Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-24 / 21. szám

Mimi a vármegye közönségét oly felhívássá értesítem, hogy nevezett kormánybiztost rend helyreállítását czélzó működésében ha tályos támogatásban részesítse. Budapestéi 1891. évi máijus hó 19-én. €h'. Szaptivy. Békésvármegye teljes czimú törvényható sági bizottsági tagjainak. A tiagyméltóságu m hír. belügyminiszter urnák f. hó 19-cn kelt 1829. ein. színűt leirata szerint 0 Császár és Apostoli Királyi Felsége f. hó 17-én kelt legfelsőbb elhatározásával Terényi Lajos Bé\ késvármegyei főispánt felmenti, s helyébe Be késvármegye főispánjává Reiszig Ede Vasvar megye alispánját kinevezni méltóztatott, ezeré körülményről oly megjegyzéssel értesítem a tck törvényhatósági bizottság teljés czinifí tagjait! hogy méltóságos Reiszig Ede Békésvármegye főispánjának ősi szokás szerinti alkotmányos] beigtatása a 269.f91. ein. sz. közgyűlési megú hívóval folyó hó 25-ére kitűzött rendes tavasz\ közgyűlésen, a közgyűlés első napján, tehát\ május hó 25-én fog megtörténni, mely főispánig beigtatásra a t. ez. vm. bizottsági tagok ezeni nel külön is tisztelettel meghivatnák. Gyulául 1881. május 22 én. Alispán helyett Dr. Fábryj Sándor, vm. főjegyző. Alispáni jelentés. A közigazgatási bizottság májas hó 11-ki ülésén. (Folytatás és vége.) Ha mindazon által ezen reményemben csa latkoznám, s ha a munkások minden figyelmez­tetéssel daczolva a rendes útra visszatérni vona­kodnának, ha tilalom ellenére gyülekezni, tűn tetni, lázongani, a hatóságokkal újat huzni me­részelnének, ezen esetre miként eddig, úgy ezen­túl is a törvény tekintélyét és szentségét a leg­erélyesebb rendszabályokkal megoltalmazni s biztosítani, illetve a hatóságom alá tartozó ható­ságokkal is megoltalmaztad és biztosíttatni leg­szigorúbb feladatomnak tartandom. Egyébiránt tisztelettel jelentem, hogy te kintettel arra, miszerint a mezei munkások és napszámosok között alattomosan szított és vá­ratlanul több helyen kitört mozgalom előidézése s terjedése egyrészt azon körülménynek tulajdo­nítható, hogy a vármegye községeit, tapasztalás szerint sok oly idegen álpróféta látogatja, kik a könnyen hivő és elcsábítható munkásokat hamis rábeszéléseikkel tévútra vezetik és elérhetlen czélok kierőszakolására bujtogatják, mely lelki- ismeretlen bujtogatás már is több helyen — mi­ként fentebb jeleztem — azon sajnos eredmény­re vezetett, hogy a munkások a hatóság intő szavára nem hallgatva, munkára szegődni vona­kodnak és tilalom ellenére tüntetőleg csoporto­sulni I bűnös merényletekre vetemedni nem iszo- nyosodtak: nehogy hasonló mozzanatok ismét - lődjének és másutt is jelentkezzenek, nehogy munkás népünk a veszélyes tanokat hirdető ide­gen lázitók sugalmazásaitól elkábitva, rendes ke­nyérkeresetében gátoltassék és bűnös merényle­tek örvényébe sodortassák, utasítottam a járási főszolgabírókat és Gyula város polgármesterét, hogy az idegen izgatok megjelenését éber szem­mel tartsák s ha eljárásuk czélját igazolni nem képesek, a közrend érdekében velők a nagymél­tóságú m. kir. miniszter ur által kibocsátott to- lonczozási szabályrendelet értelmében elbánni el ne mulasszák. Másrészt értesülvén arról, hogy oly helye­ken, hol a magukba szállott mezei munkát ke­resők munkára vállalkozni hajlandók is, ezen el­határozásuk kivitelében jogtalanul beavatkozó más munkások veszélyes fenyegetése által gátol- tatnak, és a munka felvállalásától elriasztatnak, | az irányban is utasítottam a járási hatóságokat, a