Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-03-18 / 11. szám

Lajos kir mérnök és Kövér László járási főszolgabíró bízatnak meg.

A kir. ügyésznek, a főorvosnak s az árvaszéki .elnöknek rendszerinti havi jelentéseik tudomásul vétetvén, az ülés még az első nap délutáni 1 orakor bevégződött s ugyanaz nap délután a bizottság fegyelmi választmánya ülésezett.

Az állami út.

A vármegye legutóbbi közgyűlésének az allami útra vonatkozó határozatát, az ügy közérdekű voltánál fogva, egész terjedelmében közöljük a következőkben :

A nagyméltóságu kereskedelmi minister urnák leirata és a ministeriumban megtartott értekezletről szóló jelentés tudomásul vétetnek, azok kapcsán egyszersmind a következők hataroztatnak:

Az építendő állami útnak Bokésvármegycn keresztül vonuló irányát a ministeri megállapítás szerint a törvényhatósági bizottság maga részéről is helyesnek tartja s ezen nézetét a nagyméltóságu kereskedelmi minister úrral annak hangsúlyozása mellett, hogy a tervbe vett állami ut a közérdekből okvetlen Zerindnél kötendő be a már fennálló állami útba, feliratilag közölni határozza. Ezen feliratban azonban egyszersmind felkéretni határoztatik a nagyméltóságu kereskedelmi minister ur, hogy a tervbe vett fővonallal egyidejűleg a békés—csabai 9-89 kim. hosszú utat is kiépíteni kegyeskedjék, mivel ez útszakasz kiépítése a 25,000 lakossal biró Békést vonná be az állami ut forgalmába s aránylag igen kis költséggel Békésvármegye két legnagyobb községe, Csaba és Békés köttetnék össze.

Helyesli a törvényhatósági bizottság elvben a nagyméltóságu minister urnák elhatározását a megyei hozzájárulás tekintetében is, azonban e részben kötelezőleg még nem nyilatkozik, hanem bevárni óhajtja e tekintetben a nagyméltóságu kereskedelmi minister urnák kilátásba helyezett leiratát, annak alapján teendi meg intézkedéseit s nehogy e fontos ügy elodáztatást szenvedhessen, a törvényhatósági bizottság már ez idő szerint egy albizottságot küld ki azon feladattal, hogy mihelyt a nagyméltóságu kereskedelmi minister ur leirata leérkezik, vegye azt beható tárgyalás alá s javaslatát terjeszsze sürgősen a törvényhatóság elé. E bizottság elnökéül a vármegye főjegyzője, tagjaiul pedig: Beliczey István, Vidovszky János, Dobay János, Haviár Dániel, Te rényi Lajos, dr. Hajnal István és Szalay József vm bizottsági tagok választatnak meg. Már ez idő sze rint szükségesnek tartja már a törvényhatósági bizottság a nagyméltóságu kereskedelmi minister ur figyelmét felhívni Békésvármegye hozzájárulása tekintetében a megye különleges helyzetére, nevezetesen Békésvármegyo a tervezett állami ut vonalán már 14*41 kim. hosszú utat kiépített, mely műútból G'55 kim. vámszedéssel van egybekötve. Méltánytalan volna a vármegyét a vámszedés jogától ez útrészeknek az állami útba való beolvadás folytán megfosztani, mivel ez által á vármegye befektetett tőkéjének visszatérülésétől esne el, holott ez utak az építési tőke megtérülésének reményében és fejében építtettek ki.

Ennélfogva a nagyméltóságu kereskedelmi minister ur felkéretik, hogy a vámszedést a jelzett útszakaszokon mindaddig fenntartani kegyeskedjék, mig azok építési tőkéje meg nem térül. Egyben- felkéretni batároztatik a minister ur az iránt is, hogy "a vármegyék hozzájárulási mérvének meghatározása tekintetében kegyeskedjék oly módot meg állapítani, mely szerint az érdekelt vármegyék hozzájárulása egyenlő elvek szerint és mérvben állapíttassák meg, mivel pl. Békésvármegye a tervezett állami ut vonalába 137,710 frt költséggel már 7-86 kmetert kiépített, mely után nem szed vámot és méltánytalan volna, hogy Békésvármegye ezen kiépített utakat minden megtérítés nélkül adja át, midőn a többi vármegyék, Csongrádot kivéve, tisztán földutat adnak s midőn ezen útszakaszok kiépülte folytán az állami útra előirányzott költség- vetés tényleg 137,000 frt kiadással apasztatik s ez apasztást Békésvármegye kész kőut átadásában álló termeszetbeni hozzájárulása okozza. Amennyiben az építési tőke Békésvármegye hozzájárulásába beszámíttatnék s ekként a megye hozzájárulása kevesebb lenne, a megyei úti alap fokozottabb mérvben lenne képes rendkívüli feladatainak, melyek századok óta várnak megoldásra, eleget tenni.

