Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-11-13 / 47. szám
47-ik szám. Gyula, 1892. november 20-án, XI. évfolyam. Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 | Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. iálit Társadalmi és közgazdászai hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: 3DoToay Táun*os Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, kova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. $ i ________ .. . . « Hi rdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váezi-utcza 9. szám, Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. szám, Eckstein Bernéit fürdö-utcza 4. szám, Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8, szám, Blockner J. IV. kér. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. kér. Hatvani-utcza 1. szám alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Sötét pontok. Gyulafi Endre. A társadalom sokat gúnyolt és sokaktól lenézett* filozófusai nem fogynak ki a fejcsóválásból. Ezek a jámber emberek, kik izzó agygyal évődnek a társadalmi lét egy-egy tpkervényes szillogizmusán, mig gúnyt szór feléjök az élvet habzsoló léha többség; kik komoran tűnődnek a modern világ kedves hazugságain, kalandos szökdécselésein és nem veszik észre, mint kaczagja ki bölcs sopánkodásaikkal ez a bolondul élvhajbász majoritás. Sötéten gomolyodik előttük a modern társadalom képe. Sivár pusztulásnak indult táj felett egy rettenetes szörny gyűjti az erőt: a szocziálizmus. Még lomha, idomta- lan tömeg. De haj, ki tudja mi lesz, ha egyszer lelket gyújt benne egy — nem tudom — égből leszállt vagy pokol füzéből kipattant szikra. Ha munkától ernyedt izmait végsőig feszítve, sarkaiban megrázza a gyűlöletes rendet. Ha a kék blúz ráfekszik a fraki’a, ha a szénporos viganó végig súrolja a selyem uszályt. Ez a sajátságos forrongás az, a min a világ filozó fusai mostanság az eszöket csiszolják. És ontják egyre-másra a bölcsességgel szaturált könyveket a szoczializmus természetéről. A legkülönbözőbb tudományos irányok vetekedve gyártják a szoczializ must gyógyító pilulákat. De mit ér néhány pilnla egy molochnak? És a világ bölcsek sötét rémlátástól gyötörve csóválják fejeiket. És mig ők újabb és újabb tapasztalatokkal termékenyítik meg az elkinzott agyvelőt, keresve a csalhatatlan panaceát, a probléma nyitját, addig a társadalom szenvedő alakban érdekelt része nem sokat törődik e vulkánikus jelenségekkel, de*még kevesebbet az ezt magyarázó tudós haddal. A nagy átalakulások érzékeny színhelyén, . Francziaországban a tulfinomult idegzetű politikusok már udvarolni kezde- nak a zord tekintetű, csapzotthajú és határozottan nem szalonképes delnőnek: a szocziálistikus ábrándok nemtőjének. Lehet, hogy ezzel is népszerűséget vadásznak, vagy jellemző franczia raffir.é- riával keresik a feltűnést és a felkapott eszmék színképéből kiragadják a legriki- tóbbat. Lehet ám, hogy egy végtelenü megfinomitott érzék ideges sejtéssel vibrál a jövő hatalmas áramlatától. De ez a csúnya tisztátlan körmű asz- szonyság, a ki piszkos lebujok sötétjéből kanosaiul néz a villámfényes, illatos szalonok buja gyönyöreire, bár a hangok lágy, hízelgő összeolvadásába belerikolt az ut- czáról egy-egy durva sottise-t; ezzel még nem dúlja szét az élvezetek deliriumát. A társadalom csak akkor veszi észre a titkos készülődést, ha egy-egy elszánt életjel demonstrálva, életöt emésztve, robbantva tör elő a tömör réteg alól. És mialatt a felforgatás kérges kezű apostolai, szövetkezve a terde agyú elégü- letlenekkel, a beteg fantasztákkal, a tunya proletárizmussal, a ravasz felbujtók söpredékével, — elfojtott mozgással készülnek az elhatározó ugráshoz, addig a társadalom másik része a múltból kölcsönzött előítéletekkel czifrálkodik. A hatalmas ferge- teg, mely királyok fejéről kapta le a koronát és halomra söpörte a széttört czi- mereket nem nivellált örök időkre. Az elkülönzéB ösztöne még uj sallangokkal szaporította azt, a mi egyszer volt, aztán megszűnt és ismét feltámadt. Tekintsünk szét a magyar közélet és társadalom szervezetében. Első tekintetre a legkülönbözőbb czimzések elkülönítő hatásával találkozunk. A rendi fensőbbség dölyfóvel árkolja körül magát az arisztok- raczia. E körön kivűl sovárogva pislog fölfelé az uj nemesség és pénzes zsákjaira áll, hátba e magaslatról befurakodbatik. A közép osztály, no ez még czifrábban csinálja. A szeparatisztikus hajlamok itt a legfonákabb alakban nyilvánulnak. Mert sajnos ezt az oszlopos faktort is üres fogalmak aprózzák fel. Az emberi elme találékonysága a polgári czimzések egész légióját alkotta meg és igazán nevetséges az a komolyság, az az ünnepélyes pose, mely- lyel a jó bourgeoisie ezeket a haszontalan czimecskéket hozza, de még kaczagtatóbb az a lázas stréberség ily hangzású semmik után. Vajmi kevesen valják magukat polgároknak. Valami olyan mágnás surro- gatum-fóle ez a különféle czimecskék álczája mögé bujt polgárság. És konokul ragaszkodik mindenki a maga kis porczió- jához. Titokban irigyelve azt, a kinek nagyobb jutott és többnyire lenézve a kevesebbel beérőket. A nagykereskedő fia nem tánczol a szatócs leányával, a tudományos világ egymásra agyarkodó klikkekre szakad és a legtisztességesebb kisiparossal sem ül egy asztal mellé a nyakig betáblázott nagybirtokos. Joggal kérdhetjük, kik a polgárok ? Szívesen megmondanám, de nem merem. Mert hátha a kit én polgárnak neveznék, nem akar polgár számba menni és még megbántva lészen. Nem kevésbé szembeötlő az a meg- görbiilt gerincz, mely a felsőbb osztály felé hajlik. Egy-egy kegyelmes, vagy mél- tóságos helyről eredő figyelem extázisba ejti a modern plebejust. És látni kell azt a dulakodást, mely ily kétes értékű kitüntetéseket hajszol! Ez a fonák irány társadalmunkra erkölcsi sorvadással jár. A stréberség magasra kapja fejét és felsőbb kegyben keresi boldogulását. Oda- siklik egy-egy intéző hatalom mellé és ravasz intrigákkal megakasztja a becsületes munka jogos ambiczioját és ő maga dologtalanul kúszik fölfelé. A torma lép a lényeg helyébe. A becsület is magyarázatra szorul. Van devalvált értékű társadalmi becsület is, melynek a vagyon nyit rést oda, ahonnan a tisztességes szegénységet kinézik. A közmorál inkább a szerencsétlent sújtja, de szemet huny a czégéres kalandor rovott múltja fölött, ha forgalomba hozza az elharácsolt becsület dijat. A nagyralátás, a hivaigó szereplés nyeli el a pénzt és félkéz kalmár, akinek czégér kell mind ehez, busás hasznot Ígér, csak fogjon kezet vele az ép tisztesség és fedezze őt. így segíti kufár módra a „tisztesség? a becstelenséget, igy támadnak lány ha és perverz fogalmak a becsületről és igy lesz megbízhatatlan, gyönge bírája az erkölcsnek: a társadalom. És a mily irreálisak vagyunk czimek dolgában, oly megrögzött praktikusok lettünk a társadalmi minősítés bírálatában. Erkölcs, ész, szellem! ah micsoda avult felfogás : a fő a czim és vagyon. Ez a kettő útlevél a jó társaságba. A többi? nos .... a többi az benne van ebben a kettőben. !£ell, hogy benne legyen! És ezzel minden ethikai érzésünket kielégítettük. És ha még nem feledjük el, hogy a saját kasztunkon kívül álló alantasabb lénynyel ne nagyon bizalmaskodjunk, minden társaságbeli kötelezettségünknek megfeleltünk. A prüdéria, az erkölcs szépitők mindezt bizonyára frivolnak és túlzottan élesnek találják. Amaz nem szereti a meztelenséget, emezek pedig sunyi hipokriták, a kik a meglevőt tartják a legjobbnak. De nem ők Ítélnek ebben. Mi csak cselekszünk. ítélni felettünk az a züllöttnek vallott, rosszúl ruházkodó tömeg fog, melynek ősi neve és czime a „nép.