hogy az ily vakmerő, bűnös beavatkozókat ki- 1 I nyomozván, megbüntetésük végett a kir. biró- 1 i, Ságokhoz bekisértessék. Végül ez ügyből kifolyólag szabad legyen indítványoznom, hogy a tekintetes közigazgatás bizottság a zavargások felett roszalásának adjon kifejezést, s egyszersmind a bántalmazott Sztra ka György főszolgabírónak részvétet nyilvánitan szíveskedjék. A személy biztosság ezeken kívül még Do bozon lett megtámadva, ahol is Őré János do bozi lakos a vele vadházasságban élő Hegedűs Terézt lelőtte, s midőn elfogatása végett a csend őrörs lakásán megjelent önmagát is agyonlőtte Hegedűs Teréz felgyógyulásához remény van, vagyon biztosság eltekintve kisebb je lentéktelen lopásoktól s a Gyulán Novotni Antal kárára történt 240 frt elidegenítésétől kedvező­nek mondható. Öngyilkosságot követtek el Csatári Lajos tót-komlósi illetőségű cseléd, továbbá Varga Gá bor békési lakos, kik ösmerctlen okból felakasz tották magukat, Mező-Berényben Feldmüller Jó zsef uradalmi kertész szintén ösmeretlen okból agyonlőtte magát, — végül Pesly Alajos Békés özség pénztárnoka, ki is a kezelésére bizott pénztárakból nagyobb összeg elsikkasztása foly tán kiérdemelt büntetéstőli félelmében agyon lőtte magát. Ezen sikkasztási ügyre vonatkozólag tisz telettel jelenthetem, hogy ez ügy vizsgálatára ki küldött ifj. Jancsovics Pál főszolgabíró és Dei- mel Lajos vármegyei alszámvevő a vizsgálatot befejezvén, kitűnt, hogy a sikkasztásban bünré szes sem a volt főpénztárnolc hátrahagyott ira­taiból, sem a kihallgatott felek és tanuk valló másaiból, sem az okmányokból nem volt megái lapítható. A pénztárak ellenőrzése tekintetében azonban az elöljáróság által elkövetett enyhébb fokú mulasztások mutatkoznak. Az egyes pénztárak terhére hamis könyve­ssel, vakarással, utólagos beírásokkal és hamis kötvénynyel leplezett sikkasztások összege 2124 frt 38 krt tesz ki. Véletlen halállal múlt ki B.-Csabán Lip- ták Pál ki is ittas állapotban éjjel egy utment izgödörbe esvén, abba belefult; továbbá Gyű Ián Kurta András másfél éves gyermek, ki az udvaron lévő meszes dézsába esvén szörnyet halt, ez ügyben a bűnvádi eljárás megindítása végett a kir. ügyészség megkerestetett. Tűz a múlt hóban négy ízben fordult elő] mind a négy esetben a leégett tárgyak tűz kár ellen biztosítva voltak, az okozott kár a hivata­los becsű szerint 14,880 frtot tett ki, mig a le­égett tárgyak csak is 11,350 frt erejéig voltak biztosítva. A kémények az e tárgyban fennálló sza­bályrendelet intézkedéseinek megfelelően rende­sen sepertettek. III. Utak, hidak, védtöltések. A vármegyei utak a márczius havi esőzések foly.án helyenkint megrongáltattak, s az utka- parók folytonos tevékenysége daczára itt ott még ez idő szerint is alig járhatók. A sárréti vasút vonal kiépítése nagy erő­vel folytattatik, és a vállalat vezetőinek nyilat­kozata szerint a vasút jövő junius második he tében a közforgalomnak átadható lesz. A hidak és védtöltések jó karban vannak. IV. Földmivelés, ipar és kereskedelem. Az őszi vetések állása nagyobb részt kö­zépszerű, sok helyütt azonban oly gyengék, hogy kedvező idő járás esetén is közép termésre is alig lehet számítani, mivel a téli vastag hó ré­teg alatt jelentékeny részben tökéletesen elpusz­tultak, a megmaradt pedig a száraz hideg és sze­les idő folytán fejlődésnek nem birt indulni. A tavaszi vetések pedig, jóllehet még múlt hó elején elvettettek, nagyon gyéren kelnek. A szőlő tőkék nagy mérvben megeredt haj tásaiból a