Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-03-20 / 13. szám

őzéiből választói körébe. Az országos szabadelvű párt több kitűnősége kiséri le, köztük Berzeviczyj államtitkár, Kubinyi, gr. peleky József, ierényi Lajos és Tisza István is. A függetlenségi partnak is nagynevű vendégei jönnek ma Szarvasra, közöttük Pap Elek, dr. Barabás Béla és Eötvös Károly képviselők is. A szarvasi járás főszolga- bírája, mérlegelve az ottani viszonyokat ós a vá- Iasztással járó kedélyizgalmakat, esetleges konfliktusokat megelőzendő, nem tartotta helyén valónak, hogy a két párt, egy napon tartsa nyilvános szónoklatokkal egybekapcsolt gyűlését, és miután a szabadelvű párt tervezett gyűlését korábban jelentette be, ugyanazon napra nem adott engedélyt a függetlenségi pártnak a szintén kért gyűlés megtartására A függetlenségi párt, a főszolgabíró határozatát megfelebbezte a vármegye alispánjához, aki eme felebbezés folytán a gyűlést engedélyezte ugyan, de ezzel ogyideüleg minden lehető intézkedést megtett arra nézve, hogy a paralell gyűlésekből eredhető összeütközések el- kerültessenek. Nevezetesen gondoskodott róla, hogy a szarvasi csendőrörs jelentékenyen meg- erősittessék és ismerve Szarvas városa közönségének higgadtságát és békés hajlamait, reméljük, hogy ezen általunk is különben helyeselt óvintézkedés, teljesen elégséges lesz a közrend fen- tartására. Maga a választás — mint már jeleztük — folyó hó 31-dikére, csütörtökre van kitűzve. A mai nap eseményei bizonyára hathatósan befolyásolandják az alkotmányos küzdelmet, melynek kimenetele e pillanatban annyira kétséges, mindkét párt annyira bízik diadalában, hogy meddő dolog lenne most még jóslatba is bocsátkozni.

A polgári iskolaszék, még múlt évi augusztus hóban bizottságot küldött ki javaslattétel végett, hotry a polgári iskola igazgatói állása, mely eddigelé három évenkint változott, a jövőben miként szerveztessék. A bizottság, folyó hó 25-én Jantsovits Emil elnöklete alatt ülést tartván, ama egyértelmű megállapodásra jutott, hogy az összes község', nevezetesen a polgári, ismétlő, ipartanodái s tanyai iskolák igazgatósága egy kézbe egyesittessék, az igazgatói váltakozás elejtessék, az iskolaszék fentartván magának a jogot, hogy az igy összesített igazgatói teendőkkel tetszése szertnti tanerőt bízzon meg és attól, ha azt czél- szerünck tartandja, a megbízást megvonhassa illetőleg azt más tanárra ruházza át. Kimondatott azonban az is, hogy a községi iskolák igazgatásával megbízandó tanerő, mint tanár, csakis a polgári iskolában tarthasson tanórákat s egyéb kötelezettségeket magára nem vállalhat. A bizottság ily értelemben tesz javaslatot az iskolaszéknek, mely a napokban fog ülésre összehivatni.

Helyreigazítás. Szeghalomról helyreigazító sorokat veszünk a lapunk múlt heti számában Szeghalmon márczius I5-ikére vonatkozólag hozott tudósításunkhoz. A polgári olvasó egyletben ugyanis a Petőfi „Nemzeti Öal“-át szavaló egyénnek neve, nem — mint tévesen közölve volt — Szokolovics, hanem Szokolay János.

