Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-01-10 / 3. szám

Hírek. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága a vármegye főispánjának az 1886. évi XXI. t.-cz. 46. §-a értelmében megkívánt hozzájárulásával, 1892. évi január hava 14-ikén délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést fog tartani, következő tárgy- sorozattal :'l. Legkegyelmesebb királyi meghívó levél a f. évi február hó 18 ára összehívott or- szággyiilésre. 2. Tót-Komlós község kérvénye a szarvas-mezőhegy esi vasút segélyezésére megsza­vazott 100,000 frt segély engedélyezése iránt. 3. A Soenderop és társa vasút építő czég kérelme egyes törvényhatósági utak meghatározott részei­nek a Szarvas-Mezőhegyes községek között tervbe vett vasút czéljaira leendő átengedése iránt. A vármegye rendkívüli közgyűlésének ösz- szehivását az országgyűlésére meghívó királyi le­vél meghirdetése indokolja. De van ezenkívül két tárgy; az első Tót-Komlós község kérvénye a szarvas-mezőhegyesi vasútra megszavazott száz* ezer forintos segélyének engedélyezése iránt, — mely segély érdemileg már régebben jóváhagya­tott és most csak kiegészítést váró formai szem­pontból kerül közgyűlés elé; — a másik ügy a Soenderop és társa czég kérvénye, melyben kéri a vármegyét, hogy a szarvas-mezőhegyesi vasút mentén a vármegyei utakat engedje át a vasút czéljaira. Ez a konczessió roppant előny volna Soenderopékra, mert a sinek — terv szerint — túlnyomó részben a szarvas-orosházi s orosháza- tót-komlósi törvényhatósági útvonalon lennének lerakva, s igy a czég — kisajátítási czimen — ezreket takarítana meg. A mi nézetünk szerint azonban a vasútépítő czég kérvénye feltétlenül elutasítandó. A vármegyének nem szabad felál­dozni útvonalait ily czélra; egyátalában nem le­het feladatunk a megyei utak keskenyitése, bár in­kább szélesbiteni tudnánk, már pedig a vasút legalább 5 méter szélességet fogna el belőlük. Továbbá akkor, amidőn a vármegye a segélyt megszavazta a kérdéses vasútvonalra, szó sem volt ilyen nem kis horderejű engedményről. A Soenderop czég nem mondhatja, hogy a vármegye szükebblüséget tanúsított volna vagy tanúsítana akár vele, akár a szarvas-mezőhegyesi vasútterv­vel szemben. Ennek minden közgyűlésen tanuje lét is adta. Ellenkezőleg a vicinális vasutak tör­ténetében nincs párja annak — talán túlzásba is vitt — áldozatkészségnek, amit Békésvármegye a helyi vasutak érdekében elkövetett, de a már megajánlottakon felüli további koncessiók kérése — aminő a megyei utak átengedése is, mit kü­— 'i,1.." - ...ólC7orn^ótri q■/pmtjnntá1 helytelenítenénk — ép oly szerénytelenség, — mint ahogy további koncessiok megszavazása tékozlás lenne. A megyei központi választmány, f. hó 15-én tartja ülését, amidőn úgy a gyomai, mint az oros­házai választó kerületekre nézve megállapítja a képviselő választás napját. Ugyanekkor megvá­lasztja mindkét kerületre a választást vezető el­nöki s jegyzői tisztségeket. Gyulavárosa központi választmánya ma dél­előtt tartja ülését és megállapítja a választási határnapot. Anélkül, hogy a központi választ­mány tagjait befolyásolni akarnánk, úgy hisszük, hogy legczélszerübb lenne a választást mindjárt az első napra, vagyis folyó hó 28-ikára kitűzni. Annál jobb, mennél hamarább túlesünk rajta. A képviselőtestület tegnap