által vágyaik tündérbirodalmába fölérni elég hiszékenyek voltak : bevallom, hogy nekem első bálom, első fellépésem volt ez. Oh kedves Mili tante, de nemes, áldott, finom lélek vagy te; mennyire ismered az én ideális, képzelgő telkemet s mennyire tudod, hogy minden észlelés, melyei tapasztalatom gazdagítom, egy- egy elhullott szirma, megfonnyadt levele az én lelki világom tündér kertjének. Vagy talán azért

de e lapok szerkesztője, mint az Élőviz-csa- torna társu’atnak évtizedet meghaladó időn túl volt elnöke sokkal jobban ismeri eme fenforgott nehézségeket, semhogy teljes elismerésével ne adózzék a nagy buzgalmat, szívósságot és sok önmegtagadást igénylett odaadó fáradságért, melyet Tallián Béla főispánnak ki kellett fejtenie, míg az ügyet mai kedvező stádiumába vezethette.

Az Élővíz csatorna ügye ugyanis úgy áll, hogy a Gyula s Vári közötti holtmeder megnyitása és a víznek a Fehér-Körösből a csatornába direkt bevezetése körülbelül biztosítva van.

A kir. folyammérnöki hivatal a holtme- der megnyitását (a torkolat fölötti zsilip felállítását is beszámítva) 132,000 forintra költségese. Eme költséghez hozzájárulnak :

az állam 70,000 forinttal (olyképen, hogy azt tiz esztendőn át fizeti évi 7000 frt részletekben, — az Élővíz csatorna társulat, tagjaira egyszer s mindenkorra kivetendő 32,000 forinttal, és a társulat ezzel fel is oszlanék, illetőleg beléolvadna az álsó-fehér-körösi tár- snlatba, mely 10,000 forinttal, — végül a vár megye, mely útadó alapjából 20,000 forinttal járul a felmerülő költségekhez.

Ama tizenötezer forintra tehető különbözei,- mely onnan származand, hogy az állam nem egyszerre utalja ki a 70,000 irtot, hanem tiz esztendő alatt, valószínűleg fedezetet találand eme, s ha ennél nem, akkor az állam által a vármegye más részében folyamatban levő vizszabályozási munkálatoknál felmerülő megtakarításokban; de ha a megtakarítások összege nem is érné el a teljes különbözetet, a differenczia oly csekély, bogy az igazán szóba sem jöhet.

Az Élóvizcsatorna függetlenitése, — Békés, Gyula s Csaba városoknak ólővizzel való állandó ellátása a közegészségügy érdekében

óvtál ragyogó színekkel, ez elragadtatás hevével halmozván fel a bált, annak kiszínezett örömeit, boldogságát, hogy lelkem a csalódástól őrizvén, még jobban elfogulttá ne tedd a világi örömek iránt? Hiába tevéd; lelkem, szivem tisztán bensőit, tisztán lát s még az sem fáj, hogy már első Ízben csalódnom kellett.

Tudjátok mi volt e bál ? Leány vásár. A jó mód, a gazdagság tett különbséget az emberek között s engem kedves kis egyszerű ruhám s nem szőke hajam, kék szemem külömböztetett meg a többiektől, mintha egymást akarták volna túlszárnyalni a pompában, a kifejtett fényűzésben, minden megjelent leány úgy állította ki ruháját, hogy külömb, feltűnőbb legyen, mint a többiek. S amint ott ültünk a piros bársonynyal bevont kereveteken a mama közelében, eszembe jutottak a nagy árúraktárak, melyekben az árú- czikkek közszemlére varinak kiállítva, hogy a vevő közönség kedvet, ingert kapjon azok megszerzésére. Itt is volt ilyen vásárló, vevő közönség. Az .oszlopokhoz támaszkodva, nagy körben állva, velünk szemben foglaltak állást a frakkos gavallérok: az erősebb nem. Egész az illetlenségig menő bátorsággal fixiroztak s pir borította el arczomat, mikór szemük járásából, leplezetlen kézmozdulatukból vagy hozzám hatott egy-egy szavukból megsejtettem, hogy rólunk, rólam van azó. S mikor egy, a legmerészebb föllépésüek közül — az én képzeletem üzletvezetőnek minősítette ez alakot — jelt adott a czigánynak a tánczrend első számának megkezdésére, sorba jöttek a vevők, eleinte az ismerősök, I ha az árú tetszett az általuk oda csaltak, kik elmorgott, érthetetlen névén bemutatták magukat, vittek próbára, megtekintésre. Óh Istenem, mennyire éreztem alárendelt szerepünket, melyet nekünk a sors, a társadalom a férfiakkal szemben kijelölt, mily erőtlenség van abban, mikor meghajlik előttünk egy alak, a kivel

