Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-03-27 / 14. szám
14-Ik szám. Gyula, 1892.április 3-án. XI« évfolyam, w® Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. I Kéziratok nem adatnak vissza. 4» Előfizetési dij : | Egész j évre ! 5 frt — kr. | Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Eyyes szám ára 10 kr. HL «ül-L ársajcLalmi és .közgazdászati h. etilap. megjelenik: minden vasárnap. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: 33oTo£b37’ János. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus f üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. szám, Schwarz Gyula Váczi-utoza 11 szám, Eckstein Bernát fúrdö-utcza 4. szám, Haasenstem és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. szám, Blockner J. IV. kér. SQtő-utcza; Fischer J. D. IV. kér. Hatvani-utcza 1. szám alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Hogyan keil megélni? Vége. Az első és fődológ tehát, hogy a kis- és nagybirtokos számolni tudjon. Oly vállalatba bocsátkozzék mindenik, mely erejét feliil nem múlja, vagy sikertelenség esetén érzékeny veszteség ne érje. Eddig a jó évek alkalmával volt pénz bőven. Bornak, búzának, állatnak nagy ára volt. Felment a föld értéke. A íöldmivelő kezén volt a pénz. Ha volt eladó föld, például 7 ezer forint értékű, még ha 3 ezer írtja volt is a gazdának, bele vágott a vételbe, bizva a jövőben, s azután következtek a rósz évek s a vétel fen maradt része elvitte a saját birtokot is. Ez volt a rósz számitás eredménye, és az ilyen manapság is megtörténik — Mennyivel okosabban tett volna a gazda, ha a 3 ezer írtjával gazdaságát ruházta volna fel, jó eszközökkel, értékes állatokkal, csinos és erős gazdasági épületekkel. A fenmaradt pénzt pedig előre nem látható jóvő biztosítékául takarékpénztárba helyezte volna el. De, nem igy gondolkodnak, földet vesznek trágya termelő állatok nélkül, a pénztől irtóznak, azt nem tartogatják. Ezen a szokáson változtatni kell. Ma a földmivelő magyar lakosnak csak földje van, de pénze nincs. Eét részre van osztva: földbirtokos és pénzbirtokos. E megoszlásból harcz keletkezik s benne a rövidebbet a földbirtokos huzza. A ki teheti, e bajon minél előbb segítsen. Sokkal jobb 20 hold föld felszerelve 400 frt kész pénz mellett, mint 40 hold föld felszerelés nélkül 400 forint adóssággal és folytonos pénz hiánynyal. Kubay Jenő. — A szerdai hangverseny alkalmából. — Nem végzünk tán felesleges munkát, ha Hubay Jenőnek, a haza legelső hegedűművészének életrajzát most, midőn közénk jön kicsiny vázlatban lefestjük és művészi egyéniségéről az általános kritikai vélemény nyo mán egyetmást elmondunk. 1858-ban született Budapesten; korán mutatkozott benne a zenei talentum, úgy hogy n éves korában már önnálló hangversenyt adott, amikor Viotti „ Hegedű verse nyének“ korához képest művészi előadásával általános feltűnést keltett. Öt éven át volt a budapesti zenedének folyton első tanítványa, ahonnét kiváló képességeinek to vább fejlesztése végett a berlini zeneakadémiába ment, ahol a hegedükirálynak, Joachitr- nak volt négy éven át tanitványa. Ekkor már kész művész volt, aki Liszt Ferencz figyelmét is felköltötte s akinek ajánlatára Párisba jutott. Művészete itt csakhamar megszerezte számára a legelőkelőbb zenei kapaczitások barátságát, többek közt Vieuxtemps isjkitüntetterokonszenvével, mintha csak sejtette volna a nagy mester, hogy benne utódját támogatja. Vieuxtemps