Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-01-10 / 3. szám

gyár evang. fiók egyházat megalakították, s nyom ban a tanítói és lelkésai teendők végzésére Frei tag János s. lelkész ki is neveztetett.

Az egyházi élet ekként Csorváson kezdetét vévén, a hívek — még a tót származásúak is — kis imaházukban az Isten igéjének hirdetését szervezésnek megfelelően magyar nyelven hall gatták, mert hisz azt a tót származású betelepe dett csekély számú hívek is megértették.

Sajnos azonban, hogy körülbelül 8—9 évvel ezelőtt a községbe egy oly egyén is költözött be ki nem elégedett meg a majdnem kizárólag orosházi magyarok által alakított magyar egy házban szokásos magyar pródikáczióval, hanem népünk könnyű aláírási hajlamait felhasználva, a Csabáról és Szarvasról ideiglenesen itt tartóz kodó tót cselédek számára hivatkozva, a mostani lelkész tudtával kérvényezték a szarvasi esperes ségnél, miről Freitag lelkész az alapitó híveket nem is értesítette, hogy a csorvási fiók egyház ben az év három nagy ünnepjének másod nap ján tót isteni tiszteletek tartassanak, mit a szar vasi esperes — miután a kérvényezós ellen még a lelkész által sem tétetett ellenvetés — terme szetesen el is rendelt, s azóta a magyar egy' házba becsempésztetett a tót prédikáció, s a va gyonos és egyház alapitó, Orosházáról származott egyháztagok előtt vallásuk nevezetesebb három ünnepének másod napja teljesen elveszett, s vagy arra vannak utalva, hogy Orosházán áldozzanak, vagy pedig a korcsma falát támogassák.

Nem esnék zokon az itteni egyház alapitó híveknek a tót prédikáczió, ha az egyház község többsége tótajkú volna, s a magyar szót meg nem értené, de annyi bizonyos, hogy Csorváson nincsen tót származású ember, ki magyarúl jól nem értene, sőt a jóravaló szarvasi és csabai ide szár' mázott hívek nyilvánosan kifejezett nézete az hogy ők a tót prédikácziónak Csorváson fentar- tását téljesen feleslegesnek tartják.

Eddig érthető, de azért nem megbocsájtható dolognak látták az itteni hívek, hogy Freitag ki-1 nevezett segédlelkész, feletteseinek jó indulatát még a tót prédikáczió behozatalával is megnyerni igyekezett, mert neki mint kinevezett segédlel késznek engedelmeskedni kötelessége volt; de most, midőn a csorvási egyház egy év óta az anya egyházak sorába kebeleztetett, s a hívek hiszik, hogy a lelkész állása meg van szilárdulva, teljesen érthetetlen, hogy egyház fenntartó magyar buzgó híveit, miért zárja ki nagy ünnepek másod napján imaházából s rendez jóformán idegen határbeli evang. híveknek isteni tiszteletet.

I Még C9 idő- ffzenrní- magyar hazafiságában Freitagnak a jóakaratú hívek nem kételkednek, hanem biztos tudomásom van felöle, hogy ha jövőre is teljesíti a reá parancsolt kötelességet s majd nem titokzatos szolgálatot a tót eszmékkel szemben : az itteni úgy magyar mint tót származású s jóravaló evang. egyház hívek, nemcsak kérni, de követelni fogják tőle, hogy tót prédikáczióit olyan közönségnek tartsa, mely azt megérti, lelkesedni tud érte.

