Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-23 / 51. szám

Melléklet a „Békés" 1894.51-ik számához. Az idő a múlt heti fagyok után meglágyult, mindazáltal nem annyira, hogy fehér karácsony kilátásunk ne volna. Szerdán és csütörtökön majd nem egész napon át derekasan havazott és noha földre eső hó el is olvadt, a háztetők fehér lepellel vannak borítva. Az Erkel bál rendezősége erősen buzgólkodik a tánczvigalom erkölcsi s anyagi sikerén. A meg hívók a hét folyamán fognak szétküldetni. Hogy mulatság, és különösen a hozzáfűződo nemes czél vármegyén messzeterjedő érdeklődést is tud kelten erre ép oly megkapó, mint jóleső bizonyíték, Konti József a népszínház jeles karmesterének es operett írónak a vármegye alispánjához intézett levelébe foglalt Ígérete, hogy a bálra keringőt Jog irni, mind járt czigányzenekarra instrumentálva, hogy azt czigányok a bál folyamán játszhassák. A bizottsá természetesen a legnagyobb köszönettel fogadta derék karmesternek Erkel Ferencz emléke iránti kegyeletének eme egyszerűségében is szép bizo nyitékát. Kontur Béla ügyében a legközelebbi napokban egy hatvan tagból álló polgári küldöttség készül br Fejérváry honvédelmi miniszterhez, hogy tőle az Ítélet megváltoztatását, illetve uj vizsgálat megindi tását kérje. A küldöttségben résztvevők már napold óta üléseznek egy józsefvárosi polgár házában. Ha a honvédelmi miniszter nőm adna kiolégitő választ a küldöttség megállapodott abban, hogy egyenesen a királyhoz fordul a büntetés enyhítése végett. Ez a tisztelgés akkor történik meg, ha a király Buda­pestre jön. A kihallgatáson kérni fogják ő felségét hogy legalább rangját adja vissza Kontúrnak, hogy nyugdijképes lehessen, mert a lefokozással termé­szetesen erre való igényét is elveszitette. A napok­ban különben a volt ezredorvos ellenfele, Stéger\ Ubáld honvéd százados is elvette büntetését. A had­bíróság Ítélete ugyanis három havi fogsággal súj­totta. Ezenkívül büntetésének kiállása után felszó­lítják, hogy önként menjen nyugdíjba. Árlejtés a városnál. A városi tanácsnál folyó hó 17-én árlejtés volt, amelyen a cselédségi ruhá­zatot 1472 frt kikiáltási érral szemben 2%% elenge­déssel Kálmán Zsigmond és társa, a cselédség láb belije készítését 840 frt kikiáltási árral szemben 538 forintért Bifllis István, az-- az irodai szerek szállítását 15%%. elengedéssel Dobay János, — az utczai lámpák világítására szükséges petroloumot 100 klgromként 19 frt 15 krért Sonnenfeld Miksa, a nyomtatványokat 24%%- engedménynyel Dobay János, — a gyertya szállítását csomagonkénti 40% kr. egységárral Sonnenfeld Miksa vállalta fel. „A szenvedések iskolája czim alatt szerdán este Mándoky Sándor gyulai kath. segédlelkész megkapóan szép elbeszélést olvasott fel a gyulai körben, nem nagyszámú, de válogatott szép közön­ség előtt, mely odaadó figyelemmel csüggött fel­olvasón, aki úgy is mint iró, úgy is mint előadó, a lehető legelőnyösebben mutatta magát be. Cse- lekvény, hangulat, irály, egyenként és összesen mind olyan jólesőleg elüt a mai materialista irányú novollairók termékeitől, hogy a romantikus iskola tagadhatlán defektusától szintén nem mentt elbe­szélés hibáit nagyon szívesen elnézték a hallgatók és szivesen elnézendik, vagy talán észre is alig veszik