Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-11-13 / 47. szám
A p.-földvári két községi iskola 189% tanévi költségelőirányzata 511 frt és 552 i összesen 1033 frt bevétellel olyképen hagyat jóvá, hogy a 18,740 frtnyi állatni egyenes a utáni 5%-ból befolyó 937 írton felül még szü séglendö 126 frt — ez évben kivételesen tand jakból lesz fedezhető. A doboz-megyeri községi iskolánál 1890/9i. és 189,/ss-ik taneszköz tan-és beiratái díjjal hátralékbán levők kimutatása, a kitü tetett hátralékok behajtása végett, — jelentés nek elvárása mellett, — a gyulai járás fbszc gabirójának kiadatott. Békésen harmadik kisdedóvoda intézet fe állítása ügyében a község által beadott felebb zésre leérkezett miniszteri rendelet alapján, ut sittatik Békés város elöljárósága, hogy ezen m niszteri rendeletben foglaltak alapján, az iskoli székkel egyetértőleg, ez ügyben indítsa meg a újabb tárgyalást s annak eredményéről jövő é január hava 20-ig ide jelentést tegyen. K.-Ladány község által egy, ottan feláll taui rendelt második kisdedóvoda ügyében b< adott felebbezés, a nagyméltóságú vallás- t közoktatásügyi miniszterhez felterjesztetett. A kir. tanfelügyelő által a békésmegyi iskolakötelesek 189%3-ik évi összeírásának ered ményéről bemutatott jelentése másolatban ol felhívással adatik ki a községek elöljáróinál hogy az ügy fontosságát szem előtt tartva, a iskolai kötelezettek összeírásához mindenko kellő képzettségű és elegendő személyzetet al kalrnazzon, ügyelvén egyúttal arra is, hogy i régebbi korosztálybeliekneb, az új összeírásba! való átvezetése alkalmával, az elhaltak és ki vándorlottak, az új lajstromba be no vezettes senek, hogy igy a tényleg létező tankötelesek nél több ne mutattassék ki. Fleischer János uradalmi tisztartó és tár sainak, P.-B xsán egy postahivatal felállitásí iránti kérelme, az illetékes kir. postaigazgató sághoz pártolólag megküldetett. K.-Ladány községének, — a K.-Ladány vésztői közlekedési út ügyében hozott alispán! határozat ellen beadott felebbezése elutasítva lett A törvényhatósági útak kiépítésére vonatkozó rendszeres tervezet elkészítése és lehetőled még a jövő év első felébeu tüzetes indokolással leendő beterjesztésével egy albizottság bizatoti meg, ezen bizottság a vármegye alispánjának elnöklete alatt: Lad;cs György, Vidovszky Jánosi Dr. Hajnal István és Dr. Fábry Sándor a vármegye főjegyzője, valamint a kir. államépitéd szeti hivatal főnöke — tagokból alakíttatott. Az államépitészeti hivatal' főnőkének még egynéhány — a nagy közönséget közelebbről nem érdeklő előadmányának elintézése után az ülés még az első nap délutáni 5 órakor bevégződött, másnap délelőtt 11 órakor hitelesítési ülés tartatott. A gyulai főgymnasium ügyében. Göndöcs Benedek apát úrtól a következő sorokat vesszük : Tekintetes Szerkesztő ur! Megbízás folytán t. Dutkay polgármesterrel november 15-én indultunk Kalocsára az ottani gymnasium megszemlélésére. Miután a vonatot többször kellett változtatnuük, annálfogva abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy mindenütt úgy magunkat, valamint podgyászainkat kár- bolfolyadékkal bepermetezték, nehogy a kolerát, — mely hála az Istennek Gyulán nem létezik — oda vigyük. Szabadkán hosszabb időt kelletvén eltöltenünk miután Kalocsára a vasúti összeköttetés nem