Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-12-23 / 51. szám
Hirdetmény. A III. osztályú kereset adót illetőleg ez adózók a következőkre figyelmeztetnek : Azon adózók, kik a jelen év folyamán kezdtek vagy vettek át valamely III. oszt. kér. adó alá eső foglalkozást, üzletet, vagy vállalatot és azután még meg nem adóztattak, kötelesek 1895 évi január hó 20-ig az ezen üzletük vagy vállalatuk után 1894. évben annak megkezdésétől az év végéig Bzámitandó, illetőleg fennállása idejére eső kereseti- vagy üzleti tiszta - nyereményt bevallani. Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból eredő összes jövedelmének az a része, mely az üzlet vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások kivonása után fennmarad; az üzlet tulajdonosnak s általában az adófizetésre kötelezettnek oly kiadásai azonban melyek nem az üzlettel vagy foglalkozással járnak, hanem akár magának, akár pedig családjának és hozzá tartozóinak fenntartására szolgálnak, a jö védelemből, kereső.ényből le nem vonhatók. A ki több ilyen vállalatból, kereset illetőleg jövedelem forrásból húz jövedelmet, köteles minden egyes vállalatról, üzletről, vagy keresetről külön vallomást adni. Azok az adókötelesek, kik segédekkel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaik jegyzékét csatolni, mely jegyzékben a segédek nevei, az üzletbe vagy foglalkozásba belépésüknek ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kiteendő. Az az adózó, a ki az adókötelezettek és adótárgyak Ö8szeirása után lép a kereset adó bar madik osztályé >a tartozók sorába, adóköteles ÜZ' létének megnyitása napjától két hó alatt köteles vallomást adni. A III. oszt. kereseti adó alá eső jövode lemnek bevallására, valamint az üzletben alkalmazott segédek bejegyzésére szolgáló űrlapok az adózóknak a községi elöljárók (város adóhivatalok) által ingyen szolgáltának ki. A bevalló az űrlap egyes rovatait betölteni s annak bizonyításául, hogy az adózókat saját tudomásához képest pontosan és lelkiismeretesen közölte, eskü helyett nevét polgári becsületszava zálogául, valamint a bevallás napját és helyé előirni köteles. E vallomás fentebb kitűzött határidő alatt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) nyújtandó be. A III. oszt. kereseti adó alá tartozó üzlet nek, vállalatnak, keresetnek, vagy jövedelem forrásnak az állam kincstár megröviditésére irányzott szándékból történt valótlan bemondása jövedék kihágást képez, melynek birsága 1—8 annyi min az összeg, melylyel az államkincstár mcgkárosi - tatott Kárösszegnek vétetik az az össeg, melyet a közadók kivetésére a törvény által illetékesnek ismert közegek jogórvényesen megállapít tanok. Az adókivető bizottság elé terjesztendő adó kiszámítási javaslatokat kitüntető lajstromok előre kihirdetendő 8 napra a község (város) házánál kitétetvén, azokat mindenki megtekintheti, s az őt vagy másokat, illető adó javaslatokra nézve észrevételeit megleheti; ezen észrevételek a fent határidő alatt írásban a kir. penzügyigazgatóságná1 utóbb az adókivető bizottságnál terjeszthetők elő. Az adókivető bizottság ülései nyilvánosak lé vén, ott minden adózó megjelenhetik. Az adókivető bizottság végzése kihirdettetvén az érdekelt adóköteles félnek jogában állván az ülés folyama alatt élőszóval az iránt nyilatkozni kiváuja-e az ügyet és ha igen, mely indoknál fogvi a felszólamlási bizottsághoz fellebbezni Hasonló nyilatkozatra jogosítva van a jelen levő adókötelesek bármelyike, és pedig nemcsak saját, hanem más adójára nézve is, ha a bizottság által' hozott végzés eredményében aránytalanságot vél bebizonyíthatni, akár a saját magára, aká másra kivetett adótételre nézve. A fellebbezés indokainak Írásban kifejtésén a tárgyalásnál jelenlevő felebbezőnek a hirdetéstő számítandó 8 napi határidő adatik. Az az adózó, aki az adókivető bizottság ülé sébon akkor midőn adóügye tárgyaltatott jele nem volt, a bizottság végzése elleni felebbezését az illető ülés folyama alatt megrovott adózók