olvasóink, akiket felolvasó szíves engedet mével — a megkapóan szép elbeszélés közlésével fogunk megörvendeztetni, Ezen okból mondunk most le a felolvasás kivonatos ismertetéséről is, és egyszerűen a teljes siker konstatálására szorít ko­zunk. A felolvasás végén felhangzott lelkes éljenek és tapsok, — noha egy szbmélyben — egyformán szóltak Írónak és előadónak. A felolvasást ké6Ő éjjeli órákig tartó rögtönzött tánozvigalom fejezte be Csabáról alig ment el Hajdú István színigaz­gató, újólag előadások lesznek a színházban, ha ugyan lesz elegendő számban ki előtt játszani. Ro kody Antal igazgató a bátor ember, a ki igazgató elődje szomorú sorsa után szerencsét mer próbálni Csabán, amelynek közönségét és igényeit különben 6, úgy is mint Csabán többször megfordult színész úgy is mint igazgató alaposan ismeri. Repertoirja kitűnő, társulata gyengébb, de van néhány számot­tevő jó tagja, s pedig Kovács Sándor komikus és buffó, Vágó István jellem, Rubos Árpád tenorista Fábián László apa, Dunai Árpád komikus, Szabó Ferencz szerelmes, akik közül azonban maga az igazgató mint színész is torony magasan kiemelke dik. A nők közül Bokodyné Róza társalgási, Németh Jolán hősnő, Sipos Gizella naiva, Veres Sándornál Beke Lilla énekesnők. Tegnap este első előadásul „Rang és mód' volt kitűzve. Halálos baleset. Mundruczó György, Schriffert István gyulai lakos tanyása, f. hó 18-án a szín oldalán lévő lyukat egy létrán állva, becsinálni akarta, a létra eldült s Mundruczó az alig két mé tér magasból oly szerencsétlenül esett le, hogy fe jét az ott álló oszlopba ütötte s szörnyet halt. Pálinkaivás áldozata lett Cs. Nagy András dobozi illetőségű földmives, ki is e hó 20-án fiával együtt bejött Gyulára s itt bepálinkázva haza in dúltak, de az öreg nem volt képes tovább menni a Nap utcza végénél, hol összerogyott s rövid kín lódás után meghalt Cs. Nagy András — mint hozzátartozói előadták — a szeszes italt mindig nagy mértékben szeretie élvezni s ennek lön most áldozata. Kétszer felborultak. A múlt héten tartott ten kei vásárról jövő Merza Mihály, Kallós Mihály e Kohlmann Bálint szűcs iparosokat Kis Pista fuva ros a szalontai határban két ízben is felborított úgy, hogy nevezettek mindegyike kisebb-nagvobb testi sérülést szenvedett. A járványok krónikájából. A vármegye alis­pánjához érkezett hivatalos jelentések szerint csabai 1 tótkomlósi óvodákban a difteritisz meg­szűnt, ellenben Gyomán újra volt egy betegülési eset. Henneberg G. (cs. kir. udvariszállitó) selyem­gyára Zürichben, s privátmegrendelők lakására közvet­lenül szállít: fekete, fehár és színes selyemszöveteket, méterenként 45 krtól II frt 65 krig póstabér és vámmen­tesen, sima, csikós, koczkázott és raintázottakat, damasz- tott stb. (mintegy 240 különböző minőség és 2000 külön­böző szín s árnyalatban.) Minták póstafordulóval küldet­nek. Svájczba czimzelt levelekre.10 kros és levelezőlapokra 6 kros bélyeg ragasztandó. lö. 16—19. Mi az Antirheumaticon ? Az Anlirheamatreon nevű kösz vény szösz egy oly külsőszer, mely felül múl minden eddigi gyógyszert, amit az orvosi lu domány a köszvényes bajok ellen alkalmazott. Fe­lülmúlja ‘gyógyhatásúval mindazon gyógyfürdőket is molyek eddig a rheumatikus bajok ellen csalha­tatlan gyógy erejűnek ismertettek. Az