halála után csakugyan Hubayt érte a kitüntetés, a melylyel a brüsseli konzervatórium hegedű tanszékével lett megkínálva. Hírneve ekkor már olyan kitűnő volt, hogy tanári kinevezésénél mellőzték a szokásos egy évi próba- időti hanem véglegesen alkalmazták, ami, Eladott terményeink ára egy részét tartsuk fel az előre nem látható jövőre, másik részét fordítsuk gazdaságunk felszerelésére és harmadik részét fektessük becsületes vállalatok részvényeibe. Mindenik birtokos jövedelmének bizonyos százalékát fordítsa közhasznú hazai vállalatok részvényeinek megvételére. Gyárak, vasutak, hitel- részvényeibe ; legyenek ne csak a pénz törzsóreknél, de a földmivelőknél is. Miért szedjék a pénz emberei az epret, a földmivelők miért vonuljanak vissza ? Az állam kötvények is ne csak a pénzembereinek legyenek fejős tehenei, a földmivelők is vegyenek belőle s ha már a terhes adó nyomja vállaikat, legyen részük a jóban is. A legbiztosabb kamatozás — takarékos állam háztartás mellett — az állam kötvényeket illeti. Arra törekedjünk tehát, hogy a föld- birtokos egyszersmind pénzbirtokos is legyen ; mert ma a pénz az ur, ez igazgatja a politikát, a jólétet, „ruha tisztaság, pénz emberség.“ Ne zárjuk ki önmagunkat a szabadság országából; a kinek nincs pénze, az szolga, a pénz embereinek játékszere akinek vállát terhes adósság nyomja, az tudja csak hogy igazi függetlenséget és emelkedést ma a pénz adja. Hej de bajos ám a nagy betegséget úgy hamarjába meggyógyítani. Igaz, de nem lehetetlen ; kitartás, szá mitás és munka ezt a nagybetegséget is meggyógyíthatja. Ha nincs egynek közü lünk ezrei, vannak fillérjei, rakjuk össze. íme egy faluban alakult egy segélyegy let, melynek gazdag ember egysem tagja, mer hát eltudják ők tenni a pénzüket, — te meg szegény tudod „kaparj kurta neked is lesz.“ Ez a sególyegylet 10 kronkint 3 éven tekintve a brüsseli konservaiorium kényes reputáczióját, hatalmas kitüntetés számba ment Tehetsége, képessége óriási arányban fejlő- dött, neve már akkor is európai hirü volt nekünk magyaroknak különösen jól esik ró! tudnunk, hogy a külföldön szerzett babérait haza hozta és jelenleg a zenede és zeneakadémia nagyhírű és nagynevű hegedümestere. Brüsseli tanárságának nagybecsű emlékét ma gával hozta Wieniawszkinak hires hegedüjé ben, a melyet a világhírű művész elismerése és barátsága jeléül örökségképpen ráhagyott Ez az a hegedű, amelylyel legutóbbi oroszországi utján a magyar névnek újabb dicsőséget szerzett, s amelyből a krititiki osztatlan véleménye szerint a legszívhezszó óbb, a legmelegebb hangokat tudja kicsalni Mint művész szigorú, de eredeti felfogásával, nagy, szép, markáns és amellett édes, behízelgő hangjával tudja hallgatóit le bilincselni. Technikája kápráztató és kifo gástalan, intónácziója tiszta, egészséges, úgy hogy külföldi utján Sarasatóval és Ondricsék kel hasonlították össse. Művészetének melegségét jellemezendő, idézzük egy finn újság elragadtatását : „Hubay Jenő játékában egyesíti látszó lag a legszélsőbb ellentéteket; előkelő nyugodtság és a legszigorúbb pontosság mellett a legnemesebb tüzét egy hatalmas temperamentumnak; a tökéletességig kifejlődött technikát, a leglágyabb, legszí vhezszól óbb kifejezésekkel. Hangjának ereje és nagysága pedig éppen tüneményszerü, a crescendo játszásánál olyan benyomást tesz a hallgatóra az előadás első perczében, mintha a következő perczben a művész lelke szétrobantaná a hegedűt: a helyett azonban a határa olyan mértékben emelkedik, mintha Hubay művészi át 13 ezer frtot tett össze. Ugy-e van pénz ! csak buzgalom kell hozzá! Szemmel látható a javulás. Az uzsorásokat leszorítják a gyalázatos mesterségről és szükségleteiket fedezhetik készpénzzel. Jön egyjóravaló gazdaember, akar venni két jó anyakanczát, vesz fel 300 frt kölcsönt 6 °/0-ra. E kölcsönt 6 óv alatt fizeti le, egy egy forintjával. Áldja meg az Isten azt a jó Kenesey Kálmán urat! ki ezt a jót beplántálta ide mi kedves magyar hazánkba ! A másik szegény ember jön kétségbe esve: A kereskedő adott neki egy zsák lisztet ezelőtt 3 évvel, már fizetett 40 frtot és mégis adós 20 frtal, most beperlóssel fenyegeti, váltót adott, mit tegyen ? A segélyegylet ad kölcsön 40 frtot és azt 6 év alatt 10 kronkint fizeti vissza. A gondolkodó emberek igy szabadítják fel magukat a pénz embereinek zsarnoksága alól. Gondolkodjunk kedves polgártársak ! állapotunk felett, törekedjünk a mai kor gondolkodó, számító emberei lenni; ne csak szántsunk, vessünk, de pénzt is olvassunk, forgassunk. Legyünk földmivelők, üzérek, kereskedők, vállalkozók, ezek mind a mezőgazda munkakörébe vágnak. Ne ámítsuk magunkat azzal, hogy nincs pénz. Van: szerezzük meg s ha megszereztük, hasznos dologra használjuk fel okosan, j Gondolkodjunk! Szabó János, statisztikus, 1849-ki honvéd osztályparancsnok. Az alsó-fehér-körösi társulat közgyűlése (márczius 15.) Az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat folyó hó 15-én igazgató választmányi s azt kö fokozásának egyátalán nem volna határa, leg feljebb amit a művészi szépség előír. ZEZensrér. — Alkalmi lap az árvamegyei Ínségesek javára. A vásárnap megjelent összes fővárosi uj ságok viszhangzanak attól a sok dicsérettől és elösmeréstöl, melylyel a „Magyar Géniusz„-nak „Kenyér“ czimü emléklapját fogadták. Valóban oly fényes e lap, a milyen még magyar nyelven nem jelent meg, akár gazdag tartalmát, akár a külső kiállítás díszét te kintjük. Ha nem a legnemesebb intentióktól vezé Teltetve jótékonyczélra jelent volna meg ez emléklap, még akkor is azt kellene írnunk hogy a szellemnek e gazdag kincstára nem hiányozhatik egyetlen előkelő család aszta Iáról sem. A „Magyar Géniusz“j mely ezt a nagyér tékü diszlapot ingyen küldi előfizetőinek, ugyancsak bebizonyítja, hogy hétről hétre mindin kább beváltja a hozzá fűzött nagy igényeket ma már páratlanul áll az illusztrált lapok között. A „Kenyériről a „Fővárosi Lapok* teg napi tárczájában következőleg emlékezik meg „Kenyér“ Alkalmi lap az árvamegyei Ínségesek javára. A „Magyar Géniusz*• nak ez 13-dik száma s külön 1 forintért kapható Harminczegy lapra terjed és emlék mondatok versek, novelettek alkotják tartalmát, melyet sok illusztráczió még gazdagabbá tesz. A tartalom előkelősége az alkalmiságon felülemeli e számot. A lap élén József főherczeg következő sorai olvashatók: „Búsul hazánknak vadregényes, havas bérczektől övezett szép vidékének vetöleg közgyűlést tartott, melyeken azonos tárgyak voltak tanácskozás alatt. A közgyűlésen résztvettek Zöldy János társ- elnök, úgy is mint gróf Wenckheim Géza képviselője, Keller Imre társ. alelnök, Dutkay Béla, Mondák György, Kövér László, mint Gyulaváros megbízottjai, Haan Béla és Sztraka Ernő, mint Csabaváros megbizottjái, Szekér Gyula, mint gróf Almássy Kálmánné képviselője, Ladies György, mint Almásy Kálmán és gróf Wenckheim Frigyes képviselője, Hegedűs