A békésmegyei takarékpénztár tegnap tartotta 30-ik évi rendes közgyűlését dr. Erkel Rezső igazgató elnöklete, és a részvényesek élénk érdeklődése mellett. Elsőben is a hitelesitő bizottságba dr. Kovács István, Moldovány Gyula és Wieland Károly választattak meg, és előterjesztetett a következő igazgatósági jelentés:

Tisztelt közgyűlés!

Az elmúlt 1893. évvel egyletünk 30-ik üzlet- évét zártuk be.

Ezen örvendetes esemény következkezménye, bogy jelentésünkben ezúttal nem szoritkozunk tisztén az elmúlt évben elért eredmény száraz felsorolására, hanem egyletünk 30-ik évfordulójával is foglalkozunk.

Elmúlt 3/,0 százada, hogy egyletünk úgy megyénkben, mint városunkban első, szerény keretben, és még szerényebb eszközökkel kezdette meg mű ködését.

Évi jelentésünk szűk keretében, ha a forduló ponton visszapillantást vetünk egyletünk 30 éves életére, működésére és elért eredményeire, örömmel I jogosult önérzettel mondhatjuk el: hogy egyletünk ezen hosszú időszak alatt a változó, sokszor válságos viszonyok közt e város és vidéke közgazdasága, kereskedelme és iparának egyik hathatós támasza volt, sőt tehetsége és feladatához képest a kulturális haladás terén is a maga elé tűzött czéloknak nemcsak hivatott előmozdítója igyekezett lenni, hanem ügybuzgo törekvéseit fényes siker is koronázta, mert egyletünk ma már városunk közéletének egyik jelentős tényezőjét képezi 1

Ma mar 30 éves pályafutás után egyletünk saját házában részvényéi belértékének nagy emelkedése mellett két és fél millió forintot megközelítő betéti tőkével folytatja működését változatlanul, min- dig egy irányban, melyet megalakulásakor maga elé fűzött, t. i. egyfelől a nagyközönség megtakarított filléreinek gyümölcsöző elhelyezését közvetítve, a takaró..osságot mozdítja elő; másfelől a viszonyok

és körülményekhez képest olcsó kölcsönök által a vagyonszerzésre és vállalkozásra buzdít.

És hogy ez igy van, ennek egyedül illetékes, és elfogultságtól ment bizonyságát a közönség foly ton növekedő bizalmában, üzleti szaporulatát pedig az évi üzleti eredmények fokozatos fejlődésében találjuk meg.

1863. és 1865. évben ezer darab egyenként 10Ö frt névértékű részvényre befizettetett 50°/0 százalékkal 50,000 frt; ezen alaptőke az évenkint megtakarított, illetőleg az évenkint elvont tiszta haszonból már 1873-ik évben 100,000 re-emelkedett, s ma már az egylet vagyona a tartalék- és nyugdíj alapokkal együtt 220,000 írtra menő összegre emelkedett: '

Ha az alaptőkének egyletünk megalapítása óta czélzatosan eszközölt folytonos növekedése az évenkénti forgalma és vagyon gyarapodó fejlődését évről-évre mutatkozó sikereit és elért megizmoso dását bizonyítják, akkor csak hálaérzettel és elismeréssel kell a mai ünnepélyes órában megemlékeznünk azokról, a kik ezen intézetnek létesítéséhez, mint kezdeményezők az eszmét megadták és létesítését valósították, úgyszintén azokról, kik az intézetet ezelőtt 30 évvel tényleg megalapították és vezetésében önzetlenül közreműködtek.

A legőszintébb elismeréssel adózunk tehát mindazoknak, a kiket a gondviselés mind ez ideig megtartott; hálával és kegyelettel^ azok iránt, kik üdvös munkájuk közepette az élok sorából immár elköltöztek.

Városunk és megyénk több kiváló ggyénisége már az 1862. évben megérlelte az eszméjét egy, a városunkban alapítandó takarékpénztárnak.

