Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-03-27 / 14. szám

az 1890. évben . . 144,242 írt 84 ki

az 1891. évben . • 60,584 frt 42 kr

Összesen : j 1.804,783 frt 56 kr

A társulatnak jelenlegi kevés ártere 36,594 hold és annak kataszteri tiszta jövedelme meg közelítő számítással 150,000 írtra tehető, amely nek húszszorosa 3.000,000 frt; ennek 60°/ffl-a;

1.800,000 frtot tesz ki. Ezen adatokból kitűnik, hogy a társulat ártere az 1884. évi XIV. t.-cz 23. §-a szerinti maximális megterheltetést elérte I igy a társulat érdekeltsége a terheket tovább nem képes viselni. .Különösen súlyosan érintené tehát a mostani érdekeltséget a kikerekitett 30,000 fedezet hiánynak egész összegében egy évre való kivetése. Tekintetbe veendő, hogy a társulat műJ szaki ártérfejlesztési munkálata, melyszerint i társulat árterében majdnem 100,000 kath. hold lesz bevonva, — a befejezéshez mar^ közel áll amennyiben annak műszaki része készén és a beadott panaszok elbírálása folyamatban van, tekintetbe veendő továbbá, hogy a társulat az 1886. év óta tett befektetési munkálatokat csak ez év folyamán collaudálhatja, s a befektetési es^ fen- tartási költségek pótliquidátióját megfogja ejteni, tehát már jövőre az administratiónális költségeket a nyerendő adóvisszatéritési összegből véli fedezhetni; de eltekintve ettől, ha kivetésre is volna szüksége, ez esetben már jövőre a jogérvényesen és a mainál majdnem háromszorta nagyobb árterületre lesz a költség kivethető és igy a most létező és mint már fentebb is érintett maximális megterheltetést elért ártér, illetve ártértulajdonosok egy elviselhetlen teherrel nem lesznek megróva.

Ezeken kívül tekintetbe veendő, hogyH társulat 27,2000 forint 61 krnyi adóvisszatéritési összege már az 1.400,000 frtos kölcsön járuléká-J nak részben való fedezésére 50 évre le van kötve J pedig ezen összeg mint más társulatoknál az ad- ministrationális költségekre volna fordítandó.

Ezen adóvisszatéritési összeget, mely a je-J lenlegi érdekeltség, illetve ártértulajdonosok szerzeményét képezi, majd midőn a kivetések az uj műszaki ártérfejlesztési munkálat alapján lesznek eszközölhetők, az uj nagyobb érdekeltség is fogja élvezni; méltányos tehát, hogy a mostani érdekeltség a túlságos és elviselhetlen megterhelte- téstől megkiméltessék.

Felemlítendő még az is, hogy a társulat befektetési kiadásait nem mindig kölcsön utján fedezte, igy például az 1876—78-ban végrehajtott vállalati munka költségeit 271,818 forint 21 krt egyszeri kivetéssel fedezte és különben is a társulat befektetési kiadásai, mintegy 1.804,783 frt 56 krt tesznek ki, s ezzel szemben a társulatnak 1.400,000 frt és a felvenni szándékolt uj

200.000 frt kölcsönnel együtt is csupán 1 600,000 frt adóssága lesz.

A közgyűlés az ig. választmány javaslatához képest elhatározza, miszerint ily értelemben a földmívelésügyi és pénzügyi miniszter urakhoz együttes hozzájárulásuk kinyerése czéljából felterjesztés intéztessék.

X/1892. Társ. igazgató előterjeszti a Magyar Jelzálog-Hitelbanknak a felvenni szán lékolt

200.000 frt uj kölcsönre vonatkozó ajánlatát, a kötelezvény mintát és a törlesztő tervet, melyek szerint az intézet a társulatnak a 200,000 frt uj kölcsönt 50 évi félévi részletekben ápril és október hava 1-én teljesítendő törlesztési időtarAdolf, Szabolcsi Lajos, Zsilinszky Mihály, Relle Iván, Szmrecsányi Miklós, Szatmári Mór, Schvarcz Gyula és még számosán, Hevesi József és Karczag Vilmos szerkesztők tartalmas emlék számot hoztak össze.