név jegyzékének a bizottság tárgyalásainak helyiségül szolgáló ház kapujára való kifüggesztésétől szá mitva 15 nap alatt a pénzügyigazgatóságnál ad hatja be. Oly esetben, midőn a kivető bizottság a kir pénzügyigazgatóság által javaslatba hozott adóté tel felemelését határozta, erről az illető adózót ha a határozat kihirdetésénél jelen nem lenn Írásbeli végzéssel külön értesíti, oly hozzáadással hogy ha e végzést felebbezni kívánja, ebbeli fel szólás Írásban a végzés kézbesitésétől számítandó 8 nap alatt az adóügyi előadónál vagy helyettesé nél vevény mellett benyújtható. Ellenben azok az adózók, kik abban a köz cégben (városban) melynek adólajstromában adójuk kivettetett, nem laknak és az ülésben jelen nem voltak, a hozott végzésről Írásban értesittet nek s felebbezéseiket a végzés vételétől számított 15 nap alatt nyújthatják be a pénzügyigazga tóságnál. A felebbezés a kivetett adónak behajtását nem gátolja, a mennyiben azonban a felebbezés tárgyát képező adó összeg a múlt évi kivetésnél nagyobb, a felebbezés a két összeg közötti kü lömbözetre nézve birtokon belül történhetik. Az adóköteles fél a felszólamlási bizottságnak határozatát akkor felebbezheti, ha a felszó lamlási bizottság az adókivető bizottság által megállapított adót felemelte, vagy az adót a múl évinél nagyobb összegben állapította meg, avagy ha az adóköteles félre a kivetés évében első fzbe rovatott ki. A felebbezés a felszólamlási bizottság hatá rozatának kézbesitésétől számítandó 15 nap alatt a kir. pénzügyigazgatóságnál adandó be, s felette harmad fokon a pénzügyi közigazgatási bíróság Ítél A felebbezésnek rendszerint halasztó hatály nincs. (1889 XXVIII. t. ez. 16. §.) Gyula, 1894. deozember 18. 804. í—l. A városi adóhivatal. Hirdetmény. A tőkekamat és járadék adót illetőleg az adózók figyelmeztetnek: A tőke kamat és járadék adó alá eső jövedelmet, az azt élvező egyén vagy erkölcsi személy, vagy ennek törvényes képviselője jövő 1895 évi január hó 15-ig bevallani köteles. Tőkekamat és járadék adó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld, báz és kereset adó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója által közvetve, vagy közvetlenül nem érintetik; képezik, jelesül mindazon kamatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az arra valamely lakos (egyén vagy erkölcsi személy) a következő jövedelem forrásokból úgymint: a) bel- vagy külföldről folyó életjáradékok ból, özvegyi ellátásból vagy rokonsági évi járadékból : b) kézi vagy jelzáloggal biztosított, vagy egyszerű adós levelekre, váltókra vagy bárminem kötvényekre, bel- vagy külföldre kölcsön adott továbbá hitbizományi, családi és alapitvánvi tő kékből; c) belföldi földbirtokkal összekötött, a föld adó tárgyét nem képező dologi jogositvánvokból; d) külföldön fekvő föld vagy ház birtokból pari, kereskedelmi, s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből, e) az állami vagy f) törvényhatóságok által kibocsájtott s kü ön törvények által adómentesség kedvezmény ben nem részesített kötvényekből húz ; végre g) a hitelüzlettel foglalkozó, s alapszabá lyaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított pénzintézeteknél, továbbá takarék pénztáraknál és mindazon intézeteknél, melyekkel takarék pénztári üzlet van összekötve, utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok vagy folyó számla mellett gyümölcsözés végett elhelyezett tőkékből folyó övedelem. Az adózók a vallomás beadásának kötelezott- sége alól a következő tőkéből folyó jövedelmekre nézve felmentetnek: a) a fentebb említett magyar állam kötvények b) az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények kamatai, c) nyilvános számadásra kötelezett vállala- ok és egyletek által felvett és jelzálogilag bizlo sitott tőkék kamatai. Az ezen kamatok után járó tőkekamat adót s pedig az a) alattiak után a kifizető állami pénz tár, a b) és c) alattiak után a kamatokat kifizető társulat az illető kamatélvezések rovására vonja le az illető