Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-03-20 / 13. szám

\ Eljegyzés. Orosházán Fóliák Márton keres­kedő eljegyezte dr. Haasz Soma ügyvéd szere­tetreméltó kedves leányát Flórát. Hubay konczert ápril 6-án. A gyulai nőegy­let a helybeli szegények segélyzésére ápril hó 6-án a népkerti pavilion termében Hubay Jenő világhirü hegedűművész — Bodó Alajos ismert jeles zongoraművész hazánkfiai közreműködésével hangversenyt rendez, melyre Gyula város és vi­déke nagy érdemű közönségét tisztelettel meg­hívja : a nőegylet választmánya. Helyárak: Kör­szék az első három sorban 2 frt, — a következő három sorban 1 frt &0 kr, — a hetedik sortól kezdve 1 frt — állóhely 60 kr. Jegyek napon­ként előre válthatók Dobay János kereskedésében ápril 6-án délutáni 5 óráig; azontúl este 6 órá­tól a pénztárnál a népkertben. Kezdete este fél 8 órakor. Felülfizetések a jótékonyczél iránti tekintetből köszönettel fogadtatnak és a helybeli lapban nyugtáztatnak. — Műsor: I. „Az ördög szonátája“ szerzé G. Tartini. előadják: Hubay J. és Bodó A. II. a) Románcz Bvendsen, b) „Zephir“ a «Virágrege» cyklusból Hubay. Elő­adja: Hubay J. III. a) „Resígnáczió előadja Bodó, b) „Scherzo“ Mendelssohn, c) „Palonaise“ Paderevszky, előadja; Bodó A. IV. a) „Bölcsődül" Reber, b) „Csárda jelenetek“ Hubay, előadja: Hubay J. V. a) „Bercense“ Grieg, b) „Valse burlesque“ Bodó, c) „Magyar-ábránd" Zimay, előadja: Bodó A VI. Fényes hegedű változatok a „komám asszony“ dallama felett szerzé és eíőadja: Hubay Jenő. Tany József budapesti táncztanitó váro­sunkba érkezett és f. hó 81-től kezdve a dél­utáni és esteli órákban táncztanfolyamot tart Végh József úr házában, a volt 48-as kör helyiségében. Lakása a „Komló“ szállodában van. Ajánljuk a tánczkedvelők figyelmébe. Olcsó hitel czimű múlt heti újdonságunkra vonatkozólag Ó-Kigyósról folyó hó 22-íki kelettel következő sorokat veszszük: E hó 20-án .megje­lent becses lapjában ismertetett „Olcsó hitel“ hez melyet a békésmegyei takarékpénztár akar életbe léptetni, azon megjegyzést kell tenni, hogy a tér P vezett kölcsön nyújtás, melynél 6°/0 a kamatláb, csak ugyan előnyösebb az eddiginél, amennyiben eddig 8°/0 kamatot is szedtek a jelzálogi kölcsönök­nél, do máskülönben a földhitel intézeti kölcsönök még mindig előnyösebbek és fognak is ma radni, mivel ha 98 as árfolyammal, pedig ez most 94—95 körül van, számíttatnak is a záloglevelek és igy 1000 frt kölcsön végett 1075 frt 27 krról ad is az adós kötelezvényt, akkor is például- a magyar földhitel intézeti 4°/0 os kölcsönnél, hol L tőke és kamat törlesztés 5°/0, a fizetendő ösz- jjzeg 2207 frt 77 krt tesz, a takarékpénztári 2240 Űrt helyett, de ezenkívül, az utóbbi kölcsön 82, jtjíz előbbi pedig 41 évre lévén felosztva, a tör­lesztést is a takarékpénztárnál, nehezebbé teszi -azon körülmény, mivel évenként a takarékpénz­tárnál 70 frt, a földhitel intézetnél pedig 53 frt, 85 kr fizetendő. A földhitel intézeti kölcsön azért ^is jutányosabb, mivel ott a kölcsön kitáblázási •'"-' engedélye csakis 50 kr bélyegjegy alá esik, a ta­karékpénztárnál ellenben a Il-ilc fokozat szerinti bélyeg illeték fizetendő, mely a nevezett 1000 frt összeg után 3 frt 75 krt tesz. — Gondolom, hogy az érdeklődő közönség tájékozása végett nem ártana fentebbi sorokat is becses lapjába fölvenni. — Maradván teljes tisztelettel Pándi István. *) Halálozások. Vasárnap esti órákban nagy részvétet keltő gyászeset hire terjedt el a kö zönség körében, váratlanságánál fogva ép oly meg­döbbenést mint igaz részvétet keltve, Fáy Izidor, ki úgy is mint tehetséges és szorgalmas fényké­pész, úgy is mint szerény és rokonszenves mo­dorú egyén, közkedveltségben állott, alig pár órai rosszullét után hirtelen meghalt. Az orvo- ' sokra, akik régóta tisztában voltak vele, hogy Fáy krónikus szívbajban szenved, nem volt meg a lepő a halál, de annál megreoditőbben hatott izokra, akik a 34 éves fiatal embert még alig 24 órával előbb látszólag legjobb egészségben levőnek látták. Halála, első sorban szerető nejét, egyetlen kis leány gyermekét, agg szüleit és test­véreit, ezek között Fáy J Bélát az országos nevű jeles műfordítót, ki itt volt temetésén, sújtja, — de fájlalja mindenki, aki a valóban szimpatikus, derék emberről csak egyszer is érint­kezett. — Ugyancsak f. hó 20-án halt meg Weis2 Má"k, jó hírnevű szobafestő is hosszas szenve­dés után, élete 56-ik évében. Özvegyet és öt ár­vát, közöttük két kiskorút hagyott maga után ; a mélyen sújtott család iránti részvét általános. II Midőn a fenti soroknak helyet adunk, megen gedjük és konstatáljuk mi is, hogy a magyar földhitelin­tézet amortizácziós kölosönei jutányosabbak a békésmegye takarékpénztár által kombinált kölcsönöknél. De azt hisz szűk, hogy nem igazságos dolog a két hitelintézetet egy- mással párhuzamba állítani, és még kevésbé volna méltá­nyos eme párhuzamból a békésmegyei takarékpénztárrs nézve a legkisebb hátrányt következtetni. — Annyi tény, hogy a takarékpénztár nemcsak a méltányosság, hanem a V lehetőség legvégső határáig megy, amidőn a lapunk múlt heti / - számában méltatott kölcsön felvételekbe bocsátkozik. To­lt edbb nem mehet, nem szükséges mennie, és az alföldi taka­rékpénztárak közül egyetlen egy sem nyújt még ehhez fog- ható kedvezményt sem. De nézetünk szerint a békésme­gyei takarékpénztár a földhitelintézettel még igy is bátran versenyezhet, mert a földhitelintézet, alapszabályai értel­mében a kataszteri tiszta jövedelmet veheti csak a föld becsértékéül és emiatt a felét sem adja, s nem adhatja annak a kölcsönösszegnek, amit a helyi viszonyokat jobb m mérlegelő bé­késmegyei takarékpénztár — különben minden koczkdzat nélkül — adhat és meg is fog adni. A földhitelintézet, ugyancsak alap­szabályai értelmében a legszilárdabb anyagú házra abszo­lúte nem adhat kölcsönt, mig a takarékpénztár — habár mellékjelzálogilag — sőt indokolt esetekben önállólag azt is fedezetül tekinti s a becsértéknél rendes árban beszá­mítja. A takarékpénztárnál nem kell kataszteri kivonat, ami költségkímélés, és a kölcsön ügylet aránytalanul gyor­sabban bouyolittatik le, illetőleg a kölcsönt vevő sokkal ha­marább int pénzhez, mint a nehézkes igazgatású földbitelin tézetnél. — Ezektől eltekintve, a békésmegyei takarék­pénztárnak semmit sem kell tartania a földhitelintézettől, ,mert utóbbi csak is nagy birtokokra szóló kölcsön ügyletekre van berendezve ; ezek anélkül sem jönnek vidéki hitelintézethez ; a közép és kis birtokokra nézve, melyek különben sem kaptak a földhitelintézettől szükségletüknek és értéküknek megfelelő kölcsönt, a békésmegyei takarékpénztár amor­tizácziós kölosönei — minden körülményt összevetve — előnyösebbek és ami fődolog: hozzáférhetők is. Szerk "’A — A diftiritisz járvány a héten is áldozatot kö­vetelt, talán súlyosabbat az eddigieknél, mert Reisner Erzsiké, Reisner Ede kereskedő 9 éves leánya, ritka életerős gyermeknek látszott, aki­ről szülei s hozzátartozói joggal remélték, hogy | különben nagy vehemencziával fellépett beteg­séget le fogja küzdeni. A leányka életereje hosz- szasan reagált a borzalmas kórnak, de fájdalom utóbbi mégis erősbnek