Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-11-06 / 46. szám
gfiggazdaság. A növények ellenállási képessége a fagyok iráni. A kár, melyek a tél fagya és a késői fagyok a növényvilágban okozhatnak évente, nem jelentek télén; egyik évben kisebb, a másikban nagyobb. Miután pedig az összes kár egyeseknek a kára, igyekezni kell minden gazdának oly növényeket termelni vagy ültetni, melyek a fagy iránt ellenállóbbak, avagy oly módon és oly körülmények közé kell növényzetét helyezni hogy azok kevésbé legyenek veszélyeztetve. A fagy hatása a növényeken különbözőképen nyilvánúl. Közvetlen hat a fagy a növényzetre akkor, ha azok szabadon vannak a mezőn (hótakaró nélkül) és így nedvtartalmuk fagy meg, miáltal a növényzet teljesen tönkre megy. Közvetve hat a fagy akkor, ha a növények megfagynak ugyan, de csak akkor mennek tönkre, ha hirtelen meleg áll be és hirtelen en — kísérletek alapján — hogy az északról hoz zánk került magvakból fejlődött növények a telet jól, vagy egész jól kibírják, mig a délibb növények magvai majdnem mind tönkre men nek a szabadban. Hasonlókép igen érzékenyek a szigetekről hozzánk került növények, valamint az Angolországból és Ausztráliából származó gabona O neműek. gednek fel; ilyenkor a növények elfagynak s részben teljesen, részben pedig csak egyes szerveik mennek tönkre, közvetve hat a fagy akkor is, ha a talaj megfagy, s annak kitágulása és összehúzódása folytán a növényzet gyökerei részint kiemeltetnek a földből és elfagynak, részint darabokra lesznek szaggatva. Ez a kifagyás leggyakrabban hótalan télen történik s roppant pusztítást visz véghez. Leghamarább fagy ki a növény a nedves talajokon, a láp és kötött agyagon, minélfogva az ily földeken, a mennyire csak lehet, mellőzni kell az őszi vetést. A tél fagyánál még'valamivel veszélyesebbek a korai fagyok őszszel és a késői fagyok tavaszszal. Ismerve a fagy hatását a növényzetre, kérdés, hogyan, mi módon mérsékelhetjük vagy akadályozhatjuk meg annak káros hatását ? vagy mi által tehetjük fagy ellenállóvá növényeinket bizonyos mértékig ? A fagy ellenálló képesség első sorban attól függ, hol a hazája az illető növénynek, vagy világosabban mondva, honnan származott legutoljára hozzánk a növény ? Nagyon természetes, hogy az északról származott növények a telet és a késői fagyokat jobban fogják elviselni, mint a délibb vidékről hozzánk kerültek. A tapasztalás bebizonyította Ellenállóvá tehetjük a gabonanemüeket és általában a növényeket a fagyok iránt a folyto- nos kultúra által. Ez a kulturizálás abban nyilvánulhat, hogy a tél fagyát jól kiállt növényeket folytonosan és következetesen tovább tenyésztjük s ez által nyerünk egy olyan fajt vagy fajtát, mely csak kivételes nagy hidegek mellett szenvedhet, de általában termelése biztosabb. Befolyással van a fagy ellenállására a magnak nagysága is és pedig azért, mert a nagyobb magvakból nagyobb növények fejlődnek i ezek ellenállóbbak, mint a gyönge, satnya egyedek. A kis magban a tartalék táplálóanyag kevés s igy | fiatal csira-növény, ha már fejlődésnek indúlt, sokkalta inkább van a meleg, világosság és az éghajlat befolyásaira utalva, mint a nagy magszemből fejlődött növény, mely tovább fönntarthatja magát, vagy esetleg sértett részeit pótolhatja. Kísérletet tettek e téren borsó- és búzaszemekkel és azt tapasztalták, hogy a nagy szemű magokból csak 12%, mig a kis sze- müekböl 50 és több % ment tönkre. A korai ősei vetés inkább képes megerősödni és tartalékanyagokat gyűjteni a télre. — Ilyen növények aztán lényegesen kevesebb kárt szenvednek, mint azok, melyek későn lettek vetve, a melyek alig fejlődtek, mert a tél