volt, annálfogva megtekinténk a vá rost, a melynek széleB betonirozott járdái, kövezett kocsi-utai, gyönyörű nagy befásitott terei és középületei különösen a törvényszéki palota igen megleptek benünket. Este pedig a város polgármestere Mamusich Lázár volt képviselő társam igen nagy szivességben és barátságban részesített bennünket, melynek eredménye az lön, hogy a gyulai és szabadkai polgármester között meglepő barátság jött létre. A szabadkai polgármester megígérte, hogy vissza jövet nagyon meg fog bennünket lepni, de azt nem vehettük igénybe, mert éjjeli időszakban utaztunk vissza. Kalocsára óvkezvén az volt törekvésünk, hogy mindenek előtt azon gymnasiumot és nevelő-házat tekintsük meg, melyről általában azon jó hír van elterjedve, hogy az országban párja nincsen. A ház főnöke Raille Ede Jézus társa sági pap, a főgymnasium és Stephaneum szellemes és müveit igazgatója a legnagyobb szívességgel fogadott bennünket és a rend egyik tagja által e szép és tágas intézet minden termébe elvezettetett. A látottak fölülmúlták képzeletünket, mert tapasztaltuk, hogy mindaz, a mi az ifjúság tökéletes kiképzésére szükséges, a középiskolában és nevélő házban az mind meg van. Az első és második osztály, miután a növendékek száma igen nagy, két részre van osztva : van két első és két második osztály. A 11 iskola terem fel van szerelve mindennel, a mi csak az oktatáshoz szökséges: szemléltető és történelmi képekkel a legújabb legjobb földabro- szokkal stb. Külön van természettaui, természetrajzi és vegytani szertár, rajzterem, tornaterem és gazdag ifjúsági könytár, mely utóbbi arról nevezetes, hogy abban egyetlen egy oly mű sem létezik, melyből az ifjúság olyasmit olvashatna, mi reá káros lenne. A Stephaneum neveld házban jelenleg az ország minden vidékéről a legjobb k(családokból 130 növendék van, Ezen növend t,|kek is rendesen járnak a gymnasiumi előad klsokra. Nevelésükre a legnagyobb gond forditt: É|j|if| Részökre külön ének, zene és szin előad • (sokra és szavalásokra külön terem van. Külc (társalgó termők van osztály szerint, a nagyol zlbaknak már több berendezéssel. Nagy gond gf i-lmindenre, de különösen a betegek ápolására i '■(gondozására Egy növendékért fizetnek 300- ’*(350 írtig, de ezért aztán a tudomány és szépmi - (vészét minden ágában az ének és zenében kiki (peztetést nyer. Boldog azon szülő, ki ott s .(igazi magyar szellemben neveltetheti gyermeké -(mert nyugodt lehet, hogy elméjének és szivéne (kiművelése körül a leglelkiismeretesebben jái Inak el és a gyermek semmit nem láthat, non '(hallhat, a mi neveltetésére káros hatással lenni (Meglepett bennünket az is, hogy az étkek .Ikonyhából kis vasúti kocsiban szállíttatnak egy -Iszerre az étterembe, melyet azonban csak em > I béri erő húz. A Jézus társasági atyák, a ház nö Ivendékei és cselédség száma összesen a 200 a íjtúl haladja. A tartott szemle után megtekinténk a széj (gothicus templomot, melyet a két boldogult ér (sek Kunst és Haynald a legszebb képekkel é (ablakfesményekkel látták el. Innen visszatértünl Illái le Ede házfőnökhöz, hogy megtudjuk vajoi la Gyulán felállítandó cath. gymnasiumhoz Jézui ■társasági atyákat kaphatunk-e P A főnök meg jegyző, hogy egy gymnasiumot elláthasson 1 Irend most nem rendelkezik, mert akkor legalábl (vagy 20 tanár szükséges, hanem igenis azt hi fszi, hogy ha először csak 3 vagy 4 osztályt kel ■ ellátni talán képesek lesznek adni, a többi tanárt pedig később a mennyi szükséges lessz Egy tanárnak fizetésére 600 frt. szükségeltetik melyből azután a rend őt mindennel ellátja egyébiránt mindezekben intézkedni nem ő, hanem a rendtartományi főnöke Seivald Otmár van hivatva. Hogyha a gymnasiumi ügy Gyulán le lessz tárgyalva és ha Jézus társasági tagok kéretnének föl a gymnasium vezetésére, az esetre szives’ közbenjárását a rend főnökénél felajálja. Ezután meghitt bennünket egyszerű de szives szerzetesi ebédre. Mi megköszöntük a szives meghívást, állitván, hogy sok dolgunk van, amit még be kell végeznünk, de a ház főnöke nem tágított, és igy az igen szives meghívást elfogadván részesültünk egyszerű de jó ebédben és magyar vendégszeretetben. Tapasztaltuk azt is, hogy a rend minden tagját, az egész gymnasiumot és nevelő házat tiszta magyar szellem lengi át : a társalgási nyelv is kizárólag magyar. A szives barátságot és fogadtatást megkö szönve a jeles magyar költő Rosty Kálmán meglátogatása után — az érseknél óhajtottunk tisztelegni, de őt nem találván hon jó ismerősünket Majoros felszentelt püspök érseki helynököt kerestük fel, ki beszélgetés közben elmondá nekünk, hogy Fehér Ipoly a bened:ctinusok főapátja — ezelőtt öt évvel mint főigazgató Kalocsán a Jézus-társasági atyák által vezetett főgymnasiumban az érettségi vizsgálatokon oda nyilatkozott, hogy Magyar- országban a gymnasiuraok között a Jézus-társaságiaké első helyen áll, s azt annak tulajdonitá, hogy minden tanár abban, a mit tanít a szakképzettség legmagasabb fokán áll. Búcsút véve a püspöktől haza indultunk. Eszünkbe jutott azonban, hogy ma az országban legtöbb ártézi-kút Hód-Mező-Vásárhelyen van, jónak láttuk Dutkay polgármesterrel megtekinteni az ártézi kutakat. Meglátogattuk Hód- Mező-Vásárhely érdemes polgármesterét Baksa Lajos urat, és felkértük őt lenne kegyes részünkre kalauzt adni, a ki az ártézi kutakat megmutatná, egyúttal arról is felvilágosítást nyújtana, hogy ki készité az egyes kutakat és mennyibe került ? A polgármester a legszívesebben teljesítő kéré sünket. Azonnal fölrendelte a város főmérnökét Deák Mihály urat. Mig az megjelent befogatta a város szép nagy lovait ruganyos kocsijába, és azon elvitetett bennünket a város mérnökével együtt az ártézi kutak megszemlélésére. A mérnököt megkértük, hogy csak azon ártézi kútak- hoz vezessen el bennünket, melyek bő víztartalommal rendelkeznek és nem nagy összegekbe kerültek. így azután megszemléltük először azon ártézi kútat, a mely legkevesebbe került és melyet egyszerű munkások : Mihály Imre és Prónay József készítettek ; fúrása és a hozzá való csövek 808 írtba, a hozzá való medencze czement- mészből a felesleges víz felfogására 256 frtba kerültek. E kút naponkint 110 hektoliter vizet ád, négyfelé csöveken folyik ki belőle a viz. 60 nap alatt készült el, 300 napszám ment a fúrásra. A kút 144 méter mély; igen kitűnő vizét meg- izleltük. A másik artézi kútat a város más részében Varga Károly volt gőzmalom tulajdonos gépész készité. 216 méter mély, naponként 864 hectoliter vizet ád. Került 3200 frtba, a medencze pedig hozzá a fölösleges víz felfogására czement mészből, mintegy 3 hektoliternyi űrtartalommal 504 frtba került, csinos külseje van; osöveken négyfelé folyik ki belőle a víz. Az álvány négy részén felirat díszeleg, egyiken annak neve van ki a medenezét készíttető a többi részén pedig rá van vésve aranybetükkel, hogy közadakozás utján és a város segélyével készült. A harmadik ártézi kút, melyet Sós Károly gépész készített Tóth Ferencz mii malma mellett van. 237 méter mély. Kar vastagságra jön fel a viz magasan na ponként mintegy 4320 hectoliter. Került a tulajdonos molnárnak 2800 frtba. Megjegyzé azonban Tóth molnár, hogy a fúráshoz ő adta a gőzerőt és ő hajtatta fel a csőből a fúrás által szétfor gácsolt földet a csőbe gőzerő által vezetett viz- nyomással. Ennek folytán ba az ő sógora Sós Gyulán s készítene ártézi kútat, akkor szükség lesz egy cséplőgépnél alkalmaztatni szokott gőzgépre is, mely ha Gyulán kapható, akkor az ő gépét nem szállítja oda. A vizfelfogó medencze ezen ártézi kúthoz legkevesebb 600 frtba kerül, nincs ké szén és külön számítás alá esik, úgy hogy e kút tökéletesen felszerelve körülbelül négyezer frtba kerülne. De ez azután elegendő vizet adna a vá- os közepén ; a város többi tizedeiben pedig az 1000 frtos ártézi kút is megfelelne a czélnak. A negyedik kút, melyet megszemléltünk a legnagyobbszerü, Nagy András földész és neje Mucsi Mária készíttette Zsigmondy mérnök által 40,000 forintért. A város kellő közepén van. Midőn ezen kútat készité Zsigmondy mérnök akkor tanulták el a gépészek és egyszerű jóravaló emberek az ártézi kútak fúrását. Ma 15 ártézi kút van Hód-Mező Vásárhelyen. Érdekes az egészben az, hogy jobb módú földészek összeállnak, gyűjtést eszközölnek, és csakhamar készen van az ártézi kút. Nagyban elősegíti pedig az egészet, hogy egyik-másiknak nevét aranybetükkel megörökítik, hogy az em beriség javára ő készittetó. Reméljük, hogy a jó példát Gyulán is többen követni fogják. Eredeti volt az, hogy midőn Dutkay polgármesterrel az ártézi kútaknál megjelentünk, jobb módú földész poharat hozott, és megkínált bennünket. Elmondá azt, hogy hála Istennek a hód-mező-vásárhelyi nép belátva a jó ártézi kút íznek az egészségre üdvös hatását, mindenáron törekszik minél több ártézi kútat felállítani. Megjegyzé, hogy mulatságok alkalmával, midőn jó kedvük van, hol egyik, hol másik indítványt tesz, hogy emeljünk itt vagy ott ártézi kutat, s a kút létre jön. Követésre méltó jó példa lesz ez Gyulára nézve is, többet ér, mint a száraz meddő politika. A hód-mező-vásárhelyi mérnöknek, ki a tervrajzok elküldését is megígérte, és a polgár- mesternek szives útmutatását megköszönve, három éjjelt a vasúton töltve Isten segitségével visszatértünk Gyulára. Adja Isten, hogy utazásunknak az legyen sikere, hogy mielőbb létre jöjjön Gyulán a kath. jellegű főgymnasium, meglegyen a város közepén és minden tizedben az ártézi kút. Az ártézi kútaknak azért Írtam le oly körülményesen készítőjét, árát, minemüségét, hogy ha netalán valaki készíttetni óhajtana, tudja, hová és kihez keljen fordulnia. Kelt Gyulán, 1892. november 19-én. Göndöcs Benedek, apát és lelkész. Alispán! jelentés a közigazgatási bizottság 1892. november 16-án tartott ülésén. Méltóságos Főispán úr! Tekintetes közigazgatási bizottság 1 A közállapotokról szóló rendszerinti jelentésemet a folyó év október haváról az 1876. évi VI. t.