Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-03-18 / 11. szám

11-ik szám

G-yula, 1894. márczius 18-án

XIII. (XXVI.) évfolyam.

Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők.

Kéziratok nem adatnak visaza.

Előfizetési dij : Egész évre | 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 I 25 »

Egyes szám ára 10 kr.

<8SS5

S'

Társadalmi és közgazdászaiéi hetilap

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: 3Do”bSb37’ János.

Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők.

Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban.

Nyilt-tér sora jO kr.

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utoza 11., Eckstein Bernát fűrdö-utcza 4., Haasenstein is Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-uteza 8., Blockner J. IV. SQtö-utcza; Fischei' J. D. IV. Hatvani-utcza /., Reuter ügynökség és a Magy. Tivir. Iroda Granátos-utcza 1.

Tenczer Gyula Szerecsen-utcza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-uteza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon.

Kossuth laajos.

. Valamint az egész nemzet, úgy Gyula városa s Békésvármegye közönsége is visz- szafojtott lélekzettel várja a híreket Túráiból. Hol kiderülnek, vagy elborulnak az arczok, amint kedvező vagy aggasztó táviratokat hoznak a lapok. A márcziusi ünnep lelkesedése kerülte a zajt, a hangosabb kitörést visszaszorító a lélek mélyen szuny- nyadó aggodalma,

Csend, síri csend borúi az országra. Egy nemzet imádkozik megváltásáért.

Háttérbe szorúl minden világesemény, minden egyéb országos vagy lokális kérdés, a lapokat azért vesszük kézbe, hogy megtudjuk, hogyan van Kossuth Lajos? a rávonatkozó közleményeket elsőtől utolsó be tűig mohón olvassuk, egyebekre nincs érdeklődésünk, nincsen figyelmünk sem.

Folytonos aggodalom, folytonos reménység. Bizodalom és kételkedés váltja fel egymást szorongó lelkűnkben. A rideg tudomány azt mondja, de mi nem tudjuk, nem akarjuk elhinni, hogy' Kossuth Lajosnak v.égső sóhajtásait hozza szárnyain az Olasz ország felöl ideszálló márcziusi fuvalom. A természet . törvényei határt szabnak az emberi életnek., Kilenczvenkét esztendő terhe összeroskasztja a leghatalmasahb szervezetet is.,. A természet rendje kérlelhetetlen. Gúnyosan kaczag széniébe a csodákban hivő véges embereknek. És mi mégis hiszünk csodákban; a; .rajongó szeretet konokságá- yal, ragaszkodunk a mi utolsó reménységünkhöz,, hogy vannak még csodák, hogy nem. tűnt még le, végképen a legendák kora, melyben egyes kiválasztottak a természet törvényei fölé emeltettek. Mert hiszen 0 ilyen kiválasztott, az 0 élete nagyszerű legenda,. a. termószetf’ölötti csodás tünemények hpsszú lánczolata.

. Csoda, a mit alkotott, csoda, a mit szenvedett; élő csoda az az ember, a ki minderre képes volt, a ki mindezt elszenvedni bírta.

Nem olyan ember 0, mint a többiek. Korszakok hatalmas eszméi egj'esültek benne, korszakok törekvéseinek adott testet az 0 teremtő lelke; egy nemzet fájdalmát, nehéz mártiromságát hordozta együtt, egymagában; egy nemzet ellentál Ló erejének élő kifejezője: Kossuth Lajos.

z>

A levegőben való közlekedésről.

Haviár Lajostól.

(Vége.)

Az ember 20-szorta nehezebb a gólyánál, tehát 2oXI-35 — 27 kgm., vagyis 0-36 lóerő kellene szárnyalásához, ha a repülő szerkezet mindazon előnyök megtartásával volna előállítható, melyekkel a gólya szervezete bir; — a szárny- területnek ez esetben io-o m..a-nek kellene lennie.

Miután azonban az ember ilyen munkát csak igen rövid ideig bir ki, az ezen szerkezettel való szárnyalásnak se lenne nagy jövő jósolható., Szerencse, hogy szélcsend, különösen a felsőbb légrétegekben csak igen ritkán van s igy ily nagy munka, aránylag kevés ideig végezendő. A szélben a szükséges, munka a követ kező arányokban száll le.; o m.-nél 27 kgm., 2’o m. sebességű szélnél 26 kgm., 5 m.-nél .20 kgm., 7 m.-nél i4 kgm. és 9 m.-nél yi .kgm.—ó-9 m. sebes légáramlatnál tehát az ember ily szerkezettel már könnyen és tartósan repülhetne.

