Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-01-24 / 5. szám

5-ik szám

Cryula, 1892. január 31-én

XI. év folyam*

Szerkesztőség:

Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők.

Kéziratok nem adatnak vitaza.

Előfizetési dij:

Egész évre . 5 frt — kr. \; Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre . 1 » 25 » 11

Egyes szám ára 10 kr. v

K

fliurp r‘P *

Társadalmi és közgazdászati lietilap

MEGJELENIK MINDEN VASARNAP.

Felelős szerkesztő és kiadó tnlajdonos: üoTosl3T János.

Eladó hivatal: Főtér, Prág-féhe ház, Dobay János könyvárus üzlete,'hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők.

Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán,, a kiadó hivatalban.

Nyilt-tér sora 10 kr.

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. szám, Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. szám, Eckstein Bernéit fürdö-utcza 4. szám, Saasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. szám, Blockner J. IV. kér. SOtő-utcza; Fischer J. D. IV. kér. Hatvani-utcza 1. szám alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon

Éljen Terényi Lajos Gyula városa országgyűlési képviselője!

Amit már a választások alkalmából egyízben megírtunk, azt ezennel ismételjük, hogy bennünket a választás politikai pártszempontból nem érdekelt, és mint nem politikai lapot nem is érdekelhetett.

De annyira nem akarunk, és nem is tudunk önmegtagadók lenni, hogy szivünk mélyéből fakadó őszinte örömérzéssel, igaz elragadtatással ne hangoztassuk hogy :

Éljen Terényi Lajos, Gyula városa országgyűlési képviselője!

Örömnap nekünk a tegnapi, aminőhöz hasonló örömnapunk régen, nagyon régen nem volt. Aldassék az Úr neve, hogy ezt a napot elérnünk megengedte.

Hosszú négy esztendőn át volt Gyula városa az ország színe előtt pellengérre állítva; hosszú négy esztendőn át szégyel- nie és titkolnia kellett idevaló embernek 'fizülő városát idegenek előtt, s ha nem lenetett titkolnia, szégyenpír égette arczát, amidőn be kellett vallania, hogy Gyulára való, amely városnak Csatár Zsigmond az országgyűlési képviselője.

Az átok, — mert az volt, — hála az Égnek, letelt rólunk. Köszönet émte Gyula városa higgadtan gondolkodó, s városa érdekeit szivén viselő értelmiségének, kereskedő s iparos osztályának, s hála érte azon higgadt gondolkodású tekintélyes földmi- veseknek, akik négy év előtti tévelygésükből felocsúdva, félretettek párt és személyi \ tekinteteket és szavazatukkal hozzájárultak a tegnapi nap nagy sikeréhez, mely aranye>

Terényi Lajos.

Nincs szálasabb ember szerte messze tájon, Niaosen szebb férfiú széles hét határon,

És a milyen maga, olyanok erényi Éljen Terényi I

Dicső volt az apja, közéletünk napja,

Sugallatát az ő szellemétől kapja,

Nem tud mi rajtunk más segítni felényit, Kövessük Terényi ti

Szülő városának rendithetlen hive,

Annak jó voltáért fennen dobog szive,

A ki e városnak óhajtja előnyit,

Éltesse Terényitl

0 a mi gyermekünk, tudja mi kell nekünk, Vezérlete alatt mindent megnyerhetünk, Megleltük Gyulának az igaz vezéritl Kövessük, éltessük,

Válaszszuk, szeressük,

Polgárok, Terényit I

Dr. Fábry Sándor,

Békésvármegye szabad csapatai. *

Irta : Oláh György.

II.

Az ellenség betörése s győzedelmes előnyomulása által előidézett válságos helyzetben, az ország kormánya, a harczok veszedelmeitől ment vidékekről igyekezett erőt meríteni a honvédelmi harczra.

Az 1848. év vége felé egymást érték a vár- megyénkhez intézett felhívások, rendeletek, —

1 Mutatvány szerzőnek „Békésvármegye 1848—1849.“ ozimtt, sajtó alatt levő II. kötetéből.

betűkkel lesz városunk krónikájába feljegyezve.