beállt, a fagy működését elkezdte, vagy hó esett le, mi által vagy elfagytak a csírázásban levő magok, vagy rothadásnak indultak 1 elpusztultak. A késői őszi vetésnek még az is a hátránya, hogy nem is csírázhat oly tökéletesen, mint a koraibb és pedig azért, mert a hidegben a mag nem vegetálhat, elfagy vagy elrothad s az tán tavaszszal a mező úgy néz ki, mint a foltos köpönyeg, s nincs más hátra, mint a táblákat felszántani. A korai vetésnél ismét tekintetbe kell venni a középszerűséget, vagyis, hogy a vetés ne eszközöltessék nagyon korán, mert akkor igen hamar fog kifejlődni s a májusi fagyok alatt sokat szenved. Igen gyakran fagy el ennek következtében a már virágzásban levő repcze. A tavaszi vetéseknél azon növényeket kell korábban elvetni, melyek a késői fagyok iránt érzékenyek. Ilyenek a tengeri, burgonya, takarmányrépa, takarmánybab, tök, ugorka, dohány stb. Korán azért kell elvetni e növényeket, hogy májusig eléggé megerősödvén, a fagyokat elviselhessék. A növények elfagyása és megfagyása nagy mértékben befolyásolva lesz a vetésmélységtől is. A nagyon sekélyen, valamint a nagyon mélyen vetett növények hamarább fagynak el, mint a középszerű mélységben 10 cm.) elvetett nö- ények. Természetes, hogy a növények külön- nemüsége szerint, különféle középszámot kapunk. A fentebb említett 10 centiméter a rozsra vonatkozik, s igy pl. a burgonya középszerű vetésmélysége bizonyára nagyobb lesz 10 centiméternél. A középszerű mélységbe alá hozott növények hamarább kelnek ki s azonnal a levél- és szárképződést megkezdik, mig a nagyobb mélységből lassabban kelnek elő és a mellett sok tartalékanyagot használnak fel a földalatti szár és cső képesítésére, melylyel a felszínre juthatnak, ennélfogva, ha most a késői fagyok beállnak, a már leveles és jobban kifejlődött növények jobban fognak a fagynak ellentállani, mint az egy-két hetes növénykék. Wollny kísérleteiből kitűnt, hogy a rozsnak, mely 2-5 cm. mélységben lett elvetve, kikelés után | fagy által 11%-a ment tönkre. 5 cm. mélységnél ll-3°/0, 13 1 „ 12 2 „ 44‘4 „ 72-7 I fagyott el. Az ered- — mint fentebb említettük — a rozsnak legmegfelelőbb vetés-mélysége a 10 cm. Nemcsak a tavaszi vetéseknél áll az, hogy a nagyobb vetésmélységből fejlődött növények gyengébbek és érzékenyebbek a fagy iránt, ha nem az őszieknél is, mert természetes, hogy jobban kifejlődött növények jobban fogják kiál- lani a telet, mint a gyöngék és fiatalok. A gabnanemüeknél tekintetbe jön meg az is, hogy a sekély fekvésnél a csírázás után a gyökerek azonnal fejlődnek, mig a mély fekvés7-5 100 12-5 150 . mény tehát az, hogy nél előbb a felszínre nő ki a szár és csak a felszínhez legközelebb álló szárcsomóból fejlődnek ki a mellékgyökerelr. Ennélfogva a mag és az új mellékgyökerek közt egy szárköz keletkezik, mely, ha nagy fagyok állanak be, a talaj összehúzódása következtében könnyen elszakadhat és ez által a növény meg lesz fosztva tartalék tápanyagaitól. Összefoglalva a mondottakat, szem előtt kell tartanunk, hogy czélszerübb mindig hidegebb vidékekről származott magvakat vetnünk ; nagyobb és jól kifejlődött szemű vetőmagot kell kiválásztanunk; korán eszközölnünk a vetést és a mennyire lehet, középszerű sekélyen a magot aláhoznunk. Üres hordók kezelése. Penészes hordókba sohasem szabad forró vizet önteni, mig a penészt éles kefével el nem távolitottuk belőlük, mert ha a penészre forró vizet öntünk, szagos anyagok fejlődnek, melyek a falba is beveszik magukat, a honnan aztán nem igen távolíthatjuk el azokat. A hordók tisztítását tehát azon kezdjük, hogy belül kefével és hideg vízzel a penésztől alaposan megtisztítsuk. Azután következik