délelőtt Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt közgyűlést tar­tott, melyen a képviselők szokatlanul nagy szám­ban vettek részt. A közgyűlés első tárgya az uj országgyűlésre vonatkozó királyi meghívó levél felolvasása volt, melyben Gyula városa közön­sége, mint önálló választókerület, képviselő vá­lasztásra felhivatik. A legfelsőbb helyről jött fel­hívást a képviselőtestület állva hallgatta meg, és végén lelkesülten megéljenezte a királyt. Hosszú s indokolatlanul izgatott vitát keltett azután a „Magyar-utcza“ megnyitásának kérdése. A kép­viselőtestület tudvalevőleg még a múlt évben Bal Sebestény indítványára elhatározta, hogy a Ma­gyar utczát egyenes irányban nyitja meg és eme határozatát a vármegye közgyűlése is jóváhagyta. Az egyeues irányban való megnyitás azonban több teleknek megvásárlását teszi szükségessé s miután a városi tanács, ugyancsak a képviselő- testület régebbi utasításához híven az illető tu­lajdonosoktól kötelező ajánlatot vett, hogy mily árért hajlandók hivatalos kisajátítási eljárás mel­lőzésével telkeiket az utcza megnyitási czéljára átengedni, a képviselőtestületnek — mint azt Oláh György, Sál Sebestény, Novak Kamill, Kel­ler Imre s többen kifejtették — most csak a fölött lehetett határozatot hozni, hogy vájjon elfogad­tassák e az illető telek tulajdonosok ajánlata mely esetben a telkek megszerzése 5051 forintot igényel, vagy pedig az ajánlat elvetésével kisa- játitási hivatalos eljárás vétessék e foganatba. A képviselők egy része azonban erőnek erejével elvi vitát provokálta fölött, ami pedig Sál Sebestény indítványa folytán már múlt évben el volt döntve, hogy t. i. az egész utczakinyitási terv ej tessék el és csak másfél órát igénybe vett szenvedélyes vita után, melyben résztvettek a polgármesteren és fenebb nevezetteken kívül még Léderer Lajos Eisele József, Dobay János, Göndöcs Benedek, Cs. Demkó József is, lehetett a kérdést a tör­vény által igényelt névszerinti szavazásra feltenni, amikor is 66 képviselő az ajánlatok elfogadása mellett, 36-an pedig ellene szavaztak. A városi tanács elutasittatott, hogy a telek megszerzési költségeknek mely utón leendő fedezésére nézve a képviselőtestülethez javaslatot tegyen. De nem szabad, hogy ezen költség a városi adó emelését vonja maga után. — Még néhány apró adininiszt- raczionális ügy tárgyaltatott le s ezzel a közgyű­lés 11 óra után feloszlott. A honvédelmi minisztérium a most haszná­latban levő honvédségi lőtért kibővíteni illetőleg e czélból kisajátítani czélozza. Ez ügyben a vár- megyeházánál folyó hó 14-én vegyes bizottsági tárgyalás fog tartatni. A járványok krónikájából. A gyönge tél, bokáig érő lőcs pocs, folytonos esős, ködös idő, — és mindez a lefolyt héten is dominált— ked­vező talaja a járványos bajoknak. Az influenza most már ellepte az egész vármegyét; a lakos­ságnak legalább is fele benne van vagy már át­esett rajta. A betegség szerencsére nem életve­szélyes, de majd mindenkinél kisebb-nagyobb mérvű tüdőhúrútot okoz, úgy hogy napokon sőt heteken át kénytelen szobát sőt ágyat őrizni. A vármegye alispánjához beérkezett hivatalos jelen­tés szerint Öcsödön és Nagy-Szénáson a roncsoló toroklob is járvány, mig ugyancsak a roncsoló toroklob Bánfalván megszűnt. A választási mozgalmakról — minden zú­golódás nélkül, sőt inkább megelégedéssel mondva — kevés irni valónk van. A legkevesebb magá­ról a megye székhelyéről Gyuláról. E hét folya­mán mindazok, és pedig politikai pártállásra való tekintet nélkül, akik Csatár Zsigmond jelö­lésével nincsenek megelégedve, a vármegyének köztisztelet- és szeretetben volt főispánját, Gyula városa szülöttét és minden körülmények között kipróbált hűségű fiát, Terényi Lajost léptették fel jelöltnek. A jelölés folyó hó 6-án történt. — Ügy volt tervezve, hogy szőkébb körű bizottság fogja akkor megbeszélni, de ne nem számoltak a polgárság hangulatával és érdeklődésével, mely pedig oly frappánsan nyilvánúlt, hogy a ,,Komló, terme szűknek bizonyúlt, és a jelölésnek a tá­gasabb udvarhelységben kellett megtörténnie. — Terényi Lajos, akit küldöttség hivott meg, még az ellenpárt vezértagjaira is igen jó hatást keltő, minden provokácziótól tartózkodó, békés szel­lemű keresetlen szép szavakkal jelentette ki, hogy ö mint Gyula városának na, ha polgártársai szolgálatára lehet, kötelességszerüleg rendel­kezésükre áll. Ami politikai hitvallását illeti, azt programmbeszédében fogja bővebben kifejteni. A programmbeszédet pedig akkor mondja el, mi dőn a párt intéző bizottsága arra a napot ki fogja tűzni. — Az értekezlet, melyen mintegy 700—800 egyén vett részt, pártelnöknek nagy lelkesedéssél Popovics Jusztint választotta meg. Megalakult ez intéző bizottság is; minden tizedbe több alelnököt és bizottsági tagot választottak, és pedig zömét a legtekintélyesebb földmívesek és iparosok köréből. Feltűnő jelenség, hogy Terényi leglelkesebb hívei épen azon tekintélyes földmívesek, akik a legutóbbi választáson Csatár Zsigmond megválasztását mozdították elő. Az intéző bizottság ma délután számos teendő meg­beszélése s határozat hozatal czéljából ülést tart a népkerti csarnokban. Ez a 400- on felüli tagot számláló bizottság programmbeszéd tartására a napot is kitűzendi. Csatár Zsigmond pártja, miután a volt képviselő, beszámolója alkalmávál a je­löltséget elfogadta, e hót folyamán nem érezte szükségét semminemű nyilvános gyülésezésnek. De azért a párt szervezésének feladata ott is buzgó kezekben van, a vezérférfiak mindent el­követnek — dicséretükre mondva, szintén tisz­tességes eszközökkel, — hogy a választókat je­löltjük köré sorakoztassák, ami nagyon méltány­landó és nem kis fáradság tőlük, különösen azért, mert az Irányi Dániel zászlaját követő elvhű 48-as és függetlenségi párti polgárok — mint múlt számunkban is irtuk — attól tették füg­gővé, hogy Csatárra szavazzanak, ha őt az országos pártkör tagjai sorába fölveszi, mi azonban még nem történt meg. Ezen körülmény nagyon megbé­nítja a Csatár-párt vezetőit buzgalmukban. — Csabán a kormánypárt jelöltje Szucsu Béla, folyó hó 6-án délután mondta el programmbeszédjét, mellyel jó hatást keltett. A negyvennyolczas és függetlenségi párt, mely pedig igen erős Csabán, a maga részéről nem állít jelöltet, de csatlako­zik a nemzeti párthoz és annak a jelöltjére fog rászavazni. A nemzeti párt, melynek ólén Ur- szinyi János. Bogár Dániel, Haan Béla, Lepény Pál és Sohár Kálmán állanak, — még nem ál­lapodott meg, hogy kit léptessen fel, de akárki lesz a jelöltje, es ez folyó hó 15-dikén dől el, amikor Apponyi Albert gróf is lemegy Csa­bára, igen nagy küzdelmet fog kifejteni még pedig a sikernek reményével. — Orosházán formális