Hála érte a tegnapi nap diadalmas hősének, városunk ünnepelt fiának Terényi Lajosnak, aki az egyedüli férfiú volt, akinek neve s egyénisége lehetővé tette, hogy ezt a harczot megvívhassuk, ezt a diadalt megérhessük.

Igen is az egyedüli férfiú. Ezt mi — akik a viszonyokat minden öndicsekvés nélkül mondva, talán legjobban ismerjük és mérlegelhetjük — jogositottak vagyunk a siker pillanatában is konstatálhatni.

Sok, igen sok méltatlan csapás és tájdalom érte ezt a város közönségét, még több és méltatlanabb csapás és fájdalom jutott közel kilencz hó óta a mi vérünkből való vérünk Terényi Lajosnak osztályrészül. De a tegnapi nap öröme, a tegnapi nap diadala felejtessen el velünk, felejtessen el vele minden báuatot, minden keserűséget. Az ő öröme, a mi örömünk, az ő diadala, a mi diadalunk.

Sok, igen sok Írni valónk volna s lesz is a tegnapi napról, a tegnapi nap üdvös hatásáról a közélet minden ágára nézve.

A diadal, az örömmámor közvetlenségében azonban nem tudunk okoskodni, csak lelkesedni; — szivünkben túlcsordult örömérzettel viszhangzik a választás után diadalmámorban levő tömegnek égboltozatot megreszkettető üdvkiáltása:

„Éljen városunk dicső szülötte,

Éljen Terényi Lajos, Gyula városa országgyűlési képviselője!“

Dobay János.

melyekben a kormány a hadjutalékok kiállítását, harczosok toborzását, — adományok, fegyverek, had- és élelmiszerek gyűjtését sürgette.

S midőn a veszély nagyobb mérveket öltött, maga az országgyűlés is felhívást intézett a néphez, melyben a honvédelem helyzetét megren- ditően ecsetelvén, küzdelemre, áldozatok nyújtására, ereje kifejtésére lelkesítette azt.

Népfelkelést is elrendelt az ország kormánya | I a lelkesítő szózat átjárta az aggodalomba merült honfi sziveket.

A népfelkeléssel azonban nem lehetett a győzelmes ellenség elé megfelelő erőt állítani 1 gondoskodni kellett arról, hogy harczedzett, harczra képes férfiak állják útját.

Fegyverre kellett szólítani a régi kiszolgált, nyugalomba vonult vitézeket; s rendszeres hadi szolgálatra vonni ki a nemzetőrök közül az erőteljes ifjabb egyéneket, — azokat, — kiket a véd- törvény alapján a honvédek közzé állítani nem lehetett.

Ezekből kívánt a kormány szabad mozgó csapatokat alakítani, kik a harcz végéig teljesítették volna a hadi szolgálatot.

A mozgó csapatok nem tekintettek oly rendszeres csapatoknak mint a honvédek, s hadiszolgálataik is jobbadán az ellenség háborgatására, egyes megerősített hadállások védelmére szorítkoztak volna,

A honvédelmi bizottmány 1848. évi deczem- ber hó 16-án adta ki felhívását szabad csapatok alakítása iránt.

A hazafiúi szeretettől áthatott s a honvédelmi harcz sikerébe vetett hit lelkesítő szavaival megirt kormányrendelet a következő volt:

»Miután az udvari kamarüla I. Ferdinand császár lemondása mellett is nyíltan kimondotta

A gyulai választás. Kezdjük mindjárt az eredményen. — Gyula városa választó közönsége tegnap felemelkedett a helyzet magaslatára, és visszaállította négy év óta leirhatlanúl megcsor- búit renomméját. Szóval : elbuktatta Csatár Zsig mondot, ami nagy vívmány, és egyúttal megválasztotta Terényi Lajost, a város kiváló fiát, ami még nagyobb vívmány számba megyen. Lapunk jövő számában részletesen megfogjuk irni ennek a választásnak történetét, most a késő éjjeli órákban sem elegendő időnk, sem elegendő higgadtságunk hozzá.

