Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-01-31 / 6. szám

némely osekélyebb — orvosolt — mulasztásoktól hibáktól eltekintve kielégítőnek s községeink ha ladását illetőleg, örvendetesnek jelezhető.

A törvényhatóság múlt félévi működéséből kiemelendőnek tartjuk, hogy az 1890. évi I. czikkbe foglalt közúti törvény 24. és 25. §§-aiban előirt szabályrendeletek, valamint a várm. ügy kezelési és közművelődési alap felhasználásáról szóló szabályrendeletek a múlt félévben megal kottattak 1 felsőbb jóváhagyás alá terjesztettek Továbbá megállapittatott a törvényhatósági utak hálózata s megalkottattak újból a törvényhatóság: választó kerületek s meghatároztatott a népszám lálás eredményéhez képest a választott várme gyei bizottsági tagok száma. Megemlitendonek tartjuk még, hogy a békésvármegyei Sárréten épített helyi érdekű vasút segélyezésére megszava zott 400,000 frt a vállalkozó Soenderop czégnek már teljes összegében kifizettetett,

A központi tisztikar tevékenységét feltün tető Il-ik mintájú kimutatást ide csatoljuk. E ki mutatás szerint beérkezett a múlt félévben a köz igazgatási bizottsági iktatóba 652 ügydarab, mely ügydarabok 11 kivételével mind elintéztettek, és beérkezett a nagy iktatóba 8776 ügydarab, me lyek közül a folyó évre 167; hátralék vitetett át. A lefolyt évben a vármegyei központ ügy forgalma egyébiránt a bizottságok iktatóit is te kintetbe véve összesen 20,295 ügydarabra rúgott 1724-el többre mint az 1890. és 3788-al többrj mint az 1889. évben.

Az ügyforgalomnak évről-évre való rendki vüli szaporulatát ösmerjük fel, ha a központi ikj tatóknak évi számadatait összehasonlítjuk. így 1872-ben, midőn a törvénykezést a közigazga tástól teljesen elkülönittetnek tekinthetjük, Békés vármegye központi kormányzatánál csupán 6054 ügydarab nyert elintézést s e szám 1882-ig, te hát 10 év alatt fokozatos növekedéssel megkétl szerödött s az ügyforgalom 1882-ben már 12,547-et tett ki. E fokozatos szaporulat az ügyforgalom ban állandóvá vált 1882. óta is, 1 különösen a legutóbbi években 1886. óta, az uj vízjogi, közúti, állategészségügyi, ipar és halászati törvények által a vármegyére ruházott teendők folytán rendkívül növekedik.

E helyütt említjük meg, hogy a vármegyei tiszti karban a múlt félév folyamán két változás történt, nevezetesen a szarvasi járás főszol- gabirájául, a hivataláról leköszönt Salacz Ferencz helyébe Krcsmarik János helyettes főszolgabíró választatott meg az őszi rendes közgyűlésen és ifj. Jancsovics Pál békési volt főszolgabíró a hivatalában észlelt nagy mérvű rendetlenségek miatt állásától ő méltósága a vármegye főispánja által fölfüggesztetvén, helyébe Dr. Boíg*ky Zoltán Gyula városi rendőrkapitány helyett/fektetett. Az ekként megürült rendőrkapitányi állásra Csánky Jenő tsztb. szolgabiró lett helyettesítve.

2. Pénztári ügyek, a vármegye vagyoni állapotai

Az 1886. évi XXI. t.-cz. Y. fejezete 64. §-a g) pontja értelmében a vármegyei pénztárak, nem különben a vármegye kezelésére bízott jótékony czélu alapítványok, az alispán elnöklete alatt működő küldöttség által a lefolyt félévben is havonként előzetes értesítés nélkül beható gondossággal megvizsgáltatván, azok kezelése a m. kir belügyminisztérium által 1883. évi julius hava 14-én 37169 szám alatt kiadott szabályzat intéz kedéseivel összhangzónak találtatott.