jelölés egyik párt részéről sem tör­tént. Bárki lesz azonban a jelölt, Veres Józseffel kell a mandátumért küzdenie. Veresnek hely­zetét nagyon megkönnyitette ama körülmény, Klar Béla nem hajlandó fellépni, mert ez okvetlen elhódította volna tőle hívei zömét, A kormánypárt — hallomás szerint — Bulla Sán­dor mérnököt akarja felléptetni, nem annyira a győzelem reményével, mint inkább azért, hogy Veres Józsefnek egyhangú választását megaka dályozza. Gyomán Barabás Béla bejárta a vá­lasztókerület összes községeit és hívei napról- napra szaporodnak. Leginkább kétségessé tehette volna megválasztását dr. Fábry Sándor megyei főjegyző, a gyomai járásnak volt főszolga bírája, kit a gyomai s szabadelvűpárti választók tekintélyes zöme óhajtott fellóptetni, s erre le­vélben fel is kérte, de dr. Fábry Sándor az eset­leges megválasztás reményében sem határozhatta el magát a megtisztelő jelöltség elfogadására. — A kormánypártnak különben van jelöltje Gyo­mán és pedig igen jeles férfiú : dr. üeltai Fe- rencz, a kiváló fiatal közgazdasági iró, ki a nem- zetgazdászat terén kifejtett irodalmi tevékenysé­gével a legjobb nevet szerezte magának. Az ő jelöltségét különösen a központ támogatja, de az érdekében eddigelé kifejteit agitáczió azt gya- nittatja, hogy a siker legkisebb kilátása nél­kül. Szarvason a kormánypárt, mely eredetileg gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi mi­niszter jelöltségéről ábrándozott, de ezt nem si­került kieszközölnie, mint a miniszter alig 24 éveB fiát, gr. Csáky Istvánt léptette fel Haviár­ral szemben. Az ifjú gróf — noha a Szepesség egyik kerületében is kandidálták — a szarvasi je­löltséget elfogadta. A küzdelem igen erősnek ígérkezik, de Haviár Dániel megválasztásának esélye kedvezőbbnek mutatkozik. Békésen — mint már ismételten jeleztük és ezúttal is meg­erősíthetjük — Irányi Dániel pártkülönbség nél­kül respektált egyénisége, ellenjelölt nélkül áll. Állategészségügy. Pósteleken a sertésor- báncz, Füzes-Gyarmaton pedig a szarvasmarhák közt uralgott lépfene megszűnt; a zárlat fel - oldatott. A farsang csak a kalendáriumban kezdődött, mert egyébkint alig vehetünk róla tudomást. A még hátralevő két tiszti estélyen s a február 6-án tartandó iparos ifjúsági bálon kívül nem referálhatunk egyetlen egy báli tervről sem. De nemcsak Gyulán vagyunk igy, hanem mondhat­nánk hogy az egész megyében. Csabán kalikó bál van tervben, de olyan nagy a részvétlenség, hogy aligha lesz belőle valami. Az egyetlen po­zitív tánczvigalom, melyről most hírt adhatunk, a békési kaszinó bálja, folyó ho 30-ikara van kitűzve. — A folyó évi ujonczozás működési tervezete Békésvármegyében a következő: Csabán márczius 11, 12, 14, 15 és 16-án, polgári bizottsági tagok dr. Fábry Sándor m. főjegyző s dr. Kovács Ist­ván megyei főorvos. A sorozásra felhívott had­kötelesek száma az első korosztályban 413, a másodikban 218, a harmadikban 156. Gyulán (a járást illetőleg) márczius 18 és 19-én; a so­rozó bizottság polgári tagjai Jancsovics Pál al­ispán és dr. Kovács István főorvos. A sorozásra felhívott hadkötelesek száma első korosztályban 84, másodikban 68, harmadikban 54 Gyula vá- \rosát illetőleg márczius 21 és 22-én. A sorozásra felhívott hadkötelesek száma első korosztályban 132, másodikban 91, harmadikban 94. Szeghalmon márczius 