Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-03-13 / 12. szám

zásnak sokkal több esete fordult elő, mint megelőző hónapokban, — s a mi különösen igen sajnos jelenség, a múlt hóban a 7^ elhalt gyermekek számos esetben gyógykezelés ben nem részesültek, — mely halálozási esetekre nézve különben a törvényszerű eljárás folyamatba tétetett. A betegségek tovaterjedése ellen a kellő óvintézkedések megtétettek, s minden esetben fertőtlenítés kellő erélylyel foganatosítva lett.■ A köztisztaságra kiváló gond fordittatott s a közhelyek többször fertőtlenítettek. A heti piaczok alkalmával orvos-rtwlor felügyelet gyakoroltatott, úgyszintén M/<%n>c«in(fÁlrAlr nolrolr os hont.nsflk 1129 állami korcsmák mészárszékek, pékek és hentesek üzletetei több Ízben megvizsgáltattak. Az állategészségügy a múlt hóban kedvező volt a mennyiben semminemű belterjesebb ^ jár- vány által nem lett meg támadva. — eot a: Ó-kigyósi majorban a szarvasmarhák között meg január havában fellépett száj-és körömfájás beteg- ség is, a múlt hóban teljesen megszűnt. Mind­össze T.-Komlós, K.-Ladány és Vésztő községek ben a takonykor egynéhány esete, Sámson köz ségben a rühkór és Szt.-András községében a lépfene ßgy-egy esete fordult elő, anélkül, hogy é betegségek nagyobb terjedelmet nyerlek volna. Az említettem állati megbetegülési esetek­nél is az előirt óv- és fertőtlenítő intézkedések megtétettek, s azok mikénti foganatosítása min­denkor a vármegyei, avagy a kerületi állatorvos által személyesen ellenőriztettek. II. Közbiztosság. A közbiztosság a múlt hóbau M.-Berénybenl két korcsmái verekedés és Gyomán egy utczai verekedés által zavartatott meg, mindhárom eset­ben a vétkesek megbüntetése iránt az intézkedé­sek megtétettek. A vagyonbiztosság pedig mindössze 5 kis- sebb mérvű lopás által volt megtámadva. A tettesek mind az 5 esetben kipuhatolhattak, s a kir. járásbírósághoz a feljelentés megtörtént. Öngyilkosság történt Békésen, hol február 5-én Paska Gábor 45 eves békési lakos gyógyít hatlan betegsége miatt, elkeseredésében felakasz­totta magát. Sámson községében Sonkolos József feb-J ruár 24-én életuntságból magát egy késsel szived szúrta. Orosházán február 7-ón Gelegonya Mihályi pénzügyőr szolgálati fegyverével vetett végetl életének. Ugyancsak Orosházán február 7-ón Szalay Juliánná a kútba ugrott s ott lelte halálát. Baleset Gyomán adta elő magát, ahol is február 24 én Kovács János vasúti őr kisgyer­meke az őrház közelében levő vízzel telt anyag­gödörbe felt. A rendőri vizsgálat a szülők részé­ről gondatlanságot állapítván meg, ’a kir. járás- bírósághoz feljelentés tétetett. Véletlen halállal múlt ki B-Csabán február 25-én Szudás Mihály 70 éves csabai lakos ki is a padláshoz feltámasztott létráról leesvén, oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy az orvosi kezelése daczára szenvedett sérüléseiben rövid idő alatt elhalt Tűz a múlt hóban egyedül 8z.-Szt.