Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-12 / 32. szám

32-ik szám Gyula, 1894. augusztus 12-én XIII. (XXVI.) évfolyam. Szerkesztőség: Főtér, Dobay János ke­reskedése, hova a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ! 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. TársacLa,lmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDED VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDoToay János. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11, Eckstein Bernát fűrdö-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. SQtÖ-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-ulcza § Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Granátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Bannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. A rom. kath. egyháztanácsnak. % Az e hót folytán a róm. kath. nagy­iskolánál bekövetkezett katasztrófa késztet bennünket az ügygyei lapunk hasábjain is foglalkozni. Midőn az egyházi és iskolai épületek javítása és részben átalakítása a költségve­téssel az egyháztanács ülésén szőnyegen volt, mi voltunk azok, akik kijelentették, hogy az évenként folytonosan és állandóan gyakorlott toldozgatás és foldozás mit sem ér; évről-évre czélnélküli költségeket okoz a nélkül, hogy a jövőben kilátás lenne arra, hogy azoktól legalább hacsak néhány évre is megszabadul­junk ; arra pedig egyátalán nincs kilátás, hogy ily uton-módon állandót, maradandót al­kossunk. Nem hiszem, hogy a több mint negyven tagból álló egyháztanácsban egyetlen egy em­ber is akadjon, a ki képes lenne ellenkezőt egyházi épületeink jelen állapotáról bizo­nyítani. Az egyház épületei egytől-egyig mind ott hol az alap és anyag megengedi vagy gyökeres átalakítást, vagy teljes lerombolást igényelnek. Indítványoztuk ezidénre csak a legszük­ségesebbek javítását, de az összesnek bizott­sági megszemlélését nemcsak az építési szük­ségletre a jelenben, hanem a tanügy jövő szükségleteinek terén a jövőre kihatóan is, hogy magunknak és utódainknak köznevelés- ü<ryi áldozat hozatal körül évtizedekre kiható nyugalmas jövőt biztosítsunk. De hát, nem mondjuk hogy az akara­ton múlt, hanem tulajdonítsuk inkább az aggodalommal telt szűk látkörnek, a mely­ben folyton leledzünk. Igaz, 1 ezt elismerjük, hogy oly időben élünk, midőu majdnem két századnak a mai kor nézete szerinti mulasztásait kell helyre hoznunk, és ez nem csak tőlünk, ma már idősbektől, hanem gyermekeinktől is köve­tel anyagi áldozatot, lehet hogy unokáink ezt már érezni nem fogják; de magunknak és utódainknak élünk és azok könnyebb lé­tének és boldogulásának reménye lelkesülten kell hogy hasson reánk. Mindaddig mig azon nézettől nem le­szünk áthatva, hogy állandót, maradandót alkossunk, a fösvények kétszeresen fizető osztályához kell hogy számitassunk, mert a szűkmarkúság megbosszulja magát. Nem akarunk e czikkünk keretében az e héten történt szerencsétlen és végzetes ka­tasztrófával foglalkozni; mely csak egy em­ber életet követelt; egy kérdést azonban minden emberbaráthoz teszünk: mi történt volna ha az átalakítás megtörtént volna, s a munka átvétel után szerencsétlenség nem most, hanem akkor adja magát elő, midőn a tan­termek úgy a földszinten, mint az emeleten növendékeinkkel zsúfolva vannak, és a katasz­trófa véletlensége akkor következik be ? bi­zony bizony sokan lettek volna, kik éltük örömét elvesztett gyermeküket siratják, avagy népünk bizonyos rétegének feltogása szerint oly sokan vagyunk már, hogy egy kis pusztulás nem árt? Nem terjeszkedünk ki sem a katasztrófa okára, sem arra, hogy kinek képtelensége okozta ezt; ezt | törvénynek van joga kide­ríteni és érdeme szerint felmenteni vagy súj­tani; az ok és okozat megbirálásáuak kriti­kája nem tartozik hozzánk, mert véleményünk kijelentésében egy oldalnak lehetnénk; — de igenis hozzánk tartozónak véljük azt, hogy igénytelen szavunkat felemeljük, miszerint többé ily esély be ne következzék; ezt pe­dig csak úgy remélhetjük, ha jövőben körül-1 tekintően oly intézkedések megtételére adjuk