kir. adóhivatalba szolgáltassa be. A pénzintézeteknél elhelyezett, fentebb g' latt említett tőkékből folyó jövedelmet, ezen tő kék birtokossal szintén nem tartoznak adó alá bevallani. Ellenben a pénzintézetek kötelesek ezen kamat jövedelem összeget és pedig: a) a kifizetett kamatok összegét évnegye denként, minden év márczius, junius, szepmtembei és deczember havának utólso napján ; b) a tőkésített kamatok összegét félévenként minden év január és julius havának, utolsó napján kir adóhivatalnak kimutatni és az ezen kamatok után járó adót egyidejűleg beszolgáltatni, jogosítva vannak azonban arra, hogy azt az adót a kifizetett vagy a tőkében irt kamatokból, visszatart-assék. Úgy a IV. oszt. kereseti adónak, mint a tőke kamat és járadék adónak, az állam kincstár meg rövidítését ezélzó cselekmények, az adó tárgy el titkolásának vagy valótlan bemondásának birsága 1—8 annyi, mint az összeg, mellyel a kincstár megkárosittatott. Kárösszegnek vétetik amaz összeg, melyet a közadók kivetésére a törvény által illetékesnek ismert közegek (hatóságok) jogérvényesen megállapítottak. Ha az az összeg nem tudatik, í birság 1 — 500 frt, továbbá, hogy ezen adózók, kik nek 1893. évre, megadóztatásuk egyéb okból kifo gás tárgyát képezi, a megszűnést vagy a kifogás jogosságát igazoló iratokat (tkvi törlési végzés, ad leírási rendelet stb ) csatolják a vallomásukhoz vagy 'egalább tüzetesen jelöljék meg annak keltét c számát, illetve okát. Gyulán, 1894. deczember 18. 305. 1—t. A városi adóhivatal. irtot vett fel magán hitelezőnél, és ebből ugyanazon évi deczember hó 15-ig 6000 frtot ÍQoaafize!elt’ a lovoná8 alapját az 1894. évre, az 1893. évi deczember hó végén fennmaradt 4000 trtnyi toké maradék évi kamatjának 10 százaléka fogja képezni. Ez az eljárás azonban csupán az a) alatti bekezdésben említett közönséges kölcsönökre vo- átkozik, mert ezektől a kö’csönöktől, a jelzálog- ntézetektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatti bekezdésben világosan megkülönböztetnek. Ugyanis a hitelintézetekkel foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönökre nézve az általános jövedelmi pótadó kiszámításnál. aa) A bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az az öszszeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik; bb) a kölcsönnek nem a megelőző, hanem a folyó évi kamatnak 10%a veendő tekintetbe, s igy a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folymán is keletkeztek (1891. 41. 187. P. M. B. 1891. 13. P. K.) A vallomás az adóév január hó 1—31-ke közötti időben adandó be a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál.) E határidő lejárta után és jelesül február hó 15-ig érkező vallomások az 1886. év május hó 3-án kelt és a „Pénzügyi Közlöny“ 18-ik számá ban megjelent 81.099. számú rendelet szerint már CBak igazolási kérvény útján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hitelt érdemlőleg igazoltatik, hogy e késedelem elhárithatlan akadály miatt történt; február hó 13-ike után benyújtott vallomások figyelembe nem vétetnek. A benyújtott vallomásról elismervény adatik, mely a vallomás kellő időben történt benyujtásá- ~ak igazolásául szolgál. Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben említett esetek, mert azok az adózók, a kik a kölcsön kamatokra vonatkozó vallomások tényállására itűzött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett járadék kölcsönt vesznek fel, jogositvák a felvett kölcsönnek telekkönyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtére következő 30 nap alatt benyújtandó vajlomás alapján a rájok az ez adósság felvétele előtt kivetett altalános jövedelmi pótadó mérvének helyesbítését az illotékes kir. p. ü. igazgatóságnál kérni. Gyula, 1894. deczember 18. 306 1—1. a városi adóhivatal. Eisler Lipót ékszerész Gyulán, Főút Prágiláz ajánlja dúsan felszerelt ékszer raktárát arany, ezüst tárgyakban és drágakövekben, valamint újarany és gránátokban, amelyek karácsonyi és újévi ajándékokul igen díszesek és alkalmasak, a legmérsékeltebb árakon, számos látogatást kérve. Rendelések gyorsan és pontosan teljé- Isittetneb. 