-Tor- nya községében volt, ahol is február 18-án isme­retlen okból Béres István kárára 70 trt értékű szalma és kóró égett el. A kémények Szarvas község és az orosházi járáshoz tartozó községek kivételével a múlt hóban is, az e tárgyban fennálló szabályrende-l letnek megfelelöleg pontosan sepertettek. Szarvas és az orosházai járáshoz tartozói községekben a kéményseprők hanyagsága miatt igen sok panasz merült fel, minek folytán a meg­torló intézkedések megtétettek. III. Utak, hidak, védtöltések. Az utak az elmúlt hónapban is a gyakori esőzések és havazások folytán igen rossz kar­ban, mondhatni járhatlan állapotban voltak. A hidak jókarban tartattak. A védtöltések kellő védanyaggal felszerelve szintén jókarban voltak. IV. Vegyesek. A megyei pénztárakat a múlt hóbanH vizsgáltam s rendben levőknek találtam. A b-csabai, a szarvasi és gyomai főszolgabirái, valamint a szeghalmi járás veze­tésével megbízott szolgabiró — jelentéseik sze rint — községeiket a múlt hóban is beutazták a az ügykezelést megvizsgálták. A gyulai járás főszolgabirája jelentése sze­rint járása községeit részben az utak j árhatat' lansága, részben pedig a múlt hónapban előfor­dult 2 haláleset következtében be nem utazhatta A békési és orosházai járások helyettes főszolgabirái jelentéseikben e körülményről meg nem emlékezvén, — nem tehetek jelentést, hogy ebbeli kötelozetségöknek mennyiben tettek oleget T.-Komlós községében a lemondás folytán megüresedett első jegyzői állásra Kosztra Lajos, a III. jegyzői állásra Laohata János választatott meg. A szőlők még befedve lévén, a philoxera terjedése a múlt hóban nem volt megállapítható E helyütt tisztelettel megemlítem, hogy a földmivelésügyi miniszter ur a nyert tapasztala tok alapján meggyőződvén, bogy a szőlövessző szállítás korlátozása által a philloxera tovater jedése meg nem akadályozható, — e hó első napjaiban kibocsátott rendeletével megeugedte hogy a többek között Békés megye egész terű letére is a szőlövesszők bárhonnan — szállítás igazolvány nélkül — szabadon száll itathassanak Gyula, 1892 márczius 12-én. Janc8ovics Pál, Márczius tizenötödike. meg­Mikor az alvó természet kebelében meg pezsdül az élet forrása, mikor a szivekben új vá gyak, új remények kelnek a tavasz ledére nagy és szent ünnepet ül a magyar nép: Márczius tizen ötödikét. Ez a nap a felébredés, a szabadság napja a nemzeti eszmék újjászületésének ünnepe. Megyénk minden községében is a kasinók körök és magántársaságok ünnepet rendeznek hogy a szivekben táplálják a szabadságszeretet, lelkesedés tüzét és a nemzet hálája, mint egy közös mély sóhaj száll messze idegenbe, a nagy hontalanhoz. Az idő nem kedvezett a mostani évforduló nak. Komor, nedves nap volt, mely meglehető sen devalválta a lelkesedést. Az ünnepélyeknél szabad téren tervezett részei vagy elmaradtak vagy gyöngén sikerültek. Az ünnepélyekről a következő tudósitáso at adjuk: Gyulán. Már vasárnap kora reggel falragaszon volt olvasható, hogy bizottság alakult márczius tizen­ötödike méltó megünneplésének rendezése czél jából. — A polgároknak szóló felhívást Seres József, Sál Sebestény és Unta Ignácz Írták alá Az ünnepély legkimagaslóbb, az az nevez­zük meg a maga nevén egyedül kimagasló része református templomban tartott isteni tisztelet olt, a tágas templom délutáni két órakor zsúfolásig megtelt közönséggel úgy, hogy alig lehetett benne mozogni. Ott voltak vallás külömb- ség nélkül a város intelligenciája nagy számban, polgárai iskola növendékei testületileg. Dombi ajos lelkész költői szárnyalású igen szép ima alakjában fejtette ki a nap kiváló jelentőségét, remek ima érezhető s látható mély hatással olt a hallgatóságra, mely isteni tisztelet végé­vel legszebb rendben oszlott szét, illetőleg nagy része kivonult a Beinhart-tele ezukrázda előtti piacztérre, hol Finta Ignácz s Kupa Árpád, utóbbi mezőtúri asztalos mester, aki a választás alkal­mával mint „vereskalapos“ tett szert Gyulán