Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-01-10 / 3. szám
elismertessék, miszerint törekvéseinek inditó okát az őszinte hazafiság a tiszta hazaszeretet képezi. Választások előtt önkénytelenül eszembe jut a nagy Báthorynak a kenyérmezei ütközet előtti ama rendelkezése, melyszerint minden har- ezosnak hantot tétetett szivére a haza földéből, mintegy jelezve ez által is, hogy harczosai a hazáért küzdenek. Hassa át a választó polgárokat is, midőn a választó urnához lépnek azon tudat, hogy a haza sorsa felett vannak hivatva dönteni. Adja a Mindenható, hogy az eredmény az legyen, mit a költő oly szépen fejez ki e szavakkal : Hogy a haza fényre derül! Tekintetes törvényhatósági Mi, a kik akár a közönség megbízásából, akár a tekintetes törvényhatóság bizalmából foglaljuk el itt helyeinket, oda fogjuk irányozni törekvéseinket, hogy a választók vélemény nyilvánításának szabadsága megóvassék, s a választási küzdelmek mindenkor törvényes korlátok között mozogjanak. Ezek előterjesztése után a legszivélyesebben üdvözlöm a tekintetes törvényhatósági bizottság megjelent tagjait s a gyűlést megnyitom s egyszersmind a szólók feljegyzésével Popovics aljegyzőt bizom meg.“ Ezen általános lelkesedéssel meghallgatott, éljenzéssel viszonzott, magas lendületű megnyitó beszéd után tárgyalás alá vétettek a közgyűlésre kitűzött ügyek, és pedig: Tót-Komlós községének megengedetett, hogy a szarvas-mezőhegyesi vasút segélyezésére 100,000 frt értékű törzsrészvényeket vásárolhasson, a egy alkalommal már elvileg arra nézve is megadatott az engedély, hogy ezen törzsrészvények bevásárlására — később meghatározandó és jóváhagyandó módon kölcsönt vehessen fel, avagy a szükséghez képest pót-adót is vethessen ki, mely határozat jóváhagyás végett a belügyminiszterhez fel fog terjesztetni. A törvényhatóság ezen nemeslelkü határozatáért a jelenlevő Tatay János bizottsági tag — Tót-Komlós köz sége nevében — köszönetét szavaz. A Soenderop és társa vasút-épitő czég azon kérelmének, — hogy egyes törvényhatósági útak általa meghatározott részei a Szarvas-Mezőhegyes községek között tervbe vett vasútvonal czéljaira átengedtetnónek — hely nem adatott. Ezzel a fél óráig tartott tanácskozás, az elnöklő főispán éltetése mellett bevégződött; — még ezen nap délután 3 órakor tartatott meg a hitelesítési közgyűlés. Alispáni jelentés A közigazgatási bizottság január hó 11-ki ülésén. Méltóságos Főispán ur 1 Tekintetes közigazgatási bizottság 1 Az 1891. évi deczember haváról szóló rend- szerinti havi jelentésemet tisztelettel a következőkben terjesztem elő. L Közegészségügy. A közegészség állapota a múlt hóban igen kedvezőtlen volt. Egymást váltogatták a különböző járványok, melyek közül, mint általánosan uralkodó kivált az influenza, s a roncsoló torokküzdelmek ntán rendesen megtörték az ellenség együtt működő hadai. Vezéreink önálló hadmüködést nem fejtettek ki, de nem is fejthettek a honvédelmi bizottmány hadvezetése alatt, 1 a hadműködésre kiható főve- zéri hadvezetés nélkül. A honvédelmi bizottmány megállapitott hadműveleti tervek nélkül, a felmerülő kőrülmsnyek- hez képest esetről-esetre kiadott rendelkezésekkel vezette a hon védelmét, s szabott irányt az egyes hadcsapat vezérek működésének. A legválságosabb napokban sem terjedt tovább rendelete, minthogy a csapatvezérek a »rendelkezésükre álló erővel védjék az ország határait, s a vitézségükre bízott ország részeket.