Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-11-20 / 48. szám
48-ik izám. Gyula, 1892. november 27-én. XI« évfolyam. Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hovg, a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁENAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: XDo‘toa-37" Táira.o©Eiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. szám, Schwarz Gyula Váczi-uteza 11. szám, Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. szám, Haasenstei/n és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. szám, Blockner J. IV. kér. Sütö-utcza; Fischer J. JD. IV. kér. Hatvani-utcza 1. szám alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Létesítsünk artézi kutat. Múlt számunkban Göndöcs Benedek apát és lelkész tollából közöltük azon tapasztalatait, melyeket a főgymnásium létesítési ügyével összekapcsolva, a város polgármesterével együtt az ártózi kutak tanulmányozása körül szerzett, és a mely tapasztalatok fonalán elindulva egészen más színben tűnik fel az ártézi kutak létesítése mint eddig, mig tulajdonképen csak a csabai ártézi kút készítéséről szerzettük tap asz tál atai n k a t. Hogy eme tapasztalatok után nagyon is tartózkodó állást foglaltunk el ezen be- láthatlan költséget igényelhető kérdéssel szemben, azon nincs mit csudálkozni annak, a ki körülményeinket ismeri; a ki tudja, hogy nagyon is szerény anyagi viszonyaink mellett hány oldalról és mily számba veendő nagy költségekkel vagyunk igénybe véve; ha tehát tartózkodó állást foglaltunk el egy ártézi kút mielőbbi létesítésével szemben, az csakis azon óvatosság következménye volt, a mely kell hogy a város minden lakossát a közterheknél vezérelje akkor, midőn eme terhek előre ki nem számítható, tapasztalatok által nem igazolt tételekben tüntettetnek és tűnnek fel. Eddigi hallgatagságunk e kérdésnél — őszintén mondjuk — óvatos tartózkodó állásunknak tudandó be; indokát találja ez abban, hogy először a szükségesebbeket s csak azután a kevésbé szükségesnek vélt közczélok létesítését hangoztassuk, és várjuk be az időt, mely a legjobb mester; mig a folyton fejlődő tudomány és technika könnyebben és kevesebb költséggel elérhető czélokat tesz lehetővé a jövőben, sőt a jelenben is mint kezdetlegesség stádiumán álló múltban megengedte. Bennünket, — megváltjuk, — nagyon p szozolrjo.es levél. Irta: Kocsis Gizella. A nagybácsi megitta fekete kávéját s a casinóba ment. Az öreg gazdasszonytól pedig ki örökösen tyúkot, pulykát, libát etet s kutyát czirógat, nem kell tartani; annak legutolsó gondja én vagyok, amiért viszont a legnagyobb elismerés és hálával adózom. S most, én leszek nagybátya ! Evvel aztán Lujzika, egy gyönyörű szőke fejű 17 éves leány mosolyogva vette fejére a bácsi komot sapkáját, azt egyoldalra csapta, s a rojtot is oda illesztette; föltette szemüvegeit, elővette az — általa nyári takarónak elnevezett — „Egyetértést*, beült a nagy karos székbe, s aztán a bácsi pipáját ajkaitól távol tartva, szorgalmasan betüzgetett. így ni 1 ép igy tesz a bácsi 1 Kis idő múlva fölkelt, a lapot letette s pipáját nézegetve hosszú léptekkel párszor végig mérte a szobát itt-ott — a bácsit hűen utánozva — egyet köhécselt. Aztán megint, s a fiókokban keresgélt. Megvan! Egy kis könyvecske ... a czeruza mellette; pompás 1 Lapozgat.. . 