A technikai beosztás is ügyes: van lap, mely csak emlékmondatokat tartalmaz, mig más verset és prózát vegyesen ; egy-egy rajz elfoglal egy egész lapot, mig mások a szövegben tarkállanak. Szóval, egyszerű lapozgatásnál is annyifélét talál az olvasó, hogy szívesen néz bele újra meg újra. Eredeti ötlet Por- zsoltné Lukács Juliska népszínházi tag e mondata : Soknak a művészi kenyere olyan, mintha csak — Árvamegyében sütötték volna.“

Verset veterán és fiatal költők nagy számmal küldtek. így: Jakab Ödön, Szabó Sándor, Endrődi Sándor, Erödi Béla, Prém József, Hunyadi Margit, Ábrányi Emil, Ko- mócsy József, Szalay Fruzina, P. Thewrewk Emil, Tóth Lőrincz, Szabolcska Mihály, Dóczi Lajos, Ivánfi Jenő, Vészi József, Bartók Lajos stb. Mutatóul ezt a rövidke árvamegyei tót népdalt Írjuk ki a sok közül, mint népköltészeti terméket az Ínséges földről:

„Ablakomon rózsatő , . .

Nagyszekeres erre jő Üti, veri a gebét,

Még sem huzza szekerét.

Házunk előtt nagy a sár,

Nagyszekeres erre jár.

Erre, erre szekeres,

Engem és mást ne szeress.

Kicsiny ablakom alatt,

A szekeres elakadt;

Ha elakad, itt marad.

Megesküszünk Három rövid nap alatt.“

írók, vers- és prózairók 137-en adtak közleményt az emlékszámban (Márki Sándor egy Liszt-reliquiát is). Rajzot 19 művészünktől találunk a füzetben. Nagyobb rajzot Baditz Ottótól, Benczúr Gyulától, Kacziány Ödöntől, Mesterházy Kálmántól, Peske Gézától, Tahy Antal, Tölgyessy Artúrtól, Rosko vies Ignácztól.

A füzethez külön mellékletként van csatolva Mária Dorottya főherczegnö, József föher- czeg leányának igen szép rajza. A rajz a fiumei főherczegi kert egy részletét ábrázolja, ki Iá tással az öbölbe, s mint József főherczeg maga Írja, következő növények láthatók rajta: Cosos datil, Chamecrops excelsa (gyümülcscsel), Canal maltompo, Scoglio San Marco stb. stb. A rajz különben Í3 igen gazdag tartalmú s a fényes kiállitásu emléklap egyik dísze. Az emléklap ma már minden könyvkereskedésben kapható.

kr. tamra 5'35°/0-ra az intézeti kötvényeknek 95 kr. on való leszámítolása mellett megajánlja ;

kölcsön 4 évig vissza nem fizethető, 4 ev ut: ■m való vissza fizetés, avagy rendkívüli törleszt esetén tartoznék a társulat 2Vss0/» kártalaníts H jutaléhot is fizetni, — kívánja továbbá a társul ly- 27,200 frt 61 krnyi adóvisszatéritési összege 1 H kötésére is kötelezze magát. Vegre pedig a ré Ül 1.400,000 frtos kölcsön felvételénél követett e íz- járást a társulat itt is tartsa be. jj?’ A közgyűlés az ig. választmány javaslati ! hoz képest az intézeti kötvények leszámítolási nál mutatkozó árfolyam veszteséget, valamint ,7 kölcsönnek 4 év múlva való visszafizetése, vág 1 rendkívüli törlesztése esetén az intézet által ki a" vetelt 2V20/0-nyi kártalanítási jutalékot sokalji H — elhatározza, miszerint kiséreltessék meg a ]| intézet arra biratni, hogy a kötvények leszám ’ tolási perczentjét emelje, és viszont a 2Va°/0-n] H kártalanítási jutalékot 1 ‘///„-ra szállítsa be. g" Egyébbként a társulati közgyűlés a törleszt iy tervnek feltétlen elfogadása és jóváhagyása mel . lett a társulat 1891. évi október hó 8-án tartol j" közgyűlés XVI. számú jogerős határozatával meg jl szavazott 200,000 frtnyi újabb kölcsönnek a ma li gyár jelzálog hitelbanktól Budapesten a jól meg i8 értett módon és feltételek mellett felvételét egy 1 hangulag határozatilag elhatározza.