A gyulai izr. nőegylet által f. hó 19-én rendezett társas estély várakozáson felül sikerült. A tiszta jövedelem 133 írt 32 kr, mely az egy-“ leti pénztár javára esik és mint halljuk egyrésze az árvamegyei ínségesek nyomorának enyhítésére fog fordittatni. A felülfizetők névsora a következő : Huszka János és Eisler Lipót 5—5 frtot, Braun Mór, Lederer Lajos, Reisner Zsigmond és Dr. Berkes Sándor 3—3 frtot, Pózsa Imre (Csaba), Leopold Johanna, Weisz Mór, Hoffmann Samu, Metzner Manó, Billicz Yilmosné, Czinczár Adolf, Ozv. Reisner Ignáczné, Rosenfeld Márk, Dutkay Béla, Manheimerné és Szilárd Ferencz 2—2 frtot, N. N., N N., Weisz Zsigmond mérnök, Gold- rnann Samu, Feldmann Álátyás, N. N., Bleyer Adolf, Lusztig Adolf, Dr. Stiassny Miksa, Goldstein Miksa, Deutsch Jakab, Grünwald Vilmos, Susitzky Ödön, Kohn Dávid, Braun Dávid, Fogl Adolf, Rosenthal Lipót. Neumann Simon, Kohn Hermann, Dr. Berényi Ármin, Fáy Izidor, Bródy Adolf, Dr. Bárdos Arthur, Steinfeld Jenő, Dr. Bállá Henrik és Moskovicz Hermann 1 — 1 frtot, Huszerl Miksa, Deutsch Károly, Berger Jakab, Weisz László, Kohn Mór, Kohn Zsigmond, Kohn Sándor, Kohn Sándorné (Orosháza) és Kohn Bernét 50—50 kr, Schvartz Fülöp 30 kr, Messinger Gr. 20 kr. Fogadják a nemesszivű adakozók a nőegylet választmányának hálás köszönetét.

A könyöradományok nyugtázása. Szmrecsá- iyi árvamegyei főispán következő sorokat intézte Terényi Lajosné úrnőhöz: „133. ein. sz. Terényi Lajosné 0 méltóságának Gyulán. Vonatkozással hozzam intézett bcoses levelűkre van szerencsém méltóságodat értesíteni, hogy vármegyém Ínségesei részére küldött 200 frt 20 kr. az kettőszáz forint 20 krnyi összeget mint gyűjtést, késemhez vettem és azt rendeltetése szerinti felhasználás czeljábol a vármegyei inségbizottság- hoz áttettem. Miről midőn mélóságodat értesíteném, fogadja ezen nagylelkű jótéteményéért legmelegebb köszönetemet. Alsó-Kubin, 1892-ik évi márcz. hó 10-én. Szmrecsányi s. k. főispán.

Az izraelita nőegylet által, folyó hó 19-én äste a népkerti osarnokban rendezett jótékony- Jzélu ténozvigalom minden tekintetben sikerült mulatság volt, mely anyagilag is szépen jövedel- niezett a humánus egylet czóljaira. A négyeseket rét ko onnban mintegy 50 pár tánczolta. a hangulat kedélyes és fesztelen volt. A közönség együtt- maradt reggeli 5 óráig és mindenki egy jól ellökött estély -emlékével vált meg a vigalom äzm helyé tol. °

Csatár Zsigmondnak ugylátszik erre az öt jsztendós országgyűlési cziklusra, vagy talán izontulra is elhomályosult a szencsecsillaga. Gyula itán Győrszigeten próbált szerencsét és pedig az írszágos függetlenségi párt támogatása nélkül WM szakállára. Ellenjelöltje a szabadelvű párti boidyary^ Elemer volt, kit az ottani kerület 354 szótöbbséggel választott meg Csatár Zsigmond 3llen. A választás folyó hó 24-én volt.

Orosházán a vasúti állomáson Madai István ipáczai lakostól 2100 forintot tartalmazó nénzes ;árczát loptak el. A ossndőrség az ösmeretlen tettest erelyesen nyomozza.

[, Selyemtermelés.

■| A vármegye területén még mindég ^ ner ,tűzetik, holott a talaj az eperfák tenyésztésért -(mely a selyemtermelésnek első alapfeltétele Iképezi igen alkalmas. Meghonosítandó ez iparage la törvényhatósági bizottság felszólította a várme gye gazdasági egyesületet egy eperfa tenyésztői (szabályrendelet szerkesztésére. A szabályrende (leti tervezet elkészült s a legközelebbi törvény (hatósági közgyűlésen tárgyaltatni fog. Remélhet (hogy ezen szabályrendelet folytán az eperfi (tenyésztés s annak folytán a selyem tenyésztő la vármegyében meghonosul.

Kísérletek történtek a vármegyében és pe (dig nevezetesen a békésmegyei gazdasági egyle (három külömböző talajú gazdaságban eszközöl | műtrágyázási kísérleteket, s néhány haladni vágy (uradalom próbálkozott azokkal eredményt elérni (ámde az utóbéi két év épen nem volt alkalmas (különösen a nehezebben oldható phosfátokka [tett kísérletekre.

