Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-11-11 / 45. szám
Rendkívüli melléklet a „Békés“ 1894. évi 45. számához. Szabályrendeleti tervezet a cselédek és a gazda, továbbá a mezei munkások, napszámosok és a munkaadó közötti viszony sza bályozása tárgyában. (Kidolgozta a socialis kérdésben javaslattételre kiküldött bizottság.) (Folytatás.) 11. §. Ha az éves cseléd tartalékos katona s mint ilyen, mozgósítás esetén behivatik, a kialkudott bér fele egy hónapig családja részére kiadandó s családja ugyanezen idő alatt az addig esetleg élvezett lakásban is meghagyandó. 12. §. Hoteles a gazda a vasárnapot a cseléd pihené sére engedni, halaszthatlan munka esetén azonban vasárnap is jogosult a cselédtől szolgálatot kivánni, de ily esetben a munka idejére a helyben azon idő szerint folyó napszámot a cselédnek fizetni tartozik. A rendes napi teendőket azonban, a minők külső cselédeknél a lábas jószág etetése, itatása tisztogatása, belső cselédeknél pedig a háztartás körüli szokásos napi teendők, a cseléd vasárnap is köteles — minden külön dijazás nélkül — végezni. 13. §. Ha a cseléd betegséget színlelve szolgálatot nem teljesit s ezen körülmény orvosilag megállapít tátik, a gazda a cseléd által mulasztott napok után járó fizetésének négyszeresével kárpótlandó. 14. §• A cseléd csak azon tárgyakról tartozik számolni melyek neki megőrzés, gondozás, vagy a munka teljesítése czéljából átadattak. 15. §. A cseléd olynemü károkért, melyek a reá bízott tárgyakban, lábas jószágokban, munkaközben előre nemlátható véletlenségből származtak, s melyeket meg nem akadályozhatott,, kártérítéssel nem tartozik. 16-1 . Ha az egy évre beszegődött cseléd szolgálatát a szerződési idő letelte előtt az 1876. évi XIII. t-cz. 51. és 52. §§-aiban kijelölt okok nélkül elhagyja s a gazda ezen cselédet hatósági kényszer alkalmazásával a szolgálatba visszaállítani nem kívánja, az idézett törvény 57. §-ában meghatározott büntetésen kívül, ily esetben a cselédet évi béréből a naptári év első negyedére csupán 15%, a második negyedére 20%, a harmadik negyedére 40%, a negyedik negye déré pedig 25% illeti. A netán felvett bértöbbletet a cseléd visszatéríteni köteles. 17. §. Belső cselédeknél a felmondási idő azon eset' ben, ha hónapszámra fogadtattak fel, 15 nap, ha egy hónapnál hosszabb időre lettek felfogadva, 6 hét 18. §. Ha akár a gazda, akár a cseléd, törvényes időben a szolgálati szerződést felmondja, uj szolgálat keresésére az egy évnél rövidebb időre fogadott cselédnek legalább is egy, az egy évre fogadott cselédnek pedig két napi szabad idő — melyek kö zül az egyik vasárnap lehet — adandó ; ezen időn túl azonban tartozik a cseléd maga helyett munkaképes helyettest állítani, vagy a gazda által felfoga dott helyettest fizetni. 19. §. Az 1876. évi XIII. t.-cz. 84. és 85. §§-ai értei méhen kötött szerződésben mindig meghatározandó hogy a munkásokat azon esetben, ha az aratásra nyomtatásra vagy cséplésre szánt terményben elemi csapás által a szerződés megkötése után oly mérvű kár okoztatnék, hogy a termés a rendes évi átlagos mennyiség felénél alább szállana, készpénzben mily összegű munkabér fogja illetni. 20. 1 . Ha a mezei munkások s a munkaadó közötti szerződés nem az 1876. évi XIII. t.-cz. 84. és 85 §§-ai, illetőleg ezen szabályrendelet 19. §-ában körül irt módon köttetett, s a községi biró vagy helyettese által láttamozva nincs, a nevezettek között t munkaviszonyból felmerült vitás kérdések elbírálására nem- az 1876. évi XIH. t.