1- A közgyűlés az ig. választmány javaslatá y hoz képest elhatározza, miszerint a Tiszavölgy it központi bizottsághoz kérelem intéztessek, hog; •- társulatunk érdekei is móltányoltassanak, és kü n Ionosén a Fehér-Körös medre, amely különbéi államilag ásott csatorna és rendkívüli iszapolás a nak van kitéve, államilag kotortassék.

li -------------; Békésvármegye közigazgatási bizottságának jelentése az 1891. év II. feléről.

(Vége.)

4.) Az erdőgazdaság.

1 Az erdőgazdaság vármegyénkben csakis a : gyulai és békési-járásban érdemel említést, s ezl 1 illetőleg úgy az uradalmi és városi szakszerű kezelés, mint a közigazgatási bizottság erdőügyi albizottságnak ellenőrző működése, semmi kívánni valót nem hagyott hátra. Felemlitést érdemel í a szép sikerrel és nagy szak értelemmel kezelt I gyula-várii erdőség, melynek kiterjedése 2993,

■ kát. hold s mely Gróf Almássy Dénes tulajdonát képezi. Az évenkénti torlasztások az uradalomnál fennálló rendszeres erdőgazdasági üzemterv alapján hajtatnak végre. Az évi vágásokból nyert fatermés részben mint tűzifa, részint mint fél- gyártmányú műfa anyag értékesíttetik. Az uradalomnak van egy gőzerőre berendezett rácsos és körfűrésze, melyeken az összes, haszon ezé- lókra alkalmas tönk fák feldolgoztatnak. Elő- állittatik továbbá kézileg munkálva mindenfelé donga, keréktalp, küllő, oldal, agy, járom stb. bognár fanemü. Az évenkénti vágás területe 39-l3 kát. hold. Az évenkénti fatermelés pedig 2803 m. tűzi, 60 in. szerszám, s 151. 6 m. haszonfa. Ezen felsorolt adatok az erdő üzem terjedelmes voltáról és igy arról tanúskodnak, hogy az uradalom erdőségében rendszerint nagymérvbe végbe menő munkálatok ősztől egész tavaszig állandóan tekintélyes számú mintegy 130 férfi munkásnak adnak pénzes szakmány és napszám keresetet, mindazonáltal a Békésvármegyében megindult munkásmozgalommal szemben jellemző azon körülmény, hogy a munkaerőt úgy szólván egész ben a szomszéd Biharvármegyéből kénytelen az az uradalom beszerezni a békésvármegyei munkások túlzott igényei miatt!

A Békésvármegye területén létező erdőkre nézve a végleges üzemtervek megállapittattak § a földmívelésügyi miniszter ur által jóvá is hagyattak.

A vármegye terűién a nyilvántartási törzskönyv adatai szerint összesen 983L1213—1600 hold erdő van, melyből tölgyerdő 7333-1100 1600 hold. Ezen erdőkből az 1879. évi XXXI. t. ez. 17 ik §-a szerint gazdasági üzemterv sze int kezelend 4286-206—1600 hold, melyből községi tulajdont képez 1324- 1444—1600 hold.

