Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-01-17 / 4. szám
4-ik szám Gyula, 1892. január 24-én XI. évfolyam Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Káiirxtok mm adatnak viaaza. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Ü sag - a Társadalmi és közgazdászai lietilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: DDoToay 3"ános. t y Eladó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. vrS'y**rd&*w>e!*y^wr!J^*rJ^y\,r3í)r. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. szám, Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. szám, Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. szám, Saasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. szám, Blockner J. IV. kér. SOtö-utcza; Fischer J. D. IV. kér. Hatvani-utcza 1, szám alatti hir- _____________ detésl irodáiban, a szokott előnyős árakon Ipart Békésvármegyének! ii. Mert a szellemi, avagy a testi szolgálatokat valamely intézkedés által közvetlenül emelni egyfelől nem lehet, másfelől nem czélhoz vezető. Ezen kereseti módok a közművelődéssel annyira össze- forrottak, velejárók, hogy azokat csakis közvetve, amannak előmozdításával lehetséges emelni; czélhoz vezető pedig azért nem lenne, mert csak kis részben szolgálna azon nóposztály keresetének fedezésére és könnyítésére, amelynek erre szüksége van. Sőt ugyanezt kell mondanunk általában a kereskedelemről is. Nem marad ennélfogva egyéb hátra, mint az ipar. Iparral foglalkozó lakosságunkra vonatkozó adatainknál a legnagyobb hiány az, hogy áltatok sem az egyes iparágak, sem a háziipar, kézi ipar és gyáripar külön feltüntetve nincsenek. Ennélfogva kívánatos lesz vizsgálat alá vennünk vár- megyénk iparát formák szerint, nevezetesen a házi ipart, kézi ipart és a gyáripart x^üloii-kúlön ; '■ - tűislgtu azonban azt tennok, igyekezzünk tisztába jönni ezen fogalmak lényegével, ismérveivel. A háziipar az ipari foglalkozásnak legkezdetlegesebb formája, amely csaknem kizárólag bőven s közvetlenül rendelkezésre álló nyers anyagoknak mellékkeresetképen s csupán a rendes lakóhelyekben minden különleges szerszám, eszköz nélkül való feldolgozásából áll. A háziipar valamely főfoglalkozástól, leginkább az őstermeléstől el se választható, az egyszerűbb szükségletek kielégítését czélozza s fő munkaeszköze a kéz maga. A nép főmunkája, keresete mellett üresen maradó idejét hasznos, jövedelmező foglalkozással eltölteni ösztönszerüz> jeUena.. Irti: Dr. Dukesz Zaigmond. I. — Mariska, mára vendégeink lesznek. Eljön Nagy Géza is, mint házi kisasszony, légy barátságos a vendégekhez, s a mennyire feltűnés nélkül lehet, légy előzékeny és szívélyes Gézához. Az igaz, hogy ö most csak törvényszéki aljegyző, de a főügyész nagybátyja, azonkívül 20,000 forint vagyona van, nem rósz- parthie. Te már 20 éves vagy, ideje, hogy férjhez menj. A természet nem volt hozzád mostoha, elég szép vagy ahhoz, hogy egy fiatal embernek megtessél, csak akarat kell, hogy azt le is bilincseld. Jó nevelésben részesültél, pénzt nem adhatunk veled, a mai világban a szegény lányoknak örülni kell, ha van kérőjük. Azt láttam, hogy Géza nagyon érdeklődik irántad, sőt azt állítják, hogy szerelmes beléd, rajtad áll, bogy legyen e dologból mielőbb valami. Azért mondom, hogy csak légy hozzá nyájas, barátságos, ez érdekedben áll. — De anyám, hogy