« A nemzeti átalakulás küzdelmeinek óriása volt csak, ki ösztönszerüleg, vagy bölcs belátással fogta fel a honvédelmi működés szükségszerű irányát s feladatait; s mint a jeles hadtörténész Rüstow tanusitja, — »senki más nem jutott a helyzet felismerésére, s arra, hogy szükségkép valami katonai czélpontot kell kitűzniük. A honvédelmi bizottmánynak s magának a hadügyminiszternek Mészárosnak tekintélye a vezérletnél 1 csapatoknál, minden, Kosuth nézetei szerint hozott rendszabályát meghiusitott. A parancsnokok mindegyike, a különböző helyeken a magáét tartotta a legfontosabbnak; minden erőből ellenszegült annak, hogy csapatokat vonjanak el tőle, vagy hogy alárendeljék őt más vezérnek.« Hasonlóan meggyengítették a hadsereg működését a hadcsapat vezérek közt folytonosan tartott súrlódások, személyes ellenségeskedések is. I ily elszomorító helyzetben döntetett el a kassai, szikszió, majd a nagyszombati, parendorf köpcsényi, óvári, bábolnai, s az 1848-ik év alkonyán a móori csaták sora. Hadainkat, a személyes vitézség lélekemelő lob, s alig volt községe a vármegyének, melynek lakossága valamelyes ragályos kór által ne lett volna megtámadva. így Gyulán, hol a halálozások aránylagos számát tekintve a többi helyekhez viszonyítottan még kedvezőnek jelezhető a múlt hónap egészségügyi állapota, a roncsoló toroklob, vörheny és hagymáz szórványos esetei merültek fel, járványos jelleget azonban nem öltöttek. Járványos volt azonban a roncsoló toroklob Sámson és Csorvás községek kivételével az egész orosházai járásban, és Kondoros kivételével az egész szarvasi járásban, mig több helyütt mint Csabán, Kígyóson, M.-Berényben és Kétegyházán szórványosan szedte a rémes kór áldozatait. Még mindig nagy terjedelmű volt a vörheny járvány M.-Berényben, s a vörheny, hagymáz, himlő veszélyeztették a közegészségügyet, Szeghalmon, K.-Ladányban, Gyomán, Endrődön, Puszta-Földváron, Öosödön és Szent-Andráson, mely betegségekhez hű társul szegődött, — mint fentebb is jeleztem — mindenütt az influenza. A betegségekkel szemben a kellő óvintézkedések mindenütt megtétettek. Hol járványossá vált a baj az iskolák azonnal bezárattak, s egyébként is a fertőzött házak rendőri felügyelet alá vétettek, a temetéseken való részvételtől a családtagokon kívül minden más egyén eltiltatott, a halott virrasztás, és halottitor tartása betiltatott. A részletes óvintézkedéseket elrendelő hatósági intézkedések több Ízben kihirdettek, s azok betartására kellő felügyelet gyakoroltatott. A közbiztonságra kiváló gond fordittatott, s a közhelyek többször fertőztelenitettek. Az állategészségügy belterjesebb járvány által nem volt megtámadva. Egyes ragályos kóralakok merültek fel csupán, mint a lépfenének, takonykórnak és veszettségnek egyes esetei, azonban nagyobb terjedelmet e betegségek nem nyertek. A ragályos állati megbetegüléseknél is pontosan végrehajtattak a szükséges óvintézkedések, 8 azok mikénti foganatosítása mindenkor a vármegyei, 'avagy kerületi állami állatorvos által személyesen ellenőriztetett. II. Közbiztosság. A közbiztosság állapota a múlt év deczember haváról kielégitőnek mondható, amennyiben a személyi biztosság csupán két verekedés, a vagyon biztosság pedig csupán kisebb mérvű lopások által volt megtámadva. A verekedések Mező- Berényben történtek, a lopások pedig 6 esetben az orosházai járásban, és egy-egy esetben Öcsödön, Mező-Berényben és Dobozon. A tettesek nagyobb részben kiderítettek, I a fenyitő bíróságnak átadattak, illetve feljelentettek. Megrendítő baleset történt deczember 15-én Öcsödön, hol Gombos Imre földmivesnek a szülők hazulról való távozása folytán szobára zárt három gyermeke játékból a szalmazsákot felgyújtotta, s az így keletkezett füstben megfuladtak A gondatlan szülék ellenében a vizsgálat folyamatba