Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-05-29 / 23. szám
33-ik szám Gyula, 1892. junius 5-én XI. évfolyam* Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. i Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Eolsay János. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyváras üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. szám, Schwarz Gyula Váczi-utoza 11. szám, Eckstein Bernát fűrdö-utcza 4. szám, Haasenstein és Vogler (Ja ulus Gyula) Dorottya utcza 8. szám, Blockner J. IV. kér. Sütő-utcza; Fischer J. D. IV. kér. Hatvan i-utcza 1. szám alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Jövel Szent-Lélek Ur Isten Töltsd be sziveinket épen .. .- Oh mi édes vigasztalónk Légy kegyes megoltalmazónk Hogy maradjunk utaidban, Ne csüggedjünk háborúnkban Erőddel elménket készitsd Gyenge hitünket erősítsd Hogy halál és élet által Hozzád siessünk nagy vágyással Alleluja 1 Alleluja. A pünkösti ünnep ez öröm igéi hangzanak ma milliók ajkairól, a Szent-Lélek kitöltetésének és az első keresztyén egyház megalakulásának emlékére. Miként megiratott : »Akkor lön az égből mintegy sebesen zugó szélnek zendülése, mely betöltő a házat. És látának kettős tüzes nyelveket, és szála azok közül mindenkire. Megtelének mindnyájan szent lélekkel és kezdenek szólni más nyelveken, a mint a fy.ent-Lélek ád vala nekik szóiniok.« Évszázadok zajlottak le s merültek a feledékenység tengerébe, azóta, midőn az első Píinköst napján a népek ezrei részesültek a szent-lélek ajándékaiban. Azóta népek, birodalmak töröltettek ki a történelem könyvéből s sepertettek el a földnek színéről s a pusztulás romjai felett uj országok keletkezének, de a szent-lélek erejébeu, hatásában ugyanaz, a ki volt ama pünköst napján és örökké az is marad s mint erőnek, igazságnak lelke tettre munkára ösztönöz, mint égi vigasztalásnak lelke pedig ma is felemel és megvigasztal bennünket. Vajha, mint a nagy természetet uj életre kelté a tavasz eljötté, úgy keltené fel bennünk a szent-lélek az akarat erejét, úgy gyújtaná lángra sziveinkben az igazság szeretetet, úgy keltené életre fásult lelkünk s megtört szivünk hamvadó reményét. »Vegyetek szent lelket—« hangzik az égi szózat e szent napon ; és mi némán, szótlanul borulunk le, mert érezzük, hogy mily nagy szükségünk van ez égi erőre, tudjuk, hogy sokszor nem folyamodunk hozzá, midőn arra nagy szükségünk van. A szent-lélek felkölti ma is bennünk az akarat erejét s szép s nemes tettek véghez vitelére ösztönöz. Az erős akarat pedig meggyőzi a világot. Ezen erőnek lelke gyújt ma is áldozatot az emberiség köz boldogságának oltárán; ez lobogtatja magasabban a tudomány fáklyáját; ez teremt ma is folyvást bajnokokat a vallás, a haza, az emberiség szent ügyének, ez adja nekik a törhetlen erőt, bátorságot és kitartást. Ez a lélek, az erőnek mennyei sz. lelke az, mely azt sugalja nekünk, hogy nem elég csak a szenvedést, a nyomort enyhítenünk, hanem ennek okát kell elhárítanunk, a társadalmat kell erkölcsi betegségéből ki- gyógyitanunk; ha koldust látunk, kinek talán hajdan jobb sorsa volt s önhibáján kívül jutott tönkre, nem elég azt az egykét fillért oda dobnunk, hanem arról kell gondoskodnunk, mikép vihetjük ki, hogy koldus ne legyen; ha védtelen árva sirva esd az ajtó előtt, nem elég falatot nyújtani neki s pillanatra letörülni szemeiről & bánat könnyeket, de azon kell gondolkozni, mikép lehetséges az, hogy az apák, anyák haldokló ágyaikban kétségbe ne essenek attól a gondolattól, hogy gyermekeik utszéli koldusok lesznek s nyomorban vesznek el; ha rongyos és éhező családot látunk, midőn sególj't nyújtunk, arra kell törekednünk, hogy szorgalma s munkája után mindenki megélhessen, szóval, hogy a nyomomé üldözzön bennünket; a társadalom tétetik felelőssé minden becsü- tes ember jólléte és boldogságáért. Hadd szálljon hát meg bennünket azl erőnek lelke, s szaggassuk le karjainkról az önszeretet nyűgeit, bekóit, nyújtsuk ki azt a társadalom közsebeinek metrorvos- lasara, az emberiség anyagi s szellemi bol dogságának előmozdítására. Reánk száll e napon a sz.