bizonyult és a szegény eányka, szülei kétségbeesésére, folyó hó 23-án kimerültségben meghalt. Temetése másnap dél előtt volt nagy részvét mellett. Legyen a föld könnyű hamvaiknak! Gyomáról gyászlapot veszünk, mely Harten­stein Hermann ottani közbecsülésben álló kiváló polgár haláláról értesít. A boldogult 72 évet élt és gyermekei, unokái, rokonai s polgártársai fáj­dalma kiséri sírjába. A halálesetről kiadott csa­ládi gyászjelentés következő : Mély fájdalommal elentjük, hogy szeretett atyánk, illetve nagy­atyánk Hartenstein Hermann hosszú szenvedés után 72-ik évében jobb létre szenderült. Hült tetemei folyó hó 27 én délelőtt 9 órakor fognak az izraelita temetőben örök nyugalomra helyez tetni. Hartenstein Yilmos, Hartenstein Zsigmond, Hartenstein Heléna férj. Szántó Józsefné, Har tenstein Ernestin férj. Kaufmann Mihályné, gyér mekei stb. Béke hamvaira! Köszönet nyilvánítás. Mindazok kik elhunyt felejthetlen férjem, illetve atyánk végtisztességén megjelentek, fogadják ez utón is hálás köszöne tünket. Gyula, 1892. márczius 24. özv. Weisz Márkusné és családja. Özv. Fáy Izidorné , a boldogult férje által fentartott fényirdát tovább is folytatni fogja. A fényirda vezetésére Bleier Aladár városunk szü lőttét, Bleier Adolf élelmező 1 kereskedőnek több elsőrangú vidéki városban és Budapesten működött művészi képzettségű fényképész fiát nyerte meg, aki nemcsak ki.fogja elégíteni gyulai igényeket, hanem diadalmas versenyre kelhet elsü rangú atelierk fénykép produktumai­val. Reméljük, hogy a helyi közönség eme ál litás igazságáról nem csak tudomást, hanem meg­győződést is fog szerezni Mi ily körülmények között köteleségünknek tartjuk minden vidé kivel szemben a helyi fényirdát közönségünk legjobb pártfogásába ajánlani. Egy hét Óta az idő gyökeresen megváltozott és nem hágy fenn semmi kívánni valót. A fel öltők szezonja bekövetkezett, a téli kabát legfel jebb éjjeli órában tesz már szolgálatot. A nap kellemesen hinti sugarait, minden jel azt mutatja, hogy a tavasz végre is győzedelmeskedett a tél fölött s hogy a jó idő állandónak Ígérkezik. A tavaszi szántás most már mindenfelé folyamatban van, réti földeken is, melyek évek óta nem vol tak oly könnyen szánthatok, mint ezúttal. Az orosházi harmadik gyógyszertár úgy látszik mégis létesülui fog. Legalább magán a községen nem múlik, amennyiben az elöljáróság tanácsülése s a közegészségügyi bizottság, utóbbi szavazattöbbséggel, a harmadik gyógytár felállí­tása mellett nyilatkozott. Veszett eb. Kétegyházán Véninger Imre ot tani lakosnak kutyája megmarta a gazdának há- om éves kis József fiát. Az ebet agyonverték és kétségtelenül megállapították, hogy veszett volt. A fiúcskát felvitték a Högyes-féle gyógy ntézetbe. ! illetve a valamely szo- vagy a földön eszközökből üdülő és mulatóhelyeken, vagy varoson özségen kívül sátrak alatt vagy kásos módon állványon, asztalon kirakva árusittatnak: n) élő állatoknak a szállítási való kirakása és hazaszállitása ; o) az izraelitahusvóti kenyereknek előállí­tása és árusítása ; 2. délutáni 5 óráig : oly községekben, melyek az országhatártól 10 kilo méternél távolabb nem esnek, az e rcn­U Menyasszonyi selyem ruhákra való sely­meket fekete, fehér és créme színekben, simát és damasztot méterenként 45 krajczártól 16 frt 65 krig (mintegy 300 különböző fajtában) szállít egyes öltönyökre, vagy végekben is postabér és vámmentesen Henneberg G, cs. és kir. udvari szállító selyemgyára Zürichben. Minták postafordultával küldet­nek. — Schweitzba intézett levelekre 10 Kros bélyeg ragasztandó. 9. 20. 