Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-08 / 14. szám

hol Szeghalom közönsége felekezeti külömbség nélkül megjelent. A gyászbeszédet Tatár János ref. lelkipásztor tartotta, ki ismert ékesszólásával, önmagát felülmúló, hazafiságtól lángoló szónoklatával könnyekig meghatotta a gyászoló közönséget. Zoltán Gyula színigazgatónak Szeghalmon működő színtársulata szombaton este a Kossuth-szobor alapjavára külön díszelőadást tartott, de pártolás hiányában csekély anyagi eredményt ért el.

#

Tót-Komlóson. A tót-komlósi iparos kör Kossuth Lajos nagy hazánkfia temetése napja délutánján gyászünnepélyt rendezett, mely impozánsan ment végbe. Az iparoskor tagja lobogóval, továbbá, az ipartestület, a keresztény olvasókör, az izr. bitközs. úgyszintén az izr. iskolás gyermekek Neumann Adolf tanító vezetése alatt, kisérve igen nagy számú közönségtől, délután három órakor kivonultak az uj temetőbe s ott a megboldogult Horváth Sámuel lelkész, mint a szabadságharcz egyik volt bajnoka sírjánál megállották. A dalkar énekelte el a Hymnuszt, az olvasókör tagjai pedig „Ne sirj, ne sirj Kossuth Lajos® dalt, Neumann tanító pedig megható és szép beszédet tartott, méltatva az elhunyt nagy férfiú érdemeit. Miután még az izr. iskolás gyermekek énekeltek, Maliga Pál volt 48-as honvéd, ki az olvasókör dísz zászlóját vitte, megkoszorúzta volt bajtársa Horváth Sámuel sírját. Az olvasó-kör és Tót- Komlós közönsége szépen nyilvánította kegyeletét a nemzet gyászában.

Füzes-Gyarmaton a legnagyobb magyarnak Kossuth Lajosnak, kit életében mint Megváltóját imádott és tisztelt a magyar nép, halála alkalmával hogy és mi módon rótta le a kegyelet adóját községünk is, arról akarok egy pár sorban megemlékezni.

A mint a gyászhir megérkezett, a gyászlobogót azonnal hitüzték az ev. ref. toronyra, kaszinóra, polgári olvasó-egyletre és községházára. — Ettől kezdve nap nap után mindig több több helyen lehetett látni ezen gyász jelvényt. — A szegény föld- mives nő egyetlen fekete kendőjét, melylyel pedig egész életén meg kelletik érnie kötötte póznára s tűzte lakására. — Ott hagyva a gyász idő alatt nem féltve sem az idő viszontagságaitól, sem a gonosz kezektől. — Mert hiszen most mindenkit egy gondolat a nemzet atyjátóli végelszakadás fájdalmas gondolata fogott ei. Községünk 1112 házból állván, ezen 1112 házból alig volt 100, mely amely gyász ezen jelvényével fel ne lett volna ékesítve.

A harangok azon naptól kezdve, melyen az ország határához ért a drága halott napjában háromszor reggel 5, dólbon 12, és estve 7 órakor mindennap meghuzattak egy fél óra hosszáig.

A gyászüunepély azon a napon és időben tartatott mint Bpest székes fővárosában a temetés.

Miután az ev. ref. templomban Husvét másod napján ki lett hirdetve, miszerint jövő vasárnap az az April hó 1-én hazánk nagy fiának Kossuth Lajosnak Bpest székes fővárosában véghezmenendő temetése alkalmával ev. ref. templomukban íb gyász- isteni tisztelet fog tartatni, — melyet megelőzőleg azonban a szokásos vasárnapi istenitisztelet fog megelőzni, — mindenki epedve várta az időt a mikor egy búcsú könnyel Isten hozzádott mondhatott a nemzet édes atyjának.

A gyászszertartást megelőző napon a templom ban a főhelyek, mint a szószék, papi szék, előjá- rói és presbyteri székek a karzat fekete lepellel lett bevonva. — Azonkívül a szószéken a lelkész mögött a megdicBŐültnek koszorúval körített s gyászszal bevont arczképe függött.

A temetés napján a szokásos vasárnapi isteni tiszteleten már oly nagy számú gyülekezet gyűlt össze, melyhez hasonlót a legnagyobb ünnepen sem lehet látni templomunkban, — s mikor vége volt az isteni tiszteletnek nem mozdult helyéről senki sem, nehogy mások foglalják el.

