Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-11-20 / 48. szám

48-ik izám. Gyula, 1892. november 27-én. XI« évfolyam. Szerkesztőség: Főtér, Dobay János ke­reskedése, hovg, a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁENAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: XDo‘toa-37" Táira.o©­Eiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. szám, Schwarz Gyula Váczi-uteza 11. szám, Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. szám, Haasenstei/n és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. szám, Blockner J. IV. kér. Sütö-utcza; Fischer J. JD. IV. kér. Hatvani-utcza 1. szám alatti hir­detési irodáiban, a szokott előnyös árakon Létesítsünk artézi kutat. Múlt számunkban Göndöcs Benedek apát és lelkész tollából közöltük azon ta­pasztalatait, melyeket a főgymnásium létesí­tési ügyével összekapcsolva, a város pol­gármesterével együtt az ártózi kutak ta­nulmányozása körül szerzett, és a mely tapasztalatok fonalán elindulva egészen más színben tűnik fel az ártézi kutak létesítése mint eddig, mig tulajdonképen csak a csabai ártézi kút készítéséről szerzettük tap asz tál atai n k a t. Hogy eme tapasztalatok után nagyon is tartózkodó állást foglaltunk el ezen be- láthatlan költséget igényelhető kérdéssel szemben, azon nincs mit csudálkozni an­nak, a ki körülményeinket ismeri; a ki tudja, hogy nagyon is szerény anyagi vi­szonyaink mellett hány oldalról és mily számba veendő nagy költségekkel vagyunk igénybe véve; ha tehát tartózkodó állást foglaltunk el egy ártézi kút mielőbbi lé­tesítésével szemben, az csakis azon óva­tosság következménye volt, a mely kell hogy a város minden lakossát a közter­heknél vezérelje akkor, midőn eme terhek előre ki nem számítható, tapasztalatok ál­tal nem igazolt tételekben tüntettetnek és tűnnek fel. Eddigi hallgatagságunk e kérdésnél — őszintén mondjuk — óvatos tartózkodó állásunknak tudandó be; indokát találja ez abban, hogy először a szükségesebbeket s csak azután a kevésbé szükségesnek vélt közczélok létesítését hangoztassuk, és vár­juk be az időt, mely a legjobb mester; mig a folyton fejlődő tudomány és tech­nika könnyebben és kevesebb költséggel elérhető czélokat tesz lehetővé a jövőben, sőt a jelenben is mint kezdetlegesség stá­diumán álló múltban megengedte. Bennünket, — megváltjuk, — nagyon p szozolrjo.es levél. Irta: Kocsis Gizella. A nagybácsi megitta fekete kávéját s a casinóba ment. Az öreg gazdasszonytól pedig ki örökösen tyúkot, pulykát, libát etet s ku­tyát czirógat, nem kell tartani; annak leg­utolsó gondja én vagyok, amiért viszont a legnagyobb elismerés és hálával adózom. S most, én leszek nagybátya ! Evvel aztán Lujzika, egy gyönyörű szőke fejű 17 éves leány mosolyogva vette fejére a bácsi komot sapkáját, azt egyoldalra csapta, s a rojtot is oda illesztette; föltette szemüve­geit, elővette az — általa nyári takarónak elnevezett — „Egyetértést*, beült a nagy ka­ros székbe, s aztán a bácsi pipáját ajkaitól távol tartva, szorgalmasan betüzgetett. így ni 1 ép igy tesz a bácsi 1 Kis idő múlva fölkelt, a lapot letette s pipáját nézegetve hosszú léptekkel párszor végig mérte a szobát itt-ott — a bácsit hűen utánozva — egyet köhécselt. Aztán megint, s a fiókokban keresgélt. Megvan! Egy kis könyvecske ... a czeruza mellette; pompás 1 Lapozgat.. . 