-cz. 115. illetőleg ezen szabályrendelet 24. §-ában megjelölt hatóságok hanem az összegszerint az 1877. évi XXII. t.-czikk ben a kissebb polgári perekben való eljárásra kijelölt közegek, vagy a kir. bíróságok az illetékesek. 21. §. Az aratóknak, nyomtatóknak, cséplőknek, általában bárminő mezei munkát nem cseléd minőségben végző munkásoknak — kivéve a kukoricza s egyébb termények alá harmados művelésre földet vállaló munkásokat — továbbá a legalább egy hétre felfogadott napszámosoknak igazolási jegygyei vagy szolgálati könyvvel kell ellátva lenniök, melyet az illető a szerződés, vagy alku megkötése alkalmával a munkaadónak, vagy megbízottjának átadni tartozik. A munka-adó pedig a munka ideje alatt köteles azt megőrizni, annak befejezte után pedig — a leszámoláskor — a munkásnak, illetőleg napszámosnak visszaadni. Ily szolgálati könyv, vagy igazolási jegy nélkül | fenntebb megjelölt mezei munkásokat, vagy napszámosokat felfogadni tilos. 22. §. Bárminő mezei munkásnak, vagy napszámosnak Ugyanazon időre több munkaadóhoz szegődnie, úgyszintén a munkaadónak oly mezei munkást, vagy napszámost, kinek az előbbi munkaadóval kötött szerződése még nem szűnt meg, tudva felfogadni tilos. 23. §. Ha a cselédnek természetben kialkudott gabona illetménye nem súly szerint állapíttatott meg, tartozik a gazda, búzából egy hektoliter fejében legalább 75 kilogrammot, árpából legalább 60 kilogram mot adni. 24. §. A cseléd és gazda, valamint a mezei munkás, illetőleg napszámos és a munkaadó közötti munka- viszonyból támadható vitás kérdések elintézésére, alamint az 1876. évi XIII. t. ez. és ezen szabály- endeletbe ütköző kihágások elbírálására első fokú hatóság az illető járási főszolgabíró, Gyula rendezett tanácsú városban a rendőrkapitány. 25. §. Az 1876. évi XIH. t. ez. III. fejezetében körülírt teendők teljesítése a községi elöljáróságokra ruháztatik, ennélfogva a községi elöljáróságok a szolgálati (cseléd) könyveket a kiállítási költség és bélyeg illeték megtérítése mellett kiszolgáltatják; a kiállított szolgálati könyvekről pontos jégyzéket vezetnek; a szolgálati könyvek elveszése esetén az 1876. évi XIH. t. ez. 78. §-a értelmében eljárnak. 26. §. A községben illetékes aratók, nyomtatók, cséplők s bármely mezei munkát nem cselédi minőségben végző munkások, valamint a napszámosok igazolási jegyeinek kiszolgáltatása, szintén a községi elöljáróság feladatává tétetik. 27. §. Másod fokú hatóság: a vármegye alispánja, harmad fokú hatóság: a vármegyei közigazgatási bizottság. 28. §. A kihágási esetekben követendő eljárásra nézve a m. kir. belügyminisztérium által 38,547.— 1880 szám alatt kiadott utasítás határozmányai alkalmazandók. 29. §A cseléd és gazda, illetőleg mezei munkás vagy napszámos és munkaadó közötti vitás kérdések és a kihágási ügyek egymástól elkülönítve tárgya- ‘andók, s külön hozandó azokban határozat, illetőleg ítélet. 30. g A cseléd és gazda, illetőleg mezei munkás vagy napszámos és a munkaadó közötti vitás kérdésekben, szóval vagy írásban beadott panasz folytán az ügy tárgyalására az illetékes hatóság lehetőleg azon nal rövid határidőt tűz ki s arra a feleket és az esetleges tanúkat is megidézi. Az idéző végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. 