népszerűségre, szakadó esőben, szónokoltak a nap jelentőségéről. Este a 48-as körből fáklyás menet indult a német város felé, hol is Múlt János házánál a 48-as és a németváros kör együt­tes lakomára gyűltek össze. A fáklyás menet al­kalmával is-esett az eső, de ez el nem oltotta a lelkesedést. Nagy közönség követte a fáklyavi vöket és lelkesen éljenezték Kosúth Lajost. A polgári körben mintegy 60 tag vett részt a banketten, mely emelkedett hangulatban folyt le. Zielbauer Alajos kaszinós igen Ízletes vacso­rát adott, a mellyel mindenki meg volt és mégis lehetett elégedve. Pohárköszöntőket mondottak: Dr. Follman János a márcziuBÍ eszmékért, Clinsztó Miklós Kosúthra, kinek még az éj folyamán üd­vözlő táviratot küldtek Túrinba, Dutkay Béla, Sál József és még többen. A német városi körben, Múlt János házánál mintegy 250-en jöttek össze lakomára úgy, hogy különben tágas terembeu alig lehetett mozogni! Ez és a felszolgálás nehézsége igen sokat levont] az estély sikeréből. A lelkes pohárköszöntökben gyébkiut itt sem volt hiány. A legsikerülteb­beket Dr. Herényi Ármin, Sál Sebestény, Kupé, Árpád és Schmidt Gyula mondották. Az újvárosi olvasókör terme is zsúfolásig megtelt. A társas lakomán résztvett mintegy llOl fŐDyi vendégkoszorú között voltak nők is Bzép számban, ami e helyen először történt ezúttall Itt a vacsorát előre megállapított programm sze inti ünnepély előzte meg. Elénekelték a himnust Kossúth dalát és a szózatot, Szabó Imre segédl lelkész remekül szavalt hazafias költeményeket úgy szintén szavaltak ifj. Gulyás János és Bene\ Ferencz tanítók is. Czegényi Zsigmond igen iz letes vacsorát adott. Pobárköszöntőket mondot­tak Rácz János elnök, Gulyás János bor, Jantsovics Péter, Kóhn Dávid, Gyulai Gábor stb. A gyulai csizmadia ipartársulat márczius 5-ét szinte megünneplé. Krizsán András ipar­társulati alelnölc házánál jöttek össze 87-en, hol a nagy nap évfordulója emlékét Junászka'S&- muel társulati elnök és a házigazda lelkesítő szavai fűszerezték az estély kellemeit. — A lel­kesült felköszöntők a nagy nap emlékére és an­nak megteremtője Kosuth Lajosra hangzottak. A magyar király-ban mintegy 120 főnyi válogatott asztaltársaság gyűlt össze s Herodek kitűnő konyhája mellett kedélyesen eltöltötte az estét. Itt szónoklat alig volt. De Kossúthnak in­nen is küldtek táviratot. A „király--on kivül még sok más magánhelyeken is tartottak lakomákat Csabán. A csabai polgári kör márc. 15-iki ünue- pélyen a polgárság színe javából mintegy száz- huszan vattek részt. A kör helyisége fényesen ki volt világítva. Az ünnepély Csermák Lajos fia tál iparos szavalatával vette kezdetét, ki Petőfi „A ledőlt szobor- czimű költeményét szavalta szépen; Gally János tanító olvasott fel részlete­ket a mározius lő-ike előtti korszak történetéből Sánta Gá- Vidó István, Utánna Rimler Pál, a kör alelnöke olvasott fel aphorismákat a „lehetőség és lehetetlenségről“ a nála megszokott tartalmassággal. — A társas vacsorán ez első felköszöntőt Vidovszky János köri elnök mondotta, kegyelettel emlékezve ifi ég azokról, kik szabadságunk kivívásáért éle tűket áldozták fel s éltetve a legnagyobb hazafit, Kossuth Lajost. Szavait zajos éljenek követték Majd Uhrin Albert iparos ifjú érzéssel sza valta el „Az agg honvédet"; utánna aztán dr. Nyisztor Adorján járásbiró hosszabb beszédben minden egyes hazafi szivében ideálként élő ma gyár szabadság felvirágzásáért emelte poharát Szép sikert