Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-08 / 14. szám
Békésvármegye az 1893-ik évben. (Folytatás.) A törvénj hatósági bizottság múlt félévi működéséből kiemelendőnek tartjuk a következőket: A fizetés felemelések folytán a várm. szervezési szabályrendelet megfelelőleg módosíttatott az árvizek, hófúvások alkalmával igénybe vehető ingyenes közmunka felhasználása tárgyában, valamint az ezentúl égetendő téglák méreteinek meghatározása tárgyában szabályrendeletek alkottattak. Megalkottatott továbbá, a megyei gazdasági egyesületnek szabályrendelete akként, hogy az uj szervezet szerint a gazdasági egyesület a vármegyével szorosabb kapcsolatba hozatott, a elhatároztatott elvben egy megyei közgazdasági bizottságnak, valamint egy megyei közgazdasági előadói állásnak szervezése. E szabályrendeletek még miniszteri megerősítésre várnak. Elhatározta továbbá elvben a törvényhatósági bizottság megyei távboszélő létesítését. E tekintetben az intézkedések folyamatban vannak. Tárgyalás alatt áll egy cselédügyi szabályrendelet megalkotása, és folyamatban van a községek vagyoni viszonyainak felülvizsgálása a községek jövedelmeinek fokozása czéljából. Megemlítjük még, hogy a törvényhatósági közgyűlés a múlt félévben üdvözölte József főher- czeg Ő fenségét honvéd főparancsnoki 25. évi és Jókait Írói 50 évi jubileuma alkalmából, és meg rendelt Jókai összes müveiből 3 példányt. Felirt továbbá a törvényhatóság az országgyűlés képviselőházához a katonai levelezések tárgyában, és a főrendiház szervezetének megváltoztatása iránt. 2) A vármegye vagyoni állapota. Az 1886. évi XXI: t. ez. V. fejezete 64. §-a g) pontja értelmében a vármegyei pénztárak, nemkülönben a vármegye kezelésére bízott jótékony- czélu alapítványok; az alispán elnöklete alatt működő küldöttség által a lefolyt félévben is havonként, előzetes értesítés nélkül, beható gondossággal megvizsgáltatván, azok kezelése a m. kir. belügyminiszter úr által 1883. évi julius hava 14 én 37 169. sz. a. kiadott szabályzat intézkedéseivel összbangzónak találtatott. Az 1893. évi deczember hava 16-án teljesített pénztári vizsgálat eredményéről szóló jegyzőkönyv szerint az egyes pénztárak állása a következő: 1. A vármegyei házi ‘pénztárban: készpénzben: 98,962 frt 97 kr. bevétel és 97,064 frt 68 kr. kiadás mellett a maradvány 1898 frt 29 kr. 2. A vármegyei közúti pénztárban: készpénzben: 654,232 frt 92 kr. bevétel és 634,325 frt 26 kr. kiadás mellett a maradvány 19,907 frt 66 kr, kötvényekben 1.016,038 frt 97 kr. bevétel és 52,000 frt — kr, kiadás mellett a maradvány 964,038 frt 97 kr. 3. A vármegyei katona beszállásolási pénztárban : készpénzben: 51,017 frt 88 kr. bevétel és 47,423 frt 24 kr. kiadás mellett a maradvány 3594 frt 64 kr., kötvényekben 27,270 frt 70 kr. bevétel és 27,237 frt 20 kr kiadás mellett a maradvány 33 frt 50 kr. 4. A vármegyei házi tartalék-alap pénztárban: készpénzben: 28,856 frt 31 kr. bevétel és 28,537 frt 61 kr. kiadás mellett a maradvány 318 frt 70 kr. kötvényekben 53,971 frt 22 kr. bevétel és 23,530 frt 91 kr. kiadás mellett a maradvány 30,440 frt 31 kr. 5. A jegyzői nyugdij-alap pénztárban: készpénzben: 12,896 frt 34 kr. bevétel és 12,044 frt 45 kr. kiadás mellett a maradvány 851 frt 89 kr. kötvényekben 120,068 frt 72 kr. bevétel és 1965 frt — kr. kiadás mellett a maradvány 118,103 frt 72 kr. 6. A vármegyei közkórházi pénztárban: készpénzben : 31,294 frt 52 br. bevétel és 29,849 frt 58 kr. kiadás mellett a maradvány 1444 frt 94 kr. kötvényekben 43,445 frt 80 kr. bevétel és 11,300 frt — kr. kiadás mellett a maradvány 32,145 frt 80 kr. 7. A nyilvános betegápolási alap pénztárben: készpénzben : 