Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-03-13 / 12. szám
12-ik szám Cryula, 1892. márczius 20-án XI. évfolyam. Szerkesztőség: Főtér, Dobay János ke- | reskedése, hova a lap i szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak ; viasza. Előfizetési dij: i Egész évre . 5 frt — kr. i; 1 Félévre ... 2 » 50 » j Évnegyedre .1 » 25 » : Egyes szám ára 10 kr. * .. -------------------------tt! Társadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDoToa^ Táncos. Eiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. szám, Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. szám, Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. szám, Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. szám, Blockner J. IV. kér. Sűtö-utcza; Fischer J. D. IV. kér. Hatvani-utcza 1. szám alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Előfizetési felhívás a „BÉKÉS” 1892. évi II. negyedére. Tisztelettel kérjük lapunk azon pártolóit, kiknek előfizetése e hó végén lejár, annak mielőbbi szives megújítására, hogy a szétküldésben zavarok ne merüljenek fel. Az előfizetési feltételek lapunk homlokán jegyezvók, s az legczélszerübben postautalványon tehető meg, czimezve : A „Békés“ kiadó-hivatalához Gyulán. Hogyan kell megélni? A helytelen gazdálkodás az oka, hogy a szegénység oly nagy erővel lep meg bennünket, mihelyt csak egyszer rossz termés van. Az idő legnagyobb részében tétlenségre vagyunk utalva, a mennyiben gazdákodásunk az év 12 hónapjából főleg csak 5 hónapot ad szorgos munkára, 7 hónapon keresztül a nagy nagy munka a kereset forrás szünetel s nagyon nagyon csekély módon csergedez. Ezen a bajon csak úgy segíthetünk, ha más rendszert léptetünk életbe. Ugyanis a nagy birtokosok nyers terményeiket ha feldolgoztatnák, az esetben a munkás népnek nem 5, de 12 hónapon át lenne kenyér- keresete és a birtokos a nagy nyeremóny- nyel bővítené jövedelmét s nagyobb buz- gósággal és nagyobb áldozattal támogathatná a közügyeket. A mai rendszer mellett ur és szolga, gazdag és szegény igen erőssen érzik a szegénységet, mely veszedelmesen ostromolja a hazafiuságot, becsületet, önérzetet. Eddig csak a szeszgyárakat karolták fel a birtokosok s itt a túltermelés csakhamar bebizonyította, hogy a magyar-gazda nem tud számitani, alaposan tervezni, mert a képzelt nagy nyeremény az árhanyatlás miatt elmaradt, a munkakedv aláhanyatlobt. Gőzmalmaink üzérek és pénzbirtokosok kezeiben vannak a legnagyobb részben, ezek jótéteményét a földbirtokosok közvetlenül nem érzik. Czukorgyáraink nem igen szaporodnak, szövő- fonógyáraink alig vannak. Kereskedelmi és iparczikkeinket előállító gyáraink nincsennek. Egyszóval csak a nyerstermények előállításán fáradunk, mig azok feldolgozására még csak készséget, vagy hajlamot se mutatunk. Ez aztán a mi szegénységünk nagy forrása, hamar elönti egész lételünket, eviczkélünk benne mint áradatban s ha egy kis szárazra jutunk, megrázzuk magunkat s marad minden úgy a mint volt. Ezen a bajon segíteni kell s akkor nagy szellemi és anyagi erővel emelhetnénk fel küzdő nemzetünket, előretörekvő hazánkat! Midőn ezeket lelkem erős meggyőződésével elmondom, így szólal fel a semmittevés és gondtalanság egyik embere: Azt hiszi talán, hogy a miket elmondott, más nem tudja ? Tudjuk azt mindnyájan, de az oly gazdasági berendezéshez, minőt ön kíván hiányzik a legfőbb dolog; a pénz! Ezt kell előbb ide teremteni és minden meg lesz. Kövér ökrök húzzák majd az ekét, tüzes lovak röpítik a kocsit, füstölgő kémények mntátják a gyárakat; de mig pénz nincs, mi maradunk, a hogy vagyunk ősi dicsőség árnyékában ősi termelők ! Csodálatos dolog, arra a mire kell nincs