12-ke „Gr. Szapáry miniszterelnök Bécsbe utazott. Egy mtr. mázsa búza ára: 8 frt. Jászai Mari ma lépett fel Orosházán először. Két koropa értéke egyenlő egy papír írttal. Lujzika mo­solyog. Pesten egy szerelmes pár Sárga Ruzsi és Fekete Pál gyufa oldattal megmérgezte magát; rövid szenvedés után meghalt.“ Erre aztán erős hahotába tör ki. Vájjon a bácsi kellemesen érintett az apát úrnak a vá­ros polgármesterével tett tanulmányútnak nevezhető kirándulása; meggyőződtünk ab­ból és arról, hogy nállunk a néhány év­vel ezelőtt felvetett ártézi kút kérdésének megoldása nem képez gordiusi csomót; mert ma már inkább jóakarat, kell első sorban hozzá; egy kis adag körültekintő gondoskodás és nagyon könnyen meg-le­het oldva az ártézi kút létesítésének kér­dése, melytől nyomorúságosnak hiresztelt közegészségügyünk javítását az illetékes szaktudomány bizton várja s remélhetőleg nem hiába várná. Eddigelé ha ártézi kútról volt szó, a legkevesebb a miről beszéltünk, 20—30,000 forint körül variálódott; ma szerzett ta­pasztalatok szerint egy, naponként 4000 hektoliteren felüli vízmennyiséget adó ár­tézi kút csak 4000 forintra vau nemcsak tervezve, hanem Hód-Mező-Vásárhelyen lé­tesítve is. Ez oly vízmennnyiség, amely nállunk teljesen elégségesnek mondható, kivált eleinte, a midőn esetleg csak egy kút létezvén a város közönségének, attól távolabb eső része azt még igénybe nem is igen fogná vehetni. Ez az összeg pedig, bárhonnan sze­rezzük be vagy takarékoskodjuk meg, egy­általában nem olyan, hogy előteremtése fölött sokáig gondolkozzunk; sőt nagyon hajlandók vagyunk hinni, hogy ha a városi tanács megbizatnék javaslattételre, találna módot rá, hogy a kérdést megoldó ked­vező tervezettel minél hamarább lépne fel. Hogy az első ártózi kút sikere után mit mondana hozzá a nagy közönség és különösen a közönségnek több földi ja vakkal megáldott része ? találkoznának-e Vásárhelyhez hasonlóan áldozatra kész ada­kozó polgárok ? ez úgy hisszük az első létesítéstől függne. Ott is a kezdet volt minek járat lapot ? avagy tán holmi irásbel gyakorlat akar ez lenni ? Régen volt ő már kiváncsi eme jegyzetekre, de a bácsi mindig úgy rejtegette, mint a szerelmes leveleket szokták, ő ugyan nem tudja, de gondolja, hogy azokat nem minden közönséges halandó kezébe jutatják. Mit is csinálna ő, ha neki valaki egy szerelmes levelet ima ? . . Jaj! mit is csi­nálna ! ? . . El se olvasná, darabkákra tépné széjjel s kidobná az ablakon . . . Összeránczolja homlokát. Da mégis; fölbontaná és megnézné, de csak az aláírást s aztán az illetőt bepe­relné a járásbíróságnál. Igen ott, becsületsértés miatt . . . aztán, hűvösre tennék az illetőt s mindenki mennyire félne, reszketni tölel . , . Olyan tisztelettel­jesen hajtaná meg magát s emelne kalapot előtte minden embar fia; még a tanár úr is .... . A tanár ur 1 ...........Hátha ... ah persze! mi lyen bolondokat gondolok is én! Hát csak úgy, tegyük föl: a tanár úr ima nekem egy . egy, na hát egy . . . szerelmes levelet. . . De hogy I milyen gondolat 1. . . Elmereng .. . Milyen furcsa is az a tanár úri... Ha eljön, annyit beszél a bácsival, (mintha én ott sem lennék 1 . . .) hogy milyen nyelven s mit, azt csak ők tudják, mert én, egy kukkot sem értek az egészből. Nem haragszik, ha nem tudom a leczkémet, mint az a „kopott fedelű illemtan* a kisasszony tette, hanem mosolyog s néz .. . Ilyenkor* aztán olyan zavarba hoz, mert nem tudom mire magyarázni eme magavisele­tét, s azt hiszem, hogy a nyakamon levő kis nehéz, a folytatás magától ment, mert rö-j vid évek alatt oly számban lettek ártézi kútak létesítve egyes jómódú polgárok ál­tal, mint hazánkban sehol, és ma önérze­tesen hivatkoznak tetteikre s az ember- lársaik által hálásan fogadott önzetlen­ségükre. Elöljáróba ne beszéljünk többről csak egyről, ez az egy legyen útmutató a töb­bire, ha látni fogjuk annak szükségét, hasznát, jön magától a többi is; igy volt ez másutt, igy lesz ez itt is. Igénytelen felszólalásunk legyen ille­tékes helyen rugó a javaslattételre, buz­dító szó e kérdésnél tárgyilagos eszme­cserére és biztosak lehetünk, hogy a si­ker meglesz, a sikernek meg kell lenni. Kezdeményezzenek : mi követjük! __________ D. J. Felhívás a vármegye gazdaközönségéhez '■ A békésmegyei gazdasági egylet czélszerü- nek látta a czukorrépatermelés érdekében, egy „répatermelési szakosztályt* létesíteni azon őzéi­ből, hogy a gazdaközönségnek érdekeit e fontos ügyben is előmoz litani, ha szükséges, azt meg­védeni alkalma legyen. A szakosztály megalakulván, f. évi októ­ber hó 23 án ülést tartott, mely alkalommal első sorban a czukorrépa termelési szakosztály teendőit tartotta szükségesnek körvonalozni és megállapítani; kimondá ugyanis, hogy a szak­osztály czélja leend : a) A czukorrépa termelés meghonosítása várm egyénkben, b) A czukor- és takarmányrépa rationabilis termelésének előmozdítása, c) A czukorrépa termelés jövedelmezőségé­nek tokozása. Ezáltal nemcsak a föld hozamá­nak emelése s átalában a földmivelés és állat- tenyésztés fejlesztése czéloztatik, hanem a vár­megyénkben felállítani czélzott ozukorgyár elő­aranylánczot tartja nevetségesnek vagy éppen fölöslegesnek. Néha meg ha azt^ a furcsa be­tűket — nagy kínnal — rakom egymás mellé, megfogja kezemet s ezt mondja: „Lujzika, ugy-e nehéz a franczia leczke ? Erősen a sze­membe néz azzal a nagy kormos szemeivel s én nem tudok felelni, mert ilyenkor mindig a torkomban alkalmatlankodik valami .... Igazán, ha ez a komoly tanár úr nekem egy szerelmes levelet írnál .... Vájjon mit Írna ? . .. Milyen papírra ima P ... Ah 1 tudom már — rózsaszínűre . . . Igen a Rozié is olyan volt. Én olvastam föl neki. Rózsaszínű, czitromszagú levél, vörös pecsét­tel, melyről 1891. 1 krajczár volt olvasható s e fölött egy — szívet ábrázoló czukorkáról le­szedett — kép. Aztán mit is tartalmazott csak 1 Gondolkozik . . . Ah 1 meg van. „Kelt levelem, 1892-ben Városon a Du­dásék konyhájában irom. Kedves Rózi 1 Szomorú vagyok mint az árván hagyott [madár, Éjjel-nappal búsulok utánad már De hiába, csak nem ér az semmit sem Egyszer majd itt leszel a szívemen. Kívánom, hogy ezen pár soraim a leg­jobb egészségben találjon. Én hála Istennek nincs semmi bajom. Ezennel bezárom levele­met és maradok a koporsóig hű szeretőd Pista. Utóirat: Én most már nem vagyok bé­res, hanem kocsis a Dudáséknél.