Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-04 / 5. szám

Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság 1894. évi január 15*iki ülésén. (Vége.) Tűz volt a múlt deczember hóban Gyulán, hoj 31-én reggel 2 órakor a Korona utczába fekvő Römer féle ház udvarán volt faszin leégett, aB.-Csaba községhez tartozó gerendási pusztán, hol Kesjár Já­nos b.-csabai lakos tanyáján 40 frt értékben 20 kocsi szalma lett a tűz martaléka. A kémények seprése a múlt hóban is teljesít tetett i panasz csakis Csorvas községben merült fel, miért is az ottani kéményseprő megbüntettetett. 111. Utak, hidak és védtöltések. A vármegyei utak a múlt hóban bekövetke­zett esőzések és havazások következtében csak nem járhatlanok voltak, a hó vége felé beállott fagy azonban az utakat — nem számítva azoknak görön­gyös és igy kellemetlen rázós voltát — némileg járhatóvá tette. A hidak és védtöltések jó karban voltak. IV. Földmivelés, ipar és kereskedelem. Az enyhe időjárás felytán sokan a tavaszi ve­tés alá fenntartott földjeiket a múlt hó folyamán felszántották. Az őszi vetések általában szépen fej­lődtek, csakhogy a korai búzavetósekben némely birtokosok a hesseni légy álczáit vélték felismerni - mely körülmény ösmert veszélyessége folytán aggé, dalmat kezdett kelteni s ha hova tovább valónak bizonyulna kénytelen leszek a rovarhatósági irtásá­hoz szükséges intézkedések czéljából a nagymóltó- ságu m. kir. kormányhoz fordulni. A philoxera terjedése nem volt észlelhető. Az ipar és kereskedelem terén emlitésre méltó mozzanat a múlt hóban fel nem merült. V. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam és reudben levőnek találtam. A közadók és egyébb kincstári tartozásuk elég kedvező eredménynyel folytak be, nagyobb mérvű hátralékok nem maradtak fenn. A közoktatás menete rendes yolt, a tunköte les gyermekek az iskolákat kielégítő szorgalommal látogatták, mulasztási bírságok alkalmazásának szük­sége csak ritkán fordult elő. A közoktatásügyre azonban bénitőleg hatott azon kötelességszerü intézkedésem, hogy a ragályos betegséggel fertőzött községekben egyes iskolákban tanítást megszüntettem. Az orosházi munkások múlt hó 3 án, a csor- vási munkások pedig 10 én nyilvános népgyűlést tartottak az általános választói jog és a munkás­körök megnyitása ügyében. A gyűlések csendben folytak le, hatósági beavatkozásnak szüksége fel nem merült. A járási főszolgabirák községeiket a múlt hó­ban is meglátogatták és vizsgálatuk alkalmával egyik-másik azon meggyőződésre jutott, hogy kü­lönösen a kisebb községekben a kevesebb értelmi­séggel bíró közgyámok az újabban életbelépett árva­ügyi szabályrendeletben előirt kötelességeik teljesí­tésére kellő képességgel nem birnak, s e bajon úgy segített, hogy a közgyám mellé ideiglenesen kép­zettebb írnok vagy dijnok alkalmazását rendelte el. Egyébként a járási főszolgabirák a községek vizsgálatánál megfelelő renedet tapasztaltak. Gyulán, 1894. január 14-én. alispán helyett: Dr. Fábry Sándor, vm. főjegyző. Az I. gyulavárosi takarékpénztár évi rendes\ közgyűlése 1894. évi február hó 11-ón d. e. 9 óra­kor Gyulán, az intézet helyiségében fog megtartatni, melyre a t. ez. részvényesek ezennel meghivatnak. — Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és felügyelő bizott­ság jelentése, az 1893. évi zárszámadások előter­jesztése s a felmentvények megadása. 2. Az 1894. évi költségvetésnek megállapítása. 3. Az 1893. évi tiszta nyereménynek felosztása feletti határozatho zatal. 