Azon reményben, hogy husvét után a mostani közlés ellenében, a tót prédikáeziók megszünatja magát, ahol csak szerét teheti. Mondanom sem kell, hogy ez a species aztán a legrokon- szenvetlenebb már csak azért is, mert ennek köszönhetjük főként azt a nagy bolond . . . akarom mondani boldogságot, hogy nyakig benne vagyunk a czimkórságban, s maholnap a nagyságosságtól csakúgy gőzölögni fognak a város utczái, mint hajdan a minturnei mocsarak, mikor Marius kopasz fejét bennök elrejteni akarta. Az öreg Brassai bácsi, 93 éves kora (1798-ban született, ha a matrikula nem csal,) daczára is ifjúi hévvel protestál ez ut- czai gőz, vagy jobban mondva: gőg ellen. S hogy megmutassa, mennyire nincs hatalma sem az időnek, sem az efféle üres lim-lomnak az ő becsületes öreg koponyáján, azzal tromfolja le az ágaskodó nagyra vágyás nagyságoskodó lovagjait, hogy elkezd mindenkit, boldogot, boldogtalant, az utczai koldus, meg a házaló zsidótól fel az egyetem rektoráig, komoly képpel nagysádozni, s igy jótékonyan helyreállítja a társadalmi egyenlőség veszedelmesen megzavart bilance-át. Nem régiben voltam fültanúja, hogy egy fiakerkocsistól egész kedélyesen kérdezte: mennyiért viszen el nagysád engem Monostorra ?“ Az öreg úrnak igy esik jól, s meg van róla győződve, hogy e tekintetben egészen a helyes úton jár, ép úgy, mint mikor a vizes poharat feldöntő szolgálójának korholás képen azt mondja: „nagysád rosszabb Szarvas Gábornál /•

A „magas“ arisztokráczia után vegyük elő most már a középosztályt s az alsó, vagy ha úgy

tetőséért Freitag lelkésznek a hívek nyilvánosan köszönetét szavaznak, fogadja tekintetes szer kesztő úr kiváló tiszteletem kifejezését, amely Iyel maradtam

Csorváson, 1892. január 8-án.

f. r.

Békésvármegye ügykezelési szabál yrende létének tervezete.

Szerkesztette: Dr. Fábry Sándor vm. főjegyző.

(Folytatás.)

56. §. A nyilvántartás sikeres vezetése czéljából minden ügyek, melyek határidő alatt állanak, nyilvántartásba helyezendők; a nyilván tartást az előadók, jegyzők felügyelete mellett, 1 főjegyző által kirendelt közeg vezeti akképen hogy az egyes előadó jegyzők szakmájához tar tozó ügyekben nyert, vagy kitűzött határidő megtartására való felügyelet, az illető előadó jegyző kötelességét képezi.

57. §. Az alispán a nyilvántartás végzésé vei megbízott közeg segélyével az egy napra előirt ügyek lajstromának felolvastatása vagy betekintése mellett naponkint ellenőrzi a kitűzött határidők betartását, és ha valamely ügy ben a kitűzött határidő előtt jelentés nem érke zik, vagy felsőbb rendeletnek a kitűzött határ' időig megfelelni nem lehetne, utasítására a le véltárnok a megfelelő ügyiratokat az illető előadó jegyzőnek még az nap kiosztja, ki is a késedelmes tisztviselőhöz intézendő felhívást azonnal elkészíti; melyben az illető tisztviselő újabbi határidő kitűzése mellett felhívandó, hogy ezen újabbi határidőre várt jelentést, vagy a netalán fennálló akadályokról szóló értesítést az eddigi késedelem igazolása mellett beterjessze, illetőleg

fennforgó akadályokról a felsőbb kormányhatósághoz intézendő felterjesztés fogalmazványait azonnal elkészíti és az alispánnak bemutatja.

58. §. Ha pedig a szorgalmazott jelentés, vagy a fennforgó akadály iránti értesítés a kitűzött második határidő alatt sem érkeznék be, sürgősség jelzéséül vörös papíron s felelősség terhe alatt újabban felhívandó azonnali jelentés- tételre a késedelmes tisztviselő, mely felhívásnak, ha 48 óra alatt nem tett eleget, vagy ha fennforgó akadályokat ez idő alatt be nem jelentette, az alispán az 1886. évi XXL t.-czikk 68. §-a 1) pontja értelmében a teendők teljesítésével más rendes vagy tiszteletbetbeli tisztviselőt bizhat meg, de azt a házi pénztárból a hanyag

tisztviselő fizetésére utalványozandó napi dijjal ellátni köteles.