kívánhatsz ilyesmit tőlem. A legcsunyább dolog volna, ha teljesíteném kérésedet^ s megvetném magam, ha képes volnék e tyttre. Rút csalás volna tőlem, sympathiáí műtatni, mikor azt nem érzem. — Ne Jógy oly túlzott, kérlek. Nem mondtam. azt, hogy játszd vele szemben a szerelmest, csak egy kicsit barátságos légy hozzá. ( leg igyekszik s házi szükségletein felül könnyen értékesíthető oly czikkeket ké szit, melyek általános szükséget elégítenek ki. A kézi, vagy kézműipar az élőbbemből származott, abból fejlődött főfoglalkozás, oly kizárólagos kereset, amelyet űző külön e czélra berendezett helyiségekben, kigondolt, szerkesztett eszközökkel, szerszámokkal állítja elő a kizárólag értékesítés czéljából készült iparczikket. A feldolgozás tárgyát képező anyag gyakran messze vidékről szállittatik; a kézműipa- ros mesterségét tanulja, gyakorolja s czik- keit megrendelésre, vagy készletre csinálja, állítja elő. Valamely árúczikknek nagyban, kü- lün e czélra berendezett telepeken és gépek segélyével, elárusitásra való készítésével foglalkozik a gyáripar. Ennek tehát lényege, ismérve a nagyban való termelés és lehető tökéletes eszközökkel, gépekkel való megmunkálás. Az iparnak e bárom formája a legkülönfélébb viszonyban, arányban fordól elő, gyakran alig megkülönböztethetők, határaik szorosan érintkeznek s nem egyszer jellegzetessé, sajátságossá teszik az illető vidék népének foglalkozását. De nézzük tüzetesen, hogy áll az ekként osztályozott iparügy Békésvármegyében külön-külön. ÜT yilvánt artás. A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről alkotott és 1877. julius hó 4 én szentesítést nyert XX. törvényczikk által a gyámsági és gondnoksági ügy úgy egész összességében, mint minden egyes ágazatára kihatólag akként lett rendezve, s a gyámhatóságok oly hatáskörrel lettek felruházva s működési irányuk oly pontosság»ni mnniOiTakira a lrÄrtfAnolnowo n fttrTT nrrv a OVO. mok és gondnokok irányában követendő ellenőrzése, a gyámoltak és gondnokoltak személyi és anyagi érdekeinek megóvása tekintetében mi kívánni valót sem hagyott hátra I a hivatolt törvény rendelkezéseivel a gyámhatóságnak oly magasztos feladat jutott osztályrészül, mely lelkiismeretes működés mellett a közjóiét egyik legüd- vösebb és legfontosabb tényezőjét képezi, mert van-e fontosabb és magasztosabb feladat az árvák érdekeinek megóvása és előmozdításánál ? Nincs ! ' Ily érzelemtől áthatva alkottatott ezen üdvös törvény és ily óhajtással fogadta azt a vármegyék összes közönsége. A belügyminiszter rendeletileg az 1877. XX. t.-cz. életbeléptetésének idejét 1878. év január 15. napjára tűzvén ki, Békésvármegye törvényhatósága, a hivatolt rendelet kapcsán a törvény 197. § a alapján kibocsátott ügyrend szerint elkészített szabályrendeleteket az 1877. évi decz. rendkívüli megyebizottsági közgyűlésén tárgyalás alá vette s az árvaszék elnöke, az ügyrendben előirt minta nyomtatványok előállításáról gondoskodott s ezek alapján működését meg is kezdette. A gyámsági ügyek a maga rendje és módja szerint a törvénynek megfelelőleg intézteitek, — azonban a gyámoltak és gondnokoltak, gyámok és gondaokckra. vonatkozólag, a központi gyámi állásnak 1877-ben történt beszüntetésével, a felügyelet, az ellenőrzés megszűnt egész az 1879-ik évig, amidőn az 1878-ik deczemberi megyebizottsági közgyűlésen az ellenőrzésnek hiánya éreztetvén, rendszerésittetett a központi nyilvántartási állás, mely az ő működését 1878-ben megkezdette az ügyrendben előirt mintákkal. Vezettetett az 1877. XX. t.