4. Gáspár Pál intézeti volt szolga és nejének nyugdíj iránti kérvényük. 5. Az elnök, alelnök, igazgató éB aligazgatónak 3 évre és 10 igazgató- sági tagnak 2 évre titkos szavazat utján való meg­választása. 6. Tizenegy részvényesnek indítványa az alapszabályok módosítása végett választandó kül­döttség iránt. Gyulán 1894. évi január hó 18-án. Dobay János, elnök. Az I. gyulavárosi takarékpénztárnak tizenegy részvényese a február ll-én tar­tandó közgyűlés elé a következő indítványt terjeszti be: Tekintetes takarékpénztári elnök úr! Van szerencsénk az I. Gyulavárosi takarék- pénztár részvényesei által Gyulán, f. évi január 23-án tartott értekezlet megbízásából is következő két rendbeli indítványunkat a f, évi február ll-én megtartandó rendes közgyűlésnek leendő szives bemutatás czéljából, az alapszabályok 56-ik §-a értelmében bejelenteni, u. m.: 1. Indítványozzuk, mondja ki a közgyűlés, miszerint az I. Gyulavárosi takarékpénztár alap­szabályai helyesebb alapon megváltoztatandók, — különöseu pedig az igazgatóság összeállítása, lét­száma és díjjazása tekintetében a hatályos ellen­őrzés és buzgó ténykedés következményeinek meg­felelő átalakítás valósítandó meg, miért is az alap­szabályok minden irányban leendő czélszerű átdol­gozása s kész, új alapszabálytervezet beterjesztése czéljából, saját kebeléből azonnal megválasztandó bizottságot küld ki azon utasítással, hogy a meg felelő jelentés és alapsziibálytervezet legkésőbb három bó alatt bemutaitassék 2. Mosdja ki határozatilag a közgyűlés, hogy azon reményének ad kifejezést, miszerint a válasz­tandó igazgató (vezérigazgató az új s érvénybe lépendő alapszabályok által az eddiginél esetleg kisebb összegben illetve százalékban megszabandó jutalékon kívül, az új alapszabálypk életbe lépte utáni időre más díjjazást, sem kárpótlást nem fog igényelni s illetve a jelzett új alapszabályok ér­vénybe lépte utáni időre, a régiekben megállapítva volt 10°/o-es jutalomhoz — amennyiben e százalék leszállittatni fogna — igényt nem tartand. Maradtunk Gyulán, 1894. január 26. Teljes tisztelettel: Dr. Berényi Ármin, Szénásy József, Scherer Benedek, Czinczár Adolf, Jantsovits Emil, ifj. Kohlmann Ferencz, Eisler Lipót, Lindenberger Simon, Dr. Berkes Sándor, Szalczer Nándor, Dutkay Béla. Hírek. Lapunk mai számához „Az én Újságom“ czimii gyermeklap mutatványszáma van helybeli elő­fizetőink részére mellékelve. Jancsovics Pál kir. tanácsos alispán, gyön- gélkedése következtében további hat heti szabad­ságot vett, amelynek lejártával — mint megillető- déssel olvassuk — magas tiszti állásától, melyet negyedszázadot meghaladó időn becsülettel töltött be, végleg megválni szándékozik. A járásorvosok sokat bolygatott ügyében a napokban újabb belügyminiszteri rendelet jött a vármegyéhez, és pedig egészen más tenorból szóló, mint az előbbiek, amennyiben a minister — noha a vármegye közgyűlésének járásorvosi intézmény ügyében hozott utolsó határozatát is feloldja — mind- azáltal már azt elismeri s respektálja, hogy esetleg nincsen költség a járásorvosi állások honorálására s ily körülmények között azzal is megelégszik, ha tiszteletbeli járási orvosok lesznek kinevezve s al­kalmazva. Nagy megelégedéssel vesszük a belügy­miniszteri leiratot, amely a vármegyének e kérdés­ben elejétől fogva következetesen elfoglalt és la­punkban is képviselt álláspontját igazolja; meg­elégedéssel vesszük és ama nyugodt öntudattal, hogy a fizetéses járási