Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-08-28 / 36. szám

36-ik szám. G-yula, 1892. szeptember 4-éxi. XI. évfolyam. v t3n v rS Sí ,1" » Szerkesztőség: Főtér, Dobay János ke­reskedése, hova a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr. j | Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi ás közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. . Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ^©Toa^sr Táaos. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Sí Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. szám, Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. szám, Eckstein Bernét fürdö-utcza 4. szám, Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. szám, Blockner J. IV. kér. Sűtö-utcza; Fischer J. D. IV. kér. Hatvani-utcza 1. szám alatti hir­detési irodáiban, a szokott előnyős árakon Gyula városa, róm. kath. hittelekezetü hívei számát és poziczióját tekintve, a püs pöki s káptalani székhely után, az egyház­megye legnagyobb és legtekintélyesebb egy­házát képezi. És alig hihető, pedig úgy van, hogy a nagyváradi püspökség és Gyula városa között évszázadok óta levő jogviszonyról egyetl'en egy monumentális alkotás — és pedig sem kicsi sem nagy — nem tanús­kodik városunk falai között. Akár a Csa­nádi, akár a szombathelyi püspökséghez tartoznánk; mert amint hogy nincsenek ezekről emlékeink, épp úgy nem tudunk a hozzánk jövő idegennek, de a gyulai kö­zönségnek is egyetlen oly szemmel látható, kézzel fogható alkotást sem bemutatui. mely Gyula városának a nagyváradi püs pékséghez és káptalanhoz való tartozandó- ságát demonstrálná. Nem szemrehányásként hozzuk ezt fel, csak mint egyszerű tényt; de mint tényt is azon okból, hogy őszinte örömünknek adjunk kifejezést, miszerint *az országos hírnevű s fenkölt szellemű Schlauch Lőrincz püspök bölcs kormányzása alatt reményünk lehet rá, hogy az elődöknek részint indiffe- rentismus, részint szűk iátkör okozta kö­zönye az egyházmegye második városával szemben íme szünőtólben, és hogy szorosan véve a kath. yallás érdekeinek is megfelelő egészen más álláspont érvényesülésének szép hajnala fog ezután reánk derülni. Wenckheim Krisztina grófnő, a róm. kath. főgymna8Íum czéljaira tett 50,000 forintos alapítványát a nagyváradi kápta­lan kezelésére bízta, s a főgyinnasiumi V Konstantinápolyi emlékeim. Irta: Chriszto Miklós. V.' Konstantinápoly. A tiszteletünkre rendezett ünnepségek nagyobb részének elbeszélésén immár túl vagyok. Hadd kerítsek sort már magára, Konstantinápolyra is, eme ragyogó városra a melyet egyszer látni, életem leghőbb vágya volt. Ha emlékem tündér fonala rávezet az Istambulban eltöltött napokra; — ha vissza­gondolok az ott látottak és tapssztaltakra, fájdalmas érzés fog el, hogy toliam nem ké­pes mindent hűen megörökíteni. . A feledhetlen benyomások soha el nem múlnak, s lehúnyt szemem előtt ott zsibong e ritka város óriási zajával, művész ecsetjére méltó tarkaságával. Látni vélem a különböző nemzetek küz­delmét, a keresztesek ádáz harczát. Az elra­gadó szépség a Bosporus hullámain ringa- tódzó és a szent föld felé vonuló hadak hajóraját. A győzök mámorát; — a legyő­zőitek kétségbeesését. Egy egész világtörténelem játszódott itt le, Konstantinápoly a Bosporus déli részén fekszik. Hét halmon, jobban mondva hegyen épült város, mely háromszög alakjában épült s környékével meglepő látványt nyújt. A tulajdonképpeni város a száraz föld felé fordított oldalán körfallal van körülvéve, e falakon át 26 kapu vezet a városba. Iparának és kereskedelmének gyúpontja a kikötő, m -ly a legnagyobb hajókkal járható. eszme további fejlesztésére, a létesítendő főiskola fölötti