Az akkori szorongatott anyagi helyzet, mely a magyar Alföldet ért nagy csapás az aszály miatt csaknem általános volt, a kölcsön nyújtásra alkalmas pénzintézetek teljes hiánya, melynél fogva a hitelezést igénybe venni kívánók megfelelő köl csönhöz juthattak, általánosan érezték a szükségét egy pénzintézet mielőbbi létesítésének.

E szükségérzetnek akartak megfelelni azon férfiak, kik már 1863. évi február hóban kész alapszabálytervezet bemutatása mellett folyamodtak a m. kir. helytartótanácshoz egy takarékpénztár engedélyezése iránt; — sajnos azonban, hogy az alapszabály jóváhagyásának reményében ugyanazon év ápril 1-én működését tényleg megindított egylet üzleti munkálkodását nem folytathatta egész 1864. január 14-ig, amikor a m. kir. helytartótanács úgy az alapszabályokat, valamint az üzlet folytatását jóváhagyta.

Rövid visszapillantásunkat nem fejezhetjük hőbb óhajtással, minthogy egyletünk továbbra isi az eddig követett utón haladjon és maradjon fenn részvényesei és intéző férfiai közt továbbra is az eddig tapasztalt tevékenység, bogy egyletünk a jövő 30 év alatt is hasonló mérvű fejlődést és gyarapodást mutasson fel polgártársainak hasznára, városunk és társadalmunk díszére.

A lefolyt üzleti év jelenségeit, az év elején a pénzbőség, mig az év második felében a határozott pénzszükség és az ebből folyó kamatlábemelkedéB képezték.

Fokozott tevékenységre volt szükségünk1 — hogy a pénzpiaczon szokatlanul megdrágult kamatláb mellett tőkéink biztosan csak csekély jövedelem mellett legyenek elhelyezhetők és hogy közönségünknek hiteligényeit kielégíthessük. Mindamollett örömmel constatálhatjuk, hogy a közönség bizalma — melyet egyletünk iránt tanúsított — a lefolyt évben is fokozódott. — — —

(Következett a kinyomatott és a részvényesek között kiosztott mérleg alapján a főbb tételek megjelölése, — melyek után tiszta nyereményül 30688 frt 74 kr. t ü n telte ti k ki.)

Ezen összeg felosztására nézve a felügyelő bizottság hozzájárulásával a következő javaslatot terjesztjük elő:

Az alapszabályok értelmében levonandó az igazgatóságot, felügyelő bizottságot és tisztséget illető jutalékrész 3989 frt 53 kr; a felosztást képező 26699 frt 21 krra nézve indítványozzuk:

1. Osztalék 1000 részvény után . . 22000 frt

2. Tartaléktőkének kiegészítésére . 900 „

3. Nyugdij-alap gyarapítás .... 1400 „

4. Tisztviselők jutalmazása . . . 1000 j,

5. Jótékony czélokra, a már időközben az »Erkel-szoborra« adományozott . 100

írton felül:

6. A gyulai nőegylétnek

........................100 „

7. Orosházai szegényeknek ... 50 „

8. Gyula városi ápolda.................... 30 ,

9. Tűzoltó egyletnek........................ 50 „

10. Izr. nőegyletnek........................ 20 „

11

. Bánfi helyettes szolgának ... 50 „

12. Ugrai nyug. szolgának ... 60 ,

13. Sz. Gábor hetesnek . ... , 30 „

14. Időközi adománykönyvbe . . . 119‘21

15. Uj számlára 1894-re .... 800 frt

Összesen 26699 frt 21 kr.

Indítványozzuk az alapszabályok 20. § ának 7. pontjára való hivatkozással, miszerint úgy a központi, valamint az orosházai fiók-pénztárhoz egy- egy alkalmas egyénnek felvételére az igazgatóság meghatalmaztassék, kiknek fizetéseit legjobb belátásuk szerint állapítsa meg.

Indítványozzuk továbbá: miszerint Szénássy József intézeti könyvvezető részére mint a kinek szolgálati évei az intézet életével egyidejüek s aki nyugdij szabályaink szerint szolgálati évei és érdemeinél fogva már egy év óta teljes nyugdijképes, aki azonban koránál és egészségi állapotánál fogva még intézetünknek hosszas és hasznos szolgálatokat tehet 31 éves szolgálati érdemei méltánylásával évenként 200 frt fizetéspótlék utalványoztassék.