Az 1891. évi deczember hava 5-én teljes! tett pénztári vizsgálat eredményéről szóló jegy zőkönyv szerint az egyes pénztárak állása kö vetkező:

1. A vármegyei házi pénztárban. készpénzben: 74,064 frt 96 kr. bevétel és 73,263 frt 60 kr. kiadás mellett a maradvány 801 frt 36 kr.

2. A vármegyei közúti pénztárban.

készpénzben: 404,708 frt 03 kr. bevétel és 395,233 frt 90 kr. kiadás mellett a maradvány 9,474 frt 13 kr.

kötvényekben: 489,409 frt 81 kr. bevétel és 45,380 frt — kr. kiadás mellett a maradvány 444,029 frt 81 kr.

3. A vármegyei katona beszállásoláei pénztárban

készpénzben: 45,514 frt 31 kr. bevétel és 43,247 irt 10 kr. kiadás mellette maradvány 2,26? frt 21 kr.

kötvényekben: 34,419 frt 58 kr. bevétel és 20,000 frt — kr. kiadás

ellen működni; azonban, ha megyéjükben nincs ellenség, tartoznak a kormány felhívására a szomszéd és második szomszéd törvényhatóságába is átmenni.

10- er. Rendeltetésük nem az, hogy csatarendben álljanak az ellenség ágyúi elé, — hanem hogy hangya-módra az ellenséget körüllepjék, azt szüntelen nyugtalanítsák, soha békét ne hagyjanak, — az élelmi szereket előle eltakarítsák, — társzekereiket elfoglalják, — éjjelenkint az előttük ismeretes utakon és ösvényeken oldalt és hátul megtámadják és pusztítsák.

11- er. A mi zsákmányt az ellenségtől elfoglalnak, az az ö tulajdonuk: minden fpgolyért, melyet átadnak, 5 p. ft. dijt nyernek, minden szuronyos fegyverért pedig váltságbérül 8—12 p. ftot.

A megbízás az illyetén szabad mozgó csa-1 patok alakítására minden megyére kiterjed, főleg azonban határszéli megyékben, az ellenség által nyugtalanitottakban, s legnagyobb erélylyel felállítandó, és azonnal működésbe teendő és életbe! léptetendő.

Ilyen megyék, úgy a megyékben és a ke- belükbeni városokban az alakításra megbízottak következők:

Nyitrában : b. Jeszenák János fő-, és Markhot János alispán.

Trencsénben: Balogh János kormánybiztos.

Liptóban: Szentiványi Ödön főispán.

Zólyomban: Radvánszky Antal főispán.

Turóczban : Révay Simon főispán.

Pontban; főispán ott nem lévén, Beniczky Lajos kormánybiztos.

Bariban : Justh József főispán.

Nógrádban ; gr. Ráday Geden főispán.

Gömörben: a főispán jelen nem lévén, az első alispán.

Szépeiben: gr. Csáky László főispán.

mellett a maradvány 14,419 frt 58 kr.

4. A vármegyei házi tartalék alap pénztárban. készpénzben: 9,421 frt 34 kr. bevétel és

8,361 frt 34 kr. kiadás mellett a maradvány 1,060 frt — kr.

kötvényekben: 38,348 frt 15 kr. bevétel és 5,986 frt 87 kr. kiadás mellett a maradvány 32,361 frt 28 kr.

5. A jegyzői nyugdíj alap pénztárban.

készpénzben: 97,216 frt 92 kr. bevétel és 96,640 frt 28 kr. kiadás mellett a maradvány 576 frt 64 kr.

kötvényekben: 195,636 frt 51 kr. bevétel és 87,731 frt 70 kr. kiadás mellette maradvány 107,904 frt 81 kr.

6. A vármegyei közkórházi pénztárban.

készpénzben: 32,777 frt 91 kr. bevétel és 31,545 frt 35 kr. kiadás mellett a maradvány 1,232 frt 56 kr.

kötvényekben: 35,437 frt 32 kr. bevétel és 5,990 frt — kr. kiadás mellett a maradvány 29,447 frt 32 kr.

