Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-08-28 / 36. szám
legnagyobb, hogy ezen pontokon legyen közeg mely mindent lehetőleg figyelemmel kisér. E: álláspontot foglalta el a vármegyei közegészség ügyi bizottság is 1889. november 25-én tartót ülésében telt javaslatában, ezt hangsúlyozzál folytonoson községi orvosaink mint egyik szűk séget, s ezt vagyok bátor én is, hosszas tapasz falatokra tá Maszkodva, a tek. vármegyei bizott ság figyelmébe ajánlani. Következik most már azon kérdés, mine pontokon ? Az, a ki vármegyénk» helyrajzi viszonyai! ismeri, tudja, hogy a tanyarendszer nem mindenütt van a vármegyében egyenlő mérvben ki fejlődve, tudja azt is, hogy e tekintetben, hogy úgy fejezzük ki magunkat, két zónát lehet megkülönböztetni. Az egyik zóna Gyula, Csaba, Békés, M-Berény, Gyoma és Endrőd községektől északra esik, s e téren a tanyarendszer még nincs erősen kifejlődve, a másik zóna azon nagy területet foglalja magában, melyet északról Gyula, Csaba, Békés, Berény, Gyoma és Eudrőd, más oldalt'és mintegy délről Szarvas, Sz.-Tornya, N.-Szénás és Orosháza községek! vesznek körül, ez a terület képezi a déli zónát. E területre nyúlnak be a fentebb említett községek határai, így ezen területen fekszik a legtöbb tanyacsoport és tanya, itt vannak a log nagyobb terjedelmű uradalmak, e téren képző dött az újabb időben ’két község : Csorvás és Kondoros. Ezen téren gondolnék felállítani há-J rom tanyai orvosi állomást, és pedig: egyet aI Csaba és Csorvás között eső területen, a mási-| kát a Szarvas és Orosháza között eső vonali valamely pontján, a harmadikat azon ponton,l hol Berény, Gyoma, Endrőd és némileg Szarvasi határon találkozik, s végül egyet M.-Berény ésl Gyoma közötti központon, a sz.-jánosi tanya-l csoportban. E csoportokat választotta ki a vármegyeiI közegészségügyi bizottság is olyanokul, a melye-l ken ily állások rendszeresitendők volnának, 1889.1 óv november 25 én tartott ülésében. Számolnunk kell most már azon akada |< lyokkal, melyek az állások rendszeresítését ne-lj hézzé teszik és nézzük, hogy szerény nézetemL szerint ez akadályok miként lennének megke-l rülhetők. És itt mindjárt első tekintetre két ténye-M zőt kell jelölnünk mint akadályt s ezek egyikei a territoriális helyzet, másik a territoriális vi-|j, szonyokból kifolyó modus praecedendi. Az újabb! időben Szeged és H M.-Vásárhely szerveztek]! hasonló tanyai orvosi állásokat, e varosok azon I" ban, hogy úgy fejezzem ki magamat, csak sajátln magukkal alkudtak. Nehéz azonban a helyzet]| ott, s nehéz a kérdésnek helyes gyakorlati meg oldása, a hol valamely területre vonatkozólag kimondatik ugyan bizonyos szükséglet, de meri e területen több község jelenik meg, mint a terület részese, sőt a terület is, amelylyel meg jelenik, nem egyenlő: be fog állani azon helyi zet, hogy az egyik község azt fogja vitatni, hogy a szükséglet reá nézve nem áll fenn, mint azt Orosháza e tárgybani előterjesztésében teszi, i másik hivatkozik és nem ok nélkül azon tetei mes áldozatokra, melyet a közegészségügynek az által hozott, hogy a törvényes kötelczettsél gén túl több községi orvosi állást szervezett, t harmadik ismét keresni fogja azt az útat ésl módot, bogy a hozzájárulástól meneküljön. E tekintetben hivatkozhatom a már korábban szerzett tapasztalatokra, a midőn e kérdés már egyszer felvettetvén, beállt a most jelzett helyzet. És itt felmerül még azon kérdés is, hogy azon községek, melyek területén még tanya rend szer nincs, mint p o. Vári, Doboz, Kétegyháza az orosházi járás apróbb községei, továbbá Tarosa Szeghalom, Vésztő, Ladány és F.