aratott még ifj. Szolár Mátyás „É bajusz“ czimű humoros költemény elszavalásá val. — A társa8vacsora késő éjjeli órákig tar­tott és a hazafias dalok egymást váltották fel Szeghalom. A szeghalmi polgári olvasó egylet tagjai is minden évben meg szokták ünnapelni márczius 5-ét. Az idén a szokástól eltérőleg felolvasás és szavallás nyitotta meg az ünnepélyt, melyen Szeghalom polgársága igen szép számban jelent meg. Comandánt János ref. tanitó olvasott fel egy ez alkalomra irt elbeszélését „A magyar sza badság keletkezéséről“ ; utánna Szokolovics nyom­dász Petőfi „Talpra magyar“-ját szavalta ; ezek nem különben a vacsora folyama alatt Ambrus ajos kör elnök által Kossuthra, Sárréty Jánoi által a magyar szabadság, egyenlőség és testve iségre, Diósy Béla által a jelen volt 48-as hon édekre, luróczi és Mészáros tanítókra, Dapsy Kálmán által Magyarország szabadságszerető pol­gáraira, Turóczy Endre tanitó által szabadság, egyenlőség és testvériség eszméjének jelenleg: bajnokaira mondott pohárköszöntők az egybe- yülteket fokozott lelkesedés közt a késő éjjel tartották együtt. Endrödön. A község meghívása folytán. megjelent kd­ünkben a gyomai kerület orsz. gy. képviselője Barabás Béla e hó 13-án; a községháza ud- arán nagy néptömeg várta lelkes éljenzéssel. Meg érkezése után, Dr. Barabás a község­házának folyosóján egy emelvényre lépett és szép beszédet intézett a néphez. Először is rövid bevezetés után rajzolá azon benső viszonyt, melynek a képviselő és a álasztó közönség között fennállnia kell, azután áttért a 44 év előtti raárcz. 13-iki bécsi esemé- yekre, a melyek nélkül nem Írhattuk volna be történetünkbe, azt a ragyogó fényes napot: márcz. 15-ét, a melyen a szabadság, testvériség és egyenlőség minden vérontás nélkül kivitatott; majd beleszövé a nagy száműzött turini remetét oly megkapó hév- és megindító érzéssel, hogy sokan szemeiket törlék s egyhangúlag feldörgött az, „éljen Kossuth Lajos kiáltás. Ezután sajnálatát fejezé ki. hogy márcz. 15-ét nem töltheti vá lasztói körében, végül a hazáról és a független­ségi párt működéséről beszélt s szavait a haza éltetésével végezte. Márczius 15-én a népkörben, kitűzték a nemzeti zászlót s este a közönség társas vacso­rát rendezett a nagy nap emlékére. órákig Irodalom. József föherczeg, a ki minden nemes es hazafias vállalatnál fényes példával jár elő, a „Magyar Géniusz“ szerkesztősége által kiadandó „Kenyér“ czimű emléklapra nemcsak saját közle­ményét engedte át, hanem leányának Mária fő herczegnőnek is figyelmébe ajánlotta a „Magyar Géniusz“ nemes törekvését, a ki készséggel bo csátotta egyik csinos rajzát a szerkesztőség ren­delkezésére. — A „Magyar Géniusz* folyó hó 27-dikén „Kenyér| czim alatt megjelenő szá mával e fényes, pazar kiállítású lap tehát mél­tóan fejezi be az első negyedévet. — A „Ma­gyar Géniusz“ most megjelent száma is gazdag tartalmú, s Dóczy Lajos nagynevű Írónk e szám­ban is folytatja rendes heti tárczáit, de a szer kesztőség főfigyelme most a „Kenyér- emléklapba irányul, mely közleményeket fog hozni József főherczegtől, Jókai Mór, Bérezik Árpád, Be- niczkyné Bajza Lenke, Berzeviczy Albert, Tóth Lőrincz, Degre Alajos, Endrődy Sándor, Tóth Béla, Dr. Váradi Antal, Komócsy József, Szalay Fruzina, Czóbel Minka, sat. körülbelöl 200—300 Írótól, rajzokat pedig eddig a következők küld tek : Mária főherczegnő, Benczúr Gyula, Rosko vits, Margitay, Baditz, Peske, Nadler, Tahi, Töl