297 2—2 Hirdetmény. A föld és házbirtok után járó általános jőve delmi pótadót illetőleg az adózók a következőkri figyelmeztetnek : Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő a) a földbirtokra, a házbér alá eső házbir tokra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak a földteh er mentesítési járuléknak 30 százaléka: b) a ház-osztályadó alá eső házbirtokra folyó évre kivetett állami egyenes adónak és föld tehermentesítési járuléknak 40 százaléka. A kölcsönnel terhelt báz- és földtulajdono soknak az 1783. XLVI. t. ez. 13. §-a által az kedvezmény adatott, hogy: a) a föld- és házbirtoknak általános jőve delmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelező által is terhelő kölcsön után az adó évet megelőző év végéig tényleg le nem rótt tők maradék egy évi kamatainak 10% százaléka, fel téve, hogy e tőkével kamatok is vannak bekebelezve ; b) hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől fel vett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke összeg után egy évre esik. ha a kölcsöntörlesztést nem az év első napján, hanem év közben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető szám tásba az adóköteles jövedelem megállapításánál. A telekkönyvileg bekebelezett közadók és kincstári hátralékok után járó kamatok nem képe zik levonás tárgyát (1883. XLIV. | ez. 16. §) Az a) alatti bekezdésében foglalt intézkedés bői világosan kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az az évi kamat összeg, mely az adóévet meg- előző év végén fennmaradt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1893. évi január Hirdetmény. A IV. oszt. kér. adót illetőleg, az adózók következőkre figyelmeztetnek; Az állandó fizetést nyug-, kegy- vagy tiszteletdijat húzó állami-, tör ényliatosági-, közalapítványi-, községi-, egyházi-, társulatig és magán tisztek, tisztviselők, hivatalnokok. közegek, nyug- vagy kegydíjat húzó özvegyek, állandó alkalmazásban lévő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvelők, pénztárnokok s általában a 40 rtnál több havi dijt húzó segédek, segédmunkások, állandó fizetést élvező lelkészek, tanárok, tanítók, nevelők, irók, művészek, végre a hivatalszolgák a keresetadó IV ik osztálya alá tartozó keresményüket az alább említendők kivétolével bevallani tar- oznak, azonkívül a Colettes igazgatóság, elöljáróság, pénztár, földbirtokos, vagy üzlettulajdonos, a kitől, vagy a melytől az adóköteles fizetését húzta szintén kötelezhető art’s, hogy az igy körében ál- andó fizetés mellett alkalmazott egyének név- és fizetésjegyzékét az adókivető hatóságnak nyújtsa be, Az állandó fizetés a folyó évi állapot szerint veendő fel, ha azonban az a folyó évre megállapítható nem volna, az előző évi állapot szerint vet tetik ki a kereseii-adó. A vallomások beadásának ideje, helye és egyéb kellékei tekintetében a III ad oszt. kereseti-adóra nézve közzétett szabályok tartandók szem előtt. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek tisztviselői vallomást nem adnak, ezeknek illetményeit az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, a kivetett kereseti-adót tollúk beszedetni és az állampénztárba beszolgáltatni. Tisztek, tisztviselők és hivatalnokok, kik fizetéseiket állami, vagy államkezelés alatt álló közalapítványi pénztárból húzzák, vallomást adni nem kötelesek, ezen adókötelesek kereset-adóját a pénzügyi halóság szabja ki és havi levonásokut a köz- pénztárból szedi be. Gyula, 1894 deczember 18. 