Mihály, mint gróf Wenckheim Antal örököseinek képviselője, B. Szabó Sándor és Domokos Péter, mint Békés városa megbízottjai, továbbá Gallacz János műszaki tanácsos, kir. felügyelő, Szarvassy Arzén kir. mérnök, min. megbízott, Erkel János társ. főmérnök, Habinay Pál társ. mérnök, Lukács Károly társ. pónztárnok és Csausz Lajos társ. igazgató, IX./1892. Olvastatott a földmivelésügyi miniszternek rendelete, melyszerint mielőtt az 1892. évi költségelőirányzatot birálat tárgyává tenné, a társulatot a 200,000 frt végleges kölcsönt megszavazó határozata jóváhagyásának kinyerése czéljából részben az 1885. évi XXlll. t.-cz. 123. §-ában előirt adatok pótlására, részben pedig annak kimutatására utasítja, hogy a kivetések utján fedezendő igazgatási és árvédelmi költségeit, mily megengedhető alapból kívánja fedezni, mert erre nézve sem a költségei őirányzat, sem az indokolás nem nyújt elégséges tájékozást. A közgyűlés ragaszkodván a határozatához, a költségelőirányzat szerint 200,000 frt fedezet hiányból az igazgatási és fentartási költségekre eső 29,420 frt 4SV2krt kikerekitve 30,000 frtra, daczára annak, hogy ezen összeg az 1892. évre előirányzott igazgatási és kezelési költségek fedezésére szükséges, kölcsön utján szerzendő be mert a társulat jelenlegi kis érdekeltsége már jelentékeny évenkénti hozzájárulási összeggel van megterhelve. Az IS86. évi deczember hó 7-én megejtett pótliquidátió alkalmával megállapított alapbefektetési összege 1886-dik évi november hó végéig 1.025,657 frt 63 kr kort tett ki. Ezután befektettetek 1886 évi decz. végéig 5,671 frt 45 kr. az 1887. évben . . 34,262 frt 10 kr. az 1888. évben . . 43,523 frt 16 kr. az 1889. évben . . 490,841 frt 96 kr. szegény, de szorgalmatos népe, mert eltagadták tőle a zord idő és a föld sanyarú termése, egy évi keserves munkának gyümölcseit és a nyomor legérzékenyebbike: az éhség gyötri felsővidéki atyafiainkat. De ne féljetek, adott az isteni gondviselés kies alföldi rónáinkon annyit, hogy osztozkodhatunk veletek addig is, mig melegebb nap újra megérlolteti völgyeiteknek most árva, hó borított hantjainak csiráit. Ne sirjatok 1 élnek még és szeretnek magyar rokonaitok.“ — Baross Gábor ezt irta:, „A munka — kenyér.“ —Szögyény László ezt: „Az élet sem szerencsétlenség, sem' puszta gyönyörűség; — egy komoly feladat ez, melyet becsülettel teljesíteni kell.“ — Gróf Banffy Dezső ezt: „A felvidéki éhezőknek mindenek felett és előtt kenyérre és nem elmés ötletekre van szükségük, azérc szabadjon nekem ki az első szükségleten kívánok segíteni, az ide csatolt 20 forinttal kenyérre Válót nyújtani.“ — Munkácsy Mihály száz forintos utalványa is be van mutatva másolatban. — Gróf Zichy Géza ezt irta: „ A ki felebarátjának halálát kívánja, az lelkében gyilkolt, a ki pedig szűkölködő embertársát nem segíti, az a kegyetlen sors bűntársa.“ — Jókai Mór egy 1856-ban irt lapot küldött: „Az éhhalál szárnyatlan, földön csúszó rém, mely lajhár körmeivel belekapaszkodik áldozatába, hurczol- tatja magát vele napokig, mig a kinzott lerogyik alatta s elveszi az álmot attól, a ki fet- rengve kéri a gyorsan ölő könyörületes halált“ tb, Gugyenberg ezredes és az uj orsz. képviselők közül is sokan küldtek aforizmákat. Nagyobb czikkekkel, novellettekkel, elmefuttatásokkal képviselvék: Degré Alajos, Acsády Ignácz, Adorján Sándor, Békefi Antal, Beniczkyné-Bajza Lenke, Beöthy Zsolt, Gozs- du Elek, Gonda Dezső, Silberstein (Ötvös)
