Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-01-17 / 4. szám

I ikon létesttetett, nem állhatnak meg, mert egy (részt kétséget kizárólag kitűnik az ártórfejlesz Ités alkalmából bemért földszin magasságokból "Ihogy a folyó mostani irányban a talaj mélyebi °|fekvésű mint az Élővíz csatorna menti területek "(másrészt az árterület biztonsága a folyó mostani 1 (irányától függ, a mennyiben az árvízveszély a ■jelenlegi védművek közzé fogott Körös folyóból Elvárható, mi magában rejti azon érdeket, melyeinek alapján a társulat keletkezése óta áll.

Végre is pedig az Élővíz irányának alapul ’Ivétele mellett, tekintve annak Gyula Békés közti Jgörbületét, Csaba község égy része, Békés határa, iDoboz-Megyer és Kamut puszta a tényleg alkal- ’Imázott víz kivetitési rendszer mellett sokkal I magasabb sugarakkal lettek volna bevonandók, Imint a melyekkel tényleg bevonattak.

2., Az indítvány második pontja, mely az I ártérfejleBztés alapjául elfogadott a- főlefolyási Iirányra merőlegesen való kivetítését a nagy I vizeknek támadja meg, szintén nem volt elfogadó, (mert részben a vízjogi törvény 104 §-a alapján fkiadott 6005/1886 sz. közm. és közlekedésügyi |in. kir. miniszteri rendelet III. szakaszának S-ik és utolsó bekezdéseit összevéve fennáll azon elv, (hogy az eddig észlelt legmagasabb árvíznek a | védművek közt elfoglalt magassága az árterületre fvízszintesen vetendő ki a főlefolyási irányra nem fmerőleges kivetítése az 1881. és 1855. évi árvizeknek pedig nem volna vízszintes, hanem oldal feséssel való kivetítés. A hivatolt miniszteri rendelet III. szakasza utolsó bekezdése szerint a közm. és közlekedésügyi miniszter fentartja magá nak azon jogot, hogy kivételes esetekben a társulati érdekeltség felfolyamodása folytán a folyóban megállapított árvízmagasságok vízszintes kivetítésének elvi alapjaitól eltérő módon is intézkedhessél a társulat azonban ezen kivételes eljárással nem élt és nem is akart élni, mutatják ezt a következő körülmények:

a) Az ártérfejlesztési munkálatok körüli teendők megállapítására az 1884. évi ápril hó 29-én tartott öblözeti közgyűlés 17. számú határozatával kiküldött bizottság ugyanazon év julius hó 29-ről kelt jelentése III. szakaszának 2. pontja értelmében a vízszintes oldal esés nélküli víz- kivetitést hozza javaslatba, mely javaslatot az október hó 3-án tartott öblözeti közgyűlés 30, sz. határozatával halgatólag elfogadta, a mennyiben az ártérfejsesztési munkálatnak a küldött ségi jelentéshez képest való végrehajtását rendelte el.

b) A volt közm. és közlekedésügyi m. kir. miniszter, 1886. év szeptember 3-án kelt rende létével megállapított vízelosztási terv, melyet »z 1886. évi október hó 19-én tartott közös társulati ig. választmányi ülés határozatával az öblözeteknek miheztartás és alkalmazkodásul kiadatni rendelt, szintén a vízszintes vízkivetités alapul vétele mellett készült. A miniszteri rendelet különben is határozottan utasítja a társulatot, hogy ezen terv adataihoz ártérfejlesztésével ilkalmazkodjék. Ezen rendszeren alapul a körös is berettyó völgy összes társulatainak műszaki Lrtérfejlesztése.

c) Végre az által, hogy a társulat az 1891. :vi ápril hó 25-én tartott közgyűlésének határosaiéval az ártérfejlesztési munka műszaki részét < résznek nyilvánította és a közszemlére való kité- 1 ele iránt intézkedett, a társulat hallgatólag az : igész műveletet és ez által az alkalmazott víz- civetitési rendszert is magáévá tette.