-cz. 15. § a értelmében a következőkben van szerencsém tisztelettel előterjeszteni: 1. Közegészségügy. A közegészség a múlt hóban kedvezőtlen volt, amennyiben vármegyeszerte különböző járványok uralkodtak. Jellegzetes koraiak volt ezek közt a roncsoló toroklob, mely alig kimélte meg egy-két községét a vármegyének, s különösen Békésen, Csaban, Gyomán és Endrődön erős belterjességgel lépett fel. Enyhébb alakban kiterjedt e kór Orosháza, Csorvás, Tót Komlóé, Puszta - Földvár, Szabad-Szent-Tornya, Szent- András, M-Berény s Körös-Tarcsa községekre, a szeghalmi járás egyes községeire és Gyula városára. Társult- a roncsoló toroklobhoz Csabán, Gyulán és Endrődön a hagymáz s a bélhurut, valamint Mező-Berényben a kanyaró, Dobozon a vörheny lépett fel oly mérvben, hogy szükségesnek látszott a ragály terjedésének meg- gátlása czéljából az iskolákat 14 napra bezáratni. Bezáratott továbbá Sz -Sz.-Tornyán is egy iskola, mivel a tanító családjában fordult elő roncsoló toroklob. A cholerának három halállal végződött esete merült fel, még pedig Csabán kettő s Békésen egy. A közegészségügy megóvására különösen a cholera elleni védekezés szempontjából a múlt hóban a legmesszebb menő intézkedések vétettek foganatba. A járványbiztosi intézmény életbe léptettetvén, a járványbiztosok mindennap feljárták a községek összes házait, tudakozódva a háznak egészségi állapotáról s bejelentve az orvosoknak a gyanús eseteket. A vasúti állomásokon orvosi szolgálat rendeztetett be, s minden vonat érkezésénél orvosi megfigyelés alá vétettek az érkezők, s a Budapestről jövő utasok tar- tókodási helyük megjelölésével jegyzékbe vetetvén, öt napig orvosilag megfigyeltettek. A köz- kutak a megfertőzés elkerülése czéljából állandó őrizet alá vétettek, stb. Mindeme intézkedéseket azonban, miután Budapesten a cholera a múlt hó vége felé alább hagyott s a vármegyében a jelzett három esetnél több megbetegülés nem fordult elő, s mivel másrészt a községek részéről általános volt a panasz, hogy a járványbiztosok s kútőrök alkalmazása, valamint a vasúti orvosi szemlék a községeket felette nagy költségekkel terhelik, to- kintettcl a beállott hidegebb időszakra, a vármegyei főorvos véleménye alapján, a folyó hó elején beszüntettem, továbbra is elrendelvén a Budapestről érkező utasoknak jegyzékbe vételét s tartózkodási helyükön való öt napi megfigye- ésüket, valamint a cholera elleni védekezés czéljából elrendelt többi óvrendszabályok pontos foganatoBitását. Minthogy azonban f. hó 5—6-án Szolnokról s Aradról értesültem, hogy a cholera fellépte e helyeken is megállapittatott, folyó hó 6-án ismét visszaállítottam a fenntebb jelzett összes rendszabályokat Csabára uézve, mely község rendkívüli nagy vasúti forgalmánál fogva a legkönnyebben fertőzhelőnek látszik. A többi kisebb forgalmú községekben a vármegyei főorvos véleményéhez képest nem tartottam szükségesnek különösebb intézkedéseket foganatba venni. . Gondoskodva van azonban mindenhol az utczák, udvarok s közterek tisztán tartásáról, alamint a trágyának és szemétnek az udvarokból való kihordásáról. Piaczok, korcsmák, mészárszékek stb folyton felügyelet alatt tartatnak az ott elárúsitásra szánt étel- és italnemüek tisztaság s élvezhetőség tekintetéből szigorú orvosrendőri ellenőrzés alatt