Magán tulajdont képező erdő, melyek ném az erdő törvény 17 ik §-a szerint kezelendők 5445-1513—1660 hold van.

Azon vármegyei községek, melyek erdővel bírnak, a következők :

a. ) Gyula városa, melynek tulajdonához 352 1572 — 1600 hold erdő tartozik.

b. ) Gyula-vári 165 579—1600.

c. ) Doboz . . 163 800—1600.

d. ) Békés . . 601 693—1600 hold erdővel. Ezen erdők, valamint a 2957- 1178—1600

holdat kitevő hitbizományi erdők mind felesketett erdő őrök, s szakavatott, tisztek által kezeltetnek, | összeségében a vármegyei erdőügyek a közigazgatási bizottsági erdőügyi albizottságának gondos felügyelete s üdvösnek bizonyult intézkedése alatt állanak.

5.) Állatényésztés és állategészségügy.

Az állattenyésztés egyes ágaiban dicséretes haladás észlelhető, különösen a lótenyésztés érdemel felemlitést, mert népünk valóban óriási léptekkel halad e téren előre, mely haladásában legfőbb segítségére van a mezőhegyesi állami méntelep, honnét jó és magasvérű apa állatok állnak jutányos feltételek mellett rendelkezésére.

Sajnos, hogy a szarvasmarha tenyésztés ügyében nem lehetünk oly elismerők, mert leszá mitva az országos jóhirnek örvendő néhány törzs gulyát, a kisbirtokosok nem fektetnek erre olyan súlyt, a minőt az megérdemelne, Nagy hátrányára van a vármegyei községek szarvasmarha tenyésztésére, hogy a békésvármegyei gazdasági egylet elveszté a b.-csabai népbank bukása által „szarvasmarha tenyész alapját“ mert azzal képes lett volna a községek marha állományát néhány óv alatt átalakítani, mert ezen tökéből a szegényebb községeket tenyészbika bevásárlásaiknál segélyezve, az anyagot megjavítani.

I | A sertés tenyésztés az uradalmiakat ért a (szépen fejlődik, s az idén a malacz sem put mJtult oly nagy mérvben, mint néhány év élőt ísjámde a kis gazda még ma is azt nézi ess sijhogy legyen, a minőségre nem fektet sül; it|Hisszük mind a mellett, hogyha a vármegy i-jszabályrendeletek kellő körültekintés és józi ^(szigorral hajtatnak végre, s apa állatokul csak o [.(példányok hagyatnak meg, melyek a tenyésztés 1 (vánalmainak megfelelők s öröklő hibáktól mente lutánna évrőlévrekielégitőb lesz az eredmény, his Iszük, mondjuk, hogy hogy szarvasmarha és se a|tés tenyésztésünk is rövid idő alatt nagy „(kedvező haladást teend.

.( A hasznos házi állatok egészségi állapo la múlt félévben kedvezőtlennek nem mondha zjjóllehet több féle ragályos betegségek fordulta .(elő, amennyiben e betegségek járványossá ne i I igen váltak. Járványos jelleget egyedül a száj lés körömfájás öltött a szeghalmi járásban dBasch testvérek bérletein, azonban e járván lsem vált intensivvé s rövid idő alatt megsziin t| Szórványosan különböző kóralakok lépte .(fel, igy a lépfene a vármegye különböző helyei -(összesen 31 esetben, a takonykor 8, a juhhiml . 4, a sertésorbáncz 2, rüh 27 esetben.

| A csabai határban a sopronyi tanyákban (veszettségnek merültek fel gyakori esetei.

6.) Folyam szabályozási ügyek.

A védtöltések a korábbi években véglegf (méretekkel kiépülvén az ármentesitő társulato (tevékenysége a műszaki árfejlesztés nagy mur (kája mellett 1891-ben általában csak a védve (nalak fentartására s védelmére irányult. Kisseb (mérvű töltés magasitási munkák a vármegye terű (létén csupán Szeghalom körül a balparton é (Körös-Tarcsa alatt a jobbparton lettek végre (hajtva, mintegy 40,000 forintnyi költséggel.

