Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-08-12 / 32. szám
tében meghalt, Bánfalván Varga György 70 éves földmives a padlásról oly szerencsétlenül esett le. hogy néhány órai szenvedés után meghalt. Tűzeset az elmúlt hóban ISjiaben volt: Bd késen julius 19-én Minioh Endre^fehérháti tanyáján 450 frt értékű takarmány, Mezo-Berényben Drie nvovszki Pál 612 frt 20 kr. értékű háza, Mezó Berényben Bereczki József tanyája egett le. Gyulán iuHus 4-én Veres János háza lett a lángok marta- Sr Kondoroson Podani János 113 frt érték melléképületei, Dérczi Ferencz 2255 frt búza asz taea égett el, Szarvason a Haas- és Schonfeld-fel eőzmalom, a Laukó-féle iskola, Palyo György, Kis fános Darabos és Bauerfeind, Boros Pál épülete égtek’ le, Szeghalmon Péter András és Hőgyi Gereelv Nagy-Szénáson Geist Gáspár, Csorvason Práf Bonifácz, Szabad-Szent-Tornyán Baumgarteu Pál/ Füzes-Gyarmaton julius ho 25-én Kovács István, julius 13-án Varga Pál kárára volt tüzeset. 111. Közlekedés, árvéde\em. A törvényhatósági községi közlekedési s köz düllű utak általában jó karban voltak Tekintettel a nagy mezei munkára, útjavítási munkálatok job badán szüneteltek. IV. Földmivele'8, ipar, kereskedelem. Az aratás az elmúlt hónapban befejeztetett, s a folyamatban lévő csóplés kielégítő eredménynyel iár A nagy szárazság miatt azonban a tengeri jóformán teljesen tönkre ment. A mezei munkások helyzete kielégítő. Átlagos napszám a múlt hóban 1 frt—1 frt 80 kr. volt. A peronospora kisebb mérvben az idén is fellépett. Az ipar s kereskedelem körében jelentősebb mozzanat nem fordult elő. V. Vegyesek. A járási főszolgabirák községeiket beutazták az ügykezelést ellenőrizték. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban megvizsgáltam s rendben találtam. Gyulán, 1894. augusztus hó 5-én. Dr. Fábry Sándor, alispán. Az agrár-socialismus és orvoslása. (Vége.) Feltételünk szerint tehát a pénztár kezelősége két bizottságra oszlassák : I 1. Az egyik a pénztár pénzügyi kezelésével volna megbízva. 2. A másik a munkás szerződési viszonyának betartására ügyelne, úgy a munkásviszonyból eredő minden vitás kérdésben elsőfokulag döntene; a pénztár szervezett központi bizottsága pedig másodfokú elbírálásra lenne hivatott Harmad és utolsó fokban a megyei alispán döntene, miáltal a foszolgabirak hivatalos ténykedésük eddig legáldatlanabb részétől mentetnének fel, maguk a sérelmes ügyek pedig kétségtelenül simábban, kevesebb utólagos rekrimi- nácziókkal intéztetnének el, amit fényesen igazol az ipartestületek békéltető bizottsága, hol csak a legritkább esetekben kerül felebbezés és a sérelmes panaszok mindkét fél, munkaadó és munkás- megelégedésére intéztetnek el. A munkás jobban meg fog nyugodni olyan Ítéletben, melyet az általa választott békéltető bizottságban olyanok mondanak ki, kik a munkásba jókat amngy is ismerik, akik vérükből való vér, mint a saolgabiró ítéletében, mely gyakran nem a tapasztalatok alapján szerzett bizonyitékok alapján keletkezett, hanem az írásos adatokra támaszkodik, így érvényesül a munkásoknál a hogy úgy mondjuk, szóbeliség, a közigazgatást pedig egy nyűgétől fosztjuk meg, annak más feladatai elől illetéktelenül nem vonjuk el az erőt és időt. Természtes, hogy mikor a munkaadóknak e pénztárhoz való s/5 részbeni hozzájárulásra akarjuk| hangolni a kedélyeket, nemcsak az az emberi tekinteti vezet mely az erősebbnek a gyengébb iránt való gyá-j molitását feltételezi, hanem az is, hogy így a pénztár intézőségében a munkaadók is % részben foglalván helyett, éppenséggel nem preponderálhatók a munkások részéről. így a munkásviszony békés menetele éppen a munkadók részvételével lesz biztosítva. Ekként a munkaadók bevonásával, mig egyrészt közelebb hoztuk a két osztályt, oda hatunk, hogy a félrevezetett munkás a népámitók kezéből kiragadtatik. Vegyük még ehhez azt a jótékonyan ható intézkedést, hogy a rendőrhatóság nem provokativ foly itt az ellenőrzés kötelességébe, hanem a munkások saját Btatutumaik alapján szervezett egyesülésükből kifolyólag, az ő akaratukkal és hozzájárulásukkal nyernek jogot ezen pénztár fölött való állandó felügyelethez, ezért a hatósági biztosi intézmény itt is fenntartatnék, mely akár a községi munkás pénztáraknál, akár a központban a hatósági jogokat gyakorolná. De lenne még a pénztárnak egy fontos teendője : a munkaközvetítés. Mily alkalmas, gyakorlati lenne, ha a munka- nélküli mezei munkás tudná, hogy hol jelentse be magát, ha dolgozni akar és nincs munkája S milyen jó lenne a munkaadónak is, ha tudná, hol kaphatna munkásokat P Manapság nálunk Békésmegyében általában úgy van, hogy a ki munkába szeretne menni, de nincs "hova mennie, félnapig elálldogál a piaczon, mig valaki arrafelé nem vetődik. Az ácsorgás arra csábítja, hogy bufelejtésül egy kicsit betérjen a korcsmába. Ott aztán, — mert hiszen sírva vigad a magyar — azon való busultá- ban, hogy volna kedve dolgozni, de nincs munkája, jó mélyen a palaczk fenekére néz, nemcsak azt veri el a mije van, hanem a mit az nap keresett volna. Az ilyen ácsorgásnak, mint tapasztalatból tudjuk, számos bűnre csábitó alkalma van, ezért kell a segély és nyugdíjpénztárnak még a munka közvetítést és cselédszerződtetést és feladatai közzé sorozni. Talán sikerült ezekbeu bizonyítani, hogy a munkások betegsegélyző és nyugdíj pénztára, legalább nálunk Békésmegyében egyelőre oly jótékony sikert érne el, hogy a most lappangó socialis elé- gületlenség csak egy pár, a jólét bármely körülményei között sorsával elégedetlenkedő, béketlen emberre izoláltatnék. Emberbaráti nemes dolgot Hymen. Berndt Károly polgártársunk kedves és szép leányát Mariskát f. hó 6-án vezette oltárhoz a helybeli r. kath. nagytemplomban Hornyáh József vasúti alkalmazott. Gratulálunk. Mulatság. A folyó hó 15-én tartandó polgári köri mulatság igen szépen sikerültnek Ígérkezik. A rendezőség mindent megtesz arra nézve, hogy a közönség kitünően és kellemesen töltse el idejét. A kör helyiségének udvara Iámpionokkal és zöld alyakkal lesz díszítve. Bíráló bizottság. A mesterséges boroknak elbírálására, a miniszter két állomást jelelt ki. Az egyik Budapest, a másik Kolozsvár. Szarvas város 1895. évre szóló költség előirányzata. A költség irányzat szerint jövő évre a községnek bevétele 16548 frt 18 kr. Mig ezzel szemben 69.285 frt 40Va kr kiadás mutatkozik; ezen kiadás fedezésére fordítván a bevételt, marad fedezetlen 52737 frt 22Va kr, mely összeg pétadó kivetés utján nyerend fedezetet, és pedig a következő csoportok szerint: I. csoportbeli azaz: köz- igazgatási 45052 frt 72’/2 kr fedezésére az összes állami adó 124.687 frt 40V2 kr minden egyes forintjára 362/10°/u azaz: 45136 frt 84 kr; II. csoportbeli azaz közgazdasági: 3568 frt 50 kr fedezésére az összes földadó 82.188 frt 01 kr minden egyes forintjára 44/,0°/0 azaz 3616 frt 27 kr; III. csoportbeli azaz: belrendőrségi 4116 frt — fedezésére az összes egyenes állami adó (földadó nélkül) 48,725 frt 09 kr minden egy forintjára 85/10°/0 azaz 4141 frt 63 kr fog kivettetni. Összehasonlítva a jövő évre szóló költség előirányzatot a f. évivel, úgy találjuk, hogy jövőre 6185 frt 07 krral több lesz a kiadás. Halálozás. Szentmihályy Lajos mérnök, a gyulai ntelligens társas köröknek, több mint négy évtizeden át kedvelt tagja, f. hó 6-án hosszas betegség és az ezzel járó szenvedés után jobblétre költözött szeretteinek és barátainak őszinte fájdalmára. — Az elhunyt Tiszaroffon született 1817. évben és fejlődött korában a 30-as években még gyéren látogatott József műintézetben végezte tanulmányait, mérnökké képezve magát. Az akkori kor szokása szerinti mérnöki absolutoriummal kezében, több helyen gyakornokoskodva, a 40 es években Szegeden nyert alkalmazást Németh János szegedvárosi mérnök mellett, hol az akkor rendezésbe vett belső telkek felmérésénél működött. — Majd az 50 es évek elején Gyulára jött nagyemlékű néhai Bodoki Károly körösszabályozási főmérnök mellé, és azóta rövid megszakítással Gyula városa állandó lakosa lett, még akkor is annak tartva magát, ha állásának kötelmei évekre közülünk elszóllitották. — Egy deig Kisjenőn a felső körösi szakasznál, majd itt a központban főnöke mellett, majd ismét a hosszúfoki társulatnál mint főmérnök Békésen, utóbbi helyen 10 évig működött, mely állását hajlottabb kora miatt elhagyva, a gyulai magyar kir. folyammérnöki hivatalnál 1882—1892. évig működött mérnöki szakmájának megfelelő különféle foglalkozó- okban. — 1892. évben nyugalomba lépett, a midőn > Felsége által a koronás arany érdemkeresszttel Intettetett ki, de e nyugalmában is szakmájával foglalkozott'mig ereje engedé, és híven betöltött pályáján a balál utói nem érte. — A városi képviselőtestületben az építkezési szakosztálynak éveken át volt elnöke és ez ügyeknek szakvéleményével intézője. — Nyugodjon békében, emlékezete áldott legyen közöttünk. — A család által kibocsátott gyászjelentés a következő: Özvegy Szent- Mihályy Lajosné szül. Bornhauzer Lujza, a saját, valamint fogadott leánya Mariska és férje Or. Szabó Sándor, kis fiuk Sándorka; az elhunyt sógorai: Bornhauzer Ferencz, Antal és neje Popp Róza, valamint számos rokon és jóbarát nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a felejthetlen jó férj, legjobb apa, sógor és rokonnak Szent-Mihályy Lajos nyug. kir. mérnök, a koronás arany érdem- kereszt tulajdonosa, a hosszufoki társulat volt mérnöke, Békésvármegye bizottsági, és Gyulavárosa képviselő tagjának f. óv és hó 6-án éjjeli |/| 1 órakor, élete 77-ik, boldog házasságuk 22-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos' elhunytét. A megboldogultnak földi maradványai f. hó 7-én d. u. 5 órakor a helybeli ev. ref. egyház szertartása szerint a gyulai ref. sirkertben örök nyuga- ómra tétettek. — A gyulai jolyamszahályozás mérnöki tisztikara szinte gyászjelentést bocsátott ki a következőkben: A gyulai m. kir. folyammérnöki hivatal mérnöki kara mély fájdalommal tudatja, szeretett volt tiszttársának Szent-Mihályy Lajos nyug. kir. mérnök, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, a hosszúfoki társulat volt mérnöke, Békésvármegye bizottsági, és Gyulavárosa képviselőtagjának f. hó 6 án éjjeli V3 1 órakor, életének 77-ik és áldásos tisztiműködésének 30-ik évében történt gyászos elhunytét. A jobblétre szenderült- nek földi maradványai f. hó 7-én d. u. 5 órakor a helybeli ev. ref. egyház szertartása szerint a gyulai ref. sirkertben örök nyugalomra tétettek. A tűzoltószerek átadása. Az újonnan megválasztott tűzoltó főparancsnok Oláh György, f. hó 9 én délután vette át megpróbálás után a tűzoltó- szereket 6hriszto Miklós volt főparancsnoktól, több tűzoltó tag jelenlétében. Időjárásunk e héten kánikulái állandó meleg olt, csak a pénteken körülbelül 2 óra hosszáig két ízben tartott záporszerű eső tett némi változást, de utánna ismét az elébbi• forróság következett. Az eső áldásában különben csak a város területe és közel fekvő külsőségek részesültek. A határban állandó zárazság van. i művelnénk, mert a munkások sorsát biztOBitanánl lelkének a munkaadók elleni mai elégületlenségi megszeliditenők és a magunk méltányos, önkényt* áldozatkészségével azt érnők el, hogy bennünk n mint eddig elnyomóikat és ellenségeiket, de jóakar embertársaikat lássák. Maga az áldozat pedig valc ban jelentéktelen azon erkölcsi sikerhez és fonto czélhoz, melyet vele elérnénk. Eddig a socialis baj ellen két orvosság javasol tatott: a kitelepítés és a socialis sajtó megfékezést Azt hisszük a kitelepítés szükségtelensége és va lóban ésszerűtlenségéről csak egy pár előbb közöl adatunkkal meggyőztük e sorok szives olvasóját magát a soczialis sajtót nagy részben veszélytelenm tettük, ha egy alkotmányos, önalkotta szövetkezet ben hozzáférkőzünk munkásainkhoz, ha nem hanya góljuk őket el és magukra nem hagyjuk. Telje. mértékben valjuk magunk is, hogy a socialis sajti ellen irodalmi téren is fel kell venni a harczot és hí e tekintetben szerencsések leszünk megnyerni az illetékes körök támogatását, feladatunknak valljuk £ maszlagos népvaditó szoczialis sajtót jó irányú, a nép lelkének megfelelő, az életből és az itteni közvetlen tapasztalatokból merített, a népnyelvén való iratokkal ellensúlyozni. E tekintetben első szándékunk, hogyha oly szerencsések lennénk, hogy a felvett eszme realizására az illetékes körök támogató munkásságát fel tudták volna kelteni: az eszme propagálására a földmivelő munkás pénztárnak állásait, ennek a munkásra nélkülözhetetlenségét egy lépies iratkában a nép saját nyelvén terjesztenénk, íogy a pénztár létesitése iránt kedv és mozgalom ■zinte a munkások köréből látszassék kiindulni. * * * Ezen sorainkat emlékiratnak szántuk. Nehány »éldánybau azért nyomattuk ki, hogy a mennyiben íz eszme propagálása sikerrel biztat, ami terme- zetesen attól feltételeztetik, hogy úgy a nagymél- óságu kormány, mint ennek megyénkben méltó- ágos képviselője, ezen eszme keresztülvihetéséről leggyőződtessék, akkor ezt az iratot a megye ille- ékes férfiainak és a kérdés iránt érdeklődő közéleti zereplőknek megküldjük. Legjobb tudomásunk sze- int felöleltük a munkások lokális keserűségeinek linden részletét, mert czélunkat kitünően illuszt- ílják, hogy itt valóságos balfogás lenne többekl özött a kitelepítés eszméjét, akár azon közneve- isi feladatokat felvetni, melyeket Hódmezővásár- elyen véres zendülés momentán leküzdése után jy bizottság megjelölt, nevezetesen népkönyvtázak Iál 1 ifását és ingyen iskolázást, mert ezekkel nagyon] 'ealis tényezőit szerezzük meg annak, hogy a félre-1 vedt nép a helyes irányba visszavezettessék. Ellenben, ha a munkások egyesületi törekvőit az önsegély és szövetkezésre megnyertük, ki- gadtuk a mostani bűvkörből, mert alkalmat adtunk gmesszebb menő vágyaik teljesedésére, hogy jövőket, most igazán aggasztó sorsukat biztosíthassák.I A kibontakozásnak eme általunk felvetett! ódja nem lép fel azzal a pretenzióval, hogy való-h Iván, egyszerre megorvosoltuk a munkáskérdést;L äznek humanitárius követelmények, melyeket meg-l iani szükséges lesz, marad mindenkor elsőrendű vánság a mezőgazdálkodás indusztriális rendszerre ló átvitele, valamint a mezőgazdálkodás ezen I eme mellett is a háziiparnak teremtése és ahol j n, fejlesztése. j Egyelőre azonban azt hisszük, hogy a mai j ott helyzetben a munkás-aspirácziók leküzdését J y szervezendő földmivelő munkás-betegsegélyző f nyugdij-pénztárral elértük; munkásainkat az ■ segély és szövetkezésnek megnyerve, a mostani 1 tos környezetből kiragadtuk és azt értük el, hogy . sgyénkben nem lesznek szocziális munkásmozgal- j ik, melyek most közéletünket perzselik és állan- an izgatják. Rosenthal Ignácz, Verner László, törv. hat. biz. tagja. a „Békésmegyei Közlöny* j felelős szerkesztője. ___________________________ i Hí rek. j Ö felsége a király születése 65-ik évfordulóján hó 18 án a róm. kath. nagytemplomban ünnepé- , 38 isteni tisztelet lesz délelőtt 9 órakor, mely szó- ] tt ünnepélyességgel úgy a hatóságok, mint a hely- ( n állomásozó honvédség által fog megünnepel | ni. , Dr. Fábry Sándor megyénk alispánja szabad- < gidejét élvezendő két heti időre a bártfai fürdőre j snt; ez idő alatt az alispáni teendőkben Barlöky ( zsef megyei főjegyző helyettesíti. ] Instellatio. Qróh Ferencz gyulai róm. katb. j íbános hivatalos beiktatása f. hó 15-én fog meg- f tatni. A kerületi esperes,' Kny Antal jelenlété- | n a róm. kath. templomban fel fog olvastatni az restitura, azután a beiktatott plébános szent mi- j l és szent beszédet fog tartani. ) A vármegyei igazoló választmány a legtöbb j ót fizetők névjegyzék megállapítása czéljából f. j i augusztus hó 17-én d. e. 10 órakor a vármegyei É íkház kisebb tanácskozó termében ülést tart, mely j isig és annak tartama alatt is Írásban vagy szó- ( 1 mindazok jelentkezhetnek, kik adójuknak az j 86 évi XXI. t.-cz. 26. §-a alapján való kétszeres c számításával óhajtanak a névjegyzékbe felvétetni, 8 ki e tekintetben a kitűzött időben nem jelent- f zik, vagy jogosultságát nem igazolja, az adó tszeres beszámításának kedvezményétől a jövő j •e elesik. . 2 Meghívó. A békésmegyei régészeti és művelődés- I ténelmi egylet folyó évi augusztus hó 19-én délu- t i 5 órakor Gyulán a vármegyeház kistermében i xdkivüli közgyűlést tart, melyre az egylet tag- 1 t tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgy : Az 1 muzeum épület tervezetének megvizsgálása. A ikséges költségek beszerzéséről szóló jelentés. s Az önkéntes tűzoltó testület, miként múlt szá- 1 tokban jeleztük, múlt vasárnap tartotta meg köz- 1 ülését, melyre nemcsak a régi, de az újonnan j iratkozott tagok is meghivattak, és nagy szám- i n meg is jelentek. A közgyűlésen a feljegyzés ( irint 87 tag vett részt s miután elnök a gyűlés e ik,J czélját kimerítően vázolta, azt megnyitottnak ny fét vánitja, de egyúttal kijelenti, hogy amint a közgy ;es lés a meghívóban közlött tárgyakat letárgyal °dazok utólsójául az ő állása betöltését fogja kijele ó- teni. Áttérve a tárgysorozatra a Ghriszto Miklós 1 os mondása folytán megüresedett fő, és Sál József j mondása által megüresedett parancsnoki állás h '1' töltésére, egyhangúlag Oláh György megyei tis: !e- ügyész fő-, és Szállá Lajos eddigi osztály paranc IIJ nők parancsnokká választattak meg egyhangulai t; utóbbi jelenlévén, a bizalmat megköszönve állás lé elfoglalni Ígérte, mig Oláh György küldöttségül Hkéretett fel a megjelenésre, és ezidőre az ülés ít függesztetett. Oláh György megjelenvén elnök ált szívélyes szavakkal üdvözölve, bizalom szülte áll :a sának elfogadására kéretett fel, hosszabb, lelkesi beszédben köszönd meg bizalmát a közgyülésne a és buzgó munkásságra serkentvén a testületet, mi 8 gát mindnyájuk szives figyelmébe ajánlva a főpi 'í rancsuoki állást elfogadja. Ghriszto Miklós eddi]- fő-, és Sál József parancsnoknak tanúsított önzetle 1-1 működésükért meleghangú köszönet szavaztatot ó előbinck pedig az 5 éves szolgálati érem kiadás 6 elhatároztatott. A gyűlés folyamán szertárnokká ii J Uferbach János eddigi szertárnok, osztály paranci , ttokká pedig Szabados József választattak ino< it mindannyian egyhangúlag. A zászló, egyleti pécsi és levéltár átvételével és a jelenlegi főparancsnok nál elhelyezéssel Oláh György, Szállá Lajos, Diós r Lajos, Krizsán András és Múlt Rezső bízattak mej 1 Pótlólag egyleti elnök még előterjeszti, hogy a műi . évi augusztus 20-án tartott megyei tűzoltó testüle- tek értekezletének megállapodásából a megyei tÜ2 1 oltó-szövetség létesítésére Vonatkozó alapszabályo rl lettek megállapítva és jóváhagyás végett a belügy ' miniszterhez felterjesztve. Ezen alapszabályok fel sőbb helyről visszaérkezve nagyobb változásokat é módosításokat igényelnek. Tekintve azonban, hog; (megyénk községeiben az önk. tüzoltótestületek meg alakítása még folyton kétséges állapotban van; te kintve, hogy a szövetkezet csekély számánál ej ebből származó csekély anyagi erejénél fogva alig (leend képes maga elé tűzött feladatának kellőét (megfelelni: a gyulai önk. tűzoltó-testület nem kivár a megyei tűzoltó-szövetség megalakításába jelenleg még bele menni, hanem óhajtaná, hogy az alapszabályokat ideiglenesen megőrizvén, azon esetben, Ká a megyében a tűzoltó-testületek nagyobb számban gyarapodnának a szövetség megalakítását újra napirendre hozná. Eme előterjesztését a közgyűlés elfogadja és tudomásul veszi s egyidejűleg elrendeli, hogy a megyei társegyletek ezen határozatról ér- tesittessenek és felkérendők, hogy e tárgyban hozott határozatukról testületünket értesíteni szíveskedjenek. Ezek után Dobay János az ő lemondása folytán megürült elnökségre rendeli el a választási és felkéri a gyűlés további vezetésére Dömény Lajos alelnököt. Többek felszólalására és a közgyűlés szűnni Dom akaró lelkes éljenzései között, Dömeny alelnök határozatilag kimondja, hogy a testület újból Dobay Jánost választja meg elnökének. E megválasztás ellen Dobay elnök többször tiltakozott, de végre is látva az általános lelkesedést, az egyedül az ő személyiségéhez való ragaszkodást és bizalmat, nem térhetvén ki a több oldalról jövő kérések elől az elnöki állást jövő év május haváig még elfogadja. Ezek után elnök kitartásra, összetartásra, egymás iránti bajtársi szeretetre kéri fel a nagy számban összegyűlt tagokat az igy megerősödött egylet működésére Isten áldását kérve, a közgyűlést bezárja. A csabai ipartestület házvételi alapja javára népünnepélyt rendez, melyre a következő meghívót küldte szét: A b.-csabai ipartestület házalapja javára a „Széchenyi liget“-ben 1894. évi augusztus hó 19-én vasárnap népünnepélyt és tánczestélyt rendez. A népünnepély kezdete 2 órakor, a tán ez- estélyé 8 órakor. Belépti dij: a népünnepélyhez felnőtteknek 20 kr, gyermekeknek 10 kr. A táncz- estélyre: személyjegy 80 kr, családjegyi frt 60 kr. Kedvezőtlen idő esetén a népünnep és tánczestély hétfőn, szt.-István napján tartatik meg. Felülfizeté- sek köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Román irodalmi estély és tánczmulatság Gyulán. A gyulai román végzett tanuló ifjúság Gyulán folyó hó 27-én a „Göndöcs“-kerti pavilion nagytermében irodalmi felolvasó-estélyt és tánczmulatságot fog rendezni, melyre a meghívókat a napokban fogják szétosztani. Mint értesülünk, a román ifjak magyar publikumot is óhajtnak e fényesnek Ígérkező estélyre meghívni, mely czélból magyar nyelvű meghívókat is fognak kiállítani. Növelni fogja a közönség érdeklődését a mulatság iránt a rendező bizottság ama rendezkedése, hogy — mint értesülünk — éjféli szünet alatt 12-en fogják a „ Calusieriul• és ,B(tíiíí«“ román nemzeti művészies tánezokat román nemzeti kosztümben lejteni, amit Gyula közönségének alig volt alkalma látni. — A rendező bizottság D, Voniga elnöklete alatt 21 tagból ala kult. A felolvasó-estély programmját jövő számunkban fogjuk közölni. Működni fognak : D. Voniga, M, Besanul, T. Gubasiu, V. Papp és J. Tioldanul. Esküvő. Popovics Szilvius, békési főszolgabíró, vasárnap vezette oltárhoz a.-simándi gör. kel. egyházban Grózda Péter lelkész és birtokos művelt leányát Viktória kisasszonyt. Násznagyok voltak: Popovics Jusztin városi főjegyző és Miatovics János zsadányi jegyző. Koszorús leányok : Petrutz Mariska és Huszman Róza kisasszonyok. Tartós boldogságot szívből kívánunk,'