3. A Békés község elöljárósága által ^bea- 1 lőtt indítványban a már felhozottakon kivül ímelt kifogás, hogy t. i. a Mező-Berény-Békés- ■ földvári vasutontuli területek úgy a Körös-Tisza- 1 darosi valamint az Alsó-Fehér-körösi ármente- 1 itő társulat árterületébe bevonattak volna, téve- I Lésen látszik alapulni, amennyiben a jelzett te- 1 ■ületek a két társulat közti demarcationiális 1 zonal által metszetnek, azok, bizonyos részben 1 íz egyik, részben a másik társulat árterébe vo- * iattak be, külömben ezen panasz ha valónaak 1 is bizonyulna, könnyen orvosolható lévén, az 1 itös bizottság az ártérfejlesztési munka ellen beadott panaszok elbírálásakor figyelmét ezen iörülményre is ki fogja minden esetre terjeszteni, i

A Békés község elöljárósága által beadott .nditványban foglalt megtámadása az ártérfej lesz- : lésnél alkalmazott vízkivetitési rendszernek, hívat- I sózással a közm.- és közlekedésügyi miniszter i seit rendeletére, mely szerint a Körös-Tisza- 1 narosi társulatnál, tekintettel annak speciális hely- 1 setére, a Marosnak a Tiszába való beömlése J sörüli ártér vízkivetitési rendszerét oldaleséssel 1 ülapitja meg, figyelembe nem vehető, mert az < Alsó-Fehér-körösi ármentesitő társulatnál ezen : jelzett viszonyok nem forognak fenn, sőt az oldal i sséssel való vízkivetitési rendszer alkalmazása mellett a folyó menti birtokok rovására oly terű- : letek, melyek ős árteret képeznek, az árterület keretéből kiesnének, és igy az igazság még kevésbé közelittetnék meg,

Mindezek után elhatározta a közgyűlés, hogy miután a tárgyalás alatt levő műszaki ártérfejlesztési művelet a törvénynek és az ennek

alapján kibocsátott miniszteri rendeletnek megfelel, — a további törvényes eljárás folytattassék.

Zöldy János tárB. elnök megköszönvén a lefolyt 3 év alatt irányában tanúsított bizalmat, bejelenti, hogy az elnökség, az ig. választmány és számvizsgáló bizottság megbízatási ideje lejárván, sz alapszabályok 22. § a a) pontja értelmében a közgyűlés hatáskörébe tartozik a társulati elnöknek, alelnöknek, ig. választmánynak és számvizsgáló bizottságnak ismét 3 évre való megválasztása, a választási eljárás vezetéséré korelnök választását kéri. Korelnökül megválasztatott Ladies György. Korelnök az elnöki széket elfoglalván, felhívja a jelenlevő érdekelteket hogy az elnök választást ejtse meg.

Elnökül egyhangúlag Zöldy János megválasztatott, Zöldy János megválasztott társ. elnök az elnöki széket elfoglalván, meleg szavakkal megköszöni a benne helyezett bizalmat, és kéri a közgyűlést társulati alelnök megválasztására. Alelnökül egyhangúlag Keller Imre megválasz tatván.

Választmányi tagokul megválasztattak: a város polgármestere ez időszerint Dutkay Béla, Ladies György és Kövér László, Békésről: a községi biró, ez idő szerint Salamon András, Dr. Hajnal István és Mezey Lajos, Csabáról : Haan Béla; Dobozról: a községi biró, ez idő szerint Nagy János; Gyula-Váriból Szekér Gyula és Mező-Berényből: Hegedűs Mihály érdekeltségi tagok.

Számvizsgáló bizottsági tagokul:

Popovics Jusztin elnöklete alatt, Aszalay Gyula és Bán Károly.

A csorvási tót predikácziók.

Becses lapja f. hó 10-ki számában „Csorvási töt predikácziók“ czim alatt egy czikk jelent meg, melynek éle alólirott ellen irányúi. Az audiatur et altera pars elvnél fogva, kérem legyen szives alábbi soraimnak becses lapjában helyet adni.

Czikk Írónak a csorvási ev. egyház alakítására vonatkozó adatai megfelelnek a valóságnak, de midőn áttér a mostani állapotra, vagyis a tót predikácziók keletkezésének töréiietére teljesen valótlan dolgokat állít. Azt Írja ugyanis, hogy azokat az esperes egyenesen elrendelte s én anélkül, hogy arról az alapitó híveket értesítettem volna, azokat az ogyházba becsempésztem. Ez állítása a czikkironak nem egyébb mint vastag tudatlanság s roszakafat. Tudnia kellene azt, hogy a protestáns egyházban az egyház bel- óletére vonatkozó oly újítást unj inti volc g csorvási egyházban a tótajkú predikácziók, az egyházi közgyűlés tudta s beleegyezése nélkül nem tehet nem csak a lelkész, hanem még az esperes sem. A tót predikácziók a csorvási egyházba a magyarajkú hívek tudta s beleegyezésével, közgyűlési határozattal jöttek be. amely közgyűlésen nekem mint segédlelkésznek szavam sem volt, mert ott mint elnök ntszt. Harsúnyi Sándor az orosházi anyaegyház lelkésze szerepelt, a kit azt hiszem a czikkiró nem vádolhat pánszlávizmussal.