A békés-megyei gazdasági egylet több évei át kísérleti termeléseket eszközöltetett a várme- gye különböző részeiben czukorrépával, s mintái két évi kisérlet a legkedvezőbb eredményt tüntette fel, a ezukorrépa czukortartalma a buda jpesti állami vegykisérleti állomás hivatalosan eszközölt polarisatioja szerint 14-től egész 22°/0-ig váltakozott vidékenkint — a f. évben már silce rült több haladni vágyó gazdát nagyobb mérvben való termelésre nyerni meg, s mintegy 200 holdra jelentkeztek vállalkozók s a rendkívüli szárazság daczára is jól sikerült. A termett ezu- korrépát nagy részben a hatvani ezukorgyár vette át előleges alku mellett 87 kr, m m. árban melyben a 40°/o répa szelet megváltási ára is bent foglaltatik A gazdasági egylet élén az egylet jeles és tevékeny elnöke Méltóságos Beliczay István úrral mindent elkövet, hogy ezen hasznos növény termelése itt meghonosuljon, s ha a gazda közönség annak termelésével megbarátkozik; ha annak sok oldalú hasznosságát s a szarvas- marha tenyésztésre valamint a vetés váltásra üdvös hatását felismeri, bizonnyal oly eredményeket fog az szülni, a melyek a gazdára ép így. mint a munkás osztályra csak áldásosak eendenek.

A gazdasági czélszerűbb gépek dicséretesen erjednek, s ma már a tekintélyesebb paraszt gazdák is sorvető gépet, jó ekét, vasboronát, tengert stb. használnak, a gőzcséplőgépek pedigl italanosan el vannak terjedve, s lóval nyomtatni nár alig lehet látni s e részben csak is várme- ;yénk sárréti járása hagy fenn kívánni valót, io 1 a tagosítás — közgazdaságunk felette nagy látrányára — még máig sincs keresztül vive. (Yége köv.)

[ Magyar Egyesület felhívása a vidék közönségéhezi

t

il A §Magyar Egyesület* első sorban Buda-i [pest megmagyarositását tűzte ki czéljául. Fővá Irosunk gyönyörűen fejlődik, de sem belső élete, sem külszíne nem igazolja, hogy a magyarság fő- és székvárosa.

Ősi polgársága nagyrészt német ajkú. Még (nem régen titkos és nyilt szövetkezetek léteztek |itt, melyek tervszerűen működtek nemzeti tö-| rekveseik ellensúlyozására.

I

A kereskedők zöme csak nehezen szokik le hagyományos németségéről.

Az alsóbb néposztályokban csaknem telje-j sen megakad a magyarosodás.

A helyi német sajtó pedig, mely évenkintj tizenhét millió példányban árasztja el az orszá-| got, egyre szaporodik és még jobban elszigeteli a köröket.

A gazdasági verseny folytán mindenfelől) özönlenek be idegenek, kik közül sokan, ha köztünk megtollasodtak, nem hogy nemzetünkbe! olvadnának, de tüntetnek külföldiségökkel és sa ját otthonunkban úgy viselkednek, mintha ők lennének itt a gazdák s mi az idegenek.

8 főváros vezérlő társadalma, mely szívben) lélekben magyar, általános hibánkban szenved;! közönyös.

Innen van, hogy fővárosunkban sehol sem] szembeötlő a nemzeti jelleg. Sőt ellenkezőleg; utczaszerte német társalgás hallható. Lépten | nyomon német czégtáblá1«, német feliratok, hirdetések Juthatok. Üzletekben, kávéházakban és vendéglőkben többnyire német a kiszolgálat. A német szellem fattyúhajtásai sokszor a hamupipőke szerepére kárhoztatják a magyar irodalmat.| Közmulató helyeken idegen jövevények izetlen-1 ködnek.

Ezek a szomorú állapotok érlelték meg a| „Magyar Egyesület“ alapításának eszméjét Ki-| bontott zászlónk alá ezrével sorakoztak Buda pest hazafias polgárai, hogy a lanyhákat buzdít | sák, hogy a csökönyös elemekben felábreszszék a nemzeti öntudatot, hogy az idegenkendőt meg-| hódítsák.

De hogy egyesületünk ezt a nagy missiótl sikerrel teljesíthesse, ahoz a nagy magyar kö-j zönség közreműködése szükséges és pedig nem-| csak a főváros, hanem a vidék polgársága ré-l részéről is.

Egyesületünk tagjainak ezrei ünnepélyes fo- gadalmat tesznek, hogy csak oly hazai kéreske- donel^ vásárolnak, kinek ezége és üzletvezetése | kizárólag magyar; hogy üzletekben, kávéházakban és vendéglőkben mellőzik; hogy a helyi| nemet mulató helyeket nem látogatják.