11,167 frt 64 kr. bevétel és 10,467 frt 53 kr. kiadás mellett a maradvány 700 frt 11 kr. kötvényekben 5160 frt 95 kr. bevétel és 5000 frt — kr. kiadás mellett a maradvány 160 frt 95 kr. 8. Az endrödi Vida féle alapítvány pénztárban: készpénzben: 2890 frt 81 kr. bevétel és 2434 frt 8 kr. kiadás mellet a maradvány 456 frt 73 kr. kötvényekben 53,497 frt 97 kr. bevétel és 1200 frt — kr. kiadás mellett ■ a maradvány 52,297 frt 97 kr. 9, A vármegyei közkórházi tartalék-alap pénztárban: készpénzben: 26 frt 27 kr, bevétel és 26 frt 27 kr kiadás mellett a maradvány — frt — kr. kötvényekbe« 1077 frt 43 kr. bevétel és — frt — kr. kiadás mellett a maradvány 1077 frt 43 kr. 10. A Nagy Márton-féle alap pénztárban: készpénzben : 351 frt 03 kr. bevétel és 119 frt 27 kr. kiadás mellett a maradvány 231 frt 76 kr. kötvényekben 4892 frt 11 kr, bevétel és 231 frt 76 kr. kiadás mellett a maradvány 4659 frt 35 kr. 11. A szeretethás alap pénztárban: készpénzben: 122 frt 10 kr. bevétel 122 frt 10 kr. kiadás mellett a maradvány — frt — kr. kötvényekben 5006 frt 36 kr. bevétel és — frt — kr. kiadás mellett a maradvány 5006 frt 36 kr. 12. A közművelődési alap pénztárban: készpénzben: 1336 frt 14 kr. bevétel és 1320 frt 70 kr. kiadás mellett a maradvány 15 frt 44 kr. kötvényekben 17,499 frt 39 kr. bevétel és 340 frt — kr. kiadás mellett a maradvány 17,159 frt 39 kr. 13. Az ipar és kereskedelmi alap pénztárban: készpénzben: 594 frt 74 kr. bevétel és 523 frt 64 kr. kiadás mellett a maradvány 71 frt 10 kr kötvényekben 1626 frt 42 kr. bevétel és — frt — kr. kiadás mellett a maradvány 1626 frt 42 kr. 14. A vármegyei tiszti nyugdíj pénztárban: készpénzben : 10,870 frt 83 kr. bevétel és 10,756 frt 45 kr. kiadás mellett a maradvány 114 frt 38 kr. kötvényekben 85 123 frt 78 kr. bevétel és 4877 frt 21 kr. kiadás melletti a maradvány 80,246 frt 57 kr. 15. A községi állategészségügyi pénzalap pénztárban; készpénzben : 198 frt 41 kr. bevétel és 191 frt 57 kr. kiadás mellett a maradvány 6 frt 84 kr. kötvényekben 973 frt 90 kr. bevétel 59 frt — kr. kiadás mellett a maradvány 914 frt 90 kr. 16. A békésvármegyei 184Bla-ik évi honvédgyámolitóegylet alapítvány pénztárban : készpénzben; 320 frt 02 kr. bevétel és 258 frt 02 kr. kiadás mellett a maradvány 62 frt — kr. kötvényekben 3079 frt 22 kr. bevétel és 79 frt 22 kr. kiadás mellett a maradvány 3000 frt — kr (Folytatása következik.) ZECözg'a.zd.a.ság'. Az állami transversális út ügyében a napokban következő rendelet jött a kereskedelmi minisztertől : Békésvármegye közönségének! Folyó évi február hó 26 án tartott rendkívüli közgyűléséből 9 sz. a. hozzám intézett folterjesztésére a következőkről értesítem a közönséget: Az alföldi trans- versalis műút irányát a f. évi fe'bruár hó 17-én a vezetésem alatt álló minisztériumban elnökletem alatt megtartott értekezleten az éidekelt törvény- hatóságok képviselői részérői nyilvánított kívánságoknak lehető figyelembe vételével a f. évi február ho 22 én 16,916. sz. a. kiadott rendeletemmel akkép állapítottam meg, hogy annak végszakasza Gyula-Varsánd községtől Aradvármegye területén, Nagy-Pól, Székudvar és Erdőhegy községeken át vezettessék a debrecreni-fehértemplomi állami köz- útba való beágazásig. Minthogy ezen végső útszakasz úgy ezen általam végleg megállapított, valamint az eredetileg tervezett Gyulavarsánd fekete- gyarmat-nagy-zerindi útirány szerint is egészben Aradvármegye területére esik, annak végleges megállapításánál első sorban ezen vármegye jogos érdekeit kivántam tekintetbe venni. Ebből kifolyólag a f. évi márczius hó 12-én 19., 101. sz. a. kelt rendeletemmel az alföldi műút közigazgatási bejá- járását