állanak. Közhelyek fertőztelenittetnek, a lakosság az egészségügyi óvrendszabályokra hirdetményileg kitanittatilc, egyátalán a közegészségügyi rendészetre kellő gond fordittatik. A hasznos házi állatok egészségi állapota a múlt hóban igen kedvező volt. A báró Schoss- berger puszta-szent-tornyai birtokán a szarvas- marhák között uralkodott száj- és körömfájás teljesen megszűnt, a békési uradalom bodzás- zugi pusztáján fellépett száj- és körömfájás nagyobb mérveket nem öltött s rövid idő alatt megszűnt. E járványos jellegű betegségeken kívül előfordult még egy esete a lépfenének Szeghalmon, egy esete a takonykórnak Gyulán, s egy veszettségi eset Mező-Berényben. Mindeme megbetegüléseknél az állategész- ségügyi törvényben s az ahhoz kiadott általános utasításban előirt óvrendszabályok pontosan foganatosíttattak. 11. Közbiztossdg. \ A személybiztosság Mező-Berényben egy verekedéssel lett csupán megzavarva. A vagyonbiztosság Gyulán egy betöréses opással támadtatott meg, itt ugyanis Eisler Lipót ékszerész boltja ismeretlen tettes által feltöretett s 1614 frt értékű tárgy ellopatott. Két kisebb lopás történt még a vármegyében a báboczkai pusztán, hol Biró István tanyás kárára 229 frt lopatott el, s Kígyóson, hol Ko- cziszky Mihály kárára 11 kötél dohányt loptak el ismeretlen tettesek. Véletlen haláleset négy ízben fordult elő. Csabán, hol Kovács Andrást Botyánszky András véletlenségből agyonlőtte, s Ostyán Pál 5 éves gyermek a kút melletti gödörbe fuladt, Endrődön, hol Búza Mihály a Körösbe lelte halálát, Gyulán, hol Rácz Imre kocsis saját vigyázatlansága következtében kocsijáról leesett s a szenvedett zú/ódások folytán meghalt. — Mindeme esetekben a vizsgálat megtartatott. Baleset érte még Csabán Kovács Pál molnár legényt, kinek karját a gép összezúzta, s Bjelih Zsófia hordó leányt, ki az épülő zsidó templom nyáról. esett le s karját törte. Öngyilkos lett Vésztőn. Orosházán, sen és Gyomán 1—1 egyén. Tűz 7 ízben volt a múlt hóban, még pedig ; Vésztőn. P.-Földváron, Orosházán, Szarvason és Mező-Berényben 1—1, s Csabán 2 esetben. A leégett épületek legnagyobb részt biztosítva voltak. A kémények az e tárgyban fennálló szabályrendelet intézkedéseinek megfelelő- leg rendesen sepertettek. III. Utak, hidak s védtöltések. Az utak a múlt hóban beállott esőzések következtében általában megromlottak, s a teherrel való közlekedésre már nem igen alkalmasak. A hidak é's védtöltések mindenütt jó karban vannak. A körös-iadányi vashid építése folyamatban van, a pillérek és hídfők építése legközelebb befejeztetik, a vasszerkezet gyári előállítása munkában van. 1V. Vegyesük. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam és teljes rendben levőnek találtam, megvizsgáltam, továbbá az ügykezelést a gyulai és csabai járás községeiben, továbbá Gyula városánál s az észlelt lisebb mérvű rendellenességek eloszlatása iránt rendeletileg intézkedtem. A járási főszolgabirák községeiket a múlt hóban is beutazták s azok ügykezelését megvizsgálták. A községi elöljárók személyében a múlt hóban azon változás állott be, hogy Hovorka Pál Tót-Komlós községi biró és Dr. Miklovicz Bálint bánfalvai orvos állásaikról leköszöntek. Helyettesítésükről a főszolgabíró gondoskodott. Gyulán, 1892. november hó 14-én. Jancsovics Pál, alispán, téglaállváBéké-