7. A nyilvános betegápólási alap pénztárban.

készpénzben: 8,947 frt 57 kr. bevétel és

8,796 frt 86 kr. kiadás mellett a maradvány 150 frt 71 kr.

kötvényekben: 4,633 frt 37 kr. bevétel és 4,630 frt — kr. kiadás

mellett a maradvány 3 frt 37 kr.

8. Az endrődi Vida-féle alapítvány pénztárban.

készpénzben: 4,340 írt 88 kr. bevétel és

4,296 frt 40 kr. kiadás mellett a maradvány 44 frt 48 kr.

kötvényekben: 53,603 frt 11 kr. bevétel és 2,600 frt — kr. kiadás mellett a maradvány 51,003 frt 11 kr.

9. A vármegyei közkórházi tartalék alap pénztárban készpénzben: 923 frt — kr. bevétel és

923 frt — kr. kiadás mellett a maradvány — frt — kr.

kötvényekben: 976 frt 14 kr. bevétel és

900 frt — kr. kiadás

mellett a maradvány 76 frt 14 kr.

10. A Nagy Márton-féle alap pénztárban készpénzben: 113 frt 40 kr. bevétel és

113 frt 40 kr. kiadás mellett a maradvány — frt — kr.

kötvényekben: 4,650 frt 12 kr. bevétel és

— frt — kr. kiadás mellett a maradvány 4,650 frt 12 kr.

11. A szeretetház alap pénztárban. készpénzben: 110 frt 60 kr. bevétel és

110 frt 60 kr. kiadás mellett a maradvány — frt — kr.

kötvényekben: 4,535 frt 57 kr. bevétel és

— frt — kr. kiadás mellett a maradvány 4,535 frt 57 kr.

12. A közművelődési alap pénztárban. készpénzben: 933 frt 46 kr. bevétel és

933 frt 46 kr. kiadás mellett a maradvány — frt — kr.

kötvényekben: 16,413 frt 65 kr. bevétel és 6 frt — kr. kiadás mellett a maradvány 16,407 frt 65 kr.

13. Az ipar és kereskedelmi alap pénztárban készpénzben: 1,302 frt 66 kr. bevétel és

1,268 frt 96 kr. kiadás mellett a maradvány 33 frt 70 kr.

kötvényekben: 1,397 frt 91 kr. bevétel és 510 frt — kr. kiadás

Zemplénben : a főispán ott nem lévén, Bo- ronkay Antal kormánybiztos.

Ungban: Bemáth Zsigmond főispán. Beregben : Szintay kormánybiztos. Marmarosbo.n : Mihály Gábor kormánybiztos. Szathmarban, Biharban s a részekbeli megyékben : Beöthy Ödön teljhatalmú orsz. k. biztos. Aradban: Boczkó Dániel kormánybiztos. Csongrádban; Kárász főispán.

Csanádban : Návay főispán.

Békésben : Wenkheim Béla főispán.

Temes, Torontál, Krassóban: Yukovics Sebő kormánybiztos.

Szegeden; Egressy kormánybiztos.

Bácsban : Horváth Antal főispán. Jászkunságon: Szentkirályi főkapitány.

Pestmegyében és Budapest városában : Nyáry Fal.

Esztergom megye és városban: Andrássy József első alispán.

Komáromban : gr. Nádasdy Lipót főispán.

Györmegye és városában : Lukács Sándor k biztos.

Veszprémben: Hunkár Antal főispán.

Vasban : Yidos József k. biztos.

Sopronban : Fiáth István k. biztos.

Zalában : Csertán Sándor k. biztos.

Somogybán: gr. Festetics Geyza.

Baranyában: gr. Batthyányi Kázmér főispán,

Tolnában: Sztankovánszky főispán.

Fehérben: gr. Batthyányi István.

Kossuth Lajos,

a honvédelmi bizottmány elnöke

Mindezen kormányrendeletek mig egyrészről megvilágítják az ország válságos helyzetét, más részről kellő tájékozást nyújtanak azon .ezé lókról melyek a honvédelmi bizottmányt a szabad csapatok alakításánál vezérelték 3 azon feladatokról melyeket a szabad csapatoknak megoldani kellett,

mellett a maradvány 887 frt 91 kr.