A mint előre jelezve volt '/a 10 órakor harangoztak először, 10 órakor pedig másodszor. — Azonban már az első harangozásnál csak úgy özönlött a nép mély gyászba öltözve férfia, nője, örege, ifja valláskülömbség nélkül a templomba. Az 1848/9-iki honvédek, kik egykor mint félistenek harczoltak a zsarnokság ellen most mint összetört öregek számszerint mintegy 29-en gyászlobogó alatt vonultak fel egy Lenkei huszár által vezettetve, kinek összetört alakjából most is kilátszik, hogy milyen délezeg lehetett egykor. Ezek a bírák széke és Ur asztala közt állottak fel. Már ekkor oly nagy számban gyűlt össze a nép, hogy a később jövőknek bár igen szép tágas templomunk van, hely nem jutván kénytelenek voltak vissza menni.

Megjelent az izraelita hitközség testületileg gyászlobogó alatt, valamint a kaszinó, és olvasó-egylet is. — Gyászlobogó magánosok által is oly meny nyiségben vitetett fel a templomba, hogy az valóságos lobogó erdőt képezett.

Második harangozás után jött be a templomba Szilágyi Márton ev. ref. lelkész és segéd lelkésze.

— A helybeli dalárda már előbb elfoglalta helyét a karzaton a kántor körül, kinek vezetése alatt énekeltek. — Előbb azonban a kántor a gyülekezettel énekelte a XC-ik zsolt. l-ső versét. — Utána a da lárda „Lelkünk borítja néma fájdalom® kezdetű gyászdalt, mely után a lelkész lépett a szószékre § valóban megható, szép imában emlékezett meg a nagy hazafiról, kérve az egek urát, hogy adjon pihenést az általa annyira szeretett édes haza földjében.

j Ima után ismét a dalárda énekelt a „9zózat“-ot. Végül a kántor a gyülekezettel együtt a 221. dics.

4 és 6-ik verseit, mely után kezdett osztani a nép, előbb azonban elénekelte a „Hymnuszt.®

Temetés alatt az utczai lámpák megvoltak gyújtva és gyászszal bevonva.

A gyászszertartásnak 11 órakor lett vége, ek kor megszólaltak a harangok és szólották oly búsan mint talán soha tizenkét óráig, tehát egy óra hosszáig.

így folyt le nálunk a magyar nemzet atyjának Kossuth Lajosnak gyászünnepélye. Áldás és béke fedje hamvait.

Nagy János, ev. ref. tanító.

*

Gy.-Várl. A mint hire futamodott Gyula-Váriban Kossuth Lajos halálának előbb a szabadelvű párti olvasókör, azután a gy.-várii olvasókör, majd az egyház és község azonnal kitűzték | gyászlobogót,

jeléül annak, hogy egyesek és egyletek szivükben, lelkűkben fájlalják a 92 éves aggastyán s nagy hazafi elbunylát.

Megkondultak harangjaink s szóltak háromszor naponkint a temetés napjáig.

Folyó hó elsején pedig 10 órakor egyházunk és községünktől telhető fénynyel tartatott meg a gyász-szertartás, gyászszal vonatván be a templomi szószék, úrasztala és a két karzat.

A szertartás következőleg folyt le:

A XC-ik zsoltár 1., 2., és 7. versének elének- lése után Bay József lelkész megható szép imát mondott, majd kiválasztott 16 ember elénekelte a Kossuth Lajos halálára írott „Megszűnt érezni a kebel® kezdetű alkalmi költeményt, s ennek elének - lése után ugyancsak a helybeli lelkész egy szépen átgondolt 8 eszmékben gazdag szónoklati hévvel teljes emlékbeszédet mondott, méltatván az elhunyt kiváló jó hazafi, Kossuth Lajos nagyságát.

Végre a gyülekezet fennállva elénekelte a Szózat első versét, s ezzel s/412 órakor véget ért a szertartás.

A templom zsúfolásig megtelt közönséggel, s résztvett e gyász-szertartásban az uradalmi tisztség is.

Nem volna szép, ha fel nem említenénk, habár rövid szavakban is, hogy templomunk gyász szál való bevonásánál a dicséret kedves lelkészünk nejét illeti.