phylloxera mily módon való terjedé sére következtetést vonni még ez idő szerint nem lehet. A gyümölcsfák dúsan virágzanak s bő tér mésre nyújtanak kilátást. Ipar és kereskedelem terén emlitésre méltó fontosabb mozzanat nem fordult elő. V. Vegyesek. A vármegyei pénztárak a múlt hó folya- mán általam megvizsgáltatván, azok rendben ta láltattak. A járási főszolgabirák jelentéseik szerint a községi ügykezelést a lefolyt hóban megvizsgál ták, s a Békés községében előfordult már fen' tebb jelzett sikkasztás kivételével — rendben le vöknek találták. A sorozás az egész vármegye területén megejtetett, s az elért eredmény kedvezőnek mondható, amennyiben a csabai sorozó járásban a 850-et tevő állítás kötelesek közzül az ujoncz jutalék javára 196, a hadsereg póttartalékába 27 a honvédség póttartalékába 21 egyén soroztatott be, a gyulai járásban a 244 et tevő állítás kö telesek közül az ujoncz jutalék javára 44, a hadsereg póttartalékába 7, a honvédség póttarta- ékába 5 egyén soroztatott be, a gyula városi sorozó járásban a 398-at tevő állítás kötelesek közzül az ujoncz jutalék avára 80, a hadsereg póttartalékába 14, a hon­védség póttartalékába 7 egyén soroztatott be, a szeghalmi sorozó járásban a 648-at tevő állítás kötelesek közzül az ujonczjutalék javára 187, a hadsereg póttartalékába 43, a honvédség póttartalékába 7 egyén soroztatott be, a szarvasi sorozó járásban a 900 at tevő állítás kötelesek közzül az ujonczjutalék javára 139, a hadsereg póttartalékába 6, a honvédség póttartalékába 11 egyén soroztatott be, a gyomai sorozó járásban az 507-et tevő állítás kötelesek közzül az ujonczjutalék javára 7, a hadsereg póttartalékába 11, a honvédség póttartalékába 6 egyén soroztatott be, a békési sorozó járásban a 993 at tevő ál­lítás kötelesek közzül az ujonczjutalék javára 134, a hadsereg póttartalékába 12, a honvédség póttartalékába 6 egyén soroztatott be, az orosházai sorozó járásban a 985-öt tevő állítás kötelesek közzül az ujonczjutalék javára 36. a hadsereg póttartaiékába 8, a honvédség póttartalékába 31 egyén soroztatott' be. Összesen tehát az egész vármegye terüle- sén az 1891. évi fősorozásra felvett állítás köte­tek száma 5525, ebből az ujonczjutalék javára 1003, a hadsereg póttartaléka 128, a honvédség póttartalékába 94 egyén soroztatott be, megje­gyezvén, hogy a felvett állítás kötelesek közzül távol maradt 331, teljesen ismeretlen 203 had­köteles. A többi állítás kötelesek részint vissza he­lyeztettek, részint fegyver képtelennek találtat­tak, részint töröltettek, 23S hadköteles pedig fe­lülvizsgálatra küldetett. Gyulán, 1891. május 10-án. Jancsovics Pál, alispán. más zenemű velő városát kereste föl. Követ­kező évben pedig Rómába ment, s ez útját Liszt Ferencz végett, ki ott akkor a papi pá­lyára lépett, következő évben ismételve Olasz­ország több más nagy városában is adott hangversenyeket, 1865-ben egyike volt ama tényezőknek, a kik odahatottak, hogy Liszt Ferencz, ki a czigányzenéről irt s tévesen magyarázott müve miatt igen népszerűtlen férfiúvá vált akkor hazafiai előtt, Magyarországba haza jöjjön s itt a »Zenede“ 25 éves jubileumán korszakos müvét: „Szent Erzsébet“ oratóriumát először itt bemutassa; nemcsak hogy kibékült ennek folytán vele a nemzet, de e szereplése indító okául szolgált később annak, hogy Liszt Fe­rencz, a Németország által magának vindikált zene-hérosz, véglegesen hazajött s Budapesten állást fogadott el. Reményi pedig rövidebb-hosszabb hang- versenyútra kelt