pénz, kártyára, hiábavalóságra' vannak ezrek, okszerű, bőven jövedelmező gazdasági berendezésre nincs pénz! A fényes bálákban egy női öltözet bele kerül 4—5 ezer írtba. Lóversenyeken 40— 50 ezer frt forog fogadásb in egyik másik lóra. A kártya-asztalnál reggelre 5—6 ezer frt veszteség sújtja a kártyázok némelyikét. Es ezek után még arról beszél a kényelem szerető semmitevés éretlen hőse, hogy nincs pénz, Ez ámitás, ráfogás, vagy épen meggondolatlan beszéd. Nem a pénz hiány a baj, hanem az, hogy minket magyarokat még nem hajt a szükség, még elterülünk a nagy ősi telken, élünk a jelennek, a jövővel mit se törődünk. Ennek pedig meg kell változni, mert ma nem ostromolják ősi alkotmányunkat, nem zaklat még a muszka, de mi gondatlanságunk által ingadozóvá tesszük lábunk alatt a talajt s egy kis földrengés s aztán nagyságunk csakhamar romba dől és eltemet minket a rom, a hasa a vész örvényébe sülyed 1 (Vége köv.) A vármegye rendkívüli közgyűlése. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága a vármegye főispánjának az 188(5. évi XXI t. ez. 46 §-a értelmében megkívánt hozzájárulásával az 1892-ik április hava 4-én délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést fog tartani, melyre a teljes czimii bizottsági tagok tisztelettel azon értesítés mellett hivatnak meg, hogy a Csabán épiteni tervbe vett gyalogsági laktanya ügyével kapcsolatosan a tekintetes törvényhatósági bizott- ság egyszersmind a felett is hivatva lesz határozni, miszerint a laktanyának a megye által való építtetése esetén e czélra katona beszállá- solási pótadó utján visszafizetendő 260,000 frt kölcsönt vesz fel, vagy a mennyiben a laktanya építése a mellékelt bizottsági jegyzőkönyv javaslatához képestB.-Csaba községnek engedtetnék át, Csaba községét ezen vállalatban a megyei katona beszállásolási alap terhére mily mérvű és tartalmú kártalauitásban részesítendő. Tárgysorozat: wr, 1. Küldöttségi javaslat a Csabán épiteni be vett katonai laktanya építési módozataira ve. 2. Állandó választmányi javaslat a K.-La- dányban építendő törvényhatósági hídnak a megyét terhelő építési költségei mikénti fedezése tárgyában. 3. Állandó választmányi javaslat a Gyula gyula-varsándi törvényhatósági utón a vámsze- dési jognak biztosítása tárgyában. 4. A megyei építkezési bizottság jelentése a törvényhatósági épületeknek a f. évben szükséges javítása tárgyában. 5. Küldöttségi jelentés Békésmegye monográfiája létesítése tárgyában. 6. Endrőd község kérvénye az Iső jegyzői fizetés módjának megváltoztatása tárgyában. 7. Endrőd község kérvénye a község szervezési szabályrendeletének módosítása tárgyában. 8. Orosháza község kérvénye a községi rendőrség számának szaporítása tárgyában hozott képviselőtestületi határozat jóváhagyása iránt. 9. K.-Ladány község kérvénye 500 frt kölcsön felvehetése tárgyában. 10. Uj-Kigyós község kérvénye, egy község által javadalmazandó tanítói állás szervezése tárgyában. 11. Gyula város képviselő testületének jóváhagyás végett beterjesztett határozata az uj-ülési belteltek telekkönyvi átíratása tárgyában. 12. Gyula város és 13. Orosháza községnek kérvénye adásvételi szerződések jóváhagyása tárgyában. T, főügyészi jelentés gróf Almássy Kálmán által Kétegyháza község szegényei számá"a tett alapítvány tárgyában. 15. F.-Gyarmat község kérvénye 6 frt 26 krnak a községi gyámpénztári tartalék alapból való kifizetése. 16. Csorvás község kérvénye a községi szegény- és függő péztárakból igénybe vett ideiglenes kölcsön utólagos jóváhagyása iránt. 17. Kondoros község kérvénye két községi szülésznői állás rendszeresítése tárgyában. 18 A megyei közkórházi bizottságnak előterjesztése, a közkórházi gondnoki hivatalnál rendszeresítendő irnoki állás tárgyában. 