-Gyarmat belel vonandók lesznek a hozzá járatásba ? Nézetem szerint ezen községeknek épen úgy érdekében áll a védekezés, mint a tanyák által körülvett közi ségeknek, ha tehát a védekezés előnye közős, a védekezéshez szükséges terheltben is osztozuiok kell; — annyival inkább, mert ezen községekre is el fog jönni az idő,- midőn szakítva az eddig dívott gazdálkodási rendszerrel, ők is át fognak térni a tagosításra a náluk is ki fog fejleui a tanyarendszer, a midőn ezen területen is folytatni kell | tanyai orvosi állások szervezetben rejlő védekezést. Fel lennének tehát szólitandók az egyes községek, hogy hajlandók-e a lélekszám arányában tervezendő hozzá járulást elfogadni; a hozzá járulás elvének elfogadása esetén az akadály megszűnnék. Azon esetben, ha ezt köz ségeink kisebb vagy nagyobb része megtagadná, alig volna nézetem szerint más megoldási mód, mint az egész kérdést elvonva a községek autó nomicus intézkedésének jogköréből a vármegye autonomicus intézkedésének jogkörébe helyezni át. El kell ismernem, hogy e javaslat, habár számol is a községek autonomicus jogkörével, de miután az autonomicus községi jogkör e fontos kérdésnek talán alig leküzdhető akadályát fogná képezni, e jogkört megszorítja. Azon elvből indulva ki azonbán, hogy a ki akarja a czélt, annak akarnia kell az eszközöket is, ón részemről a kérdésnek más megoldási módját alig látom. Mi legyen a tanyai orvosok teendője ? Előre bocsátásával annak, hogy a tanyai orvosok mindegyikének számára, kézi gyógytár tartása lesz engedélyezendő : téves volna működési körüket pusztán a jolentkező betegek ellá- tasában állapítani meg, sőt bizonyos hogyha mü ködési körük a jelentkező betegek ellátásában állapíttatnék még : szervezésük teljesen felesleges volna részint azért/ mert a mi népünk, különösen tanyai népünk sokkal indolensebb és kényelmesebb, minthogy a tőle pár kilométerre eső orvost betegével meglátogassa, mert az anyagi áldozat hozataltól is fél. A tanyai orvosi állomások betöltőinek főteendőjük a gondozásukra bizott területen eső tanyák lakói egészségi állapé tának folytonos ellenőrzéséből fogna főkép állani s igy főteendőjük a tanyák mindsürübb feljárása által meggyőződést szerezni arról, nem mutatko- fili-e valahol -valamely tovább hurczolható fér Tamö.g' 37-. A gyulai elsőfokú ipariskolában az 1892 93-iki tanévre szőlő beiratások f. évi szeptember hó 8-tól 25-ig tartatnak, még pedig köznapokon este 5-6-ig vasár- és ünnepnapokon 2 — 4 óráig a pol-g. fiúiskola igazgatói irodájában. A beírás alkalmával minden tanoncz tartozik tanoncz-szerződését felmutatni és két fit évi tanszerdijat előre lefizetni. Gyulán, 1992. szeptember 2-án. Az igazgatóság. 