Kondoros községének lakói felekezeti külömbség nélkül tartották meg a gyászt nemzetünk nagy halottjának temetése alkalmából. Az evang. templomban volt gyászistentisztelet, még pedig vasárnap délelőtt a tótul értőknok, délután magyar nyelven. Mindkét alkalommal zsúfolva megtelt a templom. A dalkar elénekelte a Hymnuszt, majd egy temetési éneket:

Szépen mint a napsugár,

Mely merül bús éjszakába Lép az ember, ba lejár élte,

Gyászos alkonyába,

Sirja felett úgy ragyog bíre,

Mint a csillagok.

Az ének elzengése után Reviczky László lelkész tartott gyászbeszédet, melynek végeztével a szózat eléneklése után a közönség távozott. A község részéről öten voltak Budapesten a temetésen, s a képviselet egyelőre 25 forintot szavazott meg a szoborra.

Öcsödön vasárnap tartatott meg a gyászisteni- lisztelet; nagy közönség vett azon részt. Az öcsödi dalkar, a „Mért oly borús® éneket ez alkalmi szöveggel énekelte:

Gyászba borult ma egész nemzetünk.

Istenhez tőr bús szívünk jajja most,

Mert szép egünk fényes napja letűnt:

Ravatalon fekszik — Kossuth Lajos.

Magyar ember olts gyászruhát.

Omoljanak patakzó könnyeid,

«Isten, haza“ legyen örök imádl Kossuth Lajos e kettőre tanít.

Halotti bús gyülekezet:

Kossuthtól ez végrendelet.

Öcsödről Kossuth. temetésére többen a fővárosba utaztak. A közs. képviselőjéül Tóth Mihály bíró és Go lián Lajos III. jegyző küldettek, mint mágánosak: Kiss János ügyvéd, Schweiger Jakab, Zih Géza kereskedők, Szigethy Lajos, Csonka László s több mások mentek el. Kossuth Lajos szobrára élénken folyik nem is a gyűjtés, hanem az önkénytes adományozás Öcsödön, hol az ünnepek alatt banda György buzgólkodott. A polgári kör szintén inditott gyűjtő-ívet.

*

Vésztő községben szív és lélekemelő gyászistentisztelet volt husvét másodnapja délután, melyet Kun Béla ev. ref. lelkész költői emelkedettségü imája tett emlékezetessé. Kossuth szobrára Neumann községi orvos gyújt szorgalmasan. Budapesten a temetésen községünk képviselete Kis Mihály biró, Kun Béla lelkész, Kis B, Mihály, Ökrös Ferencz, Kovács Károly,'Kis, Károly, G. Tóth .János és két 48-as honvéd: Ökrös Imre és R. Papp Ferencz voltak:

*

Bánfalva község is kegyeletének, a Kossuth Lajos gyászünnepélye napján következőképen adott kifejezést: Vasárnap reggel 9 órakor a községi kép viselő testület Foltinyi Imre jegyző vezetésével, a polgári olvasókör Pongrácz Lajos elnökkel élén és óriási megkoszöruzott gyászlo bogóval, a bánfaivai takarék-részvénytársaság Hoffer Vilmos igazgatójának kíséretében, a falu értelmiségével, valláskülonb- ség nélkül bevonult a reformátusok egyházába, mely alig fogadhata be a gyászoló közönséget oly impozánsan nyilvánult a részvét. Nt. Pánczél József egy szív és lélekhez vezető imát mondott a nagyhonfi lelki üdvösségéért, amely könnyekre indította a hallgatóságot. A szónoki és hazaszeretettől álhatott szép beszéd végzetével az egybegyűltek gyászisteni tiszteletre az ág. protestáns templomba tértek a fentebb jelzett kíséretben. Itt főtiszt. Baross Károly lelkész Kossuth hallhatatlan érdemeit remek, tartalom- és formadus, gyönyörű virágos nyelven előadott szónoklatában ismertetve a rendkívül nagy számban megjelent vidéki és helybeli közönséget áhitatos mégilletődésre ragadta. Az ősz lelkipásztor maga is könyezve, leírhatatlan szomorúságot keltett egy házi beszédével. A kereskedők üzleteiket zárva tartották. Gyászlobogót tűztek ki a halálhírre a községháza, takarékpénztár, és magánházak is. A protestáns egyházbau az ünnepélyt a hymnusz éneklése zárta be. A polgárikor tagjai a templomból szép rendben gyászlobogóval, melyet az óriási termetű Bálint Albert vitt a kör elé vonult, hol a bánfalvi I-bő fúvó zeneker Horváth György karmesterrel hazafias indulókat kegyeletből játszott. Burgáez La jós köri elnök a néphez tartott szép honszeretetre serkentő beszédet, mely után a nyilvános ünnepély befejezést nyert.