annyira fontos, hogy ezzel szemben minden kicsinyes ellenvetésnek — ha volna is ilyen — el kell nójnulnia. Minden tényező közreműködik benne, hogy a munkálat végrehajtható legyen és pedig gyorsan, lehetőleg a jövő hó folyamán, ami munkát és keresetet adván, mennyire jótétemény lesz, azt a mai viszonyok között nem is kell különös nyomatékkai hangsúlyoznunk.

Dobay János.

A közigazgatási bizottság ülése.

Márczius 11 -én.

Jelen voltak Tallián Béla főispán elnöklet© alatt: Dr. Bartóky József főjegyző, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, Oláh György tiszti főügyész, Liszy Viktor kir. ügyész, Csák György kir. pénzügyigazgató, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. mérnök mint az államépitészeti hivatal főnöke, Steinecker Gábor kir. főmérnök, mint a kir. folyammérnökség főnöke, Zlinszky István közgazda- sági előadó, Jant8ovits Emil, gróf Wenckheim Géza, Vidovszky János, Ladies György, Dr. Zsilinszky Endre, Szabó János és Haviár Dani bizottsági tagok.

Ar egyes szakelőadók rendszerinti havi jelentéseik — mint különösebb intézkedést nem igénylők — tudomásul vétettek.

Az állami anyakönyvi kerületek megalakítása s az állami anyakönyvvezetők ajánlása ügyében tárgyalt belügyminiszteri rendeletre, megtétetelt a fel- terjesztés, mely szerint anyakönyvezetőkül javaslatba hozattak a járási főszolgabirák, Gyulaváros polgármestere, Öcsöd községében pedig az első, helyettesül a második községi jegyző, Tót-Komló- son a második és helyettesül a harmadik jegyző, másutt a községi jegyzők, mig a községi orvosok és nép tanítóknak helyettesül kinevezését a bizottság nem javasolja.

A beterjesztett és kellően indokolt okiratok alapján több rendbeli 1894. évi útadók törlése lett

tánezra kell menni és az örült hajsza után, melyet köszönő szavunkkal félbeszakítani nincs jogunkban, nem illik: trég karra fűz és végig sétál velünk a teremben, még fejünk a forgásban, — melyhez az ő összefüggés nélküli, de általa szellemesnek és mulattatónak képzelt beszéde is hozzájárul, — szédülni kezd.

Hát az a hagyományos soupé csárdás! Valóban azok a frakkos lovagok azt képzelik, hogy az ő felhevült arezuk, mely a vitus tánőz. hoz hasonló rángatózások folytán minden emberi formából kikel, épen ily helyzetben való arra, hogy egy ^lélekben nyomort hagyjon és hogy azok a szaggatott hangon tudtul adott érzelemnyilatkozatok képezik azt a hangszert, azt a zenét, melylyel a szívhez szólani lehet. Mily másnak képzeltem én az erősebb nemet, azt a férfi világot. Megelevenednek előttem a történelem egyes jelenetei, a regevilág fényes alakjai, keresem a férfiban az erőt, a bátorságot, a nemes önbizalmat, a szilárd elhatározást és a tán- torithatlan jellemszilárdságot s látom az erőt az ő korcshajtásaiban, a bátorságot az ő szűk körében, a szilárd elhatározást a megalkudni tudásban és a pillanat a helyzet körülményeiben való megnyugvásban.