2252—1892. Hivatalos hirdetés. Gyula* városában az 1892. évre elő- irt fegyver-adó lajstrom és a julius havi adó előírás és törlések jegyzéke a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t. ez. 16. §-a értelmében a városi adóhivatal helyiségében szeptember hó 4-étől 12-ig közszemlére kitéve tartatnak. Dutkay Béla, polgármester, Hírek. Schlauch Lőrincz megyés püspöknek, a bér- malasi szentség kiosztása végett Gyulára jövetele alkalmából, az ünnepélyes fogadásra vonatkozólag lapunk múlt heti számában megjelent Programm egesz terjedelmében fennáll, illetőleg azon sem ejtőző ragályos vagy -járványos koraiak s azon íz esetben, ha ilyesmi mutatkozik, megtenni épor r. úgy a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogj !t|n baj tovább ne harapódzék, mint a hogy meg- kltörténik hasonló intézkedés a községek területén :-(Azon esetben ha ez állomások felállittatnak, s ;• (műkor szabály rendeleti leg lesz megállapítandó. t-| Azonban nem, zárkózhatom el annak kije- Ileütésétől sem, hogy tekintettel arra, hogy ez őjorvosok élete folytonos vándorlás lesz, s hogy |a közszolgálat lelkiismeretes ellátása mellett ma t|gán gyakorlattal nem foglalkozhatnak, sőt te- Ikintve nálunk 1 tanyai lakosság szegénységét, (magán gyakorlat utjáni jövedelemre kilátásuk Jnem lehet ; sőt tekintve azt, hogy az értelmiség ((magasabb fokán álló egyénre nézve a tanyákon I lakás s a tanyai lakáshoz való kötöttség, a tár- .jsadalombóli. habár önkéntes száműzetésnek jelle- [-(gével bir s ez állás mint ilyen csak azon esetiben fog bizonyos vonzerővel bírni, ha a díjazás (arányban fog állani azon sok oldalú lemondással, (melyre magát az illető kötelezi: önként követ- | közik, hogy díjazásuknak magasabbnak kell lenni (a községek belterületén alkalmazott orvosok di-j íjazásánál s legalább 1000 frt, lakás és 400 frt (fuvar átalányban volna megállapítandó. Ezek azok, miket a tanyai orvosi állomá- |sokra vonatkozólag előterjesztendöknek véltem. (Merészség volna tőlem azt állítani, hogy ezzel |mindazon hátrányok egy csapással el lesznek há (ritva, amely hátrányokkal a közegészségügyet (tekintve, a tanyarendszer bir. De meggyőződ':-] sem, hogy az általam ja'aslatba hozottak elfoga-| (dósával, már egy nagy lépést tettünk előre vármegyénk közegészségügyi viszonyainak fpjlesz- Itése közül. Gyulán, 1892. augusztus 29. Gyulai főgymnasium. Szivünk mélyéből üdvözöljük Gyula városa érdemes képviselőtestületét ama egyjl szivvel lélekkel hozott határozatáért, mely- lyel — ha hinnünk leltet és hinnünk kell,] hogy a jó cselekedet megkapja érdem szo-( rinti jutalmát — a főgymnasium létesit-L hetésének egyik fófeltétele valósul meg. Szivünkből üdvözöljük Gyula városait képviselőtestületét, mert noha nem voltr pillanatig sem kétségünk, hogy a varos közönsége, a főgymnasium létesítésére vo-| latkozólag conditio sine qua non szerű |é íatározatát meg is fogja hozni: most utó-| agosan nem habozunk beismerni, hogy| mégis voltak aggályaink, hogy a polgári iskola törzsvagyonának és évi feutartás költségeinek hitfelekezeti jellegű főgymna siüm ezéijaira való felajánlása, ha mint ha t-ározat, szavazattöbbséggel keresztül is fog menni, de eme határozatot szenvedélyei vita s heves oppoziczió fogja megelőzni tmi pedig ha szorosan vett jogilag véve i határozatot nem is döntötte volna meg, d< aunak erkölcsi súlyát, erkölcsi kihatásál nagy mértékben devalválta volna. Aggályaink — hála érte Gyula városa képviselőtestületének, de hogy igazságosai együnk : első sorban hála s őszinte elismerés Gyula "városa képviselőtestülete ^neu rom. kath. hitfelekezetű tagjainak ienye sen beigazolt türelmességéért —[ nem va- ósultak meg ; a képviselőtestület szerda ülése alkalma volt a bennünket büszke- séggel eltöltő lélekemelő hitványnak, hogy I gyulai képviselőtestületnek minden egyes tagja, anélkül hogy saját vallása, saját hite saját lelkiismerete ellen