Antirhcuraa- ticon a fájó testrészre dörzsöltetvén, azt oly forró­ságba és izzadásba hozza, hogy a fájdalom már az első alkalmazás után megszűnik és oly biztosan „yógyít, bogy azt egy más gyógyszer vagy gyógy­fürdő költséges volta mellett sem képes előidézni ii'gfőbb előnye pedig abban nyilvánul, hogy hasz- álat után nincs kitéve a beteg a meghűlésnek ért az izzadás tartama alatt az ágyban maradhat, dr. Schöffer-féle „Antirheumaticon“ kapható: Budapesten Török József gyógytárában, de meg­rendelhető még minden helybeli és vidéki gyógy­szertárban, valamint a droguistáknál is. Az Anti- heumaticont már eredménynyel használták és el- smerésükkel is kitüntették; Bende Imre nyitrai püspök úr, Baross Gáborné úrnő, Bismarck her- czeg, gró f Pejacsevich László úr és sok más kitű­nőség. Az Antirheumaticon több tekintélyes orvos által kipróbáltatrán, általuk a legmelegebben ajánl- tik. Az „Antirheumaticon“ a nagyméltósága m. r. belügyminisztériumnál 95,310—1893. szám alatt emutattatott. Ara az Antirltoumaticonnak 1 frt, idékre csomagolással 1 frt 20 kr. ÓVA PTTÚyg A CZSOttCTggEL VALÓ VISSZAÉLÉSEK ELŐL A 310 1­A párisi divat czim alatt jövő év elején meg- ndítandó divat és családi lapnak programraját hely­beli előfizetőink részére lapunk mai Számához mel­lékeljük oly kijelentéssel, hogy az előfizetések Dobay János könyvkereskedésében Gyulán telje- fthetök, az előfizetők részére m-gküldött lapok a ezég által megjelenésük után azonnal kézbesittetnek. az ő bőrére menne az a 15 esztendő. A 11 hónap1 vizsgálati fogság sem viselte meg, sőt még telt. szépült azóta. Na de a 15 esztendő majd csak hoz változást, ha másban nem, hát a fiatalságában. Irodalom. TJ-j idLólc­Törvénysséki csarnok. Részeg voltam ItTem alássan Csányi János ovott előéletű, lopásért 4-szer büntetve volt, csa­vargó állott múlt hétfőn a törvényszék előtt; azzal volt ádolva, hogy Szarvason a „Farkas“ korcsmában a vele egy asztalnál pálinkázott Balog János tájt- pipáját elemelte. „Ki kellett mennem kérem alás­san, aztán csupa szórakozottságból rágyújtottam az asztalon heverő pipára, aztán — nem mentem visz- sza. Bevetődtem a Szvák János korcsmájába. Az ügyész kérdésére, hogy miért nem tért vissza az ivóba, siránkozó hangon mondja : „az ittas fej ve­zetett; részeg voltam kérem alássan..“ A törvény­szék, tekintve, hogy nem volt bebizonyítható a lo­pás és megtartási szándék, vádlottat felmentette, ügyész felebbezett. Egy pár csizma, két pár csizma. A gyulai szeptemberi vásáron történt, hogy Kovács Mihály uram, a ki meg épen ötször volt lopásért büntetve szemet vetett egy pár jó állású csizmára. Nem lé­vén azonban pénze, hát CBak úgy egyszerűen le­akasztotta a kiszemeltet, a Túri Gábor csizmadia sátrából. Miután azonban úgy gondolta, hogy egy pár csizma az csak egy pár csizma, hát akasztott még egyet mellé a Szécsei Ferencz sátrából is. — Aztán meg úgy érvelt, hogy nemcsak az embernek de a csizmának sem jó egyedül lenni, hát keritett mellé egy asszonyt, akarom mondani egy pér női czipőt. Miután azonban a törvényszék az ő kedé­ly08 okoskodáséval nem értett egyet, elítélte a jo madarat 2 évi fegyházra, a miben az atyafi meg is nyugodott. Az ügyész azonban ezt is keveselte neki, bát megfelebbezte. Kurta Juliannának hirdették