Páris, Bruxelles, Utrecht stb. városokba, majd keletre indult s nagy sikerű bukaresti konczertjei után Konstantinápoly­ban, az európaiak mellett a török előkelő vi lágot is számos hangversenyben gyönyörköd tette. Abdul Azisz szultán előtt külön kétszer játszott, midőn a függöny által elválasztott melléktermekben a szultánák 'is hallgatták játékát. Magától értetődik, hogy Medzsidie- rend lett e föllépések következménye. Kon­stantinápolyban első hangversenyéül Ignatieff tábornok, orosz nagykövet vendégszeretőleg a követségi palota nagy termét ajánlotta föl ahol csupán to frankos ülések állottak ren delkezésére a nagy számbán megjelenő pérai előkelő hölgyek, diplomaták és pasáknak. — Báró Prokesch-Osten, Ausztria-Magyarország internuntiusa pedig azzal tüntette ki őt, hogy kíséretével együtt a palotájába hívta lakásra. Keleti útjából közvetlenül a koronázási ünnepélyeik végett tért haza Reményi, ki né hány körútit még ezután is tett a hazában Polgármesteri jelentés Gyula városa 1891. évi ápril 20-áu tartott tavaszi rendes közgyűlésén. (Vég e.) A városi építkezések, közlekedési-, gyalog- és kocsi- utak, — kövezés. Ezen munkálatok a törvény s a városi szervezeti szabályrendelet értelmében a városi mérnök hatáskörébe 1 teendői közzé utalvák, ezeket illetőleg, a következő adatokat terjesz­tem elő : 1890. év folyamán épült új lakház 19, ezek közzé számítva a m. kir. honvédség részére épi­s az uralkodó család előtt is többször játsz­ván, kitüntetésül a cs. és kir. kamara-zenész czimét nyerte, a királytól. A hetvenes évek elején egy évig a nem­zeti színház opera zenekarának versenymes­tere volt; majd 1873-ban megnősült: a jeles magyar műkedvelő, zenész és szerző Fáy An­tal müveit leányát Gizellát vevén feleségül; frigyüket a belvárosi parochialis templomban tiaynald Lajos kalocsai érsek-bibornok áldá meg, s az áldás nem is maradt el, mert a művészt egy év múlva szép kettős gyermek: fiú es leánykával örvendezteté meg neje, a kik a keresztségben Tibor és Adrienne ne­vet nyertek. Reményi még egyszer rándult ki Buda­pestről keletre, ezúttal Alexandriát és Kairót Keresvén föl, hol a khedive palotájában is volt több hangversenye. 1876-ban azonban családjával együtt Pá­riába költözött állandó lakásra; mint nagyobb hivatást önmagában érző művész azonban oda sem köté le magát kizárólag, de két év múlva előbb Londonba sietett és Angliából egye­nesen New-Yorkba átvitorlázván, mindjárt megérkezése után való napon, nov. u-én ott óriási sikerrel föllépett. A siker és lelkesedés fokozódott hat éven át az egyesült-államok valamennyi nagy városában. Canadában, Mexicóban és Havan­nában, honnan i884, julius végén Ausztrália felé indult és útközben a Sandwich szigete­ket érintvén, ahol egy hónapig időzött, már okt. elején Sidneyben, Ausztrália legnagyobb kikötő városában ragadta el 1 közönséget he- gedüje varázsával és a lehető legnagyobb si kerrel bejárta Ausztrália valamennyi nagyobb városát, Taxmániát és l’/j-Seeland szigeteit. De a ^ művész pihenést nem ismerő ter­mészete mar 1885. őszévéi Jáva szigetére ve­zette őt, hol a legnagyobb elragadtatással fo gadták. Onnan Indiába, 1886. nyarán pedig Chinaba, innen pedig Japánba vitorlázott, itt is, mint másutt lelkesedést keltve játékával. Tokióban — a mi ott még soha elő nem for­dult — abban a kitüntetésben részesült, hogy Mikadó nejével együtt egy hangversenyen páholyban megjelent. Onnan ismét Indiába, azután pedig Singapóréba ment. Az utóbbi ki­kötő városból pedig egyenen átszelte a nagy indiai Óceánt és Mauritius szigetén kiszállva, St.