A czikkiró azon állítása „Freitag János lelkész arról az alapitó híveket nem is értesítette“ nem egyébb roszakaratú rágalomnál, amelylyel engem egy kis panszlavizmusszal akart megtisztelni, s ezáltal magának egy kis népszerűséget akart szerezni, amelyre talán szüksége van. Híveim s azon kör, amelyben Csorváson 17 év óta megfordultam ismerik az én érzelmeimet — azért megczáfolni nem is akarom a czikkiró állításait.

Azt Írja végre a czikkiró — reméli, hogy husvét után beszüntetem a tót prédikácziókat — s Ígéri, hogy akkor híveim hekem köszönetét fognak szavazni. Hidje el czikkiró, hogy arra magam is törekedtem s törekszem — amint talán a czikkiró tudja is — de amit bölcsen elhallgatott. Törekszem arra, amit czikkiró remél nem ugyan a köszönetért, amelylyel engem kecsegtet, hanem azon tudatnál fogva, hogy arra Csorváson nincs szükség s azon hazafias érzelemnél fogva, mely bennem él s engem lelkesít.

Egy év elmúlt amióta a csorvási ev. egyház anyásittatott s még sem történt semmi azt írja a czikkiró. Igaz egy év elmúlt, de ami haladt az el nem maradt. Lassan járj tovább érsz, azt mondja a példabeszéd. Eh e példa beszédet követtem, mert egyházam java s békéje azt parancsolta s azt javasolta a prudentia pastora- is. Az újításra, hogy romboló hatással ne legyen egyházamra a talajt elő kellett készítenem s az meg lévén, az meg is törtéiit, mert f. hó 17-én tartott egyházi közgyűlésen a két ajkú hívek, az ón indítványomra, egyhangú közbeleegyezésével a tótajkú predikácziók tartását határozatilag eltörölte.

Nem tudom ugyan ki laz a nagy hazafi, ki a csorvási láthatatlan pánszlávizmus kiirtására vállalkozott. Agyrém vezetne őt erre, mert láthatatlan dolgok után kapkbd, vagy pedig az, hogy nagyon sok az ideje. Ipgyon olcsó módon akarta a nagy hazafi nevet qlnyv-ni, azonban kísérlete nem sikerült, a magas régiókból a földre pottyant, mert mindenki tudta azt Csorváson.

1 \

4

v

V

I

— De az Isten szerelméért, mond, miért?

— Erre most még nem válaszolhatok.

in.

Néhány hónap telt el. Mariskát szülei: különösen anyja, minden áron rá akarta beszélni, hogy fogadja el Géza kezét és szivét, ígérték, hogy majd közbenjárnak, hogy elsi-| mitják a dolgot, még nincs veszve minden. Hiába volt minden fáradozás, Mariska hajthatatlan maradt. Mikor faggatták, hogy miért teszi ezt, miért utasítja el a biztos jövőt, csak azt válaszolta, hogy fogadása tiltja, hogy most szóljon, majd ha eljön az ideje, megadja^ a választ. Időközben Gézát csakugyan kinevezték, elment s nyugodtabb idők következtek Mariskára.

Egy szép délután, Mariska egészen egyedül ült odabenn s kézimunkával volt elfogatva. Kopognak az ajtón s a „szabad“ szóra egy csinos barna ifjú lép be. Mariska halk sikolylyal kelt fel helyéről.

— Károly, ön itt?

— Igen Mariska, jöttem az adott szót beváltani. A zsebemben van a miniszteri kinevezés, a k—i gymnasium egyik tanári állását sikerült elnyernem. És most eljöttem megkérdezni, szabad-e még szíve és keze?

— Igen Károly, megőriztem híven — magának.

E pillanatban belépett a mama. Csodálkozva tekintett az ismeretlen ifjúra.-— íme, mama, a múltkori kérdésekre — az élő válasz. Bemutatom neked Hamvai Károlyt, a k—i gymnasium tanárát, vőlegényemet. Azért nem akartam én a te választottadhoz nőül menni, mert már másnak voltam elígérve«

És elbeszélte az ismeretség egész történetét. Mariska 4 hónapig Pesten volt egy rokonánál. Ott megismerkedett Hamvai Ká- rolylyal, ki akkor még csak tanárjelölt volt. Megismerték, megszerették egymást. Akkor megígérte Hamvainak hogy várni fog rá, s bármi jöjjön is közbe, addig mig Hamvai fel nem lép mint kérő, senkinek sem ígéri oda kezét. Hamvai megígérte, hogy mihelyt kész lesz s állást nyer, rögtön megkéri Mariska kezét. Mariska bizott a fiatal ember ígéretében s bizalmában nem is csalódott.