a gyulavarsánd-erdőliegyi végszakaszra vonatkozólag rendeltem el, s minthogy ezen elhatározásom megvalósítására egyelőre mi indokot sem látok fennforogni, a közönség abbeli kérelmét, hogy a műút iránya Nagy-Zerindnél köttessék be a meglevő állami közútra figyelembe nem vehetem. — Egyelőre nem teljesíthetem a közönség azon további kérelmét sem, hogy az alföldi műút fővonalával egy'dejülcg a békés-csabai szárnyvonalat is építtessen ki, mert az eredetileg mintegy 260 km. hosszban tervezett alföldi transverBalis útvonal, az egyes törvényhatóságok érdekeinek figyelembe vételével történt végleges megállapítása szerint most már mintegy 300 km. hosszra terjed ki és az ezen műút kiépítésére a törvényhozásnál tett javaslatom szerint rendelkezésemre bocsájtandó összegekből a békés-csabai szárnyvonal építési költsége, hacsak jelentékenyebb megtakarítások nem éretnek el _ ne m fedezhető. Nincs kizárva azonban az, hogy a közönség által felhozott indokok figyelembe vételével, a kérdéses szárnyvonal építésé á fővonalnál esetleg elérhető megtakaritásokból előmozdittassék. Az alföldi műút építéséhez a törvényhatóságok részéről útalapjaik terhére adandó és az elébb idézett 16,916.—1894. számú rendeletemmel megállapított hozzájárulások kiszámításánál az összes érdekelt törvényhatóságoknál egyöntetűen azon elvet alkalmaztam, hogy az alföldi vasút irányával ösz- szeeső és jelenleg törvényhatósági kezelés alat álló vagy pedig a törvényhatósági útalapból segélyezett községi közlekedési közútakra az utolsó 4 évben fordított fentartási és kezelési költségek évi átlagának megfelelő tőke rendelkezésemre bocsáttassák. Minthogy ezen alap egyrészt a legigazságosabb, másrészt azonban az érdekelt törvényhatóságok útalapjaira az eddigieknél nagyobb terheket nem ró, ennélfogva a közönség azon kívánságát, hogy az alföldi műútnak Békésmegye területén áthaladó részéből már kiépített 7 86 km. hosz- szú vámmentes útszakaszoknak a közönség felterjesztése szerint 137,710 frtot kitevő épitési költségeit a törvényhatósági útalapnak térítsem meg, illetve az ezen útalap terhére a közönség által adandó hozzájárulásba számítsam be, — nem teljesíthetem. A műut építéséhez kívánt hozzájárulásnak megállapításánál a kiépített vámos útszakaszok fenntartási költségei figyelembe nem vétettek. Ennélfogva magam is helyeslem, hogy a 6 55 km. hosszú kiépített vámos útszakaszokon a fennálló vámszedési jog érvényben maradjon mindaddig, a mig a befolyó vámjövedelemből az ezen utak építésére fordított tőke törlesztve lesz. Önként értendő, hogy a vámos útszakaszok fenntartása a jelzett időpontig a vámjövedelemből lesz fordítandó, ellenben a vámmentes és kiépített 7-86 km. hosszú útszakasznak fenntartása az egész transversális műút kiépítésének befejezése után, illetve az egész útvonalnak állami kezelésbe leendő átvételével az állami útfenntartási alapot fogja terhelni. Budapesten, 1894. ápril hó 2. Lukács, s. k. A kis üst és a telepengedélyezés. Egy előfordult eset; alkalmával kimondotta a kereskedelemügyi minisztérium, hogy a „kis üst“ fogalma alá eső szeszfőző telepek fölállítása telepengedélyezési eljáráshoz nincs kötve, mert az 1884. évi XVII. trv.-cz. 25. § ban megállapított telep engedélyezési eljárásra csakis szeszgyárak, azaz gőzerőre berendezett főzőkészülékkel bíró szeszfőzdék felállításánál van szükség. Azok a szeszfőző-készülékek, melyek más alkatrészekkel nem bírnak, mint egy a tűz és az abból eredő (tüzes) gázok által közvetlenül érintett üsttel, keverő készülékkel üstsis.ikkal, hütőpalaczkkal,. ki- gyóalaku, vagy egyenes fiiü'íiőcsövekkel és az üstsisakot a hűtőkészülékkel egybekötő csővel, a kis üst fogalma alá sorolandók, az ily szeszfőzdékben való pálinkafőzésre szolgáló telepek a szeszgyári telepekkel egy sorba nem állíthatók és e szeszfőzdékre nézve az 1884. évi XVII. trv.