-lélek úgy is, mint az igazságnak felemelő, lángra gyújtó Jelke. Oh de a mai önző korban ritkán emeli lel szavát bennünk emez égi erő ; hiszen ma az igaz mérleget tartó »Justitiá« -t is bekötött szemmel ábrázolják. Ma a pénz minden, ebben rejlik az igazság szava. Szerezhetsz azon hírt, méltóságot ; keresztül törheted a törvény korlátáit s hatalmadba kerítheted az ártatlanságot. Nincs miért félned, hiszen az emberi igazság szolgáltatás könnyen lemossa azt a szennyfoltot, bélyeget, amit a közvélemény reád sütött. Lépjünk csak a társadalmi élet mezejére. Itt minden lépten-nyomon találkozunk az u. n. salon tolvajokkal, kik a köz-javakat eltékozolják, hazájukat, embertársaikat fútul megcsalják, találkozunk proletárokkal, kik munka helyett a kegyelem fillérei után nyújtják ki kezöket ; elibünk állanak az őseik nevére, dicsőségére hivatkozó semmit nem tudó, semmivel biró és mégis gőgös emberek, kik elvárják a társadalomtól, hogy felvegye gondjukat ............ De félre ti sötét képek, hiszen én most az igazság lelkét akarom látni lelki szemeimmel azt a lelket, mely hajdan lángra gyujtá az apostolokat, mely őket lelki erővel bátorsággal, ruházta fel. Ez a lélek az, mely ma is megszállja az igazság bajnokait, kik a sokaság guny- kaczaja között szent lelkesedéssel emelnek szót az örök igazság érdekében; e lélek gyujtá lángra a hit és igazság bajnokait s kik ártatlanul nehéz lánczokat csörgettek s kik a hóhér bárdjai alatt hulltak el, — az igazság lelke szentelte meg szenvedéseiket. Elszáll lelkem túl téren és időn hozzátok „hazám dicső nagy ősei, ti földet rázó nagy viharok, kik egykoron a porba omlott Európa homlokán tomboltatok“ s lelkemben újra éled a remény, ajkamon fölhangzik a dal, „E porba omlott szép haza Fel fog virulni még. Van biró a felhők felett, Áll a villamos ég." Ott látlak titeket, a hazaszeretetről áthatottan szabadság harczunk nagy, dicső hősei, ott a csaták zajában a lelkes ifjúság élén, — és látlak ott titeket a vesztő helyen az utolsó pillanatokban, fejeteket az igazság dicsfényével övezve, és látlak titeket hontalan bujdosók a száműzetésben, látlak téged, te szent öreg — turini remete — kit a hálátlan honfi társak kitagadtak, ki ott eszed a száműzetés keserves kenyerét. De vigasztalódj te is, hiszen ma le- szállott az igazság sz. lelke, diadalt arat a földön is az isteni igazság, reád is kisüt az igazság tündöklő szép napja. Öh hassa át hát elhidegült nemzetünket a mindenható igazság lelke ; teremtsen bennünk uj szivet, uj lelket, hogy mint az igaz vallásosság, szabadén gszeretet lángoló tüzoszlopa világoljon előttünk s ama mennyei tűz gyújtsa lángra az elfásult kebleket. „Világosíts, biztass, melegíts, vigasztalj S töltsd be szivünket mennyei vigaszszal.* Szabó Imre.-A. pTj.nl^ösd.i rózsa. Hű szerető szívnek Volt egy szép rózsája. Mint 8zemefényére, ügy vigyázott rája. Pünkösd vasárnapján Ki virult hajnalra, És pünkösd hétfőjén Este meg volt halva. Ott feküdt sárgultan, Fonnyadt levelekkel, Hej, pedig de szép volt Tegnap korra reggel ! Szerető szív nézte Szomorún, megtörve, Kicsordult, kicsordult Levelére könnye. Nyílt szebb rózsa is tán, — Nyílhatott miatta ! 0 csak azt az egyet Siratta, siratta 1 Rudnyánszky Gyula« A munkás kérdés." íi. A csanádmegyei gazdasági egylet, ismeretes rezolúcziójával — ismételjük — hathatósan hozzájárul a Gsanádban ép úgy mint Bókésvármegyében lezajlott munkás mozgalmakat közvetlenül előidézett, mértéken túli uzsora megszüntetéséhez. Eme nézetünket ama jogos feltevésre alapítjuk, hogy a nagybirtokosokra, latifundium tulajdonosokra nézve erkölcsi lehetetlenség, egy tisztán birtokosokból álló morális testület súlyos enuncziácziója után és enuncziácziójával szemben, az uzsorának utóbbi években lábra kapott mérvben való további szedése. Nem szükséges törvény tételes tilalma, mert sokkal jobb véleményben vagyunk a nagybirtokosok karaktere s büszkesége felül, semhogy pillanatig is feltételezzük róluk, hogy a mintegy becsületbirósági határozat értékű rezolúczió után, egyéni tisztesség érzékük a mértéken túli uzsora szedését