Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-02-03 / 5. szám

5-ik fiizám

Gyula, 1895. február 3-án

XIV. (XXVII.) évfolyam*

Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők.

Kéziratok nem adatnak vltaza.

Előfizetési díj: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 »

Egyes szám ára 10 kr.

Társadalmi és közgazdászati .hetilap.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: DDoToa,^ János.

1 Kiadó hivatal: jl

i' i;

'J Főtér, Prág-féle ház, j. I». Dobay János könyvárus 1 üzlete, hova a hirdetések 1; í I és nyilt-téri közlemények \ [ ! [ küldendők. I j

j í _ i ■

Hi

rdetése k <i

i1 11

i' szabott áron fogadtatnak j' ’i el Gyulán,

1! a kiadó hivatalban. t>

Nyilt-tér sora 10 kr. V

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11., Eckstein Bernát fürdö-utcza 4., Haasenstein és "Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza 1., Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Gránátos-utcza 1.

Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 1., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon.

Sarkad Békésvármegyéhez csatolása.

Ama inczidensből kifolyólag, amidőn Békésvármegye a gyula-remetei országút kikövezését elhatározta s Biharvármegye közönsége a hozzá intézett átirattal szemben, a lehető legmerevebben megtagadta az eme út folytatását képező remete-sarkadi szakasznak kikövezését, sőt nemcsak ezt tette, hanem úthálózata megállapításakor a remete-sarkadi útat a törvényhatósági útak közül is kihagyva, azt egyszerű községi úttá degradálta: rámutattunk és utaltunk ama elkeseredésre, mely Biharvármegye törvényhatóságának Sarkad és vidékével szemben tanusitott szükkeklü, sőt csaknem ellenségesnek mutatkozó eljárása miatt Sarkadon a lakosság — társadalmi különbség nélkül vett — köreiben egyaránt keltett.

Biharvármegye szűkkeblű viselkedésének pedig nem a Sarkad és vidéke iránti ellenszenv, erről szó sincs, hanem a Nagyvárad városa iránti elfogultságig terjedő figyelem a rugója. Biharvármegye minden forgalmat Nagyváradra akar konczentrálni; ha ez természetesen nem megy, akkor mesterségesen és erőltetve, nem csinálva belőle lelkiismereti dolgot, ha mint Sarkad és vidékével cselekszi, azt mesterségesen megfosztja, vagy legalább is megakadályozza, hogy természetszerűleg fejlődjék, oda gravitálhasson, ahová geográfiái helyzete, közgazdasági érdeke utalja.

Már pedig Sarkad és vidéke ép úgy mint Aradvármegyónek úgynevezett Lunka része határozottan Békésvármegyébe gravitál, mert itt találja piaczát, itt közgazdasági fejlődése csaknem összes teltételeit.

f ÍBilá.

Kerülöm az embereket.

Kerülöm az embereket,

Mert az embert szeretem S félek, hogy az emberekért Az embert is megvetem.

Félek, hogy a tiszta érzet,

Melytől szívem melegül,

Ezer visszás indulatnak Fertőjében elmerül

.......................

Szabad mezőn járva, kelve Verőfényes ég alatt,

Jól esik, ha szemem itt-ott Embereken megakad. Gyermek-csoport, — szerelmes pár, Vén anyóka, ifjú lány,

Édes, vonzó rokonérzést Kelt szivemben mind a hány.

Igaz részvét melegével Függök jártok-keltökön S örülük, ha egy-egy gyöngyöt Vet felszínre bú, öröm; —

De közéjük nem vegyülök,

Ha tán egy-két perezre nem,

Mi kavarg, forr szívók mélyén, Jobb, ha meg nem ismerem.

Sürgő-forgó néptömegben Gyakran járok egyedül,

Hallgatom: az élet álja Forrongva hogy zúg körül.

Nem bánom, ha meg-megrázza Lelkem a vad hangzavar,

Fájón rezgő habfodrai Elsimulnak csakhamar.