Lényegesen jobb a helyzet, ha gőz- vagy villanyos gépet veszünk erőiorrásúl. Mig ugyanis az, ember súlyának mintegy V,0-ed részét birja huzamosabban munka gyanánt kifejteni; addig a gépgyártás mai állása szerint egy lóerős gépet

Egy nemzet bálványozása vette őt körül a hontalanság negyvenöt évén keresztül, egy nemzet bálványozásából fakad az a reménykedő aggodalom, mely most a szent aggastyán betegágyát körülveszi, mely nem tud lemondani arról az utolsó reménységről, hogy vaunak még csodák.

Nem akarunk lemondani róla. Szüksége vau még ennek a nemzetnek az ö bálványára. Sokszor akarjuk még hallani az 0 ihletett szavát, mely annyiszor öntött reményt csüggedő lelkűnkbe, mely annyiszor adott irányt eszméknek, mely annyiszor vígasztalt, annyiszor emelt föl bennünket.

Arnily kétségbeesett küzdelmet vív az a héroszi szervezet a halállal, olyan kétségbeesetten vívódik lelkűnkben a reménység és az aggodalom.

Kossuth Lajos betegágyánál ott vagyunk mindnyájan. Szívdobogva hallgatjuk nagy szívének lázas dobogását; könnyezve lessük kínos vonaglását, félve bízva várjuk a megváltást. Bízunk a csodában.

Könytől fátyolos szemmel, esdekelve tekintünk az ég télé, reszkető ajakkal kérjük az élet és halál Urát, hogy legyen irgalmas irántunk és tartsa meg öt a nemzet számára.

A közigazgatási bizottság ülése.

(1894. márczius 10)

Jelen voltak Tallián Béla főispán elnöklete alatt: dr. Fábry Sándor főjegyző, alispán: helyettes, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, Oláh György tiszti főügyész,.Liszy Viktor kir. ügyész, Padi István kir. pénzügyigazgató helyettes, Bánhegyi István kir. tan- felügyelő, Haviár Lajos kir. mérnök, mint az állam- épitészeti hivatal főnöke, Zlinszki István közgazda- sági előadó, gróf Wenckheim Géza, dr. Hajnal István, Vidovszki János, Ladies György, Terényi Lajos, Keller Imre és Szabó .János, bizottsági tagok.

A bizottság Jancsóvics Pál vármegyei alispán elhalálozása felett fájdalmát fejezi ki, s emlékét jegyzőkönyvileg megörökíti.

Alispáni havi jelentés — mely e lap előző számában egész terjedelmében közölve lett, — tu domásul vétetik.

Tarkó István gyulai lakos után 70 frt 35 kr., Pipó Imre szeghalmi lakos után 39" frt 90 kr. felmerült gyógyköltségek behajtása érdekében — mivel nevezetteknek lefoglalható ingó vagyonuk nincs, — ingatlanaikra a végrehajtás foganatosítása elrendeltetik.

20—25 Kg. súlylyal előállítani könnyű feladat, sőt az felszerélve, huzamosan használható állapotban 55 kgnál nem nagyobb; vagyis a súly és munkabírás viszonya körülbelöl iVg, ami az embernél talált viszonynak 15-szőröse. Ha tehát erőforrásúi ilyen gépet használunk, úgy az nagyobb méretekben a szárnyalás munkáját felesleges teherrel is biztosan elbírja.

A géppel való repülésre nézve tehát nincs egyéb hátra, mint a munkának a levegőre való átvitelét, a munkagépet megszerkeszteni. Ezen feladaton számtalan tudós dolgozik, Miller- Hauenfels (Gráz), Wellner (Brünn), Lösel, Popper, Lilienthal, Maxim, Tritsch, a hires Edison és számosán; a számítások, kísérletek lázas folyamatban vannak.

Legutóbb Wellner, a brünni tanár mutatott be egy szellemes szerkezetet, mely nagy reményekre jogosít, s melynek rövid leírását a következőkben adom ;

Alul van a szivar alakulag kiképezett ház az utasok, kazán és gép részére, mely felett elhelyezést nyer a három pár repülő kerék úgy, hogy hosszirányban 5—3 van egy"vonalban. A repülő szerkezet vitorlákkal és hátul kormánynyal van ellátva. A motor 80 la., 45 m. kerületi sebességet fejt ki; a repülő gép 64oo kg. összes súlyt emel s 4—8 ember szállítására van berendezve; a szárny kerekek hossza 20:0 m., átmérője 6‘4 m. Az építési költségek mintegy

Laszky Jakab csabai lakos által a Csaba község képviselő testületé vitális tagjainak névjegyzékének kiigazítása iránti felebhezésére, mielőtt érdemleges határozat hozatnék, a felebbezés ama pótlása végett, hogy nevezett felebbező a „Biener és Laszky“ ezég törvényszékileg elfogadott képviselője visszaadatott.

