Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-12 / 32. szám

tében meghalt, Bánfalván Varga György 70 éves földmives a padlásról oly szerencsétlenül esett le. hogy néhány órai szenvedés után meghalt. Tűzeset az elmúlt hóban ISjiaben volt: Bd késen julius 19-én Minioh Endre^fehérháti tanyáján 450 frt értékű takarmány, Mezo-Berényben Drie nvovszki Pál 612 frt 20 kr. értékű háza, Mezó Berényben Bereczki József tanyája egett le. Gyulán iuHus 4-én Veres János háza lett a lángok marta- Sr Kondoroson Podani János 113 frt érték melléképületei, Dérczi Ferencz 2255 frt búza asz taea égett el, Szarvason a Haas- és Schonfeld-fel eőzmalom, a Laukó-féle iskola, Palyo György, Kis fános Darabos és Bauerfeind, Boros Pál épülete égtek’ le, Szeghalmon Péter András és Hőgyi Gereelv Nagy-Szénáson Geist Gáspár, Csorvason Práf Bonifácz, Szabad-Szent-Tornyán Baumgarteu Pál/ Füzes-Gyarmaton julius ho 25-én Kovács István, julius 13-án Varga Pál kárára volt tüzeset. 111. Közlekedés, árvéde\em. A törvényhatósági községi közlekedési s köz düllű utak általában jó karban voltak Tekintettel a nagy mezei munkára, útjavítási munkálatok job badán szüneteltek. IV. Földmivele'8, ipar, kereskedelem. Az aratás az elmúlt hónapban befejeztetett, s a folyamatban lévő csóplés kielégítő eredménynyel iár A nagy szárazság miatt azonban a tengeri jóformán teljesen tönkre ment. A mezei munkások helyzete kielégítő. Átlagos napszám a múlt hóban 1 frt—1 frt 80 kr. volt. A peronospora kisebb mérvben az idén is fellépett. Az ipar s kereskedelem körében jelentő­sebb mozzanat nem fordult elő. V. Vegyesek. A járási főszolgabirák községeiket beutazták az ügykezelést ellenőrizték. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban megvizsgáltam s rendben találtam. Gyulán, 1894. augusztus hó 5-én. Dr. Fábry Sándor, alispán. Az agrár-socialismus és orvoslása. (Vége.) Feltételünk szerint tehát a pénztár kezelősége két bizottságra oszlassák : I 1. Az egyik a pénztár pénzügyi kezelésével volna megbízva. 2. A másik a munkás szerződési viszonyának betartására ügyelne, úgy a munkásviszonyból eredő minden vitás kérdésben elsőfokulag döntene; a pénz­tár szervezett központi bizottsága pedig másodfokú elbírálásra lenne hivatott Harmad és utolsó fokban a megyei alispán döntene, miáltal a foszolgabirak hivatalos ténykedésük eddig legáldatlanabb részé­től mentetnének fel, maguk a sérelmes ügyek pedig kétségtelenül simábban, kevesebb utólagos rekrimi- nácziókkal intéztetnének el, amit fényesen igazol az ipartestületek békéltető bizottsága, hol csak a legritkább esetekben kerül felebbezés és a sérel­mes panaszok mindkét fél, munkaadó és munkás- megelégedésére intéztetnek el. A munkás jobban meg fog nyugodni olyan Ítéletben, melyet az általa választott békéltető bi­zottságban olyanok mondanak ki, kik a munkásba jókat amngy is ismerik, akik vérükből való vér, mint a saolgabiró ítéletében, mely gyakran nem a tapasztalatok alapján szerzett bizonyitékok alapján keletkezett, hanem az írásos adatokra támaszkodik, így érvényesül a munkásoknál a hogy úgy mond­juk, szóbeliség, a közigazgatást pedig egy nyűgétől fosztjuk meg, annak más feladatai elől illetéktele­nül