Drága rokon-lelkek közt, hol Béke lakik s szeretet,

Keblemben a szív kitárul,

Ajkam szava megered;

Ember vagyok emberek közt, Fényből árnyból vegyülék, Lelkemben az ember képe Szolid, tiszta fényben ég. —

De hol furfang butasággal,

Gőg csúszással fog kezet,

Amikor a vármegyék kikerekitéséről volt szó, két évtizeddel ezelőtt, a Deákpárti korszak idejében, a kikerekités úgy - volt kon- templálva, hogy úgy Aradvármegyének, mint Biharnak hozzánk gravitáió része Békésvármegyéhez fog csatoltatni. Tény, hogy az akkori javaslatot ép oly, sőt még nagyobb hozsannával fogadták az idecsatolásra jelölt arad- és biharmegyei községek, mint maga Békésvármegye és egyaránt fájlalták úgy az arad- mint a biharmegyeiek, amidőn az ismert javaslat a napirendről levétetett.

De a Békésvármegyéhez csatlakozás vágya nem aludt el egy pillanatra sem, csak kényszerűségből szunnyadóit Sarkad és vidékén; kényszerűségből, mert a másfélévtizeden túl terjedő Tisza korszak reménytelenné tőn bármely parczialís mozgalmat is, melynek ezélzata Biharvármegyének legkisebb megcsonkítása lett volna.

A nagy idők óta a szunnyadó vágyat azonban nem tudták tovább is elfojtani, s Zakar István kereskedő, Sarkad városa egyik leg kiválóbb és legtekintélyesebb polgára január 29-ón a következő indítványt adta be a községi képviselő testülethez :

„Köztudomású tény, hogy Sarkad község érdeke 28 év óta, amidőn szolgabirósági székhely lenni megszűnt, Biharmegye részéről folyvást a legmostohább elbánásban részesül; köztudomású tény, hogy daczára annak, hogy megyei közterhek viselésében Sarkad község csaknem első helyen áll, a megyei törvényhatóság oly terheket is, melyek a múltban állandóan a vármegye közterhét képeztek, legújabban Sarkad község nyakára hárította, s emiatt a községi pótadó terhe az elviselhetetlenségig fokozódott.

Nyíltan tapsol az irigység S titkon nyelvet öltöget,

Könnyez, kinek szíve ujjong,

8 ki sírhatna, mosolyog, —

Óh e börtön békói közt Mily nyomorult rab vagyok 1

Óh, hogy futok, mihelyt karom Széttépte a lánczokat,

Sötét erdő sürejébe Elrejtőzni, mint a vád i Bokrok éjén szeretetről Álmodozni jobb nekem —

Kerülöm az embereket,

Mert az embert szeretem.

Topkos László.

A szenvedések iskolája.

(Elbeszélés.)

Irta: Nlándoky Sándor.

(Vége.)

Az Elysee palotában véget ért a fényes ünnepség. Az egyszerű szegény gazdatiszt fia, mint Frankhon ellentengernagyja, keblén a becsületrend nagykeresztjével távozott Flavigny utczai lakására. Egy ország népe ünnepelte, egy egész nemzet szeretete és lelkesedése volt a hosszú szenvedések jutalma. De ez mind nem volt elég, hogy homlokáról elűzze a borút, hogy meggyógyítsa azt a fájó szívet. A tűjén kuani győző könnyezve búcsúzott el az Albatros legénységétől, azoktól a derék férfiaktól, kikkel 20 évvel ezelőtt, mint hajó zászlós indult a világba, kikkel annyi nélkülözést, annyi sok megpróbáltatást állott ki, kikkel oly kevés örömet osztott meg, kikkel győzelemre juttatta hazája zászlóját, kik oly határtalan szeretettel viseltettek iránta, mint a gyermek édesatyja iránt. Oh 1 felejthetlen emlékek lesznek azok. Armand a tengerészeti minisztériumban átvette osztálya vezetését. A milyen hős volt a harezmezőn, úgy állotta meg helyét az adminisztratio terén is.