“ Hogy örült ennek a Rózi 1 Össze-vissza csókolta kezemet s nem győzött eléggé hálál­feltételeinek biztos előkészítése is. E végből a szakosztály felölel a répatermelés körébe vágó minden ügyet és kérdést. így a répafajok, — különösen a takarmányrépánál, — kiválasztását, a répaművelés módját és eszközeit, a munkaerő alkalmazását és módjait, a répa felhasználását, a répatörköly és hulladék értékesítését és conser- válását, a takarmányrépamag termelését és kí­sérletezési stb. Az utóbbi kiterjed : 1. A művelésre. Föld előkészítés, szántás, vetés, kapálás, egyelés, halmozás, kiszedés, szál­lítás és értékesítés módjaira és eszközeire. Meg­figyelés tárgyává tétetnek a különböző gépek, eszközök, s a jóknak és viszonyainkhoz alkal­masnak bizonyultak terjesztetnek, s a gazda­közönség figyelmébe ajánltatnak. 2. A trágyázásra. Különösen a műtrágyák alkalmazása tétetik tanulmány tárgyává. 3. A termelési és művelési viszonyokra. Feles, harmados, házi, szakmány és napszámos erővel való művelés. 4 A talaj tanulmányozására. Ezeken kívül kiváló figyelem tárgyává teszi a szakosztály a termelők viszonyát a gyárosok­kal szemben, s igy a gyári szerződések feltéte­leit is, valamint a gyárosok és termelők között felmerülő viszályok elintézését is. Feleslegesnek tartjuk ma már, midőn vár­megyénk minden vidékén nemcsak kísérletek, de nagyobbmérvü termelések is történnek, a czu- korrépa termelés hasznos voltáról hosszasan be­szélni, legyen elég csak annyit megjegyeznünk, hogy azoknak, akik a czukorgyárak részére ki- sebb-nagyobb mérvben termelnek, épen nem volt okuk ezt megbánni, de nem is lehetett, mert — daczára az utóbbi éveknek — ezen növény ter­melésére alkalmasnak épen nem mondható idő­járás voltára, mégis 80—150 forint brutto bevé­tellel jutalmazta kis holdanként a gazda fára­dozását, mely összegből, ha a mívelési költsé­get, a vetőmagot, beszállítást leütjük, még min­dig oly szép tiszta jövedelem marad, hogy egyéb előnyöktől eltekintve is, minden gazda meglehet kodni. „ Az Isten áldja mag a kisasszonyt, csak aztán a tekintetes úrnak el ne mondja ! Lám milyen tanult ez a Pista 1 Mindig olyan verseket ir, mint az a — tudja lelkem kisasz- szony az Isten megáldja — hogy is hivják na — Hazafi. Mondom én mindig, hogy még nagy ember lesz a lelkem adta.* Milyen furcsa levél volt az! Vájjon a szerelmes levelek mind ilyenek P .. Azt már hallottam, hogy rózsaszínűek s illatoznak. Váj­jon a tanár úr — ha nekem szerelmes levelet Írna — hogyan szólítana meg ? . . . Elmélázva magaelé néz . .. Fölugrik s sapkástól szalad be a szobájába. Eszébe jutott, hogy a tanár úr a tegnapi óra után, valami levélalakút tett könyvébe; megkeresi, s vissza jön — egy le­vélkével kezében — a bácsi íróasztalához. Forgatja, nézi . . . egyszerű fehér papiros .. Czime nincs... krajczáros pecsét sincs rajta .. .* czukros kép sem ékíti... de még nem is illa- tnzik ? .. . Ez nem szerelmes levél; ledobja. Kell is nekem 1 Ugyan minek? . . . Biztosan azt írja, hogy ma nem jöhet, mert tényleg — az órára néz — 10 perczczel elmúlt 2 óra: pe- dik ő mindig 20 perczczel érkezik kellő idő előtt. Hát bánom is én, ha nem jön ? . . . Ko­moly arczot vág; piczi eper ajkait rágja apró gyöngy fogaival. Megint fölveszi a levelet . . . nézi erről is, arról is . . . a világoság elé tartja ... Föl- bontora. Elöveszti a nagybácsi tollkósét s egy oldalát fölmetszi. Haboz .. . vájjon elolvassa vagy se ? .. . Széthajtja a papirt . . . olvas : „Édes Lujzikám I Holnap az esti vonattal — miután a fő­városba lettem kinevezve — utaznom kell!

Next

/
Thumbnails
Contents