Pénzügyigazgató rendszerinti havi jelentése, mely szerint az elmúlt február havában az egyenes állami adónál a bevétel 3820 09?/a krral, a hadmen tességi adónál pedig 1340 frt 09*/a krral volt kedvezőbb az eredmény mint a múlt ev február havában, s a melynek alapján az alsó fehér-körösi ár- mentesitő társulat adósságainak beszedásére időhaladék iránt a miniszterhez felterjesztés intéztetett, tudomásul vétetik.

Gaál Samu szarvasi lakos tőke kamat adója-, Uszlrovszki Tamás öcsödi lakos hadmentességi adója-, Apatinszki János Ill-ad oszt. kereseti adója-, Komis Gyula füzes-gyarmati lakos tőke kamat adója ügyében beadott felebbezéseknek hely adatott; mig Ritsek János gyulai lakos által. jöv. pótadója, Yékei Barna gyulai lakos tőkekamat adója , Móricz Pál mező- berényi lakos hadraentességi adója, Ilaász Ignácz békési lakos Ill-ad oszt. kereseti adója ügyében beadott felebbezések vissza utasítva lettek; Biró János körös-ladányi lakos hadmentességi adója ügyében beadott felebbezés, a pénzügyi közigazgatási bírósághoz lett felterjesztve; Balog Károly vésztői lakoson pedig a 10 frt fegyver adó-birság behajthatatlan lévén, a megfelelő elzárás alkalmazása elrendeltetik.

Szentandráson 180 frt 68 kr , Vésztón 154 frt 10 kr. több különféle, nemű. adóhátralékok behajthatatlanság miatt töröltetnek.

Kir. tanfelügyelő rendszerinti havi jelentése alapján, miután a gyulai 2 községi kisdedóvodába beiratkozott gyermekek száma a törvény értelmében megengedett létszámot tetemesen felülhaladja, azokba a további felvétel beszüntetése elrendeltetik, s ennek folytán felhivatik Gyula város polgármestere, hogy Gyulán egy 3 ik kisdedóvó felállítása iránt, haladék nélkül tegye meg a szükséges intézkedéseket.

Szarvason a Il-ik és Ill-ik kerületi óvodába Heuszler Mária és Ricska Berta óvónőkül lett meg- megválasztása -- jóváhagyatik.

Mező Beiényben a 2 ik óvónői állás betöltése czéljából a választó gyűlés elnökéül nt. Szabó János esperes, bizottsági tag kiküldetik.

Az endrödi izraelita hitközségnek államsegély iránti folyamodványa, évi 150 forint segélyre való ajánlás mellett a vallás miniszterhez pártolólag felterjesztetik.

A vallás- és közoktatásügyi miniszternek határozata, melyben a megfelebbozott közigazgatási határozat feloldásával. Szentmihályi Lajosné gyulai lakost a reá a békési rórr. kal-h. bitközség által kivétet1: egyházi és iskolai adók megfizetésére köte lezi, tudomásul vétetvén, az érdekelt felekkel alkalmazkodás végett közöltetik.

Vallás- és közoktatásügyi miniszternek körren

50,000 frtot tesznek ki. — Ezen elrendezést Wellner maga a madár repülő szerkezete gép- szerü utánzatának mondja. A repülő gép legközelebb felépül, hogy mily sikerrel lesz használható — azt majd meglátjuk.

♦

* * m t Az előadottakat ezek után röviden a következőkben foglalom össze:

A levegőben való közlekedés léghajózással tényleg már régebben lehetséges, sót valószínű, hogy az a Renard-Krebs-féle szerkezettel legmagasabb fokát érte el. Ezen közlekedési mód bizonyos czélokra, milyenek a tudományos mérések, felvételek és kísérletek fent a magas ban egyes helyek megfigyelése, kikémlelése s igy főleg hadászati czélokra alkalmas ugyan, az emberiségre nézve azonban, mint közlekedési eszköz, nagyobb jelentőségre aligha fog ver gödhetni. A közlekedés, a megtehető út igy ugyanis bizonytalan és rövid.

A repülés kérdése a tanulmány és kísérletezés stádiumában van. A létesítés legfőbb akadálya a munkának a levegőre való átvitele, a mnnkagép, mert a levegő ellenállásának törvényei jórészt ismeretlenek. Az erőforrás kérdése a gépekre nézve meg van oldva; az ember izomerejére nézve be van igazolva, hogy az bizonyos repülési módokra elegendő, a többiekre elégtelen s igy az ember izomerejének a repülésre általánosan való alkalmazásához kevés a remény.

delete, mely szerint az iparus-tanoncz iskolai tandíj beszedése tekintetében elsőfokú az ipariskolai bizottság, másodfokú a közigazgatási bizottság és harmadfokú a vallás miniszter határozata, tudomás és alkalmazkodás végeit a megye területén levő ipariskolai bizottságok elnökeivel közölletni- rendeltetik.