Hírek.

Gyulavárosa képviselő testületé, holnap folyó hó 9-én délelőtt 9 órakor rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Az 1893-ik évre vonatkozó polgármesteri zárjelentés. 2. Jókai Mór köszönd levele 50 éves irói jubileuma alkalmából

hozzá intézett üdvözlő iratra. 3. Az 1893. évi közpénztári, époldapénztári, szépészeti pénztár, tűzőr- ségi pénztár, vágóhídi pénztár, laktanya pénztár, fogyasztási pénztár, gr. Wenckheim Frigyes alap, Göndöcs Benedek alap, br. "Wenckheim Béla szobor alap, letéti pénztár, városi közmunka pénztár éB árvát ári pénztár zárszámadása a pénzügyi szakosztály és tanács véleményével. 4. Dr. Zöldy Géza v főügyésznek rkapitánnyá történt helyettesítésére vonatkozó főispáni rendelet. 5. Magyar tannyelvű tiszti akadémia részére létesítendő alapítvány iránti javaslat. 6. Rácz Györgyné laktanya tartozási ügye.

7. Körgát bizottság végjelentése s a még fedezetlen költségek mikénti fedezésére vonatkozó javaslat.

8. Az uj laktanya czéljaira felvett kölcsön konvertálási ügyében hozott belügyminiszteri rendelet

9. Gr. Almásy Dénes kérvénye a körgáton építtetni szándékolt lóvonatu vasút tárgyában beadott kérvényének visszavonása iránt. 10. Több városi képviselő indítványa gr. Almásy Dénes által épít tetni szándékolt lóvonatu vasútnak a városon keresztül leendő vezetése iránt. II. Szülésznői szabályrendelet alkotása tárgyában hozott megyei határozat. 12. Telephon hálózat tárgyában kelt megyei határozat. 13. A honvéd laktanyákba bevezetendő telephon hálózat iránti előterjesztés. 14. Tűzrendészet! szabályrendelet módosítására vonatkozó miniszteri rendelet. 15. Tűzoltóknak baleset elleni biztosítására vonatkozó javaslat. 16. Kocsis Károly pénztárnoknak hivatali állásáról való lemondása. 17. Szentmibályi Lajos épitészeti szakosztályi elnöknek eme állásáról való lemondása. 18. Fiuk Károly közgyám és Schröder István s. gyám fizetés javítás iránti kérvénye. 19. Calice Santo lakositási kér vénye. 20 Községi iskolák és kisdedóvodák szükségleteire vonatkozó iskolaszéki elnöki előterjesztés. 21. Építkezésekhez szükséges földmunkálat iránti szabályrendeleti javaslat. 22. Február és márczius havi pénztár-vizsgálatokról felvett jegyzőkönyv. 23. Az árvapénztárnak első évnegyedében történt vizsgálatáról felvett jegyzőkönyv. 24. Február és márczius havi közegészségi állapotokról szóló jelentés. 25. Időközben netán érkezendő ügyek s a törvényes időben esetleg beadandó indítványok.

A megszakított ujonczállitás tegnap kezdődött újra s pedig ezúttal az orosházai járásban, hol a polgári bizottság elnöke Bartóky József h. főjegyző.

A békésmegyei gazdasági egylet igazgató választmánya ma d. e. 9 órakor Csabán a casino helyiségében ülést tart a következő tárgysorozattal : 1. A gazda, cseléd és mezei munkás közötti viszonyt szabályozó vármegyei szabályrendelet szövegének végleges megállapitása. 2. A pünkösd hétfőjére elhatározott lóverseny programmjának megállapitása s a rendezőség megválasztása. 3. A bíráló bizottságok keretének megállapítás a m,-herényi kiállítás alkalmával. 4. Több vármegyei szabályrendelet be mutatása. 5. Le- és átiratok és folyó ügyek.