-cz. 25. §-a alkalmazást annál kevésbé találhat, mivel a szeszfúzésnek ily főzőkészülékeken való gyakorlása a szomszéd birtokosokat vagy lakókat, avagy egyáltalában a közönséget nem háborgatják, nem károsítják vagy veszélyeztetik. Előfizetési felhívás naponkint kétszer megjelenő politikai napilapra. A ,Pesti Napló' Magyarországon a legolcsóbb, legtartalmasabb és legszebben kiállított napilap. Főszerkesztője és kiadótulajdonosa: I Felelős szerkesztője: Ifj. Ábrányi Kornél. | Barna Izidor. A „Pesti napló“ mint modern újság gondoskodik immár arról is, hogy olvasóuöi megtalálják benne az őket érdeklő közleményeket. Ebből a őzéiből szeptember eleje óta „A tűzhely körül“ czimmel minden héten rendes négy—ötoldalú mellékletet ad, a melyben foglalkozik a nők társadalmi kérdésével, a divat újításával, közöl konyha recepteket, apróságokat a kézimunkáról, a kertészetről, azon kívül tájékoztatja a vidék gazdasszonyáit a budapesti piacz forgalmáról és árairól. Czikkeket közöl továbbá a gyermeknevelésről és ápolásról, tanácsokat ad illemkérdésekben és mesél a gyerinekszobáuak. — A közlekedés és a közlekedő vállalatok: vasutak, posta, táviró, hajótársaságok hivatalnokai érdekeinek minél behatóbb gondozása végett. Pesti Napló minden csü'örtöki számát Közlekedés czimen külön négy oldalas melléklet kiséri. Előfizetési feltételek: A Pesti Napló reggeli kiadásának, mely az előző napon beérkezett összes hireket magábau foglalja, tehát a teljes Pesti Naplódnak előfizetési ára Budapesten és a vidékeu korán és pontosan házhoz juttatva, az esti lap küldése nélkül: Reggeli lapi Esti és reofleil lap együtt egyszerre küldve a vidékre: Egész évre . 11 frt — kr. I Begyed évre 3 frt 50 kr. I Egész évre . 18 frt — kr. I Begyed évre 4 frt 60 kr. Fél évre . . 7 frt — kr | Egy hónapra 1 frt 20 kr. | Fél évre . . 9 frt — kr. | Egy hónapra 1 frt 60 kr. Naponkint kétszer, reggeli és esti kiadás külön-külön házhoz vagy postán küldve: Budapestem Vidékem Egész évre .... 18.— I Negyed évre .... 450 I Egész évre .... 20.— I Negyed évre .... 5.— Fel évre ............... 9.— | Egy hónapra . . . 1.60 | Fél évre...............10.— | Egy hónapra . . . 1.70 A PESTI NAPLÓ esti lapjára külön is elfogadunk előfizetéseket, úgy, hogy ha valaki más újságot járat és a megszokott újságtól megválni nem akar, az előfizethet a PESTI NAPLÓ esti lapjára negyedévenként Budapesten 2 forinttal, vidéken 2 forint 30 krajczárral. 76. 3—3. A Pesti Napló kiadóhivatala. Budapest, Ferencziek-tere, Bazárépület, W< Gyár és irodák: VI., Külső Táczi-út 29-35. 37. 7—18.-féle vasöntöde és gépgyár részv.-társ. BIDAP£§TEIÍ. Városi iroda és raktár: I Fiók-raktár: Podmaniczky-utcza 14. | Kerepesi-út 77. Gőz- és járgány-cséplőkészületek, számos ©lső éremmel Irit-fintstett Schlick-féle szab. 2 és 3 vasú ekék, mélyítő és egyetemes aczél-ekék, eredeti SCHLICK és VIDATS-féle egyvasu ekék, talajmivelő eszközök, valamint Schlick-féle szab. „HALADÁS“ sorbavetö-gépek. Takarmdnykészitőgépek, darálók, őrlőmalmok és mindennemű gazdasági gépek. Eredeti amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek és fűkaszáló gépek, szállítható mezei vasutak stb .Előnyös fizetési feltételek. Leg- jutányosabb árak. Árjegyzékek ingyen és bérmentve. Tisztelettel értesítem mindazokat, kik zongorában, német- és franczia nyelvben oktatást akarnak venni, hogy hetenkint háromszor átjövök Gyulára, és mérsékelt ár mellett tanórákat adok kezdők vagy haladóknak. 92. 1—1. Vorlicek £ mill a.