szavunkat, a melyeket a jól átgondolt szak­értelem nemcsak ajánl, de végre is hajt, és ha a felelősség súlyát oly mérvben alkalmaz­zuk, de úgy is jutalmazzuk és fizetjük, hogy az ne legyen kénytelen ott is a maga részére hasznot csempészni a hol az a lehetetlenségek közé tartozik vagy kárunkra válhat; a tör­vény különösen az építészet körül oly intéz­kedéseket tesz, hogy az önhitt kontárkodás­nak elejét vegye, de sajnos, az építkezési vállalkozások terén ez nem applikáltalak ; e visszás helyzetben azonban nemcsak a mi igény­telen egyháztanácsunk, hanem még felettes hatóságok is protegalják az önhitt kontár­kodást ; igaz, hogy ott meg van a parancsolni képes ellenőrző szakértő közeg, de ugyan ki vau náluak, kit bizhatunk mi meg ahhoz értőt és parancsolni súlylyal bírót? — a vál­lalkozót legfeljebb, kinek ha sikerül: jó, ha nem sikerül: tegyetek róla. A bekövetkezett szerencsétlenség talán jövőre oktatóan fog hatni és a hívatlanok hivatottakra fognak hallgatni. Dobay János. A közigazgatási bizottság ülése. Augusztus hava 6-án. Az ülésen, főispán távollétóben, Dr. Fábry Sándor vármegyei alispán elnökölt. Az alispán rendszerinti havi jelentése, vala­mint a közigazgatási bizottság féléves jelentése — tudomásul vétettek, ez utóbbi egy példányban fel­küldetett a belügyminiszterhez, egy példányban pe dig áttétetett a törvényhatósági bizottsághoz. A Kroichel-féle fegyelmi ügyben, az iratok azzal tétettek át a törvényhatósági bizottsághoz, hogy ez ügyben tiszti főügyészi helyettest kirendelni szíveskedjék. Diószegi János, gyulai lakosnak útadó törlése ügyében beadott kérelmének hely adatott, mig Szé­kely Gábor békési, Timkó Ferencz csabai, Tót Zsófia, Tót István és Molnár István békési lakosok pedig hasontárgyú kérelmükkel elutasítva lettek; Beck Dávid f.-gyarmati lakos hasontárgyú kérelme pótlás végett visszaadatott. Dr Kiss Mihály békési, Pándi István kigyósi, Szakmári Arisztid és Bócz Géza gyulai lakosok útadó törlése iránti kérelmük az adóügyi felszóllamlási bizottsághoz lettek áttéve. Békésvármegye törvényhatósági útainak 1895— 1896. évi, békésvármegye alispánja által bemuta­tott költségelőirányzata, az 1890. évi I. t.-cz. 22. § a értelmében részletesen tárgyaltatván, az egész terjedelmében elfogadtatik és helyben hagyatik. Belügyminiszternek leirata, melyben értesíti a bizottságot, hogy Öcsödön és Kétegyházán a kérel­mezett csendőr állomásokat ezidőszerint nem enge­délyezheti, — tudomásul vétetik s nevezett közsé­gekkel közöltetik. A hosszúfoki úrmentcsitő társulatnak házadé ügyében beadott felebbezése a m. kir. közigazgatási bizottsághoz felterjesztetett. Békés községében összesen 95 frt 40 kr. több különböző nemű adótartozási összegek, behajthat- lanság czimén töröltettek. A kir. tanfelügyelő rendszerinti havi jelentése alapján felhivatnak a járási főszolgabirák és Gyula­város polgármestere, hogy utasítsák az illető közsé gek elöljáróit, miszerint az 1893—4. iskolai évben előfordult iskolai mulasztások után kirótt, behajtott és be nem hajtott bírságokról szolló kimutatásaikat még a f. év szeptember hava 10 ig ide beterjesszék. A kétegyházai róm. kath. iskolaszék elnöke és gondnokát, a számadási könyvek, valamint az önhatalmúlag készített és jogtalanul használt pecsét­nyomó kiadására kényszerités iránt, a Csanádi latin szelt: püspöktől érkezett megkeresés foganatosításá­val a gyulai főszolgabíró megbizatik. ütasittatik a szarvasi járás főszolgabirája, hogy az Öcsödön f. év szeptember hava 1-én megnyi landó óvóintézet körülményeiről, ide részletes je­lentést tegyen. A k. ladányi óvóintézeti pótadó behajtására utasilva lett a szeghalmi járás főszolgabirája, — eljárásának eredményéről szeptember 15 ig jelentés teendő. K.-Ladány községének — ottan egy 2-ik kis dedóvó intézet felállitási czéljaira államsegély iránti kérelme, — pártolólag, oly értelemmel terjesztetik fel a vallás miniszterhez, hogy ha esetleg a kére­lemnek hely adható nem lenne, akkor a 3% os pót­adó évenkénti kivetése és beszedése engedélyez­tetnél^ Kárpáti Sándornak orosházi po'gári iskolai tanárrá, Kürtösi Józsefnek doboz megyeri tanitóvá lett megválasztásuk jóváhagyólag tudomásul véte­tett s nevezett megválasztottak állásukban megerő- sittetnek. Dús Erzsébet m.