Annyit azonban már most konstatálhatunk, hogy a gyulai választáshoz hasonló érdekfeszi- tőbb, a szó legszorosabb értelmében az utolsó pillanatig kétes eredményű választás aligha volt az egész országban. Az eredmény nagy szenzá- cziót fog kelteni országszerte, a Parlamentarismus minden igaz barátja velünk együtt fog örvendeni rajta, hogy Csatár Zsigmond a képviselőházból kibukott. Első sorban pedig maga a 48-as és függetlenségi párt, melynek Csatár különben sem volt tagja, de amely pártot az ő kelletlen támogatása határozottan komprommittált.

A központi 48-as és függetlenségi pártkor bizonyára le lesz kötelezve a gyulai régi elvhű hívőinek, hegy szavazatukkal hozzájárultak a függetlenségi párt purifikálásához, mert annyit kons- tatáinunk kell, hogy Csatár bukását a múltban és jövőben egyaránt negyvennyolezas és függetlenségi párthívek szavazatai s részben passivitása okozták. — Maga a választás egyébként, minden vele járó izgalom daczára, a legpéldásabb rend- ben és békében történt meg. Ezért dicséret illeti első sorban a két pártot, és pedig, hogy igazságosak legyünk, Csatár Zsigmond párthíveit ép oly mértékben, mint a Terényi Lajos pártját, a választási küldöttséget, mely nagy tapintattal és részrehajlás nélkül, mindenkinek egyenlő mértékkel mérve, vezette a választást; továbbá a rendfentartó honvédséget és csendőrséget is, mely reggeltől késő estig fáradhatlanúl kitartott és megakadályozott minden rendellenességet, ami

azon szándokát, hogy Magyarországot nemzeti és országos önállásától meg akarja fosztani s az ausztriai birodalomba provinczia gyanánt beolvasztani, a magyar nemzetnek vagy barczot kell kivívni országos léteiéért, mit annyi viszontagságok között ezer éven át fentartott, vagy alá kell Írnia kitöröl tetését a nemzetek sorából s országos léteiéről ie kell mondania.

A honvédelmi bizottmány nem hiszi, hogy lehessen magyar, ki ez utolsót választaná, s a haláltóli félelemből a nemzet halálát aláírná; azért tehát védenünk kell magunkat, védenünk azon erős hittel, hogy a mely nemzet el van határozva élni, az ment nemzet, nem halhat meg; s nem lehet, hogy az igazságnak istene egy senkit meg nem támadó s csak nemzeti léteiének fenntartásához ragaszkodó nemzet szent harczát meg nem áldaná.

Úgy látszik, nemzetünk ellenségei ép e napokban vették s részint veszik végrehajtásba azon tervet, mely a volt nádor irományai között is feltaláltatott, t. i. hogy 9 oldalról támadják meg hazánkat s irányozzák támadó seregeiket az ország szive felé.

És ámbár seregeink a Bánátban a ráczok ellen épen most nevezetes győzelmet vívtak ki, ámbár Hurbán rablócsordái Trencsénből kifizettek, más részről azonban Arad felé Erdélyből túlnyomó ellenség tört be. Pozsony táját Nádast, az ellenség bevévén, ez által Pozsony tarthatlan ponttá vált s az ország védelmét az ország határszéleitől beljebb összpontositni szükségessé vált.

Most van itt az időpont, mely nemzőnk létele felett határozni fog, s melynek a magyar nemzet ősi dicsőségéhez híven kiállására minden erőt concentrálni kell.

A nemzetőrség, nem lévén időnk azt kellőazonban meg sem kisértetett. A pártok felvonulása reggel 8 órakor történt zeneszó mellett.