-cz 282. §-a rendelkezése és az ügyrend 108. és 109. §-ai értelmében vezetendő gyámoltak és gondnokoltak nyilvántartása, gyámok és gondnokok nyilvántartása, a gyámhatóság alatt álló kiskorúak nagykorúsága bekövetkezése idejének nyilvántartása és a számadásra kötelezett magángyámok és gondnokok jegyzéke. Szépen indult meg ezen nyilvántartás, bár — az ügy uj és a községi gyámokra nézve fárasztó s nagyobb ügybuzgalmat kivánó voltánál fogva — kissé nehézkesen. Később azonban en~ Dél is nagyobb nehézségbe ütközött a nyilvántartás rendszeres vezetése, mert a vármegye szabályrendeletében foglalt azon kifejezéséből kifolyólag, hogy „a nyilvántartó egyszersmind a pénztárnál is gyámpénztári teendőkben segédkezni tartozik“ a nyilvántartó gyámpénztári segéd hivatalnoknak declaraltatott, s mint ilyen, az akkori pénztári tisztség által, az év legnagyobb részére a beadványi jegyzőkönyvek vezetésével, kimutatások szerkesztésével, irnoki és kiadó teendőkkel, a központilag kezelt 9 község árvái és adósai főkönyveinek kizárólagos vezetése és lezárásával s a kezeléssel járó kimutatások és segédkönyvek elkészítésével s. t. b elfoglaltatott s a tulajdonképeni munkakörétől elvonatott. A ki tudja, hogy az árvaügyi nyilvántartás a gyámoltak és gondnokoltakra nézve, mindjárt az árvaságra jutás kezdetétől fogva az örökösödési eljárás befejezéséig mily változásokon megyen keresztül, sőt azután is a gyámolt vagy gondnokolt személyi és vagyoni viszonyaiban előforduló körülmények pl. a gyám vagy gondnok változása, pénzértékek ki- és beutalványozása, az ingatlan birtoknak haszonbérileg kezeltetése, csere vagy adásvételi jogügyletek utjáni változásával az árvaszéknek 13—14 ezer számú ügyforgalma mellett minő intézkedéseken megyen keresztül, mely változások mindannyiszor pontos bejegyzésekkel, a gyámolt vagy gondnokolt nyilvántartási lapjában kitüntetendök, továbbá a ki tudja, hogy a nyilvántartó ezeken kívül a nagykorúsági eseteket, számadásra kötelezett magán gyámok vagy gondnokok nyilvántartását, évnegyedes és féléves összesített kimutatásokat tartozik beterjeszteni : az előtt könnyen érthetővé válik, hogy a fent jelzett pénztári elfoglaltatása mellett, ezen feladatok és az ügy fontosságánál fogva megkivántató pontos nyilvántartási bejegyzések teljesítésére elegendő idővel nem rendelkezhetett. így tartott ezen állapot, a kettős kötelezettség folytán és az akkor uralkodó viszonyoknál — Épen ez az, mit nem tehetek. Eddig tidegen viseltem magam vele szemben, ha nőst barátságos leszek hozzá, akkor azt 9 látoritásnak véli, esetleg vallomást tesz s én fénytelen leszek öt elutasítani, mert nem izeretem. Tisztelem, becsülöm mint férfit, de teje nem tudnék lenni. Egészen elüt a mi ermészetünk, nem vagyunk mi egymáshoz ralók. — Ej, lári fári, majd megszokjátok egy- nást. Én sem szerettem leány koromban a e apádat, azért mégis hozzá mentem, jól él ünk egymással, úgy hogy Csutoráné, ki pe- lig hires rossz nyelvéről, sem tudna ránk osszat beszélni. — Az én helyzetem egészen más. A nint mondám, Géza engem szeret, s nejétől nint többször hangoztatta beszélgetésünk altalmával, viszontszorelmet