-Louis kikötő városában páratlan lelkese dést idézett elő. A. szigetek e gyöngyén négy hónapig maradt. Majd 1887. junius elején az afrikai kontinensre vitorlázva át, ott Port Natá', Capváros, Kimberley, Grahamstown, ohannisberg és a többi nagyobb városban, egyszóval az egész Cap gyarmatban teljes 3 évet a legnagyobb sikerek közt töltött. Végre fölébredt benne a vágy a vén Európát viszont­láthatni. E czélból 1890. május 28-án gyors gőzösön Cap városból elindulván, már junius 15-én Londonba érkezett meg, hol mint régóta ismeretes és nagyrabecsült művészt fogadták és azóta Angol- és Skótországokban ragadja el a nagy müértö közönséget. Az angolok őt mint klasszikái zeneelöadót, mint Bach-inter- pretálót becsülik nagyra. Márczius óta Reményi Ede ismét Ma- gyaroszágon van és azóta úgy a fővárosban, valamint az ország számos nagy városában rendezett hangversenyei messze kimagasló művészi eseményszámba jönnek. Az alföldi városokban tett körútja alkal­mából Gyulát harmincz év múltán másodszor szerencselteti látogatásával. Először i8ói-ben volt nálunk; sokan em lékeznek akkori hangversenyére mely a sötét elnyomást követő noha rövid ideig tartott al­kotmányos korszak alatt nemcsak művészi, hanem politikai horderejű esemény számba ment. Isten hozza őt körünkbe 1 tendő laktanyát is. — Miként ft tisztelt képvi­selőtestület előtt is tudva van, a honvédfióklak- tanya építkezési vállalata Ursitz Lipót és fia aradi építkezési vállalkozó ezégnek lett 51,000 frt vállalkozási árban kiadva; ezen építkezés 1890. év augusztus havában a képviselőtestület által kebeléből választott felügyelő bizottság fel­ügyelete mellett — kinek egyik tagja Sál József, miután vállalkozótól munkát vállalt, tisztéről le­mondott — kezdetét vette, s a vállalkozási szer­ződés értelmében az épület az év november ha­vában fedél alá került; a további építkezési munkálatok az időjárás következtében folyó évi márczius havában tétettek folyamatba, a mun-' kálatok elhaladásából következtetőleg az épület folyó év julius havában rendeltetési czéljának átadható lesz; építkezési vállalkozóknak eddigeló a vállalati összegből 33,630 frt lett kifizetve. Tervezetbe vétetett eme épülendő lakta­nyának további kiépítése, a mely tárgyban ez ülés alkalmával külön előterjesztés fog megté— totni. Magán tulajdonosok részére épületek kija­vítására, pót-épitkezésekre, melléképületek eme­lésére a tanács által 83 esetben adatott engedély. Tégla járda 930 Q méter, palló járdák pedig a város különböző útezáin I területein 1000 folyó méter hosszban s területen építtettek ki, valamint használható karba hozattak a város által fenntartandó hidak és dobogók. — Nem hagyhatom azonban említés nélkül, hogy a gya­logjárdák hiányában naponta emeltetnek pana­szok, melynek egészbeni kiépítését akadályozza az azzal járó tetemes költség. Egyébként e ba­jon a kívánalmon segítendő, szabályrendelet lett a városi tanács által készitve s a képviselőtes­tület által elfogadva, mely szabályrendelet alap­ján a városi tanács hivatva lesz a további intéz­kedéseket megtenni. A város területén levő utczák kocsi útjai­nak fenntartására s tisztogatására két útkaparó s kellő számú igás, gyalog és külön dijjazott napszám használtatott fel a városi mérnök s ta­nácsnokok felügyelete mellett, — ezeknek dijja- zása a városi közmunka- és közpénztárból fe­deztettek, valamint ebből nyertek fedezetet a ráros határában használatban