12-ke „Gr. Szapáry miniszterelnök Bécsbe utazott. Egy mtr. mázsa búza ára: 8 frt. Jászai Mari ma lépett fel Orosházán először. Két koropa értéke egyenlő egy papír írttal. Lujzika mosolyog. Pesten egy szerelmes pár Sárga Ruzsi és Fekete Pál gyufa oldattal megmérgezte magát; rövid szenvedés után meghalt.“ Erre aztán erős hahotába tör ki. Vájjon a bácsi kellemesen érintett az apát úrnak a város polgármesterével tett tanulmányútnak nevezhető kirándulása; meggyőződtünk abból és arról, hogy nállunk a néhány évvel ezelőtt felvetett ártézi kút kérdésének megoldása nem képez gordiusi csomót; mert ma már inkább jóakarat, kell első sorban hozzá; egy kis adag körültekintő gondoskodás és nagyon könnyen meg-lehet oldva az ártézi kút létesítésének kérdése, melytől nyomorúságosnak hiresztelt közegészségügyünk javítását az illetékes szaktudomány bizton várja s remélhetőleg nem hiába várná. Eddigelé ha ártézi kútról volt szó, a legkevesebb a miről beszéltünk, 20—30,000 forint körül variálódott; ma szerzett tapasztalatok szerint egy, naponként 4000 hektoliteren felüli vízmennyiséget adó ártézi kút csak 4000 forintra vau nemcsak tervezve, hanem Hód-Mező-Vásárhelyen létesítve is. Ez oly vízmennnyiség, amely nállunk teljesen elégségesnek mondható, kivált eleinte, a midőn esetleg csak egy kút létezvén a város közönségének, attól távolabb eső része azt még igénybe nem is igen fogná vehetni. Ez az összeg pedig, bárhonnan szerezzük be vagy takarékoskodjuk meg, egyáltalában nem olyan, hogy előteremtése fölött sokáig gondolkozzunk; sőt nagyon hajlandók vagyunk hinni, hogy ha a városi tanács megbizatnék javaslattételre, találna módot rá, hogy a kérdést megoldó kedvező tervezettel minél hamarább lépne fel. Hogy az első ártózi kút sikere után mit mondana hozzá a nagy közönség és különösen a közönségnek több földi ja vakkal megáldott része ? találkoznának-e Vásárhelyhez hasonlóan áldozatra kész adakozó polgárok ? ez úgy hisszük az első létesítéstől függne. Ott is a kezdet volt minek járat lapot ? avagy tán holmi irásbel gyakorlat akar ez lenni ? Régen volt ő már kiváncsi eme jegyzetekre, de a bácsi mindig úgy rejtegette, mint a szerelmes leveleket szokták, ő ugyan nem tudja, de gondolja, hogy azokat nem minden közönséges halandó kezébe jutatják. Mit is csinálna ő, ha neki valaki egy szerelmes levelet ima ? . . Jaj! mit is csinálna ! ? . . El se olvasná, darabkákra tépné széjjel s kidobná az ablakon . . . Összeránczolja homlokát. Da mégis; fölbontaná és megnézné, de csak az aláírást s aztán az illetőt beperelné a járásbíróságnál. Igen ott, becsületsértés miatt . . . aztán, hűvösre tennék az illetőt s mindenki mennyire félne, reszketni tölel . , . Olyan tiszteletteljesen hajtaná meg magát s emelne kalapot előtte minden embar fia; még a tanár úr is .... . A tanár ur 1 ...........Hátha ... ah persze! mi lyen bolondokat gondolok is én! Hát csak úgy, tegyük föl: a tanár úr ima nekem egy . egy, na hát egy . . . szerelmes levelet. . . De hogy I milyen gondolat 1. . . Elmereng .. . Milyen furcsa is az a tanár úri... Ha eljön, annyit beszél a bácsival, (mintha én ott sem lennék 1 . . .) hogy milyen nyelven s mit, azt csak ők tudják, mert én, egy kukkot sem értek az egészből. Nem haragszik, ha nem tudom a