— De miért nem szóltál egy szót sem erről az ismeretségről nekünk?

—■ Jobbnak találtuk kedves anyám, hogy csak akkor szóljunk nektek erről a dologról, mikor Károly abba a helyzetbe jut, hogy kezemet megkérheti. Akadtak volna emberek jó barátok, kik akadékoskodtak volna s ben neteket le akartak volna beszélni, én pedig nem akartam, hogy bárki befolyást gyakorol jón elhatározásomra. Megígértem Károlynak, hogy senkinek sem szólok viszonyunkról, s embere akartam lenni szavamnak . . ,

És amikor a szülők közelebbről megismerték Hamvait, megtetszett nekik is a komoly törekvő ember s helyeselték leányuk választását. Az eljegyzés napján elbeszélte Mariska anyja leendő vejének, hogy mennyin ostromolta leányát, hogy mennyire rá akarta beszélni, hogy Nagy Géza neje legyen.

A kissé terjedelmes elbeszélés után át' ölelte Károly jegyesét e szavakkal:

—- Eddig szerettem benned a szép éi kedves leányt, most megtanultam ismerni é: tisztelni benned az igazi — jellemet.

D

IC

fogva, a nyilvántartás kárara aránytalanúl meg-l osztott munkaerő mellett egész az 1884-ik évig, I amidőn a gyámpénztári segéd s egyszersmind ár-l vaügyi nyilvántartó helyébe a könyvvezetői állási rendszeresittetett akként, hogy a nyilvántartó, azl árvaszéknél ugyanakkor rendszeresített irattárnokil állásra áthelyeztetett oly kötelezettséggel, hogy! irattárnoki teendője mellett — melyhez még al nem megvetendő munkásságot igénylő sürgetésig napló (scontro) vezetése is Boroztatott — az ár-l vaügyi nyilvántartói teendőket is végezze. Ezekl szerint tehát a volt nyilvántartó és pénztári se-r gédnek munka ereje moBt már nem két, de hé-lj rom irányban vétetett igénybe és osztatott meg,|j s igy az előbbi állapotnál is rosszabb helyzeti állott be, természetesen most is csak az árva- L ügyi nyilvántartásnak — mint mostoha gyermek-j^ nek — kárára és hátrányára.

Ez az állapot is egy évig tartott, melynek elteltével a nyilvántartás, egy a központi kŐB-F igazgatási irodából leküldött Írnok vezetésére bi-L zatott s ezen időtől fogva a nyilvántartás fokról- L fokra lankadásnak indult, s hogy sorsa teljesenjc megfeleljen az „árva*, fogalomnak: utoljára egyL dijnok gondnoksága ala helyeztetett, a ki alatti^ ez idő szerint is tengeti sanyarú életet. |t/

Ez hű képe, halvány vonásokban, a békés-(^ megyei árvaügyi nyilvántartásnak.

Hogy hol keresendő az ok, s mily kőrül-L^ mények és viszonyok, eredményezték a nyilván-ljg tartásnak ezen mostoha sorsra jutását — azt nem L, szándékozom kutatni s nem is tűztem ki felada-L, tóm czéljául, de hogy a legnagyobb közöny Lj eredményezte annak elhanyagolását, azt eléggélj^ jeleztem. Ibi

Ezen száraz tényként elmondottakból egészig jogosan vonható le azon következtetés, hogy azonLe hiányokért, melyek az árvaügyi nyilvántartás ve-ljjj zetése körül felmerültek, a felelősség koránt semHg a nyilvántartással megbízott, de erejének szétfor-L|| gácsolásával működésében megbénított egyén sze-L^ mélyére, de igen is az ezen viszonyokkal isme-Le rős és a felügyeleti jogot gyakorolni hivatott ha-L^ tóságra vezethető vissza, melynek módjában ál-|8e lőtt volna e ferde rendszert megváltoztatni. |az

Ily elárvult állapotban levőnek találta Rei-(ja| szig Ede főispán és kormánybiztos úr — hivata-l los vizsgálata legelső alkalmával — az árvaügyi L nyilvántartást.