orvosi intézvény a mi különleges viszonyaink között teljesen felesleges és hogy annak megtagadásával egy szemernyit sem járultunk a vármegye közegészségügyének veszélyeztetéséhez. Ami a tiszteletbeli járási orvosokat illeti, pillanatnyi kétségünk sincs, hogy azok kreálása legkisebb ne­hézségbe sem fog ütközni. A kérdéses belügymi­niszteri rendelet egyébkint szó szerint a következő: „Békésvármegye közönségének Gyulán. A járási orvo­sok szervezése és ezzel kapcsolatban a vármegyei közegészségügyi szolgálat iránti szabályendelet tár­gyában a vármegye törvényhatósági bizottságának 1893. évi szeptember hó 27 én tartott közgyűlésé­ből 358 szám alatt kelt azon felterjesztésére, mely­ben a 70593/93 szám alatt kiadott rendeletem ellen felirt, értesítem a vármegye közönségét, hogy az abban foglalt határozatomat fenntartom és ehhez képest a vármegye területére a járási orvosi intéz­mény szervezését kötelezőleg újból elrendelem. Mert a vármegyei járási orvos mint tiszti orvos közvetlen törvényszerű teendők ellátására van hi­vatva; mert továbbá közegészségi tiszti szervezet­ben tiszti szolgálati viszonyainál fogva a községi orvosok feletti felügyelet és ellenőrzésnek egyedüli törvényes hivatott orgánuma. Utasítom ehhez ké­pest a vármegye közönségét, hogy menynyiben fize téses állások létesíthetők nem volnának hivatali elő­döm által 1876. évi julius hó 4-én 31024. szám alatt kibocsátott körrendelet 2-ik pontjaiban foglal­takhoz képest tiszteletbeli járásorvosok alkalmazó sáról gondoskodjék. Utasítom továbbá, hogy a meny­nyiben a helyi viszonyok különös méltánylást érde­melnek, az 1886. XXI. t. ez. 67. §-aiban tett enged­ményhez képest — egy járásorvos működésére eset­leg egynél több szolgabirói járást jelöljön ki, ez esetben azonban az idézett törvény szakasz köve­telményéhez képest a járásiorvos székhelyét állapít­tassa meg. Ezek után felhívom a vármegye közön­ségét, hogy a vármegyei közegészségügyi szolgálat tárgyában hozott szabályrendeletet újból tárgyalja és alkossa meg. Budapesten, 1894. évi január hó 19-én Hieronymy s. k. A kétegyházi romániskolák. A közigazgatási bizottság által a kétegyházi román iskolák megvizs­gálására kiküldött bizottság folyó hó 20-ikán dél­előtt vizsgálta meg az iskolákat, — s mint öröm­mel értesülünk — azokban a magyar nyelv tanítá­sát kielégítőnek találta. A bizottságban megjelentek Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, dr. Hajnal István, Oláh György főügyész és Fábry Károly csabai min. iskolalátogató, ezekhez csatlakozott a kétegyházi két gör. nem egy. lelkész és az egyházi gondnok. Legelőbb Dolga István tanitó iskolájában, azután Szucsu Anna leányiskoláját, végül Barabás György fiiskoláját vizsgálták s mindenütt úgy a tankönyve­ket, mint a magyar nyelven tanított tananyagot szabályszerűnek és viszonylag eléggé kimerítőnek konstatálták, úgy hogy a miniszteri harmadik meg- ntés ezek folytán el fog maradni. Szabályrendelet jóváhagyás. A belügyminiszter a vármegye által alkotott építkezési szabályrende­letet jóváhagyta. Az idei fösorozás működési tervét, ugyanoly alakban és napokkal, mint azt lapunk egyik előbbi számában közöltük, a honvédelmi miniszter is jó­váhagyta. Erkel Ferencz emlékszobrára közvetlenül a vármegye pénztári tisztségéhez Arad városa 100 forint, Hód-Mezö-Vásárhely pedig 10 frt adományt küldöttek be. — A szobor létesítésére a vármegye köz -yülése által választott bizottság, a gyűjtés munkáját és fáradalmait egyedül teljesített bold, emlékű Göndöcs Benedek halála folytán, a gyűjtés további előmozdítása érdekében legközelebb gyűlést tart és megteszi a szükséges intezkedeseket. Az Erkel-szoborra eddig készpénzben befizetett gyűjtés volt 1980.20 156. Horváth Árpád, Beregszász 5.50 157. Szilágymegye alispáuja, Zilah 10.