“ Az fogja előbb-utóbb ránk olvasni, hogyan gazdálkodtunk azzal, a miből neki semmi sem jutott. Olyik közülünk egy jó kabáttal jön a világra (uri-ember már azzal születik) és még csak ki sem fényesedik a könyökén, már az első sorba tülekedett. De mit tegyen a népből sarjadzott stréber, ha ez az egy jó kabátja sincs? Ez az, a mi a jövendő biráinkat elkeseríti. Ez a hiányzó jó kabát .............. És ez a kabátban népség, mely foly- tott mormogással készül az ugrásra, a vad ösztön őserejével ítél. Érzi, hogy valami poshadt szag száll fejére a fölötte terjeszkedő társadalomból és erre reagál. Még messze van az idő, mikoron megkezdi a harczot a jó kabátért és cserébe ad egy vörös sipkát. De lelohadna harczi kedve, ha a társadalom kiragadja magát a külsőségek, a ledér irány uralmából................. Bé késvármegye közigazgatási bizottságának folyó 1892. év november hava 16-án tartott rendes üléséről. Jelenvoltak : Tallián Béla főispán elnöklete alatt: Janesovics Pál alispán, Dr. Fábry Sándor főjegyző, Janesovics Péter árvaszéki elnök, Oláh György t. főügyész, Dr. Kovács István főorvos, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő. Haviár Lajos kir. mérnök, az államépitészeti hivatal főnöke, Steinecker Gábor kir. mérnök, a kir. folyammérnökség főnöke, Gaszner Pál kir. pénzügyigazgató, Zlinszky István közgazdasági előadó, Terényi Lajos, Keller Imre, Hoffmann Mihály, Szucsu Béla, Kalmár Mihály, Dr. Hajnal István, Jantsovits Emil, Vidovszky János és Ladies György bizottsági tagok. Beiszig Ede — volt főispánnak — a köz- igazgatási bizottsághoz intézett búcsúlevele olvastatván, a bizottság az eltávozott volt főispánnak, Bóké8vármegye közügyeinek érdekében teljesített munkásságáért elismerését jegyzőkönyvileg megörökiteni határozza, mely határozatról Reiszig Ede államtitkár feliratilag értesittetni fog. Az egyes szakelőadók rendszerinti havi jelentéseik általában tudomásul vétettek. Több hadkötelesnek kivételes nősülés iránti kérelmeik a nagyméltóságú m. kir. honvédelmi miniszterhez pártolólag lettek felterjesztve. Ezen több rendbeli nösülési kérvények tárgyalása során elnöklő főispánnak a kérvényezők érdekében tett felszólalására elhatároztatott, hogy jövőben az ily kivételes nősülés iránti kérvények, melyek pártolólag terjeszthetők fel a honvédelmi miniszterhez, — ülésen kívül — azonnal eliutó- zendök lesznek, s azok lesznek ülésen referálan- dók, melyekre a hozott határozati javaslat elutasításra szól. Öcsöd községében a piacztérnek kiszéles- bitésére szükséges, véglegesen elfoglalandó területekre nézve, a kisajátitási eljárás foganatosítására, Haviár Dani bizottsági tag slnöklete alatt Oláh Antal és Kis István bizottsági tagok és Győri Imre Öcsöd községi jegyzőből alakított bizottság küldetik ki a bizottsági eljárás helyéül Oosöd községe községháza, határidejéül pedig f. év deczembér hava délelőtti 9 órája tűzetik ki, mely kisajátitási eljárásról az érdekelt felek hirdetmény útján értesittetnek. A községi gyámpénztáraknak a községi pénztárnokok részére leendő átadása tárgyában, utasítva lettek a járási főszolgabirák, miszerint azonnal foganatba veendő kellő előkészület mellett, csak a jövő év elején megválasztandó új községi pénztárnokoknak adják át a gyámpénztárakat, hogy az esetleges kettős átadások elke- rültessenek, — mely irányba tett előkészületek foganatosításának eredményéről a jövő deczem- ber havi rendkívüli közgyűlésre jelentés teendő. A kir. pénzügyigazgatóságnak rendszerinti havi jelentése — mely szerint az elmúlt október havában az egyenes állami adók befizetésénél 4859 frt 98 % krral kedvezőtlenebb, a hadmentességi adók befizetésénél pedig 2169 frt 93 krral kedvezőbb volt az eredmény —■ a múlt év hason havi bevételeket viszonyítva, — tudomásul vétetett. Gyulaváriban összesen 48 frt 50 kr., B.