2—5. JS1 özgazdaság. A vasárnapi munkaszünet uj rendezése Vége. II. mert a fogyasztó közönség igényei < folytonos üzemben tartást megkövetelik: A) Vasárnapokon és pedig: 1. egész napon át: aI a ezukrász és mézeskalácsos iparnál; b) a nyomdaiparnál a halasztást nem tűrő állami és hatósági nyomtatványok, szinlapok, mü sorok, gyászjelentések előállítása es széthordása c) hírlapok elárusitása és széthordása; d) a szódaviz gyártása, elárusitása és házhoz szállítása; é) fürdő intézeteknél; f) lakásoknak sürgős átalakításánál a szük­séges munkák, azonban csak a hatóságilag sza­bályozott költözködósi időszakokban, valamint az ezeket megelőző és követő egy egy hétben: g) kenyér, péksütemény, tej és gyümölcs árusítása és házhoz szállítása ; h) természetes virágok árusítása; i) a szálloda, vendéglő, sör-, pálinka- és bormérő, kávéház és kávémórő iparoknál, ideértve a házhoz szóló megrendeléseket is, vagy az ily üzletekben szokásos bármily étel vagy ital kiszol gál tatását; k) búcsúkon és ájtatosságra szolgáló egyéb gyülekezeteken az ugynevozett bucsuczikkeknek mint pl. imakönyvek, olvasók, viaszgyertyák stb. árusítása ; l) országos vásárok napján az ipari és ke- eskedelmi elárusitás és pedig nemcsak a vá­sártéren, hanem a vásárrartó város, illetve a község egész területén; ugyancsak országos vásá­ok alkalmával a szállítás, illetve fuvarozás: m) a kofák üzlete a mennyiben az áruk delet II. A) 1. pontjai alatt nem emlitett mindéi ipari és kereskedelmi elárusitás; 3. délután 2 óráig ; a borbély- és fodrász-iparnál az üzleti he­lyiségben, azontúl csak magánlakásba, színhá­zakba vagy hasonló előadások alkalmából ház hoz híva ; 4. déli 12 óráig : a) a gépiparnál a sürgős halaszthatlan javítási munkák; I a kisiparnál a sürgősen rendelt javítási munkák ; H a pékiparnál az áru elkészítése és szál litása; d) a mészáros, hentes és kolbászkészitö iparnál az elkészités, elárusitás és szállítás; é) minden a jelen rendelet II. A. 1. és 2 pontjai alatt meg nem nevezett ipari és keres­kedelmi üzletekben az elárusitás és a házhoz szállítás ; /) kereskedelmi és ipari irodákban a keres kedelmi és gyári alkalmazottak irodabeli mnnkája g) gyorsárúk, sör és baromfi szállítása ; h) sertéshizlaló telepeknél a hizlaláshoz szűk séges anyagok szállítása; sertéseknek a szállá­sokba vagy telepekbe behajtása. Ajunius és julius hónapokba eső vasárnapo kon azonban oly városokban, melyek lakossága 20,000 et meghaladja, a jelen 4-ik pont a)—/) alatt elősorolt munkák csak délelőtti 10 órái folytathatók. 5. délelőtti 10 óráig : a) a jégnek szállítása és b) vasárnapokra eső hetivásárokon az aláru sitás és szállítás. B) Szent István napján : csakis az A 1. a)—e) g—k) ra) n) tovább 2., 3. és a 4., b) — d) pontok alatt felsorolt ipari munkák az ott emlitett időn belől, valamint a fü szer, bor, thea, csemege és liszt kereskedéseknél nemkülönben a szatócsok üzleténél déli 12 óráig. C) A munkaszüneti napot követő napon: az ipari munka megkezdhető: 1. éjjeli 1 órától: mindennemű élelmiszerek elclliátása és szállítására nézve, a mennyiben azt az illető iparág természete indokolja ; 2. reggeli 5 órától : a) élelmiszereket és italokat árusító és k mérő üzleteknél; b) a fuvarozás elkészítése és foganatba vétele III. Mert a közforgalom, vagy valamely ha­dászati vagy egyéb közérdek a folytonos üzem­ben tartást feltétlenül követeli; 1. A vasúti és hajózási üzemek, valamint a posta-távirda és távbeszélő üzemeknél előforduló ipari munka ; 2 hadászati szempontból sürgős építkezési, felszerelési, vagy szállítási ipari