31. I A tárgyalásra a felek mindig saját kezükhöz kézbesített végzéssel idézendők meg. Idézések a tanúk részére a lehetőség szerint szintén saját kezükhöz adandók át. Másnemű hátározatokat az illető fél nagykorú családtagjai is joghatálylyal vehetnek át. 8 A* tárgyalást elrendelő végzésben a felek a 33 §-ban foglaltakra, a tanúk pedig arra, hogy meg nem jelenésük esetén ellenük a törvényes kényszer eszközök fognak alkalmaztatni, — mindig figyelmez tetendők. 33. §. Ha a kellően megidézett felek valamelyike a tárgyalásra kitűzött idő eltelte után egy őrá val meg nem jelenik: a megjelenő félnek a kereset tárgyára vonatkozó ténykörülmények iránt tett elő adása, amennyiben az eljáró hatóság előtt fekvő bi zonyitékok által meg nem czáfoltatik, való gyanánt fogadandó el s a határozat ahhoz képest hozandó meg. Az ily határozat a meg nem jelent fél részére vétiv mellett írásban kézbesítendő. 34. §. Életüknek 16. évét még meg nem haladt kiskorú, vagy nem önjogú felek helyett törvényes képviselőjük is emelhet panaszt s a tárgyalásra az is megidézendő. 35. §. A felek helyett a tárgyaláson azok kellően Írásban meghatalmazott képviselője jelenhet meg. A képviselő ügyfelével a határozat jogerőre emelkedéséig bármikor értekezhetik. 36. §. A munka viszonyból eredő vitás kérdések eseteiben első sorban a felek békitése kisérlendő meg Ha a felek között egyezség jött létre, a kötött egyezség röviden jegyzőkönyvbe veendő. Ezen egyezség végrehajtását az eljárt hatóság az illető fél kívánatéra elrendelheti. 37. §. Ha a felek közt egyezség nem jött létre, az első fokú hatóság szóbeli tárgyalást tart, melynek rövid sommázatát jegyzőkönyvbe veszi s mihelyt fennforgó ügyről kellő tájékozást nyert, a kiderített tényékhez képest azonnal határozatot hoz s azt rend szerint nyomban, a tárgyalás befejezte után a feleknek szóval kihirdeti. A szóval kihirdetett határozat még azon a napon írásba foglalandó. 38. §. Ha az ügy bonyolúltságánál fogva a határozat a tárgyalás befejezte után azonnal meg nem hozható s ki nem hirdethető, az eljárt hatóság ez esetben 48 óra alatt tartozik határozatot hozni s azt ugyanezen idő alatt írásba foglalva, a rövid határidőre megidézett feleknek vagy szóval kihirdeti, vagy pedig részükre vétív mellett kézbesíti. 39. §. Az ügy érdemében hozott határozat indokolandó, s jogerőre emelkedése után 8 nap múlva hajtandó végre. A határozat záradékában azok, a kik előtt a határozat kihirdettetett, mindig megnevezendők. Felemlítendő továbbá, hogy a kihirdetést teljesítő hatósági közeg a feleket felebbezési jogaikra figyelmeztette-e? vájjon a felek megnyugodtak-e a határozatban, vagy felebbezték azt. 40. §. A tárgyaló hatóság jegyzőkönyv vezetőt alkalmazni nem köteles, hanem a jegyzőkönyvet maga vezetheti. A tárgyalásról és az egyezségről felvett jegyzőkönyvet a tárgyaló hatósági személy s a felek írják alá. 41. §. A határozat ellen annak kihirdetésétől illetőleg kézbesítésétől számított 8 nap alatt felebbezésnek van helye. A felebbezésnek — az 1876. évi XIH. törvénycikkben meghatározott kivételekkel - halasztó ha- talya van. A felebbezés írásban beadható vaN: szóval előterjeszthető. Az elkésetten beadott felebbezés hivatalból visz- szautasitandó. 