Az alatt a négy év alatt, mit Chinában töltött, csak egyetlen egy oly esemény történt, mely történetünk keretébe esik. Mithaud márki

Tekintve, hogy a község a vármegyei köz-’ kormányzat részéről abban a támogatásban, a mely nélkül a község anyagi és kulturális fejlődésének előbbrevitele lehetetlen, nemcsak nem részesül, de a vármegyei kormányzat azt az erőt is, amit a község saját létérdeke biztosítására kifejt, tőle idegen érdekek istápolására igazságtalanul elvonja, —

tekintve, hogy ily körülmények között Bi- barmegye kötelékében a község anyagi és kul turális fejlődésnek útja beláthatlan időkig teljesen elzárva van, indítványozom annak kimondását, hogy a község a közkormányzati viszonyok tekintetében hasonlithatlanul kedvezőbb helyzetben levő Békésmegyéhez kiván csatlakozni, s e czélból a szükséges lépések megtételét ha« tározatilag kimondja.“

Az indítvány, mely fölött egy minden tekintetben magas színvonalú, rendkívül érdekes tárgyalás indult meg, lelkes éljenzések között egyhangúlag elfogadtatott és egyben kimondatott, hogy mielőtt a képviselőtestület további lépéseket tenne, a róm. kath. plébános, Márki Albert uradalmi gazdatiszt és indítványozó Zakar Istvánból álló három tagú bizottságot küld ki, mely bizottság felkeresi Békósvármegye fő- s alispánjait az iránt, hogy vájjon Békésvármegye Sarkadot hajlandó-e kötelékébe fogadni ?

Sarkad városa meglehet győződve, hogy Békésvármegye tárt karokkal fogadja 1 ameny- nyiben rajta múlik, mindent el fog követni, hogy aspirácziója megvalósuljon és azután arra nézve is, hogy Sarkad természetszerű, jogos igényeit, a lehetőség határain bélül kielégítse.

Részünkről kötelességünknek tartjuk, hogy a mozgalmat szerény hatáskörünkben

Düplessis tábornok nejével kötött viszonyt. A férj rájött a liesonra, a márkit provokálta és a bologni erdőben agyonlőtte.

Henriette két év óta özvegy. Teljes visz- szavonultságban él Chartervilli birtokán. Özvegy,

— tehát szabad. Parányi szikrája a reménynek lobbant föl Armand szivében. Hátha még most is szereti? Állása, rangja méltó az övéhez. Hátha elmenne hozzá, ha föltárná előtte a szivét, ha megkérné a kezét, ha az özvegyi bús napok borúja után földeríthetné a boldog szerelem bűbájos napjait új férjnek oldalán. Tépelődésiből ko- mornokja zavarta föl, Egy sürgöny Charlevill- böl. Hangosan dobogni kezdett a szive, lázas sietséggel bontotta föl:

„Henriett haldoklik, utolsó kívánsága még egyszer látni téged, jöjj azonnal. Favernet.“

A Charlevilli' palotában halotti csend honolt. A cselédség lábujjhegyen, szótalanul, köny- telt szemekkel járt-kelt a széles korridorokon. A májusi nap enyhe sugarai beragyogták a világot, a virágok illata balzsamossá tette a levegőt, a park bokrai között vidám madárdal zengett. Ezer torokból dicsőítve azt, ki mindent alkotott) ki mindenről oly bölcsen gondoskodik. A mindenség óriási szive boldogságtól lüktetett

— csak itt, itt tanyázott a végtelen fájdalom. Az erkélyre nyíló nagy terem ablakai tárva voltak, a nehéz függönyök széthúzva, hogy szabad útat engedjenek a beáradó éltető levegőnek. — Kint teljes pompájában virult az új életre ébredt természet, bent egy leáldozó élet vívta utolsó harczát a halállal.