a legkisebb vétséget követte volna el, első sorban mini Sy.ula városa fia, mint Gyula városa polcára, mint Gyula városa érdekeinek hivatott őre gondolkozott és cselekedett, nem sngedvén magát lpgkovésbé sem befolyásolni az utóbbi időben sajnos sok téren [elburjánzott hitfelekezeti féltékenység türelmetlenség békóitól. Gyula városa minden polgára — bármely hitfelekezethez tartozzék — érezte s tudta, — hiszen volt és van alkalma róla meggyőződni — hogy a feliforgó viszonyok cözött Gyulán vagy lesz főgymnasium, óe iá lesz akkor az csak is róni. kath. hitfe- ekezeti jellegű lehet és lészen, vagy pe- lig nem lesz ugyan róm. kath. hitfeleke- seti jellegű, de akkor nem lehet és nem esz főgymnasium sem. De e mellett nyilvánvaló dolog volt az s, hogy ugyancsak a fenforgó viszonyok íözött vagy megtörténik az, hogy a kép dselőtestület felajánlja a polgári iskola törzsvagyonát és fentartási költségeit egy ogymnasium létesítéséhez és feutartásához is ezáltal lehetővé teszi a főgymnasiurnot, fagy pedig nem ajánlja fel es akkor vagy teljesen elfojtja vagy ,— legjobb esetet réve — évtizedeken ét késlelteti a habár litfelekezeti jellegű főgymnasium rnogva- ősulását. Ez a kettős dilemma lebegett Gyula vá- •osaképv)6előtestületénekminden tagja előtt. Gyula városa anyagi s kulturális érieké, Gyula városa fejlődése, sőt bizonyos oki g mai pozicziójának fentartása is, cl» felállítására ajánlja fel, mórt a főgymnasium sok- kai több és magasabb kiképeztetést nyújt, mint a jelenleg fenálló polgári iskola, másod sorban azért is, mert már is reménység van althoz,^ hogy a nemeslolkü Wenckheim Krisztina grófnő példáját .többen fogják követni s elősegítik a gymnasium lótesithetósét, és igy nincs szükség a mostaninál fokozatosabb és nagyobb anyagi áldozatokra ; nincs szükség a polgárok fokozatosabb megadóztatására: egyelőre csak elvi határozatról van szó, mely azonban oly kiváló horderejű, hogy eme elvi határozattal, a főgymnasium létesítése óriási lökést nyer, mondhatni hogy a főgymnasium felállítása mostanság ettől függ A polgári iskola megszüntetését, az abban működő tanerők minden megkárosítása nélkül kell keresztül vinni. A polgári iBkola ma is gymnasialis irányú; s épen azért ama czólnak, melyet eddig szolgait, a létesítendő főgymnasium tökéletesebb és bizonyára még fokozottabb mértékben fog megfelelhetni. Nincsen tehát különben sein oly parancsoló tekintet, mely a polgári iskolának további fen- tartását elkerülhetlennó tenné, mert a tanulók nem veszteni, hanem nyerni fognak általa ; eltekintve ama különben is valószínű eshetőségtől, bogy ha a polgári iskolának, a létesítendő főgym- nasiutn mellett még maradt is volna némi hivatása, ebbc-li hivatásának már csak azért sem tudna megfelelni, mert főgymnasium. mellett aligha volnának annyi tanulói, hogy a polgári iskolát fen- tartaui érdemes volna. A főgymnasium felállításából Gyula városára, mint a megye székhelyére háruló óriási nevelési, tanítási, erkölcsi és anyagi előnyöket felesleges bővebben elősorolni; felesleges kifejteni, minő anyagi kedvezmény volna minden rendű és rangú családra, szülékre, ha ama ezrekre rúgó összegot, melyet gyermekeinek vidéki városokban való iskoláztatására költ, megtakaríthatnák. Felesleges utalni aira, hogy a megtakarítások mellett, minő jövedelmi forrás volna Gyula városa iparosaira, kereskedőire, s közvetvo az egész okosságra, ha idegen tanulók sereglenek váro- tunkba, akiknek révén a helyi forgalom tetemes endületet nyerne. Gyula városa közönsége előtt felesleges in- lokolni a főgymnasium felállításából reá hátúié i egyenkint mind fel nem sorolható előnyöket, nelyek különben is kóztudatba plántálódtak. Egyszerűen konstatálható, hogy Gyula vá- osa képviselőtestületét, annak minden tagját, ki i városnak javát és emelkedését igazán óhajtja, rkölcsileg kötelezi minden lehetőt elkövetni, tőgy a város oly kiváló érdekében álló, élet és i’jlődési feltételét képező főgymnasium mielőbbi átesitése megkönnyittessék. Es miután a főgymnasium létesítésének föltétele ez időszerűit Gyula városa közönségé- ek kezébe vau letéve, mondja ki Gyula városa épviselőtestülete, hogy : 1. A főgymnasium létesítését megkönnyi- )ndő és lehetővé teendő, elvileg felajánlja e sóira ama bármely néven nevezendő segélyt, inelylyel a polgári iskola fentartásához járul ; ilajánlja pedig a következő feltételek melíett: 2 hogy„ a létesülő róm. kath. főgymnasium- an az oktatásra oly szerzet tagjai kéressenek >1, kik a tanítást és nevelést hazafias magyar jellemben vezetik ; s végre h°8y a létesülő róm. kath főgymnasium- ani a gyulai illetőségű növendékek, hitfelekezeti ülönbség nclicül/ egyenlő jogokban, egyenlő el- ánásban, és ebből k folyólag egyenlő tandíj fize- isi kötelezettségben, a szegény növendékek pe- íg egyenlő tandíj mentességben és tankönyv edvezményben részesüljenek. i. hogy a kath. főgymnasium mielőbbi ié- sitésére szükséges eszközök megszerzésére, injai jzatok megállapítására és intézkedések megteltre 10 tagú bizottságot választ, amelynek kövessége loeud időszakról időszakra, az elért •edményről, a képviselőtestülethez jelentést tenni. >Ili-■ rithatlan kötelességévé szabták a váró ‘(minden igaz fiánalr, bogy a város életszük (ségletét képező főgymnasium kedvéért, bi Izonyos tokig elvekkel szemben is enged a|ményeket tegyen, nemcsak, hanem hogy főgymnasium létesítésében cselekvőleg je-1 közreműködjék. | Ama névsor, mely ugyancsak a szer J|dai képviselőtestület megtisztelő bizalma -1 hói és mandátumából, a főgymnasiutni eszme t|további fejlesztésének tisztét egy tizenkét ^képviselőből álló bizottságra ruházta, nem ’(kevésbé lélekemelő | fényes bizonyiték .(annak, hogy a város érdeke sugalta köte -Mességérzet azokat is megszállotta, akiket (elismerjük, hogy noha akkor is csak tisz M'telet.re méltó elvi differencziákból eredőleg ,de utólag el kell ismernünk, hogy mé< „i|igy is igaztalanúl — a főgymnasium hí I (veinek nem tartottak, űtl Fogadják érte őszinte elismerésünket fogadják érte, amelynek érdekében teszik e város közönségének hálás köszönetét-. Isién áldása s teljes siker kisérje c zetlen és munkás törekvésüket ! ái t I éti Indítvány (Gyula városában létesítendő főgymnasium ügyeben. Gyula városának nemcsak érdekében áll hanem sok tekintetben létfeltételét is képezi minden útat és alkalmat megragadni, hogy szellemileg és anyagilag fokozatosan fejlődjék. Ama számos tényező között, mely e város fejlődését előmozdítaná, a legnagyobb, a leghat hatósabb, a legfontosabb : egy főgymnasium létesítése. Érezte ezt Gyula városa közönsége, I a kö zónség érdekeinek hivatott őre : Gyula város képviselőtestülete, mely évek hosszú sora óta foglalkozott egy főgymnasium létesítésének eszméjével, mely czélból több ízben bizottságokat is küldött ki H kérdés tanulmányozására 