-Csabán 676 frt 50 kr. hadmentességi adóhátralék, Orosházán pedig több különféle, ösz- szesen 527 frt 50 kr. adóhátralék, Tótkomlóson Tót Géza után kirovott 4 frt hadmentességi- adó, — mint behajthatlanok törlése — elrendeltetett. A pénzügyigazgatónak 10 előadmánya, melyekben egyesek adóügyeiben beadott kérelmek és felebbezések elutasítása lett elhatározva, egy pár esetben lefoglalható ingók hiányában az adóhátralék biztosítására, az illetőnek ingatlanaira rendeltetett el a biztosítás foganatosítása, mig egy pár esetben a behajthatlan pénzbírságok a megfelelő elzárási büntetésekre változtattak. Nogáll László, Dászkál Szilárd és testvérei, Szénássy József és Hegedűs Lajos gyulai lakosoknak reájuk kirovott laktanyaköltség ügyben Il-od fokúlag hozott határozatok elleni fe- lebbezésök elfogadtatván, azok felterjesztettek a nagyméltóságú belügyminiszter úrhoz. Gróf yécsey-Blankenstein Vilma f.-gyar- mati nagybirtokosnak vízmüve igazolása és gyakorlásának szabályozása tárgyában hozott alis- páni határozat feloltratik s az összes iratok azon felhívással adatnak vissza a vármegye alispánjának, hogy a fél által beadott kérelmet teljes egészében felölelő újabb határozatot hozzon. Basch Lipót f. gyarmati haszonbérlő által — vízimunkálatok engedélyezése iránt foganatban levő ügyében hozott s általa megfellebbezett alispáni határozat indokainál fogva hely- benhagyatik. Puszta-Szent-Tornya községe, — ottan egy második községi temető létesítésének kötelezettsége alól — közbevetett felebbezése alapján — felmentetik. Szentmihályi Lajosné gyulai lakos, a békési rém. kath. egyház által reája kirovott 69 frt 74 kr. egyházi-adó fizetése s ennek minden jog következményei alól felmentetik. A vésztő-szeghalmi törvényhatósági útvonalon, az Enyves-gátnál átvágás és áteresz létesítése iránt folyamatba tett ügyben hozott alispáni határozat, gróf Wenckheim Géza vésztői nagybirtokos által közbevetett felebbezás folytán — hatályon kívül helyeztetik. A kir. tanfelügyelő felhivatik, hogy a jövő havi kb. ülésre tegyen pontos jelentést a tekintetben, hogy a vármegye községei az 1891. évi XV. t.-cz. értelmében hány óvodát és hány gyermekmenhelyet s mennyi idő alatt tartoznak felállítani, s az egyes községek mennyiben tettek már eleget eme kötelezettségeiknek ? A gyomai iparos iskola helyisége, az államépitészeti hivatal műszaki véleményes jelentése szerint, az iparos oktatás czéljainak egyáltalán meg nem felel, miért is Gyoma község elöljárósága ezen helyiségnek a nevezett czélra — az 1893. év junius 30-án túl való használatától el- tiltatik, s utasittatik a járás főszolgabirája az ezen ügyban kiadott kb. rendelkezés pontos végrehajtására. A szarvasi államilag segélyezett polgári leányiskolának 2499 frt hiányt feltüntető költségelőirányzata, — az eddig is élvezett 300 forintnyi államsegélyre való ajánlás mellett terjesztetik fel a miniszterhez. Bakos Kálmán orosházi polg. iskolai segédtanító — rendes tanitóvá léptetvén elő, — 700 forint készpénzfizetést és 200 frt lakáspénzt biztosító díj-levele jóváhagyatok és inegerősittetik. Német Lajosnak B.-Uj-Gyarmát községi tanitéúl lett megválasztása jóváhagyólag tudomás úl vétetett. A csabai községi polgári iskola 189% ik tanévi költségelőirányzata 4458 frt bevétellel, 5508 trt kiadással, s 1050 frt községi közpénztárból fedezendő hiánynyal, jóváhagyásra ajánlóig — a vallásminiszterhez felterjesztetik.