továbbra is megengedje. Az uzsora megszüntetés kezdeményezésének kötelessége a nagybirtokosokra hárul. Emlékezünk rá, mert jól megjegyez tűk magunknak, hogy Békésvármegye törvényhatósági bizottságának tanácskozási termében, a vármegye viszonyait, közgazdasági helyzetét talán legjobban ismerő, ép oly tekintélyes mint megérdemelt köz- tiszteletben álló birtokos egyén jelentette ki, hogy nagybirtokosok, latifundium tulajdonosok kezdették megyénkben az uzsora szedését és a közép és kisbirtokosok csak követték példájukat. Eme kijelentés alig fél éve hogy történt, de — ismételjük — olyan kiváló s tájékozott egyéntől származott, hogy pillanatig sincs okunk annak igazságában kételkedni. S ha az uzsora szedés kezdeményezésének ódiuma reájuk nehezedik, az uzsora megszüntetés kezdeményezésének kötelessége is őket illeti. * Lásd a .Békés“ f. évi 21-ik számít. Meg vagyunk győződve, hogy valamint a rósz példa megtermetté rósz gyümölcseit, úgy a jó példa is meghozza majd a maga jó gyümölcseit. Nehogy optimistáknak tekintessünk, eleve kijelentjük, hogy egyáltalában nem áltatjuk magunkat 1 felül, miszerint a bérlők és a kisbirtokosok, már csak azért is, mert sokkal kedvezőtlenebb anyagi helyzetben vannak és különösen a bérlők, akik a bérlet megkötésekor kombináczióba vették a magas uzsora szedést és talán épen ezen okból is magasabb bérösszeget fizetnek, nem ugyan — mint a nagybirtokosoktól reméljük és elvárjuk — humanismusból vagy tisztességérzékből, hanem tisztán és kizárólag kényszerből fogják a mértéken túli uzsorát elejteni. Kényszerből — mondjuk, mert Békés- vármegye viszonyait tekintve, nem lehet figyelmen kívül hagynunk, hogy az agri- kultura alatt álló földterületnek több mint felerésze: urodalmi birtok, es ezen urodal- mak túlnyomó része házi kezelés alatt áll. Ha — mint óhajtandó, hogy úgy legyen és hisszük is hogy úgy lesz — a házi kezelés alatt lévő urodalmakbán, egy részről elejtik az uzsorát, és másrészről sem fogják a munkásokat a tagadbatlanúl sokféle és súlyos mellék szolgálmányokra szorítani, szóval ha a házi kezelés alatt álló nagybirtokoknál a munkásokkal szemben a humanismus minden téren fog nyilvánulni s érvényesülni: a különben kevés számú középbirtokos, kiknek túlnyomó részében a distingvált nemesebb érzület semmivel sincs kevésbé kifejlődve, mint a nagybirtokosokban — azonnal követendi példájukat; a kisbirtokosok és a bérlők pedig, amennyiben munkásokra lesznek utalva, akarva nem akarva kénytelenek lesznek az urodalmak és középbirtokosokhoz alkalmazkodni, mert ellenesetben ki lesznek annak téve, hogy harmadosokat vagy egyéb munkásokat egyáltalában nem fognak kapui. Lehet, sőt valósziníí, hogy ez az alkalmazkodás nem könnyen fog menni; lehet, hogy a már megszokott uzsorához makacson fognak ragaszkodni, de a műn* kások a vármegye területének felénél nagyobb latifundiumoknál annyi harmados földhöz és egyébkint is kedvezőbb munka feltételekhez jutván : a kisbirtokosok és bérlők esetleges makacssága, utoljára is szélmalom elleni barcz lesz, melyet — ha nem is szívesen — utoljára is ők lesznek kénytelenek feladni, annál is inkább, mert például a harmados föld, uzsora nélkül is, nem tisztán a szegény harmadosnak, hanem az arra utalt kis birtokosnak és bérlőnek is ép olyan előnye, mint aminő érdeke. A munkások helyzetén való könnyítés, tehát olyan értelemben, hogy annak közvetlen hatása legyen, első sorban a nagy- birtokosoktól függ. Ha a nagybirtokosok — humanismusból — megteszik kötelességüket: a kisbirtokosok és a bérlők — ha nem is humanismusból, hanem kényszerűségből, ami végeredményileg egyre megy — ugyanazt fogják tenni. A békésmegyei urodalmak, illetőleg azok tulajdonosai, — és ezt nehogy félre- értessünk őszinte megelégedéssel mondjuk, — olyan fényes anyagi helyzetben vannak, hogy megengedhetik maguknak a munkásokkal szemben a humanismus gyakorlásának luxusát. A mértéken túl szedett uzsoráról s egyéb mellékszolgálmányokról, exÍ8tencziájuk és vagyonuk legkisebb kocz- káztatása nélkül lemondhatnak, és sokkal jobb véleményünk is van előkelő gondolkodás