még kimúlthétfőn i kúria Ítéletét, melyet lapunk már ismertetett. Nyu godt, egykedvű arczczal hallgatta, mintha nem ii — Atyus, megjött a posta. — Mit hozott ? — Két levelet és egy uj heti lap első számát — Már megint uj heti lap ?. j Ezeknek a kiadóknak sok lehet a fölösleges pénzük, hogy egyre uj vállalatokba temetik., A harmadik uj lap ez, melyet e héten kapunk. Pedig ma még csak szerda van . . . Mi a czime ennek a leg­újabb irodalmi terméknek ? — Uj idők. — Nem épen rossz czim. Legalább mond valamit és elüt a sablontól. Ki a szerkesztője? — Herczegh Ferencz. — A „Mutamur“ és „A Gyurkovics leányok“ szerzője ? . . . Kezdek jobb véleménynyel lenni a uj lapodról. Egy iró, aki nem csupán tehet- s®gKel bír, de ami ritkább ennél, Ízléssel is. Modern ember, de léhaság nélkül, poéta, anélkül hogy örökké a felhők közt járna, szereti kimon­dani az igazságot, de sohasem durva formában. — Hát ismered? — kérdezte felragyogó te­kintettel a fiatal leány. — Csak müvei után. Hanem ezeket alapo­san. Jól tudod, hogy ritkán volt időm olvasásra, mert elfoglal hivatásom. De ezt az Írót szivembe zártam ! ! . De lássuk csak, mit mond ő. Remé- em, van olyan programmféle a lapjában. — Mindjárt az első oldalon. Ez a beszélgetés egy vidéki városban folyt e a polgármester házában. A család három tag­ból állott. Bolnai urból, aki a jó magyar házi­gazdák és birtokosok mintaképe. Hivatalt vállalt, nem azért, mivel rászorult a jövedelemre, hanem mert a közjó úgy kívánta. Nejéből, aki 4o éves asszony létére még mindig nagyon szép, kitűnő gazdasszony és jó feleség. Vegre pedig leányá­ból, a 18 éves Piroskából, aki rajongott az iro­dalomért, de már egészen otthon volt a háztar­tás minden ágában. Bolnai felnyitotta a lapot és a nála saját­ságos dünnyögő modorban olvasni kezdett, mi­közben a nyomtatott szöveg közzé a saját kriti­kai megjegyzéseit fűzte.-- A magyar családhoz fordulunk kérésünk­kel tormészítes, hogy ahhoz fordulok, ámbátor nem szeretem a kérégetőket, mert a kinek joga van hozzá, követeljen magának helyet, . . . szó­rakoztatni és gyönyörködtetni akarják önöket Írással és képekkel (nem vagyunk már kis gyer­mekek, hogy képekkel vesztegessük az időt 1) . . . az uj időknek megfelelő lapot adunk a ma­gyar család kezébe (ideje is már, hogy adjatok. De az igazi legyen !) . . . A magyar család is Uj időket él, mióta arra a feladatra vállalkozott hogy magyar társas életet szervezzen. (Nehéz ladat I) Ez a feladat csak úgy teljesíthető, ha a régi időkből öröklött nemzeti tőkéjét, faji sa­játosságait, hagyományait, hajlamait és tehetsé- eit teljesen beleilleszti az uj idők modern kere­tébe és alapjává teszi a speczialis magyar művelt­ségnek. (Hm! A te poétád nagyon okos ember, s ha ilyen programmal föllép nálunk képviselő-je- öltnek, én azonnal neki adom szavazatomat. — Nézzük csak tovább a lapot, atyus 1 — Kis türelmetlen ! Látom, téged soha sem fog érdekelni a politika. — Bolnai ur végig la­pozott az előtte heverő újságon. Úgy vagy vele, mint ez a lap: ez sem foglalkozik a p litikával. Igaza van l Családi és heti lapnak nem való az az aktualitás-hajhászat! A politikában különben is van mindig valami bomlasztó elem, amit nem kellene bebocsátani a család szentélyébe ! . . Hanem mondok neked