A G'*aíár-párt a takarékpénztár felé, a TWnyt-p&rt pedig a templom felé eső téren volt felállítva. A választási küldöttség tagjai : Dutkay Béla, Schmidt József, dr. Zöldy Géza s Kálin Dávid, bizalmi férfiak a Csatár-párt részéről Schmidt Gyula s Múlt József, a Terényi- párt részéről Szénáéi József és dr. Dodoky Zoltán voltak. A szavazás törvény értelmében reggel 9 órakor vette kezdetét és pedig sorshúzás útján a Csatár párt kezdette meg. A szavazás kerülctenkint délután 4 óráig tartott, a záróra IPl árakor tűzetett ki s másfél óráig tartott. A szavazás rendkívül érdekes lefolyásáról s izgalmairól lapunk jövő számában referálunk, Most csak az eredményt Írjuk meg.

Beadatott összesen 1278 szavazat. Ezek közül Csatár Zsigmondra 630, Terényi Lajosra 648 és igy Terényi Lajos 18 szavazattöbbséggel Gyula városa országgyűlési képviselőjének megválasztatott. Midőn Dutkay Béla polgármester választási elnök ezen eredményt kihirdette és a mandátumot fáklya világ mellett a megválasztott képviselőnek lelkes szavak kíséretében átadta, egetrázó éljen kiáltás hangzott fel, melyben rcsztvett már a Csatár volt pártja ép úgy, mint Terényi párthívei Mert azt konstatálhatjuk, hogy a Csatár párt, mely különben sem volt oly fanatikus jelöltje mellett, mint négy év előtt, nagy nyugalommal fogadta kisebbségben maradását és egy- átalában nem sopánkodik, hogy megbukott. Önkéntelenül kell érezniük és érzik is, hogy Csatár bukása nagyon üdvös Gynla városára s igy ő reájuk nézve is. Terényi érezhetőleg elfogultan ugyan, de mégis gyönyörű beszédben köszönte meg a bizalmat, melyet élte legnagyobb örömének tekint. Biztosította a közönséget, hogy nem tekinti ki volt párthíve, s hogy ki volt ellene, a választás lezajlása után a békét hirdeti, s egyforma szeretettel, egyformaérzéssel viseltetika város minden lakója iráut és fogja azok jogos érdekeit képviselni. Ezután Gyulán m g nem látott óriási

leg kifejteni, organisálni, az ellenség visszaverésében ritkán mutatkozott sikeresen. De ez ne csonkítsa a nemzetnek ezen institutió iránti bizodalmát, mert annak a szabadság, jog és alkotmány biztosítására nagy jövendője van.

És míg a pillanatnyi szükségre nézve is minden attól függ, hogy minden elemek czélsze- rüen alkalmaztassanak.

A kasza és dzsida jeles fegyver, a lengyelek győzhetlen hirü, orosz seregeket tettek vele semmivé. Nálunk a kaszás seregek iránt csaknem minden bizalom veszni kezd; miért? mert nagy tömegekben állíttatták a kaszás seregeket ellenséges ágyúk elé, hol azután azon passiv hősiességgel, hogy magukat tétlenül lövetni hagyják, természetesen nem bírnak.

A kaszás seregeknek nem ez a rendeltetése, hanem az, hogy vagy szabad mozgó csapatok gyanánt használva, minden oldalról mozgalmaikkal az ellenséget soha nyugodni ne hagyják, s eleségük, társzekereik, betegeik, egyes csapataik gyorsan megtámadva, ártalmára legyenek, vagy pedig az, hogy a liarcztéren kisebb támadó csapatokra osztva, örökös rohanásra alkalmaztassanak.

Másik baj volt ekkorig a nemzetőrségi roppant nagy erő alkalmazásában, hogy egy-egy vidék nemzetőrsége rögtön mobilizáltatván, kellő megválasztás és gyakorlat nélkül alkalmaztatott, s e miatt a siker a várakozásnak, a lelkesedésnek meg nem felelt.

A kormány tehát ezen törvényhatóság közönségét, valamint a többi illető törvényhatóságokat is a következőkre szólitja fel:

Alakíttassanak azonnal a törvényhatóságbeli nemzetőrség, s más önkenytes vállalkozók köréből gyalog és lovas mozgó nemzetőrségi csapatok haladék nélkül olyan egyénekből, kik erre magú-