felügyeleti joggal, alapít­ványi levelében Nagyvárad jeles püspökét Schlauch Lőrinczet kérte fel, aki — meg- vagyunk győződve róla — hogy vallásos érzületéből, a tudomány terjesztése iránti szomjból és szabad legyen remélnünk és hinnünk, hogy székhelye után legkiválóbb egyházközsége iránti jó indulatából kifo­lyólag is a főgymna8Íum létesítését kiváló atyai gondjai közé fogja sorolni s szere­tettel fog benne közreműködni. Maga ez az egy körülmény, maga ez a remény is közelebb hozza őt a gyulai hivek, de nem csak a szorosan vett hívek, hanem az egész város szivéhez, mint püs­pök elődeit, akik sohasem adtak rá alkal­mat, hogy Gyula városa kath. hívei, Gyula városa polgárai, az egyházfő iránti köte- lességszerü tisztelet mellett., a szívből fa­kadó szeretetet is ápolhassák irántuk. És l íuszonhárom esztendeje mufti, hogy Gyula városa róm. kath. hívei, Gyula vá­rosa közönsége, egyházi hivatalos funkczió- ban nem üdvözölhette megyés püspökét falai között. Öröm ünnepe, öröm napja lesz tehát. szeptember hetedike, s a rákövetkező nagy napok, amidőn nemcsak tisztelt hanem sze­retett lőpapját — ki az Űr nevében jő — vendégéül fogadhatja. Fogadtatása talán nem lesz külsőleg olyan fényes, mint aminő megilletné, de a meghamisittatlan igaz érzület, az őszinte­ség, bizonyára be fogják tölteni a külső fény hézagait. Gyula városa közönsége egy szívvel lélekkel mond eléje „Isten hozott“-at. Vélemény a tanyai orvosi állások létesí­tése tárgyában. Dr. Kovács István megyei főorvos, a megyében szervezendő tanyai orvosi állá­sokra vonatkozólag, előterjesztést tett a Be nem iszapodik soha; m >rt a Bosporus, mely beleömlik, áramlatával felkarolja. Behozatali czikkek : pamut, gyapot, vá­szonárúk, fémek, gabona, pipere; kiviteli czikkei : kávé, viasz, bőr, prém, déli gyü­mölcs, selyem, dohány. Elénk kereskedelmi összeköttetését gőzhajó rajának és az 1833- ban alapított ottoman bankjának köszönheti. A táviró' al való összeköttetése tenger- alatti huzal segitségével a Krimi félszigetig terjed. Ipara még mindig virágzik, daczára, hogy az európai concurrentia által sokat szenvedett. Készítenek ott : szőnyeget, Icái pitot, hím­zést, bőrt, illat- és füstölő szereket, napórát, réz- és bádogeszközöket, szappant stb. stb. Iskola ügye kiválóan a ka'onai taninté­zetekre szorítkozik. Hirlapjai török, franczia, újgörög, örmény és német nyelven jelen­nek meg. Kórházainak, fürdőinek száma óriási nagy. Utczái tisztátlanok, telve a gazdátlan ebek, az u, n. kopekekkel; ezek ott a köz- tisztasági felügyelők. Falánkan emésztenek fel minden hulladékot s csak a mit ők meg­hagynak, azt hordják ki, illetve az utczákróf. Az utcza hüsében csapatszámra hever­nek, Egy-egy csapat 50—60-at is számlál. Gyalogosok, kocsik óvatosan kikerülik vagy tovább haladásra bírják, de nem ütlegekkel, hanem szép szóval. Ha a török rósz cselekedetet követett el, másnap összehívja útczája kutyáit és va­gyonához mérten megvendégeli őket hússal, kenyérrel vagy más inycsiklandoztató eledel­lel. Ennek megtörténte után megnyugszik; mert meg van győződve, hogy Allah megbo- csájtott neki. Konstantinápoly legszebb része Pera. Itt laknak a vagyonos görögök, törökök és a diplomatia tagjai. vármegye alispánjához, melyet nagyérdekű voltánál fogva egész terjedelmében közlünk • Az előterjesztés következő: A tanyai orvosi állások létesítése tárgyá­ban Nagyságodnak f. évi 12.075 sz. a. kelt ren delete értelmében van szerencsém következőket előterjeszteni: A szolgabirói jelentések figyelmes átvizs galása után engemet egy dolog lep meg. Ezek­nek átvizsgálása után ugyanis az derült ki, hogy a csabai, orosházi, szarvasi és békési ta­nya csoportokon