gyesi Arthur, sat. A „Kenyér* oly fényes kiál litásu lesz művészi kivitelű czimlapjával, hogy kedves meglepetésül fog szolgálni az olvadóknak Megemlíthetjük ezúttal, hogy a „Magyar Géniusz' már legközelebbi számában kezdi közleni Benicz• kyné Bajza Lenke „Öt órakor“ czimű hatásos és érdekes regényét, melynek minden folytatása lehetőleg illusztrálva fog megjelenni. A „Magyar Géniusz“ előfizetési ára félévre 5 forint, negyed­évre 2 frt 50 kr. — A „Kenyér“ czimű emlék lap az előfizetőknek a rendes heti példányképen fog megküldetni; a nem előfizetők 1 írtért ren deltetik meg. — Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, kerepesi-ut 14. sz. Hírek. bizottság tagjainak. A tárgysorozathoz van mel- lékelve, a csabai katonai laktanya ügyében^ a or vényhatósági bizottság kiküldött bizottságának folyó hó 2-iki üléséről szerkesztett jegyzőkönyve, illetőleg javaslata is. jr Terónyi Lajos, Gyula városa országgyűlési képviselője, folyó hó 17-ikén tartotta a házban szűzbeszédét. Nem lévén politikai lap, az erőben politikai színezetű beszéd közlése, vagy csak mél­tatása is hatáskörünkön kivül esik, és így egy­szerűen meg kell elégednünk annak örvendetes jelzésével, hogy a szónok és beszéd egyaránt igen szép hatást keltettek, amit ellenzéki s kormány- párti újságok egyaránt konstatálnak. Az erősen ellenzéki „Magyar Hírlap“ szerint „Terényi az egyetlen szűz szónok a kormánypárton, ki a köz­figyelmet magára vonta,“ „Magyar Újság“ szerint „Terényi volt az első szónok, aki ma tartotta szűz beszédjét, gyönyörűség volt hallgatni. Aki e beszédet hallotta, az a meggyőződés érlelődött benne, hogy egy régi, a parlament hareztéren ki­próbált politikussal.“ áll szemben. „Nemzet* sze­rint „Terényi Lajos igen figyelemre méltó be­szédet mondott, melyet a szabadelvű párt élénk helyesléssel kisért. A szónoklatban tartalom^ s az előadásban verve nyilvánult. Meglátszik Te- rényin, hogy a közigazgatási életben növekedett fel s a vármegyei közgyűlési teremben izmosi- totta nem jelentéktelen parlamenti tehetségét. Pester Lloyd" szintén rendkívüli elismerés­sel nyilatkozik Terényi szűzbeszédéről és kon­statálja annak teljes sikerét mit bizonyít ama kö- ülmény is, hogy a beszéd végén tömegesen siet­tek szónoknak első szerepléséhez szerencsét kí­vánni. A békésmegyei takarékpénztári egyesület, folyó hó 17-én délelőtt Almásy Dénes gróf el­nöklete alatt rendes évi közgyűlését tartotta, me­lyen 197 részvény képviseletében 34 részvényes vett részt. Az igazgatósági jelentés szerint, melyre még visszatérünk, a takarékpénztár múlt évi for­galma 3.846,570 frt 49 kr, tiszta haszon 29,939 frt 80 kr, ebből felosztás alá eső nyereség 26,164 frt 63 kr. A közgyűlés a nyereség felosztására nézve elfogadta az igazgatóság javaslatát; e sze­rint 1000 darab részvény után per 22 frt esik 22,000 frt osztalék, a tisztviselők jutalmazására fizetési arány után 1000 frt, a gyulai nőegyletnek 100 frt. a gy.