valamit, kis leányom: ez az újság külsőre nagyon szép. Belső értéké­ről nem szólhatok, mert előbb alaposan el kel- ene olvasnom. De nézd csak ezeket a rajzokat 1 Mindjárt a czim lap. Milyen bűvös-bájos asszonyi fej! ... Ki is rajzolta? . . . Karlovszky Berta­lan ! Akkor már nem csodálkozom, hogy ilyen finom és distingvált. S ez a másik remek jele­net. „Utolsó szerelem* a czime és mint egy befejezett dráma hősnője áll előttünk a főalak Ez Margitay Tihamér müve, aki azokat a ked­ves genre-szerü dolgokat szokta megfejteni. Hát a hetedik oldalon ? Vágó Pál, a magyar népélet kiváló ismerője és megörökitöje. Papp Henriktől is van egy pompás, csaknem a megszólalásig élethü rajz. „Névtelen hős* a czime és azt a jelenetet ábrázolja, mikor a fálábu honvéd elő szőr tér haza családjához. Igazán megkapó egy rajz I Bolnai ur egészen belemélyedt a kép nézé sébe és fölébredt benne a múltnak emléke, mi- kor gyermekkorában édes atyja regélt neki a névtelen hősökről, akiknek sorában az öreg is harczolt. De Lánya nem engedte sokáig elmé lázni. Valahogy magához kerítette az Uj Idők mellékletét és most pajkos mosolylyal felkiáltott — Nini atyus, ez neked szóll — - Micsoda ? — Ez a kis czikk „Régi magyar pipák“, amelyhez rajzban mutatja be a szerző II. Rákóczy Ferencz, Wesselényi és Kisfaludy-Sándor pipáit, Ugy-e, hogy ilyen nincs még a te gyűjtemé­nyedben ? — Ez meg neked szól I § tromfolt vissza az apa, kikapván leánya kezéből a mellékletet. „A legdivatosabb párisi toilette“. Nagy selma ez a szerkesztő! Tudja mivel lehet a hölgyek szivét megnyerni . . . Da most már elég a külsőségből, a mely mondhatom minden tekin­tetben jó Ízlésre vall. Nézzük csak, kik Írtak a lapba. — Ezt már én fogom megnézni, atyus, — mondá élénken Piroska . . ! Hát az első, aki megszólal, Mikszáth Kálmán. Jaj de jó lesz az ö elbeszélése reggeli után, mikor lemegyek a kertbe. Virágok közt szeretem, olvasni az én palócz poétáimat • . .. Aztán jön egy hosszabb, folytatásos regény Werner Gyulától, az „And- rásfalvy“ és az „Anteusz“ szerzőjétől. Tudom már előre, hogy alig győzöm majd bevárni a folytatását ... Itt van egy vers Endrődy Sán­dortól. Ezt mindjárt elolvasom . . . Istenem de szépl Csak úgy olvadoz minden sora az ember ajkai közt és milyen remekül illik hozzá Vágó Pál rajza . . . Ah, de most jön a szer­kesztő ur maga „Az asszony barátja* czimü el­beszélésével. — „Az asszony barátja“ — vágott közbe az apa. — Tán nem is fiatal leánynak való. — Mit gond dsz apa ? Hisz Herczeg nem ir olyant, avni miatt fiatal leánynak el kellene pirul­nia. O az életét rajzolja, de tolla mégis mindig tiszta marad és tán ebben rejlik legnagyobb hatalma . . . Aztán jön Kenedi Géza . . . — Hoho I ezt már nem engedem oda! — kiál­tott Bolnai ur, —mert Kenedi az én iróm. Bölcs fej és melegen érző szív. Egyik szeme gúnyosan tekint a kopaszodó emberiségre, mjg ugyanak­kor a másik megsiratja az emberiség gyarlósá­gait. Miről is ir csak ? „A szemtelenségről“ . . Mondhatom ez olyan théma, amely nagyon is dőszerü. Add ide a lapot, hadd olvassam el azonnal ezt a czikket. — Mindjárt, atyus. Csak még az apróságokat akarom megnézni. Van egy vers Vajda Jánostól, képmagyarázatok, amelyeknek minden egyes sora elárulja, hogy Herczeg irta, könyvszemle, a