— 158. Tóth Ede, Békés 1.— 159. Pénzügyigazgatóság, Pimaszomba! 1.— 160. Szatmár város 22.18 161. Tetoreria civica, Fiume 5.— 162. Ardeleán János, Eétegyháza 1.— 163. Mihály Viktor, lugosi püspök 2.— 164. Jász-Nagy-Eun-Szolnokmegye ' 19.90 165. Viskovits Ignácz, Endrőd 5.50 166 Praznovszky Ferencz, Szarvas 18.— Összesen: 207] .28 Megsemmisített Ítélet. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter Finta Ignácz gyulai polgári iskolai tanár fegyelmi ügyében hozott Ítéletet feloldotta, illetőleg a fenforgó fegyelmi ügyben újabb vizsgá­latot rendelt el. Helyettesítés. Bauer Lajos városunk szülöttét Csanádvármegye főispánja f. hó 20-án a vármegyei árvaszéki iktatói állásra az egybekötött illetmé­nyekkel helyettesítette. A kendertermelésnek évekkel előbb megkisér- lett, de megfeneklett ügyében Lisznyai földmivelési miniszteri megbízott f. bo 29-én Gyulára érkezik, a tárgyalások elejtett fonalának felvétele vegeit. Nagy-Szénás községe a vármegye útján az iránt folyamodik a kereskedelmi miniszterhez, hogy a Pálmatéri állomáson élő állatokra rakodó helyet engedélyezzen. Csőd. A kir. törvényszék Stern Sámuelné s Stern Adolfné m.-berényi lakosok ellen a csődöt megnyitotta. Csődbiztos Pallay Jenő, tömeggondnok Hegedűs Mihály m.-berényi ügyvéd. Bejelentési ha­táridő április 2-ika. Fiók gyógyszertár Nagy-Szénáson. A belügy­miniszter Apró Endre bánfalvai gyógyszertár tulaj­donosnak Nagy-Szénáson fiók gyógytár állítást engedélyezett. Házasság. Dl'. Nagy Elemér orosházi ügyvéd, Nagy Jenő gyulai gyógyszerész testvére, folyó hó 23-án délután esküdött örök hűséget Hód-Mező- Vásárhelyen Borotvás Kálmán ottani ügyvéd kedves és bájos leányának Jolánnak. A kaszinó estélyek hovatovább nagyobb vonz­erőt gyakorolnak a közönségre; igy a csütörtöki a? eddigi felolvasási estélyek legnépesebbike s egyéb tekintetben is teljesen sikerült. Haviár Lajos ka­szinó igazgató a repülésről tartott egyrészről tudo­mányosságát illetőleg szakemberek előtt is előkelő nívón álló, másrészről magasröptű s választékos irá­lya folytán laikus közönségre is lebilincselő s vonzó hatású értékes és igen szép felolvasást. — Dr. Fábry Sándor pedig valóságos rirtuozitással igazolta, hogy espritvel párosult humor, ezélzatosan választott igény­telen anyagból is minő kedélyderitő pompás rajzot tud teremteni. Felolvasása czime különben „Mégis mozog a föld“. Ismertetésébe nem bocsátkozunk, mi­után mindkét felolvasó szíves Ígéretét bírjuk, hogy felolvasásaikat lapunkban közölhetjük, amit olvasó közönségünk érdekében köszönettel fogadunk. Mon­danunk sem kell, hogy a hálás közönség úgy Havi árt mint Fábryt a nyújtott élvezetért megérdemelt lelkes ováczióban részesítette. A sikerült két felol­vasást nem kevésbé sikerült rögtönzött tánczmulat- ság követte, mely a kedélyes társaságot a legjobb kedélyhangulatban éjfél utáni három óráig együtt tartotta. Tánczvigalom. Az intelligens ifjúság tekintélyes része február hó 6-án a népkerti pavilion nagyter­mében tánczestélyt rendez, melyre a meghívók a napokban küldettek szét és amely bál érdekében női körökben is élénk propaganda történik. A ren­dezőség tagjai: Bandhauer