19. Gyoma község kérvénye községi kerté- szi állás rendszeresítése tárgyában. 20. A megye árvaszékének előterjesztése, 192 frt 84 kr. ügyvédi költségnek a központi gyámpénztár tartalék alapjából való kifizetése iránt. 21. Gyula város polgármesterének jelentése behajthatatlanná vált megyei pótadók törlése tárgyában. 22. Nagy Károly árvaszéki elnöknek ezen .állásáról való lemondása iránti bejelentése. 23. Községek 1892. közúti költségvetései. Gyula, 1892 márczius 14 én. Ianc80vics Pál, alispán. A közigazgatási bizottság rendes ülése. (Márczius 14.) Az alispáni rendszerinti havi jelentés, mely lapunk más helyén egész terjedelmében közölve van — tudomásul vétetett. A leérkezett belügyminiszteri rendelet értelmében utasittatnak a vármegye árvaszéke, Gyulaváros árvaszéke és különösen az árvapénzek kezelésére engedélyt nyert községek, — hogy a gyámpénztárban létező, illetőleg egyes gyá- moltak vagy gondnokoltak részére őrizetben, levő, úgyszintén a község bár mely alap pénztárában 5°/0-os magyar papír járadék kötvényhez, a pénzügyminiszter által a „Budapesti közlöny“ utján közzéteendő hirdetményben meghatározott módban és időben a m. kir. központi állampénztártól uj szelvónyiveket szerezzenek. A kir. ügyésznek rendszerinti havi jelentése, — mely szerint a felügyelete alatt álló állami fogházakban 97 fi és 9 nő volt a rab lét szám tu tornáéul vetetett. A vármegyei árvaszéki elnök rendszerinti havi jelentése tudomásul vétetik. — Gyulaváros árvaszéke által a Gyulavárosi árvák és gondnokoltak összes ingatlanainak becsértékét 295049 frt 64 krban feltüntető vagyon érték kimutatás, — a belügyminiszterhez felterjesztetik. A vármegyei pótadók kezelése tárgyában kiadott alispáni rendelet ellen Bókésközség elöljárósága által beadott felszólamlás figyelmen kívül hagyásával — a nevezett alispáni rendelkezés megerőssittetik. Kovács Lajos békési lakos iparosnak a békési szolgabirói laknál teljesített munkálatainak kifizetését megtagadó alispáni határozat elleni felebbezésre mielőtt érdemleges határozat hozatnék — ezen ügyben vizsgálattétel s ez alapon teendő vélemény adásra az államépité- szeti hivatal felhivatik. Lukács Lajosáé Révész Lidia öcsödi lakosnak •— Lukács Lajos különélő férje elleni panaszos ügyében hozott s megfellebbezett alispáni határozat — jóváhagyatik. A községi tökepénzek kezelésére vonatkozó alispáni rendelet ellen — Orosháza község elöljárósága által beadott fellebbezésnek hely nem adatott. Salamon András Békés község bírája és Mezey Lajos Békés község első jegyzője, — az ellenök községi pénztár kezeléseinek ellenőrsége közül felmerült mulasztások miatt folyamatba tett fegyelmi ügyben a vád és következményei terhe alól felmentetnek. Gróf Blankestein József és társai elleni végrehajtási ügyben kelt összes iratok — a belügyminiszterhez felterjesztetnek. A kir. tanfelügyelőnek rendszerinti havi jelentése tudomásul vétetik. Az óvoda köteleseknek uj osztályozása tárgyában részletes határozat hozatott, mely határozatban megjelölt rendelkezések végrehajtására Gyulaváros polgármestere és a járási ^ főszolga- birák utasítva lettek, mely intézkedésről a vallás miniszter feliratilag értesittetik, Békésen a megüresedett kisdedovadai állás betöltése czéljából tartandó választó gyűlésre elnökül Dr. Hajnal István bizottsági tag kiküldetik. A p. földvári községi iskolaszék utasittatik, hogy az iskolai költség előirányzatokat, valamint a számadásokat is, ne a polgári, hanem az iskolai év szerint készítse és terjessze be jövőre, s felhatalmaztatik, hogy a múlt évi költség előirányzat szerint fentmaradt 178 frt