- herényi és Dús Mariska k.- tarcsai újon választott óvónők pótlólag bemutatott dijlevelük jóváhagyatnak és megerősittetnek. Polonyi Károly p.-szt-tornyai tanitói dijlevele, a kir. tanfelügyelőnek, — a békési ipariskola 1893/4. tanévi pénztári számadása pedig felülvizsgálás végett a vármegyei számvevőségnek kiadattak. Nagy Józsefné gyulai lakosnak, a békési róm. kath. egyház által terhére rótt egyházi adóját tö­rölni rendelő kb. határozat ellen, a békési róm. kath. hitközségi elnök Kny Antal által beadott, fe lebbezés elfogadtatván, felülbírálás végett a m. kir. vallás miniszterhez felterjesztetik. Gróf Dessevffy Emil né és társai m.-berényi nagybirtokosoknak belvíz müveinek engedélyezése ügyében hozott 727—94. kb. számú határozat ellen a körös-tisza marosi ármentesitő és belvizszabályozó társulat által beadott felebbezés elfogadtatván, az az összes iratok kapcsán, a földmivelésügyi minisz terhez lett felterjesztve. Békés község képviselőtesületének, a községi kötelékbe tartozó nagybirtokosok önálló pusztai mi nőségének megállapítása tárgyában hozott határo­zata ellen, az érdekelt nagybirtokosok részéről be­adott felebbezés, — mint községi jellegű ü*y, — illetékes intézkedés végett a törvényhatósági köz­gyűléshez tétetik át. Gróf Lamberg Fülöpné k.-ladányi nagybirto­kos vizi müvei engedélyezése és gyakorlásának sza bályozása tárgyában hozott alispáni határozat ellen nevezett által beadott felebbezés elfogadtatván, az az összes iratok kapcsán, szakértői véleménynyel leendő ellátás végett a gyulai m. kir. folyammér nöki hivatalnak kiadatott. Gyulaváros polgármestere felhivatik, hogy az 1893. évi 26. t.-oz. I. §. s az ennek végrehajtásá­ról széllé utasítás l. §-a értelmében, Gyulaváros költségelőirányzatába vegye fel az eperjesi pusztai iskola telkéül szolgálandó föld és felépítendő iskola házra szükséges összegen kivül, még a szabadkai és györkeholyi iskolaháznak egy tanitói lakszobá val leendő kibővítésére szükséges összeget is, s gondoskodjék a nevezett tanítók legkisebb törvé­nyes javadalmazásának még az 1894—95. iskolai év alatt leendő kiszolgáltatásáról. Kir. államépitészeti hivatalnak rendszerinti havi jelentése, mint különösebb intézkedést nem igénylő — tudomásul vétetik. A szeghalmi járás községeinek vasút állomási közutainak kiépítésére vonatkozó munkálatok vég­rehajtásának biztosítása iránt f. év augusztus 5-én megtartott árlejtés jegyzőkönyve s az abban foglalt bizottsági határozatok helybenhagyattak. A nagyváradi posta- és távirdaigazgatóság át irata, melyben tudatja, hogy Sámson községében a postatakarékpénztár közvetítő hivatala gyauant is működendő postahivatal létesítését a kereskedelmi miniszter engedélyezte, — tudomásul vétetvén, — az érdekelt Sámson községével közöltetni rendel­tetik. P.-Földvár, Szent-András és Csorvás községek képviselőtestületeinek határozata, mely szerint a községi közmunkatartozás felének kötelező megvál­tása kimondatik. — jóváhagyatott. A kétegyházai gőzmalomban használati enge­déllyel nem biró gőzkazán működésének beszün­tetéséről szálló biztosi jelentés helyeslőleg tudomá­sul vétetik. A csabai indóbázi kőút vámszedési jogának, a kétegyházi indóházi kőút vámszedési jogának s a gyomai indóbázi kőút vámszedési jogának meghosz- szabbitása érdekében, a kereskedelmi miniszterhez újabb felterjesztések tétettek. Vigner Lajos szarvasi lakos fakereskedő — jogtalanul beszedett mogyei kövezet, vámilletékek visszautalása iránti kérelme, érdemleges intézkedés végett, a m. kir. államvasutak igazgatóságához át­tétetni határoztatott, A gyulai honvédlaktanya kibővítéséhez szük­séges területek barátságos egyezség után megsze­rezhetők nem lévén, a vonatkozatos törvény értel­mében a kisajátítási eljárás elrendeltetik, melynek foganatosításával, Jantsovits Emil elnöklete alatt: Haviár Lajos kir. mérnök, Keller Imre ügyvéd s