Megtalálta ugyan a testet, a formát, a miniszteri ügyrendben körvonalazott s megállapított mintákban, de a lélek teljesen hiányzott abból, és ime a nyilvántartást az ő hosszas lethar-|cgj giájából egyetlen hathatós intézkedésével feléb-' • resztette, az állást azonnal újból rendszeresítette s annak betöltésére az alispán utján pályázatot hirdettetett.

Ily erélyes és hathatós intézkedések után,

— melyekkel az árvaügyi nyilvántartói állást 3(&k méltósága — nem ismerve sem nehézséget sem1 akadályt — ily gyorsan megteremtette, hisszük: hogy az általa már bizonyára elkészített alapon az árvaügyi nyilvántartás fontos és közérdekűi, ügyének rendezése, üdvös s áldásos fejlesztései . sikerülni is fog.

[bis

vá:

mé

kit

vei la 1 hai tes ség

Ivár

vés

D. A.

legvig,

ár

llás

>gy S »

Az alsó fehér körösi társulat közgyűlése.

(Január 4.)

Az alsó fehér körösi ármentesitési társé f. hé 4-én igazgató választmány s ezt követő f (tisztújító közgyűlést tártottf. A közgyűlésen je voltak: Zöldy János társ. elnök, úgy is m gróf Wenckheim Géza képviselője, Keller In társ. alelnök, Dutkay Béla, Kövér László

;81jMóttdák György, mint Gyulaváros megbizottj

aríá.Gröf Wenckheim Frigyes, Ladios György, m 16 |gróf Almássy Kálmán képviselője Hegedűs Mihá se’*mint gr. Wenckheim Antal örököseinek képvu lője, Szekér Gyula, mint gróf Almássy Kálmán '(képviselője, Dr. Hajnal István, mint Békés vár megbízottja, Haan Béla, mint Csaba város me j bízottja, Aszalay Gyula mint Doboz község me 'k'lbizottja, Szeberényi Józef, mint Breznyik Ján (megbízottja, továbbá Gallacz János műszaki tan e jcsos kir. felügyelő, Steineker Gábor kir. mérnö a folyammérnöki hivatal főnöke, Szarvassy Arz< ’•‘(kir. mérnök min. megbízott, Habinay Pál tár 'Hmérnök, Lukács Károly társ. pénztárnok, j än|Csausz Lajos társ. igazgató. Zöldy János tár ?y|elnök, az érdekeltséget szívélyesen üdvözli, közgyűlést megnyitja, s a jegyzőkönyv hiteles tésére Ladies György és Kövér László társula tagokat felkéri.

Csaba község képviselőtestületi gyűlése he tározatát közli, melyszerint Haan Béla képvise “Mlőt meghatalmazza, hogy az alsó-fehér-körö: ármentesitő-társulatnál a községet képviselj« ami tudomásul vétetett. Breznyik János csabe iy|birtokos bejelenti, miszerint a társulatnál val képviselettel Szeberényi József gyulai ügyvéde bízza meg. Szintén tudomásul vétetett. Olvastat iz|tak a műszaki ártérfejlesztési munkálat ellei beadott panaszok és egyszersmind a Hegedű Mihály ügyvéd mint gróf Wenckheim Antal örö kösei képviselője és Békés község elöljáróság: által megbízóik nevében a műszaki ártérfejlesz tési munkálat kiigazítása iránt beadott két rend beli indítvány elbírálására is kiküldött bizott ságnak október 8-án és decz. 13-án tartott ülé seiről felvett jegyzőkönyvek; olvastatott tovább: az igazgató választmánynak erre vonatkozó javas' lata.

A közgyűlés az ig. választmány javaslaté Mhoz képest az indítványok elbírálására kiküldőt bizottság eljárását, mely szerint a beadott indít ványokat Steinecker Gábor kir. mérnök, a folyam mérnöki hivatal főnökének véleményezés véget kiadta és a beérkezett műszaki véleményt ugyancsak Steinecker Gábor kir. mérnök közbenjötté vei érdemleges tárgyalás alá vette, helyeseivel a beható tanácskozás után a bizottság által egy- Mhangúlag elfogadott műszaki véleményt magáévá teszi és az indítványokban foglaltakat szótöbbséggel elveti. Támogatja ezen határozatát ’(következőkkel:

1., A Hegedűs Mihály által beadott indít- I vány ban foglalt azon kifogás, hogy a műszaki ártérfejlesztési munkálatban a fehér-körös jelenlegi főlefolyási iránya helytelenül lett alapul véve az Élővíz, illetve a hajdani fehér-körös folyó iránya helyett, és azon állítás, hogy az ásott uj meder a fehér- és fekete-körösök csanailálr viaoinalr vi7vn.las7.fman fonáf matraalafn.