26, 28 és 29-éu; a polgári bizottság tagjai Jancsovics Pál alispán és dr. Chriszto Pál m. tiszteletbeli főorvos. A sorozásra felhívott hadkötelesek száma első korosztályban 252, má­sodikban 197, harmadikban 122. Szarvason ápri­lis 4, 5, 6, 7. és 8-án; a polgári bizottság tagjai dr. Fábry Sándor főjegyző s dr. Kovács István főorvos. — A sorozásra felhívott hadkötelesek száma első korosztályban 423, másodikban 256, harmadikban 217. Gyomán április 11- és 12-én; a polgári bizottság tagjai Jancsovics Pál alispán, dr. Kovács István főorvos. A sorozásra felhívott hadkötelesok száma első korosztályban 214, má­sodikban 156, harmadikban 13‘2. Békésen április 19. 20. 21. 22. és 23-án; a polgári bizottság tagjai dr. Fábry Sándor főjegyző s dr. Kovács István főorvos. A sorozásra telhívott hadköte- lerek száma első korosztályban o96, másodikban 273, harmadikban 250. Orosházán április 25. 26. 27. 28. 29. és 30-án; a polgári bizottság tagjai Jancsovics Pál alispán és dr. Kovács István fő­orvos. A sorozásra felhívott hadkötelesek száma első korosztályban 421, második korosztályban 299, harmadik korosztályban 252. Halálozás. Városunk egyik legkiválóbb in­telligens családjának mély gyásza, pótolhatlan nagy vesztesége van, özv. Csausz Lajosné szül óchwachhoffer Anna asszony rövid, de súlyos betegség után tegnap délután 1V2 órakor jobb­létre szenderült. A boldogéit nőben Csausz Lajos alsó-fehér-körös-társulati igazgató, továbbá Kli ment Gyulánó szeretett édes anyjukat veszítik. A lesújtó gyászeset a helyi inteliigenczia min­den körében élénk részvétet kelt, mely részvét bizonyára impozánsan nyilvánuland az életében megérdemelt köztiszteletben állott matróna vég- tisztességén. Legyen a föld könnyű porainak. Halálozás. Ottó József, a körünkben is is­mertegykori honvéd őrnagy, jelenleg alezredes f. hó I én Munkácson elhunyt. A család által kibocsátott gyászjelentés a következő : „Özv. Ottó Józsefné, szül. négyesi Szepessy Etelka és gyermekei emökei Janik Ferencz pénzügyi fogal­mazó és emökei Janik László, megszomorodott szívvel tudatják felejthetetlen szeretett férjének illetve mostoka atyjuknak Ottó József m. kir. honvéd alezredes úrnak élte 55-ik és boldog hár zasságának 27-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, f. hó 5-én délutáni 4’/j órakor Munkácson történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei folyó hó 7-én délután 3 órakor a rom. kath. egyház szertartásai szerint Ungvári a kálváriái sírkertben örök nyugalomra helyeztettek, lelki üdvéért pedig az engesztelő szent-mise áldozat f. hó 8-an reggel 9 órakor a Mindenhatónak bemutattatott, — Ungvár, 1892. január hó 6. Béke hamvaira! Halálozás. Schvarcz Hermann kávést és elő- fogattulajdonost súlyos csapás érte. Virúló szép­ségű leánya Berta, hosszas, súlyos betegség után folyó hó 6-ikán meghalt, és 7-én nagy részvét mellett örök nyugalomra kisértetett. Legyen a föld könnyű hamvainak. Halálozás. Mély megindulást és őszinte rész­vetet keltett Szeghalmon id. Kiss Ferencz gyógy­szerésznek és a Szeghalomvidéki takarékpénztár fopénztárnokának váratlanul történt elhunyta. A boldogult a község egyik legtiszteltebb alakja volt, ki önzetlen munkássága és a közjó érdeké­ben kifejtett bokros érdemeinél fogva méltán megérdemelte azt az általános tiszteletet, mely- lyel