59. §. Azon esetben, midőn a fentebbi szakasz értelmében való eljárásnak szüksége valamely tisztviselő ellen másod ízben forog fenn, az idézett szakaszban körülirt eljárás alkalmazásba vételen felül, az 1886. XXIII. t.-cz. határozmá- nyai szerint kell eljárni.

60. §. Azon hatósági közeg, ki az 50. §-ban örvonalozott nyilvántartási teendőkkel van meghízva, vezeti egyszersmind mindazon nyilvántartási jegyzékeket, melyek a törvényhatóság részére törvény, miniszteri rendelet, szabályrendelet, avagy egyéb határozatok által vannak előírva, mint példáúl az állampolgárság elnyeréséről és elvesztéséről, a fegyelmi ügyekről szóló stb. nyilvántartásokat. Az előadók mindazon

gyekben, melyekben nyilvántartásba vezetendő rendelkezés van, a nyilvántartót e rendelkezésnek nyilvántartásba vételére utasítani tartoznak.

tetszik: a felséges“ népet.

Ne ijedj meg jámbor olvasó 1 Ezeket a kővetkező levelemnek szánta^ Jusson annak is a fókából.

Szerkesztő úr: Istf1

VI. Fejezet. Tevékenység feltüntetése.

61. §. Az alispán a vármegyei közigazgatás állapotáról és tett intézkedéseiről a törvényhatóság minden rendes közgyűlése elé jelentést tesz és egyideüleg a törvényhatósági hivatalok

gyforgalmát bemutatja.

E czélból mindén tisztviselő tartozik minden évnegyed végén a hozzá érkezett hivatalos gyekről, mindenkor az év kezdetétől számítandó negyedévi időszakra tevékenységi kimutatást készíteni, és a negyed után 5 nap alatt az alispánhoz beterjeszteni, melyben kitüntetendő:

1) a múlt évi hátralék;

2) azon időszakban, melyre a kimutatás szól, beérkezett ügyek mennyisége;

3) elintézett ügyek száma ;

4) a fennmaradt hátralék.

Oly hivatalok, melyekben több előadó van,

mint az alispáni hivatal, árvaszék stb. az egyes előadók tevékenységi kimutatásait összkimuta tásba foglalva is, tartoznak beterjeszteni.

A kimutatások az alispán által, a negyedet követő hó 10-éig a főispánhoz, — mint számon- kérőszék elnökéhez, — beterjesztendők.

VII. Fejezet. Pénzkezelési rendelkezések,

62. §. A törvényhatósági pénzkezelést a 37,16971883. sz. a. kibocsátott m. kir. belügyminiszteri szabályié^ 'ct szabályozza, melynek

keretén belül a kí^.

rendeltetnek, vhatóság livatalosj

rulékok postán, bepecsételt levelekben, a hely beli hivatalok által küldött pénzek pedig szín tén lepecsételt levelekben kézbesítő könyv mel lett, minden esetben ellennyugta kíséretében juttatnak az alispánhoz. Minden, alapot illető járulék külön jelentés és külön ellennyugta mel lett küldendő.

64. §. Az alispán a levelek átvételét a levélhordó, illetőleg a helybeli hivatalok kézbesítőkönyvében elismeri s a lepecsételt leveleket az általa a belügyminiszteri szabályzat 39. §-a alapján vezetett jegyzékbe bevezeti és a pénz tárnoknak e czélra készült és zárható tartály

n, — melynek egyik kulosa az alispán, a másik a pénztárnok által őriztetik — átküldi, i pénztárnok pedig a pénzés küldeményeket a mi niszteri szabályzatban megállapított eljárás mellett kezelés alá veszi.

65. §. A főpénztárnok az ily úton hozzá érkezett pénzeket vagy értékeket átvevén, küldemény rendeltetéséhez képest azokat a megfelelő szaknaplóba elkönyveli, a pénz rendeltetését és a szaknapló tétel számát az alispán jegyzékbe bevezeti és az átvételt az alpénztár- nokkal együtt ugyanitt elismeri.