leczkémet, mint az a „kopott fedelű illemtan* a kisasszony tette, hanem mosolyog s néz .. . Ilyenkor* aztán olyan zavarba hoz, mert nem tudom mire magyarázni eme magaviseletét, s azt hiszem, hogy a nyakamon levő kis nehéz, a folytatás magától ment, mert rö-j vid évek alatt oly számban lettek ártézi kútak létesítve egyes jómódú polgárok által, mint hazánkban sehol, és ma önérzetesen hivatkoznak tetteikre s az ember- lársaik által hálásan fogadott önzetlenségükre. Elöljáróba ne beszéljünk többről csak egyről, ez az egy legyen útmutató a többire, ha látni fogjuk annak szükségét, hasznát, jön magától a többi is; igy volt ez másutt, igy lesz ez itt is. Igénytelen felszólalásunk legyen illetékes helyen rugó a javaslattételre, buzdító szó e kérdésnél tárgyilagos eszmecserére és biztosak lehetünk, hogy a siker meglesz, a sikernek meg kell lenni. Kezdeményezzenek : mi követjük! __________ D. J. Felhívás a vármegye gazdaközönségéhez '■ A békésmegyei gazdasági egylet czélszerü- nek látta a czukorrépatermelés érdekében, egy „répatermelési szakosztályt* létesíteni azon őzéiből, hogy a gazdaközönségnek érdekeit e fontos ügyben is előmoz litani, ha szükséges, azt megvédeni alkalma legyen. A szakosztály megalakulván, f. évi október hó 23 án ülést tartott, mely alkalommal első sorban a czukorrépa termelési szakosztály teendőit tartotta szükségesnek körvonalozni és megállapítani; kimondá ugyanis, hogy a szakosztály czélja leend : a) A czukorrépa termelés meghonosítása várm egyénkben, b) A czukor- és takarmányrépa rationabilis termelésének előmozdítása, c) A czukorrépa termelés jövedelmezőségének tokozása. Ezáltal nemcsak a föld hozamának emelése s átalában a földmivelés és állat- tenyésztés fejlesztése czéloztatik, hanem a vármegyénkben felállítani czélzott ozukorgyár előaranylánczot tartja nevetségesnek vagy éppen fölöslegesnek. Néha meg ha azt^ a furcsa betűket — nagy kínnal — rakom egymás mellé, megfogja kezemet s ezt mondja: „Lujzika, ugy-e nehéz a franczia leczke ? Erősen a szemembe néz azzal a nagy kormos szemeivel s én nem tudok felelni, mert ilyenkor mindig a torkomban alkalmatlankodik valami .... Igazán, ha ez a komoly tanár úr nekem egy szerelmes levelet írnál .... Vájjon mit Írna ? . .. Milyen papírra ima P ... Ah 1 tudom már — rózsaszínűre . . . Igen a Rozié is olyan volt. Én olvastam föl neki. Rózsaszínű, czitromszagú levél, vörös pecséttel, melyről 1891. 1 krajczár volt olvasható s e fölött egy — szívet ábrázoló czukorkáról leszedett — kép. Aztán mit is tartalmazott csak 1 Gondolkozik . . . Ah 1 meg van. „Kelt levelem, 1892-ben Városon a Dudásék konyhájában irom. Kedves Rózi 1 Szomorú vagyok mint az árván hagyott [madár, Éjjel-nappal búsulok utánad már De hiába, csak nem ér az semmit sem Egyszer majd itt leszel a szívemen. Kívánom, hogy ezen pár soraim a legjobb egészségben találjon. Én hála Istennek nincs semmi bajom. Ezennel bezárom levelemet és maradok a koporsóig hű szeretőd Pista. Utóirat: Én most már nem vagyok béres, hanem kocsis a Dudáséknél.