nem vonjuk el az erőt és időt. Természtes, hogy mikor a munkaadóknak e pénztárhoz való s/5 részbeni hozzájárulásra akarjuk| hangolni a kedélyeket, nemcsak az az emberi tekinteti vezet mely az erősebbnek a gyengébb iránt való gyá-j molitását feltételezi, hanem az is, hogy így a pénz­tár intézőségében a munkaadók is % részben fog­lalván helyett, éppenséggel nem preponderálhatók a munkások részéről. így a munkásviszony békés menetele éppen a munkadók részvételével lesz biz­tosítva. Ekként a munkaadók bevonásával, mig egy­részt közelebb hoztuk a két osztályt, oda hatunk, hogy a félrevezetett munkás a népámitók kezéből kiragadtatik. Vegyük még ehhez azt a jótékonyan ható intéz­kedést, hogy a rendőrhatóság nem provokativ foly itt az ellenőrzés kötelességébe, hanem a munkások saját Btatutumaik alapján szervezett egyesülésükből kifolyólag, az ő akaratukkal és hozzájárulásukkal nyernek jogot ezen pénztár fölött való állandó fel­ügyelethez, ezért a hatósági biztosi intézmény itt is fenntartatnék, mely akár a községi munkás pénz­táraknál, akár a központban a hatósági jogokat gyakorolná. De lenne még a pénztárnak egy fontos teen­dője : a munkaközvetítés. Mily alkalmas, gyakorlati lenne, ha a munka- nélküli mezei munkás tudná, hogy hol jelentse be magát, ha dolgozni akar és nincs munkája S mi­lyen jó lenne a munkaadónak is, ha tudná, hol kaphatna munkásokat P Manapság nálunk Békésme­gyében általában úgy van, hogy a ki munkába sze­retne menni, de nincs "hova mennie, félnapig eláll­dogál a piaczon, mig valaki arrafelé nem vetődik. Az ácsorgás arra csábítja, hogy bufelejtésül egy kicsit betérjen a korcsmába. Ott aztán, — mert hi­szen sírva vigad a magyar — azon való busultá- ban, hogy volna kedve dolgozni, de nincs munkája, jó mélyen a palaczk fenekére néz, nemcsak azt veri el a mije van, hanem a mit az nap keresett volna. Az ilyen ácsorgásnak, mint tapasztalatból tudjuk, számos bűnre csábitó alkalma van, ezért kell a segély és nyugdíjpénztárnak még a munka közvetítést és cselédszerződtetést és feladatai közzé sorozni. Talán sikerült ezekbeu bizonyítani, hogy a munkások betegsegélyző és nyugdíj pénztára, leg­alább nálunk Békésmegyében egyelőre oly jótékony sikert érne el, hogy a most lappangó socialis elé- gületlenség csak egy pár, a jólét bármely körül­ményei között sorsával elégedetlenkedő, béketlen emberre izoláltatnék. Emberbaráti nemes dolgot Hymen. Berndt Károly polgártársunk kedves és szép leányát Mariskát f. hó 6-án vezette oltár­hoz a helybeli r. kath. nagytemplomban Hornyáh József vasúti alkalmazott. Gratulálunk. Mulatság. A folyó hó 15-én tartandó polgári köri mulatság igen szépen sikerültnek Ígérkezik. A rendezőség mindent megtesz arra nézve, hogy a közönség kitünően és kellemesen töltse el idejét. A kör helyiségének udvara Iámpionokkal és zöld alyakkal lesz díszítve. Bíráló bizottság. A mesterséges boroknak el­bírálására, a miniszter két állomást jelelt ki. Az egyik Budapest, a másik Kolozsvár. Szarvas város 1895. évre szóló költség elő­irányzata. A költség irányzat szerint jövő évre a községnek bevétele 16548 frt 18 kr. Mig ezzel szemben 69.285 frt 40Va kr kiadás mutatkozik; ezen kiadás fedezésére