A gyulai rém. kath plebánosi állásra, miután a patronusok által felkért Spett Gyula gyomai lel kész a né kié felajánlott gyulai paróchiát nem fogadta e]) a nagyváradi bíboros püspök pályázatot hirdetett, mely a napokban járt le. A kegyurak praesentáláBi jogukkal élvén, a plebánosi állás betöltése leherőleg csak napok kérdése. — — — Mint lapunk zárta után értesülünk a bíboros püspök, a grófi patronusok praesentácziója alapján, tegnap Gróh Ferencz városunk derék szülöttét, a nagyváradi Orsolya szüzek zárdapapját nevezte ki Gyulára plébánosnak. Eme kinevezéshez őszintén gratulálunk és új plébánosunknak szívből kívánjuk „ad multos annos!“

Dr. Téry Ödön belügyminiszteri közegészség- ügyi felügyelő, difteritisz járvány elfojtására tett közegészégügyi intézkedések megvizsgálására Békés vármegyébe érkezett és a járvány sújtotta községekben kőrúton van.

Utbiztosi vizsga volt folyó hó 5 és 6-ikán a vármegyén. A vizgáló bizottság az utbiztosok közül Lehoczky András csabait, Kocsis Mihály gyulait, Szigeti Mihály orosházait, Reisner Sándor gyomait és Vertán József békésit képesítette. Kelten pótvizs gára utasittattak.

Uj körök. Mező-Berényben olvasó s népkör, továbbá gazdakör alakult. Az alapszabályok beterjesztettek a vármegye alispánjához.

Lemondás. Dr. Gersely Arthur dobozi községi orvos állásáról lemondott és elköltözik a községből. A doboziak a kötelességtudó, lelkiismeretes orvos távozását nagyon sajnálják.

Névváltoztatás. A belügyminiszter Szelezsán Mátyás csabai lakos vezetéknevének „Szabó“-ra magyarosítását engedélyezte.

Gyomán az artézi kút fúrását tudvalevőleg Varga N. vállalta el, de hosszabb munkálkodás után befejezetlenül abbanhagyta a munkát. Ezek után Czoll Demeter ismert ártézi kút vállalkozó vette át a félbenhagyott kút fúrását márczius 29-én és négy napi szakadatlan munka után sikeresen befejezte. A vfz szine s íze kifogástalan és. kellő mennyiségű, nevezetesen 24 óránkint 1550 hektoliter. A 327 méter mélységű kút át is adatott már a közhasználatnak. A gyulai második ártézi kút fúrását a hiányzó s megrendelt uj műszerek megérkeztével jövő hét folyamán folytatja Czoll Demeter vállalkozó.

Gyászisteni tisztelet lesz holnap délelőtt 10 órakor Kossuth Lajosért a gyomai izraelita imaházban Dr. Rosenberg Sándor aradi főrabbi tartja a

hitszónoklatot, a szertartás sorrendjéről a hitközség gyászszegélyü meghívókat bocsátott ki.

Eljegyzés. Nichtenhauser Mór aradi nyomdász e hó 1-én jegyezte el Gyulán Friedmann Salamon fűszerkereskedő leányát Matildot.

Pósa Lajos a kitűnő költő, remek verset írt Kossuth Lajosról, melyet »Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos« ösmert dallamára rövid idő alatt bizonyára országszerte fog a nép énekelni. A gyönyörű dal a következő:

„Sír a Tiszaj sír a Duna,

Hegyen, völgyön zokog a szól,

Sír az erdő, sír a mezó,

Reszket minden kis falevél.

Eke mellett sír a magyar,

A barázda gyöngyharmatos —

Sír az egész Magyarország:

Téged sirat Kossuth Lajosi

Kossuth Lajos szent sírjára Kisütött a napsúgára,

Tetejében nyiladozik A szabadság rózsafája,

Köny áztatja a rózsafát .Minden reggel gyöngyharmatos ;

Az ő lelke sír az égből:

Minket sirat Kossuth Lajosi

Az orosházi zászló. A fővárosi lapokat bejárta a Bókésmegyéből eredő tehát szokott szenzáczió- szószba feltálalt hir, hogy Orosházán | néptömeg erőszakos úton kitűzte a kath. toronyra a fekete lobogót és hogy dr. Bodoky Zoltán h. főszolgabiro ezen lobogót csendőrök által levétette s az erőszakos kitűzők ellen vizsgálatot inditott volna. Mondanunk sem kell, hogy ezen hir közölt formájában nem felel meg a ténynek. A dologban annyi az igaz, hogy husvét utáni szerdán este az orosházi róm. kath. templom előtt kis csoportosulás volt és az összegyűltek közül valaki létrán felmászva zászlót tűzött ki a templomra. A főszolgabíró — csendőrök jelentése folytán — a helyszínére sietett és az összegyülteket, kik mindössze mintegy húszán lehettek és a kiket a csendőrség addig el nem bo- csájtott, nevük feljegyzése utáu elbocsájtotta és a plébánia hivatalnak azonnal tudomására hozta, hogy fekete zászló lett a templomra kitűzve, minélfogva az onnét levétetett és miután a zászlókitüzők a legnagyobb csendben voltak (és nem lázongtak, mint azt a szcnzácziós tudósítások közük) és maga a kitűzés kihágást nem is képez, az illetők ellen a főszolgabíró természetesen semmiféle eljárást nem tett folyamatba De hogy sem a főszolgabíró t sem a plébániát sem vezette semmiféle kegyeletien érzés, kitűnik abból, hogy Kossuth temetése napján úgy a plébánián, mint a római kath. templomon (jól megjegyezve a templomon is, ami ritka kath. templomnál történt az országban) a feketével bevont nemzeti zászló a plébánia által kitüzetett; a főszolgabírói lakon pedig a halál napjától kezdve temetés utánig ki volt tűzve s az evangélikus templomban megtartott gyászisteni tiszteleten nemcsak a főszolgabíró, de a hazafias érzelmeiről különben is ismert és becsült hiszen 48-ban honvéd tisztként vitézkedett Lehoczky József plébános is jelen volt.

Eladott nagybirtok, ifj. Strenthal Adolf, gy. Varsándi s nagypélli birtokát a múlt héten eladta Gy.-Vári I Gy.-Varsánál községének és pedig — mint értesülünk — 1100 [§| öllel számított holdját 250 forintért. A pélli határrészt a váriak, a Csoho- son inneni varsándi részt pedig Gy.-Varsánd községe vette meg Utóbbiak túlnyomó része jánosdai földjeiket áruba bocsátják.

Akrobaták jöttek Gyulára, Lódy János Gyulán régóta ismert társulata s pedig tetemesen nagyobb számban és az eddigi előadásokból Ítélve jobb erőkkel, mint utóbbi ittlétük alkalmával. Sátoruk most is a kőbidon túli Kossuth Lajos téren van.

Rózsa tolvaj. M. hó 31 én éjjel Dömény Lajos szőlő udvaráról és Gyávái János kertjéből — ez ideig még ismeretlen tettes — 46 drb. nemesített rózsa tövet és 100 drb. bürüst a földből kiásva ellopott ; nevezettek panaszukat a cseudőrségnél bejelentették, hol is egy járőr azonnal megindította a nyomozást s kiderült, hogy a tettes a készalanyokat Mező-Túrra szállította s ott jópénzért el is árusította, a vevők azonban megjárták, mert a csendőrség a már elültetve volt rózsákat a földből ki szedette és mint bűnjelt magával elhozta; nagyon természetes, hogy a rózsákért adott árat soha meg nem kapják. A tettesnek nyomába vannak.

Időjárásunk csaknem átmenet nélkül hirtelen átment valóságos nyári melegbe. Déltájban oly forró néhány nap óta a napsugár, hogy keressük az árnyas oldalt, akár junius derekán. A búza sárgul. Ami nyár elején a gazdáknak örvendetes, szép néznivaló, amidőn aranyossárgába hajlik át a dús vetésben a búza zöld kalásza, ma szomorú áldatlan hir. A minden vizenyősség nélkül való enyhe tél után tartós tavaszi szárazság van már hetek óta. A gazda közönség mindennap sóvárgva nézi az ég alját, fellegek után kutatva s esőért imádkozik. Ezek a meleg szép napok, a mik — leszámítva a mérhetetlen port — annyi örömet okoznak a városi embereknek s amikben tarkán ragyognak az uj tava'szi tói- lettek, sok aggodalmat keltenek a tanyák között. A fiatal zsenge búza csak zöld füvecske még, sárgúl itt s ott s kiveszéssel fenyeget. Ha Bokáig nem jön meg az égből eéő alakjában az áldás, a vetés el- pusztúl, csak a nedvesebb helyen marad nyoma.

Egész selyem, mintázott Foulardokat (mintegy 450 külömböző fajban), méterenként 75 krtól 3 frt 65 krig — valamint fekete, fehér és szines selyemszöveteket 45 krtói II frt 65 krig — sima, koczkás, csíkos, virágos, damaszolt minőségben (mintegy 240 féle dispositió és 2000 különböző szín és árnyalatban) szállít postabér és vámmentesen privátmegrendelők lakására Hen- neberg G. (cs. és kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. Minták postafordultával küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó.

2. 20. 3—16.