István, Dr. Deimel Sán­dor, Dr. Dukesz Zsigmond, Edelényi Árpád, Farkas Gábor hadnagy, Finta Lajos, Gyulaffy Endre, Hecz- ler Gyula, Hoffenreich K., Hoffmann Béla, Hoff­mann Viktor, Makrai Mihály, Mogyoróssy Elek, Moldovány Lajos, Pándy József, Polgár Béla, Dr. Szalay József, Szlávy József, Báró Vécsey Miklós, Weisz Zsigmond. A bál kezdete 9 órakor. Személy­jegy 3 korona; családjegy 6 Korona. Bekésmegyei bál. A fővárosban lakó békés megyei ifjúság, mint már jeleztük, a gyulai Erkel- szobor javára február 2-án a fővárosi iparosok kö­rének helyiségeiben bált rendez. A tánczmulatságot szini-előadás előzi meg. A bálbizottság mindent el­követ, hogy az estély minél fényesebben sikerüljön s a szobor-alap javára minél többet jövedelmezzen. A kereskedők és kereskedő ifjak társulata csütörtökön, február 1-én újabbi társas estélyt rendez a „Magyar királyiban levő egyleti helyi­ségben. Kivételes és nagy érdeklődést kölcsönöz az estélynek, hogy az elnökség Kéry Gyulát fel­olvasónak megnyerte, amely körülmény az estély látogatottságát és szellemi sikerét egymaga is biz­tosítja. Tagok által bevezetett vendégek — mint mindig — úgy ezúttal is szívesen láttatnak. Az iparos ifjúsági egylet tánczvigalma az éjjel zajlott le a népkerti csarnokban teljes anyagi s er­kölcsi siker mellett. Lefolyásáról lapunk jövő szá­mában. A polgári kör tisztujitással kapcsolatos évi közgyűlése ma délután 4 órakor lesz. Az érdeklő­dést kivételesen fokozza ama körülmény, hogy az elnöki állás, melyet bold Göndöcs Benedek két évti­zeden át viselt — az ő halála következtében — uj emberrel lesz betöltendő, amely körülmény minden valószínűség szerint több tisztviselői állásnak is uj egyénekkel való betöltését fogja maga után vonni. Azonkívül is — mint tudjuk — a polgári kör jövő­jére vonatkozó fontos indítványok kerülnek tanács­kozás alá. A békési ipartestület február hó 3-án a bérház villanynyal világított dísztermében, a békési első zenekar közreműködése mellett, saját pénztára ja­vára zártkörű tánczvigalmat rendez. Szvetics Ber­nét, b. b. elnök. Hencz Antal, b. b. alelnök. Mészá­ros József, b. b. jegyző. Povázsay László, b. b. pénztárnok. Indi János, b. b. ellenőr. Szűcs Gábor, b. b. ellenőr. Belépti-dij: személyenként 80 kr., 2 tagú családjegy 1 frt 20, három tagú 1 frt 50 kr., azon felül 2 írt. A nagy magyarvárosi olvasó-kör saját pénztára javára 1894. évi február hó 4-én és 6-án Ludvig József házában zártkörű tánczvigalmat rendez. — Belépti dij személyenként 50 kr. Kezdete este 7 órakor. Kétegyházán február hó 3-án Kádas Tamás házánál Lázár János zenekara közreműködése mel­lett zártkörű tánczvigalom tartatik. Belépti dij 50 kr. Kezdete fél 8 órakor. Pál fordulása. A közmondás és a vénasszo­nyok azt tartják, hogy ha Pál fordulása napjáu köd van, az év folyamán döghalál lesz. Csütörtökön volt Pál fordulása s legalább nálunk nem volt köd, hanem — mint általában az egész héten — majd derengő, majd borongó idő. Tehát a hagyományos orákulumok szerint ez évben nyugodtak lehetünk, mert se kolera, sem más járványos betegség nem látogat meg bennünket. Úgy legyen! A pálnapi belső vásárról ritkán van írni valónk, mert nincsen jelentősége; a mostani belső vásár sem tesz dicséretes kivételt, sőt ez sok tekintetben silányabb volt elődeinél. Alig annyi gyülekezés, mint egy közönséges hetipiaczon, az iparosok egy része kisem vitte árúit, nagyobb rés/ie pedig kevés por­tékával készült reá, de amenynyi mégis túlelégnek