-vári templomépitési alapnak 50 frt, orosházi szegényeknek 50 frt, Bánfi, Szilágyi ivatalszolgáknak egyenkint 50 frt, Ugrai György yug. hivatalszolgának 50 frt, a ref. missiói lel­készségnek Daruvárra 50 frt, gyulai önkéntes tűzoltó egyletnek 50 frt, Erzsébet ápoldának 20 frt, az iparos tanonezok munkakiállitására 50 frt, időközi adományokra 14 frt 03 kr, továbbá Al­másy Dénes gróf indítványára az árvamegyei Ín­ségeseknek 100 frt. Felügyelő bizottsági tagokúi kilépett Göndöcs Benedek, dr. Kovács István, Moldoványi Gyula s Székács István mindnyájan ijolag beválasztattak. Közgyűlést követőleg Gön­döcs Benedek apát és lelkész vendégszerető Lá­zánál diszebéd volt, melyen az intézet igazgató­sága, felügyelői s tisztviselőin kivül részt vett r. Almásy Dénes elnök, Reiszig Ede főispán- és számosán a helyi értelmiség köréből. Olcsó hitel. A békésmegyei takarékpénztár igazgatósága, az intézet jövő fejlődésére s a me­gyei közép és kis birtokosság hiteligényeire nézve csaknem korszakalkotó fontosságú reformra ha­tározta el magát. Nevezetesen amit évek óta fő­városi s messze vidéki nagyobb hitelintézetek életbeléptettek, hogy t. i. amortizáczióra adnak kölcsönt, azt ezentúl a békésmegyei takarékpénz­tári egyesület is meg fogja cselekedni. 32 évre 23 évre 8, 15 évre 10 és 10 évre 13 száza­lékra ád kölcsönt oly feltétel alatt, hogy a meg­határozott százalékokban a tőke s kamat fizetés is benfoglaltatik. Az amorti/.ácziós kölcsön legkisebb összege 1000 frt, ezt véve kiindulási pontúi, aki 1000 frt kölcsönt vesz fel: 32 éven át évi 70 frt, 23 éven át évi 80 frt, 15 éven át évi 100 'rt vagy 10 éven át évi 130 forintot kell, hogy fizessen és pedig félévi részletekben, tehát fél- évenkint 35, 40, 50 vagy 65 frtot és ezzel az adóság lejártáig a tőkét és a kamatot is vissza­fizeti. Ha méghozzátesszük, hogy a békésmegyei takarékpénztár a kölcsönt, nem — mint több in­tézet — értékpapírokban, hanem mindennemű ju­talékok felszámítása nélkül készpénzben és gyorsan adja meg, azt hisszük, hogy a megyei gazda kö­zönség első sorban hozzá fog fordulni, és hogy békésmegyei takarékpénztárnak a helyihitel ér* dekében hozott igazán messzemenő méltányossága saját üzleti szempontjából is megérdemelt gyü­mölcsöket fog teremni. Részünkről e reformot — ismételjük — korszakalkotó fontosságúnak tartjuk és miután a takarékpénztár igazgatósága a dolog üzleti hátterén kivül, tagadhatlanúl rend­kívüli mérvben hozzájárul a hitel olcsóbbá tető­éhez, amennyiben a hitel fejlesztése a mi viszo­nyaink között első rangú s főfontosságú közér­deket képvisel, mi a takarékpénztári igazgatóság derék kezdeményezéséért köszönetét mondunk és szivünkből kívánjuk és reméljük is a teljes sikert Az Újonczállitás Gyulán, a járási községeket illetőleg pénteken kezdődött és tegnapi napon be is fejeztetett. A Gyulavárosi hadkötelesek holnap és holnapután soroztainak, — Csabán az újonczállitás keddeu fejeztetett be s pedig oly fényes eredménynyel, aminőre az utóbbi évtize­dekben nem volt példa. A 772 összeirt hadkö­teles közül, akikben a távollévők és reklamáltak is benfoglaltaknak, besoroztak a közös hadsereg­hez és honvédséghez Í99 egyént, felülvizsgálatra 13 hadköteles utaltatott, fegyverképtelennek 93 mondatott kú A gyulai járás sorozási eredménye ép ily mértékben kielégítő, az eredményt a városival együttesen lapunk jövő számában fog- juk közölni. e A vármegye rendkívüli közgyűlése, április 4-ikére van kitűzve. A tárgysorozatot magában foglaló közgyűlési meghívó — melyet lapunk más helyén közlünk — a napokban küldetett szét a Szarvason a központi választmány a képvi­selő választást folyó hó 31-ik napjára tűzte ki • választási elnök újra Danes Béla lesz. A szabad­elvű párt Szivák Imre Csongrád városa volt kép* viselőjét jelölte, aki az általános választáskor Hock Jánossal szemben kisebbségben maradt. Az előkészületekből és a szervezkedésekből követ'

Next

/
Thumbnails
Contents