42. Ha a tárgyaláson meg nem jelent fél utólag oly ténykörülményt igazol, mely valószínűvé teszi, hogy elhárithatlan akadály folytán önvétke, vagy meghatalmazottjának mulasztása nélkül nem jelenhetett meg a tárgyaláson, igazolással élhet. Az igazolási kérelem az elmulasztott határnap után 8 nap múlva Írásban beadandó vagy szóval előterjesztendő és a további eljárásra halasztó ha- talylyal bir. 45 , i i Az igazolási kérelem felett az eljáró hatóság a felek meghallgatása után határoz, s ha annak hely ad, az ügy érdemében hozott határozat hatályon ki vül helyezése mellett, az érdembeli eljárást nyom ban folytatja s uj határozatot hoz. Az igazolásnak helyt adó végzés ellen jogor poslatnak helye nincs. Az igazolást megtagadó felebbezésnek van helye. 44. §. A felek közötti egyezség vagy jogerős ítélet végrehajtását az első fokú hatóság a felek valame lyikének kérelmére rendeli el, s a megítélt össze behajtása a közadók'módjára eszközlendő. 45. §. A cseléd és gazda, valamint munkás vagy nap számos s a munkaadó közötti munkaviszonyból tá madt vitás kérdésekben a panasz az illetékes községi elöljáróságnál is megtehető s a községi előljárósáf végzés ellen azonban a feleket megidézvén, közöttük az egyezséget meg kísérlem tartozik, ha a felek kiegyeztek, ez röviden jegyzőkönyvbe veendő, ha azonban a felek kibékitése nem sikerült, a felvett jegyzőkönyv további eljárá végett a járási főszolgabíróhoz terjesztendő be. A községi elöljáróság előtt kötött egyezségek esetleg szükséges végrehajtását a községi elöljáróság van jogosítva elrendelni. sérelmeiket; hadd kisértsék meg békés eszközökkel sorsuk javításán működni, bizonynyal könnyebben ébrednek öntudatára annak, hogy helytelen az -ímelyet követnek, s hogy czélszerü-e nékiek lentétbe helyezkedni azokkal, a kiktől eddig éltek s ezentúl is élniök kell; csak az állami ellenőrzés tartandó fel s a rendőrség legyen min- g éber és tapintatos, legyen mindig megbízható, hogy a hatóság mindenkor helyesen, a tényállásnak megfelelően legyen informálva a helyzetről. XIII. Az éves cselédek érdekében óhajtunk még gyet s mást elmondani, mert fájdalom! nemcsak napszámososztály, hanem az éves cselédeknek számos és figyelembe veendő panaszaik vannak; azok, kik eddigelé nyugodtak és elégedettek voltak, szinte az elégedotlenkcdők táborába álltak, s több helyen megtagadva az engedelmességet, követelésekkel léptek fel szemben kenyéradójukkal. Ha ennek, az első tekintetre jogosulatlan tettnek okait kutatjuk, bizonnyal megtaláljuk azo- 1 at azon eltagadhatlan körülményben, hogy sok azda csak rabszolgának tekinti a cselédet, a kivel szemben nőm kötelez a humanitás; a kivel szemben nem kötelez az adott szó, az adott Ígéret. Felette fontosnak tartja a gazdasági egylet, 5°gy addig is, mig az igen hiányos 1876. évi cselédtörvény módosittatik, a vármegye léptesse életbe azon szabályrendeletet, melyet a gazdasági egylet a vármegye alispánjának megkeresésére beterjesztett, mert annak szakaszai mig egyrészről biztosítékot nyújtanak a cseléd és mezei munkás vissza- lései, túlkapásai ellen, addig másrészről megvédi cseléd és mezei munkás igazait is a gazda tul- apásai, igazságtalanságai ellenében. Nem szabad végre figyelmen kívül hagynunk az igonyok növekedését sem, melyek a legszegényebb osztálynál is óriásitag emelkedtek; nem bzabnd figyelmen kívül hagyni annál kevésbé, mert azokat a kor, a korral való haladás ösztönszerü vágya és a ozivilizáczió mintegy ószrovétlenül idézték elő, s követelményei alul senki, a tömeg |’PP oly kevéssé vonhatja ki magát, mint a műveltebb elem, melynél az igények