tétetett. Öngyilkosság csupán egy ízben fordult elő Orosházán, hol deczember 8-dikán Hajdú Antal földmives felakasztotta magát. Tűz a múlt hónapban két esetben volt, Mező-Berényben és Csabán. Az ezen tüzeseteknél felmerült kár körülbelöl 700 forintra tehető, melyből 100 frt biztosítás folytán megtérült. nyilvánulásai mellett is, egyik veszteség a másik után sújtotta. | a nemzet, a csata vesztések hírére aggodalomba merült: elveszté hitét, reményét az önvédelmi harcz sikerében; s a mint a hon feleti ti kétségdeesés, az ellenség ellőnyomulásával karöltve fokozódott: a béke, a megalkuvás hívei a nemzet sorai között egyre szaporodtak. S midőn a főváros is az ellenség hatalmába került, s a kormány menekülni kényszerült, általános lehangoltság, kétségbeesés vett erőt a szíveken ; s a menekült kormány maga után hagyta a reményvesztett aggódást s a feltétlen megadás kényszerűségének hitét. A nemzet kiválóbb férfiai áltak reménytelenül, megadásra készen, a pusztító ellenség s a végveszély tátongó örvénye előtt; melybe a nemzet alkotmányos jogainak, állami önnállóságának eltemetését, feltámadás reménye nélkül, minden pillanatban remegve várták. Csak Kossuth állt rendithetlenül a válság napjaiban, a nemzetet, a közszabadság ügyét eltemetéssel fenyegető veszélylyel szembe. Hatalmas lélek ereje nem szűnt meg a nemzetet végső erőfeszítésre ösztönözni. S e hatalmas lélelekerő felkelté a nemzet önbizalmát, s felemelő az eldobni készült fegyverét, s lesujtá a győzelmi mámorában fékvesztett gőgös ellenségre; s a honfiúi lelkesedés isteni ereje, letiporta azt, letiporta dicsőséggel s úgy, hogy a porból felemelni legádázabb ellenségének segítsége is csak-----------fegyvereink eldobása mellett lehetett ké pes. Az ország válságos napjainak e tájékoztató vázolása utántérjünk at azon tevékenység ismertetésére, melyet vármegyénk a szabadcsapatok alakítása körül kifejtett; s ösmertessük a szabad csapatoknak szereplését. A kémények az e tárgyban fennálló szabályrendeletnek megfelelőleg pontosan sepertettek. III. Utak, hidak és védtöltések. Az utak a múlt hóban a gyakori esőzések folytán igen rósz karban, mondhatni járhatlan állapotban voltak. Az útadó hátralékok behajtása iránt a múlt hóban ismételten bocsátottam ki rendeletet, s egyszersmind részletes rendelkezést adtam ki a közúti törvény egyes részeinek végrehajtása tárgyában. A hidak és védtöltések jó karban voltak. IV. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam s rendben levőnek találtam. A járási főszolgabirák jelentéseik szerint községeiket a múlt hóban is beutazták, s az ügykezelést megvizsgálták. Az országgyűlési képviselő választók névjegyzékei deczember havában elkészítettek, 1 a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztettek. Csabán a lemondás folytán megürült köz- gyámi állásra Kocziszky János ügyvéd lett megválasztva, a főpénztárnoki tisztet pedig az eddigi főpénztárnok Yidovszky Károly vállalta el. A phylloxera terjedése a múlt hóban a szőlők befedése folytán nem volt megállapitható. Gyulán, 1892. január 10-én. Jancsovics Pál, alispán. Békésvármegye közigazgatási bizottságának folyó évi január hava ll-én tartott rendes ülése. Jelen voltak Reiszig Ede főispán elnöklete alatt, Jancsovics Pál alispán, Dr. Fábry Sándor főjegyző, Oláh György főügyész, Cziffra Imre kir. ügyész, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Gasz- ner Pál kir. pénzügy igazgató, Haviár Lajos kir. mérnök mint az állam építészeti hivatal főnöke, Steinecker Gábor mérnök mint a folyammérnökség főnöke, Zlinszky István kösgazdasági előadó, Dr. Kovács István főorvos, Terényi Lajos, Keller Imre, Hoffmann Mihály, Szucsu Béla, Kalmár Mihály, Dr. Hajnal István, Jancsovics Emil és Vidoszky János. Az alispáni rendszerinti havi jelentés tudomásul vétetett. A kereskedelemügyi miniszter úrnak rendelete, melyben az Endrőd községi piacztér na- gyobbitása czéljából kisajátítási jogot engedélyezett, kiadatik a gyomai járási főszolgabiró utján Endrőd község elöljáróságának oly felhívással, hogy a kisajátítási tervet és összeírást az 1881. évi 41. t.