“ Hogy örült ennek a Rózi 1 Össze-vissza csókolta kezemet s nem győzött eléggé hálálfeltételeinek biztos előkészítése is. E végből a szakosztály felölel a répatermelés körébe vágó minden ügyet és kérdést. így a répafajok, — különösen a takarmányrépánál, — kiválasztását, a répaművelés módját és eszközeit, a munkaerő alkalmazását és módjait, a répa felhasználását, a répatörköly és hulladék értékesítését és conser- válását, a takarmányrépamag termelését és kísérletezési stb. Az utóbbi kiterjed : 1. A művelésre. Föld előkészítés, szántás, vetés, kapálás, egyelés, halmozás, kiszedés, szállítás és értékesítés módjaira és eszközeire. Megfigyelés tárgyává tétetnek a különböző gépek, eszközök, s a jóknak és viszonyainkhoz alkalmasnak bizonyultak terjesztetnek, s a gazdaközönség figyelmébe ajánltatnak. 2. A trágyázásra. Különösen a műtrágyák alkalmazása tétetik tanulmány tárgyává. 3. A termelési és művelési viszonyokra. Feles, harmados, házi, szakmány és napszámos erővel való művelés. 4 A talaj tanulmányozására. Ezeken kívül kiváló figyelem tárgyává teszi a szakosztály a termelők viszonyát a gyárosokkal szemben, s igy a gyári szerződések feltételeit is, valamint a gyárosok és termelők között felmerülő viszályok elintézését is. Feleslegesnek tartjuk ma már, midőn vármegyénk minden vidékén nemcsak kísérletek, de nagyobbmérvü termelések is történnek, a czu- korrépa termelés hasznos voltáról hosszasan beszélni, legyen elég csak annyit megjegyeznünk, hogy azoknak, akik a czukorgyárak részére ki- sebb-nagyobb mérvben termelnek, épen nem volt okuk ezt megbánni, de nem is lehetett, mert — daczára az utóbbi éveknek — ezen növény termelésére alkalmasnak épen nem mondható időjárás voltára, mégis 80—150 forint brutto bevétellel jutalmazta kis holdanként a gazda fáradozását, mely összegből, ha a mívelési költséget, a vetőmagot, beszállítást leütjük, még mindig oly szép tiszta jövedelem marad, hogy egyéb előnyöktől eltekintve is, minden gazda meglehet kodni. „ Az Isten áldja mag a kisasszonyt, csak aztán a tekintetes úrnak el ne mondja ! Lám milyen tanult ez a Pista 1 Mindig olyan verseket ir, mint az a — tudja lelkem kisasz- szony az Isten megáldja — hogy is hivják na — Hazafi. Mondom én mindig, hogy még nagy ember lesz a lelkem adta.* Milyen furcsa levél volt az! Vájjon a szerelmes levelek mind ilyenek P .. Azt már hallottam, hogy rózsaszínűek s illatoznak. Vájjon a tanár úr — ha nekem szerelmes levelet Írna — hogyan szólítana meg ? . . . Elmélázva magaelé néz . .. Fölugrik s sapkástól szalad be a szobájába. Eszébe jutott, hogy a tanár úr a tegnapi óra után, valami levélalakút tett könyvébe; megkeresi, s vissza jön — egy levélkével kezében — a bácsi íróasztalához. Forgatja, nézi . . . egyszerű fehér papiros .. Czime nincs... krajczáros pecsét sincs rajta .. .* czukros kép sem ékíti... de még nem is illa- tnzik ? .. . Ez nem szerelmes levél; ledobja. Kell is nekem 1 Ugyan minek? . . . Biztosan azt írja, hogy ma nem jöhet, mert tényleg — az órára néz — 10 perczczel elmúlt 2 óra: pe- dik ő mindig 20 perczczel érkezik kellő idő előtt. Hát bánom is én, ha nem jön ? . . . Komoly arczot vág; piczi eper ajkait rágja apró gyöngy fogaival. Megint fölveszi a levelet . . . nézi erről is, arról is . . . a világoság elé tartja ... Föl- bontora. Elöveszti a nagybácsi tollkósét s egy oldalát fölmetszi. Haboz .. . vájjon elolvassa vagy se ? .. . Széthajtja a papirt . . . olvas : „Édes Lujzikám I Holnap az esti vonattal — miután a fővárosba lettem kinevezve — utaznom kell!