„Mennél számosabban fognak ily szellembenI működni, annál nagyobb lesz az egyesek fellé I pésének erkölcsi súlya.

' I fordulunk vidéki polgártársainkhoz.)

Kérjük, hogy ha Budapestre jönnek, cselekedje-Y nek hasonlóképen.

A kit üzletekben németül szólítanak ni< g |i ne vásároljanak abban az üzletben I 1

I A kit vendéglőben a pinezér németül szol- |gál ki, hagyja ott azt a vendéglőt!

A kinek kávéházában a pinezér helyi német ’(lapokat hoz, utasítsa vissza azokat, t Ne tűrje hallgatagon senki az idegen szel- _|»em tolakodásait, hanem érvényesítse magyarságát. j| S ne törődjünk elleneink gúnymosolyával, .[.sem hamis jelszavaikkal. A chauvinizmus csak .(ott kezdődik, hol az igazság vágződik. Ki me- 51részii állítani, hogy igazságtalanul cselekszünk, k (midőn Magyarország fővárosában a magyar nyel- s vet terjesztjük 1

Buzduljunk egymás erélyén! Mindegyikünk (lelkében lobbantsa fel a lángot az elvtársak lel- . üresedése. 8 tartós tűzhez sok tüzelő anyag kell. jFegjunk kezet mindannyian, kik szívünkön hordájuk a szent ügyet.

8 ha szükséges, hajtsuk eszménk szolgálatába elleneink magánérdekeit is. Lássák, hogy l|sokan vagyunk, s hogy nemcsak beszélünk, ha- (nem cselekszünk is. Lássák, hogy csak úgy boldogulhatnak közöttünk, ha nemzeti törekvéseink- |nek meghódolnak.

Minden magyar vegye ki részét Budapest (magyarosításában. Csakis igy teljesedhetik be (szívünk vágya, hogy fővárosunk mielőbb teljelsen magyarrá legyen.

Hazafiui üdvözlettel ;

A „Magyar Egyesület.“ |<

|

2559—1892. j

Hirdetmény.

Az 1891. évi XIV. t.-cz. alapján Bókésvár- ( (megye területén létesítendő betegsegélyző pénz- * (tár megalakítása czéljából f. év ápril hó 9 ik j (napján délután 3 órakor és délután 4 órakor a városháza nagytermében az érdekeltek gyűlése f meg fog tartatni és pedig ápril 9-én délután 3 j órakor a munkaadók (kereskedők, iparosok és [ gyárosok) s annak befejezte után délután 4 óra- { kor a belépésre kötelezett alkalmazottak gyűlése £ fog megtartatni. £

Mindkét rendbeli gyűlésen az illetők cső- | portjából 5—5 bizalmi férfiú fog választatni, kik- s nek feladata leend ezen iparhatóság közbenjötté- [ vei a betegsegélyezési pénztár létesítése iránti a

további intézkedések megtétele. |

Felhivatnak úgy a város mint a megye te- f rületén levő összes munkaadók (kereskedők, ipa- ü rosok és gyárosok) valamint a belépésre kötele- s zett alkalmazottak, hogy a kitűzött gyűlésen any- n nyival inkább jelenjenek meg és vegyenek részt, mert a bizalmi férfiak megválasztása a megjelen s

tek számára való tekintet nélkül fog megejtetni Kelt Gyulán a városi tanács mint elsőfokú iparhatóságnak 1892. évi márczius 26-án tartott üléséből.

Dutkay Béla,

polgármester

Hírek.

Előfizetési felhívás a „Békés” 1892. évi má íodik évnegyedére. Lapunk e hó végén XI. é^ ölyamának első negyedét töltvén be, tisztelet« elhívjuk mindazon olvasóinkat, kiknek előfizetés nárcziusban lejár, hogy azt mielőbb megujitai ziveskedjenek. A lap programmja, melylyel éve ;en át sikerült a közönség osztatlan bizalma negnyerni, jövőben is a régi marad. Békésvái negye s abban a megye székhelye Gyula város tözigazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekei Lépviselni, tárgyilagosan, higgadtan, függetlenü le óvakodva mindennemű személyeskedéstől, ez ,z eszmét tűztük zászlónkra, s ezen eszme szel emében fogunk ezután is működni; összekötteté einknél fogva ama kellemes helyzetben voltun s vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetés elyett kizárólag megyei s községi érdekeink is ápolásával foglalkozhatunk s eme törekvésünk en megyénk és városunk kiváló fiainak közre íűködése támogatja lapunkat; a vármegye ryula városa közönségétől reméljük az eddigel i hálásan tapasztalt további becses támogatási iapunk előfizetési dija szintén a régi marad e edig az április—júniusi évnegyedre 1 frt 25 ki íely összeg vidékről ,Békés“ kiadóhivatalának -I ryulán“ czim alatt postautalványnyal küldendő bt