66. §. A beérkezett ellennyugtákra, melyek egyszersmind a bevételezés alapjáúl is szolgálnak, a főpénztárnok a pénz érkezésének idejét rendeltetését és a szaknapló megfelelő tétel számát reá vezetni és főnaplózás végett az alpénz tárnoknak átadai köteles. Tartozik továbbá a pénztári tisztség minden hozzá érkezett pénzvagy értékküldeményről a beküldőnek 15 nap alatt hivatalos nyugtát küldeni.

67. §. Az alispán által vezetett jegyzék, az előbbi szakaszban megállapított eljárás után, az ellennyugtákkal együtt a számvevői tisztséghez átküldendő.

68. §. A számvevőség tartozik minden vármegyei alapról külön ellenőrzési naplót vezetni, melybe a befolyt részletek, valamint az alispán által kibocsátott utalványok is pontosan elköny- velendők. Köteles ennélfogva a pénztári tisztség által minden posta érkezés után áttett alispáni jegyzék és ellennyugták alapján a befolyt részleteket rendeltetésükhöz képest elkönyvelni és a bevételi utalványul szolgáló ellennyugtákat, valamint az alispán által kibocsátott utalványokat ellenjegyzési záradékkal ellátni,

69. §. A két előző szakaszban lefektetett elvek alapján az egyes alapokat állandóan illető járulékokból befolyt részletekre vonatkozólag, a beutalványozó végzések kiadása mellőzendő, mert azoknak ellenőrzéso az alispáni jegyzék alapján készült számvevői ellenőrzési napló alapján lesz teljes mérvben gyakorolható.

70. §. Ezen ellenőrzési naplókon kívül köteles a számvevőség a vármegyei alapok javára

agy terhére kötött szerződésekről külön nyil- ántartást vezetni aképen, hogy abban a törvényhatóság által igényelt jövedelmek befizetési határideje, úgy a törvényhatóság által szerződés- szerüleg megállapított kötelezettségek fizetési határideje is pontosan világlatban tártassék, kötelességében állván a határidők megtartását ellenőrizni, a be nem fizetett bérek behajtása iránt lejárat napján, úgy a kötelezettségek lerovása iránt is, a vármegye alispánjához e határidő lejárta előtt 1 nappal előterjesztést tenni.

71. § Tartozik a vármegyei pénztári tisztség azon alapokra vonatkozólag, melyeknek jövedelmei és kiadásai előre megállapított költségelőirányzat szerint vannak szabályozva, j az egyes költségelőirányzati czimek pontos betartására felügyelni, mely czélból köteleztetik a költségelőirányzat fejezeteihez képest beosztott számadási főkönyvet a szaknaplóval együdeüleg vezetni, és azon esetre, ha a költségelőirányzat valamely fejezetére megállapított hitel kimeülne, erről az alispánnak jelentést tenni.

72. §. A vármegyei pénztárakból kifizetendő összegek az alispán utalványára fizettetnek ki. A vármegyei pénztári tisztségnek czim- zett utalványok először a számvevői tisztséghez küldendők, ki azokat az ellenőrzési naplókba elkönyvelni, ellenjegyzési záradékkal ellátni és ennek megtörténte után a pénztárhoz áttenni tartozik. Az utalványozó végzések kiadandók még a felvételre jogosított félnek is, és pedig szerződéseken alapuló sürgősebb természetű, vagy határidőhöz kötött esetekben kézbesitési vevény mellett a főszolgabíró vagy a polgár- mester útján.

A kiutalványozott összeg a felvételre jogosultnak szabályszerűen bélyegzett nyugtájára fizetendő ki.

Ha a pénzfelvételre jogosult fél a kiutal- ányozott összeget 3 hó alatt fel nem venné erről a főpénztárnok az alispánnak jelentést tesz, A tisztviselők, kezelő- és segédszemélyzet állandóan folyósított illetményei a főpénztárnok által utalvány nélkül is a folyósítás tartamára kifizettetnek és a számvevőség által is minden hónap elején külön utalvány nélkül kiadásba helyeztetnek. Úgyszintén a nyug- és kegydijasok y havi illetményei is szabály szerijpn lálozásukig vagy jól3,

•A. január 17-iki órai

Sok minden megtörténik a viléj 17-iki órabál is, melyhez hasonló na egész Békésmegyében sehol sem vol|