-cz. 31. §-a értelmében készítse el, s az idézett törvényczikk 32. §-a értelmében, a kisajátítandó terület tulajdonosával igyekezzen megegyezni. A Yiskovics Ignácz-féle szarvasi közgyámi sikkasztási ügyben elrendelt pótvizsgálat befejeztetvén, az ezen ügyben a vizsgálat megejtésével megbízott küldöttségnek, készséges, buzgó és gyors eljárásáért a közigazgatási bizottság elismerő köszönetét szavaz, s az ügyre vonatkozó összes iratok pedig a vármegye főügyészének indítvány tétel végett kiadattak. Orosháza község elöljáróságának — Orosházán egy uj kir. adóhivatal felállítása iránt beadott kérelme, a már pártolólag felterjesztett ha- sontárgyú kérelmekhez leendő csatolás végett — m. kir. pénzügyminiszter úrhoz felterjesztetett. Három hadköteles kivételes nősülés iránti kérelme — am. kir. honvédelmi miniszter úrhoz pártolólag felterjesztetik. A közigazgatási bizottság albizottságai és választmányai a következőleg alakíttatnak meg. 1. A fegyelmi választmány. Rendes tagok : Ladies György, Keller Imre, Gaszner Pál és Bánhegyi István, póttagokul Kalmár Mihály és Haviár Lajos. 2. Arvaügyi felebbviteli küldöttség rendes tagokúi beválasztattak: Ladies György, Keller Imre, póttagokul Kalmár Mihály, a főispán által kineveztettek: Jancsovics Emil, Hoffmann Mihály és Szucsu Béla. 3. A központi börtönök megvizsgálására hivatott bizottság: Terényi Lajos, Ladies György, Bánhegyi István és Haviár Lajos. 4. A járási fogházak megvizsgálására 1892. évre szóló megbízatással: A gyulai járás Gyulaváros területére: Kalmár Mihály, a csabai és orosházi járás területere : Szucsu Béla, a szarvasi és gyomai járás területére: Vidovszky János, a békési és szeghalmi járás területére: Dr. Hajnal István. 5. Az 1878. évi VIII, t. ez. 43. §-ában megjelölt felügyelő bizottság tagjai Ladies György és Kalmár Mihály. 6. Az erdőügyi albizottság elnök: Keller Imre, tagok: Haviár Lajos és Jancsooics Emil. 7. A másodfokú erdő kihágási bizottságba rendes tagok: Ladies György, Kalmár Mihály, Beliczey István, Hoffmann Mihály, póttagok : Szucsu Béla, Vidovszky János, Terényi Lajos és Dr. Hajnal István. 8. A tanítói nyugdíj ügyi vegyes bizottságba Ladies György és Keller Imre. 9. A törvényhatósági pótadó elleni felebbe- zések elintézésére hivatott bizottság: Keller Imre, Bánhegyi István, Beliczey István és Gaszner Pál. 10. A törvényhatósági ipartanácsba, rendes tagokul: ifj. Kohlmann Ferencz, Nóraedi Lajos, póttagokul: Gróh Márton és Cs. Demkó József. 11. A magyarnyelv fejlesztése érdekében alakított küldöttségbe beválasztattak, az alispán elnöklete alatt, a kir. tanfelügyelő, Térényi Lajos, Jancsovics Emil és Dr. Hajnal István bizottsági tagok. A főorvos rendszerinti havi jelentése — az egészségügyi állapotokról — tudomásul vétetik. A 7 éven alóli gyermekek elhanyagolt gyógy- J kezelésére vonatkozó főszolgabirói jelentések, a 1 vármegye főorvosának kiadattak. Gyulaváros képviselőtestületének 156/1891. számú kgy. határozata — Schröder István gyulavárosi segédgyám felebbezésónek mellőzésével — indokainál fogva helyben hagyatik. A csabai tanyai iskolai birság pénzek behajtására — a