még nagyobb mérvben növekedtek. A cseléd és gazda, illetőleg mezei munkás vagy napszámos és a munkaadó között a munka viszony ból eredő vitás kérdések elbírálása előtt az eljáró hatóság a vármegyei gazdasági egyesület által az illető első fokú hatóság területére három tagból alakított s három egymásután következő évre választott szakértő bizottság véleményét kérheti ki, mely szak bizottság véleménye írásban a tárgyalási jegyzőköny höz csatolandó, vagy röviden a jegyzőkönyvbe veendő A felebbviteli hatóság ezen szakbizottság vé ményének kikérését szintén elrendelheti. 47. §. Ha a felebbviteli hatóság nem látja annyira kifejtve a ténykörülményeket, hogy alaposan itélhes sen, s ha a tárgyalás folytatásától sikert várhat, határozatot egészben vagy részben feloldhatja, vagy általában, vagy egyes pontokra nézve újabb tárgyalást s további bizonyítási eljárást rendelhet s az első fokú hatóságnak újabb határozat hozatalát hagyhatja meg, habár ezt nem kérték is a felek 48. §. A 28. §-ban jelzett miniszteri utasítás 5., 18 19., 20., v5., 28., 30., 31., 34., 50., 60., 61., 6i 72. és 74. §§-ai a cseléd és gazda, illetőleg munkás vagy napszámos és munkaadó közötti vitás ügyek ben követendő eljárásra nézve szintén érvényesek. 49. I A jelen szabályrendelet határozmányaiba ütköző cselekmények, vagy mulasztások kihágásokat képeznek, s amennyiben nem az 1876. évi XIII. t.-cz alapján büntetendők, 2 frttól 50 frtig terjedhető, az illető község szegény alapja javára fordítandó pénzbüntetéssel büntetendők. 50. §. Ezen szabályrendelet Gyula r. t. városra kiterjed s annak életbe léptével a 242/1893. bgy számú vármegyei szabályrendelet hatályon kívül helyeztetik. Gyulán, 1894. évi október hó 20-án. Dr. Fábry Sándor, Csánky Jenő, alispán, küldöttség! elnök. vm. 11-od aljegyző, k. jegyző IEZ özg'azdaság'. A. munkáskérdés. (A békésmegyei gazdasági egylet emlékirata.) (Folytatása és vége.) xir. Egyik eminens panaszát képezi a munkásoknak az is, hogy nem engedtetik nékiek raunkáskőri’" alakítása, a hol ők — véleményük szerint — bajai orvoslására irt kereshetnének, s a hol megbeszél hetnék közös eljárást igénylő ügyes bajos dolgaika S tényleg B. Csabán és az orosházi járásban ezen körök alakitása iránti kérelmük megtagadása mia tört ki az elégületlenség nyílt ellenszegülésben, gazdasági egylet ezen, alig indokolható megtagad sát a munkások kérelmének nem tartja helyesne s épen nem okszerűnek; nem pedig, nem esti azért, mert a társulás emberi jog s annak kifejti dését nem gátolni, de elősegíteni kell; — de nem azért som, mert mig igy éjjelenkinl a tilalom ell nére is, vagy talán épen azért, minden ellenőrz nélkül összejönnek, s mert tilos, még ingert találnak az összejövetelre, addig egy, alapszabály lyal biró testületben minden lépésük ellenőrizhet" s talán okbal-móddal jobb irányba is terelhetők leendenének. Azon nézetben van a gazdasági egylet, ho; igenis meg kell nékiek engedni a munkáskörö alakítását, ha alapszabályaik nem ütköznek a fen álló törvényekbe. Hadd beszéljék meg bajaikat Ezek lennének a gazdasági egylet véleményo szerint azon intézkedések, melyeknek szigorú végrehajtása a kisebb bajokat megszüntetni, a munkásban a bizalmat felébreszteni, a megnyugvást beoltani hivatva lennének. XIV. A fentebbiekben igyekeztünk a munkás és munkaadó helyzetét vázolni, alább azon nagyobb szabású teendőket kívánjuk megjelölni, melyek