a gőz és forró víz, mely utóbbiba égetett meszet, szódát vagy kénsavat is tehetünk. A kinek arravaló eszköze van, annak a kigőzöltetést ajánljuk, mert a forró víz, ha nagy mennyiségben nem használjuk, csakhamar annyira kihűl a hordóban, hogy valami nagy hatása éppen nem lehet. Az égetett mésznek vagy szódának hasonló hatása van, előbbinek azonban az a rossz oldala is van, hogy részecskéi a fa lyukacsaiban maradnak s csak akkor oldódnak ismét fel, midőn pl. borral érintkeznek. Ha szódát akarunk a tisztításhoz használni, úgy a hordót a szódaoldattal (250 gr. szódát egy hektoliter vízben feloldva) egészen meg kell tölteni s a folyadékét 2—3 napig benne kell hagyni; azután kiöntvén belőle, a hordót tiszta vízzel jól kiöblítjük; kénsavat is használhatunk a hordó tisztításúhoz. E czélból a hordót egészen megtöltjük vízzel, azután minden hektoliter vízbe 125 gr. kénsavat öntünk, a hordót ide-oda gurítjuk s kiöntvén, alaposan kiöblítjük. Némelyek, hogy dolgukat igen jól végezzék, két részt : kénsavat és szódát használnak s éppen ellenző hatást érnek el vele, mert e két anyag semlegesíti egymást, mert vegyileg egyesül. Külön-külön mindkét anyag jó szolgálatot tesz, együtt azonban hatástalan vegyületet képez. „Népgazdasági naptár• után. HIEDETÉSB Bolthelyiség és lakás bérbeadás. Gyulán a Városház-utcza 38. sz. házban a legjobb helyen a köhiddal szemben azonnal bérbeadandó egy üzlethelyiség lakással. A lakás áll 3 udvari-szobából ós a megfelelő mellék- és raktár-helyiségekből. Bérbe venni szándékozók bővebb felvilágosítást nyerhetnek Dr. Ladic§ Iiíiszló ügyvédnél, Gyulán. 231. 1-3. Hat aranyérem, diszkereszt és díszoklevelek. Gróf Esterházy Géza eajat g'iyártm.án3ra, orvos tekintélyek által ajánlva, felette kellemesen és jól Ízlik, minőség tekintetében bármelyik franczia gyártmánynyal versenyezhet ára pedig sokkal olcsóbb. Különlegesség: COGNAC mely mindenütt kapható. Cognaeunk tisz'a borból idegen anyagok hozzávegyitése nélkül, franczia mód szerint készül s ezért járványos betegségeknél sikerrel használtatik. A gr. Esterházy Géza-féle Cognacgyár igazgatósága 177. 12—20. Budapest VI. külső váczi-út 23. Paris, Lipcse, Bordeaux, Nizza, Berlin, Brüsszel. földbirtok- és házakra, 10—50 évi visszafizetésre, csekély kamat fizetéssel és a töke is törlesztetik. Fennálló adósságok kifizettetnek, a többletet készpénzben a fél kapja meg. Felvilágosítást díjmentesen ád Gyulán, Prág-féle házban. 226.2-3. Drélier Antal-féle világhírű palaczkozott korona sör prágai és kassai sódar kitűnő minőségben Gyulán egyedül cssűs: W7) 2-3 Özv. Oémusz Lajosnénál kapható a „gyulai körben“ (Úri cassino.) Az 1889-ik évi Hirdetmény. Békés község országos- és hetivásár helypénzszedési joga 1893. év január hó l-sötöl egy évre MT bérbe adatik, a 100 .frt bánatpénzzel ellátott zártajánlatok folyó hó 25-ig alólirott község Elöljárósághoz beadandók, hol a feltételek megtekinthetők. 230. 1—1. Kelt Békésen, 1892. november hó 10. Békés község Elöljárói: Mezey Lajos s. k. B. Szabó Sándor s. k. első jegyző. ________ biró. ha szonbérlet! Az alföld egyik legnagyobb és legforgalmasabb városának szomszédságában, kétfelől vasúti állomás mellett kényelmes lakással akár a birtokon, akár a községben, egy 624 holdas első minőségű szántó, legelő s kaszálló-föld haszonbérbe kiadó. Jelentkezhetik: nemcsak egyes bérlő, hanem bérlő társaság is. Értekezhetni: - 232 l—1. Szathmáry Sándornál, _______Gyulán, a Komló vendéglőben. Az ifjú Kiss .F.-féle Szeghalmon (gépek száma 6, mind legújabb szerkezetű) jutányos áron eladó. Csak készpénzzel vevők reflectál- janak. 225) 2—2 Gyulán, 1898. Dobay János nyomdája