február 1-ig terjedőleg kérelmezett időhalasztás megadatott. A dobozmegyeri községi tanítói állomás betöltése czéljábél tartandó tanító választó gyűlésre elnökül Bánhegyi István kir. tanfelügyelő kiküldetik. A kir. tanfelügyelő jelentése alapján, mely szerint az óvódás gyermekek összeírására vonatkozólag 1141/91. kb. sz. a kiadott rendelet az elöljáróságok által nem helyesen értelmeztetett, felhivatnak a járási főszolgabirák utján a községek elöljárói (Körös-Ladány község kivételével), hogy az ovoda köteles gyermekek összeírását újabb tárgyalás alá vevén, állapítsák meg újból ^ egyénenként az állandó gondozásban részesülő és nem részesülő gyermekek számát, mely újabban szerkesztendő kimutatás jövő hó 20-ig bemutatandó lesz. Hantó Kálmán szarvasi volt óvós 37 frt 50 krnyi nyugdij intézeti járulékának még annak idején történt befizetéséről s az adóhivatalhoz lett beszállításáról, a vallás miniszter értesittetni határoz tátik. A szarvasi polgári leány iskola 1890/891. tanévi pénztári számadása 2286 frt 94 kr bevétellel, 2103 frt 05 kr kiadással helyesnek találtatván, a vallás miniszterhez felterjesztetik. A p.-földvári községi iskola 1890 évi pénztári számadása 1121 írt 1 kr bevétellel, 1108 frt . 10 kr kiadásssi helyesnek találtatván, számadás j —“-------SgBgs—=—<£-■ 3 •— Na gy József albiró a további felelősség terhe alól felmentetik. Ozv. Nagy Lajosné Berghold Anna csabai lakosnak — Csabán egy magán óvoda felállitha- tása iránti kérelme, a vallás miniszter úrhoz pártolólag felterjesztetik. A gyulai kir. pénzügyigazgatónak az adó ügyek állapotáról szóló rendszerinti havi jelentése, mely szerint a múlt évi hason időszaki deczember havi bevételekhez viszonyítva az idei befizetéseket, az egyenes adóknál 26847 frt 15 % krral kedvezőbb a hadmentességi adónál pedig 4218 frt 26 krral kedvezőtlenebb eredmény mutatkozik, tudomásul vétetett. Sánda György öcsödi jegyző és Tóth Mihály biró terhére kiróvott 10—10 frt birság pénzek elengedtettek. Gyulavárosánál 647 frt 33 % kr kereseti adó, 24 frt 44 kr tőkekamatadó, 29 frt 82 kr általános jövedelmi pótadó, 430 frt 81 kr hadmentességi adó és 3 frt fegyver adó összegek be- hajthatlanság czimén. töröltetni rendeltettek. Adó ügyekben egyesek által beadott több kérelmek és felebbezéseknek hely nem adatott. A kir. állam építészeti hivatal főnökének rendszerinti havi jelentése, mint intézkedést nem igénylő, tudomásul vétetik. Gyulavári község 27 frtnyi 1891. évi útadójának törlése iránti okmányai, megvizsgálás és megfelelő záradékkal leendő ellátás végett a vármegyei számvevőségnek kiadattak. A kövezet vámdíj elengedése iránt, a csabai gőztéglagyár társaság kérelmének tárgyalása során, az ezen ügyben 1349/91. kb. szám alatt hozott határozat jóváhagyása végett a kereskedelemügyi miniszter ur feliratilag felkéretett. Szent-András község 1892. évi községi közmunka előirányzata helyben hagyatik. Uj Kígyós és Kétegyháza községek 1892.' évi közmunka előirányzata, a kötélező megváltás mérvét illetőleg jóváhagyást nem igényel, mert ezen előirányzatokban csupán önkénytes megváltás egyáltalában nem mondatik ki. A kir. állam építészeti hivatal jelentése, melyszerint a k.-ladányi Dabicz-féle iskola helyiség megvizsgáltatott s a tanterem északi oldalfalának és fedélszékének alá támasztásáig az abban valá tanítás a főszolgabiró által eltiltatott, s a nevezett biztosítási munkálatok gondos keresztül vitelének feltétele mellett pedig az oktatás a folyó tanévben engedélyezve lett, tudomsául vétetik. A nagyméltóságú m. kir. kereskedelemügyi miniszter feliratilag értesittetik, hogy a m. kir« t