messzebb kiható eredményeket lennének hivatva előidézni s a melyek nézetünk szerint hosszú időre kizárnák a most észlelt hajok ismétlődését, mert módot és alkalmat nyújtanának a tisztességes munkásnak arra, hogy az életszükségleteit becsületes munkával megszerezhesse. Sürgős teendőnek tartja gazdasági egyletünk első sorban a hitelviszonyok rendezését, mert a mily örvendetes, hogy a nagybirtokos 4—5°/0-on tud amortizationalÍ8 kölcsönhöz jutni, ép oly szomorú, hogy a kistormelő, munkás és kisipuros 8 — L0°/„ ot is kénytelen fizetni. Itt vannak a regale-váltság papírjai, minden község,— de különösen nagy, meg- váltakozott községeink százezrekre menő, s 4'/a0/o-ot jövedelmező papirok birtokában vannak, melyek el nem idegeníthetők, de megengedte, — sőt mintegy őzéiül jelölte ki a törvényhozás, hogy ezen papirok, amennyiben szükségesnek mutatkoznék, — községi bankok alapítására felhasználtassanak. Bizonnyal óriási oredménye leondene egy ily községi banknak, a hóimét a kisgazda, a munkás és kisiparos olosó, pl. 5—5 os pénzhez juthatna, s nem lenne kénytelon pillanatnyi pénzzavarában nehezen megszerzett élelmi készletétől, tehene vagy egyéb jószágától megválnia. Úgy hisszük, hogy ha ezon, most 4 V2 °/0-ot jövedelmező tőke, bankalapul letétetnék s 5 vagy 5 és fél száztólira kisebb részletekben adatnék ki, nagy előnyére lenne a szegényebb osztálynak, i nagy megnyugvást szülne ha látná, hogy ez egyedül az ő jobb létének előmozdítására s nem a részvényesek jövedelmének fokozására létesittetett. XV. A gazdasági viszonyok mai állása mellett alig képes a szegény földnélküli munkás, b pár hold földecskével biró zsellér, napszámos és kisiparos, egy két malaczkát tartani, mert hiszen legelője egyátalán nincs s azt maga bérelnie — még ha erre alkalmas terület lenne is, — nem képes. Szükségesnek, üdvösnek és sok elégedetlenséget megszüntető műveletnek tartaná tehát a gazdasági egylet, ha a községek, — a községi birtokból, vagy a hol a községek közelében ilyen felett a község nem rendelkezik, — megfelelő területet bérelne, s bizonyos bérért — a mi a bérleti összeget fedezné, — alhaszonbérbe adná sertéslegolöül a földnélküli zselléreknek, kisiparosok és munkásoknak. Ne csak az adó behajtására és a Közigazgatási rendeletek végrehajtására, hanem arra is lenne gondja a községi elöljáróságnak, hogy az adót a szegényebb polgár is könnyebben fizethesse, szóval, hogy a község elöljárói nocsak tisztán és közigazgatási dolgok intézésével foglalkozzanak, hanem a község és a lakosság gazdasági ügyei iránt is érdeklődjenek. De nem akarjuk a közigazgatásnak ezon végre is hasznos factorát vádolni, mert sajnálatos, hogy az elöljárók azon temérdek teendőtől, melyet az állam saját feladatainak végeztetése czéljából rájok ró, — mint pl. az adókivetés, — az adóhivatalok feladata lenne — behajlás, katonaügy, stb. miatt nem jutnak ahhoz, hogy saját belkor- inányzati ügyeiket végezhetnék. E tekintetben javulás talán csak a közigazgatás reformjától várható. Van továbbá minden községnek kisebb-negyobb földbirtoka, melyek most a minden területet elfoglaló nagy gazdák kezei között vannak. Ezen területeket nem lenne szabad egészben, vagy nagyobb parczellákban, hanem a községek közelében levőket 250 négyszegöl, 1-—2 holdas, — a távolabb fekvőket pedig 5—10 holdas részletekben bérbe adni és pedig az előbbit csakis földuélküli zselléreknek