Beliczey István, vármegyénk volt főispánja ki deczember hóban tartott közgyűlésen válasz itott be a közigagatási bizottságba, megrongál gészségére való tekintettel lemondott eme tag ágáról. Amit őszinte sajnálattal veszünk tudó íásul, mert az ő kipróbált tapasztalataira özügyek minden ágában és különösen azok leg intosabb testületében : épen a közigazgatási bi óttságban, szükségünk volna.

Nagy István az orosházi főszolgabíró mell eosztott közigazgatási gyakornok, eme állásáró amondott.

Az ujonczállitás Gyulán folyó hó 21. és 22 éi lent végbe és pedig kitűnő eredménynyel. 1 édorőtörvény rendelkezése, mely szerint a had őtelezettség betöltött 21 évhez köttetik, a so ozási anyagot, (hogy a műkifejezést használjuk ätemesen megjavította. Máskor a járási közsé ekkel együtt nem volt olyan eredmény, min lost magát Gyula városát illetőleg. Ugyani lost a járási községekből 51 egyéut soroztak be iig Gyulán a 326 összeírt hadköteles közül kik között a távollevők és ismeretlenek is ben iglaltatnak, besoroztatott a közös hadsereghe s a honvédséghez 74, felülvizsgálatra küldetet egyén. Fegyverképtelennek 74 hadkötelest nyíl ánitottak. A sorozás egyébként a megszokott é assz néven is alig vehető zajjal ugyan, de más iilönben példás rendben folyt le.

Szarvasnak élénk napja van ma. Úgy a sza adelvü, mint a függetlenségi párt, képviselő vá isztást megelőző nagyszabású akoziót fejt ki ogy a győzelmet magának biztosítsa. A szabad Ivü párt jelöltje Szioák Imre ma délután tartji rogramm beszédjét, s ugyancsak ma érkezik

J

tagok szives figyelmébe. A törvényhatóság közgyűlés bizonyosan méltányosan és be lyesen oldja meg a kérdést és főleg úgy hogy az építés tényleg mielőbb megkezd hető legyen.

Békésvármegye közigazgatási bizottságé nak jelentése az 1891. év II. feléről.

(Folytatás.)

VII. A foldmivelésügyi minisztérium ügykörét érdeklöleg.

1, Békésvármegyére nézve a lefolyt 1891 év gazdászati tekintetben nem mondható épei rosznak, habár sok tekintetben hozott csalódás! a gazdára nézve, de úgy a kedvezőleg alakul! gabona árak, valamint a lábas jószág értékének azzal fokozatos emelkedése sokat kipótolván, a múlt évet átalában a türhetőbb évek közzé sorozhatjuk. Az 1890-91-iki tél nem hagyott kellemes emléket maga után Békésvármegyében, mert az ezt megelőzött rendkívüli száraz ősz folytán az őszi vetések legnagyobb része, csak november hóban kezdett kelni, s alig bujt itt ott ki, beálltak a kemény fagyok s beállt a nagy havazás. Ez utóbbi ugyan nem leendett baj, sőt kívánatos volt a gyenge kelésben levő vetésekre, ámde baj volt az, hogy a 12—15 cm vastagságú hó réteg csak rövid ideig szolgált takaróul a vetéseknek, mert egy rohamosan beállt déli légáramlat elolvasztá, s a föld fagyassága következtében be nem vehetvén a hóvizet az a lapályosabb részeken összefutott s tavakat képezett. Fokozta az aggodalmat az ismét gyorsan beállt kemény hideg, mely ezen, — a lágyidő által előállított tavakat befagyasztá, s az ezek alatt levő veté sektől a levegőt teljesen elzárván a vetések ki-1 veszését okozá, Később ismét nagyobb havazás állván b?, a vetések takaró alá jutottak, ámde a| hó oly sokáig és oly vastagon feküdt a talajon, hogy sok vetés ennek következtében kipállot| vagy nagyon megritkult. A tavasz későn nyílt;) a vegetatio lassan indult meg s márczius és áp I rilis hónapokban oly ritkák és soványak voltak) a búza és rozs vetések, hogy a legnagyobb aggo-| dalomra adtak okot, és sok helyen szükségessé) vált a küzántás és a tavaszi búza vagy árpával) való pótlás vagy után vetés. Május első fele még) mindig nem nyújtott reményt egy — csak | némileg is kielégítő búza termésre s csak május |l második felé, és a csapadékbau gazdag juniusji elején hozták meg a gazda kedvét, mert az ősziji vetések gyorsan bokrosodtak, s mire kasza alá < kerültek minden reményt felül múlva, jóközép)] termést adtak. |l

A tavasziak u. m. az árpa és a zab a középen alul maradtak, de a kukoricza egészen) kielégítő termést adott.