A gyulai ref. templomban ed helye egy torony órának. Kálvinista! még a körlapot és számokat is kij de az órát nem lehetett tudni, mert] leményes eszü számvevője szerint e presbitert kellett volna oda állítani, toronyból nézve, egy felekezet nélkül| tatta volna az órát

Azonban komolyak akarván len| fálunk, sőt üröminél üdvözöljük tts eJ a gyulai ref. toronyra órát csináltad jobb lenne, mint a mostaniak, mert napján négyfélekép is elbolonditja az lembertl No de a kinek esze volt indítványt ten| reméljük gondja lesz arra is, hogy az! óra jó legyen. 1 ||

Az indítványozó az egyház közszeretetb álló kántora, Csiszár Sámuel úr, kinek előre gratulálunk, s egyúttal e nemes váróé tiszt polgárainak ajánljuk a 17-ki bált, mplyre I több, se kevesebb, mint 1500 meghivó'lesz k bocsátva, de azért szabad többnek is megjeleni: A rendező bizottság 30 nőtlen . fiatal emberb áll, de a mulatságon több lesz száznál. E köri) ményt ajánljuk a tisztelt női közönség kivá figyelmébe.

Miután e mulatságon pap, doktor, |tánto tanitó, mérnök, iparos, kereskedő, gazda émbe stb. nagy számmal képviselve lesz, tudósitpi k tel ességünk a n. é. közönség becses figyeliínet: előre is sikerültnek mutatkozó kedélyes ihula ságra felhívni, mert mostanában ilyen tartat:

czimük megszűntéig utalványozás na tendők.

Az átmeneti jellegű és a letéti I ján kezelt pénzek, hasonlóan az alis| nyára a fentebbi módon szolgáltatna" utalványok mellé az alispáni átiral tárnoknak megczimzett boritékkal küldetik azon czélból, hogy az u összeget a czimzetthez juttassa.

Ezen pénzek a törvényhatóság foszolgabirák, illetőleg a polgármeste besitettetnek.

(Folyt, köv.)

nem fog, s a ki el nem megy, biztosan íme bánja, különösen a nőtlen fiatal emberek ÓP h jadon lányok. Én okvetlen ott leszek. ,H igaz a mit Írtam, vonjanak kérdőre. A ki ezekben kételkedik, fogadok vele 100 c szivarban, melyet az órabálban elszívunk el ne feledjük :

„ Január 17-én este 8-kor a pavillonb

Egy kál

259./1892. ikt. Bókésvármegye

Hirdetmény J

Az országgyűlési képviselő sok küszöbén állván; — a válasz! galmak immáron vármegyénkben I tűket vették.

Az elmúlt idők hasonló alatt szerzett tapasztalatok e va alatt is reményt nyújtanak, hogl vármegye választó polgársága a jog — a közjogok legszebbikéne kiválóbbjának — gyakorlása párttusák izgalmasabb hatása alall tózkodni fog minden oly tényéktől" a közrend, a személy és vagyon megháboritását czéloznák.

Különösen elvárja a hatóság, hl 1 választási mozgalmak alatt, mini asztás idején törvénybe ütköző ellenes izgatások, törvénytelen nyak, rendellenességek és zavarok] ]:ordulandanak, — a különböző viselőjelöltek beszédei s általába? viselő választási mozgalom törvénye] vánulásai alkalmával a nézetek szab!

mondása a közönség részéről semüíllíé

gátoltatni, és a vallás vagy osztály ellei izgatásnak s gyűlölet szításnak alkaloi és tér nyittatni nem fog.

Végül kijelentetik, hogymig egy rés: ről szükség esetén a választási jog szaba minden félelem avagy tartózkodás né küli gyakorlása fegyveres erő által is biz tosittatni fog, addig más részről a törvén és rendellenes tények elkövetői, avagy | lyenekre izgatok ellenében a magyar bü tető törvénykönyvben (1878-ik év V. ||| Vili ik fejezete) előirt súlyos büntetj kiszabása iránt a szükséges lépések dóktalanul foganatba vétetni fognak. Gyulán, 1892. január 7-én