Vagy azt hiszik talán a kiváltságos nem jeles példányai, hogy a mi képzeletünk nem ad formát a jelennek, lelkünk sugallata nem vezet a tehetség, az elismerés, a megérdemlett méltánylás fölismerésére s mivel gyöngébb nem vagyunk, kötelességünk a föltétien hódolás, hivatásunk az erősebbel szemben a megadás? Nem, teljességgel nemi Tévednek mindannyian. Tévednek azok, kik a bók bársony köntösébe öl töZtetve szavaikat, azt hiszik, hogy lelkünk foglalkoztatják, pedig csak arra tanítanak meg, hogy gyarlóságukat és együgyüségüket megismerjük ; tévednek azok, kik lenézésükben banal is, gyarló tárgyakkal, eszmékkel foglalkozelrendelve, — jelesül : Eadrődön 90 frt helyette 132 frt, Gyomán 40 frt 50 kr helyette 81 frt, Kö- rös-Ladányban 182 frt 25 kr helyette 341 frt, Nagy- Szénáson 22 frt 50 kr helyette 27 frt, P.-Földvá- ron 52 frt 14 kr helyette 43 frt, Bánfalván 63 frt helyette 108, Békésen 248 frt helyette 436, Körös- Tárcsán 53 frt 50 kr helyette 105 frt, M.-Berény- ben 66 frt helyette 132, Gyulán 349 frt 50 kr helyette 423, B.-Csabán 289 frt 50 kr helyette 579 frt, Csorváson 7 frt 50 kr helyette lő frt, s Öcsödön 269 frt 50 kr helyette 533 kézi napszám le- szolgálása lett előirányozva, mig P.-Szt.-Tornyán ugyancsak az 1894. évi útadóból 135 frt 14 kr, Szt.-Andráson 89 frt 9 kr, Tót-Komlóson 393 frt 76 kr, Gyulán 283 frt 82 kr és Sámsonban 59 frt 50 kr törlése iránt felterjesztés tétetett a kereskedelemügyi miniszterhez, végezetre Gyula-Váriban az 1894. évi útadóknál 33 kézinapszám és Csorváson az 1894. évi útadóból 33 frt törlése elrendeltetett.

A pénzügyigazgatónak, pénzügyminiszteri leirat illetve rendelet folytán, az adóvégrehajtások felfüggesztése ügyében tett intézkedéseiről szóló jelentése tudomásul vétetik.

Keresztesi Kálmán békési lakosnak megengedtetett, hogy fegyveradó bírságát, havonként 2 forintjával törleszthesse.

A községi közdüllőutak 1894. évi állapotáról, fölterjesztés tétetett, a kereskedelmi miniszterhez.

A szarvasi járási úti bizottság 1895. évi költségvetés ügyében hozott s Kondoros községe által megfellebbezett alispáni határozat indokainál fogva helyben hagyatik.

A tulnépes és túlzsúfolt iskolák statisztikai kimutatása alapján szükséges intézkedések megtétele tárgyában, — a kir. tanfelügyelő javaslattételre lett felhiva.

A kir. tanfelügyelő javaslata alapján, az iskola mulasztók kimutatásának miként szerkesztése és kezelése tárgyában, — egy újabb körrendelet adatott ki.

nak s azt hiszik, hogy mostohábban fölruházott, neveltetésünkben kevesebb térre utaltak lévén nemes, nagy gondolatokhoz és eszmékhez fölemelkedni képtelenek vagyunk 1 Tévednek, nagyon tévednek! Vagy az talán a választott, az erősebb nem kiváltsága, hogy minket házi körünkben „liba“, betöltött szerepünkben a „gyarló“ névvel illetve szemet hunyjanak nemükből folyó, azzal összefüggő cselekedeteink, tetteink megfigyelésénél és ne ott keressék a nőt, ne abban találják az eszményt, a hol az hivatásában megjelen. Akkor helyes a blazirtság, melynek már nem képezi többé a kopaszság előfeltételét, akkor megérthető a modor, a nőről alkotott fitymáló, elitélő nyilatkozat, vélemény, a mely csak férfi társaságban, poharak között, szabad szájnak körében keletkezett, akkor nem csoda, ha lehull a himpor, a varázs, a mely a nőt idealizálja, megne- mesiti. Elismerjük mi is a kenyérkeresés nagy elvét; méltányoljuk is azt a küzdelmet, melyet megszerzéséért a férfi folytat és nincs talán szebb, magasztosabb kép, mint az, mikor a férfi gyöngyöző- homlokát társa, hitvese, felesége törli le; de letiporva, idealismusában bemocskolva tűnik fel előttünk a férfi, kinél a kenyér, a jövő, a parthiéra való számításban találja fel eszményének, törekvésének zenitjét. Akkor és ilyenkor megbarátkozom a sorssal, hogy gyengébb nem: nő vagyok; akkor és ilyenkor inkább elviselem a terhet, melyet a kötelesség rám ró, hogy minden ostobaságra mosolyogni, minden bókra szemeimet hálásan a bókolóra fordítani kötelességem; akkor nem esik oly ter- hemre még az az unott, ásitó hangulat sem, mit azok az urak meghívott társaságban, zsurokon, bálokon véghez • visznek; mert igazán valóságban látom az erősebb nemet: a férfi nemet.

GittSa