Amennyiben pedig nyugdij szabályzatunk sok évekkel ezelőtt készült és az a mai viszonyoknak már — különösen némely szakaszaira vonatkozólag— egyáltalában meg nem felelő, annál fogva indítványozzuk: hogy az igazgatóság bízassék meg arra nézve, hogy a nyugdíjszabályzat 9 ik szakaszét mely a tisztviselők özvegyeinek nyugdiját 300 és illetve 100 írttal állapítja meg oly módon módosíthassa, hogy az özvegynő nyugdíjjá 600 frtot felül nem haladhatja, és viszont 200 írttal kevesebb nem lehet.

Mély részvéttel jelentjük hogy felügyelő bizottságunk sok évig buzgó elnöke f. t. Göndöcs Benedek apát f. é. január 4-én meghalt — indítványozzuk a t. közgyűlésnek, hogy e halál eset feletti őszinte sajnálatának jegyzőkönyvileg kifejezést adjon.

Miután végül az egész igazgatóságnak megbízása a mai nappal lejár, a napirend végső tárgyának elintézéséül felkérjük a t. közgyűlést, hogy 3 évre 5 igazgatósági tagot és egy évre 1 fel. biz. tagot választani szíveskedjék, a fel. bizottság által helyesnek talált mérleget és indítványokat elfogadni, illetőleg jóváhagyni, valamint a felmentvényt úgy az igazgatóság mint a tisztikar részére megadni mél- tóztassék.

Az igazgatóság.

Az igazgatói jelentés általában helyeslőleg tudomásul vétetett, és egyes pontjai a következőleg módosíttattak: a gyulai önkéntes tűzoltó egyletnek Keller Imre indítványára 50 frt szavaztatott meg, Szénásy József könyvvezetőnek pedig fizetése 200 frttal emeltetett, beszámításával a nyugdij igénynek; — a központi és orosházi fiók takarékpénztárhoz még egy-egy alkalmas egyén vétessék fel; — Göndöcs Benedek arczképe pedig az intézet részére beszereztetni határoztatok; — végre az igazgatóság- és felügyeld bizottságnak a felmentvény megadatott. — az 1894. évi költségvetés pedig változatlanul elfő gadtatott.

Következvén 5 igazgatósági tagnak 3 évre, ób egy felügyelő bizottsági tagnak egy évre választása, a szavazat szedő küldöttség tagjaiul Kalmár Mihály elnöklete alatt Keller Imre, Hoffmann Mihály, Czin- czár Adolf, Deimel Lajos és Szénásy József választattak meg, a kik működésüket nyomban meg is kezdették ; mire az ülés fölfüggesztetett. Délután az ülés folytattatván, meghirdetetett a választás eredménye; e szerint igazgatóul: dr. Erkel Rezső 267; igazgatósági tagokul: Ladies György 267, Wieland Károly 267, dr. Kovács István 265, Kalmár Mihály 235 szavazattal választattak meg 3 évre terjedő mandátummal. — Felügyelő bizottsági tagul egy évre Jantsovits Emil 173 szavazattal választatott meg. — A 22 frt részvényenkénti osztalék kifizetése már a mai napon folyósittatott.

32/894. sz.

Hirdetmény.

Gyula városa 1894. évi ház és I., II. osztályú kereseti adó lajstromai a tek. m. kir. pénzügyigazgatóság által érvényesíttetvén, folyó hó 19-étől f. hó 26-ig a városi adóhivatalban közszemlére vannak kitéve.

Azon adózók, a kik eme lajstromokban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közzétételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzést követő 15 nap alatt a városi polgármesterhez felszólamlásu- :at beadhatják.

Gyulán, 1894. márczius hó 14-én.

Dulkay Béla, polgármester.

Hírek.