levő, város által fenntartott utak költségei is. Mindazonáltal ta- laji viszonyainknál fogva, egy-egy tartósabb eső­zés azokat annyira elárasztja és elrongálja, hogy minduntalan járhatlanokká válnak. E helyen kü­lönösen felemlitendőnek találom a németvárosi hosszú főközlekedési és az újvárosi pacsirta- utczai kocsi utakat, a melyeknek kikövezése, esetleg kavicsolása s homokkali meghordása na­gyon is közszükségletet képezne. — Felhozandó- nak találom, miszerint a közutakról és vámok­ról alkotott törvény a nagyméltóságú m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 21,802.—1890. sz. a. kelt rendeletével folyó 1890. évi május hava '5-én léptettetett életbemely törvénynek in­tézkedései s rendelkezései a közigazgatási ható­ságok munkakörét tetemesen megszaporitotta. Köztudomású tény az, hogy főképen ezen hivatolt törvény, továbbá a városi szabályrende­letnek az építkezések szépészeti, valamint köz­munkaügyekre vonatkozó intézkedései i rendel­kezései egy városi mérnöknek munkakörét tel­jesen betöltik és igénybe veszik annyira, hogy ezek mellett magán munkálatoknak eszközlésére alig marad ideje, avagy ha ezen utóbbiakat látja el, hivatalos teendőit nem végezheti kel­őén; — mely irányban naponta merülnek fel panaszok s előterjesztések. Az illető városi mérnök csekély 500 frt fizetéssel láttatván el, melynek folytán kényte­len családja fenntartása végett magán munká­latok után nézni a városi közérdek s munká­latok hátrányára; ennek tulajdonítható ama kö­rülmény, hogy a várost érintő nagyobb munká­latok minők voltak a körgát tervezetének 1 egyéb munkálatok tervének elkészítése, mi vég­ből külön szakközegnek munkálatát kellett igény­be venni, melyek a városnak tetemes költségébe s kiadásába kerültek s folyton kerülnek. Tehát czélszerünek s hasznosnak mutatkozik a mér­nöki állásnak s javadalmazásának akénti szer­vezése s megállapítása, hogy az összes munkál­kodásának nagy részét a város érdekeinek I használatára rendelhesse I fordíthassa. Gazdaság, ipar, társadalmi viszonyaink, köz- elétünk stb. A lefolyt esztendő a földmivelési- és ipar eredményekben kedvezőnek nem mondható, mely körülmény az összes lakosságot, főképen pedig az iparos osztályt érintette legérzékenyebbül. A gyulai gafoua földeken, melyek jól ke­zeltetnek, sok helyen azonban soványak, ter­mett holdanként átlag 5 mtr. m. gabonát, A réteken, kaszálókon középen aluli termést, sar- jút azonban helyenként csak alig valamit adott. A kukoriczaföldek termése átlag közepesre, szőliő- termés átlaga előző évhez majdnem felére tehető. A piaczárak alacsonyak voltak; a búzának métermázsája átlag 6 frt 50 kr, szemes kukori- ozának pedig 4 frt 50 krral lett eladva és véve; kivéve a bort, melynek mustja nagy részben égetett bor (cognac) gyártásához lett elszállítva, hektoliterenként 9—11 írtjával. A szarvasmarha és sertések ára közepes volt; a közönség részére marhahús kimérve lett átlag 41 krért, sertéshús 49 —50 krig adatott kilója. A felemelt vásár-díj szedési jogból, mely a város által házilag kezeltetik, 1890. óv folyamán a májusi, júliusi és szeptemberi három orszá­gos vásáron bevételként befolyt összesen 961 frt 6 kr; az e körüli kiadások összege kitesz 441 frt 20 krt, tiszta bevételi maradvány 519 frt 86 kr. Az 1890. évi négy országos vásár forgalmát a következő adatok tüntetik fel: Folhajtatott a vásárokra : a) ló 10,880 drb 816,000 frt értékben, b) ökör 7780 | 855,800 | „ 0) tehén 7800 „ 585,000 „ .

Next

/
Thumbnails
Contents