A takarmány termés gyenge volt, különö-L sen a természetes kaszállók fizettek felette szűkén.) A takarmány répa sem adott kielégítő termést.|

A dohány — bár ültetésével sok baj volt] s a pajod és az agrotis segetum álezája folyton! rágta ki, eléggé kielégítő termést adott. |p

Repcze alig maradt valami de ahol meg-|r maradt elég jól s helyenként dúsan is fizetett; 8 ámde a repcze növénynek annyi mindenféle ellen-)’1 sége van már vidékünkön, hogy a repcze terme | lés kezd a legszűkebb korlátok közzé szorittatni.|n

BHhShMmé il

2.) Borászat ezölöszet és gyümölcs termelés. |,j|

A phyloxera és peronospora vármegyénk) összes községeiben fellépett már I megkezdő, |lj sőt több helyen már már be is végzi pusztítását.| A Békés megyei gazdasági egylet, valamint a[si vármegye közgazdasági érdekeit is szivén viselő) főispánja mindent elkövetnének, hogy közgazda-L; Ságunknak ezen egyik jelentékeny ágát rneg-L menthessék, vagy újjá alakíthassák, ámde a nép ” közönyével megküzdeni kitartó erő szükséges! Egyelőre a gazdasági egylet amerikai szőlő vessző).. telepet létesít hogy a szőlők újjá alakítása ez P utón történhessek; a vármegye közigazgatási) bizottsága pedig a közgazdasági előadó inditvá- ?, nyára minden községnek megrendelendőnek ha- távozta, hogy peronospora permetezőket szerezzen 1 be, s azokat a szegényebb szőlő birtokosoknak dij nélkül bocsássa rendelkezésére, beoktatván ü‘ őket egyszersmind az azzal való bánásmód ésp mikénti eljárásra nézve is. Az itt termett bor nem világ kereskedelem czikk ugyan de a helyi)»; fogyasztás tekintetében mégis fontos, s a f. év- u ben hallatlan maga árakat ért el a must 16—20 n forinton vevőre talált hectoliterenként. A cse- d mege szőlő termelése már szép lendületnek in- v dúlt, s azzal élénk kereskedés űzetik; említést n érdemelnek a kezdeményezők nevezetesen Stark p Adolf, Vidovszky Károly és János B.-Csabán, ü Mikolay István és Vidovich József Orosházán, k Dr. Kiss István, Vidovszky Ferencz Gyomán stb. kik 3—8 holdon termelnek nemes asztali faj szőlőt s azzal nem csak a bel de a külföldéi is b élénk kereskedést űznek. Megemlitésre méltó, p hogy Arad, N.-Várad, Budapest stb. tőlünk lát sí ják el magukat csemege szőlővel. Az idei tér- ni més középszerű volt. j,

2.) Méhészet és selyem termelés kísérletek, gépek, vízmüvek. si

A. méhészetre már több év óta kedvezőtlen Z( idő jár, mert a száraz időjárás miatt ép akkor nincs a méheknek legelőjük a mikor leginkább r< kellene, s az ezzel foglalkozók csak nagy áldozatokkal tudják törzseiket fenntartani. Most Szarvason van alakulóban egy nagyobb szabású , méhész egylet, mely ha létesülhet, nagy lendüle- ki tét lesz hivatva adni a vidéki méhészetnek.

Kiteleltetett a vármegyében a múlt évben ni 1042 mozgó szerkezetű kaptár méh, és 1553 közönséges köpü. Volt a vármegyében összesen m 2825 méh család. Termeltetett 12,588 méter- P' mázsa méz, melynek értéke, mótermázsáját 30 írttal számítva 3376 frt 40 kr. Nyeretett összesen K 1060 90 mm. viasz, melynek értéke kilogramját n< 1 írttal számítva 1060 frt 90 kr. úgy, hogy az Összes méhtermókek értéke 4837 frt 30 kr. n<