Henriett kerekes székében pihent, Armand mellette állott. Itt van hát, itt van újra mellette, oh de iszonyú a viszontlátás. Gyilkoló kór, mit tettél vele? A júnói termet megtörött; oh az az arcz még most is kimondhatatlanúl szép, pedig a szenvedés mély barázdákat szántott reá, Az ében fürtökre az élet tavaszán hullott a szenvedés zúzmarája és megfehérítette azokat. Azok a nagy, mély tüzü szemek most még ragyogóbbak a láztól, az a tiszta homlok még fényesebb a halál eljegyző csókjától. Keble szaktámogassuk. A mozgalmat állandóan éber figyelemmel kisérjük; egyelőre most csupán őszinte örömünknek adunk kifejezést, hogy az megindult, és pedig — ami nemcsak szimpatikussá teszi, hanem a siker kilátásával is biztatja — nem külső beavatkozással, hanem maga a hozzánk csatlakozni kivánó község kebeléből és kezdeményezéséből.

A Békésvármegyéhez csatlakozásra való mozgalom, mint értesülünk különben, nem szorítkozik csupán Sarkadra, hanem kiterjed Sarkad-Kéresztur, Okány, Méhkerék, Ant és Kötegyán községekre is.

Békésvármegye közegészségügyi szabályrendelete.

í.

Intézkedés az egészségügyi szolgálatra vonatkozólag.

Bókésvármegye a járási orvosi teendők ellátása czéljából a járási székhelyeken hót tiszteletbeli járási orvosi állást szervez.

A tiszteletben járási orvosok kiküldetésük esetén, a vármegyei házi pénztár által fizetendő 4 frt napi díjban, s utazási költségeiknek a 271/90 bgy. sz. szabályrendelet szerint való megtérítésében részesülnek.

A járási orvosoknak aVioSzolgabirákhoz, a községi orvosokhoz, továbbá a vármegye főorvosához való viszonyát az 1876. évi XIV. t. ez. 156. §-a szabályozza.

A községi orvosok kötelesek minden hó 1-ső napjára a megelőző hónapot illetőleg községeik egészségügyi viszonyairól a járási orvoshoz tüzetes jelentést tenni.

gatottan piheg s olykor-olykor görcsös köhögés tör elő a feloszlásnak indult tüdőből.

.... Armand! bocsásson meg, hogy ide fárasztottam. Látni akartam még egyszer, utólszor az élet alkonyán!

Henriettl Oh ne beszéljen igy. Távoztassa el magától e szörnyű gondolatot. Az orvosi tudomány megmenti drága életét. Bízzék és reméljen.

Bízzam és reméljek! Hát volt-e valaha ember, — önt kivéve, — ki nem élt vissza bizalmammal ? Hát volt-e reménye szivemnek, mely testet öltött volna? Rajtam a tudomány nem segít. Nyugodtan nézek a halál elé. O megszabadít a kínoktól. Itt hagyom a szenvedés honát és elmegyek oda, hol édes anyám és a fiam várnak reám! Igen, 6 és az én kis Rajmondom!

Görcsös köhögésbe fúltak szavai, kimerült. Armand lábaihoz térdelt, megfogta és ajkaihoz emelé ezt az alabastrom fehérségű vértelen kezet. .

Oh nel ne tovább! Hisz a szívemet tépi szét. Henriett ön élni fogl Önnek élni kell! Lehetetlen, hogy az Úr csak szenvedést, csak töviskoronát teremtett volna számunkra. Hallgasson meg engem. Hallgassa meg azt a szívet, mely húsz évig küzdött egy boldogtalan érzelemmel, mely húsz évig féltett kincs gyanánt őrizte titkos szerelmét. Henriett szeretlek 1 Szeretlek úgy, mint gyermekkorunk boldog napjaiban. Húsz évi hallgatás után először tárom föl előtted a szívein.

Armandl édes Armandom!

Oh az akkor még gondolatnak is őrültség volt. Hogyan mondhatta volna meg a szegény árva, az egyszerű tengerész a dúsgazdag her- czegnőnek: Henriett, én szeretem önt és nőmmé akarom tenni l Szerettelek és szerettél te is. A tekinteted, a szavad elárult téged s engem mig boldoggá tett viszontszerelmed tudása, addig kínpadra feszitett a kérlelhetlen való, te nem lehetsz az «nyém soha. És én mégis szerettelek. Egy fényes, ragyogó ideál lett lelkem előtt a te drága személyed. S a hosszú, holdvilágos néma éjszakákon át, mikor ott virrasztottam hajóm fe-