és tanyákon összesen 13,115 egyén laknék; a gyomai járás és Gyula váro­sának adatai hiányozván. Meglep továbbá az engemet azért, mert ha valamely járványos kóralak fellép nálunk, rendesen a tanyák állít­tatnak oda bűnbakul s íme most, midőn tudni akarjuk, hogy tulajdonképen minő az emberek azon száma, kik a tanyán laknak — mindössze 13,115 egyén derittetik ki a tanyák lakosai gya­nánt. Én azt hiszem, hogy e kérdésnél azon tévedés történt, hogy csak nagyobb tanyacso­portokban lakók vétettek fel, de az egyes kül- tanyák lakói, mely kültanyák a dűlő útakon szétszórva feküsznek, nem vétettek figyelembe. Támogatja ezen feltevésemet többek között azon körülmény, hogy a békési járás szolgabirájának jelentése csakis Békés kö/.Bégéről szól, nem em liti M.-Berényt, melynek erősen kiterjedt tanya- rendszere van;« s melynek határában esik a szent-jánosi tanya csoport, a szent jánosi tanya- csoport és M.-Berény, továbbá ugyancsak e tanyacsoport és Gyoma között pedig, még nagy mennyisége van az~Bgyes tanyáknak, mint ez köztudomású dolog. — Gyoméról tudjuk, hogy annak külterülete az úgynevezett Keselyűs irá­nyában, mintegy 15 kilométernyire nyúlik el, itt több dűlő van, minden dűlőn tanyák tanyák után következnek. Ide nyúlik M.-Berény határa is, mely itt, az úgynevezett Keselyűsnél találko­zik Gyoma határával, ide szögelik be ismét Endrőd határának egy része. Az orosházi járás főszolgabírójának jelentése csakis Gyopárhal­mán terjed ki, miut amely nagyobb tanya cso­portot képez, mellőzi azonban azon tanyák la­kóit, kik a T.-Komlós felé vezető úttól jobb és baloldalon esnek, épen igy nincs említve téve a tót-komlósi tanyák lakóiról. Csabát illetőleg az elöljáróság előterjeszti, hogy Bopronyon 249, a gerendási telek és holdakon 274, Megyer, 8z.- Miklós és Fehőnyomáson 276, Fürjesen 400 lélek laknék, igy tehát összesen 1199 egyén nem laknék a város belterületén, holott nem Galata már sokkal piszkosabb, rondább városrész. Itt inkább a szegényebbek és ki­válóan a zsidók laknak. Utczái, melyek gyalog járdát nem is­mernek, piszkosak, buezkások, úgy hogy minden pillanatban attól kell tartanod, hogy lábod kificzamodik vagy törik. Magánházak- ból, üzletekből | szemetet csak az útezára hányják ki fényes nappal és ott marad más­nap reggelig. A többek között a délelőtti órákban láttam egy macskát, a melyet vala­melyik kocsi eltaposott, — még este is ott hevert vérében, senkinek sem jutott eszébe eltakarítani onnan. Kérdeztem, hogy mit csi­nálnak itt, ha I kolera beüt? — Nagyon egyszerű az eljárás, hangzott a válasz. Ä melyik házban kolera eset me­rül fel, azt körülveszi a katonaság és abba a házba a dactorokon kívül senkinek sem sza­bad sem ki, sem bemenni. így bütöltetik ki ott a kolerát. Perát Galatával lóvonatú vasút köti ösz- sze. A kocsik rozogák,'piszkosak, úgy, hogy' ha egyszer beleülsz is, el lehetsz rá szánva, hogy a kocsikázásnak ruhád áldozatul esett. A többi külvárosok közül nevezetesek még Tanar, melynek előkelő bojár családai Románia múltjában jelentékeny szerepet ját­szottak; — Topháne, hires ágyúöntő műhe­lyéről és Skutári, mely az ázsiai oldalról Konstantinápoly küszöbét képezi Itt van a hires-cziprus berek, mely temető helyül szol­gál; — ennek lombjai alatt pihennek meg a Mekkába zarándokoló karavánok. Konstantinápoly története Bizantiummal kezdődik, melyet dór hellének 658-ban alapí­tottak Kr. e. # A törökök foga folytonosan fájt a kelet­római császárság e székhelyére. 