fordítván a bevételt, marad fedezetlen 52737 frt 22Va kr, mely összeg pétadó kivetés utján nyerend fedezetet, és pedig a kö­vetkező csoportok szerint: I. csoportbeli azaz: köz- igazgatási 45052 frt 72’/2 kr fedezésére az összes állami adó 124.687 frt 40V2 kr minden egyes forint­jára 362/10°/u azaz: 45136 frt 84 kr; II. csoport­beli azaz közgazdasági: 3568 frt 50 kr fedezésére az összes földadó 82.188 frt 01 kr minden egyes forintjára 44/,0°/0 azaz 3616 frt 27 kr; III. csoport­beli azaz: belrendőrségi 4116 frt — fedezésére az összes egyenes állami adó (földadó nélkül) 48,725 frt 09 kr minden egy forintjára 85/10°/0 azaz 4141 frt 63 kr fog kivettetni. Összehasonlítva a jövő évre szóló költség előirányzatot a f. évivel, úgy találjuk, hogy jövőre 6185 frt 07 krral több lesz a kiadás. Halálozás. Szentmihályy Lajos mérnök, a gyulai ntelligens társas köröknek, több mint négy évtize­den át kedvelt tagja, f. hó 6-án hosszas betegség és az ezzel járó szenvedés után jobblétre költözött szeretteinek és barátainak őszinte fájdalmára. — Az elhunyt Tiszaroffon született 1817. évben és fej­lődött korában a 30-as években még gyéren láto­gatott József műintézetben végezte tanulmányait, mérnökké képezve magát. Az akkori kor szokása szerinti mérnöki absolutoriummal kezében, több helyen gyakornokoskodva, a 40 es években Szege­den nyert alkalmazást Németh János szegedvárosi mérnök mellett, hol az akkor rendezésbe vett belső telkek felmérésénél működött. — Majd az 50 es évek elején Gyulára jött nagyemlékű néhai Bodoki Ká­roly körösszabályozási főmérnök mellé, és azóta rövid megszakítással Gyula városa állandó lakosa lett, még akkor is annak tartva magát, ha állásá­nak kötelmei évekre közülünk elszóllitották. — Egy deig Kisjenőn a felső körösi szakasznál, majd itt a központban főnöke mellett, majd ismét a hosszú­foki társulatnál mint főmérnök Békésen, utóbbi helyen 10 évig működött, mely állását hajlottabb kora miatt elhagyva, a gyulai magyar kir. folyam­mérnöki hivatalnál 1882—1892. évig működött mér­nöki szakmájának megfelelő különféle foglalkozó- okban. — 1892. évben nyugalomba lépett, a midőn > Felsége által a koronás arany érdemkeresszttel Intettetett ki, de e nyugalmában is szakmájával foglalkozott'mig ereje engedé, és híven betöltött pályáján a balál utói nem érte. — A városi kép­viselőtestületben az építkezési szakosztálynak éve­ken át volt elnöke és ez ügyeknek szakvéleményé­vel intézője. — Nyugodjon békében, emlékezete áldott legyen közöttünk. — A család által kibocsá­tott gyászjelentés a következő: Özvegy Szent- Mihályy Lajosné szül. Bornhauzer Lujza, a saját, valamint fogadott leánya Mariska és férje Or. Szabó Sándor, kis fiuk Sándorka; az elhunyt sógorai: Bornhauzer Ferencz, Antal és neje Popp Róza, valamint számos rokon és jóbarát nevében is fáj­dalomtól megtört szívvel tudatják a felejthetlen jó férj, legjobb apa, sógor és rokonnak Szent-Mihályy Lajos nyug. kir. mérnök, a koronás arany érdem- kereszt tulajdonosa, a hosszufoki társulat volt mér­nöke, Békésvármegye bizottsági, és Gyulavárosa képviselő tagjának f. óv és hó 6-án éjjeli |/| 1 óra­kor, élete 77-ik, boldog házasságuk 