Jelentékenyebb nagy vizek a lefolyt óvbei (nem léptek fel, s igy az árvíz védelem körül i (hatóságok törvényszerű beavatkozása igényű (nem vétetett.

Megemlítést érdemel, hogy az árvédelm (társulatok különösen a múlt év tavaszán jelent [kezett belvizek káros hatásának befolyása alat a belvizek rendezésének igen fontos kérdéséi napi rendre s több társulat a terveket már elké szitette sőt a Tisza-körös-marosi ármentesití társulat a Szarvas és Gyoma körül létesített jelentékeny csatornázásokkal az egész árterüle tekre kiterjesztendő belvízrendezést tényleg mái mégis kezdve.

A Gyula városi körgát kiépítése a múlt éi szeptember havában megindittatott s annak legfontosabb t. i. a Fehér-Körös folyó felé eső része az élővízre tervezett zsilipekkel együtt elkészült, úgy, hogy egy legveszélyesebb töltés szakadás eshetőségére is kellő éberség mellett Gyula-város most már megvédhetőnek mondható.

Az állami kezelés alatt álló Kettős- és Hármas-Körösök mentén a lefolyt évben is nagy mérvű munkák lettek teljesítve, főleg az öcsödi folyamszakaszon a hol a. 14. és 15. számú átvágások teljes méretekkel kiépültek s a 13. számú átvágás kibővítése is legnagyobb részt befejeztetett. Ezeken kívül megindittatott úgy szabályozási mint ármentesitési és hajózási szempontból a Körösök legfontosabb átvágásának a 4-3 klmt. hosszú percsi átvágásnak kibővítése.

Mind ezen a gyulai kir. folyammérnöki hivatal kezelése alatt végrehajtott munkák 904, 813 m3 földmozgósitás mellett 327,529 frt 17 krba kerültek.

Gyulán, 1892 február hó 1-én.

Dr. Fábry Sándor,

várm. főjegyző.

Hírek.

Előfizetési felhivás a „Békés” 1892. máso dik évnegyedére. Lapunk múlt hó végén XI. évfolyamának első negyedét töltvén be, tisztelettel felhívjuk mindazon olvasóinkat, kiknek előfizetése márcziusban lejárt, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. A lap programmja, melylyel éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmát megnyerni, jövőben is a régi marad. Békésvár- megye s abban a megye székhelye Gyula városa közigazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyilagosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva mindennemű személyeskedéstől, ezt az eszmét tűztük zászlónkra, s ezen eszme szellemében fogunk ezután is működni; összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei s községi érdekeink is- tápolásával foglalkozhatunk s eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapunkat; a vármegye Gyula^ városa közönségétől reméljük az eddigelé is hálásan tapasztalt további becses támogatást. Lapunk előfizetési dija szintén a régi marad és pedig az április—júniusi évnegyedre 1 frt 25 kr. mely összeg vidékről „Békés* kiadóhivatalának — Gyulán czim alatt postautalványnyal küldendő be.

A közigazgatási bizottság, április havi rendes ülését, folyó hó 11-én fogja tartani.

A vármegye rendkívüli közgyűlése holnap kezdődik és tekintve, hogy a tárgysorozatban nincs oly érdekes tárgy, mely a bizottság érdeklődését felkeltené, s valószínűvé tenné, hogy a vidéki bizottsági tagok nagyobb számban részt vegyenek a közgyűlésen, nincs kizárva, hogy a tanácskozás még az első napon be lesz fejezve. Nagyobb vitára az első tárgy, nevezeten a csabai katonai laktanya épitésére vonatkozó küldöttségi javaslat nyújt anyagot. Ez ügyről elmondottuk lapunk múlt heti számában nézetünket, és az állandó választmány javaslatával szemben is, mely a küldöttség jelentését egész terjedelmében elfogadja, fenn kell azt tartanunk. Nevezetesen mi indokolatlan pénzpazarlásnak tartjuk, hogy a vármegye, évi 8000 frt adó terhet vállaljon magára, amikor evidens dolog, hogy ilymérvű önmegadóztatásra nincsen szükség, és hogy ezen összeg