Schwarz Sámuel, szeghalmi lakosnak községi adókivetés elleni ügyében beadott fellebbezés elutasításával, — Szeghalom község képviselőtestületének 225. számú határozata jóváhagyatik.

Gróf Wenckheim Ferencz, Henrik, István és Dénes szeghalmi nagybirtokosok által beadott fellebbezés folytán, nevezett fellebbezők Szeghalom községének legtöbb adót fizetés alapján jogosított községi képviselői közé leendő felvétele elrendeltetik, melynek foganatosításával a járási főszolgabíró bizatik meg.

Kir. államépitészeti hivatal főnökének rendszerinti havi jelentése alapján utasittutnak a járási főszolgabirák és Gyula város polgármestere, hogy a törvényhatósági közutak mentén levő anyaggödröket, széles árkokat, szóval mindazon területeket, melyek magántulajdonhoz nem tartoznak s igy az ut tartozékát képezik, a vármegye részére foglalják le, — felkéretvén a vármegye h. alispánja, hogy ezen közterületeket, a kir. állámépltészeti hivatal közbejöttével, vegye át a vármegye birtokába és kezelésébe 8 hogy azokat befásitás czcljaira fordítani szíveskedjék, — a jelentés egyebekben tudomásul vétetett.

A mező-herényi községi hidon a váinszedési jognak további öt évre leendő meghosszabbítása iránt a kereskedelmi ministorhez felirat intéztetett.

Kétegyháza község 1891 és 1892. évi útadó- hátralékából 90 frt 60 kr. törlése és helyette 120 természetben leszolgálandó kézi napnak Kétegyháza község terhére való előírása elrendeltetik.

Szász István, K Szabó Andrásné, Szűcs Erzsébet békési, Rosenzweig Jakab kétegyházi, Le- hóczki József, Kiss István s Varga György orosházai lakosok útadó törlése iránti kérelmükkel elutasítva lőttek, mig Tót János és neje Heilenbach Katalin békési lakosok hasontárgyu kérelmének hely adatott.

P.-Földvár község az iránti kérőimé, hogy ottan egy postahivatal állíttatnék föl, a kereskedelmi ministerhez pártolólag lett felterjesztve.

Békésvármegye alispánjának a vármegye területén a községi közlekedési közutak műszaki szolgálata iránt az 1894—95. évekre ideiglenesen intézkedő és Csorvás s Mezö-Berény községek által megfelobbezett határozata egész terjedelmében jóváhagyatik.

Gyula- Váritól a Fehér-Körösön át a paradicsom- major érintésével, a gyula—gyula-varsándi törvényhatósági kőút és az élövizcsatorna keresztezésével a gyulai határig a gyula-vári uradalom által építendő keskeny vágányu lóvonatu vasút közigazgatási bejárása elrendeltetik, melyre nézve határidőül f. hó 21-ike, gyülekezési helyül Gyula-Vári községházának tanácsterme tűzetik ki. A bejárás bevezetésével dr. Fábry Sándor alispán-helyettes, Haviár

A súly, fajsúly és munka szempontjából tehát eldöntöttnek tekinthető, hogy az emberre nézve a repülés lehetséges s igy annak megvalósítása csak idő kérdése. Hogy a megvalósítás mikorra várható — az kétséges, bizonytalan, részemről hiszem, hogy az rövid időn be fog következni, mert oly egyének kezeiben van, akiktől az joggal remélhető és várható; annyi megfigyelés, kísérleti adat áll rendelkezésre, hogy a megvalósitás messze nem lehet.

Az elmélet messze elmarad, kullog, de az hasonló esetekben mindig igy volt és igy lesz. Egyébiránt ez annál kisebb hátrány, mert a megvalósitás tüzpróbája a gyakorlat, a tényleges kivitel maga.

*

* *

Ez utolsó kérdés, melyet felteszek, hogy lesz-e vájjon az emberiségnek haszna a levegö- benvaló közlekedésből. Ennek megítéléséhez a hatást, az eredményt kellene tudni, ami pedig beláthatlan. Ha már a vasútak olyli hatással lehettek a művelődés terjesztésére, a 1 fejlődés fokozására, mint amilyet mindnyájan 'láttunk. — Milyennel lehet és lesz a levegőben IS közlekedés? A hatás, az eredmény beláthátlan, leir- hatlan óriási lesz. — A haszon pedig, mely az emberiségre bekövetkezett, mindenek fölött az le9nd, hogy az ember közelebb jut végczéljá- hoz — a természet teljes meghódításához.