bizonyult. A vásár egyik különlegességének említjük meg, hogy a képviselő testület múlt évi határozata következtében a nyersbőr vásár — ezúttal először — a kisvárosi kakastéren volt. Halálozás. Mélyen megrendülve vettük a gyász- hirt, hogy Olajossy Dezső, a gyulai kereskedő osz­tálynak úgy elméletileg, mint gyakorlatilag egyik legképzettebb tagja, folyó hó 22 ikén Budán meg­halt. A boldogult részben a túlhajtott szorgalom és munka áldozatául esett; súlyos idegbajba esett né­hány év előtt, melyből a leggondosabb ápolás sem tudta kigyógyitani, úgy hogy végül halála — bár­mily fájdalmas szeretteire s általában nagy részvé­tet keltő — jótéteménynek volt nevezhető. Mind- azáltal mélyen leverő, hogy olyan intelligens és élet­erősnek látszó kiváló egyénnek, aminö Olajossy Dezső, olyan tragikus sorsot kellett érnie. A halá­láról kiadott családi gyászjelentés a következő: Ozv. Olajossy Dezsőné a saját, valamint kiskorú gyerme­kei Erzsiké, Dezsőké, Ferike és Mariska, az elhunyt apósa Budits Ádám s fia Budits Mátyás, nemkülön­ben testvérei Olajossy Mariska és Nelli nevében is fájdalmas szívvel tudatja a felejthetlen férj, legjobb apa, testvér, vő és rokonnak: Olajossy Dezsőnek, f. évi január hó 22-én, a délutáni órákban, élte 48-ik, boldog házasságának 18-ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradvá­nyai f. hó 24-én Budán örök nyugalomra tétettek. Áldás és béke hamvaira 1 Egy kávéházi társaság ötlete volt Csabán, hogy köreben előfizet Jókai diszműveirc és azután Fortunára bízza a döntést, kié legyen a szép két­száz forintos diszkiadás? Fortuna döntött és Maczák Györgynek, Csaba község birájának juttatta a köny­veket. — Az érdemes bíró kifizetvén a mű árának utolsó részletét, 50 frtot, Jókai díszmunkáit a csa­bai polgári leányiskola könyvtárának ajándékozta. Az ál iosefert. A fővárosi rendőrséget a na­pokban igen kellemesen érintette egy kolozsvári távirat, melyben arról értesítették, hogy Kolozsvá­rott elfogtak egy fiatal embert, ki ott nagy költe­kezésével vonta magára a figyelmet és kiben a ko­lozsvári Szt. Hermandad Jóséiért Antalt, az állam­pénztárnál elkövetett 19,000 frtos csalás tettesét véli felismerni. A budapesti rendőrség felszólítására a Kolozsvárott letartóztatott fiatal embert rögtön fel­vittek Budapestre, hol a szép remény, hogy sikerült Joseffertet elfogni, rögtön megsemmisült. A letar­tóztatott fiatal ember ugyanis nem volt a keresett csaló, hanem Prouay Mihály csabai kereskedősegéd, ki atyja üzletéből ötezer forintot elemeit és ez ösz- szeggel megszökött. Kolozsvárott e pénz nagy ré­szét elverte, mi által magára terelte az éber rend­őrség figyelmét. Atyját rögtön értesítették fia elfo- gatásáról, de az apa táviratilag kijelentette, hogy nem kívánja a tékozló fiú megbüntetését, mire a rendőrség szabadlábra helyezte. Botrány. A békés-csanádi „elsőrendű« vasút — természetesen — elsőrendű gépje — irja az „Orosházi Újság“ — vasárnap mintegy két órai ké­séssel ért be Orosházára. A gép — mely bizonyo­san elsőrendű gyárból szereztetett be, — nem volt képes a vonatot behozni. Kénytelenek voltak másik gépért küldeni. Az utasok a nyilt pályán, fűtetlen szobákban dicsérték ennek a jó hirü »elsőrendűi­nek az igazgatóságát. Kedden pedig a komlóéi vo­nat állt meg Kardoskutnál, mert a gép elromlott és másikat kellett oda vitetni, a melyik behozta a vo­natot. Buzaszállitó fuvarosok, a kik későbben indul-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents