Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-12 / 32. szám

Sebes, de jótékony esőnk volt tegnapelőtt délután egy és 4 óra felé, mely körülbelül másfél óráig tartott és hol még nem késő a tengeriben és különösen a szőlőkre és zöldségfélékre jótékonyan hatott, de a tengerire már elkésett; az eső jéggel vegyest is esett, de az kárt nem tett, mert nagyon rövid ideig tartott.

Végzetes szerencsétlenség. Azok, akik f. hó 8 án délután 4 órakor a templomtéren voltak, hallhatták ama dörgést s utána láthatták ama porfelhőt, amely a róm. kath. iskola fölé szállt. Az emlitett robajt egy mennyezetnek a leszakadása okozta. A leszakadt mennyezet két gyermeket temetett maga alá. Névszerint Hanusz József iskolaszolga 6 éves József és a 4 éves János fiáit Az eset a következő: az emlitett iskolában átalakításokat eszközöl Gálicz Sándor vállalkozó. A most leszakadt mennyezetet 8-án délelőtt az épi- ést vezető bizottság megnézte s több repedést talált rajta. A bizottság figyelmeztette az építő mestert, hogy ez a mennyezet le fog szakadni,

— mint a hogy az már egyszer előzőleg leszakadt

— s egyszersmind figyelmeztették, hogy ne eresz- szen senkit sem a terembe. Gálicz bízva munkájában, a tanácsot nem fogadta meg, hanem egész nyugodtan folytatta munkáját. Délután az iskola- szólga gyermekei a nap heve elől a szobába menekültek s ott játszottak; szüleik az ajtóval szemben, 5 lépésnyire foglalkoztak. 4 órakor iszonyú robbanás és jajkiáltás, a szülők majdnem eszméletlenül rohantak a terembe, a hol két kis gyermekük a téglarakás alá volt temetve. Azonnal az ott lévő munkások hozzáfogtak a tégla elhányásá hoz, hogy a gyermekeket megmentsék. A segítség a kisebbiknek későn érkezett, mert már halva húzták ki a téglák közül. A nagyobbik, a 6 éves József, mivel ez éppen a fal mellett állott, csak nagyobb súrlódásokat szenvedett; s van remény ahoz, hogy életben marad. Ki volt oka eme szerencsétlenségnek? Azt a rendőrség vizsgálatának lesz feladata kideriteni. Mi, nézetünk szerint a vállalkozót hibáztatjuk. Miért fog egy olyan ember, a ki nem ért hozzá, bolthajtás készítéshez; nem elég egy vállalkozónak annyit tudni, hogy mint kell falat rakni, hanem ösmernie kell az építészét törvényeit is. Sajnos j a szabad ipar mindenkinek megengedi a kontárkodást. Habár késő, mert „eső után köpenyeg“, da azért felhívjuk az intéző köröknek figyelmét az iskola épületére, mert ez egy régi épület, s ki tudja, hogy még milyen szerencsétlenség történhetik meg. Most is szerencse volt a szerencsétlenségben, mert ha az a mennyezet három hétig még kibírta volna, ki tudja, a tanítások megkezdése után nem 40—50 gyermek lelte volna-e halálát?

Véletlen szerencsétlenség. Lapunk egy másik szives tudósítójától a fenti katastrofára vonatkozólag a következő tudósítást közöljük: Az építkezések egyik sajátsága, hogy sokszor vér tapad a kövekhez. Szerdán d. e. 11 órakor a nagy iskola belső átalakításánál egy boltíven, mely egy héttel azelőtt készült, repedéseket észlelt Gálicz Sándor vállalkozó. Azonnal jelentést tett az egyház gondnoknál, ki megjelenvén elrendelte, hogy senkit be ne bocsássanak a terembe z az ajtót szegezze be. Vállalkozó mindennek daczára annyira bizott a bolthajtás szi lárdságában, hogy az ajtót be nem szegezte, sőt oda munkásokat küldött be. A háznál lakó iskolaszolga 3 apró gyermeke délután 4 órakor kergetőzve játszott s egy pillanatra a terembe szaladt, onnan rögtön ismét ki akartak futni; az első 9 éves leány ki is ért, de a másik kettőre az éppen akkor hirtelen leszakadó boltív ráhullott. A 7 éves fiú szerencsésebb helyen állhatott, mert ámbár a romok egészen betemették, sírása kihallatszott és mozgása látszott s ezen nyomok után a hirtelen oda futók a még akkor is hulló boltozat alul kimentették, fején erősen, de nem veszélyesen sérült meg, rögtön orvosi segélyt nyert s azóta már fel is épült. A kisebb, 4 éves fiú azonban semmi jelt sem adott s csak néhány pereznyi keresés után találtatott treg, arozczal feküdt a földön meghalva. Csupán fején látszott zúzódás, ami rögtön halált okozott. A szerencsétlenség okait a szakértő szemle van hivatva megállapítani, a vállalkozót mindenesetre mulasztás terheli; a mai „szabad ipar“ virágzása idején kellő szakértelem és tapasztalás nélkül minden kőműves vállalkozó lehet s a valódi jó szakértőnek meg kell előlük szökni és tönkre jutni. Az egyház éppen nem hibáztatható, mert a legjobb árak mellett volt kiadva a vállalat, de meg az egész munka oly csekélység, amit minden jóravaló kőműves legény önállóan, baj és veszély nélkül megcsinálhat és világszerte naponkint csinál is. Az egyház e szerencsétlen eset folytán az egész munkát vállalkozótól elvette s gyökeresen újítja fel az egész épületet s azt Ser Konrád épitészszel fogja megbízásból készíttetni.

Csőd. A gyulai kir. törvényszék Goldschmiedt Mór gyomai kereskedő ellen kimondotta a csődöt. Csődbiztos Pallay Jenő bíró, tömeggondnok Kiss István gyomai ügyvéd, helyettes Ladies László dr. gyulai ügyvéd. Igénybejelentés okt. 1., követelések bejelentése okt. 20.

Gyógyszertár megnyitás. N.-Szónáson jul. 28-án történt az Apró Endre bánfalvi gyógyszerész által N.-Szénáson felállított fiók gyógyszertár megnyitása dr. Berkes Sándor megyei helyettes orvos és Bodoky Zoltán járási főszolgabíró jelenlétében. Az igazán szépen berendezett kis gyógyszertár dicséretére yálik tulajdonosának, ki annak kezelését, oly ügyes,

derék jólelkü férfiúra bizta, ki szívességével, tanácsaival, útbaigazításaival, — mint látszik — igazán, ki fogja érdemelni a kis község lakosainak tiszteletét.

Gyilkosság. Békésen péntekre virradó éjjel özvegy Buszthy Mihályné ref. lelkésznét megfojtották. Nyakára vékony gyolcsvásznat csavartak, arra spárgát, kezeit és lábait mellén összehur- kolták. Ily állapotban találta őt reggel takarító asszonya. Előtte való nap hozta ki a takarék- pénztárból pénzének 20 frt kamatait s ezt ellopták tőle. A tettest mindeddig nem sikerült kinyomozni.

Vizbefult. Szabó Gábor dobozi 12 éves kis fia lovakat vitt úsztatni a Kettős Körösre; alig merült el a három ló a vízbe, midőn a kis fiú leesett s nyomtalanul eltűnt. A három ló fürdés után faluba hazament 1 a kapu előtt megállva, bebo csáttatást vártak. Ez a háziaknak feltűnt s rögtön nyomozni kezdték a fiút; nem találták a vizben, de megtalálták lejjebb a parton, hol az uradalom fürdő gulyájából a bika kihalászta és két szarván keresztbefektetve, épen hozta kifelé a vízből.

■ Veszett eb. Fejes István kétegyházi lakos pályaőrnek veszettnek talált kutyája, József nevű 2V, éves fiát julius hó 28 án megmarta. A kis gyermek a Högyes-féle intézetbe szállíttatott gyógykezelés végett.

Veszett macska. Szabó Bálintné gyomai lakosnőt, amint a konyhában varrt, macskája, a midőn ráütött, hogy magától elzavarja, keze fején megharapta. A macska ezután elbolyongván, bolyongása közben megharapta még Szabó Eszter 3V2 éves és Kiss Mariska 4 éves leányokat is. Később a macskát dögölve találták meg s miután felbon- czoltatott s igy a veszettséget rajta megállapították, mindhárom megmart egyént a Högyes-féle intézetbe szállittották.

Lépfene. Gr. Wenckheim Frigyes Hursán nevű pusztáján a lépfene fellépett.

Tüzek a megyében. Múlt vasárnap f. hó 5-én Öcsödön éjjel fél 11 órakor tűz ütött ki, mely Demjén Béninének házát, daczára a rögtön érkezett segély nek elhamvasztotta; a gabona neműek mentése alkalmával majdnem ember élet is esett áldozatul.— Orosházán folyó hó 8-án este 9 óra tájban az I. kér. 476 sz. Vadkerti György tulajdonát képező háza melléképület hátulsó vége, eddig ismeretlen oknál fogva kigyuladt; tekintettel a roppant szárazságra, mire tűzoltók a vész helyére érkeztek, a tűz lángja végig szaladt a ház tetőzetén, s miután ott igen szűk a porta, a szomszéd özv. Szikora Sándorné 477. sz. házát is egy pillanat alatt beborította s igy történt, hogy midőn a tűzoltóság megjelent, már az első majd leégve, a másik pedig lángban állott. A bajt legjobban fokozta az, hogy a tűzoltók nem kaptak nyomban vizet, a tűz fékezésére. Mind a mellett erélyes és emberfeletti munkálkodásának köszönhető, hogy a még mellette lévő kis, alacsony rozzant zsindely tetejű házba nem kapott a tűz lángja, vagy az ott egy halmazon levő épületek egyikébe bele nem harapódzott.

Henneberg G. (cs. kir. udvariszállitó) selyemgyára Zürichben, a privátmegrendelők lakására közvetlenül szállít: fekete, fehér és színes selyemszöveteket, méterenként 45 krtól II frt 65 krig póstabér és vámmentesen, sima, csikós, koczkázott és mintázottakat, damasz- tott stb. (mintegy 240 különböző minőség és 2000 különböző szín s árnyalatban.) Minták póstaforcfulóval küldetnek. Svájczba czimzelt levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. 15. 11—19.

2C özgazdaság1.

Tenyészló díjazás. A békésmegyei gazdasági egylet által az állami tenyészló dijazás múlt va sárnap, augusztus 5-én tartatott meg Szeghalmon.

A megyei lótenyész-bizottság elnöke Geiszt Gyula egészségi állapotánál fogva a díjazáson meg jelenni akadályozva lévén, a jury elnökéül egyhangúlag Zlinszky István választatott meg.

A jury következőleg alakíttatott meg: Vido- vich Antal, Hüke Dezső, Kardos János, Seress József, Péter András, Seress Gyula, Emődi Imre, Nagy Béla, Fleischer János, Polgár Béla, Sz. Ho- moly János és Kiss Mihály. A tenyészló díjazáson a vármegye képviseletében jelon volt Ambrus Sándor főszolgabíró és Bajcsi Gusztáv vármegyei állatorvos.

A tenyésztők által felvezettetett 28 drb. fias tenyészkancza, 11 drb. 2—3 éves kancza és 17 drb. 2—3 éves méncsikó.

A bizottság örömmel constatálta, hogy az elővezetett s bemutatott lóanyag a Sárrét lótenyésztésének, mely egyes községeiben nagyon el volt hanyagolva, kedvező képét tüntette fel, s azon reményt nyújtja, hogy vármegyénk ezen, a lótenyésztés terén a többi járásoktól nagyon elmaradt részén is tudatára kezd ébredni gazdaközönségünk annak, hogy csakis a jobb anyag tenyésztésével tarthatnak lépést a vármegye nagyobb részének gazdáival.

Nagy akadálya a Sárréten mindeddig az állat-, de különösen a ló-tenyésztés emelkedésének a határok jogositatlan volta, mely a gazdaságvitel minden ágában érzékenyen érinti az értelmesebb gazdaközönséget 8 napról-napra inkább belátják a tagosítás elodázhatlan szükségét, melyet a kisebb gazdák bizalmatlansága és a mások birtokán való bitango- lás megszokottsága mindeddig megakadályozott.

A bíráló-bizottság legelőször a fiuskanczákat vette bírálat alá, a 28 drb. ló közül pénzdíjra érde- mesittotett öt drb. és pedig az első dijat 60 koronát Klinger Gyula k.-ladányi gazda sárga kanczája, a második dijat 50 koronát Baranyai Mihály orosházai gazda pejkanczája, a harmadik dijat 40 koronát Kardos Ferencz szeghalmi gazda szürke kanczája, a negyedik dijat 30 koronát Seress Gyula szeghalmi gazda pejkanczája, az ötödik 20 koronás dijat Szabó Mihály k.-tárcsái gazda pejkanczája nyerte.

Ezeken kiviil árny díszoklevéllel tüntettetett ki: Kardos Ferencz szeghalmi gazda mocskos pej fias kanczája, Kiinger Gyula k.-ladányi gazda szürke pej fiaskanczája, T. Veres Pál békési gazda, Kecs- keméty Imre k.-ladányi, Seres Gyula szeghalmi gazdák, sárga pej fiaskanczájuk.

gazda sárga fiaskanczája, KardoB Ferencz szeghalmi gazda Bárga fias kanczája, Cs. Nagy Péter k.-ladá- nyi gazda világos pej fiaskanczája.

A két és három éves kanczacsikók közül pénz dijat nyertek : az első dijat, 40 koronát Szabó Mihály, körös-tarcsai gazda 2 éves sárgája, második dijat, 30 koronát Szerető Imre gyomai gazda, 2 éves derese, harmadik dijat, 20 koronát, Öreg Gábor, békési gazda 2 éves sárgája, a negyedik dijat, 10 koronát, Nagy P. Imre vésztői gazda 3 éves pejcsikója.

Arany díszoklevéllel tüntettetett ki: Kiss Mihály, vésztői gazda, 3 éves fekete csikója, Kiss György, vésztői gazda, 2 éves pej csikója, Kardos Ferencz, szeghalmi gazda, 2 évés pej csikója.

Ezüst oklevéllel pedig: Péter András, szeghalmi gazda 2 éves őz pej csikója.

A két és három éves méncsikók közül pénz dijat nyertek : a 40 koronás első dijat Pardy P. Károly, vésztői gazda 2 éves fekete csikója; a 30 koronás második dijat Morvay Mihály békési gazda 2 éves sárga csikója; a 20 koronás harmadik dijat Nagy P. Imre vésztői gazda 2 éves világos pej csikója ; a 10 koronás negyedik dijat Ambrus János szeghalmi gazda 2 éves sárga csikója.

Ezeken kívül arany díszoklevéllel tüntettetett ki: Hajdú János k -tárcsái gazda 3 éves sárga ménje, özv. Kardos Fercnczné k.-tarosai 3 éves pej méné.

Ezüst oklevéllel: Nagy Károly k.-tárcsái gazda 2 éves pej ménje.

Hazai gyümölcsészetiink és a szentpétervári kiállítás.

Már több Ízben volt ismertetve részint napi- részint szaklapjainkban, hogy az Észak metropolisában : Szent-Pétervárott rendkívül nagy becse van a friss csemege-gyümölcsnek és tényleg majdnem hihetetlennek tűnik fel, mily nagy mennyiségű gyümölcs fogyasztatik nemcsak Szent-Péterváron és Moszkvában, hanem Riga, Dynaburg, Helsingfors, Smolensk, Rybinsk, Varsó, Kowno, Nisni Nowgorod, Wilna, Kiew, Minsk stb. nagyobb-kisebb orosz városokban is, mily nagy fényűzés tárgyául szolgál a szép gyümölcs az előkelőbb körök és a középosztály asztalánál, és mily magas árak fizettetnek ennek folytán Oroszországban asztali gyümölcsért.

E körülmény Magyarország által ezideig vajmi kevéssé volt kihasználva gyümölcsészetének javára Hallottunk ugyan Kecskemétről indított szórványos gyümölcsküldeményekről Oroszországba, de épen mert nagyon is szórványosak, komolyan számba nem jöhettek.

Annál jobban sikerült Francziaország és Dél- Tirol érdekelt köreinek meghódítani az orosz gyümölcsfogyasztást, cs tekintve a rendkívüli magas árakat, nagy hasznát látták az oroszokkal való összeköttetéseiknek.

Hogy pedig Magyarország geographice sokkal kedvezőbb fekvésénél fogva, vagy inkább ennek daczára sem uralja, de sőt még csak részben sem bírta meghódítani az orosz gyümölcs-piaczot, ez bi zonyára nem a magyar csemege gyümöcs minőségén múlt, mert ez minden tekintetben felveheti a versenyt úgy a franczia, mint a tiroli gyümölcscsel, hanem hiányzott a kezdeményező, mozgató erő, mely e nagy fogyasztóhoz terelte volna a magyar terményt.

Most azonban elérkezett végre az alkalom, hogy a magyar csemegegyümölcsöt egy csapással, könnyű szerével be lehet vezetni Oroszország fogyasztó területeire anélkül, hogy a magyar gyümölcs- termelőknek bármi fáradságukba vagy anyagi áldozatukba kerülne.

Csak akarnia kell a magyar termelőnek és nem csak piaczot fog hódítani termelvényének, de meg vagyunk győződve, hogy ki fogja Oroszország piaczairól a versenyző államokat szorítani; mert kedvező helyrajzi fekvése és gyümölcsének kitűnő minősége megadják neki a sikeres versenyre képe sitő tehetséget és erőt. Csak be kell mutatnia termelvényének mustráit, az idén pedig bemutathatja, mert jó gyümölcstermés mutatkozik Magyarországon és a magyar gyümölcstermelő el fogja mondhatni a hajdani római casárral: Jöttemi Láttam! Győz tem!.....................

A császári orosz kertészeti egyesület gyümöl- osészeti kiállítást rendez, mely folyó évi szeptember hó 22-ón nyittatik meg Szent-Pétervárott s védnöke : 0 császári Fensége Nikolaj Michailovics nagyher- czeg által. A kiállítás nemzetközi lesz és elmondhatjuk, hogy nagyszerű előkészületekkel tétetik folyamatba, mert a rendezőség hatalmas segédeszközöknek lévén birtokában, minden hathatós tényezőt megmozgatott, hogy a siker méltó legyen és megfeleljen az eszközök nagyszerűségének. Európa még nem látott olyan gyűmölcsészeti kiállítást, a minőnek a szentpétervári kiállítás ígérkezik I

Az orosz császári kertészeti egyesület minden államban jelölt ki egyet az előkelőbb és kiválóbb szakférfiak közül, a ki az emlitett kiállítást illetve, ennek ügyeit képviselje az illető, államban. így például Magyarországon Mathner Ödön magkereskedőt tisztelte meg képviseletével. Viszont a magyar kormány, illetve a földmivelési magyar királyi minisztérium Molnár István kir. gyűmölcsészeti biztost nevezte ki szentpétervári képviselőjéül és

bizta meg a magyar osztály rendezésével és ugyancsak a földmivelési magyar királyi minisztérium szintén Mauthner Ödön magkereskedőt ruházta fel a magyar csoportbiztos tisztségével 8z -Pétervárott.

? két már ra08t mÍndeS lehetőt elkövet, hogy Magyarország gyümölcsészete minél nagyobb, minél impozánsabb méretekben, minél tömegesebben, minél szebben legyen képviselve. A gyümölcs- termelőknek^ minden kedvezmény, minden köny- nyebbség kieszközöltetett, hogy csak tömegesen vegyenek részt a kiállításban : A magyar kormány a kiállításra szánt gyümölcseik szállítási költségeit sajat terhére elvállalta, úgy hogy a kiállítókat semmi költség nem terheli, sőt arra meg Mauthner vállalkozik, hogy olyan nagyobb gyümölcstermelőkhöz, a kik terjedelmesebb, nagyobb szabású gyűjtemény gyümölcsöt akarnak kiállítani, Mauthner az ° saját költségén küld szakavatott embert, ki a gyümölcsöt szakszerűen becsomagoljál

A kiállítást érintő minden kérdéssel bátran fordulhat gyümölcstermelő közönségünk akár Molnár Istvánhoz, akár Mauthner Ödönhöz, mindenik kimé- ritő választ és felvilágosítást legott készséggel fog adni minden kérdésre. 6

Ritkán kínálkozik ily kitűnő alkalom a hazai gyümölcsészet részére minden anyagi áldozat nélkül egy nagy, hatalmas és jövedelmező piaczot könnyű szerével megnyerni. Közönségünkön áll, hogy ezen alkalmat megragadja és el - ne szalassza. Mutassák meg termelőink tömeges részvételük által, mire képes a magyar gyümölcsész, mutassák fel Szent-Pétervárott a magyar gyümölcsöskert kincseit. Ha ezeket meg fogják ott ismerni, bizonyára kapva-kapnak rajtok és játszi könnyen ki fogják |onnan szoritäni & fräncziä 68 & dcltiroli VGrsGnyt.

Irodalom.

Olvasmány a vakáczióban. Persze a gyermekek olvasmányáról van szó, még pedig az én Újságomról Pósa bácsi gyermeklapjáról. — Velünk együtt a tanító urak is melegen ajánlják az én Újságomat a vakgpzióra olvasmányul a gyermekeknek.

— Helyesnek találjuk ezt azért is, mert az én Újságom a szabadban való játékokra is tanítja, buzdítja a gyermekeket.

És ha a játékban elfárad a gyermek, ha a nap forró sugarai elől a hűs szobába, vagy az árnyékba menekül, akkor meg az ő kedves kis barátja, újságja, melyet Pósa bácsi annyi szeretettel, buzgalommal szerkeszt, mesél neki szebbnél-szebb meséket, elbeszéléseket. — Tele van ez a kis újság mesevei, verssel, sok-sok hasznos dolgokkal s van benne egész sereg kép. — Mennyi örömet, szórakozást is szerez az én Újságom egy-egy száma a gyermekeknek 1

Járassa minden szülő a gyermekének Az én Újságomat 1 Előfizetési ára negyedévre csak 1 frt.

— Előfizethetni Az én Újságom kiadóhivatalában Budapest, Andrássy-út 10.

A „Külföld“ utolsó száma igen élvezetes tartalommal jelenik meg, amely tanúbizonyságot tesz a szerkesztők: Cserhalmi H. Irén és Gerő Attila ritka ügyességéről és finom műizléséről. Zola szén- zaczioqalis regényén a „Lourdes“ on kívül, mely a napokban jelent meg, feltűnést keltve Párisban, még egy érdekes angol regényt, egy szép olasz, valamint egy dán novellát és három remek verset Hamerligtól, Sully Prudhommetól és a héber költészet két gyöngyét. Azonkívül hoz nőket különösen érdeklő nemzetgazdászati czikket és a nagy párisi Bon marché divatezég érdekfeszitő ismertetését.

A lapot, melynek előfizetési ára negyedévenként 2 frt 60 kr., minden olvasónk figyelmébe ajánljuk. Mutatványszámokat ingyen és bermentve küld a kiadóhivatal Budapest, Nádor utcza 15. I. em.

A Rózsavölgyi és Társa ezég a hazai termékek kiadásában fáradhatatlan buzgalmat fejt ki. Alig múlik két hét, hogy hirt ne kapnának egy egy uj zenemű megjelenésről és csak legutóbb volt alkalmunk felemlíthetni ama dicséretes törekvést, melylyel nevezett ezég Erkel Ferencz megdicsőult nagy mesterünk „Hunyady László11 czímű operájának teljes két nyelvű kiadására vállalkozott. Ma ismét négy magyar szerezményt vettünk kézhez. Kun László „Petőfi Hortobágyon“ czimű melodrámáját (ára 1 frt — kr.) Lányi Ernő „Jelendarabok“ czimű művének 11-ik füzetét (ára 1 frt 20 kr.) Serly Lajos Remény dalkeringőjét (ára — frt 80 kr.) és végül Kéry Gyuls 2 uj nótáját (ára — 60 kr.)

Kun László művét, melyben Várady Antal gyönyörű költeményének megkapó zenei illustráczi- óját halljuk, örömmel fogják fogadni mindazok, kik a melodramatikus zene iránt érdeklődnek. Kapóra jön az főleg iskoláinknak, hol a szokásos zárünnepélyek és önképzőköri produkeziók keretébe beillesztve, mindig nagy hatásra számithat. A zenemű hegedű, czimbalom és zongorára van letéve, de a czimbalom alkalmazása nem okvetlenül szükséges. Lányi Ernő karakterisztikus darabjait ismét az a rendkívüli finomság és gazdag inventió jellemzi, melyet műveinél általában tapasztalunk. Kedves hangulatteljes képek azok és nem utolsó érdemük, hogy könnyen játszhatók. Serly Lajos keringője behízelgő melódiájánál fogva csakhamar népszerűségre fog Bzert tenni, egyszerű modorban eszközölt letétele pedig épenséggel ajánlóvá teszi. A mű Küry Klárának van ajánlva, és az ünnepelt divánák már is kedvencz reportoir dalát képezi. Népszerűségre számíthatnak végül Kéry Gyula ujságiró kollegánknak 2 legújabb „Beteg vagyok“ és „Bármit beszél ez a világ“ dala. Kóryről rég tudjuk, hogy szebb nótákat nálánál ma alig csinál magyar ember és két legújabb dala ismét csak ez állításunk igazsága mellett bizonyít. Kedvesebb, magyarosabb és mélyebb érzéssel irt nótákat rég nem hallottunk s igy méltán megérdemlenék, hogy azok is mielőbb oly közkedveltségnek örvendjenek, mint a miben a szerző korábbi nótája „Minek is van szerelem a világon“ rövid idő alatt részesült.