1 javaslat tételére. És nem a bizottságok ügybuzgó ság ín, nem is a képviselőtestület jóakaratán, hanem csakis a város anyagi helyzetén, a város évtizedek során sújtott sokféle elemi csapáson múlt, hogy az annyira óhajtott, az annyira élet bevágó-eszmét nem sikerült megtestesíteni. A hátrányos körülmények mind e mai na pig fenállanak, sőt sok tekintetheti fokozódtak úgy hogy a legőszintébo jóakarat, legodaadóbb buzgalom s a megfeszített áldozatkészség sem volnának elégségesek oly helyzet teremtésére, hogy Gyula városa közönsége, tisztán önerejére támaszkodva, főgymnasium felállítására ké pes legyen. Emé sajnos helyzet, már évtizedek óta megérlelte a város közönségéban ama tudatot, hogy főgymuasiutn létesítése, csakis a városon kivü álló tényezők jóakaraté Közreműködése, sőt kéz deményezése mellett válhat lehetségessé, Eme tudatban a város közönsége, móg mielőtt erre konkrét alkalom kínálkozott volna, megbarátkozott ama eszmével, hogy amit az állam saját ba tásköi'ében felállítani nem szándékozik, a város pedig nem képes : a főgymnasium, esetleg valamely hitfelekezet nagyobbmérvü hozzájárulásával, következósképen bitfelekezeti jelleggel létesüljön. Amennyire Gyula városa közönségének hangulata ismeretes, örömmel állapítható meg, bogy ez a vélemény, ez a tudat, a város hitfelekezet különbség nélküli összes polgárainak hangulatát és megnyugvását fejezi ki. Wenckheim Krisztina grófnőnek, á fenkölt szellemű s jótékony honleánynak O Felsége a Király koronázásának huszonötéves jubileuma emlékére tett 50,000 forintos alapítványa, s Wenckheim Ferencz, István. Henrik és DéneB grófoknak az uradalmi nagy magtárnak, — a mellette lövő területtel — a kath. főgymnasium ezéijaira történt szives felajánlása, most már oly alapot teremtettek, hogy ezen alap és azzal a főgymnasium létesítésének tovább fejlesztése, a ogközvetlenebbül érdekelt Gyula városa közönségének elodázhatlan kötelességét képezi, Gyula városa közönségének érdekében es kötelességében áll immár, hogy a Wenckheim Krisztina grófnő által lett nagy jelentőségű alapítvány után a saját részéről is nyilatkozzék, hogy minő.úton és módon, minő segélylyel és áldozat- ' észséggel képes és akar, az első sorban Gyula városa közönsége érdekében szükséges főgymnasium létesítéséhez és fentartásához hozzá járulni. Gyula városa közönségéit a sor ez irány ban most nyilatkozni, mert csak igy szerez jog- czimet arra, hogy a főgymnasiumi eszme további fejlesztésében cselekvőleg közreműködjék és a folytatólagos szükséglet megszerzésére kellő lépéseket illetékes helyeken megtehesse. Ama szomorú helyzet, mely nem engedte meg, hogy a város a főgymnasiurnot saját hatáskörében, saját filléreiből létesítse, — mint már előre bocsátva volt — most is teljes mértékben fenáll. Mindazonáltal megvan adva a mód, megvan adva a lehetőség, hogy a város a főgymnasium létesítésének tényezőjévé és pedig első rangú tényezőjévé váljék, megvan adva pedig anélkül, hogy ezáltal a város polgáraira újabb terheket rójjon, anélkül, hogy azok-nagyobb áldozatkészségét igénybe vegye. Ez pedig úgy lehetséges, ha Gyula városa képviselőtestülete, egyelőre elvileg kimondja és elha távozza, hogy a polgári iskola épülethelyiségét, törzs vagyonát, továbbá ama összeget, melyet a gyoma siális iránynyal összekötött polgári iskolára éven kint Jordit, egy tökéletesebb, I. rangú főgymnasium I f r t t( 1 k