e messze felülmúlja ama kötelezettseget,^ melyet a - beszállásolási törvény a vármegye közönségere ; hárít. Azt hisszük, hogy ezen felfogás a kozgyu- r, lésen is hivatott interpretálókra^ fog találni, t. Óhajtjuk és reméljük, hogy a közgyűlés, a var- li megyei monográfia létesítésére vonatkozólag előtt terjesztendő küldöttségi jelentést, melyben java- y soltatik, hogy régész- és művelödéstörténelmi tár- i- sulatunk tudós főtitkára dr. Karácsonyi Jánosnak,

., lapunkban ismertetett ajánlata elfogadtassák, ba- í- tározati erőre fogja emelni. Csakis ez úton re- f. mélhetjük, hogy a bold. Haan Lajos elbunytaval is befejezetlenül maradt anyag, mely különben nagyon becses adatokat tartalmaz, kellően kiegészíthető legyen és maga a munka, a hozzáfűz zödő nem közönséges igények színvonalára emelkedjék. A tárgysorozat többi része, alig számba- ! vehető kivétellel valamennyi, egyes megyei községek magán belügyeiré vonatkozik. Itt sajnosán le kell mondanunk kritikai jogunkról és mint ■ mindig, úgy ezúttal is be kell érnünk ama tudattal, hogy a községek ügyei behatóan előkészíttetnek már az állandó választmányban, és hogy annak javaslatait a közgyűlés többnyire aggály nélkül teheti magáévá. Mégis talán egy pontra J különlegesen fel kell hívnunk a bizottsági tagok figyelmét. Endröd község az első jegyzői fizetést 1 megváltoztatni (igy mondja a tárgysorozat) volta- képen pedig tetemesen leszállítani akarja. Nagyon nyomós érvek legyenek azok, melyeknek a törvényhatóság deferáljon, hogy a fizetés változta - 8 tás, vagy hogy még egyszer ismételjük, a fizetés edukezióba bele menjen, mert ez aligha állhat ' a községnek is érdekében, mely nagyon kétes értékű hasznot fog nyerni, ha a megtakarítást,

1 a község ügyeit vezetni első sorban hivatott fő- 1 ivatalnoka rovására fogja elérni.