polgártársai az ő szerény egyéniségének adóz­tak. Temetésén kifejezésre jutott az az osztat­lan részvét, melylyel a szeghalmiak családjának bánatában osztozni óhajtottak; a gyászszertartá­son sokan jelentek meg, az intelligencziából senki sem hiányzott, hogy az elhunyt irányában a ke­gyelet végső adóját lerója. A család által kibo­csátott gyászjelentés igy hangzik : Fájdalommal összetört szívvel tudatjuk a leggyöngédebben sze­rető férjnek, meghálálhatlan jóságú gondos atya és nagyatya, illetve apósnak, Am Ferencz gyógy­szerésznek 1892. évi január hó 5-én esteli 9 óra­kor, rövid szenvedés után, életének 76-ik, zavar­talanul boldog házasságának 39-ik évében bekö­vetkezett elhunytát. Áldással kisért teteme f. hó 7-én d. e. 10 órakor az örök nyugalomnak át­adatott. Könnyű legyen a föld felejthetlen em­lékű hamvai fölötti Kiss Ferenczné, özvegye. Gyula, Gizella, Vilma, Ferencz, Irma, gyerme­kei. Bariba Ilona férj, Kiss Gyuláné, Berndt Mária ifj. Kiss Ferenczné mint menyei, dr. Vajda Géza, Fejér János mint vejei, Gizella, Géza, Fella, Szeréna, Margit, Gabriella, Aurél, Ferike, Laczika és Emőke mint unokái. Meghívás. Az önkéntes tűzoltó testület ja­nuár ho 10 ikén délelőtt 10 órakor a városháza termében közgyűlést tart, melyre tisztelettel meg­hívom. Tárgyai: 1. Kis Ernő fegyelmi ügye, a választmány határozata elleni felebbezéBsel. 2. Több önkéntes tűzoltó indítványa. 3. Évi rendes közgyűlés meghatározása. — Gyula, 1892. január 7-én. Dobay János elnök. Tűzoltói elméleti előadások. A lapunk múlt számában jelzett tűzoltói elméleti előadások a pol­gári iskola II. osztályú tantermében ma d. e. 9 óra­kor kezdődnek és 3 hónapon keresztül minden vasárnap d. e. 11, esetleg 12 óráig tartatnak. A parancsnokság felhívása folytáu egyidejűleg kije­lentjük, hogy az előadásokon a tűzoltászat iránt érdeklődők, mint vendégek szívesen láttatnak. Kereskedelmi ülnök. A gyulai kir. törvény­szék folyó hó l-én tartott tanácsülésben Czinczár Adolfot, a jóhirű „Braun és Czinczár“ fakeres­kedő czég tagját, kereskedelmi ülnöknek vá­lasztotta meg. Dr. Kis Dezső városunk szülöttét, f. hó 2-án az összes gyógytudományok tudorává avatták fel a kolozsvári „Ferencz József“ egyetemen. Gratu­lálunk a jeles képzettségű ifjúnak. Eljegyzés. Liska János, a szarvasi ág. ev. fögymnázium fiatal tanára eljegyezte Mihálfi Me­lániát, a szarvasi polgári leányiskola szeretetre méltó tanárnőjét. „Szarvasi Lapok” szerkesztését uj évtől kezdve Stein Béla vette át. Báró Prónay Dezső, Csaba városának a le­folyt országgyűlésen volt képviselője, aki mel­lesleg írva, sem Csabán, sem más választókerü­letben nem fog mandátumot vállalni, Csaba vá­ros elöljáróságánál képviselősége alatt húzott ösz- szes napdija i lakáspénzéből 7400 frt jótékony czélú alapítványt tett. Az alapítvány czélja, hogy oly esetekben, midőn rendkivüli csapások vagy bajok sújtják Csaba lakosságát, példáúl árvíz, rendkivüli nagy tűzvész, vagy más elemi csapá­sok : a lakosság szűkölködő részének, valláskü­lönbség nélkül, azonnal némi anyagi segély le­gyen adható. A nemesszivü férfiú az alapítványi takarékpénztári betéti könyvecskét az alapitó ok­levél kapcsán, Csaba városa birájának el is küldötte. Csabára színészek jöttek. Jóravaló, derék társulat, mely alkalmi arra, hogy az ottani igó- • Ä

Next

/
Thumbnails
Contents