1396-ban Ba- jazed szultán ostromolta meg és 1453-ban Ma­egyszer hallottam, hogy Csaba 35 ezer lelket tevő lakosságának egy nagy része, némelyek 10 ezerről beszéltek, a városon kívül lakik, — ami könnyen feltehető, ha meggondoljuk, hogy Szarvas a város belterületén kívül eső 2184. házban 8471 lakót mutat ki. Tehát én azt hiszem, hogy ha vármegyénk területén mindazok összeiratnának, kik nem lak­nak állandóul a községek belterületén, hanem egyes tanyacsoportokon és tanyákon a 13,1 lő­nek legalább is négyszerese jönne ki. Ezek elöro bocsátása után magára a kér­dés meritumára térek át. A közigazgatás minden terén tapasztal­hatók nálunk az erősen kifejlett tanyarendszer hátrányai, a melynek a mezei gazdálkodás szempontjából megvannak a maga kétségtelen előnyei. E hátrányokat illetőleg elég legyen utalnunk a többek között arra, hogy a tanyai iskoláztatás okszerű keresztülvitele mily nehéz­ségekbe ütközik. Épen igy a közegészségügy terén íb. Kifejthetik vagy behurczolható a nagy területen elszórt tanyák vagy tanyacsoportok va­lamelyikébe a legveszélyesebb fertőző vagy ra­gályos járványos betegség a nélkül, hogy az in­téző hatóságnak egy ily betegség első fellépésé­ről tudomása lenne, s igy az annak elfojtására szükséges óvintézkedések életbe léptethetők vol­nának. És miután e tanyák is beleesnek az em­beri érintkezés és forgalom körébe, igen sok­szor megeshetik, sőt meg is esett, hogy az egyes községek a tanyákról vagy majorokból történt beburczolás által jutottak járványhoz. így tör­tént ez p. o. 1866-ban, a mikor a kolera be- burczolási es vármegyénkbe történt kiindulási góczpontját a kigyósi korcsma és tanyák képez­ték; igy történt 1878-ban, a mikor Szarvast a tanyákról történt behurczolás látta el, tartós és veszélyes pusztító vörheny járványnyal, igy történt 1885-ben a hólyagos himlővel, melyről tudva van, hogy a betegek és elhaltak túlnyomó létszámát a közegészségügyileg nehezen ellen­őrizhető tanyai lakosság szolgáltatta; igy hur- czoltatott bo a vásárhelyi tanyákról már több ízben, igy legközelebb a múlt év őszén a diph­teria, Orosháza és vele szomszédos községekbe. Ennélfogva nemcsak a tanyai lakosok, de a köz­ségekben együtt lakók egészségét fenyegető ezen veszély elhárítása közérdek; közérdek ennél­fogva minden oly intézkedés, amely az elhárí­tásra vonatkozik, közérdeknek kell ennélfogva tekintenünk a tanyai orvosi állomások oly pon­tokon való felállítását, amely pontokon a veszély homed vezetése alatt a törökök rohamma’, vették be. A lakosság kardra hányatott s a vitéz XII. Konstantin a bástyán harczolva esett el. A győztes Mahomed újra építtette a vá­rost, — azóta állandóan törökók birják. A tűzvészek és földrengésektől sokat szenvedett a város. Könyvnyomdája I. Achmed alatt 1723- ban nyílt meg. 1784-ben itt Írták alá ama emlékezetes szerződést, melynek értelmében a Krimi félsziget Oroszországnak engedte­tett át. A jancsárok lázadása 1826-ra esik, kiket II. Mamud lemészároltatott. — Száraz földről kétszer fenyegette Konstantinápolyt veszély 829- és 1878, a midőn mindkét alkalommal terhes feltételű békekötések mentették meg a fővárost. Az óriási tűzvész, mely gróf Széchenyi Ödön áldásos működését eredményezte, 1870- ben volt. A Pérán át épített nagyszabású alagút, mely Galatába vezet, szintén ebben az idő­ben épült ki. Az állami tönk 1873-ban kö­vetkezett be, Abdul Azést 1875-ben gyilkolták meg s a mostani szultán Abdul Hamid, akit Allah már csak a magyarok iránt táplált szeretetéért is sokáig éltessen, 1876-ban lé­pett trónra, s végre a sz. Stefenoi békekötés 1878-ban volt. íme Konstantinápoly vázlatos históriája. Hogy a törökök európai uralma meddig tart, ki lesz ura, a 7 halroU, kies fekvésű, jó népü Konstantinápolynak? Allah a meg­mondhatója. Úgy a muszka, mint a britt és görög pályáznak rá, de csak úgy, ha — lehet,

Next

/
Thumbnails
Contents