307. í—l. A városi adóhivatal. !2Tégy regény ingyen! Felhívás a müveit magyar olvasó közönséghez! A „Képes Családi Lapok** jelenleg már az ország minden vidékén a legtöbb müveit magyar család rendes házibarátja. Közkedveltséget és elterjedtséget az által ért el, hogy mindig hazafias irányban s úgy van szerkesztve, hogy a serdülő leánykának is bátran a kezébe lehet adni, s e mellett az atyák, anyák és nagyanyák is mindig megfelelő szórakozást és hasznos olvasmányokat találnak benne. A „Hölgyek Lapja“ czimü melléklet, a nő hű tanácsadója és szellemi titkára. A „Regénymelléklet“ évente négy díszes regénynyel ajándékozza meg előfizetőit, szép színes borítékkal, melyeknek egyenkénti bolti ára 1 frt, tehát összesen négy forint. A „Boríték“ tele van szórakoztató talányokkal s mulattató apróságokkal, kérdésekkel, feleletekkel, egyszóval a „Képes Családi Lapok“ a legtartalomdusabb, a legélénkebb s mégis a legolcsóbb szépirodalmi képes hetilap. A képek a legelső művészek ecsetének köszönik létüket. A „Hölgyek Lapja“ mellékletüknek divatképei mindig a legjobb divatnak mintái ; igy az 1895. évi első szám a következő tartalommal jelent meg: „Ház8tnár és társa“ regény Bcniczkyné Bajza Lenkétől; „Újév“ költemény Ábrányi Emiltől; „A befelé fordított kép“ novella Muray Károlyiéi; „A nő feladata“ dr Turnowsky Mórtól; „A sötét világ“ Tolnay Lajostól; „Az ifjú anya“ költemény dr. Feleki Sándortól; „Az álom“ Gr. Diószeghy Mórtól; „Bál utáu“ Mészáros Sándortól ; „Az időről“ szatíra Jámbor Lajostól; „A szép színésznő“ regény Rudnyánszky Gyulától. Előfizetési árak: a „Hölgyek Lapja“ czimü divat- s „Regéuy“-mel- léklettel együtt Egész évre ..... 6 frt — kr. Fél, évre .....................3 „ — „ Ne gyed évre..................1 . 50 „ A „Képes Családi Lapok“ hetilapból mutatvány- számokat ingyen és bérmentoe Küld a kiadóhivatal mindazoknak, a kik ez iránt — legczélszorübbe i levelezőlapon — hozzá fordulnak. * . A ki három uj előfizetőt gyűjt s az előfizeté.-i összeget utalványon egyszerre beküldi, anuak elismerésül megy díszes emlékkönyvet“ küldünk. * A ki az egész évre szóló hat frtnyi összeget 80 kr csomagolási és postaszállítási díjjal együtt egyszerre beküldi, annak elismerésül 4 regényt küldünk; a ki 3 frt előfizetési összeget 40 kr csomagolási és postaszállítási díjjal együtt egyszerre beküld, annak két regényt küldünk elismerésünk jeléül és a ki csak 1 frt 50 krnyi negyedévi előfizetési dijat 90 kr csomagolási- és postaszállítási dirjal együtt egyszerre beküld, annak a kiadóhivatal egy regényt küld jutalmul. *36 291. 2—2. a „Képes Családi Lapok“ lniad.óliiTra,taJ.a Budapest, Vadász-utcza .4. sz, saját házában. ^ ' anerkannt als „I KRONE der BAYERISCHEN BIERE J 'FASSERNund'FLASCHEN'! 1/ von der „ (General-Vertretung für Österreich-Ungarn]] Y/ien.l. Franz-Josefs-Quai 31. 286 3—3 ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS POLITILAI ÉS IRODALMI SZEMLE HATODIK ÉVFOLYAMÁRA. SZERKESZTI ÉS KIADJA K ISS JÓZSB P. Főmunkatárs: KÓBOR TAMÁS. Belső dolgozótársak: Ambrus Zoltán, Holtai Jenő, Ignotus, Kozma Andor, Tóth Béla. T» választékos, gazdag tartalmú kötetben fekszik A HÉT az olvasó közönség előtt. Uj eszmekor, uj irányok, és uj irók adják meg neki a maga különleges szinét és zamatját. Uj csapások jelölik útját az irodalomban. Nem műveltünk nagy dolgokat; de nagyot akarni is érdem A szabad gondolatnak voltunk eddig fáklyavivői és a szabad szó lesz legmagasabb ambicziónk a jövőben. Politikában és irodalomban egyaránt. Könnyű tetszetős formában adunk számot a hét eseményeiről és a domináló mozzanatokkal külön „Krónikák“-ban foglalkozunk. Ezt a műfajt mi honosítottuk meg a magyar iro dalomban A HÉT journaliBztikai tiz parancsolatának egyik sarkalatos tétele ez : Ne adj soha programmot, mert a programúi unalmas és szülő anyja a chablonnnak, ami öl; de bizd magad a pillanat impressiójára, mert abban van a közvetlenség, az igazság és a megifjuhodás. Egyébiránt, akik olvassák A Het-et, azok úgy i| ismerik; akik nem olvassák, azok egy rövid ismertetés nyomán úgy sem fogják megismerni Ezeknek azt ajánlhatjuk, hogy fizessenek elő p HÉT-re. , • Budapest, 1894. deczember havában. KISS JÓZSEF. Előfizetés i Egész évpe 10 forint. — Félévre 5 forint. — Negyedévre 2 forint 50 kr. ■■ 3^Du.tat vány szám. cls: ingyen! nnz A HÉT kiadóhivatala 301 1—2 Budapest, VII., Erzsébet-körut 6. szám.