14. A vármegyei tiszti nyugdíj pénztárban készpénzben: 48,928 frt 22 kr. bevétel és 48,682 frt 36 kr. kiadás mellett a maradvány 245 frt 86 kr.

kötvényekben: 118,173 frt 15 kr. bevétel és 44,515 frt 12 kr. kiadás mellett a maradvány 73,658 frt 03 kr.

15. A községi állategészségügyi pénzalap pénztárban. készpénzben; 265 frt 93 kr. bevétel és

265 frt 59 kr. kiadás mellett a maradváuy — frt 34 kr.

kötvényekben: 521 frt 68 kr. bevétel és

34 frt — kr. kiadás mellett a maradvány 487 frt 68 kr.

16. A Békésmegyei 184a/9-ik évi honvéd gyámolitó egylet alapítvány pénztárban.

készpénzben; 68 frt 37 kr. bevétel és 68 frt 37 kr. kiadás mellett a maradvány — frt — kr.

kötvényekben: 2,803 frt 93 kr. bevétel és — frt — kr. kiadás mellett a maradvány 2,803 frt 93 kr.

Összesítve a szaknaplók szerint meghatározott pénztári maradvány összeget a pénztári készlet a szaknaplók szerint készpénzben 15886 frt 99 kr, kötvényekben 782676 frt 31 krt tesz ki.

A vármegyének, nem különben a vármegyebeli összes községeknek az 1892. évre szóló költségvetései némely község közmunka költségvetését kivéve és a tavaszi közgyűlésről vissza maradt egyes községi számadások az őszi rendes és a deczember havi rendkívüli közgyűléseken megvizsgáltattak.

(Folyt, köv.)

Békésvármegye ügykezelési szabályrendeletének tervezete.

Szerkesztette: Dr. Fábry Sándor vm. főjegyző.

(Vége.)

a) A 82. §. szerint elkülönitendők a rendőri kihágások.

b) A vegyes kihágások.

c) Ezeken kívül külön nyilvántartandók még az oly nemű kihágásokra, melyekre vonatkozólag a megfelelő törvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás külön minta szerinti kezelést rendel.

Külön vezetendők tehát még az állategészségügyi,

a halasztási és

az erdei kihágások nyilvántartásai.

94. §. Mindezen kikágási ügyek egy közös iktatóba iktatandók, és mindegyikről külön mint az a 82. §-ban rendeltetett a közigazgatási hatóságokhoz utalt kihágási ügyekben követendő eljárást szabályozó utasítás 9. §-ában megszabott A) mintájú nyilvántartás és e mellett mindegyikről megfelelő külön pénzes nyilvántartás és külpn pénznapló vezetendő. Mindezen nyilvántartásokról a félévi szükségletnek megfelelő számú ivekből összeállított füzetekben az eredetivel egy- ideüleg egy-egy másolati példány is vezetendő.

95. §. A pénzes nyilvántartások és pénzes naplók minden félév végén lezárandók a hátralékok a jövő félévre pontosán áthozandók. A számadásszerüleg felszerelt és az A) minta sze rinti nyilvántartással is ellátott másolatok, min den naptári félévet követő hónap 10-ig a vár megye alispánjához külön-külön jelentéssel be- terj esztendők.

96. §. A vármegye alispánja az igy beter. jesztett féléves kihágási számadásokat, a megfelelő szakministeriumokba felülvizsgálat végett felterjeszteni, illetőleg a vegyes kihágások felülvizsgálata iránt saját hatáskörében intézkedni tartozik.

97. §. Úgy a központi mint a járási pénzkezelés felett a közvetlen felügyelet gyakorlása az alispán kötelességében áll, ki is a hivatalok vizsgálata alkalmával szerzett tapasztalatait a vármegye rendes közgyűléseiben terjeszti elő.

IX. Fejezet. Zárhatározatok.

98. §. Az ügymenet érdekében minden egyéb intézkedések megtétele, ezen ügyviteli szabályok keretén belül, további intézkedésig, az alispánra

uháztatnak.