munkák ; 3. árviz és más elemi csapás elleni védelmi munkák, valamint az illető elemicsapás következ­ményeinek eltávolítására, vagy orvoslására elke­rülhetetlenül szükséges munkák; 4. oly ipari munka, mely a nyilvános köz­lekedés és közbiztonság érdekéből halasztást nem szenvedhet; 5. ünnepélyeknél bármily díszítési munka 6. a társas- és bérkocsi ipar ; 7. a hordár- és targonczásipar ; 8. a temetkezési vállalatok. IV. Az idézett törvény 3. §. b) pontja szerint munkát végezhetnek a mondott napokon önálló kisiparosok, kik maguk és pedig se­gédeik és tanouezaik, valamint más segédmun kások igénybevétele nélkül lakásukon dolgoznak V. Ha valamely üzlet állami egyedáruság tár­gyát képező Czikkek elárusitására fel van jogo sitva, e mellett más czikkek vételével vagy eláru- sitásával is foglalkozik, vagy amely ugyanazon üzlethelyiségben más ipart is gyakorol, az ezen utóbbi üzletkörre nézve úgy az 1891. XIII. tör- véuyczikknek hatálya, mint a jeleu rendelet ha tálya alatt áll. Az egyedárusági czikkek elárusitására jogo sitott üzletekben mindazonáltal az ezen árusításra nézve megengedett időn belül gyufa, szivarka^a pir, pipa, pipaszár közösnséges fa- és papirszip kák árusítása is meg van engedve. VI. A jelen rendeletben az egyes munkákra illetve műveletekre nézve engedélyezett kivétel csakis azon munkásokra és segéd-személyzetre vonatkozik, mely az illető munkánál, illetve mü veletnél tényleg alkalmazva van. VII. Azon iparnemeknél, melyeknél az ipari munka a fentiek szerint vasárnapokon is végez­hető lesz, köteles az illető iparüző az ezen mun kánál alkalmazott munkások olyatén felváltásáról gondoskodni, hogy a munkások legalább minden hóban egy teljes, vagy minden két hétben egy fél vasárnapon munkaszünetet élvezzenek. Vili. Rt egyes községekre és egyes ipar- és kereskedelmi telepekre általam nézve külön en­gedélyezett vagy még engedélyezendő kivételek ezen rendelet által nem érintetnek. IX. A jelen rendelet 1892. évi márczius hó 20 -án lép éleibe. Budapest, 1892. évi márczius 5 én. A mezőgazdasági érdek képviselet szervezé­sének kérdésé, melyet április hó 4-én tárgyal a Desseroffy Aurél elnöklete és br. Bánffy Dezső iklete alatt álló szövetségbe lépett gazdasági gyesül etek nagy gyűlése, széles körben kelteit nagy érdeklődést. A vas-, a pestmegyei és az delyi gazdasági egyesületek külön véleményt adnak be a nagy gyűlésnek és közgazdasági éle- lunk több jelese jelentette be már a végrehajtó bizottságnál, hogy a vitában élénk részt óhait venni. Máday földmivelési miniszteri osztályta- ácsos szintén külön elaboratummal járul a nagy yulés elé. Az előadói javaslat az érdekképvise­letet teljesen (a szabad társulás eszméje szerint kívánja szervezni, s az uj szervezetek legbizto- sab alapjául a már meglevő s az ország igen sok -észen szép eredménynyel működő gazdasági gyesületeket ajánlja. Az alakulandó egyesületek részére törvényileg egyöntetű alapszabály álla­píttassák meg. Az érdekképviselet fősúlya a me­gyei gazdasági egyesületekre helyeztessék, me­lyek önálló hatáskörrel működnének és fokoza­tosan s felügyeletük alatt alakítanák meg a já­rási s községi gazdaköröket. A megyei egyesü­letek az országos gazdasági egyesületekben bír­ák azt a kapcsot, amely egyöntetű eljárások biztosítása érdekében kívánatosnak mutatkozik. Az egyesületek fel volnának több tisztán mezö- azdasági kérdésben az autonom intézkedési jog­ai ruházva, a közigazgatás főbb hivatalnokai hivatalból volnának tagjai, viszont képviseltetnék magukat a közigazgatásban is, melynek, bárho­gyan váljon is el