Dr. Szalay József vármegyei aljegyzőből alakított bizottság bizatik meg, — működésének ideje 1894. év augusztus 30., a tárgyalás helyéül pedig Gyula­város községházának nagyterme tűzetett ki, — mely kisajátítási eljárás hírlapi hirdetmény utján is közhírré fog tétetni. A szarvasi hid építése alkalmából, az ottani Holt-Körös vizének leeresztése tárgyában hozott képviselőtestületi határozat ellen — Dr. Fuksz Ede szarvasi városi tiszti főorvos és a járás főszolga­birája által beadott jelentésekre, különösen a fő­orvosi indokok alapján, a szarvasi Holt-Körös meder vizének, a nyári hónapokban leendő leeresz­tése meg nem engedtetik, minélfogva utasittátik a megyei államépitészeti hivatal, hogy ottan, ha a yiz lebocsátására szükség lesz, azt csakis a nyári idény eltelte után, szeptember hava 2-ik felében eszközöltesse Gyulavári és Gyula városa között, Gyulaváros belterületén keresztül a m. kir. államvasutak gyulai állomásáig személy- és teherszállításra tervezett lóvonatu vasútnak a már megállapított és pontosan betartandó feltételek értelmében leendő kiépítését Almásy Dénes gróf részére engedélyt adó kereske­delmi miniszteri leirat tudomásul vétetvén, az, az érdekeltekkel közöltetni rendeltetik. Még egynéhány kevésbé közérdekű ügyek elintézése után az ülés még az első nap délutáni 1 órakor bevégződött. .Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság augusztus havi ülésén. Méltóságos Főispán úr! Tekintetes közigazgatási bizottság! A vármegye f. évi julius havi közállapotáról szóló rendszerinti jelentésemet az 1876. évi YI. t.-cz. 15. §-a értelmében a következőkben terjesz­tem elő: 1. Közegészségügy. A közegészségügy állapota az elmúlt hóban általában kedvező volt. A roncsoló toroklob Béké­sen 7, Mező-Berényben 44, Körös-Tárcsán 1, Szeg­halmon 8, Körös-Ladányban 7, Csabán 10, Oros­házán 2, Nagy-Szénáson 2 esetben előfordult ugyan, s néhány esetben bagymáz, kanyaró egy esetben, az agyhártyalob is konstatáltatott, de kiterjedtebb járványos jelleggel egyik betegség sem bírt. A ragályos betegségek tovább terjedése ellen a szükséges óvintézkedések megtétettek. A köztisztaság fenntartására különös gond fordittatott, az utezók, közterek tisztán tartattak, mészárszékek, közvágóhidak, korcsmák, vendéglők s más nyilvános helyek orvosrendőri felügyelet alatt tartattak. A közfogyasztásra szánt élelmi­szerek s italok rendesen megvizsgáltattak. Az állategészségügy elég kedvező volt. Gyulán 1 takonykór, 2 lépfene, Békésen 25 sertésorbáncz, Gyomén és Kétegyházán 1—1 veszettségi, Endrődön 1 lépfene betegülési eset fordult elő. Az előirt óvintézkedések pontosan végrehajtattak. II. Közbiztonság. A személybiztonság a következő esetekben zavartatott meg: Vésztőn julius- 29-én Tyukodi Károly 25 éves legényt Balog Ferencz és Cs. Kincses Károly korcsmái verekedés közben agyon­verték. Gyomén Deák Péter és Gábor László Nád­udvari Pétert megtámadták s rajta súlyos testi sértést ejtettek. A vagyonbiztosság Gyulán, Szarvason, Szeg­halmon. Csabán néhány kisebb lopási eset által zavartatott meg, M.-Berényben Horváth János postamester ki­adója, Zunyán János az egyesek által feladott pénzekből 900 frtot elsikkasztott. A tettes a kir. bíróságnak átadatott. Öngyilkosság 5 esetben követtetett el: Borsos Zsuzsa 17 éves caelédleány Gyulán megmérgezte magát, Öcsödön Schvarcz Dániel 44 éves takarék- pénztári aligazgató, ugyancsak Öcsödön Tóth Sándor 70 éves földmives, Csabán Kvasz Mihály 24 éves földmives. Füzes-Gyarmaton H. Nagy János lőtt öngyilkos, Az elmúlt hóban következő balesetek fordul­tak elő : A m. kir. államvasutak budapest-aradi vonalán K,-Tarcsa határában levő 44. számú őrház mellett Szántó Jánost a vonat elgázolta. Csabán Lázár Pál 10 éves és Csuvarszky János 16 éves gyermek, K.-Ladányban Bemer György kanász, En'drődön Nagy Terézia 9 éves, és Nagy Gábor 14 éves tanonoz fürdés közben a vízbe fúltak. Szeghalmon Török Mihály 9 hónapos gyer­meke a tűzhelyről egy forró vízzel telt edényt magára rántott s a szenvedett sérülések követkéz-

Next

/
Thumbnails
Contents