kép- kiállitásról Bródy Sándor irt, egy egész csomó humoros dolog és a végén a fejtörő, mely olyan eredeti, hogy csakugyan nehéz lesz kitalálni, mi van mögötte. — Szóval, mindjnről gondoskodtak 1 — mondá elgondolkozva Bolnai ur. Piroska apja nyaka körül fonta kis karjait. — Ugy-e, atyus, hogy járatjuk ez|t a lapot ? — mondá könyörögve. — Eltaláltad, kis lányom 1 Még ma előfi­zetek az „ Uj-idők"-re. Erkel Ferencz élete és működése czim alatt kétszáz lapra terjedő kultúrtörténeti korrajzot irt id. Ábrányi Kornél, Erkel Ferencz kartársa s ra­jongó híve, ki legbivatottabb és legilletékesebb a íalhatlan mester pályájának megírására s mélta­tására. A szépkiállitásu művet Sekunda V, József zeneműkereskedő adta ki, ára fűzve 2 frt díszkö­tésben 3 frt. Az igazán nagyszabású s gyönyörű műre még visszatérünk. Kiss József hetilapjáról, A HET-ről évek óta a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik a sajtó és a közönség egyaránt. Amióta a politikát is felvette körébe, a politikusok ép úgy foglalkoznak vele, mint foglalkoztak azelőtt a nők és az irodalom. Annyi ötletet egyik lap sem produkál, mint A HÉT és Ítéleteiben egyik lap Bem oly független, mérsé­kelt és mélyreható, mint ez. Egyes czikkei olykor hetekig forrongásban tartják az elméket és az ol­vasók hónapok múltával sem tudnak szabadulni egy-egy találó fejtegetés, kép vagy ötlet emlékétől, melyet A HÉT-ben olvastak. A HÉT, egész Írói generácziót nevelt, uj formákat teremtett uj olvasó­kört nevelt magának, folyton halad és folyton emel­kedik. Pedig A HET-nek sem azok az anyagi esz­közök nem állanak rendelkezésére, melylyel a nagy irodalmi részvénytársaságok rendelkeznek és közön­ség dolgában íb csak a legintelligensebbek kicsi zömére támaszkodhatik, aki megérti, élvezi és akiben megvan a tudásnak és a műveltségnek az a fogé­konysága, melyet A HÉT olvasóinál föltételez. De ez a kis közönség azután állhatatosan ki is tart mellette és urbi et orbi hirdeti e lap dicséretét, melyhez mi a magunk részéről még osak annyit teszünk hozzá, hogy vajha ez a kis kör-minél job­ban kitágulna, nagyobbodnék, mert ez a magyar műveltség terjedését, az értelmi nivoau emelkedését jelentené. Figyelmeztetjük olvasóinkat A HÉT mai számunkban foglalt hirdetésére és melegen ajánljuk rokonszenvébe ezt a páratlan lapot. Karácsonyi ajándékul a gyermekeknek legczél- szerübb előfizetni „Az Én Újságoméra, Fosa Lajos­nak a gyermeklapjára. — Nagyon olcsó, rendkívül tartalmas, értékes és kedves ajándék ez a gyer­meknek. Nem múló értékű az mint a játék vagy egyéb csecse-becse, hanem egy állandóan vonzó, szívesen látott jó barát, melyet minden vasárnap reggel türelmetlenül vár a gyermek. Tele van ez az újság mesével, verssel, regével, sok-sok szép képpel, s mulattató apróságokkal. — Az Én Újsá­gom előfizetési ára negyedévre 1 frt s ezért tizen­háromszor köszönt be a gyermekhez, tizenháromszor okoz az neki örömet minden negyedévben. A „Világnapló“ czimű lexikonszerű hetifüzetek- ről már volt alkalmunk egy ízben megemlékezni, de nem mulaszthatjuk azt el, most, amikor külön­böző hírlapok a közönséget előfizetésre szólítják fel. Az újságok közül alig ajánlhatunk alkalmasabb ka­rácsonyi ajándékot a család részére mint a Buda-

Next

/
Thumbnails
Contents