Márczius tizenötödike. Békésvármegye minden özségében az idén is kegyelettel és hazafiasán megünnepelték a jogegyenlőség örökké emlékezetes nagy évfordulóját. Nem volt azonban igazi örömünnep sehol. Az örömbe mindenütt belévegyült az aggodalom, a gyász, az ima Kossuth Lajos egészségéért. Gyulán az ünnepély a ref. templomban tartott isteni tisztelettel kezdődött. Dombi Lajos lelkész magasröptű szép imába fűzte a nagy évforduló emlékezetét, és amidőn szivet á’járó elégikus hangjával a haláltusát küzdő nagy szenvedőért könyörgött, a meghatottság oly nagy, oly intenzív volt, hogy a zsúfolásig megtelt Isten házában alig volt szem, moly könybe nem borult. Nagyban emelte az isteni tiszteletet a polgári iskola növendékeinek Csiszár Sámuel kántor -és énektanár buzgalmát és ügyességét dicsérő szép kórusa, amely teljes praecizitással énekelte a hymnust, szózatot és a lengyel hyranust. — Az isteni tiszteleten a hatóságok főbb tisztviselői nagy számban vettek részt, a közönség pedig hit- felekezet különbség nélkül jelent meg. Délután a Kossuth Lajos-tércn az egész teret betöltő közönség előtt folyt le márczius tizenötödikének emlékünnepe, melyet a helybeli 48-as és függetlenségi pártkör rendezett. Az előlegesen kitűzött falragaszok Kún Miklós és Várady Károly országgyűlési képviselők lejövetelót is jelezték, de a várt képviselők nem jöttek le. A délutáni vonattal megérkeztek azonban Turgonyi Lajos volt országgy. képviselő, s Tiszti Lajos aradi hírlapíró, kiket a párt és nagy közönség zászlókkal és zeneszóval fogadott az állomásnál. A Kossuth Lajos téren Turgonyi Lajos hazafias költeményt szavalt el, Tiszti Lajos és Verhovay Gyula a nap jelentőségét méltató hosszabb szép szónoklatokat tartottak. Este a polgári korben, újvárosi olvasókörben, s Magyar királyban és Illich Antal németvárosi vendéglőjében (utóbbi helyen a 48-as és németvárosi olvasókör együttesen) bankettet tartottak, melyeken a szokottnál nagyobbszámu közönség vett ugyan részt, de a hangulat — mint az természetes és helyénvaló, — inkább nyomott mint emelkedett, inkább komor mint vig volt. Márczius tizenötödikét ugyanolyan nyomott kedélyhangulat mellett mint Gyulán és országszerte, közvacsorákkal megünnepelték Csabán, Békésen, Szarvason, Orosházán, Gyo- mán, Endrődön, Szeghalmon, Füzes-Gyarmaton, M.- Berényben, Csorváson, Kondoroson, Nagy-Szénáson, Bánfalván, Szent-Tornyán, K.-Tarcsán, Öcsödön, Dobozon, Vésztőn és Gyula-Váriban is.

Virágvasárnapjára ébredtünk: kezdetére a nagyhétnek; a kereszténység gyászát a virágok ünnepe előzi meg. A természet most hozza első zsengéit s

az egyház azokat Istennek szenteli. Az ünnepi ének még egyszer felhangzik, azután kezdetét veszi a mély gyász. A harangok elnémulnak, orgona nem szól; tompán, fájdalmasan, megható egyszerűséggel rezegnek végig a templom hajóján a nagyhéti zsolozsmák. A kereszténység magába száll és bűnbánó lélekkel üli meg Krisztus kínszenvedésének két ezredéves emlékét. Minden esztendőben ismétlődik és mégis minden évben új: a vallás titokteljes misztériumai minden évben egyformán ragadják meg a hívők kedélyét. A bibliai pálmák emlékezetére az egyház barkát szentel a mai napon; a hívők összeszedik a természet első zsengéit és ezekkel kezükben hangoztatják a jeruzsálemi nép üdvkiáltását:

„Hozsánna, áldott, ki az Ur nevében jő /“

Lóvonatú vasút Gyula s Vári között Köztudomású s lapunkban is említett dolog, hogy gr. Almásy Dénes a képviselőtestülethez kérvényt nyújtott be az iránt, hogy a város a gróf által ajánlott feltételek mellett engedné meg, hogy a várii uradalomból a gyulai vasúti indóházhoz vezetendő gazdaságivasút építéséhez engedné át a város tulajdonát képező körgát azon részét, amelyen a vasút építendő volna. Említettük azt is, hogy a képviselőtestület az ajánlott feltételeket nem fogadta el, hanem kebeléből öttagú bizottságot választott oly czélból, hogy a körgát átengedéséért előnyösebb feltételeket eszközöljön ki. A bizottság eljárásának eredményét nem tudjuk, csupán annyit konstatálhatunk, miszerint Almásy Dénes gróf a közigazgatási bizottság márczius havi ülése előtt tárgyalt kérvényben csakis a Várii belső major és a Paradicsom puszta között létesítendő lóvonatú vasútra kért engedélyt és hogy a közigazgatási bejárás csakis eme útvonalra nézve fog folyó hó 21-én megejtetni. Gyuláról akár a körgáton akár más úton való összeköttetést illetőleg, nevezetesen, hogy a Várii uradalom ezt fenntartja vagy elejtette e: nincs tudomásunk. Ugyanezen bizonytalanság vezette az aláírásaik utján alább megnevezett városi képviselőket is, hogy Gyula városa képviselőtestületéhez a köveikező kérvényt adják be: Évekre visszanyúló óhajtása volt Gyulavárosának az, hogy a vasúti állomás a város vásárterével az élővíz csatornán építendő híd által köttessék össze, vagyis hogy a várost érdeklő személy és teher forgalom a vásártér és a vasút között közvetlen összeköttetést nyerjen. Ezen a városra nézve egyenlőre kiszámíthatatlan előnyökkel biró eszmétől áthatva, a közóhajnak vélünk kifejezést adni, midőn kérjük a képviselőtestületet, hogy azou esetre, ha a fentebb emlitett vasút (körgátterv) bárminemű körülménynél fogva nem létesülhetne, az igen tisztelt képviselőtestület tegyen ajánlatot gr. Almásy Dénes urnák, illetve mondja ki határozatilag azt, hogy a város saját érdekében is jónak és hasznosnak találná ezen gazdasági lóerőre álkalmazotí vasútnak a városon keresztül való építését s a vasúti állomással való összeköttetését akképen, hogy a vasút a gróf teher és Bzemély szállításaira is berendezve legyen s ha a gróf úr a vasútat ily módon és czélból felépíteni és fenntartani hajlandó 8 a létesítés minden költségeit, ideértve a hidak és egyéb építményeket is viselendi, a város a vasúthoz szükséges utczai (nem kisajátítás utján nyerendő) területeket amint azok közös megegyezéssel megái lapittatni fognak, a közös czélra díjtalanul átengedni fogja, a gróf urat terhelvén a vasút ugyancsak közös és kötelező megállapodás szerinti üzemben tartásának minden költségei. A leendő ajánlatban kiemelhető lenne az is, hogy a fenti feltételek mellett létesítendő közös érdekű lóvasút által múlhatatlanul igényelt-rendőri felügyeletet a város minden megtérítési igény nélkül teljesíteni kész, s egyáltalán az építkezés elé semminemű nehézségeket gördíteni nem fog, csupán azt kötvén ki, hogy ha a város által elfogadandó vállalkozók ezen vasúthoz vezető szárnyvonalakat építtetnének, ezeknek bekapcsolása a gróf úr által építendő vasúthoz díjtalanul engedtessék meg, magától értetődvén, hogy a gróf úr által épített vonalon a személy és árúforgalom dija, melyek közös megállapodás utján fognának megszabatni és esetleg megváltoztattatni. Gróf Almássy Dénes urat, a város vagy más vállalkozók által épített vonalokon az épittetendőket illetendi. Kérjük ezen ajánlat illetve határozati javaslatunknak elfogadását annyival inkább, mert ha ezen vasút csakugyan létesülhet, ez a mi meggyőződésünk szerint Gyulaváros gazdasági és kereskedelmi fejlődésének s ezzel a város minden irányban való kulturális haladásának egyik legbiztosabb alapját képezendi. Tisztelettel: Braun Mór, Schmidt Antal, Reisner Zsigmond, Huszka János, Weisz Mór, Kövér László, Moldovány Lajos, ifj, Kohlmann Ferencz, Deutsch Jakab, dr. Márky János, Dömény Lajos, SzénásBy József, Schmidt Gyula, Czinczár Adolf, Reisner Emánuel, Sonnenfeld Miksa, Herodek István, Winkler Lajos, fiodoky Mihály, Popp Alajos, Erkel János, Lukács Károly, Sál József, dr. Follmann János, Schmidt József, dr. Berkes Sándor, dr. Fábry Sándor, dr. Erkel Rezső, Wieland Károly, Terényi Lajos, Hoffmann Mihály, Moskovitz Herman, K. Ludvig Ferencz, Stefanovits Péter, Szilágyi István, Szőke Péter, Horváth Pál, Kukla Ferenoz, Szabados János, Szilágyi Imre, Góg Mátyás, Hegyi József, Laczkó Péter, Kiss István, Kern Márton, Sál Sebestyén, Ludvig Mihály, Gerlein Reinhardt, Glatz János, Kocsis Károly, Múlt József, Papp Gyula, Démusz József, Ritsek János Nagy Jenő, ifj. Mondák György.

Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a megyei községjegyzői nyugdij módosított alapszabályait jóváhagyta,