99. §. Mindazon jogok és kötelességek, melyek ezen szabályrendelet szerint az alispánt illetik, annak akadályoztatása esetén a vármegye főjegyzőjére szállanak át.

100. §. Az ezen szabályrendelettel ellenkező előbbi szabályrendeleti intézkedések ezennel hatályon kivül helyeztetnek.

Gyulán, 1891. november 15 én.

Dr. Fábry Sándor,

várm. főjegyző.

Választási apróságok.

Nyolcz napja múlt, de még mindig úgy vagyunk vele, mintha álmodnánk és nem tudunk, nem merünk felébredni.

Igazán győztünk-e ? vagy csak az álom pajkos tündére játszadozik-e velünk ?

Látjuk Gyula városa teljes értelmiségét, a kéreskedői, iparos osztály és földmivesek színe javát, amint diadalittas tömeggé olvad össze; látjuk csodaszépségü hölgyeink szeméből patakzó örömkönyeket, halljuk az egymás karjaiba boruló komoly emberek zokogását, az órákig tartó, pillanatig sem szünetelő, eget ostromló éljenzést, érezzük azt a kitörő, magával ragadó, igaz lelkesedést, amelyet és aminőt csak ez a győzelem, csak ez a diadal tudott kelteni.

Igazán igy történt, vagy mindez csak csalfa álomkép?

* *

*

Az emberek nem akarnak és nem is tudnak egyébről beszélni, mint a győzelemről, a diadalról, mely az emberfölötti harczot, titáni küzdelmet megkoszorúzta. Ezt tárgyalja mindenki, mindenütt, magánházakban épúgy, mint nyilvános összejöveteleken. J '

Száz meg száz epizód kering a választási mozgalomról, különösen a választás napjáról. Mindenki szívesen hallgatja s tóditja saját élményeivel.

Örökítsünk meg néhányat közüle.

* *

*

Mikor a második választó kerület*, a nagy- magyarváros Csatár pártja szavazott, egy polgártársunk, akiről pártkülönbség nélküli közvélemény, hogy aligha találta volna a puskaport fel, a legdühösebb Csatár-pártiakkal együtt jött a szavazó szobába. Választó küldöttség, bizalmi férfiak és pedig utóbbiak mindkét részről, meg voltak győződve, hogy az illető eltévesztette a csapatot, és az elnök / majdnem figyelmeztette, hogy miután a nagy-A magyarvárosi Terényi-párt párt már leszavazott, ő csak a végén, az elmaradottak között érvényesítheti jogát, de elébb mégis formalitásból feltette neki e kérdést:

„Kire szavaz?“

„Csatár Zsigmondira, lön a felelet, és lön nagy szenzáczió.

Ezt a polgártársat, — aki mellesleg mondva, a választási mozgalmak alatt Terényi Lajos jelöltsége mellett exponálta magát és mint ilyet, a Csatár-pártiak nem is kisérették magukhoz hódítani, — a szavazó helyiségből kijövet, csodálkozással vegyes megbotránkozással vonta kérdőre egy Terényi- párti, nem várt szavazatáért. /

„Meggondoltam az úton a dolgot, — lön a magyarázat — amióta csak vótumom van, 1 minden jelöltemmel buktam. Az egyszer tehát nem szívem szerint szavazok, hadd győzzek egyszer életemben már én is.u

„Es csak ezért szavaztál Csatárra, más okod nem volt rá?

„Ezért, épen csak ezért.“

A szegény pára, akiről a csillagokban megiratott, hogy neki soha sem szabad győzni, mert amikor a »szíve szerinti* jelölt győzne, akkor meg ellene szavaz, ilyeténképen ezúttal is megbukott.

* *

*

Egy nagyon exponált, mert kizárólag Csatár-pártiak lakta utczában volt egy lelkes Terényi-párti szavazópolgár is. Az öreg sün párthivei közül egész deputáczió volt nála. mely ostromolta, hogy tartson velük és akarták vinni Csatárra szavazni.

„Nem megyek a világért sem“, volt az elutasító felelet.

\ ?

1