A képviselőtestület folyó hó 6-án tartja rendes félévi közgyűlését, melynek főtárgyát a város múlt évi zárszámadásai fogják képezni, azonkívül egész sereg ügy, egyik fontosabb a másiknál, és egyaránt igénylik a városi kép- selök legnagyobb figyelmét és érdeklődését. — Dutkay Béla polgármester jelentése a múlt évűi, 38 lapra terjedő nyomtatott füzet, gonddal szerkesztett, igen értékes művecske, mely hű képét nyújtja a város pénzügyei-, közegészség- gyi-, közrendészete, közlekedése, közgazdasága-, özoktatásügyének s hivatalos ügyforgalmának, füzet szétosztatott a városi képviselők közt és ezen körülmény felment bennünket a bővebb éltatás kötelezettsége alúl, noha egyes részeire még alkalmilag visszatérünk. A képviseleti közgyűlés tárgysorozata egyébkint a következő: Az 1891-ik évre vonatkozó polgármesteri zárjelentés. 2. Az 1891. évi közpénztári, ápolda, körgát, Göndöcs Benedek alapítványi, gr. "Wenck- heim Frigyes alapítványi, kis-péli legelő, szépészeti, népkerti csarnok, kataszteri, letéti, árvíz költség, tűzőrségi, fogyasztási adó, regale, árva- pénztári, katona elszállásolási, laktanya és városi közmunka pénztárak, zárszámadásai, valamint a vagyon leltár, a gazdászati szakosztály a tanács véleményével. Ezzel kapcsolatosan a gazdászati szakosztály indítványa Ricsek János ellenőr (alpénztáritok)' évi fizetésének 20Q'. írttal leendő felemelése iránt. 3. A közvágóhíd építésére vonatkozó terv és költségvetés a gazdászati, építészeti szakosztály és a tanács vélemé- yóvel, valamint az építés czéljaira szükséges legfeljebb 55000 írtig terjedő kölcsön felvétele iránti előterjesztés. 4. A községi és árvatári tő- kepénzeknek mely pénzintézetbe leendő elhelyezése tárgyában névszerinti szavazással hozandó határozat. 5. A körgát építési czéljaira felvett kölcsönnek mikénti visszafizetésére vonatkozó küldöttségi javaslat a tanács véleményével. 6. A fogadó, vendéglő, szállóhely, kávéház és kávémérő iparok gyakorlására vonatkozó szabályrendelet némi részben való módosítása iránti rendeleté a nmltsgú m. kir. kereskedelemügyi minisztériumnak. 7. A vármegyei tek. törvényhatósági bizottság határozata a sertés mázsáié ügyében, tanács erre vonatkozó véleményével. 8. Göndöcs Benedeknek a népkerti pavilion építése folytán felmerült követelése tárgyában tett tanács intézkedés 9. A tanács előterjesztése az. 893. évi közmunka összeírás elrendelése s a váltságdíjak megállapítása iránt, 10. Chriazto Miklós képviselő indítványa az Árvamegyei Ínségesek segélyezése iránt, a tanács véleményével. 11. Göndöcs Benedek városi képviselő indítványa a népkert kibővítése iránt, a gazdászati szakosztály és tanács véleményével. 12. Pénztárnoki jelentés a városi haszonbér hátralékok behajtása s illetve leírása iránt, a tanács véleményével. 13. Lindenberger István kérvénye leégett háza felépithetése czéljából adandó segély iránt. 14.

behajthatatlanná vált városi, tűzőrségi, napszámos és árvízvédelmi adó leírása iránti előterjesztés, a tanács véleményével. 15. A polgár* mester jelentése a fogyasztási adó bérbe vétele körül tett eljárása eredményéről. 16. Seres József v. képviselő által a f. év január 9-én tartott rendkívüli közgyűlésen előterjesztett interpelláló folytán megtartott vizsgálatról felvett jegyzőkönyv. 17. Szász István és társai bűnügyében hozott Ítéletek. 18. Az alsó-fehér-körösi- ármentesitő társulat választmányi és tisztújító közgyűlésének jegyzőkönyve. 19. Folyó évi január, február és márczius hónapokban megtartott pénztár vizsgálati jegyzőkönyvek. 20. A tanács jelen- tése néhai özv. Csausz Lajosné által a helyi Bze- gények részére hagyományozott 100 frt átvételé- rál- árva tartalék alapból Rostás Mihály

behajthatatlan adója fejeben 15, a pénzügyi ut- mutatóra 2 frt kiutalványozása szerint előterjesztés. 22. Erdélyi Sándor által haszonbérbe birt szegények földje utáni bérleti összegből évi 6 frt 29 kr. leírása iránt. 23. Az árvapónztár véletlenül megtartott vizsgálatáról felvett jegyzőkönyv. 24. Időközben netán érkezendő ügyek.

i békésmegyei régész- és közművelődési egylet által, az egylet érdemes elnöke, Göndöcs Benedek apát áldozatkészségéből 1891-ben kitűzött 10 arany pályadíjra 2 munka érkezett be; egyik * Honfi dalra zengj% másik .Jobb későn, mint soha“ jeligével. A feladat volt: ősz- szegyujtem megyénk eredeti közmondásait, nép-