a reform javaslatok sorsa, az újjá alkotásnál kell egy a mezőgazdasági ügyek szolgálatában álló részszel bírnia. A gazdasági egyesületek a befolyó tagdijak és az 1°/ föld­adóval egyenlő nagy s törvényileg biztosított ál­lami subvenczióban bírnák anyagi fennállásuk biztositékát. A pestmegyei gazdasági egyesület a kényszer­társulás mellett tör lándzsát. Községi gazdataná­csokat akar szervezni, amelyek mindenike egy tagot választana a járási tanácsba, mely maga állítaná elnökét, alelnök (igazgatója) pedig a já­rási főszolgabíró volna. Minden járási tanács egy s ezekkel egyenlő számú tagot választana a me­gyei bizottság a megyei gazdasági kamarába, melynek hivatalból volnának tagjai a megyei közigazgatás főbb képviselői is. A létező gazda­sági egylet megszűnnék s vagyona a kamarának adatnék át. A választásokban a kamara kötelesek vennének részt, mert e javaslat l°/0-ját a föld­adónak akarja „kamara illeték“ czimén a gaz­dáktól anyagi helyzetének biztosítására beszedni. Máday Izidor külön véleménye a földmi­velési miniszter tervét fogadja el, mely megyén­ként a megyei hizottság által választott gazdata­nácsokban kívánja szervezni az érdekképviseletet, melynek az anyagi eszközöket a vármegyék auto­nom hatáskörükben bocsájtanák rendelkezésére. A tanácskozásra meghivatnak az ország összet gazdasági egyesületei, I szavazó joggal mindenik 2 tagot küldhet a nagy gyűlésre, melyen azonbai véleményezési és hozzászólási joggal részt vehei az országos és a megyei gazdasági egyesületóli bármely tagja. Az idei nagy gyűlés a tárgy fon­tosságát tekintve az összes eddigi értekezletei között a legnépesebbnek Ígérkezik. Április 3-át • az „Európa" szállodában ebéddel egybekötött is merkedési estély rendeztetik, melyre jegyek élőn i válthatók az országos magyar gazdasági egyesüle ; irodájában (Budapest Köztelek.) Irodalom. j „Kenyér“ A „Magyar Géniusz“ remek kiálli tásu képes hetilap márczius 27-iki száma, a árvamegyei Ínségesek javára „ Kenyér“ czim alatl a „Magyar Géniusz“ szerkesztőinek Hevesi Józse és Karczag Vilmos szerkesztésében fog megje lenni. A „Magyar Géniusz“ melynek állandó mun 1 katársa Dóczy Lajos nagynevű költőnk, s mely nek hasábjain most indult meg a hírneves írón i Beniczkyne Bajza Lenke „G< órakor■ cimü haté sós regenye, negyedéves fennállása alatt az olvas< részéről oly rendkívüli pártolásban részesült, milyennel egyetlen más hazai vállalat sem dicse . kedhetik, s oizonnyal ennek köszönheti, hog 1 ime már a 13-ik számmal egy országos jelente 1 seggel bíró, teljes rokonszenvre méltó mozgalms kezdeményezhetett, mint a „Kenyér“ emlékla megjelenése, melyet közleményeikkel gazdagitoi ‘ tak politikai és társadalmi életünk legkitünóbje ■ irodalmunk és művészetünk szine-java. Azo ‘ között, kik a „Kenyér* című emléklapot közle ” ményekkel és rajzokkal gazdagították, vagy kél 1 száz kitűnő névvel találkozunk, élükön a követ 1 kezőkkel: József íőherczeg, Mária Dorottya fi ■ herczegnő, Gróf Szapáry Gyula miniszterelnöl • Baross Gábor, Weaerio bandor, tízögyeny | A „Kenyér“ emléklap ára csak egy forint, a mel- összeg a „Magyar Géniusz“ szerkesztőségéin a küldendő (Budapest, kerepesi-ut 14. sz.) ipari azon r Állandó zene a „Zónádban. A „Zónához“ sörcsarnokban czimzett kávéház és Tóth testvérek zenekara minden vasárnap délután a legújabb zenedarabokkal fogja a n. é. kö­zönséget mulattatni. Tisztán kezelt italok, pontos kiszol­gálás mellett a n. é. közönség rendelke­zésére állanak. Számos látogatást 0. l-l. kér sörcsarnok és kávéban tulajdonos,

Next

/
Thumbnails
Contents