felesleget tanítói fizetések fedezésére fordíthassa. A Szeghalmi statusgus izraelita hitközség iskolai segélyiránti kérvénye, 200 forintnyi segélyre való ajánlás mellett a vallás miniszterhez pártolólag felterjesztetik. A Szeghalmi járás főszolgabirája utasittatik, hogy a f. gyarmat községhatárábn létesült „Berettvó uj Gyarmat“ nevű telep tankötelesei számára felállítandó iskola költségei fedezése tárgyában kiadott 1359/891 kb. számú határozat rendelkezéseit pontosan hajtsa végre. A kir. pénzügyigazgatóságnak rendszerinti havi jelentése — mely szerint az elmúlt február hóban az egyenes adók befizetésénél 4288 frt 23 kral a hadmenteégi adók befizetésénél pedig 314 frt 45 kral kedvezőtlenebb az eredmény — viszonyítva a múlt hason havi befizetésekhez tudomásul vétesük. Füzes Gyarmaton 23 frt 70 kr. Gyulaváriban 55 frt 40 kr. Uj kígyóson 6 frt. és Gyula városában 444 frt 53 kr több különféle adó- adóhátralékot behajtatlanság czimén töröltetnek. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak, B. Csaba község elöljáróságának adó elengedés iránti ügyében hozott Ítélete, melyszerint a közigazgatási bizottság határozatának megváltoztatásával a kir. pénzügyigazgatósági határozat hagyatik jóvá, másolatban a felebbező elöljáróságnak kiadatott. Ezeken kívül a kir. pénzügyigazgató előad- mányát képezte több egyesek adóügyeiben beadott kérelmek illetve felebbezések feletti határozat hozatal. A kir. állami építészeti hivatal főnökének rendszerinti havi jelentése, mint intézkedést nem igénylő tudomásul vétetik. Diószeghy Kálmán k. ladányi földbirtokos által a Békés vármegyei helyi érdekű vasútvonal 147—151 számú szelvényei között magánhasználatra saját költségein felállíthatni j kérelmezett vasúti ut átjáró létesítése ügyében a helyszíni tárgyaiéi elrendeltetik. A kereskedelem ügy m. kir. miniszternek rendelete, melynek rendelete, melylyel a 37/92 kb. számú határozat meg semmisiti s a mi herényi, öcsödi és szentandrási hídvámszedési jogokra nézve kimondja, hogy azok az 1890 évi I. t. ez. 92. §-a értelmében igazolás alá veendők tudomásul vétetik. Mindezek után még a nagyközönséget ke- vésbbé vagy épen nem érdeklő inkább az egyes hivatalok belügyeit érintő beadványok feletti határozat meghozatala után az ülés meg ez nap délutáni 1 órakor bevégződött; — ezután a délutáni órákban a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, — Kocziszki Mihály Csaba község bírája ellen a községi pénzeknek pénzintézetnél szabálytalanul elhelyezése miatt folyamatba tett fegyelmi ügyében hozott elsőfokú hatósági határozatot jóváhagyja. Alispáni jelentés. A közigazgatási bizottság márczius hó 14-ki ülésén. I. Közegészségügy. Bár a múlt év deczember és folyó év január havában az egész vármegye területén járványosán fellépett influenza-betegség a lefolyt február havában majdnem teljesen megszűnt, — mindaz- által a közegészségügy a múlt hónapban igen kedvezőtlen volt, — a mennyiben Kétegyháza, Szarvas, Öcsöd, Szt.-András, Orosháza, T.-Kom- 1Ó8, P.-Szt.-Tornya és P. Földvár községekben a roncsoló toroklob, — B-Csaba községében a hagymáz és ronosoló toroklob; — M.-Berény községében a vörheny és roncsoló toroklob, — Vésztő községében a torok és gégelob, F.-Gyar- mat községében a vörheny, — Gyula városában a heveny fertőző kóroknak különféle faja támadta meg a közegészségügyet s szedte áldozatait, — K.-Ladány községében pedig szemcsés köthártya- lob betegség egy újabbi esete állapíttatott meg. Ezen betegségeken kívül a leggyakrabban előforduló betegségek a hökhurut s a légzőszervek hurutos bántalmai voltak. A vármegyében fellépett eme külömböző, egymást váltogató betegségek folytán a háláló-