kiván. Ha neje ikarnék lenni, szerelmet kellene iránta szin- elnem, erre pedig nem vagyok képes. _ Jó, jó. Ma látom, nem lehet veled íe mmire sem menni. Remélem, máskor oko abb leszesz. Azt az egyet kivánom, sót meg- larancsolom neked, hogy nyájas légy hozzá V. többi az ón dolgom. II. A társaság egybegyült. Az ünnepélyes ínyben ragyogó termekben hullámzottak fel alá a párok. Kisebb csnportokra felosztva, lénkén csevegett a társaság. — Miért vonul úgy vissza a fiatalságtól? - kórdé nyájas mosolylyal a figyelmes házi- sszony Gézát, ki az egyik ablak fülkében llott s onnan szemlélte a társaságot. — Csak hagyjon itt engem, nagysád. Nagyon jó megfigyelő hely ez. Jól esik látnom, hogy mások mennyire vigadunk, mig én ... _ Mig ön búsul, vágott szavába nevetve a háziasszony. Fiatal ember és szomorkodni, nem komikus dolog ez? Talán bizony szerel- meS| — tévé hozzá évödő hangon. — Talán az vagyok. _ Hát akkor ne álljon itt, hanem menjen ideáljához s mulasson vele. _ De ha ott nem látnak szívesen. — Hogy mondhat ilyet, melyik lány nem látja szívesen az ily csinos fiatal embert. Csak menjen hozzá s udvaroljon, biztosíthatom, hogy szives fogadtatásra fog találni. Ez utóbbi szavakat különös nyomatékkai látta el. Géza szivében öröm villant fel, hátha teljesülnek reményei? Várta az alkalmas per- czet. Mariska épen felkelt a zongorától, hogy átadja helyét egy fiatal, szőke leánynak, ki gyönyörűen játszott magyar dalokat kotta nélkül. Leült egy karos székbe, Géza ott termett mellette. Egy kis tabouret-et húzott a karos székhez s megszóllitá a figyelmesen hallgató leányt. — Mariska, akarok mondani kegyednek valamit. Meg fog hallgatni ? — Kérem, szívesen hallgatom. _ Talán nem csalódom, ha azon re mé nyben ringatom magam, liogy önnek is feltűnt azon mély vonzalom, melylyel ön iránt viseltetem. Már régen készülök e vallomásra. Mert már itt az ideje. Nem sokára kineveznek albirónak, s akkor el kell innen mennem. Mielőtt elmennék, tisztába akartam lenni önnel. Én szeretem kegyedet Mariska, s ha elfogadja kezemet, oly boldoggá teszem, a mint csak egy szerető férfi nőt boldogíthat. Remélhetek-e? Ez utóbbi szavakat vontatottan, aka dozva ejté. — Nagyon sajnálom, Géza, hogy kedvező választ nem adhatok. Kimondhatatlanul fáj hogy szomorúságot okozok önnek, de máskép nem tehetek. Ön egy igen derék jó ember, könnyen fog máshol kárpótlást találni. — Hát még reményt sem nyújthat, hogy idővel elnyerem vonzalmát? — Ne beszéljünk többet erről, kínos volna mindkettőnkre nézve. Én nem lehetek az óné soha. Kívánóm, hogy boldog legyen. _ De mással, tévé hozzá 'keserűen nevetve Géza. Ez zel felállt s a társaságba vegyült, hol igen élénken tapsolták a zongorázó kisasz- szonyt. Géza felhasznált egy alkalmas pillanatot, mikor gondolta, hogy úgy sem látják meg, az előszobába sietett. A figyelmes háziasz- szony, ki folyton szemmel kisérte a két fiatalt, s kinek a párbeszéd sem kerülte el figyelmét, észrevette a szökevényt. _Hogyan, már el akar bennünket hagyni ? — Nincs már itt nekem mit keresnem, nagysád. Bocsásson meg udvariatlanságomért, de mennem kell. Meghajtó magát s gyorsan távozott, Alig hogy Géza elment, odajött Mariska, ki anyját kérésé. — Mit tettél ezzel a fiúval, egészen le- vertnek néz ki. — Vallomást tett s én kénytelen voltam neki megmondani, hogy nem lehetek az övé,