22-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos' elhunytét. A megboldogultnak földi maradványai f. hó 7-én d. u. 5 órakor a helybeli ev. ref. egyház szertar­tása szerint a gyulai ref. sirkertben örök nyuga- ómra tétettek. — A gyulai jolyamszahályozás mér­nöki tisztikara szinte gyászjelentést bocsátott ki a következőkben: A gyulai m. kir. folyammérnöki hivatal mérnöki kara mély fájdalommal tudatja, szeretett volt tiszttársának Szent-Mihályy Lajos nyug. kir. mérnök, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, a hosszúfoki társulat volt mérnöke, Békésvármegye bizottsági, és Gyulavárosa képvi­selőtagjának f. hó 6 án éjjeli V3 1 órakor, életének 77-ik és áldásos tisztiműködésének 30-ik évében történt gyászos elhunytét. A jobblétre szenderült- nek földi maradványai f. hó 7-én d. u. 5 órakor a helybeli ev. ref. egyház szertartása szerint a gyulai ref. sirkertben örök nyugalomra tétettek. A tűzoltószerek átadása. Az újonnan meg­választott tűzoltó főparancsnok Oláh György, f. hó 9 én délután vette át megpróbálás után a tűzoltó- szereket 6hriszto Miklós volt főparancsnoktól, több tűzoltó tag jelenlétében. Időjárásunk e héten kánikulái állandó meleg olt, csak a pénteken körülbelül 2 óra hosszáig két ízben tartott záporszerű eső tett némi változást, de utánna ismét az elébbi• forróság következett. Az eső áldásában különben csak a város területe és közel fekvő külsőségek részesültek. A határban állandó zárazság van. i művelnénk, mert a munkások sorsát biztOBitanánl lelkének a munkaadók elleni mai elégületlenségi megszeliditenők és a magunk méltányos, önkényt* áldozatkészségével azt érnők el, hogy bennünk n mint eddig elnyomóikat és ellenségeiket, de jóakar embertársaikat lássák. Maga az áldozat pedig valc ban jelentéktelen azon erkölcsi sikerhez és fonto czélhoz, melyet vele elérnénk. Eddig a socialis baj ellen két orvosság javasol tatott: a kitelepítés és a socialis sajtó megfékezést Azt hisszük a kitelepítés szükségtelensége és va lóban ésszerűtlenségéről csak egy pár előbb közöl adatunkkal meggyőztük e sorok szives olvasóját magát a soczialis sajtót nagy részben veszélytelenm tettük, ha egy alkotmányos, önalkotta szövetkezet ben hozzáférkőzünk munkásainkhoz, ha nem hanya góljuk őket el és magukra nem hagyjuk. Telje. mértékben valjuk magunk is, hogy a socialis sajti ellen irodalmi téren is fel kell venni a harczot és hí e tekintetben szerencsések leszünk megnyerni az ille­tékes körök támogatását, feladatunknak valljuk £ maszlagos népvaditó szoczialis sajtót jó irányú, a nép lelkének megfelelő, az életből és az itteni köz­vetlen tapasztalatokból merített, a népnyelvén való iratokkal ellensúlyozni. E tekintetben első szándé­kunk, hogyha oly szerencsések lennénk, hogy a fel­vett eszme realizására az illetékes körök támogató munkásságát fel tudták volna kelteni: az eszme propagálására a földmivelő munkás pénztárnak ál­lásait, ennek a munkásra nélkülözhetetlenségét egy lépies iratkában a nép saját nyelvén terjesztenénk, íogy a pénztár létesitése iránt kedv és mozgalom ■zinte a munkások köréből látszassék kiindulni. * * * Ezen sorainkat emlékiratnak szántuk. Nehány »éldánybau azért nyomattuk ki, hogy a mennyiben íz eszme propagálása sikerrel biztat, ami terme- zetesen attól feltételeztetik, hogy úgy a nagymél- óságu kormány, mint ennek megyénkben méltó- ágos képviselője, ezen eszme keresztülvihetéséről leggyőződtessék, akkor ezt az iratot a megye ille- ékes férfiainak és a kérdés iránt érdeklődő közéleti zereplőknek megküldjük. Legjobb tudomásunk sze- int felöleltük a munkások lokális keserűségeinek linden részletét, mert czélunkat kitünően illuszt- ílják, hogy itt valóságos balfogás lenne többekl özött a kitelepítés eszméjét, akár azon közneve- isi feladatokat felvetni, melyeket Hódmezővásár- elyen véres zendülés momentán leküzdése után jy bizottság megjelölt, nevezetesen népkönyvtázak Iál 1 ifását és ingyen iskolázást, mert ezekkel nagyon] 'ealis tényezőit szerezzük meg annak, hogy a félre-1 vedt nép a helyes irányba visszavezettessék. Ellenben, ha a munkások egyesületi törekvő­it az önsegély és szövetkezésre megnyertük, ki- gadtuk a mostani bűvkörből, mert alkalmat adtunk gmesszebb menő vágyaik teljesedésére, hogy jövő­ket, most igazán aggasztó sorsukat biztosíthassák.I A kibontakozásnak eme általunk felvetett! ódja nem lép fel azzal a pretenzióval, hogy való-h Iván, egyszerre megorvosoltuk a munkáskérdést;L äznek humanitárius követelmények, melyeket meg-l iani szükséges lesz, marad mindenkor elsőrendű vánság a mezőgazdálkodás indusztriális rendszerre ló átvitele, valamint a mezőgazdálkodás ezen I eme mellett is a háziiparnak teremtése és ahol j n, fejlesztése. j Egyelőre azonban azt hisszük, hogy a mai j ott helyzetben a munkás-aspirácziók leküzdését J y szervezendő földmivelő munkás-betegsegélyző f nyugdij-pénztárral elértük; munkásainkat az ■ segély és szövetkezésnek megnyerve, a mostani 1 tos környezetből kiragadtuk és azt értük el, hogy . sgyénkben nem lesznek szocziális munkásmozgal- j ik, melyek most közéletünket perzselik és állan- an izgatják. Rosenthal Ignácz, Verner László, törv. hat. biz. tagja. a „Békésmegyei Közlöny* j felelős szerkesztője. ___________________________ i Hí rek. j Ö felsége a király születése 65-ik évfordulóján hó 18 án a róm. kath. nagytemplomban ünnepé- , 38 isteni tisztelet lesz délelőtt 9 órakor, mely szó- ] tt ünnepélyességgel úgy a hatóságok, mint a hely- ( n állomásozó honvédség által fog megünnepel | ni. , Dr. Fábry Sándor megyénk alispánja szabad- < gidejét élvezendő két heti időre a bártfai fürdőre j snt; ez idő alatt az alispáni teendőkben Barlöky ( zsef megyei főjegyző helyettesíti. ] Instellatio. Qróh Ferencz gyulai róm. katb. j íbános hivatalos beiktatása f. hó 15-én fog meg- f tatni. A kerületi esperes,' Kny Antal jelenlété- | n a róm. kath. templomban fel fog olvastatni az restitura, azután a beiktatott plébános szent mi- j l és szent beszédet fog tartani. ) A vármegyei igazoló választmány a legtöbb j ót fizetők névjegyzék megállapítása czéljából f. j i augusztus hó 17-én d. e. 10 órakor a vármegyei É íkház kisebb tanácskozó termében ülést tart, mely j isig és annak tartama alatt is Írásban vagy szó- ( 1 mindazok jelentkezhetnek, kik adójuknak az j 86 évi XXI. t.-cz. 26. §-a alapján való kétszeres c számításával óhajtanak a névjegyzékbe felvétetni, 8 ki e tekintetben a kitűzött időben nem jelent- f zik, vagy jogosultságát nem igazolja, az adó tszeres beszámításának kedvezményétől a jövő j •e elesik. . 2 Meghívó. A békésmegyei régészeti és művelődés- I ténelmi egylet folyó évi augusztus hó 19-én délu- t i 5 órakor Gyulán a vármegyeház kistermében i xdkivüli közgyűlést tart, melyre az egylet tag- 1 t tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgy : Az 1 muzeum épület tervezetének megvizsgálása. A ikséges költségek beszerzéséről szóló jelentés. s Az önkéntes tűzoltó testület, miként múlt szá- 1 tokban jeleztük, múlt vasárnap tartotta meg köz- 1 ülését, melyre nemcsak a régi, de az újonnan j iratkozott tagok is meghivattak, és nagy szám- i n meg is jelentek. A közgyűlésen a feljegyzés ( irint 87 tag vett részt s miután elnök a gyűlés e ik,J czélját kimerítően vázolta, azt megnyitottnak ny fét vánitja, de egyúttal kijelenti, hogy amint a közgy ;es lés a meghívóban közlött tárgyakat letárgyal °dazok utólsójául az ő állása betöltését fogja kijele ó- teni. Áttérve a tárgysorozatra a Ghriszto Miklós 1 os mondása folytán megüresedett fő, és Sál József j mondása által megüresedett parancsnoki állás h '1' töltésére, egyhangúlag Oláh György megyei tis: !e- ügyész fő-, és Szállá Lajos eddigi osztály paranc IIJ nők parancsnokká választattak meg egyhangulai t; utóbbi jelenlévén, a bizalmat megköszönve állás lé elfoglalni Ígérte, mig Oláh György küldöttségül Hkéretett fel a megjelenésre, és ezidőre az ülés ít függesztetett. Oláh György megjelenvén elnök ált szívélyes szavakkal üdvözölve, bizalom szülte áll :a sának elfogadására kéretett fel, hosszabb, lelkesi beszédben köszönd meg bizalmát a közgyülésne a és buzgó munkásságra serkentvén a testületet, mi 8 gát mindnyájuk szives figyelmébe ajánlva a főpi 'í rancsuoki állást elfogadja. Ghriszto Miklós eddi]- fő-, és Sál József parancsnoknak tanúsított önzetle 1-1 működésükért meleghangú köszönet szavaztatot ó előbinck pedig az 5 éves szolgálati érem kiadás 6 elhatároztatott. A gyűlés folyamán szertárnokká ii J Uferbach János eddigi szertárnok, osztály paranci , ttokká pedig Szabados József választattak ino< it mindannyian egyhangúlag. A zászló, egyleti pécsi és levéltár átvételével és a jelenlegi főparancsnok nál elhelyezéssel Oláh György, Szállá Lajos, Diós r Lajos, Krizsán András és Múlt Rezső bízattak mej 1 Pótlólag egyleti elnök még előterjeszti, hogy a műi . évi augusztus 20-án tartott megyei tűzoltó testüle- tek értekezletének megállapodásából a megyei tÜ2 1 oltó-szövetség létesítésére Vonatkozó alapszabályo rl lettek megállapítva és jóváhagyás végett a belügy ' miniszterhez felterjesztve. Ezen alapszabályok fel sőbb helyről visszaérkezve nagyobb változásokat é módosításokat igényelnek. Tekintve azonban, hog; (megyénk községeiben az önk. tüzoltótestületek meg alakítása még folyton kétséges állapotban van; te kintve, hogy a szövetkezet csekély számánál ej ebből származó csekély anyagi erejénél fogva alig (leend képes maga elé tűzött feladatának kellőét (megfelelni: a gyulai önk. tűzoltó-testület nem kivár a megyei tűzoltó-szövetség megalakításába jelenleg még bele menni, hanem óhajtaná, hogy az alapsza­bályokat ideiglenesen megőrizvén, azon esetben, Ká a megyében a tűzoltó-testületek nagyobb számban gyarapodnának a szövetség megalakítását újra napi­rendre hozná. Eme előterjesztését a közgyűlés el­fogadja és tudomásul veszi s egyidejűleg elrendeli, hogy a megyei társegyletek ezen határozatról ér- tesittessenek és felkérendők, hogy e tárgyban ho­zott határozatukról testületünket értesíteni szíves­kedjenek. Ezek után Dobay János az ő lemondása folytán megürült elnökségre rendeli el a választási és felkéri a gyűlés további vezetésére Dömény La­jos alelnököt. Többek felszólalására és a közgyűlés szűnni Dom akaró lelkes éljenzései között, Dömeny alelnök határozatilag kimondja, hogy a testület új­ból Dobay Jánost választja meg elnökének. E meg­választás ellen Dobay elnök többször tiltakozott, de végre is látva az általános lelkesedést, az egyedül az ő személyiségéhez való ragaszkodást és bizalmat, nem térhetvén ki a több oldalról jövő kérések elől az elnöki állást jövő év május haváig még elfogadja. Ezek után elnök kitartásra, összetartásra, egymás iránti bajtársi szeretetre kéri fel a nagy számban összegyűlt tagokat az igy megerősödött egylet mű­ködésére Isten áldását kérve, a közgyűlést bezárja. A csabai ipartestület házvételi alapja javára népünnepélyt rendez, melyre a következő meghívót küldte szét: A b.-csabai ipartestület házalapja ja­vára a „Széchenyi liget“-ben 1894. évi augusztus hó 19-én vasárnap népünnepélyt és tánczestélyt rendez. A népünnepély kezdete 2 órakor, a tán ez- estélyé 8 órakor. Belépti dij: a népünnepélyhez felnőtteknek 20 kr, gyermekeknek 10 kr. A táncz- estélyre: személyjegy 80 kr, családjegyi frt 60 kr. Kedvezőtlen idő esetén a népünnep és tánczestély hétfőn, szt.-István napján tartatik meg. Felülfizeté- sek köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáz­tatnak. Román irodalmi estély és tánczmulatság Gyulán. A gyulai román végzett tanuló ifjúság Gyulán folyó hó 27-én a „Göndöcs“-kerti pavilion nagytermében irodalmi felolvasó-estélyt és tánczmulatságot fog rendezni, melyre a meghívókat a napokban fogják szétosztani. Mint értesülünk, a román ifjak magyar publikumot is óhajtnak e fényesnek Ígérkező estélyre meghívni, mely czélból magyar nyelvű meghívókat is fognak kiállítani. Növelni fogja a közönség ér­deklődését a mulatság iránt a rendező bizottság ama rendezkedése, hogy — mint értesülünk — éj­féli szünet alatt 12-en fogják a „ Calusieriul• és ,B(tíiíí«“ román nemzeti művészies tánezokat ro­mán nemzeti kosztümben lejteni, amit Gyula kö­zönségének alig volt alkalma látni. — A rendező bizottság D, Voniga elnöklete alatt 21 tagból ala kult. A felolvasó-estély programmját jövő szá­munkban fogjuk közölni. Működni fognak : D. Voniga, M, Besanul, T. Gubasiu, V. Papp és J. Tioldanul. Esküvő. Popovics Szilvius, békési főszolgabíró, vasárnap vezette oltárhoz a.-simándi gör. kel. egy­házban Grózda Péter lelkész és birtokos művelt leányát Viktória kisasszonyt. Násznagyok voltak: Popovics Jusztin városi főjegyző és Miatovics János zsadányi jegyző. Koszorús leányok : Petrutz Mariska és Huszman Róza kisasszonyok. Tartós boldogságot szívből kívánunk,'

Next

/
Thumbnails
Contents